Felelős vagy magadért és a családodért! – Interjú dr. Molnár Mihály szülész-nőgyógyásszal

– A nők általában az utolsó helyre sorolják magukat, mindenki fontosabb: a gyerekek, a férj, a nagyszülő, a rokon, a barát. A kutyát is előbb visszük állatorvoshoz, mint hogy saját magunkra odafigyeljünk. Orvoshoz csak akkor fordulunk, amikor már nagy a baj. Milyen vizsgálatokra kellene rendszeresen eljárnunk?

– Nőgyógyászati vizsgálatra, amelynek része kell hogy legyen a belső vizsgálat, a citológiai mintavétel, a hasi ultrahang, valamint az emlők manuális szűrése.

– Milyen gyakran keressük fel nőgyógyászunkat?
– Elég évente egyszer. Ezek a vizsgálatok gyorsan, fájdalommentesen elvégezhetők. Sokan azt gondolják, minek menjenek nőgyógyászhoz, ha nincs semmi bajuk. Például azért, mert ott vannak a gyerekeik, akikért felelősséggel tartoznak, akiket fel kell nevelni. Szent meggyőződésem, hogy a család központja az asszony, nem a férfi, ha egy asszonnyal minden rendben van, akkor a családjával is.

– Melleinket mi magunk is megvizsgálhatjuk. Milyen gyakran nézzük meg?
– Ajánlott havonta egy alkalommal önvizsgálatot tartani. Álljanak tükör elé, és mozgassák egyszerre karjaikat: tegyék csípőre, majd emeljék fel! Közben nézzék, hogy az emlők elmozdulásánál látható-e aszimmetria! Attól nem kell megijedni, hogy az egyik mell nagyobb, mint a másik, ugyanis a nők 70 százalékának nem egyformák. Ezután emeljék fel a bal karjukat! Jobb kézzel, tele tenyérrel, körkörös mozdulatokkal tapintsák át a bal mellüket és a hónaljárkot! Ezt a jobb oldalon is ismételjék meg! Arra figyeljenek, hogy éreznek-e göböt vagy csomót. Ha bármi gyanúsat észlelnek, azonnal forduljanak orvoshoz!

– Milyen egyéb esetekben keressük fel sürgősen orvosunkat?
– Ne várják meg a jeleket! Fogadják el a megelőző lehetőségeket!

Magyarország egész területén hozzáférhetnek a nők az összes vizsgálathoz, amellyel időben ki lehet szűrni az emlő, a petefészek, a méh, a szeméremtest és a hüvely rákos megbetegedését. Korai stádiumban ezek mindegyike szinte száz százalékosan gyógyítható.

Előrehaladott állapotban viszont csökkenek a gyógyulás esélyei. Azonnal nőgyógyászhoz kell menni, ha csomót tapintanak a mellükben, ha vérzészavaruk van, ha megmagyarázhatatlan módon növekedni kezd a hasuk. Hangsúlyozom, évi rendszeres szűréssel szinte minden baj megelőzhető.

– Kik a legveszélyeztetettebbek?
– A méhnyakrák és az emlőtumor miatt a 14–50 év közöttiek, de minden életkornak megvan a maga veszélye, és a rák nem válogat.

– Az elmúlt években számos program jött létre a nők egészsége védelmében, kampányok hívják fel a figyelmet a rendszeres szűrésekre. Növekedett-e a szűrésre járó nők száma?
– Sajnos nem. Magyarországon mindössze a nők 25 százaléka jár rendszeresen szűrővizsgálatokra, és mindig ugyanaz a 25 százalék. Az északi országokban jóval tudatosabbak a nők, csak négyen-öten halnak meg évente méhnyakrákban, míg nálunk 400-an. Mindmáig rengeteg olyan anyával találkozunk, akik a primer prevencióként kínált HPV védőoltást sem adatják be lányuknak, pedig a HPV vírus okozta daganatos megbetegedések az összes daganatos betegségek hét százaléka. Nem beszélve arról, hogy ennek 93 százaléka méhnyakrák. A férfiaknál is egyre gyakoribb a HPV vírus okozta végbél-, pénisz-, ajak- és szájrák. Nemcsak a lányoknak, hanem a fiúknak is javaslom az oltás beadását a protokoll szerinti tizenkét éves korban. Mindent megpróbálunk, hogy minél többen vegyenek részt szűréseken, például elkezdtük képezni a védőnőket, hogy ők is el tudják végezni a citológiai mintavételt, hátha így többen mennek el.

– Minek tudható be ez az érdektelenség?
– Egyrészt tudatlanságot tapasztalunk, másrészt nálunk még nem alakult ki az az egészségkultúra. Azt gondolom, a családban kezdődik minden. Az anyák feladata, hogy egészséges életmódra neveljék gyermekeiket, megelőzzék elhízásukat, felvilágosítsák őket, és megtanítsák a személyes higiéniára. Példát kell mutatniuk abban, hogy vigyáznak testükre, lelkükre, egészségükre. Ennek fontos része, hogy maguk is rendszeresen járnak a szűrésekre.

– Hány éves korban vigyük lányainkat először nőgyógyászhoz?
– Amikor elkezd menstruálni. Csináltassunk kismedencei ultrahangot, illetve adassuk be a HPV elleni védőoltást! Utána pedig minden évben, amikor az anya elmegy nőgyógyászati szűrésre, vigye magával a lányát is! Mutasson neki példát!

– A nőgyógyász nem az az orvos, akihez legszívesebben járnak a nők. Nem ez az egyik oka, hogy kevesen mennek el a szűrésekre?
– Nekem meg a fogorvos nem a kedvencem, mégis rendszeresen felkeresem.

– Hogyan tudja oldani a nőkben lévő félelmet, szorongást a vizsgálatok során?

– Feltételezek egy bizalmi viszonyt a nő és a nőgyógyász között, legyen az nő vagy férfi. Ha a beteg nem bízik az orvosban, ne válassza őt.

Sem az állami, sem a magánrendelésemen nem tapasztalok bizalmatlanságot. Minden alkalommal felhívom a pácienseim figyelmét saját felelősségükre az egészségük védelmében és a jövőjük miatt. Egy orvosnak minden nőt ugyanúgy kell szűrnie és lelkiismeretesen gyógyítania, legyen szó képviselő feleségéről vagy halmozottan hátrányos helyzetű nőről.

– Gondolom, a humor is jó eszköz a félelem eloszlatására.
– Emberfüggő, hogy kivel lehet viccelődni és kivel nem. Akinél látom, hogy vevő rá, annál megengedek magamnak egy-két poént.

– Sok nő nehezen beszél nőgyógyászati problémájáról. Mi ennek az oka?
– Sajnos a saját családjukban, édesanyjukkal sem beszélgetnek ilyen témákról. Tabuk nélkül kellene felvilágosítani a gyerekeket, és beszélgetni a testükben lejátszódó folyamatokról, problémáikról, kérdéseikről. Óriási szerepe van a nőknek, rajtuk múlik, hogy a következő generáció mennyire lesz egészségtudatos, jobban járnak-e majd szűrésekre. Természetesen az iskoláknak is nagy szerepe van a felvilágosításban, de mégiscsak a család az a közeg, ahol ezt elsősorban át kellene adnunk gyermekeinknek.