Digitális klónként „kelt életre” az elhunyt asszony – Mit tudunk ma a hologramokról?

Temetés vagy show?

A tudományos-fantasztikus mozikban és az akciófilmekben korábban is láthattunk térhatású képeket, úgynevezett hologramokat, jó példa erre a Star Wars, a Halálos iramban sorozat, vagy a Vasember. Sokáig úgy tűnt, ezek a levegőben „lebegő” háromdimenziós mozgóképek megmaradnak a sci-fi világában, mostanában azonban – mint azt az említett temetés is mutatja – nagyon úgy tűnik, a hologramok akár a mindennapjaink részévé is válhatnak.

Stephen Smith egy mesterséges intelligencia által vezérelt holografikus technikával tudta megidézni elhunyt édesanyját – mondhatni, nála ez szakmai ártalom, hiszen egy mesterséges intelligenciát kutató vállalat, a StoryFile cég vezérigazgatója és társalapítója Los Angelesben.

Csapatával megalkotta a StoryFile 20 névre keresztelt kamerát, amellyel képes volt digitális klónt létrehozni édesanyjáról, s vele a valós idejű kommunikáció illúzióját kelteni.

Az anya még életében válaszolt egy sor kérdésre, amiket a fia rögzített, ezeket a felvételeket szakértők feldolgozták, és mesterséges intelligenciával technikailag természetes hangzásúvá tették az anya válaszait. A technológia eredetileg a holokauszt-túlélők történeteinek rögzítésére és fontosabb személyek emlékeinek megőrzésére jött létre, csak nemrég vetődött fel a temetéseken való használata. És ami a legmeglepőbb: bárki, aki szeretne hasonlóan emlékezetes és rendhagyó temetési szertartást, az interneten előfizethet az említetett StoryFile szolgáltatására 33, 60, illetve 71 ezer dollárért naponta!

Mi is az a hologram?

A holográfiát, azaz a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárást Gábor Dénes találta fel 1947-ben, s ezért 24 évvel később Nobel-díjat kapott. A hologram nagyon leegyszerűsítve egy fényképezési technika, egy háromdimenziós kép, amelyet fényképes vetítéssel hoznak létre. Ez a kép bármilyen szögből megtekinthető, így a felhasználónak a kijelző körül járva úgy tűnik, hogy az objektum valósághűen mozog és elmozdul. A „lebegő” képernyő számos kisebb pixelből áll, amelyek a fénytörés segítségével jelenítik meg a közvetítendő információt.  A hologramban tárolt információsűrűség nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos számítógépek memóriájában tárolható információ mennyiségét, és az adatok gyorsabban is előhívhatók.

Nem véletlen, hogy a 3D-s képalkotó eljárás pénzintézetek, nagyvállalatok és a szórakoztatóipar érdeklődését is felkeltette.

Kép

Gábor Dénes – archív fotó

Érzéki csalódás a koncerteken

Hatalmas lehetőség rejtőzik az elhunyt sztárok, például Elvis Presley, Roy Orbison vagy Michael Jackson „feltámasztásában”, de elég a rapper Tupac Shakurra gondolni, akinek hologram-énje a 2012-es Coachella fesztiválon debütált.

„A hologramos audiovizuális technológia egy vizuális érzéki csalódás, amelyet a szakma hologramnak nevez. Mi ennek háromféle megvalósítását használjuk: a hálós vetítést –amikor egy átlátszó vagy egy ezüstszövésű, sötétbarna sztreccs anyagra projektorral vetítünk; a tükörfóliás vetítést, amikor a padlóra vetített fényeket egy, a padlón 45 fokban felállított tükörfólián láthatják a nézők; és a transzparens kijelzőt, amit úgy kell elképzelni, mint egy átlátszó LED tévét. Ez színpadi körülmények között falként is működik – mondja Bakó Zoltán, a Kolibri Visual cégvezetője, majd elárulja: – Cégünket pár éve egy ismert szaúdi zenész-énekes kereste meg azzal, hogy vegyünk fel vele egy 1,5–2 órás koncertanyagot, hogy a halála után hologramként tudjon turnézni.”

„Itthon is számos olyan megkeresést kapunk, hogy hologramként kellene visszahozni ismert magyar előadót, és fut egy zenei projektünk is, amelynek lényege, hogy az előadó hologram-stúdióból/színpadról streamelve egyszerre akár 20 helyen is fel tud lépni a világban.”

Digitális sírkő

Ha az „élő halott” gyászszertartás nem lenne elég sokkoló, akkor álljon itt egy másik eset. Egy szlovák temetkezési vállalat nemrégiben megalkotta a napelemmel működő digitális sírkő prototípusát, amely sokkal több információ tartalmaz, mint egy klasszikus sírkő. Míg utóbbin csak az elhunyt neve és születési dátuma szerepel, valamint az, hogy mikor hunyt el, a digitális sírkő ennél sokkal több adatot képes tárolni és mutatni. A sírkő, amely formájában és méretében is egy márvány sírkőre hasonlít, képernyővel rendelkezik. Ha valaki megközelíti a síremléket, a mozgásérzékelők aktiválják a szerkezetet, amely levetíti a benne tárolt digitális információkat, amelyet még maga az elhunyt vagy halála után a családtagjai töltöttek fel. (Réz András esztéta már a 2009-ben kiadott Köldök című regényének egyik fejezetében ír erről az opcióról!).

Kép

Hologram elefántok egy cirkuszban – Forrás: Profimedia

A holografikus technológia idővel mindenhol meg fog jelenni

Vannak, akik örülnek a technológia ilyen irányú fejlődésének, s vannak, akik ördögtől valónak tartják a hologramot. Van, aki szerint a virtuális valóság ilyen formában történő kiterjesztése nem más, mint hogy emberek döntenek egy másik, valaha élt ember bizonyos célra történő megtervezéséről, előállításáról.

Ez óriási felelősséggel jár, ráadásul felvetődik a kérdés: mennyire etikus egy olyan ember helyett dönteni, aki már nem mondhatja el a véleményét, s valóban akarjuk-e, hogy tudósok a hologramtechnikát a jövőben például diktátorok megsokszorozására használják föl.

Bakó Zoltán úgy gondolja, egy adott nép kultúrájától és vallási meggyőződésétől is függhet az, mennyire nyitottan áll az említett vetítésekhez, ahhoz azonban kétség nem fér, hogy például a zeneiparban ezzel a technológiával távolságokat lehet áthidalni, időt lehet spórolni, és méltóképpen lehet tisztelegni akár egy elhunyt zenei szereplő előtt. „Az eszközpark még sajnos nem tart ott, mint a Star Warsban, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a közeljövőben megvalósulhatnak olyan dolgok is, amiket eddig csak sci-fikben láttunk. Sőt, szerintem a holografikus technológia idővel mindenhol meg fog jelenni” – mondja. 

A Cambridge-i Egyetem Oktatási Kara és a Cambridge-i Egyetem Kórháza hologramtechnológián alapuló programot indított, amely segítséget nyújt a tanulóknak, orvosoknak és nővéreknek ahhoz, hogy valódi páciensek bevonása nélkül is felkészülhessenek a különböző kezelések elvégzésére és a komplikált diagnosztikai vizsgálatokra. A hologramos szimulációk előnye a valódi szituációkkal szemben, hogy bármikor rendelkezésre állnak, nemcsak a helyszínről, hanem a világ bármely pontjáról elérhetők akár VR-sisakok használata nélkül is, tablettel vagy okostelefonnal. Így olyan speciális eseteket is vizsgálhatnak a segítségükkel, amelyekre egyébként nem gyakran nyílna lehetőség.
A Bristoli Egyetem Számítástechnikai Tanszékének kutatói pedig nemrégiben ultrahang segítségével olyan 3D alakzatot alakítottak ki a levegőben, amelyet emberi kéz érinthet és érezhet.

Forrás:

Ono, Yukiko - Shimozawa, N. - Ito, M. - Kono, T. (2001): Cloned Mice from Fetal Fibroblast Cells Arrested at Metaphase by a Serial Nuclear Transfer. Biology of Reproduction. 64, 44-50