| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

A boldogító 3 igen – beszélgetés a párkapcsolatok mérföldköveiről

2023. 02. 14.
Megosztás
  • Tovább (A boldogító 3 igen – beszélgetés a párkapcsolatok mérföldköveiről)
Kiemelt kép
hazassag_hete_program.jpg
Lead

A párkapcsolatok mérföldköveiről tart pódiumbeszélgetést február 19-én a Bízd Rá Magad Szolgálat a Házasság Hete keretében.

Rovat
Dunakavics
Címke
Házasság Hete
Bízd Rá Magad Szolgálat
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

Mi történik, amikor már nem röpdösnek a pillangók a gyomrunkban? Amikor a nagy Ő már csak ő lesz? Mi tűnik el ilyenkor a párkapcsolatokból és milyen új, mély és megrendítő élményekkel, tudással gyarapodnak azok, akik tovább építik önmagukat és egymást? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Bízd Rá Magad Szolgálat eseménye.

A keresztény értékrend mentén dolgozó segítő szervezeteket összefogó Bízd Rá Magad Szolgálat vendégeivel a párkapcsolatok mérföldköveit tekinti át az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett Házasság Hete keretében. A cél az, hogy minél felkészültebbek és nyitottabbak legyenek a párok a kapcsolataikban törvényszerűen bekövetkező változásokra.

Az átalakulás kríziseiről és az azt követő gazdagodásról, megerősödésről éppúgy szó lesz, mint arról, hogy miért fontos alapja a kiegyensúlyozott házasságoknak a boldogító 3 igen.

A pódiumbeszélgetés Budapesten, a D50 Kulturális Központban 2023. február 19-én 16.00 órakor Erdő Péter bíboros, prímás köszöntőjével kezdődik. Ezt követően Papp Miklós, görögkatolikus pap, morálteológus, három lánygyermek édesapja segíti az érdeklődőket abban, hogyan érdemes megoldó kulcsot keresni a boldog házasság, mint sokismeretlenes egyenlet megoldásához.

Majd két, nagycsaládos házaspár örömmel, bánattal, kihívásokkal teli házasságának mérföldköveit ismerhetjük meg. Az újságíró házaspár Krúdy Zsófia és Tamás megrendítő őszinteséggel beszélnek saját és kapcsolataik hibáiról, arról, hogyan alakult át életük azután, hogy összetalálkoztak, megsebezték egymást. Majd hogyan találtak ismét egymásra, oldották fel az egymással szemben érzett bizalmatlanságot, miként tanulnak, gyógyulnak együtt évtizedek óta hat gyermekükkel.

Dabóczi Vera és Kálmán házasságának története egy fiatalkori összetalálkozás filmszerű aha-élményével kezdődött. Hogyan működik egy hétgyermekes nagycsalád úgy, hogy közben életben tartják azt a bizonyos szikrát? Miért mond le valaki a színpadról a házasságért cserébe? Milyen módon egyeztethető össze a vállalati csúcsvezetői karrier a férj, az apa, a közösségépítő, segítő szerepekkel? Rengeteg izgalmas kérdés, amelyről a rendezvény moderátora, Zsuffa Tünde író beszélget majd a házaspárokkal.

Az ingyenes rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Erre a szervező, Bízd Rá Magad portálján nyílik lehetőség.

A program a Házasság Hete részeként valósul meg. A rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint hogy segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.

A pódiumbeszélgetésekkel egyidőben elindul a Bízd Rá Magad országos, online párkapcsolaterősítő játéka is, melyen a tavalyi évben több mint 1300 pár játszott együtt az Élménytéren.

2023-ban február 19-ig ismét lehetőségük van a 18. életévüket betöltött, magyarországi lakcímmel rendelkező pároknak arra, hogy a párkapcsolatok fejlődési szakaszait kreatív és humoros feladatokkal áttekintő kihívásba bekapcsolódjanak. Az élményeken túl, értékes nyeremények is várják a résztvevőket. 

A bizdramagad.hu honlap egyedi, tematizált ajánlásgyűjteményében az emberi életút sokféle kihívásával kapcsolatban találhatunk valós, gyakorlati segítséget, legyen szó pl. gyermekvállalásról, gyereknevelésről, párkapcsolatról, függőségekről, időskorú/beteg hozzátartozó gondozásáról, pszichológiai, érzelmi elakadásokról vagy bármilyen személyes nehézségről. Több, mint százhetven, elsősorban keresztény, katolikus segítő szervezetet, „jó gyakorlatot” mutat be az oldal, akik számos módon tudnak támaszt, kapaszkodót nyújtani a hozzájuk fordulóknak (pl. segélyhívó, pszichológiai és mentálhigiénés segítség, önsegítő kör, lelkigyakorlat, lelki vezetés, zarándoklat, tanfolyam, online társkereső, betegápoló közvetítő szolgáltatás, stb.). A portált az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Bízd Rá Magad Szolgálata működteti.

 

Háttér szín
#dcecec

„Nem múlik el a szerelem” – A házasság, ahogy a Képmás szerkesztői élik és őrzik

2023. 02. 14.
Megosztás
  • Tovább („Nem múlik el a szerelem” – A házasság, ahogy a Képmás szerkesztői élik és őrzik)
Kiemelt kép
hazassag_hete_kepmas.jpg
Lead

Szeretjük a Képmásban a Házasság Hetét. A szerkesztőség több tagja él házasságban hosszabb-rövidebb ideje, és az életünk fontos – ha nem a legfontosabb – kapcsolatának tartjuk azt, amely a házastársunkhoz fűz. Örömeink és biztonságunk forrása, de küzdelmeinknek a színtere is a házasságunk. Szeretnénk átnyújtani olvasóinknak egy csokor gondolatot, emléket a saját házasságunkról, ahogy mi megéljük.

Rovat
Család
Címke
Házasság Hete
Képmás szerkesztőség
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

A kirándulás, amit nagy kár lett volna kihagyni

„Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje egész szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján.” (Példabeszédek könyve 31,10–12) Én megtapasztaltam ezt az igét, életem legnagyobb csodája, hogy találkozhattam Sárával, hogy megismerhettem, 28 éve eggyé válhattunk a házasságban, és öt gyermekünk született.

Igazi „csoda” volt számomra találkozásunk. Egy közös kirándulást szerveztek a katolikus közösségeink a Börzsönybe, jó korai indulással a Nyugati pályaudvarról. Reggel, amikor az ébresztőórám csengett, lenyomtam, és azt gondoltam, „na, én ilyen korán nem kelek fel, inkább alszom!” Íme, egy példája a lustaságomnak és határozatlanságomnak, pedig 32 éves voltam már.

Akkor egy belső hang szólt hozzám: „Ha most nem mész, úgy maradsz, ahogy vagy!”

Mint a rugó pattantam ki az ágyból, és elmentem kirándulni. Ott találkoztam Sárával. Persze én már ezzel a gondolattal, ilyen szemmel mentem el, hogy „akkor most mutasd meg, Istenem, miért kellett felkelnem!”

És ő megmutatta Sárát.

(Urbán András)

A csokornyakkendő, ami majdnem közénk állt

Az esküvőnk előtti felkészülést úgy szerveztem, hogy a tanúm, egy barátom jön értem a fodrászhoz és visz haza kocsival. Otthon felveszem a ruhámat, és utána indulunk a házasságkötő terembe. Minden meg volt tehát szervezve, az időpontokat pontosan kiszámítottam, hogy mindenre legyen idő.
A tanúm oda is jött a fodrászüzlethez, és közölte velem, hogy szerinte a leendő férjem nem nősülhet olyan nyakkendőben, amilyet általában hétköznap hordanak, hanem kell neki venni egy csokornyakkendőt, ezért tegyünk egy kis kitérőt hazafelé. Én hajlottam rá, így beugrottunk egy üzletbe, ám ott nem kaptunk. Vagy öt üzletet megjártunk, mire venni tudtunk olyan csokornyakkendőt, ami szerinte megfelelő lesz.

Ma is jól emlékszem a furcsálló tekintetekre, ahogy az üzletekben néztek rám: esküvői fejdísszel a frizurámban, kisminkelve, ugyanakkor szabadidőruhában, amint csokornyakkendőket válogatok...

Annyira elment az idő, hogy kapkodva tudtam csak átöltözni, és majdnem elkéstünk az esküvőről.
Ennek augusztus 8-án lesz 25 éve, és biztos, hogy egész életemben emlékezni fogok rá.

(Demecs Tímea)

Kép
házassági történetek
A kép illusztráció – Forrás: Pexels/Sandro Crepulja

A nyelvtörténetjegyzet titka

Házasságról, szerelemről, a boldog és fájdalmas pillanatokról írni röviden nem könnyű, pláne, ha mindkét házastárs, bár más-más módon – lám, ebben is különböznek, ahogy annyi másban – az átlagnál szemérmesebb.

Eszembe jut egy nyelvtörténet-előadás az egyetemen, amelynek unalmában a jegyzet szélére fát rajzolgattam. Időközben a vonalak – a nyelvrokonság ágas-bogas rejtelmeiből menekülve – levélverssé formálódtak. Istvánnak írtam, aki akkor még nem volt a férjem.

Ennyire emlékszem belőle: „Zöld hajtásaim belenőnek sebeidbe, erős ágaid tartják lebukó fejemet.”

Ha nem nyelvészet-, hanem irodalomórán ülök, pláne, ha nem vagyok annyira szerelmes, nyilván élesebb kritikával szemlélem e két sor költői képének és nemi sztereotípiájának sablonos báját. Mindenesetre férjem ma is őrzi ezt a jegyzetemet.

S hogy végigvigyem a famotívumot, teljesítve a szerkesztő kérését és vállalva a további közhelyeket: erős, harcedzett fává nőttünk mi ketten, nehéz lenne a gyökereinket és az ágainkat kibogozni, hisz egymásból szívják, egymásnak adják a vizet, egymást fordítják az éltető napnak, takarják a pusztító forróságtól.

De talán a gyerekeink árulnak el a házasságunkról a legtöbbet – például a két lányunk, akik huszonévesen mentek férjhez, és a négy unokánk, akiket örömmel és bátran vállaltak, és akiket meg is kapunk Valentin-nap estéjére –, mert ahogy írva vagyon: „Gyümölcseikről ismeritek fel őket.”

(Szám Kati)

A fiú a gitárral

Az idei Házasság Hetén újra eszembe jutott az a kép, ami olyan nagy hatással volt az idén már 34 éves házasságunkra. Egy valóságból vett kép, az a látvány, ahogy először megpillantottam a későbbi férjemet: egy nagy gitárt maga előtt tartva lépett be a szobába, ahol sok más fiatallal együtt ültem, és szélesen mosolygott, csillogott a szeme. Ő 25 éves volt akkor, én 18.

Azonnal átsuhant rajtam egy bizonyosság: nekem ezzel a fiúval kapcsolatba kell kerülnöm.

Nem volt még akkor szó szerelemről, csak azt éreztem, hogy része akarok lenni valamiképpen az életének. Két hosszú évbe telt, míg szépen lassan, mindenféle szolid női fondorlatot bevetve közel tudtam kerülni hozzá, és ő örömmel vette.

38 éve hordozom már magamban ezt a képet, vagyis az első pillanatot, és amikor sivatagos órákat-napokat éltem meg az elmúlt közös évtizedekben, ez a kép gyakran segített át rajtuk. Elég volt felidézni és újra így látni őt: huszonöt évesen, mosolygósan, gitárral, csillogó szemmel. Újra pontosan tudtam, hogy miért akartam akkor és miért érdemes ma is az élete részesének lenni.

(Kölnei Lívia)

Kép
esküvői történet
A kép illusztráció – Forrás: Pixabay

Amikor cserbenhagy a csigaházad

Mielőtt összeházasodtunk volna Attilával, feltettem magamnak egy fontos kérdést: vajon ő olyan férfi, akivel körbeutaznám a világot úgy, hogy nem félnék és nem unatkoznék egy percre sem? Tudtam, hogy a válasz igen, hiszen többször bizonyítottuk már, jók leszünk mi „Jámborékként”.  Mindig is szerettük a kalandokat, ezért az esküvőnk előtt nem sokkal gondoltunk egy nagyot, és átalakíttattuk öreg, ütött-kopott, alig guruló, Dudu nevű furgonunkat lakóautónak, hogy nekivágjunk Lisszabonnak. Csodás utunk volt Olaszországon át, olyan tengerparti lagúnákban aludtunk, ahol senki más, mintha csak mi léteztünk volna az egész világon. Eljött a férjem születésnapja, az ébredést követő kávé után bepattantunk az autóba azzal a felkiáltással, hogy „Irány Franciaország!”, amikor Dudu zsörtölődve morgott kettőt, majd meg sem moccant. Az autónk, amely egyben a csigaházunk is volt, hogy úgy mondjam, beadta a kulcsot. Nézegettük a térképet, hogy megtudjuk, hol a búbánatban vagyunk. „Celle Ligure” – mondták a helyiek. „Hát, ez nagyszerű” – sóhajtottuk. Átsétáltunk a közeli benzinkútra, ahol az olasz kutasnak valahogy „elactivityztük”, hogy mi a problémánk, de amikor fel akarta állítani Dudu diagnózisát, csak a fejét csóválta és olaszul káromkodott, majd az orrunk alá nyomott egy cetlit, rajta a szerviz számával. Nagy nehezen sikerült elérnünk a szerelőt, akinek a műhelye a hegy tetején volt.
Sose felejtem el, amikor a tréler anyósülésén ülve azt mondtam: „Boldog szülinapot, Attila! Ne búsulj, egyszer majd jó sztori lesz ez is”.
És lám, tényleg az lett! Mondanom sem kell, hogy mennyire kellett hinnünk egymásban, hogy hideg fejjel kiszámoljuk, hol tudunk csúcsszezonban szállást kapni úgy, hogy ki is tudjuk fizetni. Végül nagy mázlink volt egy tengerparti hotellel, ahol még pont akadt hely, és bár Lisszabon helyett „csak” Saint Tropez-ig jutottunk el a meggyógyult lakóautónkkal, és a nyaralásra szánt pénzünk nagyja is egy Angelo nevű autószerelő zsebében landolt, nagyon hálásak voltunk azért, hogy a világ egyik legszebb eldugott kis olasz városkájában robbantunk le. Úgy emlékszünk vissza erre a történetre, mint amikor bebizonyosodott, hogy nekünk mindenképpen össze kell házasodunk, és kis jámbikat is szeretnénk, akiknek egyszer majd mesélhetünk a csavargásainkról. Dudut azóta „nyugdíjaztuk” a kempingünkben, aminek a kialakítása és üzemeltetése szintén felér egy házasságépítő kalanddal.

(Jámbor-Miniska Zsejke)

 

Háttér szín
#eec8bc

Rettenthetetlen hadvezérből békediplomata – Türr István életútja

2023. 02. 13.
Megosztás
  • Tovább (Rettenthetetlen hadvezérből békediplomata – Türr István életútja)
Kiemelt kép
turr_istvan_borsos_jozsef_felvetele_wikipedia.jpg
Lead

A 19. században magyar katonák sora szerzett hírnevet külhoni háborúkban. Közéjük tartozott a risorgimento, az olasz egység megteremtésének magyar hőse, a társai által csak rettenthetetlen magyarnak nevezett Türr István is, katona, kalandor, üzletember, építési vállalkozó, élete alkonyán pedig lelkes hazafi és pacifista.

Rovat
Köz-Élet
Címke
Türr István
hadvezér
híres hadvezér
katona
diplomata
békepárti
diplomácia
Szerző
Horváth Pál
Szövegtörzs

Türr István 1825-ben látta meg a napvilágot egy feltehetően német eredetű vaskereskedő fiaként Baján. Eredeti neve Thier István volt, a Türr nevet csak később, katonaként kezdte használni. Szülővárosában kezdte iskoláit, de a tanulás nem nagyon érdekelte. Kiskamaszként inaskodással próbálkozott, volt lakatos-, molnár- és kőművestanonc, tizenhét évesen aztán katonának állt. Az akkor Pécsen állomásozó 52. császári gyalogezredben lett közlegény, néhány év elteltével azonban már a hadnagyi, tiszti rangig jutott, hadmérnöki, műszaki ismereteket szerzett. Alakulata 1846-tól a forrongó Itáliában, a még Habsburg uralom alatt álló Lombardiában állomásozott, ahol részese volt a Szárd-Piemontei Királyság elleni harcoknak és a lázongó lakosság elleni akcióknak. 1848 elején már nyílt háború folyt a Szárd királyság és a Birodalom között, amelyben az osztrák hadakat, így Türr alakulatát is a nagy hadvezér, Radetzky tábornagy irányította. Ám a közben kibontakozó magyar szabadságharc híre a lombardiai harctérre is eljutott, 1849 januárjában Türr hadnagy embereivel dezertált, átállt az olasz oldalra. Ott mindjárt századosi rangot kapott, magyar légió felállításával bízták meg. A Szárd-Piemontei Királyság csapatai azonban néhány hónap múlva súlyos vereséget szenvedtek Novaránál Radetzky hadaitól, a háború az olasz félre nézve megalázó békével zárult, Lombardia még egy évtizedre császári kézen maradt. Türrnek menekülnie kellett, Badenbe ment, ahol a forradalmi erők még harcban álltak, ott ezredesi ranggal fogadták. Ám a bádeni felkelés a porosz csapatok megjelenésével hamar elbukott, Türr Svájcba távozott, majd a következő három évben megfordult francia, angol földön és Piemontéban is, rendszeres kapcsolatban állt a magyar emigrációval.

Titokban visszatért Lombardiába, ahol részese volt a sikertelen 1853-as milánói felkelésnek, amelynek során elfogták, Tuniszba deportálták. 

Garibaldi generálisa 

Ám rövidesen kirobbant a krími háború az orosz és a török birodalom között. Az utóbbit Anglia, Franciaország és Piemonte komoly katonai erővel támogatta. Türr a helyszínre utazott. Először a török hadseregbe kívánt belépni, dezertőr és emigráns magyarokból légió szervezését fontolgatta, ám a 49-es magyar tiszti emigráció példája azt mutatta, hogy ennek előbb-utóbbi az iszlámra való áttérés lesz az ára, ezért főtisztként az angol expedíciós hadakhoz csatlakozott. Brit megbízottként 1855-ben az Al-Dunánál járt, ám osztrák fogságba esett.

Bécsbe vitték, ahol a hadbíróság halálra ítélte, de Viktória angol királynő közbenjárására végül szabadon engedték. Nyughatatlan természete azonnal tovább hajtotta, 1856-tól a Kaukázusban török oldalon harcolt a cári hadak ellen az úgynevezett cserkesz háborúban.

Egy ideig arról ábrándozott, Dél-Amerikába megy, az ottani függetlenségi mozgalmakat segíti, ám ez csak terv maradt. Visszatért Itáliába 1859-ben, a Francia Császárság és a Szárd Királyság által Ausztria ellen indított háború idején, ezredesi rangban ismét belépve a szárd hadseregbe. A háború a solferinói csatával végződött, és egy új önálló olasz királyságot körvonalazott. Később Türr az alpesi mellékhadszíntéren, Garibaldi hadtestében szolgált. Ám ekkor még Velence osztrák uralom alatt maradt, francia védnökséggel fennállt a pápai állam, féltékenyen őrizte függetlenségét a Nápoly-Szicíliai Királyság. Amikor a helyzettel elégedetlen Garibaldi önkéntes serege élén 1860-ban délre indult, Türr vele tartott vezérkari főnökeként. Ott volt a legendás ezer vörös inges önkéntes szicíliai, marsalai partra szállásakor, Palermo bevétele idején, meg is sebesült, tiszttársa, Tüköry Lajos őrnagy pedig elesett. Garibaldi tábornokká léptette elő. Részese volt a Messinai-szoroson való átkelést előkészítő milozzói ütközetnek, Nápoly bevételének, a déli királyság bukását hozó volturnói csatának. Garibaldi megbízta Nápoly katonai kormányzói feladatával. A következő évben, 1861-ben kikiáltották az olasz királyságot, Türrt pedig kinevezték I. Victor Emanuel király hadsegédének. Ebben a minőségében diplomáciai feladatokat teljesített. 1861-ben megnősült, 
Vyse-Bonaparte Adél, III. Napoleon francia császár unokahúga lett a felesége. Raul fiuk még apja előtt, 1906-ban távozott az élők sorából, lányuk Kornélia, ismert olasz író- és újságírónő lett. Türr az 1866-os porosz–osztrák háború idején még óvatosan támogatta Klapka György tervét magyar légió szervezéséről, a következő évben azonban üdvözölte a kiegyezést, az azt követő amnesztiával élve, magas olasz kitüntetésekkel dekorálva hazatért. 

Egy ókori álom beteljesítője 

Itthon korábbi Habsburg- és monarchia-ellenességét feladva a kormányzó Szabadelvű Párt színeiben részt vállalt a közéletben, üzleti vállalkozásokba fogott, Központi nevelési kör néven az oktatás célját szolgáló rövid életű egyesületet alapított. Építési és vízszabályozási vállalkozásokban vett részt, vízrendezési tervet készített. Cége vette át üzemeltetésre a Gerster Béla mérnök barátja által tervezett, a Dunát és a Tiszát a Dél-Alföldön összekötő Ferenc-csatornát.

Komoly vállalkozása volt Gerster társaságában a Panama-csatorna tervezésében való közreműködés, amelynek jegyében 1876-ban a fő tervező, Ferdinand de Lesseps és Gerster társaságában a csatorna nyomvonalát kijelölő expedícióban vett részt a Panama-földszorosban.

A műszaki tervező Gerster és az ő nevéhez fűződik a mérnöki remekműnek számító Korinthoszi-csatorna megépítése is. Türr és befektetői csoportja 1881-ben koncessziót szerzett a már ókorban megálmodott, Korinthoszi-földszorost átvágó vízi út megépítésére. A társaság 1888-ban becsődölt, ám sikerült állami támogatással és új befektetők bevonásával folytatni a munkát, így 1893-ban I. György görög király átadhatta a forgalomnak a több mint 6 kilométer hosszú, az Égei- és a Jón-tengert összekötő csatornát. 

A pacifista diplomata 

Türr a 70-es évek végétől rendszeresen megjelent a nemzetközi kapcsolatok területén is, mint a nemzetközi béke megteremtésének híve.

Bevallása szerint megcsömörlött a háborúktól, 1878-tól állandó résztvevője volt az Egyetemes Békekonferencia nevű, jeles közéleti személyiségek által életre hívott szervezetnek, az 1896-os budapesti konferencián ő elnökölt. Kiterjedt kapcsolatokat ápolt az olasz és a francia elittel, több alkalommal találkozott és tárgyalt II. Vilmos német császárral és Bismarck kancellárral.

Ő vezette be a távol-keleti japán terjeszkedésre utalva a sárga veszedelem fogalmat, amelyet a későbbi európai politikában gyakran használtak. Míg korábbi gazdasági, politikai témájú művei olasz és francia nyelven láttak napvilágot, 1903-ban kiadta Emlékeimből című önéletrajzi munkáját. Hagyatékában nagy mennyiségű kézirat, levél, dokumentum maradt fenn, amelyek ma az Országos Széchenyi Könyvtárban vannak. Élete utolsó másfél évtizedében többnyire Párizsban élt, 1908-ban Budapesten halt meg. Sírja a Kerepesi temetőben van, emlékét intézmény- és utcanevek, emléktáblák mellett nevében a bajai Duna-híd őrzi, Rómában ott áll mellszobra a Gianicolo-dombon, Garibaldi lovas szobra közelében, az olasz szabadság hőseinek szabadtéri pantheonjában. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép

A nyelvész, aki muszlim szerzetesnek tettette magát: Vámbéry Ármin élete

Vámbéry Ármin, a neves orientalista, nyelvész karrierje igazolta, hogy ha a tehetség szívóssággal és fanatizmussal párosul, autodidakta úton is el lehet jutni a tudomány szentélyébe. Magával és másokkal szemben is maximalista volt, amit a tanítvány Germanus Gyula története igazol. Germanus lakásán kereste fel, hogy törököt tanuljon a mesternél...
Háttér szín
#eec8bc

„Itt az ideje, hogy a világ szeme a magyar balettvilágra figyeljen”

2023. 02. 13.
Megosztás
  • Tovább („Itt az ideje, hogy a világ szeme a magyar balettvilágra figyeljen” )
Alcím
Elindult a regisztráció a Hungarian Ballet Grand Prix - Veszprém 2023 nemzetközi balettversenyre
Kiemelt kép
balett.jpg
Lead

Elindult a regisztráció a hazai táncélet idei unikális eseményére, a Hungarian Ballet Grand Prix Veszprémre. Az utánpótlás-nevelés szempontjából kiemelt jelentőségű nemzetközi versenyre a világ minden részéről várják a 7-18 éves balettnövendékeket, akik a döntőben pre‑competitive, junior és youth kategóriákban mérhetik össze a tudásukat. A Hungarian Ballet Grand Prix zsűrije a klasszikus balettművészet és a kortárs tánckultúra elismert művészeiből áll. A Junior Grand Prix-t és a Youth Grand Prix-t elnyerő ifjú művészek a szakmai elismerésen túl komoly pénzjutalomban is részesülnek.

Rovat
Dunakavics
Címke
Hungarian Ballet Grand Prix
balettverseny
Solymosi Tamás
balettoktatás
Magyar Nemzeti Balettintézet
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

Az idén debütáló Hungarian Ballet Grand Prix az év egyik úttörő tánceseményeként nyújt lehetőséget a versenyzők számára professzionális és amatőr kategóriában, a klasszikus és a modern balett területén, egyéni, duett és csoportos műsorszámokban egyaránt, a versenyzői tudások megmérettetésére.

A Hungarian Ballet Grand Prix hosszútávú célja a tehetséggondozás, valamint a hazai balettoktatás és a balettművészet minél szélesebb körben való népszerűsítése.

A verseny díjazottjai a szakmai elismerésen túl a Junior Grand Prix elnyeréséért 500 euró, míg a Youth Grand Prix-ért 1000 euró pénzjutalmat vihetnek haza.

„A Hungarian Ballet Grand Prix legfontosabb célja a hazai és külföldi tehetségek felkarolása. Az elmúlt években a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeivel számos rangos nemzetközi versenyen vettünk részt, és a növendékeink minden alkalommal hatalmas sikert arattak. Itt az ideje, hogy a világ szeme Veszprémre, Európa Kulturális Fővárosára és a magyar balettvilágra figyeljen” – mondta Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett és Balettintézet igazgatója, a verseny szakmai vezetője.

A versenyre regisztrálni március 14-éig lehetséges.

A regisztrációs szakaszban a versenyzők az előre meghatározott versenyprogram alapján állíthatják össze a saját műsorszámukat, majd a választott műsorszámról készült, maximum 4 perc hosszúságú videófelvétel linkjét kell feltölteniük a jelentkezési felületre. A 12 év alattiak szabadon választott koreográfiával jelentkezhetnek.

A hazai és nemzetközi balettvilág elismert szakembereiből álló szakmai zsűri a beküldött felvételek alapján választja ki a legjobbakat, akik június 26. és június 30. között részt vehetnek a veszprémi ActiCityben tartandó megmérettetésen. A szakmai esemény mellett a szervezők számos további szakmai, kulturális és élmény programmal várják a balatoni régió iránt érdeklődőket. Az esemény záróakkordjaként június 30-án egy nyilvános gálaest keretében búcsúznak a legjobb teljesítményt nyújtó táncosok a közönségtől.

Radina Dace, a Hungarian Ballet Grand Prix művészeti igazgatója, korábbi prímaballerina, a Magyar Nemzeti Balettintézet balettmestere és művészeti vezetője kiemelte: „Ez idáig számos országban jártuk növendékeinkkel különböző versenyeken, de csak vendégként. Éppen ezért külön örömmel tölt el, hogy ez alkalommal mi adhatunk otthont ennek a nagyszabású eseménynek és a saját versenyünket rendezhetjük meg. Minden verseny nagyon fontos a balett táncosoknak, mert képességeiket fejleszthetik. Nem lesz ez másképp a Hungarian Ballet Grand Prix Veszprém esetében sem.”

A Hungarian Ballet Grand Prix Veszprém a Magyar Nemzeti Balettintézet és a Magyar Állami Operaház Balettnövendékeiért Alapítvány gondozásában, a Magyar Állami Operaház szakmai támogatásával idén első alkalommal a veszprémi ActiCityben, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat keretein belül valósul meg. 

Háttér szín
#dcecec

Mentális wellness színekkel és alkotással – Erdős Ágnes pszichológus és a MadeByYou kerámiafestő műhely

2023. 02. 13.
Megosztás
  • Tovább (Mentális wellness színekkel és alkotással – Erdős Ágnes pszichológus és a MadeByYou kerámiafestő műhely)
Kiemelt kép
erdos_agnes.jpg
Lead

Fiatalkora óta foglalkoztatják a kézműves tevékenységek és az emberek működése, szenvedélyei egy színes és inspiráló műhely létrehozásában csúcsosodtak ki. Erdős Ágnes pszichológus, üzletvezető, art coach, önismereti tréningek szervezője, egy kreatív csapat motorja, kétgyermekes édesanya, és nem utolsósorban nő, aki mert nagyot álmodni.

Rovat
Életmód
Címke
Erdős Ágnes pszichológus
MadeByYou
kerámiafestés
kreatív műhely
Szerző
Légrádi Júlia
Szövegtörzs

Ahhoz, hogy egészben láthassuk a történetedet, térjünk vissza egészen a kamaszkorodig, addig a kérdésig, hogy miért éppen a pszichológia szakot választottad.

Már a gimnáziumban észrevettem, hogy fontosak számomra az emberi kapcsolatok, szerettem megnyitni olyanokat, akik zárkózottabbak, és a barátaim is gyakran hangoztatták, hogy jó velem beszélgetni. Lételemem volt ez, olyannyira, hogy a bulikban gyakran elvonultam másokkal társalogni, és érdekelt az önismeret is. Pszichológiát már a középiskolában is tanultam egy tantárgycsoport részeként, ezért tudtam, hogy tetszene az irány. Mivel úgy éreztem, jót tenne egy kis önállóság és egy Budapesthez képest személyesebb város, a Pécsi Tudományegyetemre adtam be a jelentkezésemet.

Hogyan vált az alkotás is az életed részévé?

Egészen kis koromtól kezdve a része volt. A szüleim kreatív személyek, édesapám eredetileg fényképész, édesanyám szintén alkotó szellemiség, sok szakmát kipróbáltak, szerettek új dolgokat tanulni. Ez nekünk a húgommal gyerekként jó minta volt. Imádtunk rajzolni, mindent lerajzoltunk, én emellett kézműves szakkörökre, rajzversenyekre jártam, és szerencsém volt az iskolámmal is. A Karinthy Frigyes Gimnáziumban tanultam, ahol figyeltek arra a tanárok, mi lappang a diákokban, és segítettek is ennek teret adni.

Ez tetszett, főleg, mert a szüleink nevelési elve is az volt, hogy azt erősítették, amiben jók vagyunk. Hagytak választani, a saját fejünk után menni, kibontakozni.

Nem éreztem, hogy kiemelkedően tehetséges lennék a művészi pályához, a pszichológia szakon sokkal inkább a helyemen voltam. Aztán a végéhez közeledve elbizonytalanodtam, a kórházi és különféle intézményi gyakorlatok megkérdőjelezték, hogy biztosan nekem való-e ez a pálya.

Hogyan jutottál túl a kétségeken?

Tele volt a fejem kérdésekkel, amelyekre úgy próbáltam választ találni, hogy egy szemeszterre Portugáliába utaztam ösztöndíjjal. Vonzott a déli ország nem túl szabályozott világa, a színes csempék, a mentalitás. Kreatív közegnek éltem meg, és pont erre volt szükségem ahhoz, hogy rájöjjek, hogyan tovább. Korábban egy önismereti kurzuson valaki azt mondta, össze fogom tudni kötni az alkotást az emberekkel való foglalkozással, és ott, Lisszabonban megjelent ehhez egy vízió a fejemben. Megálmodtam egy olyan helyet, ahová bárki betérhet azért, hogy felviduljon, kicsit megnyugodjon, inspiráló energiákat kapjon, töltekezzen. Egyfajta mentális wellness színekkel és alkotással – ezt képzeltem el. Sokakat láttam már akkor is fásultságba süllyedni, és azt gondoltam, ezzel tudnék valami újat adni.

Sokan nem mernek hozzálátni álmaik megvalósításához, neked hogyan sikerült mindez?

Az egyetem befejezése után asszisztensként dolgoztam egy szexológus doktornő mellett, de valahogy nem tudtam elképzelni, hogy hosszú távon erről szóljanak a mindennapjaim. Bécsben meglátogattam egy barátnőmet, ő elvitt egy kerámiafestő helyre, amely elképesztően hasonlított arra, amit megálmodtam. Miután hazajöttem, egyfolytában erről beszéltem a családomnak, és végül ők is azt mondták, érdemes lenne ezzel a vággyal valamit kezdeni. Semmi tőkém nem volt, a szüleim viszont mindig is támogattak, amiért nagyon hálás vagyok. Nekik köszönhetően volt egy kis lakásunk a húgommal, és ha jól emlékszem, édesanyám vetette fel a kölcsön lehetőségét.

Végül 2008-ban egy jelzáloghitelből indult el a budapesti MadeByYou kerámiafestő műhely.

Nagyon meg akartam valósítani az álmom, és volt egy alapvető önbizalmam, világba vetett hitem, hogy a dolgok jól fognak alakulni. Hatalmas felelősséget vettem a nyakamba 27 évesen. Szó szerint, mert miután aláírtam a hitelpapírokat, pár napra teljesen beállt a nyakam. Sok akadállyal kellett megküzdenem, főleg a legelején, de rengeteg segítséget kaptam a családomtól, barátoktól, és elkezdtem tanulni is, ugyanis semmilyen vállalkozói tapasztalatom nem volt. Az elmúlt másfél évtizedben tanultam marketingről, cégvezetésről, pénzügyekről, üzleti tervekről, önismeretről. Amikor nehézségeim voltak, vagy valami nem működött, mindig az hozta el a megoldást, ha befelé néztem. Azt gondolom, rendben kell lennünk ahhoz, hogy jó vezetők, jó munkatársak, jó szülők, jó barátok tudjunk lenni, ezért is különösen fontos az önismeret.
Szép fokozatosan minden kialakult, körülbelül 10 év elteltével elmondhattam, hogy biztos lábakon állunk, idén pedig már a műhely 15. születésnapját ünnepeljük.

Kép
MadeByYou
Fotó: Erdős Juci

Mit ad neked az alkotás?

Magát a folyamatot szeretem, mert kikapcsol, feltölt, és előhozza azokat a gondolatokat, amelyek egyébként nem kerülnének felszínre. Ilyenkor nem verbális válaszokat kapunk magunktól, magunkról. Van egy kérdésfelvetés, és arra olyan megoldások jöhetnek színekkel, formákkal, amik előtte heteken, hónapokon, akár éveken keresztül nem, mert hiába agyaltunk rajta, túlságosan megragadtunk gondolati szinten. Ha az ilyen megtorpanásokba belevisszük az alkotást – és ehhez nem kell semmilyen művészi adottság –, akkor másfajta tartalmak jelenhetnek meg.

Főként olyan emberekkel találkozol a munkád során, akiknek a rajzolás, festés nem aktívan az életük része. Hogy látod, mekkora örömöt, felszabadultságot okoz ez az alkotótevékenység?

Van egyfajta varázsa az alkotással való időtöltésnek, és sokan jelzik vissza azt, hogy fogalmuk sem volt, hogy ez ilyen ellazítóan hat. Egy rohanós nap után jó a fajsúlyosabb dolgok helyett olyanokra koncentrálni, hogy milyen színnel fessünk, milyen vonalakat húzzunk. Ez annyira leszűkíti a fókuszt, hogy tényleg nincs idő azon elmélkedni, mi bosszantott fel aznap, mit kell még este megcsinálni. Vannak, akiket megcsap ennek a szele, és szinte függővé válnak, mások azt mondják: „most csak magam miatt jöttem, magamnak alkotok”. Nehéz időszakban kifejezetten pozitívan hat ez a fajta kikapcsolódás.

Magadra is alkalmazod?

Nehezen viseltem a pandémiát, amikor bezártságban éltünk, és minden bizonytalan volt. Elkezdtem hát kollázsokat csinálni, mindenféle számomra fontos szavakat vagdostam ki papírból, olyanokat, amikre építhetem a jövőt. Szóval igen, alkalmazom, és abszolút élem, hogy ha nem vagyunk jól, ha szeretnénk önmagunkkal kapcsolódni, érdemes alkotnunk.

Ez nem a végeredményről szól, nem kell mesterművet létrehozni, egyszerűen csak elővenni egy ceruzát, tollat, papírt, firkálni, írni, gyurmázni, agyagozni, bármit.

A hétköznapokban is gyakran merülsz el ilyen tevékenységekben?

Szeretek kerámiára, vászonra festeni, néha rajzolok, üvegékszert készítek, attól függ, mire van időm. Gyakran kísérletezek új technikákkal, amit aztán igyekszem összetársítani a pszichológiával, ezt a szakmát sosem hagytam el fejben. Sok feladatot találok ki, például amikor egy-egy alkotós önismereti tréningre készülök.

Kép
Erdős Ági
Fotó: Erdős Juci

A gyerekeid is nyitottak a kreatív dolgokra?

A kisfiam, aki másfél éves, kifejezetten kéri, hogy „zajzoljunk”. A lányom már tizenegy, ő talán kicsit későn találta meg az örömöt ebben, de nagyra értékelem, ha alkot. Van az előszobánkban egy falrész, oda rakjuk ki a műveket, ez a mi kis kiállításunk. Egyébként nem erőltetem rá egyikükre sem ezeket a tevékenységeket, tudom, hogy nem mindenkinek akkora örömforrás, mint nekem.

Személyes kikapcsolódásra jut időd?

Többnyire akkor, amikor mindenki alszik. Késő este, éjszaka van énidőm, és ilyenkor jönnek a gondolatok. Nem választom teljesen külön a munkámat és a magánéletemet.

A hétköznapokban egyensúlyozom a sokféle életterületem között, de szerintem más anyukák is ezt csinálják, pörgetjük a tányérokat, keressük a tíz perceket is, amikor el lehet intézni dolgokat.

Előfordul, hogy elfáradok, és kicsit leeresztek, de ezek a periódusok nem szoktak sokáig tartani.

Mi segít ilyenkor?

Valójában az, amikor elengedem a kontrollt, és tudatosan nem akarok mindent megcsinálni. Nagyon felszabadító, amikor újra és újra rájövök, hogy nem dől össze a világ, ha másnapra hagyok valamit. Ezen a ponton leülök a gyerekekkel rajzolni, legózni, vagy amihez éppen kedvük van, ez nekem is segít kilépni a mókuskerékből. Az első helyen most az áll az életemben, hogy számukra jelen legyek, jól érezzük magunkat együtt, hisz ez fog megmaradni bennük.

Mit kívánsz magadnak a jövőre?

Úgy érzem, most jön az aranykora annak, amit huszonévesen megálmodtam. Van még tervem bőven, de ami a legfontosabb, hogy megmutathassam, mekkora öröm és erő rejlik az alkotófolyamatokban, ami sokkal több mindent mozgat meg, mint elsőre gondolnánk. Ezt szeretném eljuttatni az emberekhez, ugyanis ha ebben sikerélményük van, akkor lehet, hogy az élet más területén is belevágnak valami olyanba, amihez korábban nem volt merszük.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Fankapanka

„Engem a hímzés mentett meg” – Fankapanka betegségeire az orvosok nem találtak gyógyírt, megkereste ő maga

Egy komoly betegségből is kiutat jelenthet, ha megtaláljuk azt, akik valójában vagyunk, és ha a mindennapos tevékenységünk, a munkánk is a bensőnk legmélyéből fakadhat. Ez történt Fankapankával, azaz Szaszák Fannival négy évvel ezelőtt: megtalálta azt a hivatást, amely meggyógyította. Azóta hímzett pólói, vászontáskái nemcsak neki, hanem a vásárlóknak...
Háttér szín
#fdeac2

Elvis – Filmen egy korszak és egy halhatatlan életmű, a zenével a főszerepben

2023. 02. 13.
Megosztás
  • Tovább (Elvis – Filmen egy korszak és egy halhatatlan életmű, a zenével a főszerepben)
Kiemelt kép
elvis_film.jpg
Lead

Elvis Presley meghódította a világot. Mindezt úgy, hogy a katonai éveit leszámítva el sem hagyta Amerikát. Az eddigi legsikeresebb szólóénekes több mint egymilliárd lemezt adott el, zenéje és filmjei minden kontinensre eljutottak, az első műholdas show közvetítésével pedig a föld akkori népességének egynegyede eshetett egyidőben extázisba a zenéjétől és ikonikus, tudattalan vágyakat előhívó csípőmozgásától. Mindezt szemügyre véve nem csoda, hogy a 2022. év egyik grandiózus vállalása Baz Luhrmann Elvis című filmje lett, amely arra tesz kísérletet, hogy az énekes egész életét bemutassa, nem kevés érzelmi hatásra alapozva.

Rovat
Kultúra
Címke
Elvis
Elvis Presley
Elvis film
Baz Luhrmann
hatvanas évek
Szerző
Miniska Édua
Szövegtörzs

A címszerepre nem is találhattak volna alkalmasabbat Austin Butlernél, aki minden mozdulatával és porcikájával kirázza magából azt az életérzést, amely Elvist is hajtotta Memphistől Vegasig. A déli fiú hiteles megformálásához Butler elmondása szerint több ezerszer megnézte a sztárról készült felvételeket, Luhrmann-nal felkeresték a kultikus helyeket, és az RCA stúdiójában végighallgattak minden eredeti felvételt, hogy aztán a filmvászonra teremtsék a rock and roll királyát. Mindez olyan jól sikerült, hogy a 31 éves színész január elején elhozta filmdráma kategóriában a legjobb férfi főszereplőnek járó Golden Globe-díjat, és jó esélyekkel indul a 2023. március 13-i Oscar-díjért is. De nemcsak Butlert értékelték a legjobbnak, hanem maga az alkotás is büszkélkedhet a legjobb filmnek járó jelöléssel. De vajon mitől olyan jó ez a film, hogy még a szakma is így elismeri az ausztrál rendező munkáját?

60 évvel ezelőtti életérzés

Egy életrajzi film középpontjába sok minden állítható. Van, hogy eredeti felvételek sorozatával mutatják be dokumentumfilm-jelleggel a sztár életét. Más esetben a Nixonnal való találkozás áll egy Elvisről szóló film középpontjában, a márciusban debütáló Elvis ügynök című sorozattal pedig megpróbálják életre kelteni a „Királyt” szuperhősként.

Baz Luhrmann-nak azonban nem volt célja egy-egy aspektust kiragadni Presley történetéből.

A 160 perces életrajzi dráma tökéletesen átfogja a Király életét születésétől kezdve a szegregációval, majd a polgárjogi mozgalommal átszőtt ifjúkorán és a szexuális felszabadulás jelképévé válásán át az utolsó évekig, amelyeket a világsztár a Tom Hanks által megformált Parker ezredesnek köszönhetően a könyörtelen showbusiness áldozataként töltött.
A film először mindenképp történetével és képi világával, vágótechnikájával szegezi a vászon elé a közönségét. Narratíváját tekintve még Elvis legnagyobb hívei is találhatnak benne olyan részletet, amit eddig nem tudtak a színész-énekesről. A ‘60-as és ‘70-es évek Amerikáját korhűen idéző ruhák, frizurák, berendezési tárgyak és használati eszközök, valamint a részleteiben kidolgozott helyszínek tudatos megjelenítése bepillantást ad a nézőknek a 60 évvel ezelőtti életérzésbe. Ugyanakkor megadja azt az élvezeti szabadságot is a filmben kibontatlanul elénk tárt, a történelemből jól ismert események felvillantásával, amelynek köszönhetően a rendező kiválóan egyensúlyoz Elvis emberi oldala és a Király örökkévalósága bemutatása között.

Mindezt úgy, hogy a film középpontjába a látszat ellenére nem magát a sztárt és jól ismert emberi gyarlóságát, hanem a halhatatlan zenéjét állítja.

Kép
Elvis film jelenet
Austin Butler a filmben – Forrás: Intercom

Bátor és gyors zenék

A filmben hallható zenei motívumok dramaturgiai funkcióját minden percben tetten érhetjük, ami jól mutatja, hogy Luhrmann az érzelmi mellett intellektuális síkon is el kívánja érni közönségét. A rendező fogta a közismert slágereket, színpadra álmodta, majd filmre vitte őket. Eddigi munkásságát tekintve mindez nem meglepő. Édesanyja társastánctanárként a zene és a színpad világával is megismertette, majd 2002-ben megrendezte a Broadway-n Puccini Bohémélet című operáját, ami magyarázza a színpadra rendezés hatását a filmjeiben. Az ausztrál alkotónak köszönhetjük a 2001-ben két Oscar-díjat nyert Moulin Rouge! című modern musicalt is, valamint a 2013-ban szintén két Oscar-díjat nyert A nagy Gatsby című amerikai romantikus drámát, amelyeknek karakterisztikus színpadi és zenei motívumai az Elvis-ben is megjelennek.

Kép
Elvis jelenet
Jelenet a filmből – Forrás: Intercom

A zenei producerként is alkotó Luhrmann munkásságából kitűnik, hogy szívesen nyúl hozzá minden score-hoz (eredeti filmzenéhez, instrumentális kísérőzenéhez) vagy slágerhez, ezzel egyszerre fémjelzi az adott korszellemet és ad megnyugtató kapaszkodót a mai kor zenerajongóinak. A filmzenében fellelhető vezérmotívumok kapcsán bátran hangszerelte át akár a Can't Help Falling in Love című világhírű dalt, amely baljóslatú hangzással kíséri Presley felesége, Priscilla megjelenéseit a filmben. A drámában hallható szinte mindegyik Elvis-dal zenei sebességét felgyorsították.

Ezzel azt a fajta lázadó korszellemet érzékeltetik, amely a konzervatív Amerika baby boom időszakában berobbant Presley-vel, és ami ma már nem tűnik forradalminak.

A Király jelentősége

Ezt alátámasztja egy a megjeleníteni kívánt korra egyáltalán nem jellemző elektromos gitárra írt zenei betét az ugyancsak magasabb BPM-en (percenkénti leütésszámon) játszott Baby, Let’s Play House című dalban, ahol először láthatjuk a Királyt megőrjíteni főként a női közönségét. A rendező zenei hozzáértését emellett mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Elvis című filmben előszeretettel alkalmazza a mashup technikáját, ami segítségével két önálló dalt mixel össze, gazdag hangzásvilágot és hangulatot létrehozva. Ez megfigyelhető például két önálló Elvis-szám, a kevésbé ismert Crawfish és a világsláger Fever együtthangzásában. De az egyik legismertebb sláger, a Hound Dog zenei motívumai sem csupán a Király előadásában hallhatók, hanem az eredeti, R&B hangzású Big Mama Thornton-dal váltakozik a Butler előadásában hallható Elvis-variációval, megfejelve a Grammy-t nemrég elnyert legjobb rapelőadással, a Vegas című számmal Doja Cat előadásában. Mindemellett a Jailhouse Rockot is újraértelmezték Eminem előadásában, érzékeltetve a korszakra jellemző radikális változást.

Hiszen 2023-ban talán nem értjük, mitől számított elítélendőnek Elvis előadásmódja.

Ezekkel a betétekkel azonban Luhrmann  segít elképzelni, a szexuális forradalom előtt, a szegregáció és az erkölcsrendészek korában milyen megbotránkoztató lehetett a konvencionális kereteket megtartani egyáltalán nem szándékozó „fehér” Presley „fekete” csípőmozgása.

Kétséget nem tűrően a Király volt az, aki az Amerikába behurcolt rabszolgáktól eredő zenei stílusok, a gospel és a Rhythm and Blues hangzásvilágát és életérzését a countryba ültetve legalizálta őket az amerikai nézőközönség számára. B.B. King, Little Richard és Big Mama Thornton is neki köszönheti, hogy elindultak az elutasítottság, a homály irányából az ismertség, az elfogadás és a közönség szeretete felé.

Kép
Austin Butler
Jelenet a filmből – Forrás: Intercom

A filmben megélt valóság

Az Elvis-ben egyértelműen a zenéé a főszerep, így, ha szemfüles a néző, észreveheti, mennyi minden hathatott Presley művészetére, és így a rock and roll világkörüli útjára. A szegregáció és az annak hatására is elindult polgárjogi mozgalom az eltérő kultúrák találkozásának köszönhető új stílusok fejlődését eredményezhette. A kétpólusú Amerikát összekötő híd építésében Presley óriási szerepet játszott a zenéjével. Hogyan nyithatott a gospel és a Rhythm and Blues irányába a konvencionális és szigorú erkölcsi normák szerint élő délen? A kérdésre a válasz az elfogadást és szeretetet követő vallásos édesanyja.

A filmben is megmutatkozik mindez, többször láthatjuk a család Istennel való kapcsolatát, valamint azon vélekedésüket, hogy egymás elfogadása, Elvis hangja és tehetsége Isten akarata, ezért szükséges mindezt támogatni.

A sok irányból betörni akaró szabadság érzése azonban magával hozta az önbíráskodó, radikális cselekedeteket is, amik szintén hatással voltak a Király zenéjére. A filmben említik a fehérek és az afroamerikaiak jogi egyenlőségéért aktívan tevékenykedő Martin Luther King Jr., és a mélyen vallásos Bobby Kennedy 1968-as meggyilkolását, valamint a Beatles-fanatikus Charles Manson-hívek által brutálisan lemészárolt Sharon Tate-et, Roman Polański 9 hónapos terhes feleségét is. Mindezt, valamint a tömegpszichózis alá került őrjöngő tömeget látva a filmben érthetővé válik Presley késői ‘60-as évekbeli zenéje, egyre szorongóbb viselkedése, illetve a narkotikumot, amfetamint, nyugtatót, altatót, hashajtót és hormonokat takaró szerhasználat, ami végül az 1977-es halálához vezetett.

Kép
Elvis film szereplők
Baz Luhrmann rendező és a film szereplői, Olivia DeJonge, Austin Butler és Tom Hanks – Forrás: Wikipedia

Akárhogyan is, a filmet nézve nagyon sok színes, zenével körölölelt apró kis utalással találkozhatunk, amik a végén képesek összeállni kerek egésszé. A korszak és Presley forradalmi stílusának részletgazdag kidolgozása – néhol felvillantva már a 21. századi életérzést is – joggal emelte tavaly a legkiemelkedőbb alkotások közé az Elvis című filmet, amely végső soron azt is megmutatta, miért hivatkozunk ma is halhatatlan legendaként a rock and roll királyára.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Lisa Marie Presley

Lisa Marie Presley egy életen át harcolt, hogy önmaga lehessen, csak függetlenséget nem örökölt

„Nem vagyok tökéletes. Apám sem volt tökéletes, senki sem tökéletes. Annyit tehetsz, hogy miután ezt megtanultad, másoknak is próbálsz segíteni vele” – mármint a tapasztalattal és a levont tanulsággal, vélte Lisa Marie Presley dalszerző-énekesnő, aki rövid, küzdelmes életet élt. A neki jutott 54 esztendő alatt elveszítette édesapját, Elvis...
Háttér szín
#dfcecc

Lackfi János: Sokféle – #JÓÉJTPUSZI

2023. 02. 13.
Megosztás
  • Tovább (Lackfi János: Sokféle – #JÓÉJTPUSZI)
Kiemelt kép
sokfele_lackfi_janos_joejtpuszit_odd-rhines-unsplash.jpg
Lead

Íme Lackfi János népszerű Jóéjtpuszi jelölésű költeményeinek legújabb darabja:

Rovat
Kultúra
Címke
vers
kortárs irodalom
kortárs magyar író
Lackfi János
Lackfi János versei
#Jóéjtpuszi
Szerző
Lackfi János
Szövegtörzs

Isten úgy jön el, mint a forgószél, 
és ha én fa vagyok, rám veti magát,
szerelmesen örvénylik lombjaim közt,
felráz, kiforgat, hengerget, önkívületig szeret.
Nem, Isten úgy jön el, mint a forgószél nyomában
settenkedő hűsítő szellő, minden verejtéket
felszárít homlokomról, lágyan lobogtatja
ruháimat, kedvesem haját, az érett kalászokat.
Nem, Isten úgy jön el, mint a tenger, 
itt is van meg nem is, amint kicsap 
a partra, már visszavonul, lüktet, 
hullámzik, eleven és bolondos,
mindig úgy tűnik, elhagy, de mindig hűséges.
Nem, Isten úgy jön el, mint a vulkán, forrón 
ölel magába, nem értem, miért viszi el azt,
akit szeretek, miért stoppolja le, pecsételi el azt,
akit én is elpecsételtem magamnak, maga az Úr
ígérte nekem, s most mégis elragadta, 
én pedig ülök talpig hamuval borítva, 
szürke eső szemerkél gyászoló fejemre.
Nem, Isten úgy jön el, mint a vihar előtti 
különös fény a hegyen, vakít, átlényegít,
mindig benne akarnék maradni,
egy életen át, örök életen át,
nem mennék sose vissza a völgybe,
mégis ő maga küld az emberek közé.
Igen, Isten mindig a váratlanban, 
a hihetetlenben, a kiszámíthatatlanban
találkozik velünk, nem automata.
Miért is? Mert mindig másképp 
van rá szükségem, nincs két egyforma
ember, nincs két egyforma pillanat.
Mégis, olyan gyakran hívom hiába, 
csak nem jön sehogy sem!
Pedig elvileg úgy osztja szét magát
köztünk, ahogy nekünk a legjobb…
Csakhogy sokszor fogalmam sincs róla,
éppen itt és most mi nekem a legjobb…
Összekeverem legmélyebb vágyaimat
olcsó kis sóvárgásaimmal, gyengeségeimmel.
Nekem egy sportkocsi kell leginkább.
Ja nem, hanem az, hogy a nagyképű
tetszelgés kísértésétől megszabaduljak.
Nekem új nő kell leginkább, 
minél fiatalabb, annál jobb.
Ja nem, hanem, hogy meggyógyítsam 
és újjászüljem halottnak tűnő kapcsolatomat.
Nekem egy diploma kellene.
Ja, nem, inkább kishitűségemet levetnem, 
felismerni valódi értékemet,
és hogy mennyire szeret így a Teremtő.
Jó kapcsolatok kellenének, hol tartanék már!
Ja, nem, hanem alapvető kapcsolataimra
kéne több időt fordítani, és akkor 
nem kergetném folyton 
mások megbecsülését. 
Ha Istenre figyelek, és nem magamra,
akkor megérint jelenléte, 
mely hol égő csipkebokor, 
hol sziklából folyó víz,
hol kőtábla, hol égből hulló kenyér,
hol véres kereszt, hol feltámadás. 

Lackfi János további, #Jóéjtpuszi jelölésű versei itt érhetőek el.

Ez a vers eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Bűntudatban dagonyázó gyerek egy templomban

Lackfi János: Dagonyázás #Jóéjtpuszi

Lackfi János népszerű verseinek, a Jóéjtpuszi jelölésű költeményeknek az új darabja lapunkban jelent meg.
Háttér szín
#fdeac2

Amikor a fél világ Sassoon-frizurára vágyott – Nyomorból indulva épített világmárkát Vidal Sassoon

2023. 02. 12.
Megosztás
  • Tovább (Amikor a fél világ Sassoon-frizurára vágyott – Nyomorból indulva épített világmárkát Vidal Sassoon)
Kiemelt kép
vidal_sassoon_fodrasz.jpg
Lead

Kamaszként elképzelni sem tudta magát fodrászként, később mégis forradalmasította ezt a mesterséget. A hatvanas években ösztönösen alkotott modern frizuráival újfajta szabadságérzést adott a nőknek, akiknek a hálája a világhírig repítette. Ma szalonok, iskolák, nemzetközileg elismert hajápolási termékek viselik a nevét, pedig 95 évvel ezelőtt elképesztően nehéz körülmények közé született, gyerekkora egy részét egy londoni árvaházban töltötte. Vidal Sassoon a szegénységgel és a származása hátrányaival is megküzdve gyakorlatilag egy ollóval friss fazont szabott a fél világnak.

Rovat
Életmód
Köz-Élet
Címke
Vidal Sassoon
sztárfodrász
Sassoon-frizura
Szerző
Dr. Szász Adrián
Szövegtörzs

Árvaházból háborúba

Kisgyerekként szinte reménytelen helyzetből indult: Nyugat-London multikulturális Sheperd’s Bush negyedében született 1928-ban, ahová édesanyja ukrajnai, édesapja görögországi zsidóként érkezett más bevándorlókkal együtt. Az anya, Betty a ruhaipar legalsó szintjén minimális pénzért, embertelen körülmények között robotolt, az apa, Jack pedig szőnyegekkel foglalkozott, de 1931-ben egy másik nő miatt elhagyta az addig is súlyos szegénységben tengődő családot. Betty ekkor két gyermekével a húgához költözött, ahol heten laktak egy apró lakásban. A lépcsőházban lévő WC-n és fürdőszobán három másik családdal osztoztak, s bár volt tető a fejük felett, azon még az eső is átesett.

Ezért a két Sassoon fiút édesanyjuk egy zsidó árvaházban helyezte el, ahol hét éven át nevelkedtek.

Vidal az árvaházból egy körülbelül ezer gyermeket oktató keresztény általános iskolába járt, ahol osztálytársai a származása miatt rendre kigúnyolták, de az olyan eredményeiből erőt merített, hogy például ő nyerte meg az iskolai futóversenyt. Rosszul tanult, csak a fejszámolás ment neki, de az iskola mellett kórusfiúként önkénteskedett a helyi zsinagógában. Itt szombatonként édesanyjával is találkozhatott, aki a két fiút amúgy sosem vihette ki magával az árvaházból. A második világháború kezdetekor az árvaházi gyerekeket is evakuálták a várható bombázások elől. „Hirtelen a bátyámmal és az összes árvával együtt egy vonaton ültünk, amely több százezer gyereket szállított ki Londonból” – emlékezett később Vidal.

Édesanyja újraházasodott, így ismét magához vehette a fiait. Továbra sem éltek jól, Vidal 14 évesen ott is hagyta az iskolát, és a háború alatt hírnökként üzeneteket vitt London központjából a kikötőbe. A város bombázása miatt sokszor föld alatti menedékekben aludtak. „Megszoktam, hogy holttesteket és vért látok, valamint gyötrelmes kiáltásokat hallok” – mesélte erről az időszakról. Édesanyja közben azt tervezte, hogy a fiút fodrásztanulónak adja, ő viszont azzal a gondolattal játszott, hogy labdarúgónak áll. „Nem tudtam elképzelni magam, amint hajakat hátrafésülve, hajcsavarókat tekergetve dolgozom a megélhetésért” – mesélte később a pályaválasztásáról.

Utcai harcok után frizuraforradalom

Betty azonban nem tágított, és elvitte fiát az ismert stylist, Adolph Cohen fodrásziskolájába, ahol elsőre csalódottan vették tudomásul, hogy a kétéves program sokkal többe kerül, mint amennyit megengedhetnek maguknak. „Anyám borzasztó csüggedtnek tűnt – emlékezett Vidal. – Azt hittem, el is ájul.” Néhány perccel később azonban Cohen visszahívta őket a szalonba, és azt mondta: „Úgy tűnik, nagyon jó a modora, fiatalember. Kezdjen hétfőn, felejtse el a költségeket!” Betty ekkor elsírta magát örömében.
A következő két évben a fiú Cohennel dolgozott, de a holokauszt is foglalkoztatta, ezért csatlakozott egy félkatonai zsidó szervezethez, és az angliai fasiszták ellen harcolt Kelet-London utcáin. 1948-ban pedig önként jelentkezett harcolni Izrael függetlenségi háborújába, és a Palmach nevű félhivatalos sereghez csatlakozott a gázai határnál. Később „élete legjobb évének” nevezte ezt az időszakot, mostohaapja halála után azonban visszatért Angliába, ahol folytatta a fodrászképzést egy újabb híres mentor, Raymond Bessone, azaz Mr. Teasy-Weasy mayfairi szalonjában. Ekkor három éven keresztül beszédórákra is járt, hogy megszabaduljon munkásosztálybeli cockney akcentusától.

1954-ben, 26 évesen nyitotta meg első szalonját: a Bond Streeten található üzlet olyan kicsi volt, hogy a vendégeknek a lépcsőn kellett ülniük, miközben várakoztak.

A Sassoon's azonban hamar London egyik legdivatosabb fodrászatává vált, mivel alapítójának frizurái és vágásai teljesen különböztek a más szalonok által kínáltaktól. Vidal Sassooon éles, egyszerű, rövid szabásai idejétmúlttá tették az ötvenes évek méhkasfizuráit. Ollójával korábban példátlan geometriai és szimmetrikus formákat vezetett be, elterjedtek a karcsú bobok és a feltűnő, szögletes vágások.

„Elhatároztam, hogy ha hosszú távon is fodrászattal foglalkozom, változtatni akarok a dolgokon – idézte fel kezdeti céljait a Vidal Sassoon: The Movie című dokumentumfilmben. – Egyáltalán nem volt képem arról, hogy milyennek kell lennie a hajnak, de arról nagyon is, hogy milyennek nem kellene lennie.” Geometrikus dauert, mértani formákat kezdett el alkalmazni, egyenes, fényes frizurái pedig kevés karbantartást igényeltek. 1958-ban az üzlete már virágzott, így nagyobb műhelybe költözött.

Vidal Sassoon családjával
Vidal Sassoon családjával 1950-ben – Forrás: Profimedia

Új hajdivatot teremtett, amellyel felszabadította a nőket

A még nagyobb áttörést 1963-ban érte el, amikor Nancy Kwan filmsztár dús, hosszú haját is mértani pontosságú bob stílusra vágta. Annyira biztos volt benne, hogy a végeredmény nagyszerű lesz, hogy felhívta Terence Donovan fotóst, akinek aztán egyenesen a stúdiójába vitte a művésznőt. Donovan ekkor készítette Kwanról azt az ikonikus portrét a Vogue magazinnak, amely a frizurát világszerte divatossá tette.

A trendet követő nők örültek, hogy végre megszabadultak a hajcsavaróktól, hajlakkoktól, Sassoon hajvágásai ugyanis lakkmentesek voltak, a haj természetes fényére építettek.

A mester Mary Quant divattervező modelljeivel is dolgozott – Quant a miniszoknya megalkotásáról lett híres, ő ruhákkal csinálta szinte ugyanazt, amit Sassoon a frizurákkal. Sassoon találta ki emellett a forradalmi „Five-Point Cut” vágást is, amelyet a hatvanas évek topmodellje, Grace Coddington mutatott be. Ennek a kényelmes, fejre simuló rövid frizurának a kontúrjait a tarkónál egy W szabás, a fülek előtt hegyes „tüskék” adták. „Nem nekem alkotta, hanem rajtam alkotta meg” – mondta később Grace Coddington. – Rendkívüli vágás volt, azóta sem tudott senki jobbat.” A Vogue későbbi divatigazgatója arra is utalt, hogy ezzel a korábbi magas, mesterséges friuzurák ideje lejárt.

1965-ben az Egyesült Államokban, a New York-i Madison Avenue-n is megnyitott az első Sasson’s szalon, majd az üzlet éveken belül Torontóban és Beverly Hillsben is megjelent. Roman Polanski filmrendező 1968-ban 5 ezer dollárért (ma 40 ezernek felel meg) felkérte a mestert, hogy készítsen egyedi pixie frizurát – egy bokszringben, a sajtó jelenlétében – Mia Farrow színésznőnek, a Rosemary gyermeke című horrorfilm főszereplőjének, aki aztán a filmben is kijelenti az új hajstílusára: „Ez egy Vidal Sassoon”. Mondani sem kell, ez a reklámfogás is amerikai nők tömegének figyelmét hívta fel az új divatra.

Vagyonából jótékonykodott is, a királynő kitüntette

Sassoon első fodrásziskoláját Londonban nyitotta meg, de ő maga a hetvenes évek elején Los Angelesbe költözött. Úgy élt, mint egy rocksztár-üzletember, akinek 14 szalonja és három iskolája volt világszerte. 1971-ben, 43 évesen helyettesét, Roger Thompson művészeti vezetőt léptette a maga helyére üzletvezetőnek, viccesen hozzátéve: „Huszonöt év a fodrászszék mögött bőven elég!”

1973-ban saját hajápoló termékcsaládot indított – a színész Michael Caine később azt állította, erre ő inspirálta barátját, még amikor fiatalon Londonban szobatársak voltak.

 A Vidal Sassoon márkát népszerűsítő kampány szlogenje ez volt: „Ha nem nézel ki jól, mi sem nézünk ki jól.” A termékek eladásai 1982-re meghaladták a 110 millió dolláros bevételt, amelynek 80 százaléka az USA-ból származott. Sassoon azonban hamarosan eladta üzleti érdekeltségeit, és vagyonából jótékonykodni kezdett. Az antiszemitizmust kutató központot alapított Jeruzsálemben, de aktív volt például a Katrina hurrikán utáni segélyakciók támogatásában is, illetve számos oktatási tevékenységet finanszírozott.

Kép
Vidal Sassoon
Vidal Sassoon 2001-ben – Forrás: Wikipedia

Élete utolsó két évtizedében Rhonda Holbrook divattervezővel élt, akit 1992-ben vett el. Ő volt a negyedik felesége Elaine Wood recepciós (1956–58), Beverly Adams színésznő (1967–1981), valamint Jeanette Hartford-Davis divatmodell (1983) után. Beverly Adams-szel egy fiuk és két lányuk született, egy fiút pedig örökbe fogadtak. Az idősebb lány, Catya halálát 2002-ben kábítószer okozta.

Vidal Sassoont 2009-ben II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Rendjének parancsnokává nevezte ki a Buckingham-palotában. 2011-ben kiderült, hogy már két éve leukémiával kezelik. A világszerte ismert fodrász-üzletember végül 2012 májusában hunyt el 84 évesen Los Angeles-i otthonában, a családtagjai körében. Nevét szalonjai és oktatási akadémiái ma is őrzik.

Források:

  • https://29secrets.com/beauty/the-story-of-famed-hairdresser-vidal-sassoon/
  • https://www.theguardian.com/fashion/2012/may/09/vidal-sassoon
  • https://peoplepill.com/people/vidal-sassoon
  • https://en.wikipedia.org/wiki/Vidal_Sassoon

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Christian Dior

„Az asszonyok áldani fogják” – A női divat átformálója, Christian Dior élete

A háborúból kilépve Christian Diornak köszönhetően a nők visszakaphatták megjelenésükkel a nőiesség magával ragadó csillogását. Élete során bebizonyította, hogy művészi – és babonás – lelkével képes meghódítani a világot. A Dior-életérzés ma is körbeöleli a női ruhák, a divat világát.
Háttér szín
#dcecec

Egy Oscar-díjas óvó néni, aki 25 gyereket visz „föld körüli” útra

2023. 02. 12.
Megosztás
  • Tovább (Egy Oscar-díjas óvó néni, aki 25 gyereket visz „föld körüli” útra)
Kiemelt kép
szabo_beatrix_pedagogus_oscar-dij.jpg
Lead

Szabó Beatrix óvónő egy ideje a világ legnagyobb szigetén, Grönlandon él 25 gyerekkel, vagyis az egész Katica ovis csoporttal. Szódabikarbóna és hajbalzsam segítségével havat varázsolnak, fókákat mentenek, és délután igluban alszanak. Ha nagyon behavazódnak, tavaszig nem is indulnak haza. „Nagyon szeretek utazni. Egy időben gyakran néztem az ismerőseim nyaralásokon készült fényképeit, és picit irigykedtem rájuk. De rájöttem, hogy tulajdonképpen nekem mennyi izgalmas utazásban van részem, méghozzá a legjobb társaságban” – meséli Beatrix, aki nemrég egy párás dzsungeltúrán járt, majd az Antarktiszra vitte az útja, ahol hideg volt ugyan, ám cukik voltak a pingvinek. Nem jelentett gondot neki eljutni a Dagobah bolygóra sem, járt már búvárszerelésben a víz alatt, és Zanzibárra is elröpült már, ahol egyértelművé vált, hogy hakuna matata.

Rovat
Életmód
Köz-Élet
Címke
Szabó Beatrix óvónő
óvodapedagógus
élménypedagógia
TSMT terápia
Pedagógus Oscar-díj
Szerző
Csongor Andrea
Szövegtörzs

Vajon a világutazói helyett miért az óvónői pályát választottad?

Gyermekkori álmom volt. Kislányként pár évig attól rettegtem, hogy a Bea névvel senki ember lánya nem lehet óvó néni, de anyukám egyszer hazahozta a barátnőjét, aki azt mondta nekem: „Bea néni vagyok, és óvónő.” Ezzel elhárult az utolsó akadály is előttem.

Ma már másmilyenek a csoportok, mint amikor először beléptél a terembe Bea néniként?

36 éve vagyok óvodapedagógus, Józsefvárosban dolgozom, egy teljesen hétköznapi óvodában. Számos nehézséggel vagy elakadással küzdő gyermekünk van, akik óvodásként sok esetben még nem kerültek be a fejlesztő rendszerbe, még nincs diagnózisuk, de nekem nem is ettől fő a fejem. Én hiszek a saját erőmben, és tudom, hogy a csoda ott van mindenkiben. Ha pedig ott van, elő is lehet hívni.

Úgy láttad, hogy új pedagógiai megközelítésre van szükség? Miben kellett változtatnod az eltelt években?

Tíz éve a csoportomban a gyerekek még mindent meg tudtak tanulni, látványosan, szinte akadályok nélkül haladhattunk az iskolaérettségig. Azután jöttek olyan kiscsoportosok, akikkel ugyanúgy foglalkoztam, mint az elmúlt években. Próbáltam velük a szokásos módon mesét dramatizálni, ők meg is nézték a bábokat, egyszer végig is hallgatták a mesét, de másodszorra már nem kötötte le a figyelmüket.

Nekik állandóan valami új kellett ahhoz, hogy motiválni tudjam őket.

Azt tapasztaltam, hogy a mostanában érkező gyerekek között többen még szinte bölcsődei szinten vannak, alig beszélnek. A szociális viselkedésükön is van mit fejleszteni, nem esznek önállóan, tehát messziről kell indulni. Sok az agresszív megnyilvánulás, hangoskodás, egyre emelkedik a zajszint, egyre hangosabbak a gyerekek. Nehezen viselik a korlátokat, szabályokat. Az, hogy némelyik gyerek agresszív az óvodában, ma egyáltalán nem ritkaság, hiszen a felnőttek világa is egyre inkább azzá vált. Innen kell az iskolaérettségig eljutni.

Kép
Szabó Beatrix óvodásai
Fotó: Szabó Beatrix

Úgy látod, a késleltetés képessége szorult háttérbe?

Ha ezen annak az időnek az elviselését érted, amíg a gyermek megfogalmaz egy szükségletet, és arra választ, megoldást kap, és azt, hogy mintha a folyamat egyre keservesebbé válna, akkor igen, ezzel egyre több a probléma. Dackorszakkal érkeznek meg a gyerekek háromévesen, amikor ezen már rég túl kellene lenni.

Hogyan tud ezen segíteni a TSMT terápia, amit beépítettél az óvodai programodba? Hogy lehetséges tanulási, beszédfejlődési vagy viselkedési zavarokat a mozgás segítségével orvosolni?

A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) az én gyerekeim számára kiscsoporttól teljesen ingyen elérhető az óvodámban. Három-négy évig hetente két alkalommal része az életüknek.

Én egy-egy téma köré rendezem a foglalkozásaimat, ami az egész napunkat átszövi.

A csoportos életünk része a mozgás és az ezen keresztül folyó fejlesztés, mert a mozgás csodálatos eszköz arra, hogy a gyermekek megismerjék a világot. Minden mozdulat információkat juttat az agyba, és minden tevékenységünk mozgás révén valósul meg. A beszéd vagy az írás is mozgás… Nálunk a mozgás sokszor nem külön elem, hanem magának a történetnek a része. Mi négykézláb fedezzük fel a jégtáblán heverésző fókákat, vagy sziklát mászunk azért, hogy benézhessünk egy vulkánba. Kúsztak már a gyerekek az oroszlánok mellett, nehogy észrevegyék őket, átmásznak egy-egy veszélyes alagúton, egyensúlyoznak a szakadék felett átívelő gerendán, és átbillennek az életet adó forrás fölött. Ennek eléréséhez olykor igazi szafarihangulatot teremtek.

Te az élményalapú fejlesztésben hiszel. Odautaztok képzeletben, tapasztaltok és megéltek?

Igen, ebben hiszek. Amikor érkezik egy kiscsoport, a kollégáimmal rászánjuk az időt arra, hogy a kicsik megismerjék a kereteket, szabályokat. Pár hét múlva már fantasztikus kalandok, csodálatos és örömteli utazások veszik kezdetüket. Az egyik izgalmas utazásunk egy nyár végi napon kezdődött, amikor Abdoul Camara és együttese ellátogatott a gyerekeinkhez, és sziporkázó szenegáli programban részesítették őket. Zenéltek, táncolni tanították az ovisokat, és általuk betekinthettünk a távoli ország lakóinak mindennapi életébe. Nem sokkal ezután magunk is elruccantunk Afrikába. Színes afrikai ékszereket készítettünk tésztából, amit együtt festettünk be. Medált hímeztünk hozzá, majd egy afrikai kunyhó építésébe kezdtünk, amelyben laktunk is. A babaszobánkat is meg kellett változtatnunk. Kialakítottunk egy afrikai belső teret, ahol volt tűzrakó hely – megismerve, hogy miért nem játszunk a tűzzel. Az ide vonatkozó fontos információk megértése után jöhetett a tégla, a fémrács és a farönk, s máris sülhettek az ízletes zöldségek és húsok. A szerepjátékainkban megjelenítettük ennek a tőlünk távol lévő földrésznek az életét, földre épített asztalon ettünk, az ételt a saját sütőnkben készítettük el. A gyerekek kendőben, magukra kötve hordozták a babákat.

Óceánparti hangulatot teremtettünk függőággyal, állatokkal, kagylókkal, varázshomokkal.

Mivel „utaztatok” oda?

Tanulmányoztuk a repülőkészítést. Óriás szárnyakat vágtunk, navigációt készítettünk, üléseket raktunk a gépünkbe. Megbeszéltük, hogyan kell viselkedni egy gépen, majd kezdődhetett a nagy kaland.

Kép
Szabó Beatrix óvónő
Afrikai életkép és jégkunyhóépítés – Forrás: Szabó Beatrix

Meddig „éltek” benne egy ilyen átfogó projektben?

Ha elutazunk valahová, ott is maradunk egy ideig, akár egy hónapig is. Ezekbe a projektekbe nagyon jól illeszkednek az óvodai programunk témái, csak így élménydúsabb az ismeretszerzés. Most építettünk egy óriási jégtörő hajót, és azzal utaztunk Grönlandra. Vastag jégtakaró veszi körül ezt a szigetet, akármikor nem lehet megközelíteni. Mi június óta – valójában két hete – Grönlandon élünk a Katicáimmal. Az egész csoportszobát fehér anyag borítja, jégcsapok lógnak mindenhol. A reggelinél minden expedíciótag maga készíti el, amit megeszik. Készülnek a kreatív alkotásaink: a jéghegy, a papírállatok, az Északisark-makettek. Katicáimmal tanulunk néhány szót is, amiket napközben használunk. Minden tevékenységünk a zord tájon zajlik, az ott élő állatokkal ismerkedünk, megmentjük a veszélyeztetett állatokat a műanyag szeméttől. Még maradunk itt egy darabig, jégkunyhót építünk, farkasokkal ismerkedünk, és megnézzük majd a sarki fényt, amit én is nagyon várok.

Meghívtok az utazásaitokra másokat is?

Az afrikai utazásunkon meglátogatott minket két afrikai kisfiú, a már említett zenész, Abdoul fiai. Ők a zene és a tánctanulás után együtt is fociztak velünk az udvaron. Meglepetésemre a Katicák teljesen spontán magyar néptáncokkal válaszoltak nekik, szavak nélkül hívták magukkal a vendégeket, és tanították őket a mi kultúránkra. Grönlandon pedig Kollár Lajos jön majd hozzánk, egy igazi grönlandi magyar expedíció egyik vezetője, aki sítalpon tett meg 700 kilométert a jégmezőn két társával. Ez meglepetés lesz.

Mesék segítségével utaztok?

Olyan meséket gyűjtök az utazások mellé, amelyek az adott helyhez kapcsolódnak, de mi nem mesevilágként éljük meg az utazásokat, hanem valóságként.

Kép
Szabó Beatrix óvodapedagógus
Utazás Grönlandra – Forrás: Szabó Beatrix

Hogyan készül el egy ilyen projekt?

Nagyon sok előkészülettel jár, gyűjtőmunkával, ismeretszerzéssel, kapcsolatépítéssel, de én nem szeretek unatkozni, így nekem is felfedezés és öröm a felkészülés. Jól össze tudom hangolni az óvodai tevékenységekkel.

Ha meg akarom tanítani a gyerekeknek a farkas tulajdonságait, akkor Grönlandon fogunk vele találkozni egy applikáció segítségével.

Nemrég, 2022-ben jelöltek a pedagógus Oscar-díjra, és el is nyerted...

A kerületünk óvodaigazgatója jelölt, de az egész szavazás titkos volt, csak később tudtam meg a jelölést. Igazán nagy megtiszteltetés volt! Több száz üzenetet kaptam a volt ovisaimtól, szülőktől és a barátaimtól, miután a videómat megnézték. Amikor áprilisban átvehettem az Oscar-díjat, és a díjátadón Nagy Ervin mellett álltam a színpadon, végigfutott előttem az elmúlt 35 év, a sok kalandunk, és biztos voltam abban, hogy senkivel nem cserélném el a munkámat, mert ez egy varázslat, amit mindennap át akarok élni. Boldog vagyok, mert tudom, hogy várnak még rám újabb utazások a földünk körül a legjobb útitársakkal, a gyerekekkel!

Utószó: „Jégen oson, hóban vág. / Füle szőrös, foga bárd. / Vonyítását meghallod, / jobb, ha elbújsz Grönlandon!”

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Kiss Bea zenepedagósus és tanítványai

„Volt, akinek a boldogság színe a fekete volt” – Interjú Kiss Bea zenepedagógussal

Kiss Bea, az elismert zenepedagógus és fuvolaművész különleges sorozattal lep meg minket. A Hangok mindenhol laknak 2022-ben megjelent első kötete, amely az öt-nyolc éves gyermekek első lépteit igazgatja a zene birodalmában, meseszerűségével ragadja meg az olvasót. Az ajánló szavaival élve: „Kotta, mely könyv is. Könyv, mely kotta is...
Háttér szín
#eec8bc

„A szívem is kacag, amikor együtt ülünk asztalhoz” – A szépkorú Jolán néni életbölcsességei a határon túlról

2023. 02. 11.
Megosztás
  • Tovább („A szívem is kacag, amikor együtt ülünk asztalhoz” – A szépkorú Jolán néni életbölcsességei a határon túlról )
Alcím
Nehéz idők, erős emberek
Kiemelt kép
marton_jolan.jpg
Lead

„A mi időnkben nem így volt” – mondogatják a nagyszülők, mi pedig annyiban hagyjuk a dolgot, mert ami régen volt, az már elmúlt. Fiatalként úgy tekintünk az idősek történeteire, mint csinos kis anekdotákra, a sorok között olvasva mégis sok hasonlóságot fedezhetünk fel múlt és jelen között. Hiszen a kisebbségi élet, a boldogulás ma is ugyanolyan nehéz Erdélyben, mint régen, csak épp más keretek között. „Talán egyszerűbb volt” – kezdte gondolatait Márton Jolán néni, aki fiatalkoráról mesélt, s arról, hogy miként élte meg az élet nehézségeit akkoriban, amikor Székelyföldön még a falnak is füle volt.

Rovat
Életmód
Címke
Márton Jolán
Székelyföld
Erdély
Ceauşescu-rendszer
Nehéz idők erős emberek
Szerző
Kajtár Orsolya
Szövegtörzs

Jolán néni nemrégiben töltötte be 72. életévét, és egy erdélyi kis falucskában él. Hosszú ideje már, hogy megözvegyült, mégis mindig talál magának valami tennivalót, és a maga módján élvezi az életet. Állatokat tart, önkéntesként dolgozik egy helyi rádiónál, és utazik, amikor csak teheti. Szülei egyszerű, dolgozó emberek voltak Csíkszenttamáson, így keresték a kenyerüket, de Jolán néni szerint sosem szenvedtek hiányt semmiben. Volt mit enni, volt tető a fejük felett, jártak iskolába. A nehézségek ellenére húgával együtt felnőve szórakoztak is, járták a vidéket. Gyerekkorukban megtanulták a nagyszülőktől, szülőktől mindazt, ami szükséges volt az élethez.

„A fizetésemnek mindig örültem, akármilyen kicsi volt”

A román kommunista rendszerben volt fiatalasszony és édesanya, és csak nyolc osztályt járt ki az iskolában, mindez mégsem akadályozta meg abban, hogy boldoguljon. Alig 14 évesen már Bukarestben dolgozott, s hazakerülve a csíkszeredai fémfeldolgozóban kapott munkát mint gyorsíró. Ez többnyire azt jelentette, hogy szerződéseket gépeltek be, ami sok munkával járt. „Egy idős, román férfi tanított meg gyorsírni, akkoriban ilyen szakmák is voltak. Nem bántak rosszul velem, de azért mégsem voltak olyan kedvesek velünk, mint a román kollégákkal.”

„A fizetésemnek mindig örültem, akármilyen kicsi volt, és örültem, hogy van munka. A magyar barátnőimmel moziba jártunk, sétáltunk, énekeltünk a parkban, és Elvis Presley-t hallgattunk” – mondta az özvegyasszony.

Kollektívban (a termelőszövetkezet romániai megfelelőjében) sosem dolgozott, de munka bőven akadt, még ha nem is volt egyszerű a helyzete kisebbségben élő magyarként. A román nyelv megtanulása nem volt kérdés, hiszen azzal lehetett érvényesülni. Jolán néni úgy gondolja, ez ma sincs másként, bár az embereknek több a választási lehetőségük. „Az ember jó dolgában megbolondul, s én úgy látom, ma ez történik. Túl sok mindent kell érteni. Baj és gond régen is volt, de egyszerűbben gondolkoztunk, s nekem ez hiányzik.”

Kép
Márton Jolán Erdély
Képek Márton Jolán albumából – Fotó: Kajtár Orsolya

Az idős asszony mindig úgy érezte, hogy a munkáját megbecsülték, habár sosem törekedett karrierépítésre. Mint mondta, a Ceauşescu-rendszer elnyomását mindig érezték, ők ebben élték a mindennapokat. Édesanyját több ízben megverték a rendőrségen, mert arany ékszerrel kereskedett. „Mindegy volt, hogy mit beszéltünk, ha a rendszer akarta, ellenünk fordította a saját szavainkat, így nagyon óvatosnak kellett lenni. Folyamatosan lehallgattak mindenkit, és nem lehetett tudni, hogy melyik szomszéd a besúgó.

A lányom férjét nem egyszer vitték be a csendőrök, és megverték gumibottal azért, mert a magyar himnuszt énekelte az utcán.

Ezek mind-mind az akkori rendszer elleni megmozdulások voltak, csak úgy diszkréten” – mondta Jolán néni. Hozzátette, most már tudja, hogy a román vezetőség azért volt ilyen szigorú, mert féltek a székelység lázadásától.

Lányként hosszú haj, asszonyként konty dukált 

Jolán néni minden múltbéli témánál az egyszerűséget és egyenességet emelte ki. „A házasságkötés ma már nagy cécóval jár, arról nem is beszélve, hogy mi mindenen mennek keresztül a fiatal felnőttek, amíg eljutnak odáig, hogy párt találjanak magunknak, hogy egyáltalán elfogadják az elköteleződést” – mondta. Szerinte régen ez is egyszerűbb volt: megismerkedtek, udvaroltak egymásnak, és nem vártak éveket az esküvővel. Nem a bizonytalanság és menekülés jellemezte a kapcsolatokat, hanem a hűség és elfogadás, hiszen, ha kiválasztottak valakit, azzal leélték az életüket. „Nem váltunk el egymástól, ha kellett, ha nem. Nekifogtunk, és útközben tanultunk meg mindent. Nem azt akarom mondani, hogy régen jobb volt, csak egyszerűbb és egyenesebb” – tette hozzá.

Szerinte a felgyorsult világ miatt a kapcsolattartás személytelenebb lett, vagy ahogy ő fogalmazott, átláthatatlanabb. „A sok kütyü miatt egyszerűbb elmenekülni, nem kell felelősséget vállalni, nem kell a másik szemébe nézni, ha valami rosszul alakul. Mi ifjúsági esteket szerveztünk, télen szoknyában szánkóztunk, bálba jártunk, de olyan is megesett, hogy mi, lányok karon fogtuk egymást, és énekeltünk az utcán. A fiatalok és a gyerekek persze nem tehetnek arról, hogy ebbe a világba születtek, ahogy mi sem tehettünk semmit: amit a Jóisten ad, azt kell elfogadni és csinálni, mert ez az élet rendje.”

Ennek ellenére úgy véli, azért ma is sok az összetartó közösség, csak nem pont úgy, ahogy az neki természetes, hiszen minden más, mint ötven évvel ezelőtt. Amikor az intimitás kérdéskörét nyitottuk meg, Jolánka néni úgy ítélte meg: a lehetőségek növekedésével arányosan az erkölcsök fellazultak, aminek megvan a maga előnye, de a hátránya is.

Hittünk, és a gyermekáldást nem terveztük

„A férjem és köztem kilenc év van. Alig egy évet jártunk jegyben, és utána összeházasodtunk, majd hamar jött az első gyerek. Nem vártunk, nem terveztük, mégis volt idő az ismerkedésre, vagy ha mégsem, akkor időközben alakult ki minden.

Más volt az értékrendünk, mint a mai fiataloknak, mert nekem mindig is az volt a célom, hogy családom legyen, hogy a gyerekeimből jó embereket neveljek.

Ma többnyire csak egy gyereket terveznek a fiatalok. Hosszú ideig udvarolnak, és szerintem könnyebben feladják. Minden más, tényleg minden, és ez a magánéletre is kihat” – tette hozzá Jolán néni.

Kép
Márton Jolán családja
Márton Jolán családja egy régi képen – Fotó: Kajtár Orsolya

Ő maga is beköttette otthonába az internetet, és tabletet használ, így tartja a kapcsolatot a messze lakó családtagokkal, vagy éppen zenét hallgat. Másra, mint mondta, nincs szüksége, a telefonja afféle mamatelefon, amelyen még mindig rajta van a piros és zöld gomb, hogy eligazodhasson.

Jolán néninek egy lánya és egy fia született, akik közel laknak hozzá. Négy unokája és két dédunokája van. Gyakran szerveznek családi összejöveteleket, ahol mindig a nagymama főz: tyúkhúslevest, töltelékes káposztát, és mindig kerül az asztalra diós vagy mákos tekercs. „Ez a család kedvenc menüje, és én akkor vagyok a legboldogabb, amikor adhatok nekik valamit. Amikor együtt ülünk asztalhoz egy-egy ünnep alkalmával, akkor nekem a szívem is kacag. Elég hangos család vagyunk, mindenki érvényesülni akar, s nem szokott elmaradni az éneklés sem az asztal körül. Ilyenkor vagyok felhőtlenül boldog, mert tudom, bármit is mérjen rám a Jóisten, nem vagyok egyedül. A család a legszebb dolog a világon” – mondta az idős hölgy, letörölve a könnyeit.

Nem hiába mondják, hogy makacs a székely ember

A jövőt illetően úgy véli, sokat számít egy ember életében a nevelés, és az, hogy a gyerek mennyire bízik meg a saját szüleiben, milyen mértékben támaszkodik rájuk.  Mint mondta, sosem gondolkozott azon, hogy tökéletes édesanya volt-e, mert legjobb tudása és hite szerint nevelte a gyerekeit.

„Az én fiatalkoromban nem tudtam rákeresni az interneten dolgokra, hanem hittem a szüleimnek. Bíztam a tudásban, amit átadtak nekem, bár igaz, hogy akkor nem lehetett olyan könnyen összezavarni az embereket ezzel meg azzal.”

Nem hiába mondják, hogy makacs a székely ember” – mondta mosolyogva Jolán néni, aki azt is hozzátette: neki élete legnagyobb boldogsága ma is a családja, s legfőképp a gyermekei.

Kép
Márton Jolán néni
Fotók: Kajtár Orsolya

De örült akkor is, amikor táncolhatott, énekelt, vagy szénacsinálás közben evett egy jó sült szalonnát a fa árnyékában.
„Minden életkornak megvan a maga gondolkodásmódja, a maga betegsége, s ezekkel együtt kell tudni élni. Alkalmazkodni kell a helyzethez. De szükség van a hitre, a bizalomra és az egyszerűségre. Ha túl sokat markolunk, keveset fogunk, és az se baj, ha valami nem sikerül. Én mindig úgy gondolok vissza, hogy szerettem az életet, és elégedett voltam” – zárta gondolatait Jolán néni, aki szerint nincs olyan nagy különbség unoka és nagyszülő között, mint azt hiszik az emberek, s ha kicsit beszélgetnek egymással, azzal segíthetnek egymásnak, hogy jobban megértsék egymás világát.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
kitelepítés Csehországba

„Ilyen lehetett a rabszolgapiac a gyarmatokon” – Gyula bácsi eleven emlékei a kitelepítésről

Ha az embernek megadatik, hogy megéljen hét-nyolc évtizedet, óhatatlanul elszenvedője lesz a történelemnek. A velünk élő generációk közül különösen igaz ez a negyvenes évek elején születettekre, pláne, ha felvidéki magyarként érkeztek erre a világra. Az egy kis magyar faluban, Nyáradon élő, 81 éves Patasy Gyula emlékezete máig őrzi...
Háttér szín
#fdeac2

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 222
  • Oldal 223
  • Oldal 224
  • Oldal 225
  • Jelenlegi oldal 226
  • Oldal 227
  • Oldal 228
  • Oldal 229
  • Oldal 230
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj

© 2014-2025 Képmás 2002 Kft. Minden jog fenntartva. Szöveg- és adatbányászatot nem engedélyezünk.

Barion logo