Kozmutza Flóra 1905-ben született Budapesten. Már gyerekként megmutatkozott tehetsége az emberek és a tudomány iránt. Orvosi pályára készült, de szülei más utat jelöltek ki számára. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német és francia szakon tanult, közben két évre eljutott Párizsba, a Sorbonne-ra, és ott írta meg bölcsészdoktori értekezését. Budapestre visszaköltözve élete komoly fordulatot vett, mondhatni elindult az izgalmak és olykor megterhelő életrajzi pillanatok felé. Egy gyógypedagógiáról szóló cikk olyan nagy hatással volt rá, hogy 26 évesen pályát módosítva jelentkezett a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Tanárai hamar a mentorává váltak, közöttük Szondi Lipót is, aki a kor híres pszichoanalitikus pszichiátere volt. Tanulmányai befejezése után a főiskolán maradt, ahol különböző kutatásokat végzett. 1938-tól például öt éven át Doboz községben, nyári szabadsága idején, falusi nincstelenek gyermekein összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat végzett abból a szempontból, hogy a nyomor hogyan befolyásolja a szellemi fejlődést. Tudása nem maradt elismerés nélkül, hiszen ő lett a főiskola első nő tanára, 1950-től pedig vezethette a főiskola pszichológiai tanszékét. 67 éves korától – 1972-től – hét éven át volt a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola főigazgatója,

nagyon sokat tett a gyógypedagógia tudományos felvirágoztatásáért, társadalmi elismertségéért. Különösen szívén viselte a fogyatékkal élő gyermekek sorsát és boldogulását.

Mindez bizonyítja, hogy kimagasló értelmi és szervező képességgel rendelkezett, a magyarok emlékezetébe mégse ezzel, hanem szerelmi életének fordulataival írta be magát.

Nemcsak óriási tudást birtokolt, hanem egy érzékeny, romantikus lelket is.

Egy teszttel kezdődött…

32 éves volt, amikor professzora kívánságára Rorschach-teszteket végzett híres írókkal, költőkkel. Így ismerkedett meg Illyés Gyulával és József Attilával. Előbbi így emlékezett vissza naplójában erre a találkozóra:

„Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem. Nős voltam ugyanis. A pillantás előtt is már ismertem. De csak a hangjáról, s az is megejtett…” Szerelem lett volna első látásra, de Flóra visszafogta érzelmeit, éppen azért, mert a költő nős volt. Első találkozásuk után nem is látták egymást hosszú ideig. Igaz, nem felejtették el a másik arcát, és történetük később folytatódott.

A következő alanyok egyike József Attila volt, akin elvégezte a tesztet. Olyan nagy lelkesedéssel vágott bele a költő a tíz pacából álló sorozat elemzésébe, hogy három óra alatt csak a feléig jutottak el. Mint kiderült, nem a képek összetettsége, hanem a nő gyönyörűsége keltette fel József Attila figyelmét olyannyira, hogy másnap felhívta, és egy újabb találkozót kért tőle. Heves érzelmeket kezdett táplálni Flóra felé, amelyeket meg is fogalmazott költeményeiben. Így vált számára a pszichológusnő múzsává és utolsó menedékké is egyszerre: „Látod, mennyire, félve-ocsudva szeretlek Kozmutza Flóra, / E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről, / Mint sebről a kötést, te leoldtad – újra bizsergek. / Szól örökös neved árja, törékeny bájú verőfény, / és beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem.” (Flóra vezetékneve később az ő kérésére kikerült a versből.)

Attila érzékeny lelke és iránta táplált érzelmei felébresztették Flórában a vonzalmat, naplójában így fogalmazta meg jövőképét: „Felmerült bennem, hogy ezzel az emberrel le tudnám élni az életem.” Romantikus szerelem lehetett volna, de sok minden hiányzott egy harmonikus kapcsolathoz.

Flórát meghatotta a vele egyidős, idegorvosi kezelés alatt álló költő lehengerlő ostroma, de meg is riasztotta.

Kép

Kozmutza Flóra és József Attila - Kép: archív fotók

Szerelmi háromszögben

József Attila és Illyés Gyula régebbi barátsága erre az időszakra költői és emberi versengéssé fajult, s ebbe nem lehet nem belelátni Flóra iránti szerelmüket, a mindkettejükben megbújó féltékenységet. Egyes irodalomtörténészek szerint 1937 nyarára Flóra kapcsolata Illyés Gyulával már szeretői viszony volt, ám ő ezt később cáfolta a férje halála után kiadott visszaemlékezéseiben.

Általában, ha egy kétséget elfojtunk önmagunkban, akkor az valamilyen betegség formájában utat tör kifelé egészen addig, amíg figyelmünket nem fordítjuk a gyökérzet, az okok felé. Flóra esetében is így történt. Próbálta viszonozni József Attila heves szerelmét, de a vad érzelmi hullámvasút a költő mellett legyengítette, és szívizomgyulladással kórházba került, majd önmaga gyógyulása érdekében Tihanyba utazott.

Ez nagy csapást jelentett József Attila számára. A Flóra miatt érzett aggodalom és a bizonytalanság hatására kifordult önmagából. Elkezdte megkérdőjelezni a nő érzelmeit. Annyira összeomlott, hogy szanatóriumba került. Flóra két napot sem töltött Tihanyban, amikor egy közös barátjuk sürgős levélben arra kérte, hogy azonnal utazzon Attilához, és mondjon igent a házassági ajánlatára, ezzel talán javítva állapotán. „József Attila utolsó hónapjairól” című könyvében később így emlékezett erre vissza:

„[1937] Szeptember 3-án, pénteken délután (tehát azonnal az orvos engedélyezte napon) kimentem hozzá a Siesta szanatóriumba. A környezet barátságos, gondozott, szép volt, a kert nyáriasan üde, a levegő a locsolástól friss. Attila a kapubejáratban várt. Izgatott voltam, elfogódott. Ő sápadt, vékony, szeme karikás. Nem üdvözölt, halálosan komolyan nézett a szemembe. Én is némán álltam. Az első szava kérdés volt: hozzá megyek-e feleségül? Az igenemre átölelt, felzokogott. Majd elkérdezte még sokszor – egy kicsit hitetlenkedve – és minden válaszomra még erősebben zokogott. »Meggyógyulok most már, itt az igazi orvosom.«”

A tragikus végkifejlet és a megtalált boldogság

József Attilát a szanatóriumból Balatonszárszóra küldték nővérei gondviselése alá. Amikor Flóra meglátogatta őt, Attila ígéretet tett neki, hogy karácsonykor megesküsznek. Ez azonban sosem történt meg. December 4-én, egy nappal a költő halála után érkezett meg Flórához az üzenete:

„Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetséges és azt meg is teszem. A többi nem rajtunk múlott… U.I. Kérem, vasárnap ne jöjjön.”

A gyász súlya miatt Flóra a temetésen sem tudott részt venni. Ezen időszak alatt hozta össze a sors végképp Illyés Gyulával, együtt próbálták feldolgozni a tragédiát.

Sokáig titokban találkoztak csak, majd egy évvel a válása után, 1939-ben Illyés feleségül vette Flórát, és 1941-ben megszületett gyermekük, Mária.

Illyésék a Kozmutza család szemlőhegyi villájában (és ha a háborús helyzet súlyosbodott, a közeli pincékben) vészelték át Budapest ostromát. „Bevágta egy gránát olyan darabon a gyermekszoba falát, hogy egy ló bejöhet” – írta 1944-es „ostromnaplójában” Illyés Gyula. Olyan sokat éheztek, hogy valóságos közelharcot folytattak a lótetemekért, és egyszer felmerült bennük, hogy a lakásukba tévedt verebet is meg kéne enniük – ám végül elengedték.

A háború után épülő új világrendben a baloldali gondolkodású Illyés – bár 1956 után egy időre eltiltották a publikálástól – lassan megtalálta helyét. Megőrizve kritikai érzékét és a határon túli magyarokkal érzett szolidaritását, a Kádár-korra valóságos költőfejedelemmé vált. Mellette Flóra háttérbe szorult, végtelen szorgalommal dolgozott, és közben férje munkáját is segítette.

A társadalom nyomása

Kozmutza Flóra és Illyés Gyula szerelme és házassága tragédiákkal körbeölelve is nagyon szép volt. Sajnos nem tudtak nyugalomban élni, hiszen a kor társadalma a kapcsolatukat vádolta József Attila öngyilkossága miatt. Ez annyira mélyen érintette a nőt, hogy megkérte férjét, költeményeiben ne említse nevét, ami persze Illyés Gyulának nem esett jól. Mintegy nyolcvan versben idézte meg névtelenül felesége alakját. „A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek birtoklásáért ma is küzdök, nekem gyermeket adott... Ez a nő főz rám, ő foltozza a fehérneműmet, ő intézi a gépírást, a levelezésem. Nincs olyan vágyam, amit ne teljesítene. Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe.” S hogy miért? Mert ahogy kései naplójában fogalmazta, „korosztályom legnevesebb költője tette rá a kezét”.

Súlyos tettért vonták tehát felelősségre őket, ezt szerette volna tisztázni Flóra utolsó könyvében, ahol így fogalmazott:

„Azt reméltem, hogy az elmúlt évtizedek alatt eltűnnek vagy legalább elhalványodnak a hármónkat – József Attilát, Illyés Gyulát és engem – érintő-bántó hiedelmek, félreértések. De még a durva rágalmak sem csitultak el. […] Néhány éve csak, hogy Illyés Gyula postán aláírás nélküli nyílt levelezőlapot kapott, újságból kivágott nagybetűkkel, a következő szöveggel: JÓZSEF ATTILA GYILKOSA. […] Írásom legfőbb indítéka az, hogy letörlődjék férjemről a bélyeg, amit olyan igazságtalanul ütöttek rá.”

Egy élet mottója: a segítségadás

Kozmutza Flóra igyekezete azért is szép, mert az Illyés mellett töltött 44 év nem lehetett számára könnyű. Mária, a lányuk úgy emlékezett szüleire, hogy apja súlyos depresszióval küzdött, és amikor az eluralkodott rajta, ideges és ingerlékeny volt. „A depresszió mégsem tette tönkre a házasságukat, sőt, mindennél szorosabb szellemi és érzelmi kapcsolat volt köztük.” Talán nem csupán a gyermeki elfogultság mondatta Máriával édesanyja jellemzését:

„Anyám nagyon jó eszű, kiváló képességű és magas erkölcsiségű asszony volt, élete mottójának a segítségadást tartotta.”

„Csöndes, visszahúzódó természet volt. Ez azért különösen érdekes, mert hallatlanul dinamikus személyiség volt. Nagy munkabírását és kiemelkedő teljesítményeit szerintem visszafogott és a munkára fordított energiájának köszönhette. Apám volt az életének a tengelye. Apám nem írt írógéppel. Házasságuk után rendszeresen anyám gépelte le apám kéziratait, életük során ott volt vele minden fontos eseményen, valódi szellemi társa volt. Anyám nagyon keveset aludt. Az írógépet este kivitte a konyhába, még most is a fülemben van a billentyűk kattogása, ahogy éjszakákba nyúlóan gépeli apám kéziratait. Emellett ellátta a főiskolai munkáját.”

Flórából a segíteni vágyás erős indulatát váltották ki a betegnek, fogyatékosnak születettek. Rokonságának, ismerősi körének nőtagjait igyekezett meggyőzni, hogy a legszebb hivatás, amit választhatnak, a gyógypedagógusé. Ő maga csak 74 évesen vonult nyugdíjba, és férje halála után költői hagyatékának feldolgozásával foglalatoskodott. 1987-ben jelentette meg visszaemlékezéseit József Attila utolsó hónapjairól. Kilencvenévesen, 1995-ben halt meg.

Források:
https://f21.hu/irodalom/jozsef-attila-utolso-muzsajanak-tortenete/
https://m.hvg.hu/kultura/20150903_Jozsef_Attila_Floraja_harom_kolto_szerelm
https://www.kozmutza.hu/magunkrol/kozmutza_flora.php
https://www.gyoriszalon.hu/news/14967/66/Embermes%C3%A9k-Egy-k%C3%B6lt%C5%91-a-p%C3%A1rja-%C3%A9s-a-l%C3%A1nyuk
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmutza_Fl%C3%B3ra
http://www.oszk.hu/kiallitasok/110-eve-szuletett-illyes-gyulane-dr-kozmutza-flora

Egy férfi, aki a középiskola elvégzése után került önkéntesként a Szent Ferenc Alapítványhoz, majd szerződéses nevelő lett, tíz év szolgálata alatt két rendbeli, kiskorú elleni nemi erőszakot, tizenegy rendbéli kiskorú elleni szexuális agressziót, tíz rendbéli kiskorú elleni szexuális visszaélést, tizenkét rendbéli kiskorú elleni bántalmazást követett el, valamint még egy rendbéli, kiskorúval szembeni rossz bánásmóddal is megvádolták. Az eset kérdéseket ébresztett bennem – no nem olyan kérdéseket, mint amilyeneket egyházellenes megmondóemberek eleve megbélyegző, Böjte Csabát lejáratni és a közéletből kivonni akaró szándékkal tesznek fel. Hanem inkább olyan kérdéseket, amelyek többségére sajnos tudom a választ.

Egy aljas nevelő, aki 15 nehéz sorsú fiú életét tette még jobban tönkre, semmissé teszi-e Böjte Csaba embermentő munkáját, amelynek eredményeképpen több ezer gyerek vészelte már át élete nehéz időszakát és lépte át esélyekkel a felnőttkor küszöbét?

Természetesen nem, hiszen ha csak egyetlen rossz sorsú gyereket mentett volna meg, máris nem lenne hiábavaló a szolgálata. Tisztában vannak ezzel azok az önjelölt megmondóemberek is, akik az ellenkezőjét sugallják. Ám a közéletet áthatja egy igazságtalan matematika, amit részben a rossz dolgok eltúlzására hajlamos emberi fogékonyság okoz: ha egy lelkiismeretes tanárokból álló 50 fős iskolai tantestületből csak egyetlen tanár bántalmazó, máris lehúzzák miatta az összes többi tanár munkáját. Ha egy család egyik tagja bűnöző, az összes becsületesen élni próbáló családtag bélyeget kap a környezete szemében. Arányaiban hiába kevesebb a pedofil bűnelkövető a keresztény egyházakban, mint a társadalom más szegmenseiben, a közvélemény a bűnök általánosításával értékeli az egyházakhoz tartozó többi embert is. E kegyetlen matematika másik oka az, hogy közösségben élünk, és valóban nem vonhatjuk ki magunkat egymás hatása alól: ha egymásra utalt emberek szorosan összefonódó hálózata egy helyen megszakad, az egész hálózat megbomolhat. Ha valaki beletapos a sárba, a mellette haladókra is fröccsen, és nem könnyű lemosni. Egymás terhét hordozzuk, egymás tetteinek és mulasztásainak következményeit viseljük.

Felszámolandó-e a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekvédelmi hálózata így, hogy súlyos hibájára derült fény?

Minden józan ember tudja, hogy ahol sok száz gyerek növekedhet jobb körülmények között, mint ahogy azt a házakon kívül tehetné, értéket jelent, tehát meg kell őrizni. De folyamatosan javítani kell a rendszert, hogy ne lehessen egyetlen szegmense, egyetlen nevelője se ártalmára a gyerekeknek. Csaba testvér és munkatársai számára ez nyilván nagy tanulság, ami arra sarkallja őket, hogy korunk pedagógiai ismereteihez és a gyerekek érdekeihez jobban igazítsák a nevelési módszereket, jobban képezzék és ellenőrizzék a nevelőket. A puszta jó szándék ugyanis csak egy ideig elég, utána viszont a szakértelem már nélkülözhetetlen. Ha a nyilvánosság szorítása ebbe az irányba hat, akkor az még hasznos is.

Hogy lehet, hogy a gyerekek bántalmazása rejtett tudott maradni hosszú évekig, még a nevelők előtt is?

A gyerekekben munkálkodó és nagyon kihasználható kötődési vágy a megfélemlítéssel együtt szinte tökéletes szerepjátszásra, eltitkolásra készteti őket. A kollégák felszínessége, a sok munka okozta fáradtság és kiégettség vagy éppen a nemtörődömség eltompítja a figyelmet, így az se veszi észre a gyerekeken a bántásról árulkodó jeleket, aki pedig észrevehetné. Nem is beszélve az esetleges érdek-összezárásról, amikor a kollégáknak nem is érdeke, hogy szóvá tegyék egymás hibáit, hiszen azzal kiderülhetnek saját stiklijeik is, veszélybe kerülhet az ő munkahelyük is… Ráadásnak pedig ott van még a pszichopaták sármja, az a különleges képesség, hogy kiválóan el tudják játszani a körülöttük élők – munkatársak, családtagok, ismerősök – felé a feddhetetlen személy szerepét. Az emberi álságoknak és lekötelezettségeknek olyan gombolyaga takarja el a gyerekek elleni abúzusokat, hogy szinte csodának számít, ha időben – és nem tíz évvel később – kerül napvilágra egy-egy eset. Menti mindez azokat, akik olyan közelségben voltak, hogy észrevehették volna, mit tesz egy becsületes arcú pszichopata? Nem. Akkor se, ha majdnem lehetetlen észrevenni. Mert még mindig ott van az a „majdnem”, ami azt jelenti: kellő képzettséggel és odafigyelő érzékenységgel fel lehetett volna ismerni a jeleket.

Lemondjon-e Böjte Csaba atya? És ha igen, miről is?

Magukat ítélkezésre, „szakértésre” feljogosítva érző valakik – köztük a nem kívánt gyerekek abortálásának jogát lelkesen támogatók, szép számmal – Böjte Csaba atyát lemondásra szólították fel. Úgy, mintha Csaba testvér legalább is miniszteri bársonyszékben ülne vagy egy jól jövedelmező tiszteletbeli konzuli posztot töltene be. Miről mondjon le? Ne foglalkozzon tovább a nehéz sorsú gyerekekkel? Eresszék haza a gyerekeket oda, ahol bántás várja őket? Ahonnan eleve ki kellett őket menekíteni? Kik lépnének Böjte Csaba helyébe: azok, akik lemondásra szólították fel? Hajrá, lássuk a jelentkezőket, hátha jobban csinálnak majd mindent!

A daganatos betegségek hátterében mindig lelki okok, traumák állnak?

Lehet, hogy vannak lelki eredetűek is, de ez erős általánosítás. Komplex problémáról van szó, amibe belejátszik a táplálék, a víz, a levegő, a stressz, a személyiség. Ehhez jön valami utolsó csepp, amely az immunrendszert végleg ledönti. Apósom világéletében rákkeltő vegyi anyagokkal dolgozott, mégis akkor lett leukémiás, amikor anyósom meghalt. Általában megvan ez a pont a betegeknél, az életkrízisek: nyugdíjba vonulás, a gyerekek kirepülése, munkahelyvesztés, válás, vagy amit hoz a múltból, a gyerekkorából. De nem szabad bűntudatot táplálni az okok keresésével.

Hogy jött az indíttatás, hogy rákos betegekkel foglalkozz?

Amikor először hallottam a Simonton terápiáról, rögtön éreztem belül, hogy ezt kellene csinálnom. Ugyanakkor kizárt dolognak tartottam, hiszen annyira érzékeny vagyok, bárkivel együtt sírok.

Amikor rákos lett az édesanyám, a nagymamám, a férjem és a legjobb barátnőm, mégis megadtam magam. Mivel náluk működött a terápia, 12 évvel ezelőtt én is megtanultam, és azóta alkalmazom.

Mit lehet tudni erről a módszerről?

Carl Simonton onkológus és Stephanie Simonton pszichoterapeuta dolgozták ki a saját texasi klinikájukon. Ide végstádiumú betegek érkeznek, akiknek a negyede teljesen meggyógyul, és további egy negyedük hosszabb ideig, jó életminőségben él. Mindent megtesznek értük, amit lehet, sokféle gyógyulási módszert kipróbáltak. Az életmódváltástól kezdve a tornán át a gondolkodásmódig, a célok megfogalmazásáig mindent ötvöztek. Kidolgoztak egy tréninget, amely más krónikus betegségek esetén is alkalmazható. Dolgozom például egy izomsorvadásos, kerekesszékes fiatalasszonnyal, aki csak nyak fölött mozog. A másfél év során elkezdtek visszanőni az izmai. Erre mondjuk azt, hogy ilyen nincs, pedig az orvosok látják, és a gyógytornász is tapintja. Szinte nincs lehetetlen, sok minden az ember fejében dől el. A képzelet óriási fegyver, hihetetlen dolgokra képes. Bennünk van a gyógyítóerő.

Mindeközben nagyon fontos lehet a közösség szerepe, hogy ne egyedül menjenek ezen az úton.

A módszert meg lehet tanulni egyénileg és könyvből is, de amit a sorstárscsoport ad, az elképesztő erő. Bármikor felhívhatod a másikat, aki jól tudja, hogy min mész keresztül. Emellett ez információs bázis is az orvos ajánlásától kezdve bármilyen segítségig. Közben pedig mély barátságok szövődnek. A Covid nagy hozadéka volt, hogy az online csoportokat is megengedték. Ennek köszönhetően került kapcsolatba egy anyaországi és egy külföldön élő csoporttag, akik mindketten elveszítették a férjüket.

Képzelheted, milyen segítséget jelentett ez a barátság annak a fiatal anyukának, aki külföldön maradt egy szál egyedül, egy pici gyerekkel! Azóta is rendszeresen találkoznak.

Egy családtag vagy hozzátartozó lelkileg ugyanúgy elszenvedője a betegségnek?

A hozzátartozók általában még jobban szenvednek, mert a beteget viszi a mókuskerék, jár kontrollra, vizsgálatra, kezelésre, a hozzátartozó pedig maximum fuvarozza, tehát teljesen tehetetlen, ráadásul erősnek kell mutatkoznia. Mivel el kell rejteniük az aggódást, gyakran utólag jön ki a sok feszültség, amikor elvesztik a szerettüket, vagy amikor az meggyógyul.

Mindenképp a gyógyulás a cél, vagy inkább egy olyan életminőség megélése, hogy a hátralévő idő ne rettegés és kínszenvedés legyen, hanem örömteli időszak?

Ez a lényeg. A betegség valójában lehetőséget ad arra, hogy az ember elkezdje élni a saját életét. Azt mondják a bölcsek, hogy minden szenvedés az ébredés kapuja lehet. Nem biztos, hogy az is lesz, de ha igen, onnantól egy csodálatos élet kezdődik. Felkérésre egészségügyi dolgozóknak is tartok tréningeket, és ha nem tudnám, melyik a betegek és melyik a gyógyítók csoportja, azt mondanám, hogy a betegek az egészségesebbek lelkileg.

Az elején fel szoktunk sorolni húsz különböző örömforrást, amire építjük a gyógyulást. A betegek összeírják, az egészségügyi dolgozók pedig alig néhányat tudnak kipréselni magukból.

Az önismeretnek milyen szerepe van a gyógyulásban?

Sokszor mások elvárásainak felelünk meg, vagy úgy neveltek, hogy a sor végére tegyük magunkat. Egyik betegem úgy fogalmazott, hogy még a kutyának is hamarabb adok vacsorát, mint hogy leüljek az asztalhoz. És előkerül a kérdés, hogy nem önzés-e, ha magammal is foglalkozom. Hát, nem! Ha történik veled valami, ki fog gondoskodni a családodról? Az ő érdekükben is érdemes magad tölteni. Ahogy egyik kedves betegem fogalmaz: üres tányérról nem lehet kínálni.

A REGEA Alapítvány kirándulásokat is szervez a betegeknek - Kép: REGEA Alapítvány

Van kedvenc gyógyulástörténeted?

Orosz Juli nem daganatos beteg, hanem tüdőfibrózisa volt, amit csak a transzplantáció gyógyít. Egy nagy oxigénpalackkal jött a csapatba, két fiatalember cipelte utána. Megkérdeztem tőle, hogy mi a célja, a nagy álma. Azt válaszolta, hogy szeretne előadásokat tartani motivációs trénerként, de úgyse érdekelne senkit, hogy mit gondol. Biztattam, hogy próbálja ki kicsiben, tartson nekünk előadást. Óriási sikere volt, hatalmas tapsot kapott a csoporttól. El is indult az úton, és motivációs tréner lett. Mindent megtanult, amit lehetett a coachképzéstől kezdve az asszertív kommunikáción át, és fantasztikus előadásokat tart.

Ahogy ezt elkezdte, javultak a laboreredményei, sőt ki akarták venni a transzplantációs programból.

Komoly dilemmát jelentett számára a döntés, végül csak bevállalta. Rövid idővel a műtét után köztünk ült, össze-vissza varrva, új tüdővel, maszkban és kesztyűben, de boldogan. Annyi szép történet születik. Van, aki elkezdett énekelni; van, aki túrákat vezet; van, aki egyszerűen csak nem hagyta magát; van, akit az első unokája születése gyógyított meg.

Hogy lehet megélni, ha mégis elveszítetek valakit a közösségből? Nem nagy csalódás?

De, nagy fájdalommal és sírással jár. Annak idején, kezdőként, eltitkoltam, nem mondtam el a csoportnak, nehogy elvegyem a reményüket. Hogy én mit kaptam, amikor ez kiderült! Pont ez az egészséges út: ha együtt vagyunk, együtt is köszönünk el, és ha valaki elmegy, akkor együtt emlékezünk. Ez történik Ildikó névnapkor is, egy fiatal hölgy emlékére, aki három kisgyereket hagyott itt. Minden évben találkozunk Ildikó kedvenc helyén, a Bükkben. Ez egy vidám hangulatú összejövetel, ahol túrázunk, sportversenyt szervezünk a gyerekeknek, zsíros kenyeret eszünk. Egyszer úgyis el kell menni mindenkinek, és példát adunk, hogy így is lehet emlékezni.

Fel lehet készülni előre a távozásra?

A betegek sokszor tőlem kérnek elnézést, hogy csalódást okoznak, mert nem tudtak meggyógyulni. Borzasztó fontos, hogy erről beszéljünk.

Az a gyermek, akinek úgy megy el az anyukája vagy apukája, hogy tabutéma volt a betegség, veszélyeztetett lesz, meginog a lelki egyensúlya.

Dr. Simkó Csaba, a miskolci hospice osztály vezetője az előbb említett Ildikó családját hívta össze, és mindenkit leültetett körben, hogy elköszönjenek és elmondhassák, amit gondolnak. Az egyik kisfiú megkérdezte: biztosan nem ő az oka az anyukája betegségének? A doktor úr megnyugtatta, hogy nem, ennek semmi köze hozzá. És ha ez nem kerül szóba, lehet, hogy egy életen át hordozta volna.

Az érintettekkel együtt sírsz és nevetsz; felemelő, olykor viszont tragikus történetek részese vagy. Hogyan éled meg mindezt?

Egy onkológus-sebész könyvet írt Szeretet, gyógyítás, csodák címmel. Amíg nem olvastam, bűntudatom volt, hogy mindent elkövetek, amit nem szabad ebben a szakmában. Közel engedem és megszeretem a pácienseket, nem védem magam a fájdalomtól, és veszélyeztetett vagyok a kiégésre, mert teljesen bevonódom. Az orvos leírja azt az utat, ahogyan a távolságtartó, futószalagos hozzáállástól eljutott a Simonton csoportokig. Ő is ugyanígy bevonódik, és megerősített abban, hogy ezt csak így érdemes csinálni. Ezáltal én is fejlődöm, és nagyon sokat kapok.

Bővebb információ a regea.hu oldalon.

– Ön foglalkozott az állattenyésztés, azon belül a szürkemarha-tenyésztés karbonlábnyomának kutatásával, elkészítette az ország első farmszintű üvegházgáz-mérlegét. Valóban kijelenthetjük, hogy a marhahús a legnagyobb környezeti terheléssel előállítható táplálékok közé tartozik, ezért nem lenne szabad ennünk?
– Az állattenyésztés világviszonylatban 15%-ban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ugyanakkor megbízható számítások igazolják, hogy a több ezer évvel ezelőtt élt nagytestű növényevők, például a mamutok, a bölények és őstulkok a kérődzésük során ugyanannyi üvegházhatású gázt – metánt – bocsájtottak ki, mint a jelenleg tenyésztett állatállomány. A mai mértékű állati metángáz-kibocsájtással tehát a Föld a története során meg tudott birkózni, sőt, ez volt a természetes. Most azonban klímaválság van, amiért elsősorban az ipar, az energia- és a háztartási szektor felelős, és természetes, hogy minden üvegházhatású gázkibocsátást igyekeznünk kell visszafogni.

– A hús teljesen elhagyható az emberi táplálkozásból? Ha nem, akkor milyen mennyiségű és tenyésztésű húsok fogyasztására kellene áttérnünk?

– Az emberiség egésze nem állítható át növényfogyasztásra, és nem is lenne célravezető. Egyrészt mert ma 800 millió ember közvetlen megélhetését jelenti az állattenyésztés. Másrészt mert óriási különbség van hús és hús között környezetvédelmi szempontból.

Elborzasztó példaként szokták emlegetni az Amazonas-menti felégetett őserdők helyén kialakított legelőkről származó marhahúst. Ott nagyon alacsony a legelők tápanyagtartalma, csak néhány évig tud megélni rajta a szarvasmarha, utána újabb legelőt kell felégetéssel létrehozni. Ehhez jön még a hosszú szállítással járó környezetromboló hatás, a brazíliai marhahús egyik legnagyobb piaca ugyanis Európa. Ezzel össze se lehet hasonlítani az Európában extenzíven (szabadban) tenyésztett marhát, például a Kiskunsági Nemzeti Parkban, a bugaci farmon tenyésztett szürkemarhát. 
A szürkemarha félig vadállat, az év nagyrészében szabadban tartható, minimális infrastruktúrát igényel. Ezen a farmon – ahol 1000 hektáron 600 állat legel – megmértük a nettó üvegházgáz-mérleget. Az derült ki, hogy a legelő növényein keresztüli szén-dioxid-felvétel (szénmegkötés) kompenzálja az állatok és a talaj metántermelésének, illetve a talaj dinitrogén-oxid-kibocsátásának üvegházhatását. Ehhez az ideális mérleghez elegendő csapadék kell, hogy serkentse a növények növekedését, ezért szükséges vízmegtartó technológiákat alkalmazni a tájban, valamint a gyep megújításakor érdemes sokféle növényfajt alkalmazni, mert például a csillagpázsit jól megél szárazabb időszakban is. Hatalmas mennyiségű biomassza gyűlik össze a gyepszint alatt – a felszíninek a hatszorosa! –, amely nagyon sok szenet képes megkötni a gyökérzetében, és ennek a folyamatnak serkentője a legeltetés. Tehát a gyepek a legelő állatokkal együtt alkotnak ökológiai rendszert, és nagy szerepük van sok létfontosságú természeti folyamatban. 

– Régen a gulyások értettek ahhoz, hogyan tereljék a csorda legelését, hogy ne merítsenek ki egy-egy legelőrészt. Ma is alkalmazzák még ezt a tudást?

– Sajnos egyre ritkább az irányított legeltetés, illetve Magyarországon a területek jellemzően alullegeltetettek, ezért a cserjésedés veszélye fenyeget.

Mongóliában viszont, ahol hatalmas területeken óriási állatállományt tartanak, komoly veszély a túllegeltetés – ott már műholdas képeken próbálják figyelni a vegetációt, hogy máshová irányítsák az állatokat. Fel kell tehát éleszteni a hagyományos gazdálkodás jól bevált, régi módszertanát, és ezek mellé kell társítani a legmodernebb eszközöket, alkalmazásokat.

– A természetközelibbé tett állattartás magával hozná a tenyésztett állatok számának csökkenését és a mérsékeltebb húsfogyasztást.
– Igen, de csak a nagy húsfogyasztású területeken – Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban – kellene kb. felére csökkenteni a húsfogyasztást. A fejlődő régiókban jóval kisebb a fogyasztás, és vannak népcsoportok – például a hideg éghajlaton élő inuitok –, akik szinte kizárólag csak halat és rénszarvashúst fogyasztanak, és számukra ez a természetes. 

– Mondhatjuk, hogy együnk több növényt, és fenntarthatóbb lesz az életmódunk? 
– Nem ilyen egyszerű a megoldás, mert a monokultúrában vegyszerek segítségével termesztett gabona is jelentős környezeti terheléssel jár. Ezt tetézheti még, ha az a gabona génmódosított, mert a GMO-k igazi környezeti terhelését még nem ismerjük – és ez veszélyforrás.

Fogalmunk sincs például arról, mi lesz a környezeti következménye annak, ha keveredik a génmódosított és a természetes növényfaj.

Magyarországon tilos a GMO, a gabonatermesztés viszont a szemtermés mennyiségével megegyező üvegházhatású gázkibocsátással jár! A műtrágyákkal a talajba juttatni szándékozott nitrogén fele kijut a talajból a légkörbe dinitrogén-oxid formájában, amely 298-szorosan erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid (míg az állatokból felszabaduló metángáz „csak” 34-szer erősebb). Pedig ennek megakadályozására is lenne természetes megoldás, ha pillangósvirágú növényekkel (lucerna, lóhere) vetnék be ősszel a szántóföldeket, amelyek megkötik, növelik a talaj nitrogéntartalmát. 

Ez a cikk a Képmás magazin 2022. márciusi számában jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

Szombathely Tófürdője ugyanis óriáscsúszdákkal, vízköpőkkel, gejzírekkel, háromrészes gyermek- és babamedencével szolgálja a család minden tagját. Aki azonban nem akar strandolni, helyette futni, horgászni, csónakázni vagy épp vízibiciklizni vágyik, a fürdő melletti Csónakázó-tó környékét fedezheti fel, a korszerű parkfitnesz-eszközökkel. A fákkal gazdagon beültetett területre a hatvanas években a megye arborétumaiból telepített növényritkaságok kerültek.

Kovácsoltvas hídon sétálhatunk át a hangulatos szigetre, amely megkapó romantikája miatt esküvői fotózások kedvelt helyszíne, de a vízbe kavicsot dobálni, bújócskázni, kacsákat és hattyúkat lesni is kiváló terep.

Gyerekparadicsomok

A hőségben – szintén árnyas volta miatt – gyakran felkeressük a Kalandvárost is, amely a tótól csak 5 perc autóval. Az egyhektáros, belépődíj ellenében látogatható játszótéren egy óriási, csúszdákkal ellátott favár, kötélhinta, csúszdatorony, mászófal és drótkötélpálya kapott helyet. A klasszikus hinta és homokozók mellett vizes játszóteret, valamint mozgáskorlátozott kisgyermekek részére kialakított játékeszközöket is találunk itt, de bőven maradt összefüggő, szaladgálásra alkalmas füves felület. A játszótéren a nagy terület ellenére sem fog elveszni senki, mert az minden oldalról kerítéssel védett, és a személyzet folyamatos jelenléte is garantálja a gyermekek biztonságát.

Gyerekekkel a Csónakázó-tó környékének szintén kihagyhatatlan látnivalója a Skanzen, amely a tájegységre jellemző, hagyományosan magyar és az őrségi szórványtelepülésekre jellemző építészetet, népi eszközöket mutatja be. Főleg jeles napokon, egyházi ünnepeken és az áprilisi Szent György- vagy a novemberi Szent Márton-napi vásár idején érdemes figyelni a múzeumfalu honlapját, ahol tájékozódhatunk a gyermekeket érdeklő aktuális múzeumpedagógiai, kézműves foglalkozásokról.

Történelmi látnivalók és egy kis desszert

A városközpontba is érdemes ellátogatnunk, hiszen Szombathely hatalmas, agoraszerű Fő tere, mára kezdi visszaszerezni régi fényét, száz évvel ezelőtti képeslapokon látható árnyas, ligetes hangulatát.

Rendkívüli adottsága, hogy autók elől elzárt, széles, összefüggő, biztonságos terület, ahol kisgyerekeket is bátran szabadon engedhetünk, kismotorral is akár, ez pedig méltán teszi a teret a gyermekes családok kedvelt találkozóhelyévé, ahol fagyizótól fagyizóig tarthat a séta.

A tér egyik végpontja a Városháza, mögötte egy hangulatos, kertvárosi rész terül el, ahol megcsodálhatjuk a néhai Zsinagóga klinkertéglás, hagymakupolás épületét, elsétálva a minden Vas megyei által fogalomként emlegetett, patinás Mészáros Cukrászdába. A polgári miliő mára kissé megkopott, de a finom macaronok, süteménycsodák, a helyben főzött fagylalt, a kávé még az elfogulatlan idelátogatóknak is felvillantja a város békebeli kávéházkultúráját. A cukrászda helyes kertjében a kutyusok is megvárhatják a rendelést leadó gazdit.

S ha már a múltbéli kalandozásoknál tartunk, ne felejtsünk el beszélni az ókori város, Savaria látnivalóiról sem! Szombathely méltán legnagyobb büszkesége az Iseum, amely a mai városközpont közelében található.

A korszerűen rekonstruált ókori épület az alexandriai és a római főtemplom után a harmadik legnagyobb Ízisz-szentély a világon.

Benne vallástörténeti kiállítás tekinthető meg, a vitrinekben korabeli kultusztárgyakat láthatunk a szentély leletanyagából.

Szombathely látnivalói - Kép: Wikipédia

Gyermekek számára talán még az Iseumnál is izgalmasabb a Borostyánút. Ezt az egykori kereskedelmi útvonalat a szentély előtt is rekonstruáltak egy darabon, de a városban több helyen, például a Járdányi Paulovics Romkertben vagy a Fő téren is megtekinthető. Az egyik legnagyobb hazai bankfiók épületében az utat és a csatornahálózatot is megnézhetjük üvegen keresztül a lábunk alatt.

A Borostyánút a Balti-tengert kötötte össze az Adriai-tengerrel, s ez a rendkívül jelentős kereskedelmi útvonal tette Savariát stratégiailag fontossá a Római Birodalomban.

Múzeumok és karnevál

A város és az egész provincia ókori történelméről többet is megtudhatunk a Savaria Múzeum állandó kiállításán, amely a megye területén felbukkant kő-, bronz- és fémtárgyak teljes arzenálját felvonultatja. Főképp a valláshoz kötődik a lapidarium gyűjteménye, amelyben oltárköveket, szobortorzókat, sírköveket láthatunk. A gyerekek rácsodálkozhatnak a gyönyörűen kidolgozott ékszerekre, csatokra, viselettöredékekre is, de csészéket, üvegedényeket, mécseseket, a korabeli fazekasság remekeit is megismerhetik.

Szintén múzeumszerető, nagyobbacska gyerekeknek ajánlom a Smidt Múzeum sokszínű, változatos gyűjteményét. A város köztiszteletben álló orvosa, Dr. Smidt Lajos sebészorvos 60 éven át bővített, majd a városnak adományozott magángyűjteményében könyvritkaságok, porcelánok, óra- és éremgyűjtemény, orvostörténeti kiállítás is helyet kapott, impozáns festmények és biedermeier bútorok között.

A múzeum kertjében helyezték el a hetvenes években „nyugdíjazott” szombathelyi villamos egyik kocsiját is.

Időutazásra csábít a város legismertebb fesztiválja, a Savaria Karnevál is. Ilyenkor megtelik élettel a Történelmi Témapark a Ferences-kertben, de látványos felvonulás, színvonalas kulturális és gasztronómiai programok színesítik a vásári forgatagot városszerte, ahol a család minden tagja akár jelmezt is ölthet. Az efféle zsúfolt, ám rendkívül élménygazdag fesztiválok kedvelőinek mindenképp az augusztus végi látogatást javaslom.

Balaton Camino 

A Balaton és környéke számtalan lehetőséget kínál fürdőzésre, fesztiválozásra, városnézésre vagy kisebb-nagyobb gyalog- és biciklitúrák megtételére. A tavat körbe lehet kerékpározni, de a 200 kilométer hosszú Balaton Camino túraútvonal is várja a látogatókat – végigjárhatunk egy kisebb szakaszt, vagy az egészet is. Az út erdőkben, part mentén, nádasok mellett visz, olyan csúcspontokkal, mint az akarattyai magaspart, a szürke marhás Kerekedi-öböl vagy a fonyódi kilátás a Badacsonyra és a tanúhegyekre. A túra útvonala csoportosan is végigjárható, de lehet elvonulós zarándokút is.  

Deseda-tavi wakeboardozás 

Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb, 8 km hosszú, 26 km kerületű mesterséges tava, a Deseda. A tó kedvelt pihenő- és üdülőhely, nyáron strand és elektromos kirándulóhajó is üzemel itt. Erdővel, mezővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek is kellemes időtöltést nyújt. Az aktív kikapcsolódást kedvelők bejárhatják a környék tanösvényeit, a Deseda-parkerdő arborétumát, amely félszigetként nyúlik be északi irányból a tóba, az extrém sportok kedvelői pedig wake­boardoz­hatnak is a tó vizén. 

Tipp: Ha nem szeretnénk messzire utazni a fővárostól, menjünk a 2017-ben nyílt Lupa Wake Centrumba, amely Magyarország legnagyobb wakeboard komplexuma Budapesttől mindössze negyedórányira. 

SUP-olás hazai vizeken 

SUP-olni természetes a Balatonon és a Velencei-tavon is lehet, de ha unalmas a parttal párhuzamos oda-vissza cikázás vagy a „közepéig és vissza”, érdemes kipróbálni a Tisza-tavat is. Páratlan és változatos természeti környezetben lehet állva evezni, és a csónakokból, kajakokból kevésbé látható vízi életet fentről szemmel követni. Egyszerűen csodás, még annak is, aki sok tíz éve járja a vizet. 

Tipp: SUP-ot bérelni a Tisza-tónál több helyen is lehet: a tiszafüredi szabadstrandon, Sarudon, Poroszlón, Kiskörén, Tiszaörvényen a Kormorán kikötőnél vagy Abádszalókon az Abádi kikötőnél. 

Vadregényes kisvasutak 

Ha meguntuk a napozást, vízparton lustálkodást, pattanjunk kisvasútra! A Balaton környékén több lehetőség közül választhatunk.  

A Balatonfenyvesi Kisvasút Balatonfenyves és Somogyszentpál, illetve Balatonfenyves és Csisztafürdő között közlekedik. A vonatablakokból nézelődve felfedezhetjük Nagyberek vidékét, amely egykor igazi mocsárvilág volt, átjárhatatlan nádasokkal, kisebb szigetekkel, és az út során nádasban fészkelő ritka vízimadarakat is láthatunk. De nemcsak az útvonal, a kisvasút mozdonyai is különlegesek: a nosztalgiavonatokat az 1960-as évekbeli dízel-mechanikus Mk48-as mozdony mellett egy 490-es gőzmozdony is továbbíthatja. 

A Mesztegnyői Erdei Vasút Magyarország egyik leghangulatosabb kisvasútja, a Balaton partjától mindössze harminc kilométerre. A 8 kilométeres útvonal védett természeti tájakat érintve, erdők, halastavak, patakok és zuhatagok között kanyarog, és áthalad a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén, ahol a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg. A vízfolyások és a tavak területén közel 50 védett növényfaj él. Közülük a legkülönlegesebbek a békaliliom és a fehér tündérrózsa.  

Tipp: Kérésre erdész, természetvédelmi szakember kíséri az utasokat, és mutatja be a látnivalókat. 

Kép

Hévíz, Lombkorona sétány - Kép: Hévíz Község Önkormányzata/Magyar Turisztikai Ügynökég

Horgászásra fel! 

Az Őrségi Nemzeti Park területén található és Szentgotthárd egyik éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. Már építése idején fürdőhellyé és horgászparadicsommá kívánták fejleszteni, ezért északi részén és a nyugati parton a völgyet mesterségesen kimélyítették. A tavon szabadstrandot is kialakítottak, és nyaranta a családos horgászturizmus is virágzik. 

Tipp: A Vadása-tó az Őrség másik gyöngyszeme, és a horgászat szerelmeseinek is remek kikapcsolódási lehetőség. Tulajdonképpen két tóból áll, a kisebb vízfelületű, újabb tó vadregényes, sűrű erdő közepén fekszik, vízéből tuskók állnak ki. A nagyobbik, alsó tó partja pedig a strandolóké.  

Túra a Bükkben 

A hegyvidéki környezet miatt nem csak nyáron érdemes felkeresni a Lakvölgyi-tavat, hisz a hegyes-dombos vidék erdei káprázatosak. A Bükk számos túraútvonallal és látnivalóval kecsegtet ezen kívül is, a Lakvölgyi-tó csak egy a sok közül, ha a túránk során csobbanásra vágynánk. Napjainkra a környék igazi szabadidő-paradicsom lett. A fák közötti rétek kiválóan alkalmasak sportolásra, játékra, a környéken kisebb kirándulásokat is tehetünk, és nemcsak bakancsos turistaként, hanem kerékpáron is. Tiszta vízért elsétálhatunk a Lóczi-forráshoz, szalonnasütéshez, bográcsozáshoz pedig kiépített tűzhelyeket találunk.  

Orfűi-tó kerülése két keréken 

A mesebeli mecseki táj ölelésében terülnek el a pécsi tavak, ezek legnagyobbja az Orfűi-tó, ami a méltán híres nyári fesztiváljáról ismert a széles nagyközönség számára. Kellemes fürdőhely, és a horgászok is kedvelik: a környék tiszta, egyben állatbarát is. Aki szeret biciklizni, de a Balaton körbekerekezése túl nagy falat lenne, annak kiváló alternatíva az Orfűi-tó. 

Tipp: Az Orfűi Kistó Strand nyíltvízi strand, lassan mélyülő, homokos parttal, de van egy gyorsabban mélyülő, épített partja is. Az aktívabb időtöltést választókat vízibicikli-kölcsönző, a gyerekeket kisállat-simogató, trambulin és ugrálóvár várja. 

Hévíz – Ahogy a madarak látják 

Hévíz fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű meleg vizű tó, amelynek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték – erre olyan nyomok is utalnak, mint a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Nemrégiben épült itt lombkorona-kilátó és lombkorona-tanösvény is. A 2,2 kilométer hosszú Tavirózsa Tanösvényt járva és a 15 méter magas lombkorona-sétányon végighaladva fentről csodálhatjuk meg a tavat, ahogyan a madarak látják. 

Kép

Veszprémi Állatkert - Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

Csak egy ugrás Veszprém! 

Veszprém csupán 15 km-re van a Balaton partjától, és tele van jobbnál jobb programlehetőségekkel, párok és kisgyermekes családok számára is. A Veszprémi Állatkert különlegessége, hogy itt található hazánk legnagyobb Afrika-szavannája, ahol zebrákat, szélesszájú orrszarvúkat és zsiráfokat láthatunk, és van olyan rész is, ahol a csimpánzcsapattól csak egy üvegfal választ el bennünket. Van dinópark is, amiért a kicsik általában rajonganak, és itt található az ország legnagyobb madárröpdéje.  

Veszprémből csak egy ugrás a hazai Toszkánának is becézett, gyönyörű Balaton-felvidék. Olyan látványosságokat találunk itt, mint az egykori vulkánkitörés eredményeként keletkezett Hegyes-tű vagy a Dörgicse és Mencshely között emelkedő híres Halom-hegy, amelynek kilátójához kedves kis présházak között kanyargó ösvény vezet. De említhetnénk a Pula és Nagyvázsony közötti misztikus kolostorromokat, amelyet egykor pálosok laktak. Szentbékálla és környéke ugyancsak csodákat kínál: a falutól pár perces sétával elérhetjük a Fekete-hegy krátertavait vagy a Balaton-felvidék egyik legkülönlegesebb látnivalóját, a Kőtengert. A Kisörsi-hegyre pedig nemcsak a kilátásért érdemes felmászni, hanem a varázslatos atmoszférájú Folly Arborétum híres fenyő-, ciprus-, cédrus- és örökzöld-gyűjteménye miatt is. 

A Balaton-felvidék remek gasztronómiai és kulturális célpont is: nyáron számtalan fesztivál várja a zenerajongókat – a jazztől a popzenéig igen széles a paletta –, de híresek kulináris élményeket adó borospincéi és termelői piacai is, amelyek közül a káptalantóti és a tihanyi piac a leghíresebbek. 

Tipp: Veszprémhez közel található hazánk legnagyobb kalandparkja, a Sobri Jóska Kalandpark, ahol kicsik és nagyok is aktívan és önfeledtek szórakozhatnak. Van itt különböző nehézségi szinteken teljesíthető akadálypálya és drótkötélrendszer, bobpálya és 10 méter magasból a vízen landoló repülő csónak is. A kalandpark közepét kéthektáros tó foglalja el, amely strandként is üzemel, de a tóban van ügyességi pálya, vízigömb, vízibicikli és egy igen vicces szerkezet is: a vízi rájder – egy alul vízibickli, felül mountain-bike hibrid. 

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.

A balett-táncos épp egy táncpróbára igyekezett, amikor rázuhant egy terézvárosi ház leomló tetőszerkezete, a lány jelenleg is intenzív osztályon fekszik. 

Kiss-B. Attila főigazgató a Magyar Rádióban kérte a hallgatókat és a színház nézőit, hogy imádkozzanak kollégájuk gyógyulásáért. A felhíváshoz már többek között az Operett színművésze, Dolhai Attila is csatlakozott, aki a rádió imacsoportjával együtt imádkozott a táncművésznőért.

Mi is arra kérjük olvasóinkat, csatlakozzanak az imalánchoz!

Bárkiből lehet áldozat

„A hölgy egyértelműen negging áldozata lett. A negging a neg igéből származik, jelentése: negatív visszacsatolás. A jelenség előfordulása leginkább a randizással és az ismerkedéssel fonódott össze, és bókokkal kombinált bántást/sértést jelent. Olyasfajta érzelmi manipuláció, amikor egy adott szituációban vagy beszélgetés során a másik önbecsülése csorbát szenved” – magyarázza Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt alapítója, pszichológusa, s hozzáteszi:

„A neggelő célja a másik fél (nő vagy férfi) önbecsülésének csökkentése, a saját vonzerejének növelése és a szexuális hódítás elérése érdekében.

A negging kifejezés eredetileg a művész Erik Von Markovikhoz köthető, aki azt állította, hogy ez a szociálisan tapasztalatlan férfiakat a nők mesteri csábítóivá változtatja. Von Markovik a negginget ártalmatlannak, megnyerőnek és szórakoztatónak írta le. Azt javasolta, hogy a negging ne legyen sértő, hanem romantikus érdektelenséget jelentsen a nő vonzalmának előidézése érdekében.

Csakhogy a „Jól áll a ruhád!” „Nekem nem lenne bátorságom felvenni egy ilyet”, vagy „Úgy mondom, hogy te is értsd”, a „Picit kikerekedtél, de jól áll!”, vagy „Sokkal okosabb vagy, mint gondoltam!” , illetve a „Korodhoz képest jól nézel ki” mind bókokba csomagolt sértések, hiszen jól érzékelhető, hogy a bókok mögött megbújik egy-egy rosszindulatú feltételezés vagy gondolat. Például az, hogy a másikat butának, túlsúlyosnak vagy öregnek gondoljuk, kevesebbnek, „deviánsnak” értékeljük.”

A pszichológus felhívja a figyelmet arra, hogy a negging szülőtől, főnöktől, munkatárstól, baráttól, házastárstól is származhat, valamint, hogy férfiak éppúgy válhatnak negging áldozatává egy randi során, mint nők.

„Elvesztetted a kondibérleted?” – ha egy nő ezt mondja mosolyogva egy férfinak, miközben megtapogatja a bicepszét, az bizony erősen önbizalompusztító lehet a férfi számára.

„Az érzelmi manipuláció vagy a „negging” eleinte olyan finom lehet, hogy nem is veszi észre az illető, akinek szól. Végtére is mindenki mond néha olyasmit, amit bárcsak ne mondott volna. Néha mindannyian megbántjuk azokat, akiket fontosnak tartunk. De felismerjük a hibáinkat, elnézést kérünk, és megpróbáljuk nem megismételni azokat. Az érzelmi bántalmazás azonban nem véletlen, rendszeresen előfordul, és az elkövető általában nem kísérli megváltoztatni a viselkedését” – mondja Bettina.

Irónia, szarkazmus és negging

A negginget alkalmazók általában úgy tesznek fel kérdéseket, hogy azok valójában közlések akarnak lenni, pontosabban valami olyasminek a kifejezései, ami a nemtetszésüket mutatja. Például: „Biztos vagy benne, hogy ebben a ruhában jössz?” A bókokban gyakran megjelenik az összehasonlítgatás is, úgy, mint: „Eddig mindig sportos, izmos férfiakkal randiztam, de most jó egy átlagos emberrel is találkozni”.

Irónia esetében a szavak nem azt jelentik, amit látszólag. Például: „Szép kis nő vagy te!”, értsd: borzalmas nőszemély vagy. Vagyis a beszélő olyasmit mond, ami eltér attól, amit valójában ért vagy érez. Elsődleges célja a figyelemfelkeltés, nem pedig a bántás, a sértegetés, a mondandója humorosan is felfogható. Például, amikor kint zuhog az eső, villámlik, és valaki megjegyzi: „Ez csodálatos, nagyszerű nap a kirándulásra!”.

Talán a szarkazmus áll legközelebb a negginghez, mert az is a sértés fegyvere, a mondat keserű és piszkáló élt kap tőle.

Jó példa a szarkazmusra: „Mivel tartósítod a füleid? Mert jól elállnak.”

Hogyan lehet egy ilyen helyzetet jól kezelni?

A szakember szerint, ha egy üzleti partnertől, főnöktől, kollégától vagy valamelyik rokontól érkeznek a sértő bókok, azaz hosszú távon az lenne a jövedelmező, hogy fenntartsuk vele a kapcsolatot, elkerülhetetlen, hogy beszéljünk vele arról, hogy rosszul esnek a látszólagos dicséretei.

Például így: „Tudod, hogy kedvellek, tisztellek, de én érzékeny ember vagyok, és amikor ilyeneket mondasz, kényelmetlenül érzem magam, sőt elkezdem magam másokhoz mérni, kevesebbnek érezni. Amikor veled beszélgetek, néha úgy érzem, nem vagyok elég jó, és kevésbé érzem értékesnek a saját élményemet/külső megjelenésemet."

Az is jó, ha konkrét példákat hozunk fel, hogy pontosan értse a másik fél, miért is fájók a megfogalmazásai. Célszerű én-üzenetekkel fogalmazni, azaz ne minősítsük a neggelőt, hanem a saját érzéseink mentén fogalmazzuk meg a véleményünket és a kérésünket. Ezután

figyeljük, hogyan reagál az illető. Ha képes bocsánatot kérni, ha megértést mutat, akkor érdemes lehet folytatni az ismerkedést, a tárgyalást.

Ha azonban csak nevet és legyint, hogy „jaj, te aztán tényleg érzékeny lélek vagy”, vagy „ez csak vicc volt, nem kell mindent felfújnod”, akkor számíthatunk arra, hogy a jövőben is a céltáblái leszünk. Ez mérgező kapcsolatot vetít előre, ahol a saját igényeink és érzéseink nagy valószínűséggel el lesznek nyomva.

A legtöbben azt gondolhatják, hogy mivel a negging nem fizikai bántalmazás, nem is bántalmazás, pedig épp ellenkezőleg: a negging manipulatív eszköz, verbális bántalmazási forma. Ráadásul mindig leginkább a neggelőről szól, nem arról, aki kapja a bókba csomagolt sértést.

Ha negginggel találkozol, tisztázd mielőbb, hogy neked ez rosszul esik! Ne hagyd, hogy megingassák önbecsülésed, és kibillentsenek a komfortzónádból!

A dokumentumfilm mozaikszerűen, különböző szituációk bemutatásával tárja elénk Attila történetét, egészen pontosan életének egy szakaszát. Az egyes jeleneteket kórusének, példabeszédek és közös imádságok választják el egymástól. „Fent” és „lent”, csend és zaj, bűn és tisztaság, piszkos utcák és csodaszép szobrok a Pannonhalmi Főapátságban – ezekre az oppozíciókra építenek az alkotók, és erősítenek rá a főszereplő lelkében lejátszódó harcokra.

Amíg Attila otthon élt szüleivel, ahhoz, hogy legyen mit enni, és meglegyen szüleinek a kábítószer, lopni kellett.

Később ő maga is függő lett, több börtönt is megjárt, és összesen hat és fél évet töltött börtönben. Miután börtönviselet felnőttként remek eredménnyel leérettségizett, egyetemre is felvették, mire azonban elkezdte volna, egy szakítás után újra drogozni kezdett. Végül a Kálvin téri aluljáróból hajléktalanként vonult be a börtönbe, ahonnan megtért keresztényként szabadult. Elhatározta, hogy soha többet nem lép a bűn útjára, leteszi a drogokat, és felhagy a bűnözéssel. Időközben kitanulta az asztalosságot, ledolgozta a közmunkában kiszabott büntetést, beiratkozott egy KRESZ-tanfolyamra, valamint feljár a Pannonhalmi Főapátságba ismerkedni a szerzetesi élettel.

Megtérésének történetét szerzetesekkel, elítéltekkel, barátokkal és az édesanyjával folytatott beszélgetésekből ismerjük meg. A bűnökről, amiket elkövetett, sosem beszél teljes egészében, egyszer azonban kivételt tesz, és részletesen elmeséli, hogyan lett öngyilkos az öccse, akit ő talált meg, ő vágott le a kötélről. Igazán megrendítő és szívfacsaró vallomás ez, már csak azért is, mert Attila nem színészkedik a kameráknak, fájdalma és bűnbánata őszinte.

A dokumentumfilm felénél egy verset is elszaval – ekkor jövünk rá, mennyi fájdalom és jó értelemben vett érzékenység lehet a szívében. És érettség. Mert Attila valójában egy nagyon is értelmes, empatikus, tisztelettudó férfi. Azzá érett az évek során.

A film készítői nem oldozzák fel bűnei alól, mégis megszeretjük ezt az elkallódott, de Istent és a boldogságot szüntelenül kereső férfit.

Miért akarja folyton elpusztítani magát az ember? – kérdezi egy gyermek ártatlanságával egy jelenetben az egyik szerzetest. Arra sem rest, hogy további kérdéseket tegyen fel Istennel és a szerzetességgel kapcsolatban. Olyanokat, amiket a legtöbben nem mernének.

Nagyon jót tesz a filmnek, hogy az alkotók behozzák az út szimbólumot is – hol Pannonhalma felé sétálva, hol autóvezetés-tanulás közben láthatjuk Attilát. Legjobb tudása szerint próbálja kormányozni saját életét, de néha elgyengül, és bevallja: Az élet sokkal nehezebb, mint a börtön.

Erősen foglalkoztatja egy kérdés: szerzetes legyen vagy családot alapítson.

Az alkotás címe többféleképpen értelmezhető. Utalhat azokra az emberekre, akik segítettek neki és egyengették útját, utalhat a börtönből való távozásra és arra is, hogy hitének köszönhetően megszabadult a drogoktól.

A mai szuperhősöktől tobzódó filmek korában jólesik végre egy olyan alkotást látni, ahol a főhős szuperereje „csupán” a bűnbánatra való képesség.

Ahol nem a pörgős-zajos jeleneteken van a hangsúly, hanem a csendességen és a természetességen. Az „ellenség”, akivel főhősünknek meg kell küzdenie, maga a hétköznapi élet, nem pedig egy természetfeletti képességekkel rendelkező, CGI-jal alkotott rém.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával létrejött dokumentumfilmet 2022. június 1-jén az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be – az elkövetkezendő egy évben végigjárja majd a fesztiválokat, és az alkotók a veszélyeztetettek körében is terveznek folyamatosan filmvetítéseket.

A film előzetese megtekinthető itt.

A Pokolgép gitárosa, Z. Kiss Zalán és felesége, Adrienn a házasságukról és arról beszélnek, hogy milyen alkotásokra inspirálja őket autista kisfiuk. Megnéztük, hogyan dolgoznak a motoros mentők a Balatonnál, és szakértőt kérdeztünk arról, hogy valóban káros-e a csapvíz. A lapban cikket olvashatnak Az apa című film pszichológiai vonatkozásairól, és megismerhetik egy vegyész történetét, akinek találmányai megtizedelték a világ lakosságát. 

Fizesse elő a lapot itt!

Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben.