| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

Alkalmazkodsz és szolgálsz? – Nem várhatjuk el a másiktól azt, amit magunknak sem adunk meg 

2024. 08. 21.
Megosztás
  • Tovább (Alkalmazkodsz és szolgálsz? – Nem várhatjuk el a másiktól azt, amit magunknak sem adunk meg )
Kiemelt kép
alkalmazkodsz_es_szolgalsz_01_freepik.jpg
Lead

Az alkalmazkodás társadalmilag kívánatos és elvárt viselkedés, ám a túlzott megfelelésért súlyos árat fizetünk. Lehetséges-e egyensúlyt teremteni a saját szükségleteink és mások igényei között? Hogyan élhetünk önazonos életet?  

Rovat
Életmód
Család
Címke
alkalmazkodás
megfelelési kényszer
saját szükségletek
kimerültség
önelfogadás
meditáció
relaxáció
párterápia
Szerző
Szőnyi Lídia és Szöllős Ákos
Szövegtörzs

Domi története  

Domi nem ismert lehetetlent, híres volt lendületes és energikus személyiségéről. Bármilyen nehéz feladatot sodort elé az élet, tökéletesen megoldotta. Nagy népszerűségnek örvendett, barátai azt mondták róla, hogy van egy különleges szupererője: olvassa a gondolatokat. Pontosan tudta, hogy kinek mire van szüksége, mit szeret, és ő örömmel teljesítette mások kéréseit. Ha megkérdezték tőle, hogy mi okoz számára boldogságot, gondolkodás nélkül rávágta: az, ha mosolyt csal mások arcára, vagy ügyesen megold egy lehetetlennek tűnő feladatot. Boldognak, tettrekésznek és erősnek érezte magát.  

Gabival az egyetemen ismerték meg egymást. Szerelem volt első látásra. Dominak megtetszett Gabi visszafogottsága, izgalmas volt számára, hogy megtalálja az utat a szívéhez. Semmihez sem fogható izgatottságot érzett, amikor úgy érezte, hogy sikerült megnyitnia a lelkét. Igazán különlegesnek érezte magát, hogy épp hozzá, és egyedül hozzá tud így kapcsolódni.  

Gabi zárkózottsága biztos pontot jelentett Dominak a körülötte lévő folyton változó világban, úgy tűnt, a lány rendíthetetlen kőszikla, akit senki és semmi nem billent ki az egyensúlyából.  

Gabit pedig lenyűgözte Domi magas energiaszintje, vibrálása, problémamegoldó készsége, és nagyon megnyugtató volt megélnie, hogy valaki figyel rá, olvas a lelkében és meglátja a szükségleteit. Ebben a megtartó figyelemben megengedte magának, amit eddig soha: elkezdte kimutatni az érzéseit.  

Tíz év múlva egy építkezés és három közös gyermek születése után Domi megtörten ül a pszichológussal szemben. Úgy érzi, Gabi magára hagyta. Kimerült, és nem bírja tovább. Azt éli meg, hogy a család, a háztartás és a gyerekek körüli felelősséget egyedül cipeli, amiért nem kap köszönetet sem, és erről nem is tud a feleségével beszélgetni. Becsapottnak érzi magát, hiszen ő már egy pillantásból és sóhajból tudja, hogy Gabi mire vágyik, ám úgy érzi, hogy az ő igényei és szükségletei láthatatlanok. Nem akar elválni, de nem akar így élni sem. 

Kép
alkalmazkodsz és szolgálsz
Kép: Freepik

Belső tájak  

A Domihoz hasonló működésű emberek gyakran hosszú ideig észre sem veszik, hogy mennyire magányosak és fáradtak. Sokszor már csak a mély kimerülés állapotában észlelik, hogy elfogyott a lendületük. Azonban még ilyenkor is nehezen fogalmazzák meg azt, hogy konkrétan mire is volna szükségük. Ha pedig sikerül is, nehezen találnak alkalmat arra, hogy kimondják azt a társuknak.  

Ennek okát keresve felfigyelhetnek egy hiedelmekből, következtetésekből és megkérdőjelezhetetlen szokásokból építkező belső hangra: „Alkalmazkodhatsz, de csak azokhoz az elvárásokhoz, amelyek kívülről jönnek. Ami belül van, az rossz, fájdalmas, sebezhetővé tesz, éppen ezért jobb nem találkoznod vele. Ha kedvesnek, szerethetőnek szeretnéd érezni magad, mások igénye legyen az iránytűd.”  

A belső hang életük számos részletét szigorúan szabályozza: „Nem vagy kellemes látvány. Ha megváltoznál, másképpen néznének rád az emberek, vonzónak találnának. Kezdd el a munkát a külsődön: változtass már magadon…” Ha mégis kudarcot vall: „Szégyenletes, ahogyan viselkedsz, nem csoda, hogy úgy is nézel ki.”  

A belső hang általában azt is fontosnak tartja, hogy mások igényeinek szolgálata a lehető legtermészetesebb gesztus legyen: „Ha megérted, mire vágyik a másik, rögtön pattanj, és teljesítsd a kérését. Ne késlekedj, mert ezzel esetleg megbántod."  

„Küldetésed a környezetedben élők segítése. Cselekedj gyorsan, sőt, ha lehet, még azelőtt, hogy kifejezték volna, hogy mire vágynak.”  

A problémamegoldó működés a sikerük titka, ennek köszönhetik, hogy olyan jól haladnak előre az életben, gyakran nemcsak a saját életüket, hanem a szeretteik útját is egyengetik. Idővel azonban egyre kevesebb örömöt okoz számukra mások vélt igényeinek teljesítése, hiszen a cserébe jogosnak tűnő hála és szeretetkifejezés elmarad. Éppen ezért csak pillanatokra ízlelik meg azt az elégedettséget, amely korábban szárnyakat adott nekik.  

Ellenben a belső párbeszédek hihetetlen mértékben felerősítik a feszültség érzését. Ezáltal egy-egy kritikaként is értelmezhető mondat nagyon felerősítve érkezik meg hozzájuk, kívülről nézve szinte érthetetlen fájdalmat okoz nekik. A bensőt ilyenkor elárasztó szégyen szomorúsággá vagy dühhé válhat. Ilyenkor végtelenül letörnek, vagy éppen maguk számára is érthetetlen módon robbannak. Esetleg fáradtan próbálják túlélni a napokat, vagy olyan tevékenységgel vezetik le a feszültséget, amellyel értékrendjük szerint nem is értenek egyet: például rengeteget vásárolnak, falnak, alkoholt isznak vagy sorozatokat néznek.  

Ezek a tevékenységek segítenek nekik abban, hogy fájdalmukat egy időre eltávolítsák maguktól, ám végül újra felerősödik a szégyen, amely még nehezebbé teszi, hogy a továbbiakban megálljt parancsoljanak az automatikusan felharsanó, bántó belső hangnak. Hiszen úgy érzik, igazat mond, és tényleg elfogadhatatlannak látják magukat. E logika szerint ismét tenniük kell azért, hogy legalább valamennyire elfogadhatónak érezzék magukat. Újabb erőfeszítéseket igénylő és igen fárasztó feladatokat, tevékenységeket, szolgálatokat vállalnak, hogy picit megérezhessék, hogy elég jók saját maguk és mások számára. Például fogadalmakat tesznek arra, hogy többet mozognak, kevesebbet esznek, vagy végre rendesen megtanulnak angolul. Mindez csupa olyan tevékenység, amely jelentős erőbefektetést kíván, s a kitartáshoz valamilyen belső lelkesültség, öröm­érzet, belülről jövő, gyors és gyakori elismerés szükséges. Ám pont ennek módjait alig ismerik.  

Emellett az elfogadhatóság élményét kívülre helyezik, másoktól várnak elismerést. Ettől kiszolgáltatottá válnak, hiszen mások soha nem lesznek képesek arra, hogy folyamatosan táplálják bennük a szeretettség és elfogadottság érzetét.  

Ezért inkább mások iránt érdeklődnek, az ő ügyeiket támogatják, hogy saját háttérbe szorított nehéz érzéseikre és belső megéléseikre kevésbé kelljen figyelniük. A probléma ezzel csak az, hogy ezek az érzések előbb-utóbb valamilyen kerülő úton, de mindig előtörnek. 

Kép
alkalmazkodsz és szolgálsz
Kép: Freepik

Megengedem mindazt, ami van  

Az érzéseket nem lehet megszerelni, csak megfigyelni és elfogadni, hogy ezek is velünk vannak ebben a pillanatban. Tevékenységekkel, különböző szerekkel, az érzelmek lehasításával vagy elfojtásával hosszabb-rövidebb időre elodázhatjuk a találkozást velük, ezért azonban súlyos árat kell fizetnünk. A kimerülésig hajtjuk magunkat, eltávolítjuk magunkat a valóságtól, nem éljük meg az életünket, és éppen azok az érzések kezdenek rajtunk uralkodni, amelyek elől menekülni szerettünk volna.  

Érdemes ezért a belső valóságunk felé egy megengedő, ítélkezésmentes kíváncsisággal fordulnunk. A cél nem az, hogy mindig, minden pillanatban, maradéktalanul jól érezzük magunkat, hanem hogy jól érezzük mindazt, ami a valóságunk része itt és most. Ennek egyik eszköze lehet a szemlélődés, a relaxáció vagy meditáció.  

A kép, amely a társadalmunkban tévesen elterjedt a meditációról, jól példázza azt, hogy mennyire erős az általános törekvés, hogy ne érezzük saját érzéseinket, hanem kontrollálható, kiszámítható élményekkel helyettesítsük azokat. A meditáló személyeket úgy ábrázolják, mint akik törökülésben elhelyezkedve a földön, hüvelyk- és mutatóujjukat összeérintve rezzenéstelenül, behunyt szemmel ülnek.  

Azt sugározzák, hogy őket nem érintik meg az események és az emberek, hidegen hagyják őket a dolgok, mert rendíthetetlen magabiztosságuk lepergeti róluk a valóságot. Ez tökéletes ellentettje annak, ami ilyenkor történik.  

A belülre irányított fókusz éppen arra indít, hogy végre teret adjunk a saját érzéseinknek, gondolatainknak és belső élményeinknek. Szemléljük őket bátran, de engedjük őket tovább, ne hagyjuk, hogy a teljes figyelmünket elfoglalják. Szeressük a testünket, és vegyük észre a jelzéseit. Ne csak a kavargó gondolatok áradatában sodródjunk a múlt felett rágódva vagy a jövőre figyelve, hanem álljunk meg, hogy szemügyre vehessük azt, ami éppen most van és zajlik. Ez segíthet felismerni a tudat alatti szükségleteket. A Domihoz hasonló embereknek ez azért is olyan nehéz, mert annyira mások igényeire hangolódnak, hogy gyakran fogalmuk sincs arról, hogy nekik mire volna szükségük.  

A gyógyulás útján fontos felismerni azt is, hogy az alkalmazkodás és a mások szükségleteire figyelés milyen történetekből, hiedelmekből vagy mintából fakad. Dominak például kora gyermekkorától kezdve a családban a mérleg nyelvének kellett lennie. Bár a szülei nagyon szerették őt, de a saját nehézségeik és a párkapcsolati konfliktusaik miatt kevés érzelmi energiájuk maradt a gyermekükre. Domi igyekezett minél kevesebb problémát okozni, és megkönnyíteni a szülők életét, valamint megadni számukra azt a szeretetet és gondoskodást, amit maguknak és egymásnak nem tudtak megadni. Később a párkapcsolati választásában is ezt a mintát követte.  

Gabi érzelmi bezárkozása ismerős volt számára, ezzel együtt pedig biztonságos és megnyugtató is. Hitt abban, hogy ha mindent tökéletesen megtesz, akkor szerethető lesz, ezért lemondott a saját szükségleteiről, és a másik igényeire figyelt. Amikor Gabi nem úgy reagált erre, ahogyan szerinte érdemelte volna, kétségbeesett.  

Ez vissza is repítette az időben, és átélte ugyanazt a der­mesztő kilátástalanság-, elveszettség- és elkeseredettségérzést, amelyet gyermekként élt át, amikor a szülei számára láthatatlan maradt.  

A tudatosítás, megfigyelés, illetve a jelen és a múlt szétszálazása által az érzései ugyan nem múltak el, de lehetőséget kapott arra, hogy ne automatikusan cselekedjen, hanem szabadabban dönthessen arról, hogy a választott értékei szerint mit szeretne tenni, szeretetből másokért cselekedni, vagy a saját igényeire figyelni.  

Az öngondoskodás értékét gyakran alábecsüljük vagy hátrébb soroljuk. Amikor sok a feladat, akkor az alvás, a pihenés, az edzés az, amiről elsőként lemondunk. Mindent megteszünk a másikért, és azt reméljük, hogy cserébe majd ő hálából gondoskodni fog rólunk, és szeretni fog bennünket. Ez biztos útja a párkapcsolati feszültségeknek. Nem várhatjuk el a másiktól azt, amit magunknak sem adunk meg.  

Domi egyedül ment a pszichológushoz, mert Gabi elutasította a párterápiát. Bár ebben a cikkben Domi motivációit, belső tájképét jártuk körbe, fontos kiemelni, hogy a párkapcsolat dinamikáját és történetét ketten együtt ötven-ötven százalékban hozták létre. Egyedül nehéz változtatni a rendszeren, de már egy tag változása is hat rá, mert a kapcsolat többé nem maradhat ugyanaz. A párok ilyenkor vagy elfejlődnek egymás mellett, vagy az egyik megérzi a másik változásán, hogy neki is változnia kell. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt. 

Kapcsolódó tartalom

Kép
önzőség

Önző nők klubja – Csak magadra tudsz gondolni?

A nő, ha szül, akkor kényelmes, mert nem akar dolgozni, inkább otthon lebzsel a gyerekkel. Ha dolgozik, akkor önző, mert képtelen átadni magát az anyaság örömeinek, pedig ketyeg a biológiai órája. Ha szül, de elmegy dolgozni, és a csecsemőjét bölcsödébe adja, az nagyfokú elhanyagolás, mert nem tud kialakulni...
Háttér szín
#c8c1b9

„Minket semmiben sem korlátoz, úgy élünk, mint más családok” – A Németh család kizárólag Down-szindrómás babát akart örökbe fogadni

2024. 08. 21.
Megosztás
  • Tovább („Minket semmiben sem korlátoz, úgy élünk, mint más családok” – A Németh család kizárólag Down-szindrómás babát akart örökbe fogadni )
Kiemelt kép
downos_baba_orokbefogadasa.jpg
Lead

A kismamáknak azért ajánlják a Down-szűrést, mert ha pozitív eredményt mutat, akkor – hazánkban törvényes úton 24 hetes korig – abortálható a magzat. Némethné Baky Tímea szociális munkás, gyógypedagógus szerint sokan az ismeretlentől félnek, és a legrosszabb példákkal ijesztgetik őket, holott az így született gyermekek kedvesek, derűsek, őszinték. Timi a munkája során „beleszeretett” a sérült emberekbe, és férjével együtt kizárólag Down-szindrómás babát akartak örökbe fogadni. 13 évvel ezelőtt valóra vált az álmuk, és azóta három vér szerinti gyermekük is született.  

Rovat
Életmód
Köz-Élet
Család
Címke
Down szindróma
nyílt örökbefogadás
downos baba örökbefogadása
Szerző
Csák-Nagy Kriszta
Szövegtörzs

Más ódzkodik attól, hogy sérült gyermeket fogadjon örökbe. Ti mégis Down-szindrómáshoz ragaszkodtatok. 

A kisugárzásuk számomra vonzó. Benne van az őszinteség, a fesztelenség, a humor, a jókedv, a kedvesség.  

Milyen körülmények között találkoztál velük? 

Az első munkahelyemen, a Down Alapítványnál felnőtt értelmi fogyatékosokkal foglalkoztam. Teljesen véletlenül keveredtem oda, nem is tudtam, mit vállalok. Már az első napon beszippantott az élmény. Az ottani vezetőm nevelőszülőként hazavitt egy pici downos babát, akit a kórházban hagytak. Akkor kezdett el foglalkoztatni, hogy milyen jó lehet nemcsak a munkahelyen együtt lenni velük, hanem otthon is. 

Ha felnőttként ilyen jó fejek, pici babaként is nagyon aranyosak lehetnek. 

Ezt a gondolatot elkezdtem forgatni magamban, de akkor még főiskolára jártam. 

Később hogyan sikerült összehangolnod a vágyadat a férjed elképzeléseivel?  

Ádám az első diplomáját szociálpedagógia szakon végezte. Bár sosem dolgozott a szakmában, csak rövid ideig másodállásban, mégsem állt távol tőle ez a világ. Már az elején megosztottam vele, hogy számomra ez fontos, és lehetünk-e így egy pár. Igent mondott, és később sem származott ebből konfliktusunk.  

A legtöbb esetben meg sem tartják a magzatokat, ha kiderül a rendellenesség. Mitől félhetnek leginkább? 

Szerintem az ismeretlentől. Az orvosok áthárítják a felelősségüket, inkább a legrosszabb példákat hozzák, az édesanyák pedig bíznak bennük. Ha lenne tapasztalatuk downos emberekkel, kevésbé ijednének meg. 

Amikor Samu hozzátok került, megbolygatta a mindennapjaitokat? 

Hirtelen váltunk szülővé. Terveztük, de nem gondoltuk, hogy ilyen gyorsan fog menni. Mi úgy jelentkeztünk, hogy kizárólag Down-szindrómás baba jöhet szóba, és azt nem kalkuláltuk be, hogy abban a sorban csak mi állunk. Január végén volt az első találkozásunk a szakszolgálat munkatársaival, és május elején hozhattuk haza Samut, aki márciusban született meg. A férjem épp egyetemre járt, én párhuzamosan kettőre, emellett dolgoztunk. A nyaralásunkat két főre kötöttük le, mert nem feltételeztük, hogy hárman leszünk. Felforgatta az életünket, de egy-két nap után természetes lett, hogy családdá bővültünk, és van egy gyermekünk. Felvettük a ritmust, mert sorra jöttek a korai fejlesztések és vizsgálatok. Nagy segítségünkre volt Steinbach Éva, a Down Alapítvány munkatársa. Rengeteg információval segített, hogy ne nekünk kelljen mindennek utánajárni. 

Hanga négy évvel később érkezett hozzátok, ezúttal nyílt örökbefogadással. Ezt az utat kedvezőbbnek találtátok? 

Nem tudok választani. Jó, hogy ismerhettük Hanguska vér szerinti szüleit és ikertestvéreit, a mai napig tudunk egymásról, de nincs bennünk hiányérzet, hogy Samunál nem így történt. 

Hanga élettörténete hamar lezárult, mindössze egyévesen. Mi volt a probléma? 

Hatalmas kérdőjel bennünk, mert egyik betegsége sem indokolta. A 31. hétre született, pici lyukkal a szívén, de downosoknál ez gyakori. A lyuk magától is összenőhet, vagy megműtik. Közben refluxos és asztmás lett. Valószínűleg mindez összeadódott, és nem bírta a szervezete. 

Hogyan sikerült feldolgoznotok, különösen Samunak? 

Samu akkor még nem tudott beszélni. Hiába lett volna millió kérdése, nem tudta feltenni, ezért csak tapogatóztunk, mit érthet az egészből. 

Ötéves volt, de értelmileg egy kisebb babához hasonlított. Látta, hogy már nincs velünk a húga, és mindenki szomorú. Minket az tartott életben, hogy Samu továbbra is velünk maradt. A veszteség feldolgozásában sokat segített a hitünk; mellettünk állt a gyülekezetünk és a családunk is.   

Mennyi idő elteltével születtek a vér szerinti gyermekeitek? 

Hanguska halálának évében, decemberben derült ki, hogy gyermeket várok, és augusztusban született meg Sebi, aki most hétéves. Őt két-két év elteltével követték a lányok. 

Samu jól beilleszkedett a közösségekbe? 

Integrált bölcsibe és oviba járt, két év után azonban speciális óvodába vittük, mert igazi barátot szerettünk volna neki, aki nemcsak kedvességből figyel rá, hanem kölcsönös a barátság. Istennek hála jól sikerült, az ovis barátjával azóta is szoros a kapcsolat. 

Az ép gyerekek és a szüleik hogyan viszonyultak hozzá? 

Ez egy fellegeken járó két év volt, elfogadó közeggel. A mai napig több családdal találkozgatunk. 

Samu azóta 13 éves lett. Szereti az iskolát? 

Speciális iskolába jár, a sportolási lehetőségek miatt tavaly váltottunk intézményt. Délutánonként úszik és atletizál. Jól tanul, és kedveli az osztálytársait.  

A sporton kívül van más hobbija? 

A zenélés. Kiskora óta szerette a játékgitárokat, de karácsonykor kapott egy igazit, és oktató segítségével tanul gitározni. A húrok pengetése teljesen felszabadítja. 

Megtanult olvasni, írni, számolni? 

Szavakat, mondatokat összeolvas, és érti is. Nagy nyomtatott betűkkel, diktálás útján ír, de a számítógép világában ez nem a legfontosabb. A számfogalma kevésbé alakult ki, ami jellemző a downosokra. Inkább a praktikus oldalról próbáljuk megfogni a lexikális tudást, hogy mire lesz szüksége az életben.  

A fontosabb területeken sikerült önállósulnia? 

Igen, erre tudatosan törekedtünk. Szobatiszta, önállóan öltözködik, sőt szelektál az otthoni, kényelmes és ünnepi cuccai között. Jobban tartja a rendet, mint a többiek. Késsel-villával, önállóan eszik. Főzésnél szívesen segít; krumplit, répát pucol, sajtot reszel. 

Tervezgetitek a jövőjét? 

Szinte biztosak vagyunk abban, hogy önálló életre nem lesz képes, de egy támogatott lakhatáson belül jól megállja majd a helyét. 

Ha össze kellene hasonlítanod Samut és a vér szerinti gyermekeidet, mi a feltűnő különbség köztük? 

Ha a gyerekeimet kérdeznéd, azt mondanák, hogy semmi. Tudják, hogy Samu Down-szindrómás, már felismernek hasonló gyerekeket, mert elég sok családdal összejárunk, de számukra ugyanúgy gyerek. Nem úgy viselkedik, mint más 13 éves, de ő is kamaszodik, és néha türelmetlenebb. 

Milyen családi programokat szoktatok szervezni? 

Samu szeret társasjátékozni, de nem a stratégiai, hanem az egyszerűbb játékok vonzzák. Ebből a szempontból egy szinten van a testvéreivel, és mindannyian élvezzük a közös játékokat.  

Az öccse, Sebi szeret focizni, és Samu sokszor csak azért megy vele, hogy kedveskedjen neki. Mindig szeret a testvérei kedvében járni.  

Szoktatok nyaralni? 

Gyakran sátrazunk. Az elején féltünk, nehogy elinduljon az éjszaka kellős közepén, de szépen megtanulta, mire kell figyelni a kempingben. Minket semmiben sem korlátoz, ugyanúgy élünk, mint más családok. 

Nem szívja le az energiádat az, hogy a munkahelyen és otthon is fokozott figyelemmel és türelemmel legyél?  

Nagyon szeretem a munkámat, engem nem fáraszt, inkább feltölt.  

Marad énidőtök, lehetőségetek a kikapcsolódásra? 

Nem, de nem azért, mert van egy downos gyermekünk, hanem négy gyermek nyüzsög körülöttünk. Samunak sincs több programja, különórája, mint a többieknek. Szeretjük a közös programokat, a kirándulásokat; ez minket is kikapcsol. Az is feltölt, hogy más, hasonló családokkal találkozunk. Nem vagyunk fáradtabbak, mint bárki más. Az igazsághoz tartozik, hogy a szüleim a szomszédunkban laknak, ahová gyakran átugranak a gyerekek, és így nem kell cipelnünk mindenkit mindenhová a napi rutin során. Arra figyelünk, hogy egymásnak adjunk szabadidőt. 

Melyik alapítvány tevékenységéhez kapcsolódtatok? 

Egy kedves ismerős család hozta létre a Promerita Alapítványt, amikor a Down-szindrómás lányuk született. Mivel mi is szerettünk volna indítani egy alapítványt, és a négy gyermekük mellett ők eléggé leterheltek, ezért közösen visszük. Cserkész- és családi programokat szervezünk az érintetteknek, de főleg hosszú távú célokért dolgozunk: a támogatott lakhatásukért és a helyükért a munkaerőpiacon.  

Kapcsolódó tartalom

Kép
Tejfel család

A végsőkig igent mondtak negyedik gyermekükre – A Tejfel házaspár és kislányuk, Mária története

A Tejfel házaspár története tanúság arról, hogy ha esélyt adunk az élet növekedésének, egy dolgot százszorosan kapunk vissza: szeretetet. Abban a világban, ahol a beteg magzattól sok esetben inkább szabadulnának, ők kitartottak gyermekük mellett. Bár a gyásszal is szembe kellett nézniük, vallják: Istenbe kapaszkodva megerősödtek.
Háttér szín
#f1e4e0

Műteremvillák az eperfák árnyékában, ahol Jókai Mór is lakást vett – A terézvárosi Epreskert története

2024. 08. 20.
Megosztás
  • Tovább (Műteremvillák az eperfák árnyékában, ahol Jókai Mór is lakást vett – A terézvárosi Epreskert története)
Kiemelt kép
epreskert.jpg
Lead

Eperfák, műteremvillák, szobrok, jelmezes estélyek és oroszlánnak öltöztetett német dog. Számtalan izgalmas történet mesél arról a terézvárosi területről, amelyet a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utca határol. Az itt elterülő liget ugyanis közel százötven éve ad otthont a művészeknek. Az Epreskert nem csupán egy park, ez pedig többek között Strobl Alajos szobrász lelkesedésének és gyűjtőszenvedélyének köszönhető. 

Rovat
Köz-Élet
Címke
Epreskert
Terézváros
Strobl Alajos
Benczúr Gyula
Pátzay Pál
Szerző
Jancsó Ágnes
Szövegtörzs

Selyemhernyók a városban

Nehéz elképzelni, hogy a XVIII. században a mai Kodály köröndön túli terület valóságos homoksivatag volt. Az erősebb szél úgy hordta szét az apró szemcséket, hogy azok az egész városban kavarogtak. Bár a területen itt-ott felbukkantak majorságok, gyümölcsösök, kertek, szőlőültetvények és présházak, a homokos talaj megkötéséhez fákra volt szükség, így jelentek meg az akácok mellett az első eperfák. Az eperfákat azonban nem termésük, hanem leveleik miatt ültették. 

Hazánkban ugyanis ekkor vette kezdetét a selyemgyártás, a selyemhernyók egyetlen táplálékforrása pedig nem más volt, mint az eperfalevél. 

Ezt használta ki a spanyol származású Valero család, amely 1776-ban alapított selyemgyárat a mai Király, Akácfa, Dob, Kürt utcák által határolt területen. A termelés növekedésével 1851-ben az üzem egy új, Hild József tervezte épületbe költözött át a Honvéd utcába. A mai Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utca által határolt terület, s benne az eperliget pedig három évtizeden át parlagon hevert. 

Huszárvágással a kertbe 

Az 1867-es kiegyezést, illetve Buda, Óbuda és Pest 1873-as egyesítését követő években fontossá vált, hogy az új főváros számos részét, többek között a mai Andrássy út környékét is rendezzék. A tervek megvalósítása azonban bontással kezdődött, a munkálatok pedig Huszár Adolf műtermét is érintették. A szobrászművész, aki ebben az időben épp Deák Ferenc Kerepesi temetőbe (ma Fiumei úti sírkert) szánt mauzóleumán dolgozott, kárpótlásként az akkor még rendezetlen Epreskert területén kapott új telket 1879-ben. 

Az 1880-as évektől az állam a Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde számára adta át a ligetet, ahol az intézmény két festészeti és egy szobrászati mesteriskolát nyitott, hogy a diákok közvetlenül a korszak meghatározó művészeitől leshessék el a fortélyokat. 

Elsőként Benczúr Gyula jutott műteremházhoz, őt követte Lotz Károly a festőiskolájával. 

A szobrászati képzést Strobl Alajos indította el, aki hamar az Epreskert lelkévé vált. 

Kép
Epreskert szobrászat

Pátzay Pál szobrászművész epreskerti műtermében Kodály Zoltán mellszobrával, 1966. Balra a háttérben a Támaszkodó nő szobra, később Kodály síremlékeként állították fel – Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
 

Cézártól Erzsébet királynéig 

Strobl Alajos 1889-ben költözött az akkor még rendezetlen Epreskertbe, és az első pillanattól szívén viselte a terület sorsát. Nem csupán a kert rendezésére volt gondja, hanem színes kulturális programokat, történelmi színdarabokat és jelmezes estélyeket is szervezett. Az eperfák árnyékában aranyhalakkal teli szökőkút díszítette a ligetet, amely otthont adott több különleges állatnak is. 

Ilyen volt „Maki, a kedves imitátor. Többnyire láncon tartják, mert ugyancsak sok gondot ad, ha elszabadul; a fa tetejére nehéz utánakapaszkodni. A Mátyás király épületének romjai között őzek és nyulak tanyáznak, a remek szobrok piedesztáljain büszkélkedik egy kakas. [...] Azonban van egy fenevadja az igaziból. A sivatag királya, a legveszedelmesebb bestiák egyike az, amilyennel találkozni még az Epreskertben sem tanácsos [...] megnyugtatásul közöljük, hogy az oroszlán nem egyéb, mint egy becsületes, illemtudó német dogg. A Cézár. Stróbl Alajos, Cézár gazdája csináltatott neki egy oroszlángallért, s pamacsot a farka végére”, hogy elriassza a besurranó tolvajokat – olvasható az Uj Idők 1900-ban megjelent számának hasábjain.

 A Magyar Szalon 1891–92-es kiadványában egy művészestélyről számolnak be: „Gyors egymásutánban hozták a fogatok a közönséget. [...] Itt egy bájos rococo jelmez a legfantasztikusabb változatokkal; ott török, khinai, oláh és görög jelmezek elbűvölő színgazdagsággal; szerecsen-costume, frakk, bohócsüveg és cylinder a legkülönbözőbb egyvelegben, mintha csak a londoni vásárról festettek volna egy csoportképet. Ott volt egész Budapest.” 

A vendégsereget tarkabarka látványosságok fogadták, többek között a Barnum Múzeum, „mely az igazi ritkaságok gazdag tárházát mutatja be, hol megvan mindaz, aminek meg kellene lenni.” 

„Többek között látható volt Achilles sarka, mely természetesen nem egyéb, mint egy rongyos czipő leszakadt sarka, Eris almája, egy valóságos vöröshagyma, Tinódy lantja, melyet Gyulai Pál kezel, valami fadeszka zsineghúrokkal”, valamint „spiritista festő műterem, melyben az volt a legeredetibb, hogy semmit sem látott az ember”. 

Strobl a műtárgyakért is rajongott, számtalan alkotást mentett meg, és helyezett el az Epreskertben, így a budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén a Mátyás-templom XIII–XIV. században készült kapuzatát, valamint a Kolozsvári testvérek által készített Sárkányölő Szent György-szobrának és Mátyás király bau­tzeni domborművének másolatát. Az Epreskert közepén Mayerhoffer András 1744–49-es józsefvárosi kálváriája is helyet kapott, amit Strobl a lebontástól mentett meg. 

Számos ismert szobor mása is felbukkant itt, ez nem is olyan meglepő, hiszen a képzőművészek másolatok készítésével is keresték kenyerüket. A kert egyik legértékesebb darabja Erzsébet királyné carrarai márványból készült szobra. A műalkotást eredetileg Szécsi Antal és Mayer Ede szoborcsoportjának részeként az Országház kupolacsarnokába szánták, de a felállítás technikai nehézségekbe ütközött. Sissi szobrát 1950-ben az újrahasznosítástól mentették meg Strobl szellemi örökösei, de ide került a Pátzay Pál által készített Sztálin-mellszobor is. 

Epreskert kép
Epreskert kép 2
Epreskert kép 3
Epreskert szobrász
Epreskert udvar
Epreskert villa
Epreskert kép
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert kép 2
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert kép 3
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert szobrász
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert udvar
Fotó forrása: Wikipedia
Epreskert villa
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert kép
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert kép 2
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert kép 3
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert szobrász
Fotó forrása: Fortepan
Epreskert udvar
Fotó forrása: Wikipedia
Epreskert villa
Fotó forrása: Fortepan
Megnézem a galériát

Jókai-Feszty-szalon 

Míg a szobrászok jellemzően a Lendvay, a festők a Bajza utcában éltek. „Az epreskerti művésztelep hatalmasan fejlődik. Egymásután építik rajta az ízléses nyaralókat és műtermeket. […] Maholnap készen lesz egy új műterem és nyaraló, a Feszty Árpádé, melynek terveit maga a művész csinálta. Az egyemeletes épület góthikus ablakaival s nemes egyszerűségével igen kellemes benyomást tesz. [...] A művésznek nemcsak műterme lesz itt, hanem magánlakása. Ott fog lakni Jókai Mór is, kinek a leánya Jókai Róza tudvalevőleg Feszty Árpád neje” – adta hírül a Pesti Hírlap 1891-ben. 

A velencei paloták ihlette villában pezsgett az élet, írók, újságírók és politikusok, többek között Justh Zsigmond, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc és Gozsdu Elek voltak a szalon állandó vendégei, ahol a tarokkpartik mellé svábhegyi bor dukált. 

Az ijfú pár és az író között azonban egyre fagyosabbá vált a hangulat, egyrészt a mulatságok növekvő költségei, másrészt Jókai új házassága miatt. A hetvennégy éves író 1899-ben feleségül vette a nála több mint ötven évvel fiatalabb Grósz Bella színésznőt, akivel végül az Erzsébet körútra költöztek át – az epreskerti ingatlan pedig a Petőfi Társaság tulajdonába került. 

A művészet szolgálatában 

Az első világháború az epreskerti idillnek is véget vetett, a műtermekben ideiglenesen hadikórházat alakítottak ki. Az 1920-as évekkel új időszak kezdődött, az egyre szaporodó magánvillák kiszorították a művészeket. A területéből jócskán vesztő kert 1921-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetem tulajdonába került, ezzel párhuzamosan jelentek meg a plein-air festészet művelői. Az Epreskert hamarosan nem csupán az alkotás helyéül szolgált, többen ide költöztek, annak ellenére, hogy a körülmények egyáltalán nem voltak kedvezők. 

„A helyiség nedves, egészségtelen volt, mert fűteni sem lehetett, WC sem volt, de hat évig kibírtuk” – emlékezett vissza Barcsay Jenő festő. A második világháború nem kímélte a kertet, a tüzelőhiánnyal küzdő lakosság egy kivételével kivágta az eperfákat. Csak az 1960-as években, Pátzay Pál rektorsága idején ültettek a helyükre csemetéket. Az Epreskert 2013 óta műemléki védettséget élvez, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő, szobrász és látványtervező tanszékének műtermei, valamint a fém- és bronzöntő, kőfaragó, gipsz-, illetve üvegműhelyeknek ad otthont, a belépés engedélyhez kötött. 

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Kolozsvár botanikus kert

Délkelet-Európa egyik leggazdagabb botanikus kertje – „Mindent a szemnek, semmit a kéznek”

E fenti mondattal intette óvatosságra az 1860-as években az új kolozsvári füvészkert látogatóit Brassai Sámuel természettudós, a múzeum lelkes őre, aki valószínűleg nem sejtette, hogy hatvanöt évvel később a botanikus kert növényei már a Majális utcában bontogatják leveleiket. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem intézményeként működő műemléket ma a délkelet-európai térség...
Háttér szín
#dcecec

„Emberek, a lényeg az, hogy szülni jó” – Isten éltessen, Magyarország!

2024. 08. 20.
Megosztás
  • Tovább („Emberek, a lényeg az, hogy szülni jó” – Isten éltessen, Magyarország!)
Kiemelt kép
augusztus_20_gondolatok.jpg
Lead

Áll a kempingünk mellett egy magányos fa. Messziről is bárki kiszúrhatja, szinte a semmiből nőtt ki, rövid törzsét kusza ágak ölelik, amelyeket pirosló bogyók pettyeznek. Egy külső szemlélő elsőre azt mondaná, vadalma, de mi, szomszédok csak a naptárt látjuk benne. Virágzik, amikor megérkezünk, aztán megjelennek a kemény zöld golyók, és most, hogy már pirosan kelletik magukat, tudjuk, hamarosan vége a nyárnak.

Rovat
Köz-Élet
Vélemény
Címke
augusztus 20
államalapítás
István király
Szerző
Jámbor-Miniska Zsejke
Szövegtörzs

Kétszer hullott az alma a földre, amióta utoljára láttam Julcsit, s nem is számítottam arra, hogy valaha újra találkozunk. Mégis nemrég a parkolóban lefékezett egy gyönyörűen felújított UAZ. A sofőr és társa kiszálltak az autóból, a takarásban négy láb járta a kipakolás vidám koreográfiáját. Aztán már nem is négy, hanem rögtön tizenkettő! A kutyák lihegve előre szaladtak, és abban a pillanatban megláttam őt, első vendégeink egyikét, aki vőlegényével azért jött Magyarországra, hogy világra szóló lagzit csapjanak. 

Azóta ott csillog Julcsi ujján a karikagyűrű, és amikor Benjamin is előlépett a furgon mögül, felnevettem: a hasánál apró pici babalábak kalimpáltak a hordozóban.

 „Ő Bulcsú” – mutatta be kisfiát, immár magyar nyelven, alig érzékelhető akcentussal. Erre én is megfordítottam a babakocsit, benne a szintén féléves Bíborral, akihez kacagva gratuláltak, majd közösen megállapítottuk, hogy milyen sok csodálatos változás történhet mindössze három szezon alatt: két nagyszerű kis emberrel és egy belga sráccal is gazdagodott a nemzet, akit egy nem mindennapi esküvő során „fogadott örökbe” Magyarország. 

Ha nem sikerült volna ezer éve létrehozni ezt a hazát, Julcsi nem tudta volna megmutatni férjének annak csodáit, nem tanította volna meg az anyanyelvére, és talán az olyan régi magyar nevek sem maradtak volna fent, mint a Bulcsú. Miért tartozunk hálával Szent István királynak? Mindenért, ami számunkra otthonos és megszokott: nélküle a nyelvünk, a szokásaink és a gondolkodásmódunk sem olyan lenne, mint most. Az, hogy ma tizenötmillióan együtt ünnepelhetünk, annak köszönhető, hogy az őseinknek lettek gyerekeik. Jövő nemzedékek is csak akkor lehetnek, ha mi az életadás mellett döntünk. 

Most, hogy ilyen ütemben fogyunk (júniusban megyénként naponta átlagosan csak 10 baba született), bár nem „nekik szüljük”, a közösségünk számára is még nagyobb kincs lett a gyermek. Mégis amióta kongatják a demográfiai vészharangokat, sokasodnak az érvek és ellenérvek, hogy miért szüljünk vagy ne szüljünk, ki mennyit kap, ha szül, vagy mekkora összegtől esik el, ha nem. Miközben sokan „szülőgépek gyártásáról” meg „a nők kizsákmányolásáról” beszélnek, és összevesznek a pénzen, egy hang alig hallhatóan, mégis határozottan azt mondja: „Emberek, a lényeg az, hogy szülni jó.” 

Ez a mi hangunk, az anyáké, apáké, nagynéniké, nagybácsiké, keresztszülőké, mindenkié, aki szereti a gyerekeket. 

Nem a kormányoknak, társadalmi elvárásoknak, nem a hitelért, nem a rokonoknak vagy karrier helyett szülünk, hanem azért, mert a gyerekeinkkel lenni jó. Megfogni egy kis kezet, hallani a csilingelő kacajt, érezni az ölelést, megvigasztalni, ha fáj, ünnepelni, játszani, gondolkodni, továbbadni, együtt fejtegetni és újratanulni a világot. Olykor küzdelmes és nehéz az út, de ha egy szóval kellene jellemezni a szülőséget, a legtöbben mégis a boldogságot választanák. 

Milan Kundera szerint „ha gyerekünk van, nem vethetjük meg a világot, hiszen ebbe a világba szüljük. A gyerek miatt kötődünk a világhoz, gondolunk jövőjével, vetjük bele magunkat lármáiba, háborgásaiba, vesszük komolyan gyógyíthatatlan ostobaságát”. 

És ez a mi kis világunk, Magyarország – amihez a gyerekeink által is kötődünk, ami cipel minket a hátán, akkor is, amikor nem bánunk vele szépen, aminek gondolunk a jövőjével, és belevetjük magunkat viharaiba, aminek a földjéből táplálkozunk, növekedünk, ágasbogas lombkoronát növesztünk – ma éppen szülinapos! Kossuth Lajos szavaival élve a haza örök, s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, ami van, hanem az iránt is, ami lehet, s lesz. 

Isten éltessen, Magyarország! 

 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép

Hogyan lehet szeretni ezt a kipárnázatlan országot?

Pilinszky János nyomán sokan idézik Simone Weilt, aki egy írásában kifejtette, hogy a hazát csak részvéttel szabad szeretni. Sokan idézik, de kevesen olvassák el a francia filozófusnő erről szóló írását.
Háttér szín
#dfcecc

„Jólesik beszippantani a kárpátaljai levegőt” – P. Béres Ildikó színművész, televíziós műsorvezető

2024. 08. 19.
Megosztás
  • Tovább („Jólesik beszippantani a kárpátaljai levegőt” – P. Béres Ildikó színművész, televíziós műsorvezető)
Alcím
Magyarok közösségben
Kiemelt kép
p._beres_ildiko.jpg
Lead

P. Béres Ildikó Kárpátalján született, és szülőföldjét érzi igazi otthonának, annak ellenére, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban dolgozik, és már több időt töltött Erdélyben. „Kárpátalján hihetetlen összetartással tudnak élni, e nélkül már nem lenne ott magyar ember. Bíznak abban, hogy lezárul ez a korszak, és újra tudnak majd építeni egy új életet ott, ahol születtek” – jellemzi a kárpátaljaiak helyzetét. 

Rovat
Életmód
Köz-Élet
Címke
Kárpátalja
Kárpátalja ma
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
P. Béres Ildikó
Magyarok közösségben
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

A színésznő mesél a kijevi magyar nyelvű színészképzésről, az anyaországi szakmai tapasztalatokról, hogy otthon érzi magát az orosz kultúrában is, és szereti azt a sajátos kárpátaljai nyelvhasználatot, amelyben keverednek a magyar, hucul, román, ukrán és orosz szavak. „Mi, határon túliak jobban hasonlítunk egymásra, mert sokkal fontosabb számunkra a magyar szó, a magyar föld, a magyar kenyér – véli. – Nálunk van súlya ezeknek a dolgoknak. Nekünk jobban meg kell küzdenünk azért, hogy tovább vigyük a magyar kultúrát, mint egy anyaországinak.”

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Lóci játszik énekese, Csorba Lóci

Csorba Lóci: „A Vajdaságban van egy alapvető lendület, amit nagyon szeretek”

Úgy került bele a keresztneve a zenekara nevébe, hogy megkérdezték tőle, kedden ki játszik, mire ő: a Lóci játszik! A programban már leírva is ez szerepelt. Előtte portugál és filmes szakon végzett, előbbit brazilmániája miatt választotta, utóbbit hasznosítva filmzenéket is ír. Első, gimis bandája, a Grand Hotel Budapest...
Háttér szín
#f1e4e0

Jézus az ablakban, Szent Ferenc a háztetőn – Bibliai bábokat készít Kuruczné Lovas Júlia

2024. 08. 19.
Megosztás
  • Tovább (Jézus az ablakban, Szent Ferenc a háztetőn – Bibliai bábokat készít Kuruczné Lovas Júlia)
Kiemelt kép
babok_gyerekeknek.jpg
Lead

Bibliai személyekről és szentekről készít kesztyű- és ujjbábokat Kuruczné Lovas Júlia. Az ötgyermekes kézműves szerint a bábozás nemcsak a Szentírás tanításait hozhatja közelebb a gyerekekhez, hanem saját érzéseiket is jobban megismerhetik általa. A bábkészítőt otthonában látogattuk meg, ahol már több száz kesztyűbáb született. 

Rovat
Életmód
Kultúra
Család
Címke
bábok gyerekeknek
bábok
bábok készítése
bibliai bábok
Kuruczné Lovas Júlia
Szerző
Fekete Fanni
Szövegtörzs

A hálószoba sarkában kialakított műhelybe lépve, polcon sorakozó bábfigurák fogadnak, több kosárban pedig különböző anyagok, szalagok, nemezgolyók, rózsaszín bábfejek várakoznak sorsuk beteljesülésére. 

„A lányaim azon szoktak viccelődni, hogy jobb velem vigyázni, mivel egy kosárnyi levágott fejet tárolok” – mosolyog Júlia, aki az alkotás szeretetét gyerekkorából hozta: óvónő édesanyja is mindig készített valamit otthon. Akkoriban csak állami és vállalati óvodák működtek, amelyek nem voltak olyan gazdagon ellátva eszközökkel, mint ma. A rendszerváltás idején aztán rengeteg egyházi iskolát alapítottak, és ezzel párhuzamosan az intézményekben megindult a hitoktatás. Az ekkor még teljes állásban fejlesztőpedagógusként dolgozó Júlia azt tapasztalta, hogy a hittantanároknak nincs mire támaszkodniuk, noha a foglalkozás a gyermekekkel különleges módszertant igényel, amelynek egyik legjobb eszköze a bábozás. 

Munkájuk támogatására kezdett bábok varrásába, többek között saját gyerekei hitoktatóinak is készített néhányat.

Aztán ahogy gyűltek a pozitív visszajelzések, egyre többet foglalkozott a kézművességgel, amit kötetlen munkaideje is lehetővé tett: délelőtt varrta a bábokat, délután gyerekeket fejlesztett. 

A rendszerváltás után egy évet töltött Angliában, ahol nagy hagyománya van a báboknak, s egy ott látott szabásminta alapján készítette el az első bábfejet. 

Magyarországon egyedülálló a tevékenysége (rajta kívül a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat készít hasonló figurákat). Külföldön akadnak néhányan, de teljesen más, a Muppet Show szereplőit idéző, mozgó szájú és fejű bábokat gyártanak, amelyekkel ő kevésbé tud azonosulni. „Nem szeretem, ha egy bábnak korong alakú vagy teniszlabda feje van, amely folyamatosan billeg. Ez elveszi a hangsúlyt a lényegről, és komikussá teheti az adott bibliai személyt” – magyarázza. 

Kép
bábok készítése Kuruczné Lovas Júlia
Kuruczné Lovas Júlia – Fotó: Páczai Tamás

A bábkészítő az „átkosban” a Krisztina téri plébániára járt testvérével, és a közösség hamar magával ragadta. Később egyházi gimnáziumban végezte tanulmányait, de hite idősebb korára mélyedt el. „Ekkor értettem meg, hogy a megváltás személyesen értem is történt.” Úgy gondolja, a felnőtt hitéért mindenkinek meg kell harcolnia, még akkor is, ha mindig keresztény környezetben élt. Ő ezt első munkahelyén élte meg, ahol a keresztény tanítások helyett az üzleti érdekek számítottak. 

Gyermekei születése után egyre nagyobb teret nyert életében a bábkészítés, mostanra, háromszoros nagymamaként ez tölti ki napjainak nagy részét, bár pedagógusi munkájának sem mondott búcsút. 

Hitvallása a hitelesség 

Júlia leggyakrabban az Újszövetségben szereplő személyek mását készíti el: Jézus mellett Szűz Mária, Mária Magdolna, néhány apostol, a betlehemi pásztorok és a háromkirályok sorakoznak az egyik polcon. Azt, hogy egy báb mennyi idő alatt nyeri el végleges formáját, nehéz megválaszolnia, mivel sorozatban készülnek, tízesével készíti azokat, de ha egyedi megrendelést kap, egy napot is igénybe vehet egy báb megvarrása. 

Egy másik polcon a bábok ruháinak alapjául szolgáló színes textileket mutatja. „Olyan anyagokat veszek alapul, amilyeneket akkoriban is használtak, tehát műszálas vagy kötött ruhába nem öltöztetem a figurákat” – mondja. A királyok, királylányok öltözékét bársonyból varrja, míg a pásztorok bundája valódi szőrme. Júlia a bábkészítés folyamatában a kézzel varrást élvezi leginkább. „Szeretek szép anyagokkal, bársonnyal, selyemmel dolgozni, feldíszíteni a szentek, királyok ruháit.” Törekszik arra, hogy hitelesen ábrázolja a bibliai alakokat és a szenteket. Utóbbiak esetében többek közt templomok üvegfestményeit vette alapul, míg előbbieknél – a Szentírásban olvasható jellemzések mellett – a képes gyerekbibliákból inspirálódott. Keresztelő Szent János például a Biblia szerint bőrövet hordott, így hasonlóval a derekán ábrázolja, de míg a Szentírás torzonborz külsejűnek írja le, a bábkészítő ügyel arra, hogy a figurák ne legyenek ijesztőek. 

Komoly dilemmát jelentett számára Júdás megformálása is. 

„Mindannyiunknak vannak negatív tulajdonságai, ebből a szempontból ő is csak egy a sok közül, ugyanakkor mégiscsak elárulta Jézust” – mondja. 

Végül úgy oldotta meg a kérdést, hogy a tizenkét apostol közül az egyiknek sötét ruhát varrt – a hitoktatók döntése, hogy melyiket választják Júdásnak. 

Kép
bibliai bábok
Fotó: Páczai Tamás

Jézus ábrázolása különösen nagy felelősséget jelent Júlia számára, hiszen a bábon keresztül a Megváltó üzenetét közvetíti a gyermekeknek. Valamennyi bábhoz különböző kiegészítők tartoznak: Jézushoz serleg (az utolsó vacsora jelenetéhez), Mária Magdolnához olajos fiola, Árpád-házi Szent Erzsébethez egy cipókkal teli kosár. Egyes szenteknek állat kísérőik is vannak, Árpád-házi Szent Margit társa egy nyuszi (a Nyulak szigetére utalva), Szent Ferencé pedig egy farkas, míg övén madarak csücsülnek. A gyerekek kedvencei az ujjbáb bárányok, amelyeket ők is fel tudnak venni. 

Júlia a legtöbb bábot egyedül készíti el, de olykor nyolcvanhét éves édesanyja is beszáll a munkába. Illetve fogyatékossággal élőkkel is dolgozott együtt: amikor az egyik egyházmegyétől háromszáz bábra kapott megrendelést, a Palota-15 Nonprofit Kft. megváltozott munkaképességűekből álló csapatától kért segítséget, akik precízen megvarrták a bábok testét. Egy másik alkalommal egy dombóvári otthon autista lakói gyúrtak nemezgolyókat, amelyekből Szent Ferenc madarai készültek. Az arcot sosem bízza másra, mivel abban fejeződik ki legjobban a báb karaktere – nincs köztük két egyforma. 

Assisi Szent Ferenc a háztetőn 

A legtöbb megrendelést karácsony és húsvét előtt kapja – általában magyarországi iskoláktól, de küldött már bábokat Erdélybe, Ausztriába, Kárpátaljára és Németországba, egy ott élő magyar hitoktatónak is. 

Leggyakrabban a tízes készletet kérik, de akadnak egyedi megrendelések is: a Maros megyei Hajlák atya legalább negyven szentet rendelt tőle, továbbá elkészítette már Teréz anya és II. János Pál pápa mását is. 

A felnőtt kézre tervezett kesztyűbábokat elsősorban óvodás és kisiskolás gyermekek hitoktatásában használják, de az említett erdélyi atya jegyesoktatáshoz és gyászfeldolgozás során is alkalmazza azokat. Sokszor készített bábot keresztelőre is, például Szent Fülöpöt és Szent Vincét. „Különleges dolog, ha a gyermek védőszentje ott áll a szobájában, és kicsi korától kezdve ismeri a történetét” – véli. 

A Szent Ferenc-báb még Assisibe is eljutott, ahol Júlia egy ferences zarándoklaton járt férjével, és nagy sikert aratott a helyiek körében. „Amikor feltettem egy háztetőre (a Napfivér, Holdnővér című film egyik jelenetére utalva – a szerk.), sok járókelő sereglett oda, mind felismerték” – emlékezik vissza. 

 

Áprád-házi Szent Erzsébet báb
bárány bábok
bábkészítő
bábok asztalon
bábkészítés kellékek
bábkészítés
Kuruczné Lovas Júlia bábkészítő
Assisi Szent Ferenc báb
bibliai bábok fotó
Áprád-házi Szent Erzsébet báb
Fotó: Páczai Tamás

Árpád-házi Szent Erzsébet kelléke egy cipókat rejtő kosár

bárány bábok
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítő
Fotó: Páczai Tamás

Kuruczné Lovas Júlia az egyik pásztor kesztyűbábbal

bábok asztalon
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítés kellékek
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítés
Fotó: Páczai Tamás

Előkészületben egy újabb báb

Kuruczné Lovas Júlia bábkészítő
Fotó: Páczai Tamás
Assisi Szent Ferenc báb
Fotó: Páczai Tamás

Assisi Szent Ferenc madaraival

bibliai bábok fotó
Fotó: Páczai Tamás
Áprád-házi Szent Erzsébet báb
Fotó: Páczai Tamás

Árpád-házi Szent Erzsébet kelléke egy cipókat rejtő kosár

bárány bábok
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítő
Fotó: Páczai Tamás

Kuruczné Lovas Júlia az egyik pásztor kesztyűbábbal

bábok asztalon
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítés kellékek
Fotó: Páczai Tamás
bábkészítés
Fotó: Páczai Tamás

Előkészületben egy újabb báb

Kuruczné Lovas Júlia bábkészítő
Fotó: Páczai Tamás
Assisi Szent Ferenc báb
Fotó: Páczai Tamás

Assisi Szent Ferenc madaraival

bibliai bábok fotó
Fotó: Páczai Tamás
Megnézem a galériát

A bábokról sok más kedves emléket őriz. 

A karantén alatt például egy kisfiú a panellakásuk ablakába tette a Jézus-bábot, egy „Vigyázzatok magatokra!” feliratú táblával. 

Egy másik, megmosolyogtató történet szerint egy ismerős hittantanár óráján egy kisdiák a betlehemi királyok ajándékáról szóló fogalmazásban mirha helyett Milkát írt. Erre emlékezve Júlia később apró csokoládékat csempészett az egyik, nekik adott királybáb ládájába. 

Bábokkal az érzelmi intelligenciáért 

A bábozásnak számos pozitív hatása van a gyermekekre, például fejleszti az érzelmi intelligenciájukat és empátiás készségüket. Az eljátszott történetekből új érzelmeket ismerhetnek meg. Az óvodások és a kisiskolások a példázatok mélyebb jelentését ugyan még nem értik, de beépül a tudatukba, és később, ha hasonló helyzetbe kerülnek, emlékezni fognak rá. 

A bábok célközönsége az óvodás és kisiskolás korosztály, ugyanakkor a kamaszokat is bevonhatják, ha közösen előadnak egy-egy történetet a kicsiknek. 

Néhány fotó erejéig mi is bábozunk Júliával: Márta fakanállal a kezében készít ebédet a hozzájuk érkező Jézusnak, akit Márta testvére, Mária fogad. „A gyerekek elgondolkozhatnak rajta, hogy ha vendéget várunk, mi a fontosabb, tüsténkedni körülötte, vagy meghallgatni, és vele lenni minden gondjában” – mondja a bábkészítő. 

Ugyan a bábozás sok előkészületet igényel a pedagógusoktól, úgy véli, megéri, hiszen aztán minden évben fel tudják használni az ötleteket. Ezeket a BÁBLIA bábok a Bibliához névre keresztelt Facebook-csoportjában is megoszthatják egymással. „A hittanórákra olyan gyerekek is járnak, akik nem vallásos családból jönnek, a hitoktatóknak pedig nagy feladat, hogy elfogadtassák velük a kereszténységet” – fogalmaz. Ráadásul egyre több az ADHD-s gyermek, emellett rengetegen élnek csonka családban, akik extra figyelmet igényelnek – a bábfoglalkozások őket is lekötik. Ilyenkor mozgásban van az osztály, például mindenki kap egy-egy madárkát, amelyet „megröptethet”. 

A báboknak köszönhetően jobban megnyílhatnak, és könnyebben ki tudják fejezni az érzéseiket, ami szerinte gyakran a felnőtteknek is problémát jelent. 

Ehhez jó módszer lehet, ha a hitoktató az eljátszott jelenetek után beszélgetőkört indít, amelyben a gyerekek megoszthatják az adott példabeszéddel kapcsolatos érzéseiket, fájdalmaikat. 

„A gyerekek még mesevilágban élnek, és elhiszik, hogy a Jézus-báb is valóságos személy, akinek talán könnyebben megnyílnak, mint a hitoktatónak” – véli. 

Júlia szerint a bábozás a felnőttekre is hat, a szülők hitét is formálja. „Minden alkalommal, amikor azon gondolkozunk, hogy hogyan adjunk át egy példabeszédet a kicsiknek, az bennünk is elmélyíti a történetek üzenetét” – vallja. 

A bábkészítő a mai gyerekekkel kapcsolatban megemlíti, hogy életükben egyre nagyobb szerep jut az okos­eszközöknek: a karantén alatt, amikor rengetegen voltak kénytelenek otthonról dolgozni, sokan próbálták úgy lefoglalni gyerekeiket, hogy mobilt, tabletet adtak a kezükbe. Ez látszólag beválik, ám a kicsiknek ekkor is szükségük van a szüleik figyelmére. „A legalapvetőbb igényük a személyes kontaktus, amit semmilyen kütyü sem tud pótolni” – állapítja meg. 

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazin 2024. februári számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Horváth László fajáték készítő munkáival

„A kézművesség szeretetéhez érzékeny lélek kell” – Horváth László fajátékkészítő nem csak a gyerekeknek alkot

Horváth László fajátékkészítő, azaz „Fapaci Laci” munkáival a Mesterségek Ünnepén találkoztam először. Egyedi, egymásba olvadó figurái az összetartozást jelképezik, és nem csak a gyermekeknek készülnek. „A játék fontos része az életnek, és felnőttkorban is lehet boldogító tényező” – vallja a népművész, aki tanítás mellett űzi szenvedélyét.
Háttér szín
#fdeac2

„Mi, magyarok is itthon vagyunk Kolozsváron!” – Augusztus 20-át közösségben ünneplik az erdélyi magyarok

2024. 08. 19.
Megosztás
  • Tovább („Mi, magyarok is itthon vagyunk Kolozsváron!” – Augusztus 20-át közösségben ünneplik az erdélyi magyarok)
Kiemelt kép
augusztus_20_kolozsvar.jpg
Lead

Az államalapítás ünnepe az ország határain túl is meghatározó esemény a magyarság számára. Erdély nagyvárosaiban ma már természetesnek számít, hogy a közösség együtt ünnepelhet, de ez nem volt mindig így. Gebe Zoltán évente Kolozsváron tapasztalja meg, milyen, amikor több különböző régióból összejönnek az emberek azért, hogy egy nagyszabású rendezvénysorozat keretében együtt éljék meg augusztus huszadikát.

Rovat
Köz-Élet
Címke
augusztus 20
augusztus 20 programok
Kolozsvár
Kolozsvári Magyar Napok
Szerző
Gebe Zoltán (Kolozsvár)
Szövegtörzs

Erdélyiként minden magyar nemzeti ünnepnél különösen fontos nekünk az összetartozás érzése, hogy városainkban, kisebbségben vagy akár szórványban élő közösségeinket egyesítve tudjunk valamiről együtt megemlékezni. Bár nem minden régióban egyszerű szervezett formában összehozni az embereket, számos erdélyi településen megvan a szándék arra, hogy a helyi magyarság minél inkább megélhesse, ne csak a budapesti tűzijátékot tévében nézve töltse az augusztus huszadikai ünnepet.

Ha a lakosság arányait nézzük, messze nem Kolozsvár a leginkább magyarlakta vidék, mégis példátlan az a több mint félezer programból álló rendezvénysorozat, amely kiállításmegnyitóktól kezdve a közéleti beszélgetéseken keresztül egészen a közös sporttevékenységekig mindent magába foglal. 

A Kolozsvári Magyar Napok kétségkívül Erdély egyik legnagyobb olyan rendezvénye, ahol a magyarság több mint egy héten keresztül együtt lehet, és közös programok által jól érezheti magát.

A járványidőszakot leszámítva az elmúlt évtizedben egyszer sem éreztem úgy, hogy ne adhatnánk meg a módját itthon az ünneplésnek, mert mindig az államalapítás köré szerveződik a város legnagyobb magyar nyelvű rendezvénysorozata. Változás csak abban a tekintetben fordulhat elő, hogy augusztus 20-át az esemény zárónapja helyett az eseménysorozat közepén ünnepeljük meg.

Kép
Kolozsvári Magyar Napok
A Mandoki Soulmates zenekar a Kolozsvári Magyar Napokon – Forrás: Kolozsvári Magyar Napok

Nagy figyelmet kap a programok összeállításánál a család, a közösségépítés és a hagyományőrzés is. Az egyházi események szintén szerves részét képezik a Magyar Napoknak, lehetőséget adva több keresztény felekezet tagjainak is az összegyűlésre. A román és magyar közösség békésen, de gyakran távolságtartóan, elszigetelten él egymás mellett a városban. Nem kell viszont konfliktusoktól és nagyobb incidensektől tartani semmilyen magyar nyelvű tömegrendezvény esetén, ilyen esetek csak elszórtan fordultak elő az elmúlt években.

Másként volt ez a szüleink idején, amikor a várost a magyarellenességéről híres polgármester, Gheorghe Funar vezette. 

Az ő idején valós veszélyben volt Kolozsvár kulturális örökségének hozzánk kapcsolódó része. 

Gyakran előfordult közösségünk elleni uszítás, ami a szabadtéri ünneplés ellehetetlenítése mellett a mindennapokra is rányomta bélyegét. Ugyan nyílt elnyomást családom tagjai közül sem mindenki érzett, a köztudatban benne élt, hogy van olyan ellenséges erő és szélsőséges hang, amely érzékelteti velünk kisebbségi státuszunkat ebben a régióban, és konfliktusokat szül a társadalomban.

Fiatalként már főleg csak hírből vagy rémtörténetekből ismerjük azt az időszakot, amikor nem volt természetes, hogy a kincses város központjában zavartalanul ünnepeljünk. Ma már az sem lehet kérdés, hogy magyarként az ünnep ideje alatt birtokba vehetjük Kolozsvár főterét, amely a koncertek alkalmával zsúfolásig megtelik. Ilyenkor szinte kizárt, hogy az ember ne találkozzon legalább egy ismerősével a tömegben, és ne alakuljon ki beszélgetés, ezzel is növelve az otthonosság érzését.

A Kolozsvári Magyar Napok során nemcsak a kincses város lakói gyűlhetnek össze és tölthetik közösen az államalapítás napját, hanem rendszeresen érkeznek más erdélyi régiókból, gyakran Magyarországról is résztvevők. Ezen az estén a város központjában nagykoncertet rendeznek, ahol szinte csak magyar beszédet lehet hallani a főtéren. Ilyenkor érezzük, hogy mi is itthon vagyunk Kolozsváron. 

Ezzel együtt évről évre egyre inkább érződik a szervezők törekvésén a román közösség bevonása is. 

Jó néhány kulturális és egyéb programra is jellemző a kétnyelvűség, ami hozzájárul ahhoz, hogy a román anyanyelvű érdeklődők is aktívan be tudjanak kapcsolódni a rendezvénysorozatba. Ezekben a napokban érezhetően szűkülnek a kulturális szakadékok, ami a programok kellemes hangulatát is megalapozza.

Nekünk, erdélyi magyaroknak a nemzeti ünnep közös megélése legalább akkora értékkel bír, mint az anyaországiaknak. Bár az összetartozást a nagy részben magyarlakta területeken az év többi időszakában is természetesnek vesszük, ilyenkor azok is csatlakozhatnak, akiknek szórványban ritkán van lehetőségük hasonlót átélni, és hiányzik nekik ez az érzés.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Gergely Balázs

„Nem elég haszonélvezőjének lenni annak, amit őseinktől örököltünk” – Gergely Balázs, Kolozsvár hídembere

A körút egyik hangulatos kávézójában várom, hogy Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője megérkezzen az interjúra Erdélyből. Kérek egy teát, és letelepszem a sarokba. A bögrém mellett zöld könyv hever. Thornton Wilder „Szent Lajos király hídja”, írják a borítón. Érdekes, hogy ez a kötet akadt a kezem...
Háttér szín
#bfd6d6

Egy lebombázott épület sarkában világszínvonalú kávézó nyílik – Polesz Ábellel a világ körül

2024. 08. 18.
Megosztás
  • Tovább (Egy lebombázott épület sarkában világszínvonalú kávézó nyílik – Polesz Ábellel a világ körül )
Kiemelt kép
polesz_01.jpg
Lead

Reggeli tornázás közben eleinte „háttértévé jelleggel” vált szokásommá Polesz Ábel utazós videóit nézni. Kedvelem a tartalmait, mert általuk rengeteg új ismeretet lehet szerezni olyan országokról, ahová a közeljövőben biztosan nem jutok el. Másfelől tényleg öröm nézni, ahogy Ábel a számára teljesen idegen emberekkel megtalálja az összhangot, legyen akár egy arab bazárban, egy bérelt motoron Katmanduban, vagy éppen egy indiai nyomornegyed kellős közepén. Csatornája tavaly novemberben bukkant fel a YouTube-on, azóta több mint 26 ezer követője van. 
Tompos Vince interjúja. 

Rovat
Köz-Élet
Címke
világutazó
youtuber
külföldi utazás
Polesz Ábel
Irán
Oroszország
Észak-Korea
dél-koreai turista
Szerző
Tompos Vince
Szövegtörzs

Honnan jön ez a mérhetetlen bizalom a külföldiek iránt?   

Rengeteg utazás során szerzett megannyi tapasztalat lehet ennek az oka. Talán te sem gondolnád, hogy például Iránban mennyire megbízhatsz az emberekben. Ázsiában, Oroszországban és Ukrajnában is nagyon kedvesek, de főleg azokon a területeken, ahol kevés turista jár. Ahol virágzik a turizmus, ott persze vigyázni kell, mert arrafelé könnyebben megrövidítik az embert. De Irán vidéki részén, vagy azokban az arab országokban, ahol minőségi turizmus van, már egészen más a helyzet.  

Olyan is történt velem, hogy vadidegenek megkérdezték, elvihetnek-e autóval, én pedig bátran mentem is velük.  

Mindez persze érthető annak tudatában, hogy ezekben az országokban teljesen eltérőek a kulturális szokások – Európában sehol nem ülnék be egy ismeretlen autójába…  

Ahogy nézem a videóidat, olyan érzésem van, mintha én is ott lennék veled egy másik országban… Hogy kezdődött az utazás iránti rajongásod?  

Kiskoromban Veronában éltünk, így sokat ingáztunk Olaszország és Magyarország között. Hatéves voltam, amikor elmentünk Párizsba – ez volt az első nagy utazásom. Olyan volt, mintha teljesen más bolygón lennék, teljesen lenyűgözött, amit ott láttam; akkor még hatalmas különbség volt Budapest és Párizs között. Az első egyhetes, szervezett utunk Tunéziába vezetett. Roppant érdekes volt, mivel egy egészen más világba csöppentem. Egyiptomban is jártam, ahol persze megnéztük az ókori romokat is, mégis sokkal nagyobb hatást tett rám az a kultúrsokk, amit átéltem. Elkápráztatott az a zsúfoltság és az „ezeréves” kopott autók látványa!  

Mi vitt rá végül arra, hogy az utazás mellett a vlogolásba is belevágj?  

Egy időben a barátaim próbáltak rávenni, hogy írjak blogot. Bár édesanyám újságíró, én mégsem érzetem affinitást ehhez. Úgy láttam, olyan ismeret szükségeltetne hozzá, amivel nem rendelkezem. A YouTube-csatornámat végül a szintén posztszovjet országokat kedvelő Bald and Bankrupt youtuber iránti rajongásom miatt indítottam el, akinek a vlogjai meggyőztek, hogy egy kamerával is lehet olyan műsort készíteni, amit aztán több millióan megnéznek. Vettem egy vlogolásra alkalmas kamerát, és belevágtam. 

Hova vezetett az első utad videósként? 

A háború sújtotta Ukrajnába, ahol elkészítettem az első videóimat, amiket pár száz ember tekintett meg.  

Az egyik kiemelkedő nézettséget ért el, talán a címe miatt: „27000 Ft-ért Indiába Etihad A350-1000-rel.”  

Elkezdtek érdeklődni a korábbi ukrán és az indiai videóim iránt is, így egyre komolyabban vettem a vlogolást. Beszereztem egy profibb kamerát, és megfogadtam egy-egy építő kritikát.  

Kép
Polesz Ábel világutazó youtuber
Kép tulajdonosa: Polesz Ábel

Ukrajnában lassan két és fél éve háború dúl, miért akartad meglátogatni az országot?   

Mindenhol az érdekel, hogyan élnek az emberek. Amikor a világháborúkról tanultunk, akkor is az foglalkoztatott leginkább, hogyan képesek megküzdeni a szörnyű körülményekkel. Ahogyan arról a hírek mostanában rendszeresen beszámolnak, Harkivban naponta háromszor légvédelmi szirénák szólnak, és heti szinten találat éri a várost, rendszeresek a halálesetek. Érdekes volt látni, hogy egy lebombázott épület sarkában vadiúj, világszínvonalú kávézót nyitottak a romok között. Ez is azt mutatja, hogy az ottaniak még ilyen borzalmas körülmények között is próbálnak normális életet élni. A háború ellenére Ukrajnában nem állt meg az élet – csak éppen nem otthon, hanem a harkivi metróállomásokon tanulnak a gyerekek.  

Szemtanúja voltam egy olyan jelenetnek is, amikor egy kijevi srác egy hatalmas plüssmackót adott egy harkivi lánynak.  

Mit gondolsz, vajon amiatt tartanak az emberek a háborús országokba való utazástól, mert nincs elég információjuk? Vagy talán pont amiatt félnek, mert épp eleget tudnak az adott ország háborús helyzetéről? 

Az alapvető probléma az, hogy a média felnagyít egy-egy információt. Ukrajna egy hatalmas ország, és ha a hírekben a frontvonalat vagy egy fontvonalban szétlőtt várost mutatnak, könnyen azt gondolhatjuk, hogy az egész országban ehhez hasonló állapotok uralkodnak. Természetesen vannak Ukrajnának igazán veszélyes helyei, ahová semmiképpen nem tenném be a lábamat, ugyanakkor azt gondolom, hogy nagyobb eséllyel szenvedhetünk közlekedési balesetet, mint hogy egy a hátországot érő támadás kereszttüzébe kerüljünk. 

Kép
Polesz Ábel világutazó youtuber
Kép tulajdonosa: Polesz Ábel

Mi alapján választod ki az úti céljaidat?  

Mára elfogytak azok a desztinációk, amelyek régi vágyaim voltak. New Yorkba jelenleg nem tudok elmenni, mivel a legutóbbi Egyesült Államokban tett látogatásomat követően olyan országokban jártam, amely után vízum kell Amerikába, és a velem utazó barátaimnak elutasították a kérelmét. Nagy álmom eljutni még Izlandra és Észak-Koreába – utóbbi országba a Covid óta nem lehet bejutni, csak a kínaiaknak és az oroszoknak.  

Érdekes, hogy pont Észak-Korea felé vennéd az irányt. Mi vonz abba az országba, ahol talán a legszigorúbb szabályok között élnek az emberek?   

Mindig is vissza szerettem volna utazni az időben, hogy megtudjam, milyen lehetett az élet az ötvenes évek Magyarországán. Tisztában vagyok vele, hogy az észak-koreai diktatúra nem ugyanaz, mint amiben itthon részünk volt, ugyanakkor azt is érdekesnek tartom. Abba az országba csak csoporttal lehet utazni, és természetesen nem szabad kérdezgeti az embereket az utcán.  

Ha minden igaz, szeptemberben eljutok Dél-Koreába, így izgalmas lesz majd összehasonlítani, mekkora kontraszt van a kettéválasztott ország két fele között.  

Mit szeretsz a legjobban ebben a munkádban?  

Szeretem, hogy utazás közben kitekintek Magyarországról, és próbálom megfejteni, hogy máshol milyen lehet élni, pláne háború idején. Kijevben már legalább hétszer jártam az ukrajnai videó előtt, és láttam, mennyit fejlődött a város, majd belekóstoltam a háború alatti életbe is. Amikor kint voltunk, éppen kevésbé támadták a várost, nem volt annyira veszélyes.  

Kép
Polesz Ábel világutazó youtuber
Kép tulajdonosa: Polesz Ábel

Szerinted öt év múlva is ugyanezt fogod csinálni?  

Örülnék, ha meg tudnék élni a hobbimból, a vlogolásból, de nem akarok mindent erre feltenni. Civilben szálláshely-üzemeltető vagyok, van egy naplementenéző, csónakos élményprogramom Zamárdiban. Öt év múlva valószínűleg a turizmus területén szeretnék tovább dolgozni, de hogy milyen szinten, azt most nem tudnám megmondani. Még bőven látok lehetőséget a YouTube-ban, hiszen még csak alig fél éve indult el a csatornám.  

Mit üzensz az utazni vágyóknak? 

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a mi világunk az egyedüli valóság… Vegyünk elő egy térképet, és nézzük meg, mekkora rajta Magyarország, és a világ mekkora ehhez képest! Nem azt mondom, hogy a mi problémáink kicsik, vagy jelentéktelenek lennénk, de hiba lenne csak ennyit látni a világból, mert ez csupán egy nagyon kicsi szelete.  

Kapcsolódó tartalom

Kép
Kedves Annamária

„Utazás közben azt érzem, eggyé olvadok a természettel” – Kedves Annamária világjáró

Kedves Annamária alacsony és vékony termete miatt törékeny nőnek tűnik, de ahogy a mondás is tartja, a látszat néha csal. Panni szabadidejében magas hegyeket hódít meg, vadregényes tájakon kalandozik. Több mint húsz éve járja a világot, élt már Japánban, Olaszországban, Mexikóban, túrázott a Kilimandzsárón és a Himaláján. Úti...
Háttér szín
#fdeac2

„A matek nem csak annyiból áll, hogy 6x7” – Húsz éve nem látott sikert értek el a magyarok a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián

2024. 08. 17.
Megosztás
  • Tovább („A matek nem csak annyiból áll, hogy 6x7” – Húsz éve nem látott sikert értek el a magyarok a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián)
Kiemelt kép
diakolimpia_magyarok.jpg
Lead

Nyolcadik helyen zárt az Egyesült Királyságban, júliusban megrendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpián a magyar diákok hatfős csapata. Két évtizede nem született ilyen jó eredmény. Milyen feladatokat kellett megoldaniuk? Kiknek hálásak? És hogyan lehet kreatív a matematika? Erről is beszélgettünk a Fazekas Gimnázium két diákjával: Simon László Bencével, aki a hatszáz versenyző közül az ötödik legjobb pontszámot szerezte meg, és Szakács Ábellel, aki szintén aranyéremmel térhetett haza.

Rovat
Köz-Élet
Címke
diákolimpia
diákolimpia 2024
matematika
Matematikai Diákolimpia
Szakács Ábel
Simon László Bence
Szerző
Pataki Sára
Szövegtörzs

Húsz éve nem volt ekkora siker

A 18 éves Simon László Bence és a 16 éves Szakács Ábel a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai. A fiatalok júliusban, miközben a világ Párizsra és a sportolókra figyelt, óriási sikert értek el a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. „Már kiskoromban, általános iskola elejétől nagyon érdekelt a matek. A szüleim sokat matekoztak velem, hamar kiderült, hogy jó vagyok benne. Elkezdtem versenyekre járni, amik egyre jobban sikerültek” – kezdi Ábel. 

A fazekasos diákok felmenői az akadémiai világból jönnek, Ábel szülei matematikusok, míg Laci édesapja fizikus, édesanyja biológus. 

„Az elején nem én voltam a legügyesebb az osztályban, de szépen lassan elkezdett egyre jobban menni. Vannak maradandó pillanatok matekórákról” – veszi át a szót Laci. 

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát (International Mathematical Olympiad, IMO) 1959 óta rendezik meg. Az országok legfeljebb hat középiskolai versenyzőt küldhetnek rá. Idén július 11. és 22. között 108 ország részvételével az Egyesült Királyságban, Bath városában zajlott a verseny. Két arany-, három ezüst- és egy bronzéremmel Magyarország az éremtáblázat 8. helyén végzett. A legjobban szereplő magyar diák, Simon László Bence (budapesti Fazekas Mihály Gimnázium) az ötödik legmagasabb pontszámot érte el a 609 versenyző közül. A csapat további tagjai az aranyérmes Szakács Ábel és az ezüstérmes Czanik Pál szintén a Fazekas Gimnáziumból, az ezüstérmes Bodor Mátyás a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumból, valamint a szintén ezüstérmes Varga Boldizsár és a bronzérmes Tarján Bernát a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumból voltak. Felkészülésüket Dobos Sándor irányította. 

Minden évben négy-öt válogatóversenyen dől el, kik képviselhetik Magyarországot a diákolimpián, illetve a tanév egészében van egy feladatbeküldős matekverseny, amin szintén lehet pluszpontokat szerezni. Jó hír, hogy három év múlva itthon szurkolhatunk majd diákjainknak, mivel a 68. IMO-t hazánk rendezi 2027-ben.

Kép
diakolimpia 2024
A 2024-es IMO összes magyar résztvevője – Fotó tulajdonosa: Kabos Eszter

Szörnyek a táblázatban

A bath-i verseny két napon át tartott, három-három egyre nehezedő feladatot kellett megoldaniuk a diákoknak: négy és fél órát kaptak a három feladat megoldására. Nem lehetett számológépet használni, se függvénytáblát. Miután ezen kissé megdöbbenek, a fiúk elmagyarázzák, nincs is rá szükség, ugyanis két tíznél nagyobb számot nem kellett összeszorozni.

A feladatok négy témakörből állnak: algebra, számelmélet, kombinatorika és geometria.

Az algebrában egyenletek vannak, a geometriában rajzolniuk, szerkeszteniük kell, a számelméletben egész számokkal, prímszámokkal dolgoznak a versenyzők, a kombinatorika pedig egy játékos, gondolkodós rész. Míg Lacinak a számelmélet, Ábelnek a kombinatorika a kedvence, kérdésemre példaként egy feladatot is felvázol: 

„Van egy táblázat: 2023-szor 2024-es, a táblázatban szörnyek vannak, minden sorban egy, kivéve az elsőben és az utolsóban, valamint minden oszlopban maximum egy. Az első sorból indul Turbó, a csiga, aki megpróbál eljutni az utolsó sorba úgy, hogy mindig szomszédos mezőkre lép. Ha beleütközik egy szörnybe, akkor vissza kell lépnie az első sorba. Ő pedig nem tudja, hol vannak a szörnyek. A cél minél kevesebb próbálkozással eljutni az utolsó sorba.”

A verseny nagy előnye, hogy mindenki a saját nyelvén írhatja a feladatokat, és anyanyelven is lehet kérdezni az első félórában. „A saját tanáraink javítják a magyar megoldásokat, aztán azt le kell fordítani, és megbeszéli a zsűri, mi hány pontot ér” – magyarázza Laci.

„Teátrális és monumentális az egész verseny. Fél órával a kezdés előtt már beültetnek egy óriási tornaterembe hatszáz gyereket. Ez izgalmas, de nekem tetszik, és biztos az is segített, hogy már voltam ilyen versenyen” – meséli Laci, aki már tavaly is aranyéremmel térhetett haza a nemzetközi diákolimpiáról. 

A versenyzés nemzetközi porondon Ábelnek sem új, hiszen tavaly a Közép-Európai Matematika Diákolimpián már versenyzett, és aranyérmet nyert.

„A versenyre már úgy megyek, hogy nem izgulok”

Mint mondják, egyikük sem izgulós típus. Inkább izgatottak, mint izgulnak. „A versenyre már úgy megyek, hogy nem izgulok. Amiről elhiszem, hogy meg tudom oldani, azt megoldom, amiről nem hiszem el, azt nem. Az első nap nagyon jól ment, a második nap előtt nem tudtam aludni, mert izgultam, hogy ezután mi lesz. Fél 12-től hajnali 4-ig aludtam csak. De ilyenkor mindegy, mennyire fáradt az ember, egy napot alvás nélkül is ki lehet bírni. Reggel hideg vízzel szoktam zuhanyozni, ami felébreszt a versenyek előtt” – részletezi Laci, aki az ötödik legjobb eredménnyel zárt.

„Van olyan, hogy az első két órában nem oldok meg feladatot, de aztán rájövök egy megoldásra, és az erőt tud adni a továbbiakra” – emlékszik vissza a versenyre az aranyérmes Ábel. A 609 versenyző között kb. tíz százalék volt a lányok aránya. A fiúk azonban hangsúlyozzák, szerintük nem igaz, hogy a lányok kevésbé okosak lennének matekból. „Inkább az lehet, hogy a lányoknak kisebb az önbizalma. A társadalom sajnos szexista. Ha azt hallják, hogy a fiúk jobbak matekból. akkor nem hiszik el, hogy ők is képesek erre.” 

„Pedig egy ilyen versenyre úgy kell beülni, hogy én vagyok a világon a legjobb, és megoldom az összes feladatot” – adja meg a magyarázatot Simon László Bence.

Mindketten speciális matek tagozatos osztályban tanulnak. Ábel most végezte a 10. osztályt, Laci pedig idén érettségizett, sőt már fel is vették az ELTE matematika szakára, de inkább külföldön tervezi folytatni a tanulmányait. A napokban derült ki, hogy bejutott Cambridge-be, ugyanis az a vágya, hogy az Egyesült Királyság egyik leghíresebb egyetemén tanuljon tovább, később pedig egyetemi professzorként is el tudná magát képzelni. „Tanítok, emellett matekozhatok, és még fizetnek is érte, ez azért elég jó lenne” – szögezi le. Nem kizárt, hogy később követi majd az angliai egyetemre Ábel is, igaz, neki még két éve van eldönteni, pontosan merre tovább. 

Kép
diákolimpia magyar csapat
A magyar csapat Timothy Gowers brit matematikussal – Fotó tulajdonosa: Kabos Eszter

Az érettségi és a diákolimpia nagyon más szint

Két évtizede nem szerepelt ilyen jól hazánk a diákolimpián. Az utóbbi húsz évben alig-alig végzett magyar versenyző az élmezőnyben, ám korábban, a 2000-es évek előtt születtek jó eredmények. Az ázsiai országok: Kína, Dél-Korea, India hagyományosan a legnagyobb esélyesek, bár idén az országok versenyében az Egyesült Államok, egyéniben viszont egy kínai versenyző nyert. 

„Eléggé örültünk, amikor megtudtuk, hogy nyolcadikok lettünk a csapattal. Meg is ünnepeltük” – fogalmaz Ábel. Vidámparkozás és közös gyorséttermezés volt a program. „Végre ehettünk valami jót az íztelen angol koszt után” – mondja Laci. 

De térjünk vissza még a matekhoz. Laci ugye már túl van az érettségin, de mint mondja, egy matekérettségi és a nemzetközi diákolimpia elég más szint. 

Az emelt szintű matekérettségit több ezren meg tudják oldani az országban, míg a diákolimpia válogatóin általában kb. százan indulnak, de közülük csak 10–12 diák van itthon, aki a nemzetközi mezőnyben is jól tudna szerepelni.

„Sokkal érdekesebbek a versenyfeladatok, mint egy középszintű matekérettségin” – mondják, amikor azt mesélem, hogy nekem addig tartott a matektudásom. „Nem kell ezt túlgondolni, matekozik az ember akkor, amikor kedve van hozzá. Persze, ha valaki versenyt akar nyerni, néha olyan feladatokat is meg kell oldania, amit nem szeret. És persze kell egy adag szerencse is” – véli Laci. 

Hogyan lehet megszerettetni a diákokkal a matekot?

Mindketten hálásak középiskolai matektanáraiknak: Hujter Bálint, Kiss Géza, Gyenes Zoltán és Dobos Zoltán (csapatvezető) tanár urakat említik. „Szerintem az a legfontosabb, hogy olyan matektanára legyen az embernek, aki élvezhetően tanít” – fogalmaz Ábel. „Az kell, hogy a tanárok is lelkesedjenek érte. Nehéz lehet tanárnak lenni” – vélekedik csapattársa. 

Mindkettőjüknek sokan gratuláltak az eredményhez, család, rokonok, barátok.  „Nekem az esik igazán jól, ha valaki olyan gratulál, aki tudja, hogy ez mit is jelent” – magyarázza Laci. „Engem a szüleim nagyon támogatnak, hálás vagyok nekik, eléggé örültek, amikor megtudták, hogy aranyérmet kaptam” – hangsúlyozza Ábel. 

„Sokan azt gondolják, hogy a matek gagyi dolog, csak abból áll, hogy számolunk. Ez nem így van, a matek szerintem szép és érdekes. Nemrég valakitől azt hallottam, hogy a matekhoz nem kell kreativitás, mert csak számolni kell. Ennél rosszabbat nem lehet mondani. Ez a verseny is bizonyítja, hogy van három feladat, ami kifér egy lapra, és erről négy és fél óra alatt 25 oldalt írnak a versenyző diákok. 

Nem számolni kell, hanem gondolkodni. Egy egysoros feladatnak van, hogy kétszáz oldalas a bizonyítása. 

A matek nemcsak annyiból áll, hogy 6x7, hanem gondolkodni kell” – összegzi Simon László Bence. A fiúk Bath-ban a versenyen közös képet készítettek Terence Tao amerikai-ausztrál matematikussal, a valaha volt legfiatalabb IMO-aranyérmessel. „De inkább a saját tanárainkra nézünk fel” – teszik hozzá.

A matematika Mozartja
Terence Tao a matematika szupersztárja, a matematika Mozartjának is nevezik. 13 évesen nyert aranyérmet az IMO-n, és mindössze 31 éves volt, amikor megkapta a matematikai Nobel-díjnak számító Fields-érmet. Egyik kedvelt kutatási területe a prímszámoké. A Magyar Tudományos Akadémia neki ítélte a 2020. évi Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat. 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
oxfordi vitaverseny magyar csapat

„Undorítóan jó csapat vagyunk, ezt mondta ránk a másik csapat edzője” – Ismét magyar diákok nyertek világversenyt

Márciusban rendezték Oxfordban a világ legnagyobb és leghíresebb középiskolai vitaversenyét, ahonnan két budapesti gimnazista első díjjal érkezett haza. Jó-e ha a média sokat szerepelteti Cristiano Ronaldó t? Szabad-e egy szülőnek a túlvilágról alkotott meggyőződését továbbadni a gyerekének? Wirtz Annamária és Zsoldos Flóra a legkülönbözőbb témákban bizonyíthatta rátermettségét. A...
Háttér szín
#fdeac2

Hőség és agresszió között van összefüggés!  –  Nem figyelünk, nem segítünk, ellenséget látunk a másikban

2024. 08. 17.
Megosztás
  • Tovább (Hőség és agresszió között van összefüggés!  –  Nem figyelünk, nem segítünk, ellenséget látunk a másikban)
Kiemelt kép
hosegagresszio_01_freepik.jpg
Lead

Te is tapasztaltad már, hogy nagy melegben kevésbé vagy türelmes, főleg akkor, ha például egy zsúfolt buszon zötyögsz, amiben nem működik a légkondicionáló berendezés? Nem vagy egyedül: kutatások szerint a hőség nemcsak az éghajlatra, az egészségünkre, de a viselkedésünkre is hatással van, és nem feltétlenül a legelőnyösebb tulajdonságainkat hozza felszínre. De hogy tehet minket agresszívabbá a forróság? Igaz, hogy hőség és erőszak kéz a kézben járnak? 
Ottlik Judit cikke ezekre a kérdésekre keresi a választ. 

Rovat
Életmód
Címke
klímaválság
hőség
agresszió
agy
viselkedési gátlások
klímaváltozás
családon belüli erőszak
kapcsolati erőszak
időjárás
Szerző
Ottlik Judit
Szövegtörzs

Ez lesz hátralevő életünk legmelegebb nyara – egyre többször találkozhatunk ezzel a megállapítással. Bevallom, engem eleinte nagyon bosszantott, ugyanakkor be kell lássam, a „jóslat” évről évre veszít disztópikus jellegéből. Sőt: éghajlatunk változásának ütemét elnézve – a saját bőrünkön tapasztaltakkal kiegészítve – egyre hihetőbben hangzik. Ha mégis kétségeink lennének, elég rápillantani egy időjárás-előrejelzésre vagy beleolvasni a hírekbe, amik a világszerte tomboló hőhullámokról, szárazságról, erdőtüzekről szólnak. 

Ironikus, hogy miközben ezt a cikket írom, a laptopom kijelzőjének alsó sarkában egy sárga háromszög alakú ikon tűnik fel, benne aprócska hőmérővel, amely „időjárási riadóra”, illetve „rekordközeli hőmérsékletre” hívja fel a figyelmem.  

Közben az is eszembe jut, nem lehet véletlen, hogy a magyar nyelvben több olyan mondásunk is van, ami valamilyen módon hőség és düh érzetének összefonódását írja körül.  

Például a „tüzes, mint a harag”, a „mérgében felrobban”, a „kiereszti a forró gőzt” vagy épp a „felmegy az agyvize” kifejezések. 

Nem csak a természet szenved a hőségtől

Az ember okozta éghajlatváltozás tényét ma már a különféle tudományágak környezetvédelemmel foglalkozó szakembereinek többsége tényként kezeli. Ahogy az is vitathatatlan, hogy a hőmérséklet emelkedésének hatásai globális méretűek és átütően negatívak lesznek: többek közt aszályok, tengerparti áradások, szélsőséges időjárás formájában. A gyors klímaváltozás „finomabb”, ám szempontunkból nagyon is meghatározó pszichológiai és társadalmi következményeivel a szakemberek a fentiekhez képest eddig jóval kevesebbet foglalkoztak.  

Pedig egyre több bizonyíték van arra, hogy a rohamléptekben zajló globális felmelegedés az ember viselkedésére is hatással van: adott esetben agressziót és erőszakos konfliktusokat gerjeszt. Azon jelenség oka, hogy a forróság és az erőszak kéz a kézben jár, vitatott: vajon maga a hőség felelős a problémák sorozatos felerősödéséért, ami akár zavargásokhoz is vezethet? Vagy inkább arról van szó, hogy a szélsőséges meleg közvetlenül befolyásolja az emberi döntéshozatalt? 

Az 1960-as évek nyári hónapjaiban az Egyesült Államok-szerte tomboló polgári zavargások és lázadások kapcsán a korabeli sajtó előszeretettel alkalmazta a „hosszú, forró nyár” kifejezést.  

Azt sugallták, hogy a forró időjárás agresszív viselkedésre készteti az embereket, vagyis az erőszak mértéke szorosan összefügg a hőmérséklettel.  

Azt azonban nehéz lenne biztosan megmondani, hogy közvetlenül a meleg idézte-e elő azt a konkrét problémát.  

Az extrém hőség és az agresszió közötti kapcsolat természetének tudományosabb megfejtése érdekében tudósok később kiterjedt laboratóriumi kutatássorozatba kezdtek. E vizsgálatok többsége olyan helyzetekbe hozta az önkénteseket, amikben lehetőségük volt az agresszív fellépésre. Azt mondták nekik, hogy áramütést adhatnak a másiknak. Ezek a „látszatsokkos” vizsgálatok – mert valójában senkit sem sokkoltak, bár az alanyok ezt nem tudták – egy „fordított U alakú” mintázatot mutattak: az agresszió eszerint csak egy bizonyos pontig növekedett a hőmérséklettel együtt, egy idő után már akkor is csökkent, amikor a hőmérő higanyszála még magasabbra emelkedett. A laboratóriumi kutatásokhoz képest a valós körülmények között végzett vizsgálatok más eredményeket mutattak.  

Kép
hőség és erőszak
Kép: Freepik

Hőségben több az erőszak, családon belül is 

A téma egyik nagy szakértője, Craig A. Anderson pszichológus az Egyesült Államok városainak archív forrásait használta fel, hogy adatokat gyűjtsön régebbi gyilkosságok, nemi erőszak, testi sértés, rablás, betöréses lopás és gépjárműlopások arányáról. A szakember ezek alapján megerősítette, hogy az erőszakos, de a nem erőszakos bűncselekmények száma is megugrik, amikor hőség tombol.  

Elemzéseiből arra lehet következtetni, hogy hőség idején jóval több az emberölés, a bántalmazás, de ugyanígy a családon belüli erőszakos esetek száma is megnő.  

Egyes tanulmányok még arra is kitérnek, hogy a forróságban játszott baseball-mérkőzéseken megfigyelhető, hogy a dobójátékosok jóval agresszívebben hajítják el a labdát, és találnak el másik játékost – valószínűleg szándékosan.  

Ha az embereknek már annyira melegük van, hogy kényelmetlenül érzik magukat, ingerlékenyek lesznek, és nagyobb valószínűséggel hiszik azt, hogy mások ellenségesen viselkednek velük – erre pedig fizikai agresszióval, erőszakos viselkedéssel reagálhatnak. Anderson és munkatársai évtizedeken át kutatták a kérdést, a professzor többször is publikált az erőszakos cselekmények és a hőmérséklet kapcsolatának összefüggéseiről.  A szakember azt is megállapította, hogy nagy melegben kevésbé figyelünk egymásra, kevésbé vagyunk segítőkészek, főleg, ha a hőséghez zsúfoltság is társul. Az autósok is nagyobb valószínűséggel nyomják be a dudát a forgalomban, ha nincs, vagy nem működik a légkondicionáló a gépkocsijukban.  

Kikapcsol az önszabályozás 

„Amikor kint meleg van, testünk nem tudja működtetni azt a szokásos védekező mechanizmust, ami képes kordában tartani az agresszív impulzusokat” – mondja dr. Joseph Taliercio. A pszichológus szerint a test ilyenkor arra összpontosítja az energiát, hogy lehűtse magát. Ennek egy része pedig agyunknak azon részéből származhat, amely a legtöbb energiát „fogyasztja”: a prefrontális kéregből, ami segít az embereknek az önszabályozásban.  

Ez ugyanaz az agyi terület, ami kikapcsol akkor is, amikor az emberek alkoholt fogyasztanak, és ez impulzív viselkedéshez vezethet.  

„Olyasmihez hasonlítanám, mint amikor egy sci-fi-sorozatot vagy filmet nézünk, amiben arról beszélnek, hogy át kell irányítani az energiát az elülső pajzsokba. Valahogy a mi agyunknak is át kell irányítania az energiát, amikor meleg van, emiatt impulzívabbak leszünk, és többet cselekszünk gondolkodás nélkül” – teszi hozzá Taliercio.  

Ráadásul mivel a meleg hatására izzadunk, a testünk olyan tápanyagokat veszít, amik szerepet játszanak az önszabályozás, a mentális egészségünk fenntartásában. A kánikula miatt a szorongás is gyakoribb lehet az embereknél. Ennek egyik oka lehet, hogy nagy melegben aludni sem tudunk rendesen, az alváshiány pedig ingerültséget okozhat, és csökkenti a döntéshozatali képességeinket.  

„Természetesen nem arról van szó, hogy a hőség mindenkiből dühöt, agressziót vagy erőszakot váltana ki, ráadásul mindenkinél máshol van az a bizonyos határ. Az ingerlékenységgel viszont jobb, ha számolunk, az sokaknál felbukkanhat kánikulában” – fűzi hozzá. 
Talierco azt javasolja, tegyük fel a kérdést: magunkat ismerve jobban oda kell-e figyelnünk arra, hogy ma esetleg ingerlékenyek leszünk, mert odakint nagyon meleg van?  

„Ha csak lehet, ne terheljük magunkat ilyenkor felesleges vagy túl sok programmal, és igyekezzünk olyanokkal együtt lenni, akik kevésbé irritálnak.”  

„A klímaválság és a hőmérséklet emelkedése miatt minden bizonnyal egyre többeknek kellene figyelembe vennie ezeket a szempontokat” – jegyzi meg a szakember. 

Kapcsolódó tartalom

Kép
nő ablak mellett

Így tehetjük klíma nélkül is komfortossá a lakásunkat a hőségben

Milyen anyagból készüljön a nyáron használt lepedő, takaró és párna? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a sötétítőfüggöny kiválasztásakor? És hány naponta kell cserélni a törölközőt, a fürdőlepedőt? Utánajártunk, hogyan tehetjük komfortossá a lakásunkat a legmelegebb hetekben.
Háttér szín
#fdeac2

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 86
  • Oldal 87
  • Oldal 88
  • Oldal 89
  • Jelenlegi oldal 90
  • Oldal 91
  • Oldal 92
  • Oldal 93
  • Oldal 94
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj
Barion logo