Rafináltabbá válhat az embernél, vagy sosem veheti át a helyünket? – Itt tart ma a mesterséges intelligencia
Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk mesterséges intelligenciáról valamilyen kontextusban. Míg egyesek szinte megszállottjaivá váltak a témának, és ötödik ipari forradalmat emlegetnek, mások aggodalmasan rázzák a fejüket, mondván, nem vezet ez semmi jóra. Hol találkozhatunk mesterséges intelligenciával a mindennapjainkban? Valóban veszélyes technológiáról van szó? Utánajártunk!
A mesterséges intelligenciát már mindannyian használjuk!
Az emberek többségének a mesterséges intelligencia még ma is a kultikus science fiction filmek robotjait jelenti. Számukra akár félelmetes is lehet a világ első, állampolgársággal rendelkező humanoid robotja, Sophia, aki 2017-ben debütált a nagyközönség előtt, és megdöbbentő intelligenciáról tett tanúbizonyságot, még humoros válaszokra is képes volt. Hasonló példa a Google DeepMind programja, amely pusztán az alapszabályok betanulása után, 4 óra önálló tanulással a 2000-es évek elején képes volt megverni bármilyen sakkjátékost, 8 óra tanulás után pedig a legkomplexebb szellemi sportban, a góban is a legerősebbé vált.
Ma már „nyakig ülünk” a mesterséges intelligenciában, hiszen elég csak a közösségi médiára vagy a streaming-oldalakra gondolni, amelyek már szinte olvasnak a gondolatainkban.
Az egyik leggyakrabban használt eszközünk, az okostelefonunk is mesterséges intelligenciával működik. És akinek okosórája, okosotthona van, azt is ugyanez a szoftver irányítja. Minél több az információ és az adatmennyiség a környezetünkben, annál inkább szükségünk is lesz ezekre az okos szoftverekre, amelyek képesek a bennünket körülvevő irdatlan adathalmazt tárolni, rendszerezni és elemezni, hiszen a technológia fejlesztésének ma is az emberek megsegítése a fő célja. Míg az emberek a döntéseik meghozatalába az érzelmeiket, morális elveiket, erkölcsi értékrendjüket is bevonják, a gépek kizárólag tényekre és adatokra támaszkodnak. Vannak olyan területek, ahol pont erre van szükség. Lássuk csak, melyek ezek!
Mesterséges intelligenciával a Covid-19 terjedése ellen
A koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására is bevetették a mesterséges intelligenciát, amelyet azóta is használnak a repülőtereken végzett hőképalkotáshoz. Az utóbbi években az is bebizonyosodott, hogy az MI az orvostudományban is segíthet felismerni a fertőzést a számítógépes tomográfiai tüdővizsgálatokból.
MI az álhírek ellen
Bizonyos mesterséges intelligenciát használó alkalmazások képesek felderíteni az álhíreket és a dezinformációt a közösségi médiából származó adatok elemzésével.
MI az egészségmegőrzésben
A kutatók már tanulmányozzák, hogyan lehet az MI-t nagy mennyiségű egészségügyi adat elemzésére használni, amelyek új felfedezésekhez vezetnek az orvostudományban, és javítják a diagnosztikai lehetőségeket. Például kifejlesztettek egy olyan programot a segélyhívások megválaszolására, amely azt ígéri, hogy a hívás során a szív megállására utaló jeleket gyorsabban és gyakrabban ismerik fel, mint a diszpécserek. Már vannak olyan kórházak és egészségügyi intézmények is, ahol az orvosok munkáját mesterséges intelligencia segíti a betegségek diagnosztizálásában (például a tüdődaganatot sokkal pontosabban képesek észrevenni MI segítségével).
És már magyar vonatkozása is van a mesterséges intelligencia alkalmazásának: létezik egy hazai MI-alapú okostelefonos megoldás, amely a bőrbetegségek 95 százalékát képes beküldött fotók alapján felismerni.
MI a bolygó jövőjéért
A mesterséges intelligencia a fenntartható élelmiszerrendszer kiépítésében is segít: a műtrágya, a peszticidek és a permetezés minimalizálásával biztosíthatja az egészségesebb ételeket, elősegíti a termelékenységet, és mérsékli a szélsőséges környezeti hatásokat. EU-szerte már számos gazdaság használja a mesterséges intelligenciát, hogy figyelemmel kísérje az állatok mozgását, hőmérsékletét és takarmányfogyasztását. Már statisztikák is készültek arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia 1,5–4 %-kal segíthet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást Európában 2030-ig (az EP Kutatószolgálatának 2020-as jelentése szerint).
MI a biztonságért
Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligenciát a bűnmegelőzésben és az igazságszolgáltatásban is egyre gyakrabban vetik be, mivel segítségével gyorsabban és hatékonyabban dolgozhatók fel a tömeges adathalmazok. Viselkedésmintázat-elemzések alapján pontosabban felmérhetők a fogvatartottak menekülési kockázatai, és akár a bűncselekmények vagy terrortámadások is megjósolhatók és megelőzhetők.
Egy viszonylag új fejlesztés az uszodabiztonságot felügyelő MI. Az új asszisztens úgy néz ki, mint egy óra, viselője az úszómester. A MI kamerák segítségével monitorozza a medencéket, folyamatosan jegyzi a vízben tartózkodók számát, és azonnal jelzi, ha úgy érzékeli, valaki bajban van. Az óra vibrálni kezd, és a kijelzőn megjelenik – abban a zónában, ahol a bajbajutott tartózkodik – egy piros pont. A riasztó akkor élesedik, ha valaki 1-2 percnél tovább van a víz alatt, vagy mozdulatlan, vagy ha a viselkedése arra utal, hogy elvesztette a kontrollt a teste felett.
A legfejlettebb mesterséges intelligencia: a ChatGPT
A mesterséges intelligencia alapú kommunikációs szoftverről azt mondják, nem kizárt, hogy akár az embernél is okosabb és rafináltabb lehet pár éven belül.
És mint az egy dokumentumfilmből kiderült, már arra is képes, hogy egy ismerősünk születésnapjára dalszöveget írjon, és még zenét is komponáljon hozzá. A szoftver úgy ír dallamot, hogy elemzést készít arról, a legismertebb zeneművekben általában milyen sorrendben követik egymást a különböző akkordok. Arra azonban egyáltalán nincs garancia, hogy az így létrejövő dallam versenyre kelhet Mozart vagy akár egy ma népszerű zenekar műveivel.
Az OpenAI nevű vállalat által kifejlesztett ChatGPT-4-es modell ennél még sokkal többre is képes: meg tud oldani nehezebb feladványokat, és sokkal nagyobb terjedelmű szövegeket képes kezelni elődeinél. A chatbot egy képfelismerőt is kapott, így most már képekkel kiegészült utasításokat is fel tud dolgozni. Ennek köszönhetően a GPT-4 például arra is képes, hogy ha lefotózzuk hűtőszekrényünk tartalmát, és a képet megosztjuk vele, majd megkérdezzük, hogy a képen látott alapanyagokból mit lehetne készíteni, akkor édes és sós recepteket is ajánl. A ChatGPT már most több szakvizsgát is eredményesen letett.
Egyik tesztje során a ChatGPT 4-es verziója mindössze 20 perc alatt tudta teljesíteni egy egyetemi dolgozat esetében a minimumfeltételeket (amelyhez egy diáknak kb. 12 hetet kellett volna tanulnia), a legfontosabb amerikai vizsgákat pedig 85-90 százalékos szinten képes megoldani. De talán még ennél is hajmeresztőbb, hogy a Google által meghirdetett programozói álláspályázaton egyike volt a legesélyesebb jelölteknek.
Van okunk félni tőle?
Amikor 2017-ben Sophia, az első humanoid robot debütált a nyilvánosság előtt, sokan egy olyan jövő vízióját alkották meg képzeletben, amelyben a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, és eltiporja megalkotóját, az embert. A szakemberek szerint ettől nem kell tartanunk. „Az emberek nagyon gyakran gondolnak úgy a mesterséges intelligenciára, mint személyiségre, és ösztönszerűen emberi módon közelítik meg ezt a kérdést. Pedig a jelenleg létező mesterséges intelligenciák mindegyike olyan, hogy ha nem szólunk hozzá, akkor nem csinál semmit. Ezek úgynevezett válaszológépek, melyek arra képesek, hogy ha bejön egy inger, arra kimenő ingert generálnak. Ha nem érkezik ilyen input, akkor nem csinálnak semmit” – nyilatkozta a témában Tanos Áron, a Magyarországi Robotépítők Egyesületének elnöke a Mandinernek.
A kutatók mindenesetre nem gondolják, hogy a mesterséges intelligencia képes lenne teljes mértékben átvenni az emberek helyét a gondolkozást és kreatív problémamegoldást igénylő területeken.
Azt viszont nagyon is el tudják képzelni, hogy a munkavállalók sikeresebben tudják elvégezni a feladataikat a technológia segítségével.
Az MI és az etikai kérdések
Az amerikai ElevenLabs nemrégiben indította el mesterséges intelligenciával megtámogatott szolgáltatását, amely felolvassa a leírt szöveget. Ebben még nincs is semmi különös. Amitől mindez izgalmassá válik, az az, hogy a rendszer képes új hangot létrehozni, de arra is, hogy egy létező ember hangján szólaljon meg. A cég a Twitteren közzétett posztjában adott hangot félelmének, miszerint a „hangklónozással” bizony vissza lehet élni, így például ismert emberek hangján lehet olyan súlyos kijelentéseket közzétenni, amelyeknek nagyon komoly következményei lehetnek. És hogy a hamisítást hogyan kell elképzelni? Érdemes megnézni az ElevenLabs egyik videóját, amelyben Leonardo DiCaprio ENSZ-ben elmondott beszédét alakították át úgy, hogy bár a színészt látjuk beszélni, a szavait különböző ismert személyek (például Steve Jobs vagy Bill Gates) szinkronizálásával hallhatjuk.
Források:
- https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20200918STO87404/a-mesterseges-intelligencia-hasznalata-es-veszelyei
- https://www.ardmediathek.de/video/quarks/kuenstliche-intelligenz-was-kann-sie-wirklich/wdr/Y3JpZDovL3dkci5kZS9CZWl0cmFnLTFmZjhhOTY3LWRmM2ItNDBlMC1iNWIxLTJiN2Y5ZDhkOTBjZQ
- https://hvg.hu/tudomany/20230202_elevenlabs_mesterseges_intelligencia_deepfake_hang
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Mesters%C3%A9ges_intelligencia
- https://mandiner.hu/cikk/20230216_mesterseges_intelligencia_robot_tanos_aron
- https://www.rsna.org/news/2023/february/ai-improves-lung-nodule-detection
- https://hvg.hu/360/202306__tavgyogyitas_idosfelugyelet__borrakszures__noverhivo_aplafonon__orvosi_gepesites
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Digitális klónként „kelt életre” az elhunyt asszony – Mit tudunk ma a hologramokról?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
