Jézus az ablakban, Szent Ferenc a háztetőn – Bibliai bábokat készít Kuruczné Lovas Júlia

A hálószoba sarkában kialakított műhelybe lépve, polcon sorakozó bábfigurák fogadnak, több kosárban pedig különböző anyagok, szalagok, nemezgolyók, rózsaszín bábfejek várakoznak sorsuk beteljesülésére. 

„A lányaim azon szoktak viccelődni, hogy jobb velem vigyázni, mivel egy kosárnyi levágott fejet tárolok” – mosolyog Júlia, aki az alkotás szeretetét gyerekkorából hozta: óvónő édesanyja is mindig készített valamit otthon. Akkoriban csak állami és vállalati óvodák működtek, amelyek nem voltak olyan gazdagon ellátva eszközökkel, mint ma. A rendszerváltás idején aztán rengeteg egyházi iskolát alapítottak, és ezzel párhuzamosan az intézményekben megindult a hitoktatás. Az ekkor még teljes állásban fejlesztőpedagógusként dolgozó Júlia azt tapasztalta, hogy a hittantanároknak nincs mire támaszkodniuk, noha a foglalkozás a gyermekekkel különleges módszertant igényel, amelynek egyik legjobb eszköze a bábozás. 

Munkájuk támogatására kezdett bábok varrásába, többek között saját gyerekei hitoktatóinak is készített néhányat.

Aztán ahogy gyűltek a pozitív visszajelzések, egyre többet foglalkozott a kézművességgel, amit kötetlen munkaideje is lehetővé tett: délelőtt varrta a bábokat, délután gyerekeket fejlesztett. 

A rendszerváltás után egy évet töltött Angliában, ahol nagy hagyománya van a báboknak, s egy ott látott szabásminta alapján készítette el az első bábfejet. 

Magyarországon egyedülálló a tevékenysége (rajta kívül a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat készít hasonló figurákat). Külföldön akadnak néhányan, de teljesen más, a Muppet Show szereplőit idéző, mozgó szájú és fejű bábokat gyártanak, amelyekkel ő kevésbé tud azonosulni. „Nem szeretem, ha egy bábnak korong alakú vagy teniszlabda feje van, amely folyamatosan billeg. Ez elveszi a hangsúlyt a lényegről, és komikussá teheti az adott bibliai személyt” – magyarázza. 

Kép

Kuruczné Lovas Júlia – Fotó: Páczai Tamás

A bábkészítő az „átkosban” a Krisztina téri plébániára járt testvérével, és a közösség hamar magával ragadta. Később egyházi gimnáziumban végezte tanulmányait, de hite idősebb korára mélyedt el. „Ekkor értettem meg, hogy a megváltás személyesen értem is történt.” Úgy gondolja, a felnőtt hitéért mindenkinek meg kell harcolnia, még akkor is, ha mindig keresztény környezetben élt. Ő ezt első munkahelyén élte meg, ahol a keresztény tanítások helyett az üzleti érdekek számítottak. 

Gyermekei születése után egyre nagyobb teret nyert életében a bábkészítés, mostanra, háromszoros nagymamaként ez tölti ki napjainak nagy részét, bár pedagógusi munkájának sem mondott búcsút. 

Hitvallása a hitelesség 

Júlia leggyakrabban az Újszövetségben szereplő személyek mását készíti el: Jézus mellett Szűz Mária, Mária Magdolna, néhány apostol, a betlehemi pásztorok és a háromkirályok sorakoznak az egyik polcon. Azt, hogy egy báb mennyi idő alatt nyeri el végleges formáját, nehéz megválaszolnia, mivel sorozatban készülnek, tízesével készíti azokat, de ha egyedi megrendelést kap, egy napot is igénybe vehet egy báb megvarrása. 

Egy másik polcon a bábok ruháinak alapjául szolgáló színes textileket mutatja. „Olyan anyagokat veszek alapul, amilyeneket akkoriban is használtak, tehát műszálas vagy kötött ruhába nem öltöztetem a figurákat” – mondja. A királyok, királylányok öltözékét bársonyból varrja, míg a pásztorok bundája valódi szőrme. Júlia a bábkészítés folyamatában a kézzel varrást élvezi leginkább. „Szeretek szép anyagokkal, bársonnyal, selyemmel dolgozni, feldíszíteni a szentek, királyok ruháit.” Törekszik arra, hogy hitelesen ábrázolja a bibliai alakokat és a szenteket. Utóbbiak esetében többek közt templomok üvegfestményeit vette alapul, míg előbbieknél – a Szentírásban olvasható jellemzések mellett – a képes gyerekbibliákból inspirálódott. Keresztelő Szent János például a Biblia szerint bőrövet hordott, így hasonlóval a derekán ábrázolja, de míg a Szentírás torzonborz külsejűnek írja le, a bábkészítő ügyel arra, hogy a figurák ne legyenek ijesztőek. 

Komoly dilemmát jelentett számára Júdás megformálása is. 

„Mindannyiunknak vannak negatív tulajdonságai, ebből a szempontból ő is csak egy a sok közül, ugyanakkor mégiscsak elárulta Jézust” – mondja. 

Végül úgy oldotta meg a kérdést, hogy a tizenkét apostol közül az egyiknek sötét ruhát varrt – a hitoktatók döntése, hogy melyiket választják Júdásnak. 

Kép

Fotó: Páczai Tamás

Jézus ábrázolása különösen nagy felelősséget jelent Júlia számára, hiszen a bábon keresztül a Megváltó üzenetét közvetíti a gyermekeknek. Valamennyi bábhoz különböző kiegészítők tartoznak: Jézushoz serleg (az utolsó vacsora jelenetéhez), Mária Magdolnához olajos fiola, Árpád-házi Szent Erzsébethez egy cipókkal teli kosár. Egyes szenteknek állat kísérőik is vannak, Árpád-házi Szent Margit társa egy nyuszi (a Nyulak szigetére utalva), Szent Ferencé pedig egy farkas, míg övén madarak csücsülnek. A gyerekek kedvencei az ujjbáb bárányok, amelyeket ők is fel tudnak venni. 

Júlia a legtöbb bábot egyedül készíti el, de olykor nyolcvanhét éves édesanyja is beszáll a munkába. Illetve fogyatékossággal élőkkel is dolgozott együtt: amikor az egyik egyházmegyétől háromszáz bábra kapott megrendelést, a Palota-15 Nonprofit Kft. megváltozott munkaképességűekből álló csapatától kért segítséget, akik precízen megvarrták a bábok testét. Egy másik alkalommal egy dombóvári otthon autista lakói gyúrtak nemezgolyókat, amelyekből Szent Ferenc madarai készültek. Az arcot sosem bízza másra, mivel abban fejeződik ki legjobban a báb karaktere – nincs köztük két egyforma. 

Assisi Szent Ferenc a háztetőn 

A legtöbb megrendelést karácsony és húsvét előtt kapja – általában magyarországi iskoláktól, de küldött már bábokat Erdélybe, Ausztriába, Kárpátaljára és Németországba, egy ott élő magyar hitoktatónak is. 

Leggyakrabban a tízes készletet kérik, de akadnak egyedi megrendelések is: a Maros megyei Hajlák atya legalább negyven szentet rendelt tőle, továbbá elkészítette már Teréz anya és II. János Pál pápa mását is. 

A felnőtt kézre tervezett kesztyűbábokat elsősorban óvodás és kisiskolás gyermekek hitoktatásában használják, de az említett erdélyi atya jegyesoktatáshoz és gyászfeldolgozás során is alkalmazza azokat. Sokszor készített bábot keresztelőre is, például Szent Fülöpöt és Szent Vincét. „Különleges dolog, ha a gyermek védőszentje ott áll a szobájában, és kicsi korától kezdve ismeri a történetét” – véli. 

A Szent Ferenc-báb még Assisibe is eljutott, ahol Júlia egy ferences zarándoklaton járt férjével, és nagy sikert aratott a helyiek körében. „Amikor feltettem egy háztetőre (a Napfivér, Holdnővér című film egyik jelenetére utalva – a szerk.), sok járókelő sereglett oda, mind felismerték” – emlékezik vissza. 

A bábokról sok más kedves emléket őriz. 

A karantén alatt például egy kisfiú a panellakásuk ablakába tette a Jézus-bábot, egy „Vigyázzatok magatokra!” feliratú táblával. 

Egy másik, megmosolyogtató történet szerint egy ismerős hittantanár óráján egy kisdiák a betlehemi királyok ajándékáról szóló fogalmazásban mirha helyett Milkát írt. Erre emlékezve Júlia később apró csokoládékat csempészett az egyik, nekik adott királybáb ládájába. 

Bábokkal az érzelmi intelligenciáért 

A bábozásnak számos pozitív hatása van a gyermekekre, például fejleszti az érzelmi intelligenciájukat és empátiás készségüket. Az eljátszott történetekből új érzelmeket ismerhetnek meg. Az óvodások és a kisiskolások a példázatok mélyebb jelentését ugyan még nem értik, de beépül a tudatukba, és később, ha hasonló helyzetbe kerülnek, emlékezni fognak rá. 

A bábok célközönsége az óvodás és kisiskolás korosztály, ugyanakkor a kamaszokat is bevonhatják, ha közösen előadnak egy-egy történetet a kicsiknek. 

Néhány fotó erejéig mi is bábozunk Júliával: Márta fakanállal a kezében készít ebédet a hozzájuk érkező Jézusnak, akit Márta testvére, Mária fogad. „A gyerekek elgondolkozhatnak rajta, hogy ha vendéget várunk, mi a fontosabb, tüsténkedni körülötte, vagy meghallgatni, és vele lenni minden gondjában” – mondja a bábkészítő. 

Ugyan a bábozás sok előkészületet igényel a pedagógusoktól, úgy véli, megéri, hiszen aztán minden évben fel tudják használni az ötleteket. Ezeket a BÁBLIA bábok a Bibliához névre keresztelt Facebook-csoportjában is megoszthatják egymással. „A hittanórákra olyan gyerekek is járnak, akik nem vallásos családból jönnek, a hitoktatóknak pedig nagy feladat, hogy elfogadtassák velük a kereszténységet” – fogalmaz. Ráadásul egyre több az ADHD-s gyermek, emellett rengetegen élnek csonka családban, akik extra figyelmet igényelnek – a bábfoglalkozások őket is lekötik. Ilyenkor mozgásban van az osztály, például mindenki kap egy-egy madárkát, amelyet „megröptethet”. 

A báboknak köszönhetően jobban megnyílhatnak, és könnyebben ki tudják fejezni az érzéseiket, ami szerinte gyakran a felnőtteknek is problémát jelent. 

Ehhez jó módszer lehet, ha a hitoktató az eljátszott jelenetek után beszélgetőkört indít, amelyben a gyerekek megoszthatják az adott példabeszéddel kapcsolatos érzéseiket, fájdalmaikat. 

„A gyerekek még mesevilágban élnek, és elhiszik, hogy a Jézus-báb is valóságos személy, akinek talán könnyebben megnyílnak, mint a hitoktatónak” – véli. 

Júlia szerint a bábozás a felnőttekre is hat, a szülők hitét is formálja. „Minden alkalommal, amikor azon gondolkozunk, hogy hogyan adjunk át egy példabeszédet a kicsiknek, az bennünk is elmélyíti a történetek üzenetét” – vallja. 

A bábkészítő a mai gyerekekkel kapcsolatban megemlíti, hogy életükben egyre nagyobb szerep jut az okos­eszközöknek: a karantén alatt, amikor rengetegen voltak kénytelenek otthonról dolgozni, sokan próbálták úgy lefoglalni gyerekeiket, hogy mobilt, tabletet adtak a kezükbe. Ez látszólag beválik, ám a kicsiknek ekkor is szükségük van a szüleik figyelmére. „A legalapvetőbb igényük a személyes kontaktus, amit semmilyen kütyü sem tud pótolni” – állapítja meg. 

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazin 2024. februári számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.