Itt a tavasz, hív a természet! – A legszebb hazai arborétumok, rezervátumok és tanösvények
A tavasz közeledtével, amikor már testünk, lelkünk áhítozik a szabadba, a hazai arborétumok, rezervátumok és nemzeti parkok remek túracélpontok lehetnek, egy-egy napsütéses hétvégén csodás program az ébredező természetet megfigyelni, magunkba szívni a tavasz illatát. Sok helyre már a következő hetekben is érdemes ellátogatni.
Virágba boruló arborétumok
A Csaplári-erdőben található Alcsútdobozi Arborétum a második világháborút megelőző időkben a Habsburg-család magyarországi birtokainak központja volt, mára hazánk legértékesebb, Európában szinte páratlan, 540 fajból álló élőfagyűjteményének birtokosa. Egyedülálló 24 törzsű óriástujája, zuhatagos bükkje, héttörzsű török mogyorója és 170 éves – ezzel az ország legidősebb libanoni cédrusa. Március elején szinte kötelező ellátogatni ide, mert olyankor az egész arborétum szemkápráztató hóvirágmezővé változik.
Aki a különleges virágok és cserjék szerelmese, annak bizonyára szerepel a bakancslistáján Magyarország és Közép-Európa egyik legcsodálatosabb botanikus kertje, a Jeli Arborétum, amely évről évre látogatók sokaságát vonzza az áprilisi–májusi rododendronvirágzás idején. Ilyenkor hetekre virágba borul az egész arborétum, a park területén található több ezer rododendronnak köszönhetően.
Tavasszal a Zirci Arborétum is virágba borul: ilyenkor igazán szép a parkon keresztülfutó Cuha-patak két oldalán látható, védett lágyszárú fajokból álló virágszőnyeg. Az arborétum arról is nevezetes, hogy ez ma hazánk legmagasabban fekvő élőfagyűjteménye, és itt csodálhatjuk meg a híres hársfasort, amelyet 1809-ben telepítettek.
A Szarvasi Arborétum a Körös parti csodák világa: a történelmi Magyarország közepén létesült több mint 200 évvel ezelőtt, és hazánk egyik legszebb arborétumának tartják. A kezdeti gyűjtemény Pepi gróf, azaz Bolza József gróf nevéhez kötődik, amelyet unokaöccse, Bolza Pál fejlesztett a Hármas-Körös szabályozása útján ligetes-fás arborétummá. A terület az idők során tovább fejlődött és kibővült. A kert különleges, népszerű óriásfája a Hegyi mamutfenyő, látványosságai a 200 éves tölgyek, a szabadon élő pávák és a tavasszal virágzó liliomfák.
Különleges bioszféra-rezervátumok
Vannak olyan kiemelt természetvédelmi területek a Földön, amelyek egyfajta rezervátumként próbálják megőrizni az egyes országokra jellemző élőhelyeket és tájtípusokat. Hazánkban összesen 6 ilyen bioszféra-rezervátum található, köztük az aggteleki és a Fertő tavi.
Az Aggteleki rezervátum része az Aggteleki-barlangrendszer is, amelyet leginkább cseppkövekkel ékes 270 barlangja tesz híressé – ezek közül is a legnevezetesebb a Baradla-Domica, amely 25 km-es hosszúságával a mérsékelt égöv egyik leghosszabb, csodálatos látványvilágú cseppkőbarlangja, de a változatos élővilág, a dús erdők, a kopár karsztok, vadregényes szurdokok is hívogatóak lehetnek a természet kedvelőinek. Csak kevesen tudják, hogy az Aggteleki Nemzeti Park területén található az egyetlen terület az országban, amelyet rendszeresen elönt a víz: Bodrogzug ilyenkor igen gazdag vízi élővilágnak ad otthont.
A Fertő tavi rezervátum a tó teljes magyarországi területét foglalja magába, és a Világörökség részét képezi. Ez a második legkönnyebben felmelegedő tó egész Európában (az első a Balaton), és vize harmincháromszor sósabb, mint a „magyar tenger”. Van egy nagyon különleges jelenség is, ami csak itt figyelhető meg, igaz, a híres fertői ferde vízhez nagy szerencse kell, ugyanis az kizárólag különleges és szélsőségesen szeles időjárási viszonyok között jön létre. Olyankor majdnem egy méter a vízkülönbség az északi és a déli part között. Érdemes tavasszal két kerékre pattanni, és körbetekerni a tavat, látnivalókban nem lesz hiány, de ha a kényelmesebb utat választanánk, hajókázhatunk is rajta.
Csodás nemzeti parkjaink
Aki szeret túrázni, és érdekli a különböző tájegységek múltja, kialakulása, az ok-okozati összefüggések, annak ajánljuk a geotúrákat a Bakony–Balaton Geopark területén. A szurdokvölgyek, öreg barlangok és hűs források kedvelőinek az Öreg-Bakony térségét ajánljuk, a lenyűgöző kőzetek szerelmeseinek a Káli-medence nyújt majd izgalmas ismereteket, míg a vulkánok és hévforrások rajongói a Keszthelyi-hegység csodái közt lelhetnek újabb kedvencre. Az állatszeretők számára a különböző Balaton-felvidéki tanösvények számos izgalmas, védett fajt rejtenek.
A Bükk hatalmas hegyvonulatai, különös sziklaformái megmozgatják a sziklamászás szerelmeseinek fantáziáját – nem is csoda, hiszen a csúcsokra felérve lélegzetelállító látványban lehet része annak, aki vállalkozik egy ilyen túrára. A Szőlő-kő, a Felsőtárkányi szurdok-szikla, a Bárány-kő, valamint a Fehér-kő egész évben mászható, és túraösvényeken is megközelíthető. A Bükki Nemzeti Park ad otthont a hazánkban ismert barlangok több mint egynegyedének is, ezzel különleges helyet foglal el a nemzeti parkok között. A tapasztalt természetjárók szerint a park legszebb kincseit az éjjeli órákban fedi fel: a Bükki Csillagoségbolt-park olyan hely, amit az életben egyszer mindenkinek látnia kell. A Bükki Nemzeti Park területén több megfigyelőhely is van, ahol a fényszennyezés már olyan alacsony mértékű, hogy láthatóvá válik az éjszakai égbolt, és teljes pompájukban tárulnak elénk a Tejútrendszernek – de akár az űr távolabbi régióinak – onnan belátható szegletei is.
Izgalmas lombkorona-tanösvények
Egyre népszerűbbek hazánkban is a lombkoronaösvények vagy tanösvények, és bár legek tekintetében ugyan nem kelhetünk versenyre a dél-amerikaiakkal, büszkék lehetünk az itthoni kínálatra. Talán mind közül a leghíresebb ösvény a hagyma alakú toronnyal díszített, 191 méter hosszú, Makói lombkoronasétány, amely márciusban nyit. A 9 méter magasan elhelyezkedő tanösvényen 10 szakasz található, amelyeken különböző információkat tudhatunk meg a fákról, madarakról, és egyéb erdei állatokról és növényekről. A lombkorona egyik érdekessége a benne található spirál alakú csúszda.
A kaszói lombkoronaösvény része annak a 4 tanösvényből álló rendszernek, ami Kaszó település környékén található. Az ösvények célja, hogy a növény- és állatvilágot minél jobban megismertesse a látogatókkal. Itt 9 méter magasan, 124 méter hosszan csodálhatjuk a fák mesés világát, és sokak örömére Kaszón kisvasút is közlekedik.
A szintén márciusban nyitó gyomaendrődi lombkorona-tanösvényt Erzsébet Liget néven találjuk meg a térképen. Különlegessége, hogy itt nemcsak a föld fölött, hanem a víz fölött is át tudunk kelni a kiépített faút segítségével. Maga az ösvény több mint 1000 méter hosszú, és tornya 15 méter magas. A zömében tölgyekből álló Karcagi Parkerdő nem kevesebb mint 314 m hosszú lombkorona-tanösvénnyel várja a kíváncsi érdeklődőket. Az ösvény 6 méter magas, a környék pedig 40 interaktív állomást kínál, és ideális kirándulócélpont gyerekekkel.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
