| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

Magyarország kicsiben, nem csak kicsiknek

2022. 05. 25.
Megosztás
  • Tovább (Magyarország kicsiben, nem csak kicsiknek)
Kiemelt kép
mini_magyarorszag_1.jpg
Lead

A Mini Magyarország makettpark az ország legnagyobb és egyben egyetlen interaktív makettparkja, amely a Szarvasi Arborétumban található. A nem mindennapi attrakció hazánk történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatja be a látogatóknak. A parkban néhány óra alatt az egész országot, sőt a határon túli területeket is bebarangolhatjuk. Nem csak a tihanyi visszhangot lehet itt kipróbálni „miniben”, de többek között a pécsi dzsámiból a müezzin énekét, a jáki templomból kihallatszó gregorián éneket, az Operaházból Melis György híres áriáját is megszólaltathatják a látogatók. Aki még soha nem látta a kecskeméti Cifrapalotát felülről, vagy a tatabányai Turult közelről, nem hallotta még a visszhangot a Tihanyi Apátságnál, nem emlékszik pontosan kiknek a szobrai állnak a Hősök terén, vagy megnézne egy csatajelentet az egri várban, annak érdemes Szarvasra látogatnia. A közel 100 híres épület, kastély, templom, vár, állomásépület többsége rejt mozgó vagy hangzó meglepetést, melyeket a látogatók gombnyomással indíthatnak, vagy szólaltathatnak meg. A makettpark folyamatosan fejlődik, így a mini Magyarországba időről-időre mindenkinek érdemes visszatérnie, hogy felfedezze az újdonságokat.

 
Rovat
Életmód
Címke
Mini Magyarország makett-park
Szarvas
makettpark
Szerző
Jámbor-Miniska Zsejke
Szövegtörzs
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
Mini Magyarország
A parkban néhány óra alatt az egész országot, sőt a határon túli területeket is bebarangolhatjuk. Láthatjuk például a mai Ausztria területén található Fraknó várát is, amelyet 1317 után építettek a Nagymartoni grófok. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Nagy nemzeti hőseink szobrával a fővárosban, kicsinyített másukkal pedig Szarvason találkozhatunk. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Vajon ebben az Országházban ül 199 aprócska képviselő? Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A szarvasi Mini Magyarország hazánk legnagyobb, és egyben egyetlen interaktív makettparkja. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Magyarország 5. legmagasabb temploma, vagyis a Szegedi dóm még kicsiben is nagynak látszik Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A Tihanyi Bencés Apátság mellől a levendulamező sem hiányozhat, és ha elég közel megyünk, talán a visszhangunkat is meghallhatjuk. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A Mini Magyarországban található az ország leghosszabb szabadtéri makettvasút-hálózata is, melyen gombnyomásra indíthatók a magyar vasúttörténet legszebb vonatai, melyek hidakon, alagutakon robognak át. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A mini Balatonon hazánk nevezetes vitorlásai ringatóznak. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A parkban néhány óra alatt az egész országot, sőt a határon túli területeket is bebarangolhatjuk. Láthatjuk például a mai Ausztria területén található Fraknó várát is, amelyet 1317 után építettek a Nagymartoni grófok. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Nagy nemzeti hőseink szobrával a fővárosban, kicsinyített másukkal pedig Szarvason találkozhatunk. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Vajon ebben az Országházban ül 199 aprócska képviselő? Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A szarvasi Mini Magyarország hazánk legnagyobb, és egyben egyetlen interaktív makettparkja. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
Magyarország 5. legmagasabb temploma, vagyis a Szegedi dóm még kicsiben is nagynak látszik Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A Tihanyi Bencés Apátság mellől a levendulamező sem hiányozhat, és ha elég közel megyünk, talán a visszhangunkat is meghallhatjuk. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A Mini Magyarországban található az ország leghosszabb szabadtéri makettvasút-hálózata is, melyen gombnyomásra indíthatók a magyar vasúttörténet legszebb vonatai, melyek hidakon, alagutakon robognak át. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Mini Magyarország
A mini Balatonon hazánk nevezetes vitorlásai ringatóznak. Kép: Mini Magyarország Makettpark
Megnézem a galériát
Háttér szín
#dcecec

„Csollány Szilveszter a gyerekei boldogságáért dolgozott” – Borász keresztapja bort nevezett el róla, ezzel is támogatva a családját

2022. 05. 25.
Megosztás
  • Tovább („Csollány Szilveszter a gyerekei boldogságáért dolgozott” – Borász keresztapja bort nevezett el róla, ezzel is támogatva a családját)
Kiemelt kép
sike_tamas_es_csollany_szilveszter.jpg
Lead

Négy hónap telt el azóta, hogy Csollány Szilveszter, a Szilasnak becézett magyar olimpiai-, világ- és Európa-bajnok tornász itt hagyta beteg testét. Nem feledjük őt, többek között Sike Tamás egri borász sem, aki barátja és keresztapja volt. Az ő emlékére a kedvenc boraiból megalkotta a Szilast. „Semmi baj, megyünk tovább” – vallotta Szilas, hirdeti az emlékére készült bor palackja, és szeretnénk hinni, hogy ez így is van. A találkozástól a végső búcsúig, az együtt töltött időszak legmaradandóbb élményeit idézzük fel.  

Rovat
Életmód
Címke
Csollány Szilveszter
Szilas
Sike Tamás
borász
Szilas bor
Szerző
Csák-Nagy Kriszta
Szövegtörzs

Mikor találkoztak először, honnan indult az életre szóló barátság?

Biztos vagyok abban, hogy nincsenek véletlenek. 2001-ben egy borkóstolón találkoztunk. Ez az olimpiát követő évben volt, és annyira zavarba jöttem – „Úristen, a Csollány Szilveszter!” –, hogy alig bírtam megtartani a programot. Dicsérgette a borokat, amiket megkóstolt, de azt mondta, egyik sem fogható ahhoz az ízvilághoz, amivel az USA-ban találkozott. Az egy magyar bor volt, de nem emlékezett a nevére.

Addig nyomoztam, míg ki nem derült, hogy azt a bort én készítem.

Rögtön megölelt, feloldódtunk, és itt kezdődött a mi kapcsolatunk.

Milyen gyakran találkoztak?

Az első években a bor kötött össze minket, erről mindig tudtunk beszélni. Elvittem borversenyekre, és beültettem a zsűribe, mert éreztem, hogy van hozzá affinitása. Az elmúlt 15-16 év Egri Bikavér Ünnepein a mi standunkon állt, hihetetlen energiával. Ha hajnal kettőig talpon volt, akkor is ő nyitott másnap délután, szépen felöltözve. Igaz, hogy csíkszemmel, de ott vigyorgott. Minden alkalommal, amikor az ünnep végén összepakoltunk, már lefoglalta a jövő évi szállást, nehogy kimaradjon belőle. Tavaly, a pandémia évében teljesen kétségbeesett, hogy mi lesz, ha nem megyünk a hagyományos ünnepre. Azt is megoldottuk: eljött a pincémbe a családjával, és megtartottuk a mini Bikavér ünnepet. Tíz évvel ezelőtt az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrendnek is tagja lett, képviselte a kedvenc borát, amely most a Szilas bor alapanyaga. Rendszeresen jártunk Eger testvérvárosába, Gyergyószentmiklósra, ahol a városnapokon a forraltbor-készítő versenyen elnökösködtünk. Igazi jó barátok lettünk, és kölcsönösen büszkék voltunk egymásra.

Milyennek ismerte meg az együtt töltött évek alatt?

21 év ismeretség adatott nekem. Ez alatt azt tapasztaltam, hogy amibe beleállt, azt maximálisan vállalta. Ha belegondolunk, hány olyan televíziós műsorban vett részt, ami kihívást jelentett! Úgy ment például jégtáncolni, hogy nem tudott korcsolyázni, mégis majdnem megnyerte. Az Álarcos énekesben is jól énekelt, csak a görbe lába miatt ismerték fel. Az Exatlonba víziszonnyal jelentkezett, nem tudott úszni, pedig a versenyek nagy része vizes. Mindenhez úgy állt hozzá, hogy ez a feladat.

„Semmi baj, megyünk tovább” – mondta, ha valami nem úgy sült el, ahogy akarta. És tényleg ilyen volt a hozzáállása. Ez a szlogen olvasható a Szilas bor palackján is.

A „boros” programokra együtt jártak. A sport nem lett közös nevező?

Mindenhez nem érthetek. (nevet) Bejöhetett volna, de ő speciális sportot űzött. Egyébként három évig dolgozott Izlandon, és többször hívott, hogy nézzük meg együtt a gejzíreket és a raftingolást. Kipróbálhattuk volna, de ez is a sors fintora, hogy annyi mindent elmulasztottam Szilassal kapcsolatban. Tudom, mekkora örömet szereztem volna neki, ha felülök a repülőre, de mindig kifogásokat kerestem a munkám miatt. Sopronban, a kertje végében ültetett egy körlugast. Mivel nem jutottam el hozzá, minden tavasszal videót készített róla, és küldte. „Itt vághatjuk?” – kérdezte, és nyisszantott. Így metszettünk. Hat-hét éve találta ki, hogy csináljunk egy közös bort, a nevével. Minden évben visszatért rá, mégsem lett kész. Egy hétfői napon hívott a felesége, hogy örökre elaludt.

A fájdalomban az volt az első gondolatom, hogy ha megnyugszunk, akkor összerakom a Szilast, hogy ezzel is örömet szerezzek neki.

Majd odaát lehet együtt kóstolgatni.

Biztos vagyok benne, mert elköszöntem tőle gondolatban. Kiraktam a képét az asztalra, felbontottam a kedvenc borát, öntöttem neki is, és jól megbeszéltük, hogy készítsen nekem egy zsíros borász állást.

Hogy lett Szilas keresztapja?

2011-ben nálunk vendégeskedtek, és a teraszomon arról beszélgettek a feleségével – ez egy szeretetteljes vitába is torkollott –, hogy Juti még egy templomi esküvőt sem „érdemel meg”. Akkor tudtam meg, hogy Szilas nincs megkeresztelve. Mivel vallásos ember vagyok, elintéztem, hogy felkészüljön Lengyel Gyula atyánál. Ez egyben jegyesoktatás is lett, mert elkísérte a felesége. Az oktatások után megkeresztelkedett, én pedig kezességet vállaltam érte. És ha vállaltam a keresztapaságot, komolyan is vettem.

Bár felnőtt volt, mégis elkísértem a lelki fejlődésében. Most egyházi iskolába jár mindkét gyereke.

Nem jutottunk el a hitbeli mélységig, de minden alkalommal tudtunk erről beszélgetni, és természetes lett számára, hogy eljön velem a templomba. Ha az ember felnéz valakire, próbálja másolni a jó dolgait. Ő ugyanúgy másolt engem, ahogy én őt.

Szilas miben volt minta?

A kitartása, az ereje, a céltudatossága, ami belőlem sok esetben hiányzott. Nekem is vannak céljaim, de nem vagyok olyan kitartó, ha kapok két-három pofont, elengedem a dolgokat. Ő nem engedte el az utolsó pillanatig. Ezt csodáltam benne.

Kép
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter az Egri Bikavér Ünnepen - Kép: Sike Tamás

A családot is megismerve, milyen családapának látta?

Megint egy mondását idézném.

Ha a suliról, a jövőről vagy bármiről beszélt a gyerekeivel, mindig ezt mondta: „Tudod mit? Nekem mindegy, hogy mit csinálsz. Egy a fontos, hogy boldog legyél.”

Ez volt a másik szlogenje. A gyerekei boldogságáért dolgozott.

Amíg a betegség meg nem állította.

Egyszerre kapta el a család három tagja a Covidot. Öt nap múlva a felesége és a lánya meggyógyult, Szilas viszont rákerült a gépre. Ezt azóta sem értem, a Covidban nincs logika. Először a soproni kórházba vitték, három nappal később Pestre, a Korányiba, annyira rossz lett az állapota. Juti mondta, hogy még ne beszéljek vele, csak holnap. A holnapból az lett, hogy rákerült a gépre, és nem tudtam vele soha többé beszélni. A 4-5. hét környékén, amikor rátették a műtüdőre, a kezelőorvosa javasolta a hangterápiát. Akik hosszú ideig altatásban vannak, hallják, hogy mi történik, és megpróbálták ébren tartani, hogy ne engedje el magát. Bemenni nem lehetett az osztályra, ezért a család hanganyagot vett fel, amit rátettek a fülére. Az 54 napból 46-47 napig folyamatosan pozitív volt, nem gyógyult meg, nem ment ki belőle a vírus. A vége felé lehetett hozzá bemenni szkafanderben. Engem is hívott Juti, de két napig gondolkodtam: „Ha a vesémet kellene odaadni, ott lenne a tálcán, de van két oltatlan unokám, egy 86 éves anyám, és nem merek.”

Végül rájöttem arra, hogy nem vagyok méltó hozzá, mert ő mindig kitartó volt, én pedig megfutamodom. Döntöttem, hogy mégis megyek.

Épp egy 120 fős nyugdíjas csoportom érkezett, amikor megtudtam, hogy végre negatív. El is sírtam magam, annyira örültem. De én is covidos lettem, elkaptam a csoporttól, úgyhogy tíz napig karanténba kerültem. Vasárnap szabadultam, ő pedig hétfőn meghalt.

Maradt a kapcsolat a családdal?

Maradt. Olyannyira, hogy a szűk körű soproni temetésre is meghívtak, ami a család kérésére csak a nagyon közeli hozzátartozók számára volt nyitott. A felesége azt kérte, hogy mondjuk el három mondatban, amire a legszívesebben emlékszünk. Jólesett kimondani. Ez egy hozzá méltó elköszönés volt, megható és bensőséges. Azután sokáig nem bírtam eljönni a sírjától. Borzasztó dühös voltam rá, hogy elment.

Mindig annak a nehezebb, aki marad.

Ilyenkor gondolkodik el az ember, hogy megtettem-e mindent érte. És azt kell mondjam, hogy nem. Mert ennél sokkal többet is tehettem volna. Azóta próbálok több időt hagyni a fontos dolgokra.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy Szilas belépett az életembe.

A családom része lett, és az ő családjába is beépültünk. A családfő elvesztése nemcsak érzelmileg erőpróba, hanem anyagilag is, két kiskorú gyermekkel, hitellel a házon. A bor bevételével próbálok a családnak segíteni. Így megnyugszik a lelkiismeretem, és Szilas is örül, hogy meglett a bor. Olvastam egy könyvben, hogy két halált ismerünk: az egyik, amikor a fizikai testedből kiszáll a lelked, és eltemetnek. A másik pedig az, amikor nem emlékszik rád senki. Akkor halsz meg végképp. Gondoltam, amíg fennmarad a bor, addig él az emléke is.

Háttér szín
#c8c1b9

„Nemsokára megtudom, mi a fény és a villamosság” – Jedlik Ányos élete és találmányai

2022. 05. 25.
Megosztás
  • Tovább („Nemsokára megtudom, mi a fény és a villamosság” – Jedlik Ányos élete és találmányai)
Kiemelt kép
jedlik_anyos.jpg
Lead

A 19. század, különösen annak második fele, a magyar oktatás és tudomány a világ élvonalához felzárkózásának ideje volt. Ennek a folyamatnak egyebek mellett azok a kiváló szerzetesi iskolák is motorjai voltak, amelyek nem pusztán teológusokat, irodalmárokat, történészeket neveltek, de főleg bencés és piarista, a természettudományokban nagy eredményekre jutó szakembereket is adtak hazánknak. Olyanokat, mint Jedlik Ányos.

Rovat
Köz-Élet
Címke
Jedlik Ányos
fizika
fizikus
bencés szerzetes
Czuczor Gergely
villamosság
villanymotor
dinamó-elv
Szerző
Horváth Pál
Szövegtörzs

Jedlik István Jedlik Ferenc és Szabó Rozália gyermekeként született 1800 elején a Felvidéken, az Érsekújvár közelében fekvő, ma is zömében magyarok lakta faluban, Szímőn. Édesapja, aki gazdaember létére nem volt vagyonos, minden áldozatot meghozott, hogy fiát taníttassa. A magyar mellett a szlovák nyelvet is jól ismerő ifjú István a nagyszombati bencéseknél kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, a harmadik osztály után azonban átkerült a rend pozsonyi gimnáziumába, hogy az ekkor zömében német ajkú városban ezt a nyelvet is elsajátítsa. A kiváló bencés tanárok által nevelt ifjú a hatodik osztály után, 1817-ben Pannonhalmán jelentkezett bencés növendéknek. Vele tartott unokatestvére, barátja és osztálytársa, Czuczor István is, későbbi rendi nevén Czuczor Gergely, jelentős író és nyelvész, a legendás Czuczor–Fogarasi-féle A magyar nyelv szótárának megalkotója. Noviciusként Jedlik István is új nevet kapott, a későbbiekben Jedlik Ányos néven írta be magát a magyar tudomány és kultúra történetébe. A két fiatal a próbaév után a rend győri líceumába került bölcseleti képzésre, ahol Ányos a teológiai és a filozófiai tárgyak mellett elsősorban a matematika és a fizika területén képezte magát. Azért, hogy rendi tanár lehessen, 1822-ben a pesti egyetemen doktorált filozófia és történelem mellett matematikából és fizikából, rendi stúdiumai végeztével pedig 1825-ben pappá szentelték. A győri gimnáziumban és líceumban a fizika tanára lett, hat évvel később azonban átkerült a Pozsonyi Királyi Akadémiára.

Ekkor már elkötelezte magát a fizika mellett: „minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind gyönyörködöm is”.

A fizika magyar nyelve

1840-ben sikerrel pályázta meg a pesti egyetem fizika tanszékét, amelyet ő vezetett a következő három évtizedben. Közben élénk figyelemmel kísérte a korszak történelmi eseményeit, a reformországgyűlések vitáit.

Különösen a magyar nyelvnek az oktatásban való használatát érintő javaslatok érdekelték.

Ebben az időben a pesti egyetemen még a latin és a német volt az oktatás nyelve, Jedlik azonban már a fizika magyar nyelven való tanításának előkészítésén fáradozott. Első magyar nyelvű fizika tankönyvének kézirata 1843-ban készült el. Új lendületet adott munkájának, hogy a következő évben az országgyűlés elfogadta a magyar nyelv oktatási használatát előíró törvényt, így 1845-ben elsőként ő szólalt meg magyarul az előadóteremben. Ám ez különösen a természettudományok területén nagy feladat elé állította a szakembereket. A technikai, műszaki kifejezések, műszavak még hiányoztak a magyar nyelvből, megalkotásuk valóságos nyelvújítói feladat volt. Jedlik itt vette hasznát unokatestvére és rendtársa, Czuczor Gergely támogatásának, aki ekkorra már elköteleződött anyanyelvünk pallérozása mellett. Az ő és Kazinczy biztatására Jedlik számos új fizikai fogalmat alkotott, amelyek bekerültek az általa és Toldy Ferenc által szerkesztett, 1858-ban megjelent Német–magyar tudományos műszótár anyagába, és meghonosodtak nyelvünkben.

Jedlik többek között olyan, ma már természetesnek tűnő szavakat alkotott meg, mint a dugattyú, a merőleges, a tehetetlenségi nyomaték, a hullámhossz, a kiloliter, a kilogramm, a légnyomás és a szögsebesség.

Közben a fizika professzoraként az egyetem épületében, a fizikai szertár szomszédságában lakott, a szertár számára és kutatásaihoz maga állította elő az eszközöket, műszereket. Az oktatás mellett folyamatosan végezte tudományos, kutatói munkáját, az 1846–47-es tanévben pedig ő volt a bölcsészeti kar dékánja.

Kép
Jedlik Ányos dinamója

Dinamó, kép: Wikimédia Commons

Tudósi ars poétikáját dékáni beköszöntőjében úgy fogalmazta meg, hogy „nincs egyéb hatalom a földön, mint a tudományok varázsereje, mely mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná”. A szabadságharc kirobbanásakor rokonszenvezett a haza ügyével, ám diákjait józanságra intette. Ám ez sem mentette meg attól, hogy az osztrák csapatok bevonulása után eltiltsák a tanítástól. Kézirataival foglalkozott, a tavaszi hadjárat idején azonban beállt nemzetőrnek, erődítési munkákon dolgozott. Amikor Buda magyar ostroma idején Hentzi tábornok lövetni kezdte Pestet, gondja volt rá, hogy a fizikai szertár anyagát biztos helyre mentse. 

A tudós felfedező Jedlik

A szabadságharc leverése után visszatérhetett a katedrára, de csak német nyelven taníthatott, közben azonban fontos magyar nyelvű munkát adott ki saját költségén Súlyos testek természettana címmel 1850-ben, amelyben a mechanika, a hangtan és a kémia témáit tárgyalta, ezt pedig idővel újabb kötetek követték. Fizikai, műszaki alkotásainak sorát még 1826-ban az a készülék nyitotta meg, amely gazdaságos megoldást kínált a víz szénsavas dúsításához, azaz a szódagyártáshoz. Legnagyobb alkotásai azonban az elektromossághoz és a fény tanulmányozásához kapcsolódtak.

Így ő alkotta meg az első működni képes villanymotort, vagy ahogy ő nevezte, a villámdelejes forgonyt, amelyet folyamatosan tökéletesített, de úttörő volt a dinamó-elv megfogalmazójaként is.

Az általa szerkesztett rácsosztó gép a későbbi színképelemzésnek lett jelentős eszköze, csöves villámfeszítője pedig az elektromos áram feszültségének növeléséhez, a magasfeszültség gerjesztéséhez kínált megoldást. Nem is maradtak el a tudósnak kijáró elismerések az életéből. 1858-ban lett a Tudományos Akadémia rendes, másfél évtized után tiszteleti tagja, a kiegyezés évében királyi tanácsos, 1879-ben a Vaskoronarend kitüntetettje lett. A magánéletben paphoz, szerzeteshez méltó egyszerű életet élt, de aktív részese volt a tudományos közéletnek, megfordult tanulmányúton külhonban is, és komoly, szakmailag igényes könyvtárat tudhatott a magáénak. Idővel tehetséges kollégája is akadt, a fiatal Eötvös Loránd, aki 1871-ben került az egyetemre, hét évvel később pedig, amikor Jedlik harmincnyolc esztendei professzori működése után nyugdíjba vonult, tanszékének vezetését is megörökölte. Leköszönése után visszaköltözött Győrbe, a bencés rendház közösségébe, de továbbra is tagja maradt tudományos testületeknek, idős kora ellenére szakmai rendezvényeknek is állandó résztvevője volt. A halál végül közel kilencvenhatodik születésnapjához, 1895 végén érte, halotti bizonyítványa szerint végelgyengülés formájában.

Halálos ágyán azzal búcsúzott rendtársaitól, hogy „nemsokára a Teremtő előtt fogok állani, és meg fogom tudni, hogy mi a fény és a villamosság”.

A győri belvárosi temető lett első nyughelye, annak felszámolása után a nádorvárosi temető bencés kriptája fogadta be, fél évszázad elmúltával pedig díszsírhelyre helyezték át maradványait. Nevét emléktáblák, hely- és intézménynevek, díj és tudományos verseny, a fizikatörténet és a magyar tudománytörténet könyvei őrzik, és a győri kétalakos szoborkompozíció, amely unokatestvérével, Czuczor Gergellyel, egymást átölelve ábrázolja őket. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép

Aki megunhatatlanná varázsolta a kísérleti fizikát – Öveges professzor

Ha valaki, hát az ötvenes–hetvenes évek legendás Öveges professzora elmondhatta magáról, amit József Attila megfogalmazott: „Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / taní- / tani!” Öveges József jelenség volt, vérbeli pedagógus, a fizika szerelmese, a gyerekek barátja. Büszkén vallotta, hogy a tanulás, az iskola ne befejezett...
Háttér szín
#eec8bc

Az „Aranykapu”, az Egyesült Államok egyik jelképe – 85 éves a Golden Gate híd

2022. 05. 25.
Megosztás
  • Tovább (Az „Aranykapu”, az Egyesült Államok egyik jelképe – 85 éves a Golden Gate híd)
Kiemelt kép
golden_gate_hid.jpg
Lead

„Amikor hidat építesz, örök időkre építed” – válaszolta Joseph Baermann Strauss mérnök, amikor arról faggatták, mennyire lesz tartós a San Franciscó-i Golden Gate híd, amelyet ő tervezett. Nos, az örök időket aligha érjük meg, ám azt már tudjuk, hogy Strauss úr alkotása az elmúlt 85 évben az Amerikai Egyesült Államok egyik jelképévé vált. A hidat 1937. május 27-én adtak át a gyalogos forgalomnak, s másnap a gépjárműveknek is. Ha a tervezők hallgattak volna a haditengerészet javaslatára, ma egy sárga-fekete csíkos, hatalmas darázsra emlékeztető monstrum ívelne át az Aranykapunak is nevezett tengerszoros felett, ám a színe végül „nemzetközi narancssárga” lett.

Rovat
Köz-Élet
Címke
Golden Gate híd
Golden Gate híd története
San Francisco
Egyesült Államok
Szerző
Dr. Szász Adrián
Szövegtörzs

Kezdetben őrültségnek tűnt

Igen, narancssárga, mert a Golden Gate híd a látszat ellenére nem piros. Ködben viszont jól látható, ami fontos szempont volt a színválasztásnál már 1872-ben is, amikor először felvetődött, hogy hidat építsenek a 2042 méter széles, a Csendes-óceánt és a San Franciscó-i öblöt elválasztó Golden Gate-szoros fölé. Az Aranykapu név, amely végül a hídra is átragadt, John C. Frémont katonatiszttől ered, akit a látvány az isztambuli bizánci erőd Aranykapujára emlékeztetett. A híd ötletét viszont, amely San Francisco városát tervezte összekötni Marin megyével, a legtöbben kivitelezhetetlen őrültségnek tartották.

Azzal érveltek, hogy dagálykor az örvénylő tengervíz a szoros közepén a 150 méteres mélységet is elérheti, ráadásul olyan gyakori a köd és az erős szél, hogy az az építkezést is ellehetetlenítené.

Így hosszú évtizedeken át jegelték az ötletet, s ahogy azt a helyiek az 1840-es évektől megszokhatták, továbbra is kompok biztosították San Francisco ellátását. Az emberek hajókon, csónakokon keltek át – átlagban szűk félóra alatt – a túlpartra, a város azonban emiatt a kívántnál lassabban fejlődött.

Nekik köszönhetjük, amit ma látunk

Joseph Strauss lett az a mérnök, aki korábban csak szárazföldi hidakat épített, ám azokból közel 400-at, a diplomamunkája pedig egy a Bering-szoroson átívelő vasúti híd volt, azaz értett a feladathoz, s az 1920-as években a Golden Gate ötletét is újra felkarolta. A témát James Wilkins mérnökhallgató elevenítette fel 1916-ban, ám ő az építés költségeit 100 millió dollárra becsülte, míg Strauss állította, hogy 17 millióból is kijöhetnek. Ahány forrás, annyi összeg, de 27–75 millió között állt meg végül a számláló. Az építés ellen ezrek tiltakoztak, a környezetvédők a szoros természeti szépségét féltették.

A mérnöknek egy évtizedébe telt valamennyi szükséges engedélyt és dollárt megszerezni – a nagy gazdasági világválság idején ez nem kis kihívást jelentett –, végül 1933. január 5-én kezdődhetett az építkezés. Strauss az utolsó pillanatban kirúgta csapatából Charles Alton Ellis egyetemi tanárt, aki addig a projekt rangidős felelőseként tízkötetnyi számítást végzett a tervek tökéletesítéséhez. Neki sajnos abban a tudatban is kellett 1949-ben meghalnia, hogy utólag sem ismerték el a munkáját. Nem úgy Irving Morrow építészét, aki a híd art deco stíluselemeit (lámpák, korlát stb.) tervezte.

Négy veszélyes évig épült

Onnantól, hogy Strauss a déli hídfő alapozásánál elhelyezett egy téglát alma matere, a Cincinnati Egyetem épületéből, az építkezés négy éven át tartott. Az elhaladó hajókat és az építőmunkásokat védőháló védte, amely összesen 19 ember életét mentette meg, ám 11 munkás így is elhunyt – közülük tízen egyszerre, egy leomló állványszakasszal együtt vesztek a vízbe.

Akiket a védőháló megóvott, azokat a Halfway-to-Hell, vagyis a „Félúton a pokolba” klub tagjainak nevezi az utókor.

A munkások a víz visszatükröződése miatt védőszemüvegben, a szél és a nap ellen védőkrémet használva dolgoztak, s még speciális diétát is követtek, hogy elkerüljék a szédülést a magasban. A hídba 1937. április 28-án verték be az utolsó aranyszöget, s az építmény már be is került a Rekordok Könyvébe mint a világ leghosszabb függőhídja (ezt a státuszát 1964-ig őrizte, azóta összesen nyolc hosszabb híd épült nála). Az átadáson ott volt, ám egy évre rá meghalt Strauss, akinek emlékműve ma is a hídnál áll, és aki a hídhoz két verset is írt: A feladat elkészült és A Golden Gate híd címűt.

A Golden Gate híd számokban
Hossza 2737 méter; szélessége 27,43 méter; magassága a víztől a pillérek tetejéig 227 méter.
Átadásakor 25 centért lehetett átgyalogolni egyik partjáról a másikra, a lehetőséggel 15 ezren éltek.
Ma naponta több mint 100 ezer jármű halad át rajta, ez egy év alatt közel 40 milliós forgalmat jelent.
A sebességkorlátozás a hídon 45 mérföld per óra.
A híd a 160 kilométer per órás szelet is bírja, kilengése még 9 méteres intervallumban is normális.
Eddig 3-szor kellett lezárni, mindig viharos erejű széllökések miatt, de egyszer sem szenvedett kárt.

Senki sem közömbös iránta

A befektetésnek már 1971-re megtérült az ára, pedig csak a San Franciscóba (tehát a dél felé) tartó autósoktól szednek rajta útdíjat. A hatsávos út mellett gyalog és kerékpárral is lehet közlekedni, alatta jelentős a hajóforgalom.

1987-ben a híd 50. születésnapjára 50 ezer látogatót vártak, ám 800 ezren érkeztek, akik közül 300 ezer embert engedtek fel a hídra ünnepelni.

1989-ben az építmény egy 7-es erősségű földrengést is túlélt – szerencse, hogy a városban éppen baseball klubvilágbajnoki döntő zajlott, így a szokásos kedd délutáni csúcsforgalom helyett viszonylag kevesen tartózkodtak és sérültek (összesen 3500-an), illetve haltak meg (sajnos 63-an) az utakon a katasztrófa miatt.

Kép
Golden Gate
Kép: Dr. Szász Adrián

A hídról viszont az évek során legalább 1500-an ugrottak a mélybe öngyilkossági szándékkal, a kísérletek 98 százaléka sikeres volt. Az Ég cowboyainak nevezik azokat a Golden Gate-en dolgozó járőröket, akik a hídra felmászó öngyilkosjelölteket igyekeznek megmenteni. 2018 óta dolgoznak rajta, s 2023 végére elkészülhet az a monstre biztonsági háló, amely megfogja, sőt remélhetőleg el is rettenti majd az ugrani készülőket – újabb érdekes számadat lesz, hogy mennyi anyagot használnak fel hozzá. A hídról egyébként bármilyen tárgyat ledobni is szigorúan tilos, büntetést von maga után.

Az USA második leghosszabb függőhídját – a leghosszabb a Brooklynt és Staten Islandet összekötő New York-i Verrazano-Narrows híd – kétévente ellenőrzik, s döntenek arról, mely részeit festik újra. A munkát egyszerre mintegy 40 festő szokta végezni, de így is akadnak pontjai a hídnak, ahol még az eredeti festést láthatjuk. A turisták meg szokták kérni a munkásokat, hogy a ruhájukra is kenjenek egy-egy csíkot az ikonikus festékből (amelynek a színkódja amúgy nyilvános, bárhol beszerezhető).

A híd adja a város alapzaját

Aktuális probléma, hogy a híd legutóbbi fejlesztése során aerodinamikailag optimalizált korlátokat szereltek fel a két oldalára, hogy az új, keskenyebb pálcák több levegőt engedjenek át, csökkentve a híd ellenállását. A kicsinyített méretarányú teszteken kiderült, hogy ennek hanghatása is lesz, de ami a modellen még elfogadható volt, az a valóságban az egész városban hallható, nonstop zümmögést jelent. Ez a hídon – nyugatról érkező, erős széllökések esetén – fülsértő hangerejű, pedig még csak a korlátok 75 százalékát cserélték, a fennmaradó negyed cseréje után várhatóan még hangosabb lesz.

Ha mindezt humorosan akarnánk felfogni, azt is mondhatnánk: így jutottunk el a darázscsíkos híd 100 évvel ezelőtti ötletétől napjainkra a zümmögő hídig.

A város hivatalos színeinek mindenesetre pont a fekete-sárga verzió felelt volna meg jobban, hiszen San Franciscónak e két színre utalva még a spanyol mottója is ez: „Oro en paz. Fierro en guerra.”, azaz „Békében arany. Háborúban vas.” Azt pedig, hogy a zajra találnak megoldást, azért is reméljük, mert a túlparton fekvő Sausalito városka hétezer lakosának egy része lakóhajókon él, és az ő nyugalmuknak aligha kedvez egy óriás „darázs”.

Források:
https://www.sfchronicle.com/sf/article/Here-s-when-the-Golden-Gate-Bridge-suicide-17004580.php
https://www.history.com/topics/landmarks/golden-gate-bridge
https://www.automotor.hu/hirek/az-oruletbe-kergeti-san-francisco-lakosait-a-golden-gate-hid/
https://loero.hu/golden-gate-hid-szepseg-es-ongyilkossagok-magikus-helyszine/
https://mkbpannonia.hu/kedd-reggel/279-on-azt-hitte-hogy-a-golden-gate-csak-egy-hid-pedig-nem-egy-befektetes-is
https://www.erdekesvilag.hu/igy-epult-a-golden-gate/
https://www.cartourmagazin.hu/tiz-erdekesseg-a-golden-gate-hidrol.html
https://roadster.hu/a-golden-gate-hid-titkai/
https://www.gyoriszalon.hu/news/14112/66/M%C3%A1jus-27.-Megnyitj%C3%A1k-a-Golden-Gate-hidat-San-Francisc%C3%B3ban-a-gyalogosok-el%C5%91tt
https://mult-kor.hu/10-teny-a-golden-gate-hidrol-20211106

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Kép: Profimédia -  Red Dot

Romantikus várkastély New Yorkban

New York városától nyolcvan kilométernyire, a Hudson-folyó egyik félreeső szigetén áll egy elhagyott várrom. Hogy kerül Amerikába egy ilyen ősi épület? Ha alaposabban megnézzük, rájövünk, hogy ez a vár nem lehet olyan régi, mint amilyennek látszik, és az is feltűnik, hogy az épületen nincs egyetlen egyenes vonal vagy...
Háttér szín
#bfd6d6

Apa ezerrel! pályázat – Várják az apás történeteket

2022. 05. 24.
Megosztás
  • Tovább (Apa ezerrel! pályázat – Várják az apás történeteket)
Kiemelt kép
apa-ezerrel-palyazat-1024x536.jpg
Lead

Az Apakulcs, azaz Süveges Gergő pályázatot hirdet: várja frappáns, emlékezetes, szívmelengető, örömteli vagy épp szívszorító; apával, apasággal kapcsolatos történetedet.

Rovat
Dunakavics
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

Ami ma is eszedbe jut.
Ami épp most esett meg veled.
Amit sosem fogsz elfelejteni.
Ami apáról megmaradt benned.
Amiből érzed, hogy apa vagy.
Amit más apától láttál.
Amit átéltél.
Ami lelkesít.
Ami elszomorít.
Ami éltet – és ami maga az élet.

A pályázaton életkortól, nemtől, családi állapottól függetlenül bárki részt vehet, akinek van megosztásra érdemes apai élménye.

Figyelem, most jön a kihívás:

Az írás szóközökkel együtt legfeljebb 1000 karakter hosszúságú lehet.

Gyorsan megírható, gyorsan elolvasható – és felejthetetlen.

Határidő:
2022. június 12. vasárnap

Eredményhirdetés:
2022. június 19. vasárnap, apák napja

A pályázatok értékelésében az Apakulcs és a stratégiai partnerek képviselői vesznek részt.

Jutalmak:
1. A legjobb írások megjelennek az Apakulcs felületein.
2. A győztes írás szerzője választhat:
– ingyenesen vendégül látom egy őszi Apakulcs-tréningen (ha női győztesünk lesz, ajándékba adhatja a részvételt valakinek);
VAGY
– saját tágabb közösségének ajándékba adok egy Apakulcs-előadást.
3. A pályázat stratégiai partnerei különdíjakat ajánlottak fel.

Ide küldd a pályázatodat!

Háttér szín
#dcecec

Megdöbbentő eredményű felmérés látott napvilágot – Hogyan gyógyuljon a beteg, ha az ápolók többsége maga is ápolásra szorulna?

2022. 05. 24.
Megosztás
  • Tovább (Megdöbbentő eredményű felmérés látott napvilágot – Hogyan gyógyuljon a beteg, ha az ápolók többsége maga is ápolásra szorulna?)
Kiemelt kép
kiegett_egeszsegugyi_dolgozok.jpg
Lead

Elképesztő eredményeket hozott az egészségügyi szakdolgozók kiégettségét és depressziójának mértékét vizsgáló felmérés. 64,4% a kiégés tüneteitől szenvedő egészségügyi szakdolgozók aránya, 42%-uk esetében olyan súlyos fokú a kiégés, ami már kezelést tenne szükségessé. A kérdőív kitöltőinek 40,2%-ánál valamilyen mértékű depresszió felmerült, közülük 6,8% esetében a jelek súlyos depresszióra utalnak. Hogyan tudják így ellátni a feladataikat? Hogyan tudnak így hozzájárulni a rájuk bízott betegek gyógyulásához?

Rovat
Köz-Élet
Címke
egészségügyi dolgozók
kiégettség
depresszió
felmérés
magyar egészségügy
Szerző
Kölnei Lívia
Szövegtörzs

„Elképesztően magas szám, hogy az egészségügyi szakszemélyzet majdnem 65 százaléka a kiégettség tüneteivel küzd! Ilyen kiugró adatokkal még nem találkoztunk más országokban, Irántól kezdve Brazíliáig” – összegzi tapasztalatait a felmérés vezetője, Dr. Irinyi Tamás egyetemi okleveles ápoló, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának munkatársa, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke. „A kiégés a segítő hivatásokban dolgozóknál jelentkezik, hosszan tartó stressz hatására. Jellemzi a fizikai-, érzelmi-, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár. A krízisszintű kiégettség olyan rossz lelkiállapot, amelyben nem lenne szabad a szakszemélyzetnek dolgozni. 2022 január-februárjában a kollégáknak a 42 százaléka ennyire rossz állapotban próbálta teljesíteni a feladatait!

Ráadásul 40,2 százalékuk hordozza a depresszió tüneteit!

Ez a két felmérési eredmény mutatja, hogy a kollégák közel fele – sőt, nyugodtan állíthatjuk, hogy döntő többsége – rendkívül rossz lelkiállapotban volt vagy van. Úgy véljük, hogy ez a rossz eredmény még kicsit alulreprezentált is, mert akik súlyosan ki vannak égve, azok nehezebben veszik a fáradságot és energiát, hogy kitöltsék a kérdőívet, tehát a legsúlyosabb állapotú szakdolgozók valószínűleg nem is vettek részt ebben a felmérésben.”

A legutóbbi keresztmetszeti vizsgálat online kérdőívvel történt 2022. január 27. – február 14. között, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai számára online felületeken tettek elérhetővé. 10 285 értékelhető kitöltés érkezett. A felmérést Dr. Irinyi Tamás és Dr. Németh Anikó készítette és publikálta. 
Kik tartoznak az egészségügyi szakdolgozók köréhez? Az ápolók, asszisztensek, dietetikusok, masszőrök, gyógytornászok, mentőápolók és mentőtisztek, védőnők, stb. 

„A kérdőívünk a saját kérdések mellett két pszichiátriában is használatos kérdéssorra épül. A Beck-féle depresszióskála 21 témakörben négy-négy állítást tartalmaz, ezek négy fokozatot képviselnek, ezekből kellett kiválasztania a kitöltőnek a rá legjellemzőbbet. Például: »1. Nem vagyok szomorú / 2. Gyakran szomorú vagy nyomott vagyok / 3. Mindig szomorú vagyok, és nem tudok kikeveredni belőle / 4. Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, hogy nem bírom tovább.« Pszichiátriákon is használják ezt a tesztet, mert komoly jelzést ad arról, hogy milyen hangulata van a kitöltőnek. A másik kiégés-önértékelő skála szintén 21 tételből áll, itt a kérdésekre 1-től 7-ig terjedő skálán lehetett válaszolni. A depresszió gyakori kísérőtünete vagy következménye a kiégésnek. A két skála kiértékelésével megállapítható, hogy a kitöltő teljesen jól van-e, vagy előjelei mutatkoznak a kiégésnek, kiégett, vagy súlyosan kiégett.”

A legsúlyosabb a helyzet Nógrád megyében (70,7%), a legkevésbé érintettek pedig a Győr-Moson-Sopron megyében dolgozó válaszadók (56,2%).

A rossz eredmény mellett kissé vigasztaló az a tendencia, hogy a tavalyi felméréshez képest néhány százalékponttal csökkent mind a kiégettséggel érintettek aránya, mind a súlyos tüneteket mutatók aránya, ami valószínűen annak tudható be, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése okozta feszültség csökkent, illetve a Covid-ellátással kapcsolatos félelmek is csökkentek. „2021-ben megkérdeztük azt is, mi jelentette a kollégák számára a legnagyobb stresszforrást. Ahogy az várható volt, a Covid – a munkahelyi átszervezések, a megfertőződés miatti szorongás – és az új szolgálati jogviszonytól való félelem.

Ez azt jelenti, hogy közalkalmazotti státuszból szolgálati jogviszonyra tértek át, ebben pedig benne van egyfajta kivezénylés jellegű kötelezettség, mint a katonaságnál, rendőrségnél, vagyis a munkavállalót bárhová lehet küldeni.

Ebbe az új rendszerbe egyik pillanatról a másikra kellett belépni úgy, hogy előzetesen semmit nem lehetett igazán tudni róla, így nagy volt a bizonytalanság, ami növelte a munkavállalókat érő stresszt.”

A nagyarányú kiégettség és depresszió nem magánügy, nem is csupán egy munkahelyet érintő probléma, hiszen ezek az intézmények több százezer ember mentális és testi egészségéért felelősek. Kutatások szólnak arról, hogy minél kiégettebbek a szakdolgozók, például az ápolók, annál kisebb a beteg gyógyulási esélye. Egy kiégett ápoló nem tudja olyan precízen, jól végezni a feladatait, ahogy arra szükség lenne. Lecsökken az empatikus képessége is, mert az is szellemi energiát igényelne, hogy figyelmes és együttérző legyen a beteg irányában.

Amikor valaki nagyon-nagyon rossz hangulatban van, akkor egyszerűen nem képes kérdezni, mosolyogni, biztatóan viselkedni.

„A kiégettség miatt gépként fog dolgozni, és egyre inkább tárgyként fogja a beteget látni és kezelni – és ez csak egy tünete a sok közül ennek a rossz lelkiállapotnak” – mondja Dr. Irinyi Tamás.

Mi lehetne a megoldás? A kiégés vagy súlyos kiégés tüneteit hordozó dolgozókkal mindenképpen foglalkozniuk kellene a munkáltatóknak, mert ilyen állapotban az illető már nem tud segíteni magán. A megelőzés is a munkáltató feladata lenne, például tréningeket kellene rendszeresen tartani, de munkaidőben, hogy a dolgozók el is menjenek ezekre.

„Beszéltünk coachokkal, pszichológusokkal, akik bejártak a Covid-osztályokra, és mondták, hogy ott döntően nem is a Covid-betegeket kellett volna kezelniük, hanem a dolgozókat, annyira rossz lelkiállapotban voltak sokan” – emlékszik vissza Dr. Irinyi Tamás. „De hiába ajánlották, hogy ingyen foglalkoznának velük, csak jöjjenek el, nem mentek el. Tehát már olyan állapotban voltak, hogy arra sem volt késztetésük, sem erejük, hogy munkaidejükön kívül szánjanak időt a testi-lelki egészségükre.”

Jelenleg hazánkban a betegek gyógyulási esélye alatta van annak, mint amit az egészségügyi ellátórendszerünk képes lenne biztosítani, „köszönhetően” részben annak, hogy a betegeket ellátó egészségügyi szakdolgozók súlyos lelkiállapotban vannak – olvashatjuk a komor, ám tényszerű összegzést a tanulmányban.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép

Lelki segítség a frontvonalban dolgozóknak

Naponta születnek cikkek arról, hogy van-e az egészségügyben dolgozóknak elegendő védelmük, az országok már-már seftelésbe bonyolódnak a koronavírus ellen leghatékonyabb FFP3 és sima sebészeti maszkok beszerzéséért is. Természetes, hogy mindenki aggódik az orvosok, ápolók testi egészségéért, de a lelki egészségük, pszichés jóllétük megőrzése is kiemelt fontosságú ebben a...
Háttér szín
#d0dfcb

„Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen vagyok!” – Hogyan segítsünk a tökéletességet hajszoló gyerekünknek?

2022. 05. 24.
Megosztás
  • Tovább („Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen vagyok!” – Hogyan segítsünk a tökéletességet hajszoló gyerekünknek? )
Kiemelt kép
tokeletesseget_hajszolo_gyerekek_pexels-kindel-media.jpg
Lead

Szülőként azt gondolnánk, szerencsés, akinek serdülő gyermeke nem bulizással múlatja az idejét, és jó jegyek megszerzésén fáradozik. Azt szeretné, ha mindenki elégedett lenne vele, és úgy általában mindenben kiemelkedne. Pedig lehet baj a tökéletesség hajszolásából. 

Rovat
Család
Címke
megfelelési kényszer
megfelelés
tökéletesség
tökéletesség hajszolása
negatív automatikus gondolat
negatív gondolatok
gyereknevelés
Szerző
Balkuné Szűcs Emese
Szövegtörzs

„Ha nem vagyok a legjobbak között, akkor értéktelen vagyok”

Az egyik kliensem, Panna eddig nemcsak kitűnő tanulóként jeleskedett a gimnáziumban, de az osztályközösség oszlopos tagjaként rengeteg szervezési feladatot is ellátott. Amikor a barátainak beszélgetésre volt szüksége, figyelmes hallgató volt, ugyanakkor szórakozni is eljárt velük. Szüleivel bensőséges viszonyt ápolt, szinte minden ügyes-bajos dolgába beavatta őket. Most Panna nem akar kimozdulni a lakásból, visszahúzódik a társaságtól, hangulata mélypontra süllyedt, és az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja. Mi történhetett ezzel a lánnyal?

Érzelmeink hátterében álló negatív gondolatok

A serdülő hangulatváltozásának hátterében olyan negatív automatikus gondolatok aktiválódása rejtőzik, ami nem engedi számára a szempontváltást. Hiába bizonygatják a szülei, mennyire nem számít egy rosszabb osztályzat, vagy mesélik el saját kudarcaikat, és azokkal való megküzdésüket. 

Panna pánikrohammal reagál, amikor az iskolai felelés során egyetlen kérdésre nem tud válaszolni, és mit sem használ, ha ezzel együtt a legjobb osztályzat kerül a Krétába.

Mitől retteg ennyire? „Ha nem vagyok a legjobb, akkor semmit sem érek” – mondja ki a gyötrő igyekezet hátterében álló hiedelmet. A szülők esküsznek rá, hogy ők bizony ilyen végletes, minden vagy semmi módon sosem gondolkodtak. Mégis miért vélekedik így a lányuk?

Hiedelmeink hálójában

Panna szülei magasan képzett, tekintélyes pozíciót betöltő személyek, akik nagy szeretettel és gondoskodással veszik körül egyetlen gyermeküket. Mosolyogva ki is jelentik, mennyire elrontották a nevelését, hiszen mindig minden körülötte forgott. Az odaadó és áldozatos szülői magatartás mellett ebben a családban a kislány jóval nagyobb követelményekkel találta szembe magát már kisóvodás korában, mint kortársai. Csodálattal vették körül minden fejlődési fázisát, újdonságként élték meg az egyébként valóban értelmes gyermek növekedését.

Pannát nem ütötte ki egyetlen trónkövetelő sem a nyeregből, így egészen sokáig megélhette önnön tökéletességébe vetett hitét.

A körülötte élő felnőttek buzgón erősítették meg eredményeit, amelyeket szépen hozott is, majd a város legerősebb gimnáziumába íratták. Pannában eddigre gyökeret vert az az attitűd, hogy neki minden körülmények között a legjobbnak kell lennie, hiszen ezzel nyerheti el környezete csodálatát. A versenyistálló követelményeinek azonban lehetetlen folyamatosan megfelelni. A szembesülés súlyos önértékelési válságba taszította a kamaszt, aki korábban nem ismerte a kudarc lehetőségét.

„Nem hibázhatok, különben gyengének fognak tartani”

Reni viszont éppen a kudarc elkerülése végett törekszik hibátlan teljesítményre. Ő nem gondolja magát a legjobbnak, nem is szeretne az lenni, viszont rémülettel tölti el, ha valami nem sikerül neki. A tökéletesség számára nem a csodálatraméltóság záloga, sokkal inkább a kudarc hiánya. Amikor hibát vét, akkor kiszolgáltatottnak, gyengének, megtámadhatónak éli meg magát. „Az nem lehet, hogy a többiek észrevegyék, ha elbizonytalanodom. Erősnek és okosnak kell látniuk, különben támadási felületet nyújtok számukra. Megalázó, ha sérülékenynek hisznek” – mondja. 

„Ha nem vagyok tökéletes, nem érdemlem meg az életet”

Kitti perfekcionizmusa olyan végletes formát öltött, hogy az nemcsak a lelki, hanem a testi egészségét is veszélyezteti. A Tökéletesnek kell lennem merev automatizmusa az éhhalál szélére sodorta az anorexiás lányt, aki bizton hiszi, hogy a súlyvesztést, sőt, a betegség megvalósítását is tökélyre kell fejlesztenie. Az általa kitűzött ideális 35 kg-os súly fölött kegyetlen bűntudat lesz úrrá rajta, minden egyes lenyelt falat után öklendezni kezd. A folyamat a lány számára egy idő után már nem kontrollálható, mesterséges táplálással tartható csak életben.

Milyen vélekedéseket érdemes kezdettől fogva megerősíteni gyermekeinkben?

Jogomban áll tökéletlennek lenni!
Vagyis lehet másként fejlődni, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva: lassúbbnak, ügyetlenebbnek, félénkebbnek, nehezebb felfogásúnak lenni. Másrészt felesleges a gyermeket olyan teljesítményért megerősíteni, amelyet saját magától vagy éppen a cselekvés öröméért végez. A cél a belső motiváció kialakítása, nem a dicséretvadászaté.

Szabad hibáznom, és a hibáimból tanulnom!
Amikor hibázik, reagáljunk erre nyugodtan és természetesen. A hiba az élet velejárója, amelyből tanulunk. Aki nem hibázhat, nem tudja azt helyrehozni, és nem is okulhat belőle.

A kudarc nem egyenlő a csőddel!
Ha valami nem sikerül a gyermeknek, akkor újra nekiveselkedhet.

A kudarc nem végleges, és nem a személyiségéről mond el bármit is. A próbálkozásokat érdemes megerősíteni, nem az eredményt.

A tökéletesség eszméje illúzió, vagyis amit meg tudok tenni, az éppen elég!
Senki és semmi nem tökéletes, nem is cél erre törekedni. Megfelelő és kielégítő elég jónak lenni. Ne versenyeztessük értelmetlenül a gyerekeket, különösen a családon belül! Biztassuk őket arra, hogy megtegyék, ami tőlük telik, de erőn felül ne várjuk el a teljesítményt!

Önmagamért vagyok értékes!
Szeressük és fogadjuk el gyermekünket olyannak, amilyen, és erősítsük meg ebben! Az értékét és a méltóságát egyedi, megismételhetetlen személyisége adja.

Lehetek sérülékeny, és ha ezt vállalom, akkor hitelesebbé válok mások számára!
Azok a személyek, akik igazán kedvelik a gyermekünket, nem a teljesítményéért teszik. A hibái által szimpatikusabbá, vonzóbbá, emberibbé válhat. Az esendősége megmutatja, hogy olyan, mint mindenki más, érdemes felé közeledni, mert valódi, nem csak egy megcsinált szupersztár. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Nő egy bérház előtt

„Ez mind az én hibám!” – Miért érezzük magunkat bűnösnek mások cselekedetei miatt?

Többnyire szimpatikusak nekünk azok az emberek, akik képesek bevallani, ha hibáztak, és szembenézni tetteik következményeivel. Éppen ezért az egyik legalattomosabb gondolati torzítás a túlzott felelősségvállalás, vagyis amikor olyan eseményekért is magunkat hibáztatjuk, amelyekhez kevés közünk van. Mégis miként alakul ki valakiben az önostorozásra való hajlam? Miért érzi magát...
Háttér szín
#bfd6d6

A szerelemben is azt keressük, amit és akit otthonosnak érzünk – Szülői minták és a párválasztás

2022. 05. 24.
Megosztás
  • Tovább (A szerelemben is azt keressük, amit és akit otthonosnak érzünk – Szülői minták és a párválasztás)
Kiemelt kép
parvalasztas_es_a_szuloi_minta.jpg
Lead

A legtöbben szülői mintáink alapján választunk párt, ez egyáltalán nem meglepő, néhányan még viccet is csinálunk abból, hogy a kedvesünknek hasonló szokásai vannak, mint az édesapánknak vagy az édesanyánknak. Arra, hogy ez miért van így, miért nem örülünk neki, és hogyan juthatunk túl a családi sémákon, most szakértő segítségével keressük a választ.

Rovat
Életmód
Címke
párválasztás
társkeresés
szülői minta
családi minta
családi séma
párkapcsolati berögződések
Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus
Szerző
Légrádi Júlia
Szövegtörzs

Nemrég egy társaságban az egyik fiatal nő arról mesélt, hogy az esküvőn, amin legutóbb részt vett, valamelyik vendég megjegyezte, hogy mennyire hasonlít egymásra a férje és az édesapja, mit sem sejtve arról, hogy a valóságban nem apa-fia, hanem após-vő viszonyról volt szó. Jót derültünk a történeten, miközben másra sem tudtam gondolni, mint hogy valószínűleg nem véletlen az ilyesfajta hasonlóság.

„Jellemzően az ellenkező nemű szülőnkkel való kapcsolatunk határozza meg a párválasztásunkat” – kezdi Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. „Általában a hozzájuk hasonló alkatokat keressük, ami nem jelenti azt, hogy tényleg ugyanolyan embert szeretnénk magunk mellé találni, mint az édesanyánk vagy az édesapánk, sőt, gyakran éppen azt hangoztatjuk, hogy olyat biztosan nem szeretnénk, mint a szüleink.”

Tudat alatti vonzódás

A párválasztás pszichológiája nem a tudatosságról szól, inkább egy tudat alatti belső erőről, amely a számunkra ismerős irányba vezet minket, egy olyan közegbe és olyan ember mellé, amiben és akivel jól, pontosabban a megszokott módon tudunk működni.

Életünk legtöbb helyzetében szeretnénk biztosra menni, kockázatok nélkül haladni a látszólag legegyszerűbb úton.

Nincs ez másképp a párkapcsolatok tekintetében sem, amikor gyakran azért nem nyitunk mások felé – vagyis az olyan személyek felé, akik nem hasonlítanak a gyerekkorunkban megszokott mintákhoz –, mert egyszerűen unalmasnak, kevésbé vonzónak, másnak látjuk őket. Ezért is fordulhat elő, hogy azok, akik például elhanyagoló és érzelmileg hideg családban nőttek fel, később is hasonló kapcsolatokat alakítanak ki, annak ellenére, hogy valójában olyasvalakire vágynak, akihez igazán tudnának kötődni. 

Ismétlődő sémák fogságában

A szüleinkkel való gyerekkori kapcsolatunk komolyan kihat a felnőttkori viszonyainkra. Akár pozitív, akár negatív irányba történik ez, erőteljesen meghatározhatja a másokhoz való kapcsolódásunkat.

Szinte minden belénk égett érzést a korai éveinkből hozunk, emiatt szerelmi életünkben akaratlanul is azokat a személyeket keressük, akiknek a viselkedése, jelleme valamilyen módon az otthonosság érzését kelti bennünk.

„Gyakori, hogy az emberek egymás után többször ugyanolyan partnert választanak maguknak, és akárkivel próbálnak is meg kapcsolatot kialakítani, mindig arról panaszkodnak, hogy vagy ők nem elég jók, vagy a másik nem elég jó nekik. Azt gondolhatják, a választottjaik egy kicsit mindig mások, a valóságban viszont újra és újra ugyanabba a történetbe kerülnek bele. Akinek ugyanis érzelmi deprivációs (megfosztottsági) sémája van, vagyis úgy érzi, hogy az érzéseivel nem foglalkoztak kiskorában, az nagyon könnyen ki tud alakítani, vagy bele tud ragadni egy olyan párkapcsolatba, ahol szintén nem elégülnek ki az érzelmi szükségletei, ezzel pedig megismétlődik a séma. Ha viszont találkozik valakivel, akivel valóban lehetne kapcsolódni, és minden működőképes is lenne, rendszerint kilép a kapcsolatból, még mielőtt az elmélyülne, mert egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, hogy az ő érzéseivel törődnek.

Erre nagyon nehéz rálátni kívülről, kell hozzá az önismeret és a nehéz, fájdalmas érzések, amiket fontos lenne megengednünk magunknak.

Ha ezeket meg tudjuk élni és el tudjuk bírni, akkor elindulhatunk a fejlődés és a változás útján” – részletezi a szakember.

Felülírni a mintákat

Ahhoz, hogy elhagyjuk a beégett mintákat, és egészségesebb kapcsolatokat tudjunk kialakítani, vagy legalábbis olyanokat, amilyenekre valójában vágyunk, első lépésként elengedhetetlen felismernünk a párválasztási mintázatunkat. Miért éppen ilyen/olyan típusú emberrel jövünk össze? Mi tetszik bennük? Tudunk párhuzamot vonni köztük? Legtöbbször milyen ponton kezdődnek a problémák? Mi az, amit nem kapunk meg, miközben pedig szeretnénk? Ha ehhez hasonló kérdéseket teszünk fel, és meg is válaszoljuk őket, esetleg elkezdjük visszavezetni a szálakat a gyerekkorunkba, gondolkozunk azon, milyen alaptermészettel rendelkeztek a szüleink, milyen érzelmeket kaptunk, illetve nem kaptunk meg tőlük, akkor elindulhatunk a jó irányba. Ez a munka, a szálak felfejtése megtörténhet egyedül, családtagokkal, akár a minket kívülről reálisan látó barátokkal, de önismereti könyveken keresztül is.

A feltárás fontos része, hogy elhiggyük: megérdemeljük azt a fajta szeretetet és törődést, amelyben nem volt részünk.

Ha idáig eljutunk, sikerülhet jobban kiállni magunkért, kifejezni mások felé, mire van szükségünk, majd olyan párkapcsolatot kiépíteni, amit (szerintünk is) megérdemlünk. Szakembert azon a ponton érdemes felkeresnünk, amikor ebben a folyamatban elakadunk, illetve ha úgy érezzük, szükségünk lenne segítségre.

Nem minden esetben kell (le)lépni

„Sok kapcsolatban benne lehet maradni, még akkor is, ha az elsőre nem egy kiegyensúlyozott viszonynak tűnik.

Két ember között akkor tud igazán működni valami, ha a felek képesek kommunikálni az érzéseiket, rá tudnak nézni saját magunkra és a másikra is, emellett sikerül együtt fejlődniük.

A kapcsolatok nagy része nem feltétlenül azért megy tönkre, mert valamilyen régebb óta hordozott hiányosságot próbálnak pótolni a pár tagjai, sokkal inkább azért, mert a közös fejlődés útján az egyik lehagyja a másikat, vagy egyáltalán nincs is közös út, esetleg olyannyira eltávolodnak, hogy már szinte idegenként élnek egymás mellett” – fogalmazza meg a legnagyobb problémát a Budapest Pszichológia – Pszichológia és Pszichoterápiás Központ vezetője.

A szakértő szerint a legfontosabb az lenne egy egészséges párkapcsolat kialakításánál, hogy elfogadóan, önazonosan, a nehézségeket is felvállalva legyünk képesek kapcsolódni egymáshoz. Egy szerelmi kapcsolat, amelyben két önálló ember vesz részt, már nem arról szól, mint egy szülő-gyerek viszony. Bár az érzések, amik például egy párkapcsolati konfliktusban előjönnek, képesek előidézni azokat a gyerekkori állapotokat, amelyek miatt nagy eséllyel hasonlóan reagálunk, mint a múltban, azért érdemes tudni, hogy ami fiatalkorunkban működőképes megküzdési mód volt, felnőttként már nem biztos, hogy az.

„Fontos lenne megértenünk, és tudatosítani magunkban, hogy már nem vagyunk gyerekek, a partnerünk pedig nem az apánk vagy az anyánk, hanem egy felnőtt ember, aki képes kezelni a különféle helyzeteket, képes egy jól funkcionáló megküzdési móddal reagálni az adott szituációban, és akivel egyenrangú félként létezhetünk a kapcsolatunkban” – összegez a pszichoterapeuta.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
szeretethiány

„Nem vagyok elég jó!” – A gyermekkori szeretethiány tünetei és következményei

Indulatkezelési és kötődési nehézségek, szorongás, boldogtalan szerelmi élet. Szerencsére a gyerekpszichológiai szakirodalomban és a közbeszédben is egyre több szó esik a korai szeretethiány káros és hosszútávú hatásairól. De vajon hogyan ismerhetjük fel a megfelelő szülői figyelem hiányát, és egyáltalán hogyan kell helyesen szeretni a kicsiket?
Háttér szín
#f1e4e0

Még a legnagyobb szerelmét is visszautasította – Miért nem ment soha férjhez I. Erzsébet?

2022. 05. 23.
Megosztás
  • Tovább (Még a legnagyobb szerelmét is visszautasította – Miért nem ment soha férjhez I. Erzsébet? )
Kiemelt kép
i._erzsebet_angol_kiralyno.jpg
Lead

I. Erzsébet angol (Tudor) királynőt mindenki ki akarta házasítani, ajánlatok tömegeit kapta, királyok és nemesek tolakodtak a kegyeiért, ő pedig mint valami mesebeli alak húzta az időt, egészen addig, amíg a kora miatt el nem apadtak a kérők. Azóta is foglalkoztatja a történészeket, miért döntött úgy a királynő, hogy nem házasodik meg.

Rovat
Köz-Élet
Címke
I. Erzsébet angol királynő
Tudorok
VIII. Henrik
VIII. Henrik feleségei
brit uralkodóház
Szerző
Hajdú Tímea
Szövegtörzs

Amikor 1533-ban megszületett Erzsébet hercegnő, csalódott sóhajok kísérték az érkezését: a várva várt fiúörökös helyett egy kislány érkezett. Csak egy fiú biztosíthatta volna Boleyn Anna pozícióját, egyúttal megerősítette volna VIII. Henriket abban, hogy helyesen döntött, amikor szakított Rómával annak érdekében, hogy felbonthassa házasságát Aragóniai Katalinnal, és elvehesse Annát.

Miután felesége az elkövetkezendő két évben nem adott életet fiúgyermeknek, VIII. Henrik lefejeztette árulás és házasságtörés vádjával.

A History Extra azt is leírja, hogy a király a parlamenttel kimondatta házassága érvénytelenségét, ezért Erzsébet is törvénytelen gyermekének minősült.

Édesapja halála után zaklathatták

Feljegyzések hiányában csak találgatni lehet arról, Erzsébet mikor tudta meg édesanyja sorsát, és hogy ez a tudás milyen hatással volt az életére. Egyik életrajzírója, Helen Castor a könyvében leírja, hogy Erzsébet nyilvánosan soha nem ejtette ki az édesanyja nevét, a történész azonban azt is hozzáteszi, hogy igyekezett magát az anyja rokonaival körülvenni, és volt egy gyűrűje, amelyben Boleyn Anna miniatűrje volt elrejtve.

Édesanyját ugyan kivégezték, de Erzsébet a király gyermeke volt, így továbbra is külön háztartást biztosítottak neki a London közelében található Hatfieldben. Henrik élete vége felé visszafogadta a kegyeibe Erzsébetet, aki így újra bekerült a trónöröklési rendbe. A vörös hajú kislány a festmények alapján nagyon hasonlított édesapjára, így attól soha nem kellett félnie, hogy megkérdőjelezik, ő valóban a király leánya.

A hercegnő élete viszonylag nyugodtan telt édesapja haláláig, amikor öccse, Eduárd örökölte a trónt. A 13 éves lány mostohaanyja, Henrik hatodik felesége, Catherine Parr birtokára költözött. Az özvegy gyorsan férjhez ment Thomas Seymourhoz, aki az ifjú király nagybátyja volt. Ami ebben a házban történt, az jelentősen kihatott Erzsébet későbbi életére.

Tracy Borman történész, a Tudor-kor szakértője egy podcast-adásban elmondta, a leírások alapján a kora tinédzserkorban lévő Erzsébet ki volt téve a nőcsábász hírében álló Seymour zaklatásának.

A férfi a szolgák szeme láttára flörtölt a lánnyal, máskor kimondottan erőszakosan viselkedett, egy alkalommal a hercegnő szoknyáját is szétvagdosta.

Pletykák kezdtek terjedni róluk, és Erzsébetet elküldték a háztól.

Miután Catherine Parr meghalt gyermekágyban, Seymour szabaddá vált arra, hogy megpróbálja elvenni Erzsébetet. A férfit azonban letartóztatták árulás vádjával, és Erzsébetet is megvádolták, hogy összejátszott vele. Ezt a lány végig tagadta. Castor leírja, hogy a hercegnő jeges méltósággal viselte a kihallgatásokat, és miután Seymourt kivégezték, tüntetően visszafogott ruhákat kezdett hordani, hogy ezzel is cáfolja azokat a híreket, hogy viszonya lett volna a férfival.

Az időhúzás művésze

Erzsébetre ezután nehéz évek jöttek, öccse halálát követően a katolikus Mária lett az uralkodó, aki gyanakvással tekintett protestáns irányba húzó féltestvérére. A protestáns nemesek lázongása miatt a fiatal hercegnő közel került ahhoz, hogy Mária kivégeztesse, de végül a királynő megkegyelmezett a húgának.

Amikor az uralkodó 1558-ban meghalt, a 25 esztendős Erzsébet fejére került a korona.

A fiatal királynő állandó fenyegetettségben élt, mind a népe és a tanácsadói, mind az ellenségei azt várták, hogy egy előnyös házasággal szilárdítja meg a hatalmát. Akkoriban Anglia nem volt még olyan erős hatalom, VIII. Henrik szakítása a katolikus egyházzal kényes helyzetbe sodorta a szigetet, hiszen a kontinens vezető hatalmai mind katolikusok voltak.

Kép
I. Erzsébet
Robert Dudley és I. Erzsébet királynő - Kép: Wikipedia

Már az első parlamenti ülés szembesítette Erzsébetet azzal, hogy férjhez kell mennie, hiszen örököst kellett adnia a koronának. Castor leírása szerint Erzsébet ekkor sajátította el az időhúzás művészetét: minden egyes kérőt komolyan megfontolt, halasztott, gondolkodott, míg végül vagy feladták, vagy ő lépett ki a tárgyalásból. Európában szinte nem volt olyan uralkodó vagy herceg, aki meg ne kérte volna a kezét.

Borman szerint Erzsébetnek nem volt pozitív mintája a házasságra, hiszen édesanyját kivégeztette az apja, szeretett mostohaanyja, Catherine Parr szülés során halt meg, a nővére pedig hírhedt és megalázó fantomterhességeket élt át.

A történész szerint valószínűleg a hatalmát is féltette, hiszen egy terhesség esetén a férje régens szerepbe kerülhetett volna. Helen Castor leírja, hogy a különböző külföldi követek sem tudták eldönteni, hogy a királynő valóban komolyan vesz egy-egy udvarlást, vagy csak mindenkit az orránál fogva vezet.

A nagy szerelem: Robert Dudley

Erzsébet királynő életében az egyik legfontosabb férfi Robert Dudley volt, akit gyermekkora óta ismert, és akivel a férfi haláláig szoros kapcsolatban állt. Akárcsak a fiatal királynő, Dudley is átélte, hogy hullanak körülötte az árulással vádolt emberek, édesapját és fivérét is kivégezték. Castor azt is leírja, hogy miután Erzsébet kinevezte őt Master of the Horse-nak, a férfi volt az egyetlen, aki hozzáérhetett a királynőhöz, amikor felsegítette a lovára. Erzsébet nem titkolta, hogy Dudley társaságát jobban kedveli másokénál: Leicester grófjává tette, sőt odáig is elment, hogy nyíltan flörtölt vele, és elterjedt, hogy bejárása van a férfi lakosztályába.

A nyilvánvaló vonzalom ellenére azonban Dudley nem vehette el a királynőt, ugyanis házas volt, és az akkori törvények szerint nem válhatott el. Miután felesége a vidéki birtokukon titokzatos körülmények között leesett a lépcsőről, Dudley-ra olyan gyanú árnyéka vetődött, amely veszélyes volt Erzsébet számára.

Bár a férfi elvben szabad lett a felesége halálával, annak körülményei miatt lehetetlenné vált, hogy Erzsébet igent mondjon neki.

Dudley egészen 1575-ig próbálkozott, amikor egy hatalmas, több napon át tartó ünnepségen is megpróbálta elnyerni a királynő kezét. Erzsébet azonban visszautasította.

A szűz királynő

Castor leírja, hogy a királynő az évek során sokszor eljátszotta az udvari románcot, szerelmes verseket és leveleket kapott előkelő férfiaktól, azonban ezek szép lassan elhaltak. Az évek előrehaladtával Erzsébet felvette a híres „szűz királynő” imázst, aminek a történészek vitatják a valóságalapját. Tracy Dorman szerint a legerősebb bizonyíték, hogy a királynő valóban nem folytatott senkivel testi viszonyt, 1562-ből származik. Ekkor Erzsébet himlős lett, és attól félt, hogy meg fog halni, ezért papot hivatott, akinek megesküdött, hogy soha nem volt férfival, még Robert Dudley-val sem. A történész szerint lehet azzal érvelni, hogy a királynő hazudott, azonban Erzsébet korában az emberek a lelki üdvüket nem kockáztatták volna azzal, hogy hazudnak a halálos ágyukon.

A királynő addig halogatta a házasságot, amíg már senki nem erőltette, hogy férjhez menjen. A szűz királynő megszilárdította hatalmát, s létrehozta az anglikán egyházat, véglegesítve apja elszakadását.

Sikeresen visszaverte a hatalma megdöntésére tett kísérleteket: a trónjára törő skót rokonát, Stuart Máriát börtönbe záratta, később aláírta a kivégzését, és az angol időjárás segítségével győzelmet aratott a spanyol Armada felett is.

Dorman szerint zseniálisan építette a saját imidzsét: a portréit úgy festették meg, hogy fiatal maradjon az arca, és csak alapos, több órán át tartó rutin után jött ki reggelente a szobájából. Az udvarhölgyei csak komor színekbe öltözhettek, hogy így még feltűnőbb legyen a királynő díszes öltözéke. I. Erzsébet úgy tudott sikeres uralkodó lenni, hogy minden nehézségen átlendült, tiszteletet harcolt ki magának, miközben többen is a trónjára törtek, és illegitimnek bélyegezték uralmát. Erős országot hagyott maga után, s bár halálával a Tudor-ház uralma végét ért, a mai napig Anglia egyik legnagyobb uralkodójaként emlékeznek rá.

Források:
Tracy Dorman in The Rest is History, Episode 39: Elizabeth I.
Helen Castor: Elizabeth I. Penguin Books, 2019
History Extra, The birth of Elizabeth I: everything you need to know 
https://www.historyextra.com/period/elizabethan/princess-queen-elizabeth-i-born-when-where-anne-boleyn/
https://thetudortravelguide.com/2019/07/06/the-old-palace-of-hatfield/

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Viktória királynő

Viktória és Albert – Egy királyi szerelem története

Még gyermek volt Viktória, amikor nagy hatalmú nagybátyja eltervezte, hogy Anglia jövendő királynőjét Albert hercegnek kell feleségül vennie. A leány tinédzserként tiltakozott a frigy ellen. Minden megváltozott azonban, amikor a fiatal lány felnőttként újra találkozott a herceggel.
Háttér szín
#fdeac2

„Tehetséges a gyerek, de lámpalázas” – Gyakorlati tippek a szereplési félelem leküzdésére

2022. 05. 23.
Megosztás
  • Tovább („Tehetséges a gyerek, de lámpalázas” – Gyakorlati tippek a szereplési félelem leküzdésére)
Kiemelt kép
lampalaz_ellen.jpg
Lead

Gyomorgörcs, izzadás, megremeg a hang, és az előadó gyermekek tehetsége egyszerre semmivé válik. Hogyan tudunk segíteni nekik, hogy ne csak otthon, hanem más emberek előtt is megmutathassák, mire képesek?

Rovat
Életmód
Címke
lámpaláz
lámpaláz ellen
tehetséges gyermek
szereplés
gyermeknevelés
pszichológia
Szerző
Kürthy Anna
Szövegtörzs

A 10 éves Lacika imádja a verseket, a kedvencei Weöres Sándor pattogós ritmusai. A Galagonyát kívülről fújja, családja körében mindig szívesen kántálja. Az osztályfőnöke is örömmel nevezi be az iskolai versmondó versenyre, hiszen tudja, hogy Lacika lelkes, és még az osztály előtt is gyönyörűen szaval. Lacika készül, gyakorol és várja a megmérettetést. Azonban ahogy a színpadra lép, több száz szempár lesi őt, egyedül rá figyel, s Lacika megijed. Izzadni kezd a tenyere, elfelejti és összekeveri a szavakat, a hasa is fáj, és legszívesebben kiszaladna az iskolából.

Nem meglepő, ha sokak számára ismerősen cseng ez a pár mondat, sok szülő és gyermek tapasztalta már meg ezt a helyzetet. Egyes adatok szerint minden negyedik ember küzd hasonló nehézséggel.

De mi is ez a nehézség pontosan, mi zajlik ilyenkor a gyermekben?

A lámpaláz általában valamilyen teljesítmény, szereplés előtti felfokozott izgalmi állapot, amely során szervezetünk vészüzemmódba kapcsol. Ilyenkor agyunk „üss vagy fuss” reakciója aktivizálódik, az adrenalin termelődése fokozódik, amely ősi parancs segíti a személyt, hogy a veszélyes helyzettel kezdjen valamit: harcoljon vagy meneküljön.

Az optimális izgalmi szint segít abban, hogy a legjobbat hozza ki magából a gyermek: pulzusa, vérnyomása megnő, kipirosodik, teste felkészül a harcra.

Ha azonban túlzott mértékű ez az izgalom, éppen az ellenkezőjét éri el a szervezet: a gyermek lefagy, megbénul, és csak „reszket a galagonya magába”.

Ráadásul minél többször fordul elő ez a túlzott izgalmi állapot, annál nehezebb lesz a gyermeknek újból és újból színpadra állnia a korábbi negatív tapasztalatok miatt.

Hogyan tudjuk megállítani ezt az ördögi kört?

1. Teljesen oké, ha félünk

Tudatosítsuk a gyermekben, hogy teljesen normális, ha fél bizonyos helyzetektől. A félelem segít, hogy felismerjük a veszélyes helyzeteket, és megküzdjünk azokkal. Kiélezi a figyelmet, élénkíti szervezetünket. Mindenki fél, szorong valamitől – hogy mi is az a valami, azt általában kora gyermekkori tapasztalataink határozzák meg. Tudatosítsuk a gyermekben azt a mondást, hogy kétféle ember létezik: aki izgul, és aki nem vallja be! A lényeg nem a félelem, hanem hogy milyen szinten tudjuk azt kordában tartani.

2. Nem a teljesítményünk határoz meg minket

Sokféle lámpaláz, szorongás létezik, ezek sok esetben ahhoz a hiedelmünkhöz kapcsolódnak, hogy mások mit gondolnak rólunk. Mit szólnak majd szüleink, osztálytársaink, tanáraink?

Mondjuk el, tanítsuk arra a gyermeket, hogy ő önmagában is értékes ember, akit nem a teljesítménye, nem az ötös osztályzata vagy a sikeres fellépése határoz meg.

Mi feltételek nélkül szeretjük és elfogadjuk őt. Így a gyermekben pozitív, támogató hiedelmek alakulnak ki saját magáról (képes vagyok rá, meg tudom csinálni), korlátozó hiedelmek helyett (mindig bénázok, mindig leblokkolok nagy közönség előtt).

3. A legjobb előadók is gyakorlással kezdték

Érdemes úgy gondolkodni és beszélni a nyilvános szereplésről, mint egy dinamikus képességről, ami tanulható. Ne beszéljünk úgy róla, hogy van, akinek megy, van, akinek sohasem fog. A legjobb előadók mögött is sok gyakorlás, idő- és energiabefektetés áll. Minél többször gyakorol valaki, annál jobban bejáratódnak azok az idegpályák, amelyeket majd később is használnia kell.

Nézzünk néhány praktikus tanácsot, amiket ott, az adott helyzetben is kipróbálhat a gyermek!

1. Húzd ki magad!

Amint a színpadon állsz, vegyél egy mély levegőt, egyenesítsd ki a testtartásod, és húzd szélesre a szád!

A határozott kiállás visszahat a gondolkodásodra, a tested minél inkább önbizalmat sugároz, annál inkább fogod te is önbizalommal telinek érezni magad.

2. Találj egy biztos pontot!

Még előadás előtt keress egy olyan pontot, amit kinevezel a biztonság szigetének. Ez lehet egy folt a falon, egy tárgy a zsebedben, vagy egy szeretted arca a közönség soraiban. A lényeg, hogyha kizökkensz, elfáradsz, fókuszálj erre a pontra, vegyél egy mély levegőt, és szívd be az onnan érkező pozitív energiát. Mindezt előre segíti, ha a gyermeknek relaxációs módszereket tanítunk.

3. Ne hallgass a „ne izgulj”-ra!

Talán a legfeleslegesebb tanács, amit mondani lehet ilyen helyzetben az, hogy ne izgulj. Teljesen természetes, ha izgulsz, a lényeg nem az, hogy ez az érzés megszűnjön, hanem az, hogy valamilyen pozitívba fordítsd át. Az izgalom nem az ellenséged, támogat téged. Ha átfordítod lelkesedéssé, érdeklődéssé, sőt, ha ki is mutatod és felvállalod, akkor a közönségből empátiát, együttérzést válthatsz ki.

Mindezek mellett szülőként érdemes arra is figyelni, hogy a gyermek aludja ki magát a szereplése előtt, ne legyen éhes, de túlságosan jóllakott sem, és ne igyon szénsavas italokat. Hiszen fontos első lépés, hogy testileg is jól érezze magát.

A tanár pedig sokat segíthet azzal, ha többször is biztosít fellépési lehetőséget a gyereknek idegenek előtt, hogy fokozatosan hozzászokjon a szerepléshez.

Az is csökkentheti a lámpalázat, ha lehetősége van előbb megnézni a nagy megmérettetés színhelyét, esetleg ott elpróbálni a műsort, előadást.

Ezek a gyakorlatok és tanácsok segíthetnek abban, hogy a gyermek lámpaláza csökkenjen, azonban ha szülőként úgy érezzük, hogy a szorongása túlzott mértékű, és befolyásolja a mindennapjait, a mentális jóllétét, keressünk fel szakembert!

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
önértékelés

Önértékelésre nevelés: hogyan tudjuk segíteni gyermekünk fejlődését?

Az önbizalom életünk fontos tartóoszlopa. Hogyan tudjuk segíteni gyermekünk helyes önértékelésének fejlődését? Hogyan alakítható ki az a belső elégedettség, az a boldogságra való képesség, amely aztán megadja majd neki a körülmények változásától való függetlenséget is?
Háttér szín
#c8c1b9

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 293
  • Oldal 294
  • Oldal 295
  • Oldal 296
  • Jelenlegi oldal 297
  • Oldal 298
  • Oldal 299
  • Oldal 300
  • Oldal 301
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj

© 2014-2025 Képmás 2002 Kft. Minden jog fenntartva. Szöveg- és adatbányászatot nem engedélyezünk.

Barion logo