| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

„Istenem, kislányom, bárcsak újra 70 lehetnék!” – Női idő

2021. 11. 06.
Megosztás
  • Tovább („Istenem, kislányom, bárcsak újra 70 lehetnék!” – Női idő)
Kiemelt kép
eletkor_elfogadasa.jpg
Lead

Az a nap is ugyanúgy kezdődött, mint a többi. Szaladok végig a folyosón, velem szemben a mindig mosolygós, mindig kedves kolléganőm szőke lobonca tűnik fel, mindketten ugyanoda tartunk. „Boldog szülinapot!” – köszöntöm fel rögtön, hála a Facebooknak, mire ő mosolyogva megköszöni, és halkan, némi búslakodással a hangjában hozzáteszi: „Ez az utolsó negyvenesem”. Hitetlenkedve nézek rá, mert meg nem mondtam volna róla, és meglepetten látom, hogy a szemében nem csak szomorúság van. Hanem félelem is.

Rovat
Életmód
Címke
nők
Életkor
születésnap
öregedés
Szerző
Vizy Anita
Szövegtörzs

Emlékszem, amikor én lettem negyven, akkor arra gondoltam, hogy ha megkérdeznének, szívesen maradnék örökké 39 éves. Nem azért, mintha a negyvenet betöltve hirtelen elkezdett volna fájni a hátam, és megjelentek volna az első igen mély ráncaim, sőt. Éppen remekül éreztem magam a bőrömben, ám ennek ellenére az én szememben is, bizonyos vagyok benne, ugyanaz a félelem tükröződött, mint most a kolléganőmében. Valahogy mi, nők nagyon komolyan vesszük az időt. Vagy a körülöttünk lévők veszik komolyan? Vagy azért vesszük komolyan, mert a körülöttünk lévők komolyan veszik? Mi az, ami úgy fér bele az életünkbe, hogy elégedettek legyünk tőle?

Mi, nők örökké késésben vagyunk valamivel, örökké fejvesztetten versenyt futunk az idővel.

Először az iskolák, aztán a házasság, a gyerek vagy gyerekek, mert ugye ketyeg az a bizonyos biológiai óra, a munka, a karrier, mellette a harmonikus házasságra törekvés és a gyerekek felnevelése. Ezzel együtt az öregedés, a testünk változása, az évek múlása mind-mind nyomaszt minket.

Emlékszem egy beszélgetésre, amit a gyesen töltött magányom sokadik évében hallgattam végig a tévében. Az interjú egy pontján az idős színésznő kedvesen kinézett a képernyőből, egyenesen rám, és azt mondta: csak annyit szeretne üzenni a nőknek, hogy soha, semmiről nincsenek lemaradva. Legyenek szívesek megnyugodni, minden meg fog oldódni, el fog következni a maga idejében, ha pedig másként alakul, az idő arra is megnyugvást hoz. Nem érdemes előre rettegni.

Ami engem illet, a színésznőnek eddig igaza volt. Visszanézve minden eddigi rettegésem kárba veszett idő volt.

És nem azért, mert minden úgy alakult, ahogyan én azt tervezgettem, sőt… De most, a negyvenes éveim közepéről nézve, amit kipipáltam, az fontos volt, amit másképp gondoltam, tévedés. Persze a „mi lett volna, ha” kérdés életkortól függetlenül megmarad, de ahogy szaporodnak az évek, mi is beléjük növünk, és a legrosszabb esetben megtanuljuk, hogyan kell ilyenkor másra gondolni, álmodozni. Például arról, hogy nem öregszünk, nem fonnyad a bőrünk, nincsenek ráncaink. És mindig 39 évesek vagyunk, ha másképp nem, hát az unokatesóm sajátságos számolása alapján: ő most 43 évesen 39D, én 39F.

A legutóbbi szülinapomon szörnyülködve mondtam 94 éves nagymamámnak, hogy milyen rosszul esik nekem ez a 45 év. Sosem felejtem el Mamikám hangját a vonal túloldalán, ahogy sóvárogva felkiáltott: „Istenem, kislányom, bárcsak újra 70 lehetnék! Akkor még minden olyan jó volt. Nem fájt a hátam, bicikliztem, mozogtam, nem voltam ilyen öreg.” Azóta tudom, hogy van, amire éppen a korunk nem jelent megoldást. Ez sajnos nem lesz könnyebben elviselhető, mert a korunk minden tízeshez közeledve próbára tesz minket.

Pár napig foglalkozunk vele, látszik a szemünkben a rettegés, aztán feltesszük a sminket, összeszedjük magunkat, és nekiugrunk a dolgos hétköznapoknak.

Elkövetkezett az az idő, amikor már azt mondhatom: tapasztalatból tudom, hogy ez segít.

A napokban újra összefutottam a kolléganőmmel. Szőke lobonca ugyanúgy lebbent, mint egy hónapja, amikor megtudtam, hogy neki ez az utolsó negyvenese. A szemében nyugalom volt, és valamin nagyon nevettünk. Mert ilyenek vagyunk mi, nők. Gondolkodunk, tervezünk, rettegünk, aztán nekifutunk. Megcsináljuk vagy elengedjük, és jó esetben megint nevetünk. Arcunkra kiülnek az érzéseink, a korunk, a sorsunk. Ettől leszünk szépek. Még akkor is, ha mi, nők ezt nem is tudjuk.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
életközepi válság

„Azt hittem, mindennek vége, nincs a lemeznek B oldala” – Kiút az életközepi válságból

Anna mérget vett volna rá, hogy neki biztosan nem lesz életközepi válsága, hiszen mindent elért már az életben, amire a vele egyidősek vágyhatnak. Aztán negyvenévesen azon kapta magát, hogy egyre elégedetlenebb önmagával és az életével. Az ő gondolatai következnek.
Háttér szín
#bfd6d6

„Sokszor úgy éreztem, mintha nem is Európában dolgoznék” – mondja a Németországból hazatért orvos

2021. 11. 05.
Megosztás
  • Tovább („Sokszor úgy éreztem, mintha nem is Európában dolgoznék” – mondja a Németországból hazatért orvos)
Kiemelt kép
munkavallalas_nemetorszagban.jpg
Lead

Regina friss diplomás orvosként 2012-ben Németországban helyezkedett el, majd összesen nyolc éven át dolgozott az egyik nyugatnémet nagyvárosban. Tavaly magyar férjével – akivel anno együtt is indultak útnak – és egyéves kislányukkal hazaköltöztek. A fiatal doktornő most a miértekbe, a kinti és az itthoni élet különbségeibe ad betekintést a Képmás olvasóinak.

Rovat
Köz-Élet
Címke
munkavállalás külföldön
munkavállalás Németországban
hazaköltözés külföldről
Németországban élő magyarok
német egészségügy
Szerző
Szabó Krisztián
Szövegtörzs

Regináék kilenc éve szakmai kihíváskeresésből és egzisztenciális okból úgy döntöttek: az egyetemet elvégezve szerencsét próbálnak a határainkon túl. Férje akkor még nem beszélt németül, kezdésnek másfél éven át egy nyelviskolában tanult, ám Regina kiváló németesként rögtön elkezdte ledolgozni a szakvizsgáig szükséges öt esztendejét: ahogy az itthon is történt volna, klinikákon alkalmazták rezidensként. Az utolsó másfél év már a gyermekvárással és a gyessel telt neki. Férje időközben középfokú nyelvvizsgát tett, majd a szakmájában, programtervező matematikusként helyezkedett el. 

„2019-ben, a várandósságom alatt hazalátogatva bogarat tettek a fülembe, hogy egy itthoni klinika – sőt akár több is – tárt karokkal várna, nem gondoljuk-e meg a hazaköltözést” – meséli Regina.

„Az ötlet egybecsengett azzal a szándékunkkal, hogy a kislányunk az itthon élő nagyszülei közelében, a magyar nyelvet, kultúrát és történelmet tanulva, hazai értékek szerint nőhessen fel. Aztán majd eldönti felnőttként, ő is kipróbálja-e magát egy másik országban, gondoltuk.” 

Így már a szülés előtt elhatároztuk: amint tudunk, hazaköltözünk. Más kérdés, hogy végül nem arra az állami fenntartású klinikára kerültem, ahová terveztem, mert ott túl sokáig nyitva hagyták a kérdést, hogy valóban felvesznek-e, közben pedig lett más lehetőségem. Ma TB-finanszírozott ambuláns szakrendeléseken és magánrendeléseken is dolgozom vállalkozóként, lényegében mindennap másik helyszínen.”   

Regina találkozott olyanokkal, akik éreztették: nem örülnek annyira a hazatérésének, vagy legalábbis visszafogottságra intették, hogy még véletlenül se érezze magát másnak/többnek azoknál, akik itthon szakosodtak. Ő ezt alapból így gondolta, s végül nem oda ment dolgozni, ahonnan már előzetesen ilyen előítéletes hozzáállást érzett. A költözéssel a Covid „kellős közepe” ellenére is szerencséjük volt, mert a három hónapra előre kitűzött dátumkor éppen lehetett utazni. Ha nem lehetett volna, a már felmondott németországi albérlet miatt érdekes helyzetben találták volna magukat és a teherautónyi holmijukat. A kint vásárolt bútoraik (Németországban jobbára bútorozatlan lakásokat lehet bérelni, ezért kellett bútorokat venniük) hazaszállításával megbízott magyar költöztetőcég ráadásul egy napot késett a szállítással, ami kapóra jött: így éppen a 10 napos karanténkötelezettség eltörlését követően egy órával érkeztek meg a magyar határhoz. Örömmel tértek haza. Természetesen arról is érdeklődöm, mi minden lehetett volna más, ha kint maradnak.

„Kint jó környéken éltünk, mégsem volt ajánlott például este sétálni mennünk – még férfiként a férjemnek sem – a rettenetesen leromlott nagyvárosi közbiztonság miatt. Elgondolkodtunk hát, hogy ha a lányunk ott nőne fel, vajon mikor hova engedhetnénk el később egyáltalán. Hasonlítani sem lehet a magyar helyzethez az ottani belváros, pláne a főpályaudvar környékének veszélyességét.

Gyakori volt az agresszió, amiről mi is legfeljebb a magyar híradásokból értesültünk, a kinti hírek nem tudósítottak róla. Pedig olyan »no go« zónák alakultak ki a városban, amelyeken még autóval sem volt tanácsos áthajtani, a rendőrség sem ment be oda.

És ebben semmi túlzás nincsen. Sajnos bizonyos klánok között még utcai lövöldözések is előfordultak. A praxisomban pedig sokszor úgy éreztem magam, mintha nem is Európában dolgoznék. Nagyon sok bevándorlóval találkoztam, akik támogatásból élve a munkára való alkalmatlanságukat igazoltatni érkeztek hozzám.”

Kép
doktornő
Képünk illusztráció! - Forrás: Pexels / Thirdman

Regina hozzáteszi, hogy a fentiekkel nem politizálni szeretne, csak a tapasztalatait osztja meg. Azt sem a politika jegyében mondja, hogy nekik a konzervatív, keresztény értékeik mindvégig fontosak maradtak. Nem szerették volna például, ha a kislányuk a multikulturális csoportokhoz történő igazodás miatt a keresztény ünnepeket az óvodában, majd az iskolában nem a hazai szokásoknak megfelelően tudja ünnepelni. Ahogy annak sem szívesen tették volna ki őt, hogy a majdani általános iskolájából kilépve – ez is a saját tapasztalatuk – az iskola előtti buszmegállóban egy a keresztény értékekkel homlokegyenest ellentétes plakáttal találja magát szembe.

A doktornő azt sem titkolja, hogy itthon is felemás tapasztalatokkal gazdagodtak – más téren. Mint mondja, vállalkozóként jelenleg jól keres, azt nem tudja, pontosan mennyivel kapna kevesebbet, ha az eredetileg tervezett klinikára kerül.

A magyar egészségügyben mindent „egyszerűbbnek, lepusztultabbnak” lát. Németországban szinte szállodai körülmények között szült, látja, hogy ez itthon, nem magánúton egészen más élmény lett volna. Azt mondja, hogy egy kicsit a munkáján is egyszerűsítenie kellett.

„Szakmailag abban az értelemben kevésbé lehetek részletes, hogy Magyarországon sok vizsgálat elnagyoltabb. Egyszerű példa a laborvizsgálatoké – elég, ha bizonyos vitaminszintek meghatározását vesszük, amelyeket Németországban rutinszerűen alkalmaznak, itthon viszont legfeljebb magánfinanszírozott módon van rájuk lehetőség. Nekem persze a munka nyelvezete is új, mert a gyakorlatban mindent németül tanultam, újra kellett tanulnom például magyarul zárójelentést írni.”

Amit még negatívumként említ, az a magyarországi személyes ügyintézések stílusa, színvonala. Egy szóban összegzi: katasztrófa. A németek sokkal kedvesebbek, segítőkészebbek, noha – és ez meglepő – a technika, az online ügyintézés, az Ügyfélkapu és társai itthon lényegesen fejlettebbek. Ebben mintha a németeknek lenne lemaradásuk velünk szemben. „Az OEP-es és NAV-os ügyintézés így is rettentő körülményes volt. Egyrészt, mert velem nyomban be akartak fizettetni nyolc évre visszamenőleg félmillió forint egészségbiztosítási járulékot, és az ügyemet intézni – a korábbi bejelentett lakcímem miatt – csak az ország másik végében engedték volna. Az egyéves kislányommal ennek nyilván nem indultam neki. Hónapokig leveleztünk, majd az édesapámat hatalmaztam meg, mert telefonon az illetékes hivatal nem adott információt, tovább sem kapcsoltak az ügyintézőig. Végül az is kiderült, a fizetési felhívás alaptalan volt. A férjemnek meg abból adódnak a mai napig gondjai, hogy továbbra is a németországi munkáltatójának dolgozik itthonról, home office-ból. Ez adózási szempontból, úgy fest, túl bonyolult eset… De nem bántuk meg a hazaköltözést, már csak azért sem, mert a karácsonyt így a nagyszülők közelében, sőt velük együtt akár egy ünnepi hangulatú sétával is ünnepelhetjük!”

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Brexit

„Mi 23 év után költözünk haza” – Angliai magyarok a Brexit után

„Anglia gondban van, hiányzik a munkaerő a kereskedelemből, a vendéglátásból, a gyárakból és a mezőgazdaságból. Lassan minden szakma hiányszakma, pláne a pandémia utáni nyitással. Nincs elég ember, aki dolgozzon, még a nagyobb presztízsű üzletek ablakain is ott a felirat: személyzetet keresünk” – osztja meg Brexit utáni tapasztalatait Szabó...
Háttér szín
#f1e4e0

Nyomasztó döntés: maradjon vagy menjen az óvodából az iskolába a gyerek?

2021. 11. 05.
Megosztás
  • Tovább (Nyomasztó döntés: maradjon vagy menjen az óvodából az iskolába a gyerek? )
Kiemelt kép
iskolaerettseg_kriteriumai.jpg
Lead

Már ősszel elkezdi nyomasztani az iskolakérdés a nagycsoportos gyermekek szüleit. Mikor döntünk jól, kire hallgassunk, milyen szempontokat vegyünk figyelembe, jót vagy rosszat teszünk-e azzal, ha engedjük, vagy ha visszatartjuk a gyermeket, egyáltalán milyen indokkal maradhat egy hatéves az óvodában? Szabó Terézia logopédus, gyógypedagógus, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkatársa segítségével járjuk körbe a kérdést.

Rovat
Család
Címke
iskolaérettség
iskolaérettség kritériumai
Szabó Terézia
logopédus
gyógypedagógus
Szerző
Bodonovich Ágnes
Szövegtörzs

A magyar törvény szerint az a gyermek, aki augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, tanköteles. Vajon iskolaérett is?

Attól még, hogy valaki elmúlt hatéves, nem biztos, hogy iskolaérett. Magában a szóban is benne van: ez egy olyan fázis a fejlődésben, amelyre megérik a gyermek, és ez nem mindenkinél ugyanakkor következik be. Ahhoz, hogy a gyermek sikeresen vegye az akadályokat az iskolában, könnyedén megtanuljon írni és olvasni, számos készséggel, képességgel kell rendelkeznie.

Melyek az iskolaérettség kritériumai? 

Amikor felmérjük, hogy iskolaérett-e a gyermek, megnézzük, megfelelőek-e az anyanyelvi készségei: tiszta, érthető-e a beszéde. Hozzá kell tennem, manapság az ötéves gyermekek 80 százalékának van artikulációs eltérése. Továbbá vizsgáljuk, képes-e összetett mondatokban is megnyilvánulni, önállóan vagy kis segítséggel hangokra bontani a szavakat, megfelelő-e a beszédfegyelme, beszédhallása, jól használja-e a nyelvtani szabályokat. Figyeljük ábrázoló- és kifejezőkészségét: megfelelő-e az emberábrázolása, egyenletes-e a vonalvezetése, képes-e ábramásolásra, tudja-e tartani az arányokat. Aztán vizsgáljuk a gondolkodását: van-e mennyiségfogalma, érti-e a mennyiségi relációkat, képes-e műveleteket végezni ötös számkörben, tud-e időben tájékozódni, tisztában van-e a napszakokkal, évszakokkal, megfelelő-e az önmagára és a környezetére vonatkozó általános tájékozottsága, meg tudja-e különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Továbbá a megfigyelőkészségét: emlékszik-e látott, hallott információkra, érti-e az ok-okozati összefüggéseket, képes-e 15-20 percig figyelni. Nézzük, hogy testileg elég fejlett-e, érett-e az idegrendszere, testi szükségleteit kis ideig vissza tudja-e tartani, kialakult-e, hogy jobb- vagy balkezes. Mennyire összerendezett a mozgása, ismeri-e a testrészeit, tud-e síkban és térben tájékozódni, képes-e mozgásutánzásra, jó-e az egyensúlyérzéke, fejlett-e a grafomotorikája, tudja-e használni a ceruzát, az ollót és az evőeszközt. Végül, de nem utolsó sorban vizsgáljuk szociális és érzelmi érettségét, illetve, hogy mennyire van feladattudata.

Utóbbiak során mit néznek?

Azt, hogy tud-e alkalmazkodni a szabályokhoz, képes-e beilleszkedni a közösségbe. Van-e önfegyelme, felelősségérzete, tudja-e uralni az érzelmeit, tud-e másokkal együttérezni, képes-e kompromisszumokra, elfogadja-e idegen felnőtt irányítását.

Van-e feladattudata, hogyan áll a munkához: leül és megcsinálja, vagy próbál kibújni alóla. Szívesen csinálja-e, vagy közben izeg-mozog, felugrál, visszakérdez, csapong, tud-e egyáltalán önállóan feladatot megoldani. Figyeljük, milyen a munkatempója, nem fárad-e el, ellenőrzi-e a saját munkáját, megtalálja-e a hibát. Ezt a képességet előszeretettel hangsúlyozzák a pszichológusok az iskolaérettség kapcsán.

Mit tegyen az a szülő, aki úgy érzi, gyermeke egy vagy akár több kritériumnak sem felel meg?

Ha bizonytalan a szülő, akkor először is az óvónőkkel konzultáljon, akik nap mint nap látják a gyermeket, tudják, mik az erősségei, gyöngeségei. Ha még ezután is kétségei vannak, forduljon logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához, de a nevelési tanácsadóban is készséggel segítenek. Ha közülük többen is azt javasolják, hogy a gyermek maradjon még egy évet az óvodában, akkor a szülő ne gondolkozzon tovább a kérdésen. Ha ugyanis bármi lemaradása van a gyermeknek, akár csak szociálisan nem érett, vagy az idegrendszere nem elég fejlett, csak görgetni fogja maga előtt a problémát, és nehézségei lesznek az iskolában. Ha viszont úgy tartanak vissza valakit, hogy minden kritériumnak megfelel, és minden téren megállja a helyét, akkor előfordulhat, hogy alul lesz terhelve az óvodában. Ikrek esetén sokszor találkozunk azzal, hogy az egyik túlságosan is iskolaérett, míg a másik egyáltalán nem. Ilyen esetben a pszichológusok is azt javasolják, ne ragaszkodjon ahhoz a szülő, hogy egyszerre menjenek iskolába. A különválasztás sokkal kisebb traumát okoz, mint az, hogy az egyiket éretlenül elküldik, és sikertelen lesz.

Hogyan kérheti a szülő a még egy év óvodai foglalkoztatást?

Korábban elég volt, hogy az óvoda javaslatot tett arra, hogy a gyermek maradjon még egy évet. Ma már a szülőnek kell kérvényeznie az Oktatási Hivatalnál, és alaposan meg is kell indokolnia, miért nem érett még a gyermek az iskolára. A kérvényhez hozzá lehet csatolni az óvónők, a logopédus, a fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta vagy gyermekorvos szakvéleményét is. A döntést is – amelyről határozat születik – az Oktatási Hivatal hozza meg.

Kép
iskolaérettség
Kép: Freepik

Meggondolhatja-e magát a szülő az után, hogy elbírálták a kérvényét?

Van erre lehetőség, bár nem egyszerű eljárás. Tudok olyan szülőről, aki tavaly nagyon harcolt azért, hogy a gyermeke ne menjen még iskolába, majd tavasszal meggondolta magát. Ilyenkor nagyon alapos indokkal kell alátámasztani, miért szeretné mégis vinni. Az ellenkezőjére is van példa, bár ilyennel csak egyszer találkoztam a harmincéves pályafutásom során: elment iskolába a gyermek, de néhány héten belül kiderült, hogy még nem érett rá, és visszakerült az óvodába. Azt látom az utóbbi években, hogy a szülők komolyan megfontolják döntésüket, nem nagyon találkozunk olyan esettel, hogy rá akarnák kényszeríteni akaratukat a gyermekre, és olyan szempontokat vennének figyelembe, hogy ki lesz most a tanító néni vagy a szomszéd gyermek is megy-e.

Egyébként a szülőknek azt is alaposan végig kell gondolniuk, hogy ők iskolaérettek-e, készek-e a megváltozott élethelyzetre, az iskolakezdéssel ugyanis rájuk is hatalmas feladat hárul.

Napirendet kell tartani, időben be kell érni, semmit sem szabad otthon felejteni, és a legfontosabb: segíteni és támogatni kell a gyermeket a tanulásban.

Előfordul olyan, hogy valaki ősszel még nem iskolaérett, de tavaszra már azzá válik?

Rengeteget változnak, fejlődnek a gyerekek pár hónap alatt, még az iskolakezdés előtti nyáron is, így nem lehet ezt előre megjósolni. Régebben csak január környékén kezdtünk arról beszélni, hogy iskolaérett-e a gyermek, az iskolafelkészítő csoportok is csak februárban indultak. Ma már szeptemberben vagy előző évben elkezdenek azon gondolkodni a szülők, mi legyen. Az biztos, hogy óriási különbség van az éppen hatéves és a hétéves gyermek között, ami sok esetben nemcsak egy évet, hanem jóval többet is jelent. Már az anyanyelvi fejlettség szintjén is óriási különbséget tapasztalunk, erről számos kutatás is készült.

A döntéskor mennyire vegye figyelembe a szülő, hogy mit szeretne a gyermeke?

Meg lehet kérdezni róla, de semmiképp ne ő döntsön. Ha így teszünk, akkor is tudatosítsuk benne, hogy az óvó nénikkel, fejlesztőpedagógussal, logopédussal közösen döntünk. Fontos, hogy azt is elmondjuk neki, semmi sem történik, ha még egy évet az óvodában marad. A szülők mindenképp képviseljenek azonos álláspontot, hogy a gyermek érezze, egység van mögötte. Egyébként az iskolaérett gyermeken általában látszódik, hogy az: várja a sulit, sokat beszél róla, iskolásat játszik, elkezd betűket, számokat rajzolni.

A szülők olykor csak nagycsoportos korban szembesülnek azzal, hogy gyermekük valamiben le van maradva, és akkor kapnak a fejükhöz: ha ezt előbb tudják, akkor már előző évben elkezdik a fejlesztését.

A Református EGYMI-nél a prevencióra helyezzük a hangsúlyt, ezért mi, logopédusok már hároméves korban megnézzük a gyermekeket, és akinél elmaradást tapasztalunk, az bekerül terápiára. Továbbá azokat is szűrjük, akik december 31-ig betöltik az ötödik életévüket, az ő esetükben is van két évünk, hogy elérjük a kívánt állapotot. Szülői kérésre a náluk fiatalabbakat is megvizsgáljuk, és ha szükséges, elkezdünk velük is foglalkozni. A fejlesztőpedagógus és mozgásterapeuta kollégák négyévesen mozgásra, ötévesen pedig tanulási zavar veszélyeztetettségre szűrnek, és ha indokolt, játékos, gyermekközpontú foglalkozás keretében elkezdik a fejlesztésüket. Óvodáskorban, sőt kisiskoláskorban is rettentő fontos a szabad játék, a szabad mozgás, ezért azt javaslom a szülőknek, olyan iskolaelőkészítőt vagy más foglalkozást válasszanak a gyermeküknek, amelyen játékba ágyazva történik a fejlesztés. Nagycsoportosként még nem kell fecskevonalat írni.

Környezetemben azt tapasztalom, rendkívül nyomasztja a szülőket a „menjen vagy maradjon” kérdés. Régebben is ekkora dilemmát okozott?

Nagyon teljesítményorientált lett a világ, ezért nyomasztja ennyire a szülőket ez a kérdés.

Senki sem szeretné, hogy a gyermeke kudarccal, rosszkedvvel kezdje az iskolát. Az, hogy 18 vagy 19 évesen érettségizik valaki, majdhogynem mindegy, az sokkal fontosabb, hogy az elindulás zökkenőmentes legyen, mert az hatással van a későbbi tanulmányaira is. Azt javaslom a szülőknek, mindenképp hallgassanak a szakemberekre, és bízzanak bennük!

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Kép: Szélvári Renáta

„Itt minden működik, aminek működnie kellene a világban” – interjú Szélvári Renáta óvónővel

Az óvodai beiratkozás vagy ovikezdés időpontjához közeledve néhány szülő bizonytalan, aggódik, hogy jó helye lesz-e a kicsinek a kiválasztott intézményben, fogják-e ölelgetni az óvó nénik, kap-e elég odafigyelést, be tud-e illeszkedni, hogyan telnek majd a mindennapjai. Mit gondol minderről egy óvónő? Milyennek látja a mai gyerekeket, szülőket, az...
Háttér szín
#dcecec

„Én sokáig dilemmázok, Nóri meg hatékony és karakán” – Interjú Marton Róberttel és Parti Nórával

2021. 11. 05.
Megosztás
  • Tovább („Én sokáig dilemmázok, Nóri meg hatékony és karakán” – Interjú Marton Róberttel és Parti Nórával)
Kiemelt kép
parti_nora_marton_robert_01.jpg
Lead

Marton Róbert színész és párja, Parti Nóra színésznő már egy kisfiú és egy kislány boldog szülei voltak, de az esküvő még váratott magára. Kapcsolatuk hetedik évében házasodtak össze. Szeretnének együtt megöregedni, mert hisznek abban, hogy kapcsolatról gondolkodni csakis hosszú távban érdemes. 

Rovat
Kultúra
Család
Címke
Marton Róbert
Parti Nóra
színész
színművész
színész házaspár
színház
Szerző
Jónás Ágnes
Szövegtörzs

– Hogyan ismerkedtetek meg? 
Parti Nóra:
A Kőszegi Várszínház nyári produkciójára készültünk, a Sok hűhó semmiért című darabot adtuk elő. A próbafolyamat közben alakult ki a vonzalom. Rá hét évre szintén Kőszegen házasodtunk össze. 
Marton Róbert: Ekkor már megvoltak a gyerekek: Regő hat, Matilda hároméves volt. 

– A gyerekek születése után mennyi idő telt el, mire újra munkába álltál, Nóri? 
P. N.:
Egyszer-kétszer vállaltam csak el kisebb szerepeket a Bárka Színházban, de főleg otthon voltam a gyerekekkel, kettejükkel összesen öt évig. Én ugyanis nem lemondásként éltem meg a szülővé válást, és egyáltalán nem féltem attól, hogy valamiről lemaradok szakmailag. A közös fészek volt a legfontosabb. Karrier szempontjából sosem vágytam szédületes magasságokba, megelégszem azzal, amit az élet ad, hálás vagyok a lehetőségekért, de inkább hajlandó vagyok lemondani munkákat csak azért, hogy elegendő időt töltsek a gyerekeimmel. Úgy vagyok vele, hogy ha már engem „választottak” édesanyjuknak, akkor kötelességem részt venni a mindennapjaikban. 

– Egy gyermek érkezésével nemcsak a teljes családi dinamika rendeződik át, de változás állhat be a párok tagjainak habitusában, élethez való hozzáállásában is. Titeket miben változtatott meg a családalapítás? 
P. N.:
Én a gyerekek születése előtt egy rendkívül makacs és önfejű ember voltam, aki nemigen tudta elképzelni, hogy valaha valakivel kompromisszumot köt. Vagy most is ilyen vagyok, Robi? 
M. R.: Nyomokban még tartalmazol makacsságot, de ez minden. (nevet) 

P. N.: Régebben mindig mentem a saját fejem után, szabadon, és csak az érdekelt, hogy nekem mi a jó. Mióta a gyerekek velünk vannak, ők a főnökök, és én képes vagyok háttérbe szorítani a saját igényeimet. 

M. R.: Én módfelett szétszórt, túlságosan dilemmázó voltam, olyan, aki nemigen találta a fókuszt. Ezekből a tulajdonságokból mostanra töredékek maradtak. 

– Sosem voltatok egymás szakmai sikereire féltékenyek? 
P. N.:
Az a mi szerencsénk, hogy egyikünk sem karrierista, ezért a mi kapcsolatunk mindig is híján volt szakmai féltékenységnek. Örülünk, ha van munkánk, de mint említettem, a családi életünkön van a fókusz. Én egyébként nagyon szeretem, ha Robinak hangszer is van a keze ügyében előadás alatt, mert úgy sokkal szabadabb a játéka. Csodás zenéket ír, a Karinthy Színházban bemutatott A piszkosak című előadásban például énekel, és a dalokat is ő szerezte. A közönség imádta! 
M. R.: Szerintem Nóri a színpadon nem tud hibázni. Elfogult vagyok, tudom, de szeretem, ahogyan létezik a színpadon. A szabadságot minden szerepében meg tudja valamilyen formában mutatni, még akkor is, ha egy karakter egyébként nem enged ennek túl nagy teret. 

– Hogy álltok az ismertséggel? Csak azért kérdezem, mert ha az ember csaknem másfél évtizede szerepel egy napi sorozatban, vagy rendszeresen látható színházban, akkor bizony felismerik a rajongók a boltban, az utcán… 
M. R.:
Egyikünk sem úgy kel fel reggelente, hogy az jár a fejünkben, hogy felébredt Marton Róbert színész és Parti Nóra színművésznő, és milyen ruhát vegyünk fel, hogy úgy nézzünk ki, mint a színészek. 
P. N.: Inkább álcázzuk magunkat napszemüveggel, szabad­időruhával. Időnként a hangom szokott lebuktatni. 

Kép
Marton Róbert és Parti Nóra
Kép: Páczai Tamás

– „Színpadi smink és jelmez nélkül nem vagyok túlzottan érdekes” – mondtad nekem nem is olyan régen, Nóri. Színészként jóval nagyobb az önbizalmad, mint magánemberként? 
P. N.:
Magánemberként nincs túlzott igényem arra, hogy odafigyeljenek rám, jelmez és smink mögött viszont szabadabb vagyok, és bátran szólalok meg.

Ugyanakkor a munkában is jellemző rám az elbizonytalanodás: minden próbafolyamatot azzal a dilemmával kezdek, hogy vajon alkalmas vagyok-e a szerepre. 

– Te hogy állsz az önbizalommal, Robi? 
M. R.:
Én már többször abba akartam hagyni a szakmát, de mindig jöttek olyan impulzusok, amik nem hagyták, hogy hátat fordítsak. Ilyen például mostanság a zeneszerzés és a dalszövegírás. 

– Milyen mintákat szeretnétek továbbadni a gyerekeiteknek? 
P. N.:
Igyekszem tudatosítani a gyerekeinkben, hogy mennyire fontos a szabadság, vagyis az, hogy önállóak legyenek, és ne engedjék, hogy bárkitől függjenek. Azt is gyakran mondogatom, hogy legyenek egyenesek, ha valakivel kommunikálnak, mondják meg őszintén, amit gondolnak, még akkor is, ha ez a fájdalmasabb út. És a legfőbb, hogy ne hagyják a belső hangjukat elhallgattatni ebben a zajos világban. 
M. R.: Mindkét gyerekünk sportol – először Nóri hangsúlyozta a mozgás fontosságát, de én is nagyon támogatom. A sport – bármennyire is elcsépelten hangzik – kitartásra és csapatban gondolkodásra tanít. 
P. N.: Engem sok krízishelyzetből hozott már ki a sport. A gyerekeknél is ezt látom: edzés előtt még zizegő kis őrültek, edzés után pedig valóságos kis Buddhák lesznek. 

– Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket különösen szerettek egymásban, és amelyek miatt felnéztek egymásra? 
P. N.:
Kezdjük ott, hogy én nem szeretek felnézni. Egymásra nézni – én inkább ezt preferálom. Nagyon szimpatikus Robiban, hogy végtelenül nyugodt. Talán pont azért, mert én lobbanékony vagyok.

Ő egy dolgot több oldalról is megvizsgál, én viszont csak megyek előre, mint egy harcos, sokszor meggondolatlanul. Robi néha rám szól, hogy lassítsak, ami roppant idegesítő tud lenni, vagyis pont az idegesít fel, amit a leginkább szeretek benne, de ez így van jól. Remekül kiegészítjük egymást. Szeretnék Robival megöregedni. 

M. R.: Nóri vehemenciája, és az, hogy inkább az ösztöneire hallgat, néha sokkal hatékonyabb, mint az én megfontoltságom, dilemmázásom. Én igenis szeretek rá felnézni, és nagyon bírom, hogy mindig egyenes és karakán. 

– Másfél évtizede jártok közös úton. Ekkora rutinnal mit tanácsolnátok az újdonsült pároknak? 
P. N.:
A mai világban rengeteg impulzus éri az embert. A legtöbben folyton az újat, a szebbet, az izgalmasabbat keresik, rendületlenül vásárolnak, cserélnek, fogyasztanak. Én amondó vagyok, hogy legalább egymást ne fogyas­szuk. Én például újra meg újra felteszem a kérdést, hogy miért is szerettem bele a páromba. Ez segít túllendülni a vitákon. Nyilván könnyebb háromévente új kapcsolatba kezdeni, mint együtt maradni évtizedekig, de szerintem az az út kevésbé gyümölcsöző. 
M. R.: Én úgy látom, hogy az emberek nagy része, amikor megismerkedik valakivel, elfelejt meghozni egy döntést, amihez tarthatná magát hosszú távon. Márpedig egy kapcsolatot érdemes hosszú távra tervezni, és közösen, szövetségben gondolkodni róla. 

Ez a cikk a Képmás magazin 2021. júliusi számában jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

A cikk támogatója a Média a Családért Alapítvány. 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Tóth Ildikó és Domokos László

Tóth Ildikó és Domokos László: „Nem engedjük, hogy a magánéletünk csak a szakmázásról szóljon”

Domokos László és felesége, Tóth Ildikó több mint két évtizede egy pár, mindketten színművészek. Már házasok voltak, amikor egy évig még ingáztak a színésznő lakhelye, Budapest, és a színész lakhelye, Marosvásárhely között. Szerintük két ember kapcsolata olyan, mint egy gyümölcsöskert – folyamatosan ápolni kell, és nem szabad az...
Háttér szín
#bfd6d6

Szent Márton kenyere: hogyan készül a Weckmann?

2021. 11. 05.
Megosztás
  • Tovább (Szent Márton kenyere: hogyan készül a Weckmann?)
Kiemelt kép
szent_marton_kenyere_recept.jpg
Lead

A népszokás szerint a november 11-i Márton nap zárja le az éves gazdasági munkát, és kezdetét veszi a természet téli pihenő időszaka. Ezen a napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először hízott libát. A francia legenda szerint pedig ekkor találtak rá a gyerekek a dűnék között Szent Mártonra.

Rovat
Életmód
Címke
sütemény
kenyér
recept
Weckmann recept
Szent Márton
Szent Márton kenyere
Márton-nap
Szerző
Vécsey Szám Kata
Szövegtörzs

Aki segít, sütit kap

Az ismert fáklyás felvonulás, a Martinsumzug Szent Márton emlékét őrizi, és a jó cselekedeteket jelképező fényt juttatja el mindenkihez. Az ilyen felvonulások néhol elterjedtek hazánkban is, leginkább gyerekek, családok vesznek benne részt. Sötétedés után saját készítésű mécsest rejtő lámpásokkal járják az utcákat, és Márton-napi dalokat énekelnek. Ahol mód van rá, a gyerekeket a lován ülő Szent Márton (piros köntösben, római katonának öltözött férfi) vezeti az ünneplés helyszínére. A műsor befejezéseként Márton-napi tüzet gyújtanak, és liba alakú süteményt vagy Weckmannt kapnak a felvonulók. A Weckmann egy édes tésztából készült, ember alakú édes sütemény mazsolaszemekkel és agyagpipával a szájában.

A francia legenda azt meséli, hogy Szent Márton szamara a dűnék közé tévedt. Lámpással felszerelt gyerekek találták meg éjjel. Jutalmul Szent Márton süteménnyé változtatta a szamár potyadékát. Ezért Észak-Franciaországban az iskolás gyerekek minden évben pompás lámpásokat készítenek, bejárják a dűnéket, majd összetalálkoznak Szent Mártonnal és a szamárral. Ezután bevonulnak a városba, ahol péksüteményt kapnak.

A Weckmann receptje

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 40 g élesztő, ¼ liter langyos tej, 10 dkg vaj, 2 tojás, 60 g cukor, 1 csipet só, ½ citrom reszelt héja, 1 csomag vaníliáscukor, mazsola szemeknek, tojássárgája megkenni a tésztát.

Elkészítés: A lisztet tálba szitáljuk, közepére kis mélyedésbe rakjuk az élesztőt és a langyos tejet. Meleg helyen 15 percig letakarva állni hagyjuk. A vajat megolvasztjuk és elkeverjük a tojással, sóval, cukorral és a citromhéjjal, majd az élesztős liszttel összegyúrjuk. A rugalmas tésztát meleg helyen újrakelesztjük.

A tésztát 1 cm vastagságúra nyújtjuk, és emberformákat vágunk belőle. Mazsolát rakunk szemeknek, és megkenjük tojással. További 15 percig kelesztjük az emberkéket, és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt 210 fokon megsütjük.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
gesztenye recept

A szegények kenyere, a gazdagok csemegéje: mit készítsünk gesztenyéből?

Néhány különleges szelídgesztenye recept, amit érdemes kipróbálni.
Háttér szín
#c8c1b9

Pál Feri, Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter is Kopp-Skrabski-díjas

2021. 11. 04.
Megosztás
  • Tovább (Pál Feri, Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter is Kopp-Skrabski-díjas)
Kiemelt kép
pal_feri_kopp-skrabski-dij_2021.jpg
Lead

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom ötödik éve ítéli oda a Kopp-Skrabski-díjat, amellyel azokat a személyeket jutalmazza, akik egy egészséges társadalom, támogató közösségek létrejöttéért, a családbarát szemlélet népszerűsítéséért dolgoznak. Idén is azok kaptak díjat, akik mások boldogulásáért, testi-lelki egészségéért dolgoznak az élet bármely területén.

Rovat
Dunakavics
Címke
Kopp-Skrabski-díj
Három királyfi három királylány Mozgalom
Pál Feri
Rudolf Péter
Nagy-Kálózy Eszter
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

Az egyéni és házaspároknak szóló díj mellett idén már tudományos Kopp-Skrabski-díjat is osztottak, ezzel tisztelegve a névadók és mozgalomalapítók, Kopp Mária és Skrabski Árpád társadalomkutatói munkássága előtt.

A zsűri döntése alapján 2021-ben a Kopp-Skrabski-díjat egyéni kategóriában Pál Ferenc katolikus pap és mentálhigiénés szakember kapta. A házaspároknak járó díjat Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter színészek kapták. A Kopp-Skrabski-díj idén első alkalommal kiosztott tudományos kategóriáját a Richter Gedeon Nyrt. támogatta. Ennek nyertese a 35 év feletti jelöltek közül megosztva Dr. Túry Ferenc pszichiáter, pszichológus és Dr. Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja; míg a 35 év alatti jelöltek közül dr. Sváb-Repponi Felícia jogász.

A közönségszavazatok alapján 2021-ben a Kopp-Skrabski-díj közönségdíját egyéni kategóriában Sipos József kárpátaljai református lelkész kapta. A házaspároknak járó közönségdíjat Kiss Verus és Csáki Gergő, a Császárvonal alapítói kapták. A tudományos Kopp-Skrabski-díj közönségdíjasa a 35 év feletti jelöltek közül Dr. Balogh Lívia pszichiáter, a 35 év alatti jelöltek közül Mesterházy Helga egyetemi oktató.

Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke köszöntőjében kiemelte: nagy öröm számára, hogy immár tudományos kategóriában is kiosztják a díjat, mert így szülei tevékenységének teljes palettáját be tudják mutatni. „Szüleim egy csodálatos társadalomért tevékenykedő, együtt dolgozó házaspár voltak, akik világszintű karriert futottak be, és ezekben a díjakban leképződik az egész életük, pályájuk” – foglalta össze.

Kép
Kopp-Skrabski-díj
Kép: Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom

Mint mondta, nagyon sok jó jelölt volt, nehéz volt a választás, de ebben a versenyben az is nyer, aki jelöltté vált. „Ez egy komoly rang, nagy elismerés, a Kopp-Skrabski-díj a jó emberek Oscar-díja” – tette hozzá.

Pál Ferenc (közismertebb nevén Feri atya, Pál Feri)

Római katolikus pap, mentálhigiénés szakember. 1996-ban szentelték pappá Esztergomban. 2000-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének tanára, ahol lelkigondozói, mentálhigiénés, szociális munka mesterképzés, valamint családtudományi és családterápiás mesterképzés szakokon tanít. Az általa létrehozott mentálhigiénés szolgálatot teljesítő közhasznú alapítvány évi mintegy 300 programot szervez, évente több mint 300 előadást tart közintézményekben. Az elmúlt 7 évben 200 cégnél tartott előadást. Eddig hat önálló könyve jelent meg, és több mint húsz kötetben találhatók írásai.        

Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter

Nagy-Kálózy Eszter Kossuth és Jászai Mari díjas, kiváló és érdemes művész, Rudolf Péter Kossuth és Jászai Mari díjas, kiváló művész, rendező, színházigazgató, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Eszter és Péter társak a szakmában és a magánéletben: tökéletesen kiegészítik egymást a színpadon és a magánéletben egyaránt. Első közös színházi munkájuk az És Rómeó és Júlia, amelyet 21 éve játszanak. Több mint 30 éve házasok: egyszerre mutatnak példát a munka és magánélet szétválasztása és összeegyeztetése terén.              

Dr. Túry Ferenc

Pszichiáter, pszichoterapeuta, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének külső munkatársa. Orvosi diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. 2007-2016 között vezette igazgatóként a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetét. Fontos kutatási területét képezték az étkezési zavarok, ugyanakkor magyar és nemzetközi szinten is magasan kiemelkedő családterápiás kutatásokat is jegyez.          

Dr. Pongrácz Attila

A győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának dékánja, doktori fokozatát történelemtudományból szerezte. Tudományos kutatásai fókuszában a család és karrier kérdéskörének vetületei állnak, rendszeresen ad elő nemzetközi konferenciákon is a témában. Kutatói tevékenysége, oktatói elhivatottsága és önkéntes egyházmegyei családreferensi feladatvállalása mellett kiemelten sokat tett azért, hogy a Széchenyi Egyetem ,,Családbarát Egyetemmé'' váljon. Személyében, mint felsőoktatási kutató, oktató és vezető, valamint hatgyermekes családapa, hitelesen és magas színvonalon egyesül az elismert elméleti kutatói és a változásokat sikeresen előmozdító megvalósítói én.              

dr. Sváb-Repponi Felícia

A Dominó Konzultációs Műhely alapítója, melynek célja, hogy gyermekvédelmi ügyekben, családi viták esetén többfókuszú támogatást nyújtson jogász, pszichológus, szociális munkás mentor bevonásával, továbbá szakmai konzultációkat szervez a területen működő szakemberek részére. A Direkció Alapítvány szakmai vezetője, melynek célja hátrányos helyzetű gyermekek és családok mentorálása, adományosztások, oktatási programok szervezése. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskolájának munkatársa. 

Sipos József

Református lelkész. Kárpátalján szolgál és ott segíti a Munkács és Nagyszőlős kórházaiban szülői felügyelet nélkül otthagyott gyerekeket. Csapatával megalapította a KEGYES (Kárpátaljai "Elfelejtett" Gyermekek Segítése) Jótékonysági Alapítványt, amely keretében gyermekotthonokat támogatnak, a magukra hagyott gyermekeknek hoztak létre fejlesztőszobákat illetve naponta látogatják és segítik a kórházban hagyott gyermekeket testi és lelki szükségükben.  

Kiss Verus és Csáki Gergő

Kiss Verus egészségügyi szakújságíró, férje Csáki Gergő szoftverfejlesztő.  A Császárvonal alapítói. Három fiúgyermekük mellett valósították meg a hiánypótló kezdeményezést, mely ingyenes mobilapplikációval, szakértői Facebook-csoporttal, weboldallal, Youtube-csatornával, szakmai workshopokkal, és egy Hegmesék nevű projekttel segíti a császárral szült anyákat és a szülés körüli szakembereket. Tevékenységük több tízezer magyar anyának nyújt támaszt abban, hogy megszülethessenek a kívánt gyermekek, és a hasi szülés kapcsán átélt esetleges negatív érzéseken, tapasztalatokon felülkerekedve egészséges, kiegyensúlyozott, az öngondoskodásban is magára találó édesanya állhassa meg helyét a családjában, a társadalomban.

Dr. Balogh Lívia

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának pszichiáter szakorvosa. Betegellátási és kutatómunkáját a felnőttkori figyelemhiányos és hiperaktivitási zavar területén végzi. Doktori értekezését is az ADHD témájában írta, jelentős mértékben gazdagítva a hazai tudásbázist ezzel az állapottal kapcsolatban, mely számos család esetében komoly kihívást jelent a szülőknek és gyermekeknek egyaránt. Számos páciens gondozóorvosa, munkája során gyakran végez családterápiás konzultációkat.

Mesterházy Helga

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán a Társadalom-, Szociális és Kommunikációtudományok Intézetének docense. Fiatal korát meghazudtoló mélységű elköteleződést mutat a gyermek- és a családi fenntarthatóságra történő szocializáció és környezeti nevelés kérdésköre iránt. Gyermekkora óta aktív természet- és környezetvédelmi akciókban. Kutatási területe a magyar nagy- és apróvadról lévő ismeretközlés, élőhelyismeret és erdő-védelem. Hiteles szakember, aki a szakterület alapjait a családjából hozta, s kutatásaiban a praktikumra és az életkori sajátosságokra fókuszál.   

A díj Kopp Mária orvos, pszichológus és férje, Skrabski Árpád mérnök, szociológus nevét viseli. A házaspárként együtt kutató és alkotó szakemberek számos társadalomlélektani, magatartásszociológiai munkát jelentettek meg. Több országos reprezentatív felmérést végeztek a magyar egészségi állapot és életminőség pszichoszociális háttértényezőinek feltárása céljából. Kopp Mária 2009-ben megalapította a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat.
A díj bruttó 500.000 forint. A közönségdíjasok 300.000 forintos jutalomban részesülnek. A Kopp-Skrabski-díj zsűrijének tagjai: Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének vezetője, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány alelnöke; Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese; Réthelyi János, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatója; Skrabski Fruzsina, Kopp Mária és Skrabski Árpád lánya, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány elnöke; Skrabski Luca, Kopp Mária és Skrabski Árpád lánya, bíró; Vigh József, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány ügyvezetője.

Háttér szín
#c8c1b9

Shakespeare valóban Shakespeare volt? – Az egyik legnépszerűbb irodalmi összeesküvés-elmélet nyomában

2021. 11. 04.
Megosztás
  • Tovább (Shakespeare valóban Shakespeare volt? – Az egyik legnépszerűbb irodalmi összeesküvés-elmélet nyomában)
Kiemelt kép
shakespeare_osszeeskuves-elmelet.jpg
Lead

Angliában a 19. század óta népszerű nézet, hogy a Shakespeare-drámákat valójában nem is a Stratford-upon-Avon városában született William Shakespeare írta. Az irodalomtudósok elvetik ezt az elméletet, de van-e bármilyen igazságalapja a kételynek?

Rovat
Kultúra
Címke
Shakespeare
Shakespeare-dráma
Shakespeare összeesküvés-elmélet
összeesküvés-elmélet
angol irodalom
Szerző
Hajdú Tímea
Szövegtörzs

Vannak irodalmi rejtélyek, amelyek a mai napig izgalomban tartják az olvasókat, az ókori filozófusok elveszett műveitől kezdve az apokrif iratok hiányzó fejezeteiig.  S vannak írók, akikről a történészek csak csekély információval rendelkeznek, akik személye feloldhatatlan rejtély, így az irodalomtudósok az életrajzukat gyakran a műveikből nyert teóriák segítségével próbálják kiegészíteni. A titokzatos szerzők sorát szaporítja William Shakespeare is.

Bár az bizonyos, hogy Shakespeare valóban létezett, az életrajzában tátongó réseket azonban gyakran feltételezésekkel töltik fel. Nem maradt fenn levelezése (mindössze egy neki címzett levélről tudnak a történészek, amit nem is biztos, hogy megkapott), nem maradtak fenn jegyzetei, életrajzi adatait különböző szerződések és iratok alapján állították össze, amelyek nem sokat tárnak fel magáról az emberről.

A kevés adatnak köszönhető, hogy a 19. században egyesek elkezdték megkérdőjelezni, hogy valóban Shakespeare írta a neki tulajdonított drámákat.

Komoly irodalomtörténészek, különösen a Shakespeare korával foglalkozók, félresöprik a kételyeket. De újabb és újabb amatőr és profi irodalmárok bukkannak fel, akik tudni vélik a Shakespeare-drámák szerzőjének valódi kilétét.

Mit lehet tudni William Shakespeare-ről?

A Stratford-upon-Avon-ben található templom bejegyzéseinek köszönhetően az szinte bizonyosan állítható, hogy William Shakespeare 1564-ben született John és Mary Shakespeare gyermekeként. Lottie Goldfinch a BBC History cikkében leírja, hogy nagyon keveset lehet tudni a drámaiíró gyermekkoráról. A család viszonylagos jómódban élt, az édesapa kesztyűkészítő volt, aki a házuk ablakából adta ki az árut az utcán álló vevőknek. A fiatal William a kor szokásai szerint a városi iskolába járt, ahol latint, görögöt és klasszikus irodalmat tanult. Stratfordban a mai napig áll Shakespeare szülőháza, ahol a kisfiú William lakott egykor.

Mivel a legtöbb biztos adat a hivatalos feljegyzésekből származik, annyit lehet tudni, hogy Shakespeare 18 évesen megházasodott, a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt vette el, aki az esküvőkor már terhes volt. Goldfinch leírja, hogy az irodalomtudósokat mindig is zavarta, milyen kevés információ van Shakespeare feleségéről és családjáról. 1582 és 1585 között a házaspárnak három gyermeke született, majd Shakespeare eltűnt hét évre.

A történészeknek csak teóriáik vannak, hogy mi történhetett ezen évek alatt, mert mire 1592-ben előbukkant, már sikeres színész és drámaíró volt Londonban.

Egy teória szerint, amely 100 évvel a halála után született, Shakespeare iskolamester is volt egy vidéki városban. Felemelkedésének, ismertté válásának körülményei tehát nem ismertek.

Kép
Shakespeare
Kép: Unsplash / Jessica Pamp

A 16. század végén kezdődött az angol színházak aranykora, amelyet az arisztokrácia, valamint maga a királynő, I.Erzsébet lelkesedése indított el. A nemesek több színtársulatot pénzeltek, és folyamatos volt az igény az újabb és újabb darabok iránt. A híres Globe színház például 1599-ben nyílt meg, és az első darab, amelyet a deszkáin játszottak, az Ahogy tetszik volt. Shakespeare neve nemcsak az előadások felett jelent meg, hanem a saját darabjainak szereplőlistáján is. Az életrajzírók szerint a legnagyobb sikerét Hamlet szellemeként érte el.

Shakespeare már életében hatalmas népszerűségnek örvendett, ennek ellenére mindössze 47 évesen nyugdíjba vonult, és Stratfordba költözött. Mindössze 52 éves volt, amikor meghalt. Hogy pontosan hány dráma maradt utána, az vita tárgya: egyesek 36-ot, mások akár 44-et is neki tulajdonítanak.

Az alternatív Shakespeare-jelöltek

A személyével kapcsolatos spekulációk hosszú ideig csak az életrajzi adatokra, a motivációkra és a potenciális múzsákra korlátozódtak. A 19. században azonban megjelentek az első művek, amelyekben a szerzők váltig állították, hogy nem is Shakespeare írta a neve alatt kiadott drámákat. A William Leahy által szerkesztett, a Shakespeare-szerzőség kérdésével foglalkozó könyvben (Shakespeare and His Authors: Critical Perspectives on the Authorship Question) az áll, hogy ahogy nőtt a Shakespeare-művek kultusza, különösen a romantika idején, egyre többen elkezdték kétségbe vonni, hogy egy egyszerű kesztyűkészítő fia képes volt ilyen összetett politikai viszonyokat ábrázolni. S vajon hogyan volt képes olyan nyelvezetet használni, amelynek színvonalához azóta sem sikerült közel kerülni? Ez a kételkedés szinte kultusszá nőtte ki magát a 19. századi Angliában. Akkoriban divatos volt a Biblia-kritika is, amely megkérdőjelezte a bibliai könyvek szerzőinek személyét, és a szerzőségi viták átterjedtek az irodalomra is. A kételkedés és Shakespeare megvédése mozgalommá alakult, sőt a két csoport még nevet is kapott: voltak a stratfordisták és az anti-stratfordisták.

Több híres angolszász szerző, köztük az amerikai Mark Twain is szkeptikus volt Shakespeare szerzőségével kapcsolatban. A híres kétkedők között volt Orson Welles, Sigmund Freud és Walt Whitman is.

Az alternatív Shakespeare-hívők általában azt állítják, hogy az igazi szerző William Shakespeare-t „bábnak” használta. Az első közismert „kételkedő” az amerikai Delia Bacon volt az 1850-es években, aki azt állította, hogy névrokona, Sir Francis Bacon írta a Shakespeare-műveket. Bacon kortársa volt Shakespeare-nek, művei nagy hatást gyakoroltak a felvilágosodás gondolkodóira. Bacon kiváló szónok és író volt, aki kívül-belül ismerte a politikát, azonban szinte egyetlen művét sem fejezte be.

A kétely egyrészt a túl kevés információn alapul, másrészt abból fakad, ami mára elfogadottá vált, hogy Shakespeare több drámáját társszerzővel együtt írta, ami akkoriban általános gyakorlat volt. Egyes történészek szerint a drámái közül legalább 17-et egy másik szerzővel együtt készített el.

Egy másik népszerű Shakespeare-jelölt Edward de Vere, Oxford grófja, akit botrányos élete és költészet iránti érzéke tett kiemelt jelöltté. Ebből annyira népszerű teória lett, hogy több könyv születéséhez vezetett, sőt még egy film is készült belőle 2011-ben. Az elmúlt években még egy olyan elmélet is felbukkant, amely szerint Shakespeare valójában nő volt.

A szerző védelmében

A legtöbb Shakespeare-kutató nevetségesnek tartja a drámaíró személyének megkérdőjelezését, hiszen sokkal több bizonyíték szól William Shakespeare szerzősége mellett, mint ellene.

Ráadásul van egyfajta elitista vonás abban, hogy sokan nem akarják elfogadni, hogy az angol nyelv talán legnagyobb írója egy kesztyűkészítő fia volt, és nem egy arisztokrata úr.

2005-ben egy stratfordista, Scott McCrea könyvet írt Shakespeare védelmében címmel, amelyben rámutat arra, hogy a teóriák egyszerűen félretolják a történelmi bizonyítékokat. Szerinte az elméletek ügyesen kitömik azokat a réseket, amelyek Shakespeare életrajzát hézagossá teszik, azonban semmi történelmi bizonyítékkal nem tudnak szolgálni. A konspirációk figyelmen kívül hagyják például azt, hogy néhány évvel a szerző halála után, az első Shakespeare-összes kiadásban több olyan kortárs is megemlékezett a drámaíróról, akik személyesen ismerték őt. A bizonyítékok ellenére mégis sokan kitartanak az elmélet mellett, s várhatóan a jövőben újabb és újabb teóriákat fognak gyártani róla.

Források:
Leahy, William (ed): Shakespeare and His Authors: Critical Perspectives on the Authorship Question, Continuum, 2010, Google Books
McCrea, Scott: The Case for Shakespeare: The End of the Authorship Question, Praeger, 2005, Google Books
https://www.historyextra.com/period/elizabethan/william-shakespeare-kenneth-branagh-facts-life-plays-playwright-writer-bard/#LINK%20NAME%20B
https://spectatorworld.com/book-and-art/shakespeare-woman-atlantic/
https://www.vox.com/2016/4/22/11480192/shakepeare-400-anti-stratfordian-authorship-controversy
https://www.nosweatshakespeare.com/resources/theatres/globe-theatre/

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Walter Raleigh

Írország legnagyobb földesura, aki állítólag Shakespeare jobbkeze volt – Walter Raleigh életútja

Sir Walter Raleigh olyan korban élt, amikor a legegyszerűbb ember életét is bármikor fenekestül felforgathatta a történelem. Ő pedig nem volt hétköznapi figura. Születésétől fogva a politika sűrűjében forgolódott, sokszor kihívta maga ellen a sorsot, élete bővelkedett viharos fordulatokban, pusztító tragédiákban, és a legenda szerint ő volt Shakespeare...
Háttér szín
#bfd6d6

„Nekem ő kitesz három gyereket” – ADHD-s választások, kemény döntések szülőszemmel

2021. 11. 04.
Megosztás
  • Tovább („Nekem ő kitesz három gyereket” – ADHD-s választások, kemény döntések szülőszemmel)
Kiemelt kép
adhd_tunetei.jpg
Lead

Egy figyelemzavarral küzdő fiú órai munkájáról készült fotóját nézem, a füzetlapon elnagyolt betűk, egymásba folyó hurkok, káoszos összkép… Majd egy nap múlva, a figyelemzavarra kapott gyógyszer bevétele utáni képet. Ugyanaz a füzet, ugyanaz a gyerek. Egyetlen tabletta után az íráskép kitisztult, a betűk kiegyenesedtek, a határok megtartottak, gondos figyelem nyoma látszik. Ennyi az egész? A két kép között, a változás mögött ott van a láthatatlan szülői küzdés is, az évek munkája és a választás kényszere, amelyben a gyógyszerszedés döntése született. A két füzetlapon látom Andrea hat évét Balázzsal, a figyelemzavar megsejtésétől a diagnózison át az első Ritalin tablettáig.

Rovat
Család
Címke
ADHD
ADHD tünetei
ADHD jelei
SNI gyerekek
figyelemzavar
figyelemzavaros gyerekek
fejlesztési tanácsadó
Szerző
Csongor Andrea
Szövegtörzs

 – Mikor vetted észre, hogy Balázs nem olyan, mint a többi gyerek?

 – 16 hónapos volt, amikor először szóltam az aggodalmamról a gyermekorvosnak… Az általam leírt tünetek mögött azonban ő nem látott problémát.

 – Te mit tapasztaltál?

 – Nekem ő az egyetlen gyermekem, így én nem tudtam mihez viszonyítani. Jártunk persze játszótérre, ahol Balázsnak szemmel láthatóan más volt a viselkedése, mint a többi gyereknek. Később megtanultam, hogy az ADHD-s gyerekekre jellemző, hogy babakorukban is sokkal mozgékonyabbak, nyugtalanabbak, hasfájósak, rosszabbul alszanak, többet is sírnak a neurotipikus babáknál, de nálunk ez nem merült fel. Én akkor figyeltem fel a bajra, amikor a fiam járni kezdett, pontosabban nem járt egy percig sem, hanem csak szaladt. Óriási volt a mozgásigénye, feltűnt, hogy nem voltak korlátai, és nem mélyült el a játékban. Egyáltalán nem félt az idegenektől, mindenkivel képes volt harcolni, és nem fél attól sem, hogy megharagszom rá vagy megbüntetem. Ma is úgy viselkedik, mintha nem lenne tisztában a fizikai határaival.

Jellemző az, hogy a környezet hatására az anya elnyomja magában a gyanúját. Szerintem ez nem jó irány, érdemes hallgatni a belső hangra.

 – Milyen szakemberhez jutottál el először?

 – A háziorvos adott beutalót fejlődésneurológiai vizsgálatra. Ott kiderült, hogy hatéves kor alatt nem állapítanak meg ADHD-t, hiszen az ennyi idős gyerek valóban még napról-napra érik. Csak idegrendszeri éretlenséget diagnosztizáltak, amihez nem jár TB-alapú fejlesztés. A területileg illetékes mentálhigiéniai osztályhoz majdnem egyéves volt a várakozási idő.

 – Tőlük diagnózist reméltél vagy terápiát?

 – Szerettem volna megnyugtatni magam, hogy nem vagyok hülye. A környezetemben mindenki, a család, a nagyszülők, a férjem is azt mondta, hogy túltolom a témát, a gyerek egyszerűen életrevaló, virgonc fiú. Nem hagyott nyugodni a dolog, pszichológust kerestem, nem vártuk ki a várólistát. Ez azért volt nekem fontos, mert Balázs bölcsődés lett, és szerettem volna a nevelőnek is támpontot adni.

 – Milyen tapasztalatot szereztél a magánpszichológusnál?

– Nála másnapra kaptunk időpontot… Ez zsebbe nyúlós dolog, több tízezer forint is lehet. A doktor végre meghallgatott, beszélgetett velem, elmagyarázta, hogy mi ez, innen tudtam elkezdeni szakkönyvekben utánaolvasni. Első körben nekünk a teljes cukor-, glutén- és tejmegvonást javasolta, mert az ételintolerancia is okozhat ADHD-tünetet. Elmentünk laborvizsgálatra, amit szintén magánban tudtunk megcsináltatni, és kiderült, hogy esetünkben nincs ételintolerancia.

Kép
ADHD
Kép: Unsplash / Kristyn Lapp

A következő állomás a kiscsoportos fejlesztés volt a Bethesdában, a pszichológus javaslatára. Hetente jártunk TSM-tornára, és olyan tornagyakorlatokat tanultunk, amelyek az idegrendszert stimulálják. Amikor elkezdett bölcsibe járni, döntenünk kellett, hogy a Bethesda fejlesztésére járunk vagy a bölcsődeibe, mert egy gyerek két államilag támogatott terápián nem vehet részt egyszerre. Ez volt az első döntési helyzet.

 – A bölcsőde elfogadta a magánorvos véleményét?

 – Ők mondták el, hogy a Pedagógiai Szakszolgálattól kell szakvéleményt kérni, amivel jogosultságok járnak, fejlesztéseket kaphat a gyerek. Maga a vizsgálat félévente ugyanaz, és én komoly problémának látom, hogy csak egyszemélyes helyzetben vizsgálják a gyereket, holott a csoportban jönnek elő a tünetek. Itt egyébként mindig ugyanazok a tesztek, Balázs már kívülről tudja őket. Amikor óvodába mentünk, itt is jeleztem a gondunkat. Szerettem volna a Szakértői Bizottságig eljutni, mert addigra kiderült, hogy ez a bizottság tud SNI státuszt adni, tehát ez volt a következő feladat.

 – Miért fontos, hogy legyen ilyen státusz?

– Van, aki tart ettől, megbélyegzésnek érzi, de ehhez kapcsolódik a fejlesztés, a könnyítések, a tolerancia a pedagógus részéről... A szülő ebben a helyzetben is döntésre kényszerül, kevés információ alapján, kevés támogatással. Ha hagyom magam lerázni, akkor a gyerekemet a mai napig nem látja szakember, pedig szükségünk van a fejlesztésre.

– Melyik ponton próbáltak meg lerázni?

 – A magánorvos lelete nem belépő a rendszerbe, hivatalos utat kell kitaposni a gyereknek, és erről előre nem szóltak. A fejlesztő tanárokat alig lehet elérni, és nagyon gyorsan váltakoznak. Három év alatt Balázsnak négy pszichológusa volt. A Pedagógiai Szakszolgálatnál kaptunk egy ADHD-gyanút, ezzel jutottunk el végül a bizottsághoz. A vizsgálatot az óvodával együtt kell kérni, és csatolni hozzá az orvosi papírokat.

Öt évbe került, és lett SNI kód.

– Ezután jött a neheze, az iskola…

 – Olyan iskolát kellett keresni, amelynek az alapító okiratában benne van, hogy fogadnak SNI-s, F90-es kódú gyereket. Ezek pedagógiai és orvosi kódok, ezt is meg kellett tanulnom. Két nappal a beiratkozás után kaptuk meg a szakvéleményt, tehát az iskolai felvételkor még semmit sem tudtam arról bemutatni, hogy milyen problémával küzdünk. Volt olyan gondolatom, hogy lehet, hogy jobb is így. Végül a bizottság ugyanazt az iskolát jelölte ki, amelyikbe már jártunk. Ha a bizottság jelöli ki az iskolát, az főként arra jó, hogy nem tudják őt kitenni, ez is egy olyan tudás, amelyre menet közben tettem szert.

Az ADHD-s tüneteket sajnos az iskolában sok esetben nevelési hiányosságnak értékelik, és igyekeznek megszabadulni a problémás gyerektől, ezt mi is a bőrünkön érezzük. Az első fogadóórán azzal vártak, hogy kinéztek nekünk néhány fejlesztőiskolát, ahová átiratkozhatnánk.

 – Szóba került a központi idegrendszerre ható gyógyszer gondolata?

 – Nem vagyok gyógyszerellenes, de nem szívesen tömöm a gyerekem még fájdalomcsillapítóval sem, ha nem muszáj. Ebben a helyzetben mérlegelni kell, hogyan teszek jobbat a gyerekemnek. Nekem már az iskolaválasztásnál hatalmas gondot jelentett, hogy egy kisebb létszámú speciális ADHD-fókuszú iskolába íratom, ami a mi kerületünkben nagyon jól működik, vagy a körzetes integráló iskolába. Az ADHD-s profilú szegregált iskola nagyon jó választás lett volna, de mégis visszatartott ettől valami. Ott minden rózsaszínű köd, dicsérik a gyereket, mindenki a fejét simogatja, de a való élet nem ilyen. Előbb-utóbb szembesül majd a fiam a többségi társadalom elvárásával, és egy nehezített terepen kell teljesítenie. Ez esetben a 24 fős osztály és a normál oktatás a valóság. Sok álmatlan éjszakámba került a döntés, de arra gondoltam, hogy a gyerekem egy nagyon jó intellektussal rendelkező srác, és talán menni fog gyógyszer nélkül is. A gyógyszer az utolsó mentsvár, így abban maradtunk, hogy ha úgy látom, szükség van rá, jelentkezni fogok. Másfél hónap után felhívtam őket.

 – Hogy boldogult Balázs az iskolában?

 – Ő azt mondja magáról, hogy neki „üzemzavara” van, mert nem mondjuk ki előtte az ADHD-t. Nem akarom, hogy ha bármi rosszat csinál a közösségben, akkor e mögé tudjon bújni. Balázs vezető tünete a figyelemzavar, ez nem javult, miközben a hiperaktivitása az évek alatt csökkent. Egy 24 fős osztályban így piszok nehéz neki és vele, konfliktusai vannak, a gyerekek is nehezen kezelik, sajnos a pedagógusok is. Balázs nyugdíjas napközis tanárnénije eredetileg fejlesztő pedagógusként dolgozott, de tőlem kérdezte meg, hogy mi az az ADHD… Mindennap csak azt hallottam, hogy a fiam problémás, nehéz lekötni a figyelmét, nehéz motiválni, sokszor kerül szembe a gyerekekkel. Szünetben és tanórán is gond volt, nemcsak ő nem tanult, de piszkálta a többit is, folyamatosan hangosan beszélt az órán, bekiabált, beszólt a gyerekeknek. Végül úgy döntöttem, hogy megpróbáljuk a gyógyszert. Nem szeretném, ha a gyerekem lenne a „feketeseggű” mindenért. Ha egy gyógyszerrel lehet rajta segíteni, az talán még mindig kisebb kockázat, mint egy rosszul működő közegben segítség nélkül hagyni.

Az ADHD-s kisfiú írása gyógyszer nélkül és gyógyszerszedés mellett

Az ADHD-s kisfiú írása gyógyszer nélkül és gyógyszerszedés mellett

 – Felvetődött az a választás, hogy mégis az ADHD-s iskola vagy a Ritalin?

 – Igen. Abban bízom, hogy ahogy érik az idegrendszere, ahogy tanul ezzel élni és kompenzálni, úgy a gyógyszert egy idő után elhagyhatja majd. Az a lényeg, hogy ha egyszer továbbtanul, nem lesz mindegy, hogy a papírján milyen iskola lesz, honnan jön… Ezt figyelembe kell venni! De van bűntudatom, ez óriási felelősség…

Ha gyógyszerrel sem fog menni, akkor nincs más megoldás, szegregált iskolába megyünk.

Balázs mindennek ellenére valójában nagyon érzékeny gyerek, elszomorítják a társadalmi problémák, mint a hajléktalanság, még el is sírja magát rajta. Szüksége van sikerélményre, arra, hogy elfogadják, dicsérjék őt is, hogy befogadja a közösség. A Ritalin az idegrendszerre hat, ez kiszámíthatatlan, de a kezeletlen ADHD-nak és a szegregált iskolának esetleg nagyobb hátránya lehet, mint a gyógyszernek.

– Így döntöttem, ezt gondolom… Végig egyes szám első személyben beszélsz.

 – Mi az apukájával nem értünk mindenben egyet. A nagyszülők sem fogadják el a gyógyszert, én meg már nem nyitok vitát, eldöntöttem, hogy így lesz. Mindenki egy rózsaszín ködben úszó tökéletes kisgyereket szeretne, aki négyévesen már olvas – én viszont az első pillanattól reálisan láttam, hogy mi a helyzet, tehát nem mentem át gyászfolyamaton, nem voltam tagadásban, és nem éltem meg kudarcot sem. Van szívfájdalmam, de próbálok belőle jót kihozni. Anyósomnak az én gyerekem azért nem volt furcsa, mert az apukája is pontosan ugyanilyen volt. A férjem azóta jól kompenzál, de nehéz neki a fiát így elfogadni.

 – Belevágnál még egyszer?

 – Nem. Nekem ő kitesz három gyereket. Kevésnek is érzem magam anyaként, Balázs felemészti minden energiámat, mentálisan, fizikailag, érzelmileg és mindenhogyan, ahogy egy gyerek felemésztheti a szülőt. Ennek az egy gyereknek szeretnék mindent biztosítani. Balázs sok kudarcot él meg, amit én is megélek vele, és ez az útkeresés kitölti az életemet.

A gyógyszerrel talán ki lehet bekkelni azt az időszakot, amíg a gyerek idegrendszere érik és a fejlesztések sikert hoznak, mondjuk az alsós időszakot, és felsőben elengedni a tablettát. Januárig kértem, hogy viseljék el a gyerekemet, amíg beállítjuk a gyógyszert. Túlélni az iskolát, és hogy az iskola is éljen túl minket, ennyi a cél…

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Spiritusz podcast 4

Akik a világot előremozdítják – Süvegesné Rudan Margit az ADHD-ról a Spiritusz podcastban

Humorosak, szeretetteljesek, kreatívak, verbálisan nagyon fejlettek, vág az eszük és különleges a látásmódjuk. Mindemellett gyors hangulatváltás, állandó nyüzsgés, koordinációs nehézségek, szétszórtság és gátlásnélküliség jellemzi őket – ők az ADHD-s (figyelemhiányos hiperaktivitás zavaros) gyerekek, akikből a környezetük sokszor csak annyit érzékel, hogy elevenek, „rosszak” és „kezelhetetlenek”. Betegség-e az ADHD...
Háttér szín
#fdeac2

„Reggelre senki sem ott kelt föl, ahol eredetileg álomra hajtotta a fejét”

2021. 11. 04.
Megosztás
  • Tovább („Reggelre senki sem ott kelt föl, ahol eredetileg álomra hajtotta a fejét”)
Kiemelt kép
gyerekek_altatasa.jpg
Lead

Kívülről nézve más családok élete általában rendezettnek és normálisnak tűnik. Ha meglátogatunk valakit, a szőnyeget általában nem borítják húsz centi vastagságban játékok, ruhák és könyvek; este a csemeték illedelmesen köszönnek szüleiknek és a vendégeknek, majd fogat mosnak, és pizsamában elvonulnak a saját szobájukba, ahol lefekszenek a saját ágyukba. Noha emlékezhettem volna rá a saját gyerekkoromból, hogy a dolgok azért nem így működnek…

Rovat
Család
Címke
alvás
gyerekek altatása
kiságy
családi élet
Szerző
Ungváry Zsolt
Szövegtörzs

 

Amikor megszületett az első fiunk, őt szakszerűen az előre megvásárolt kiságyba fektettük, s ragaszkodtunk hozzá, hogy ott is maradjon. Ha ezt nem is sikerült mindig elérni, azért törekedtünk rá.

Később ez a fegyelem alaposan fellazult. Amikor másodikként megszületett Ildi, ő foglalta el a kiságyat, a bátyja pedig kapott egy rács nélkülit. Elaludni azonban csak úgy tudott, ha az anyja odafeküdt melléje a földre, egy matracra, és énekelt. Ilyenkor értelemszerűen odavette maga mellé a csecsemőt is. Miután mindkét pici álomba szenderült, a feleségem visszatért hozzám. Éjszaka azonban Ildi felsírt, áthoztuk magunkhoz, és befektettük közénk. Azután felébredt a fiú is, aki félt egyedül, tehát átjött, és bebújt mellénk, így kitúrva engem. Más megoldás nem maradván átmentem a gyerekszobába, ahol lefeküdtem a földön lévő matracra. Reggelre tehát senki sem ott kelt föl, ahol eredetileg álomra hajtotta a fejét.

A filmekben látott modell, mely szerint mindenkinek van egy, csak az ő számára fenntartott, privát nyughelye, nálunk nem működött később sem. Harmadik gyermekünk – noha az eredeti kiságy továbbra is megvolt – eleinte csak egy hordozható gyerekülésben tudott elszenderülni, amit ráadásul a fogantyújánál fogva ütemesen himbálni kellett. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy soha nem töltötte az éjszakát a kiságyban, de idővel szívesebben bújt ő is hozzánk, s akkoriban még a lányunk is rendszeresen négy résztvevősre bővítette a hálóhelyet. Szerencsére, az idő múlásával azért erről leszoktak, s már-már úgy látszott, kettesben maradunk az asszonnyal; éppen úgy, ahogy házasságkötéskor elképzeltük.

Ekkor érkezett a negyedik apróság, aki a rácsos ágyat már mint afféle raktárat ismerte meg: ágyneműk, ruhák, párnák gyűjtőhelyeként. Ezért akkor sem tudna abban aludni, ha akarna. De nem is akar. Őszintén szólva eszébe sem jut. Eleve közöttünk fekszik le, és meg van róla győződve, hogy voltaképpen az az ő ágya. Hálásak lehetünk, hogy nem küld el, de persze nem tesz ilyet, mert akkor félne. Még azt is elintézte, hogy vénségemre kénytelen legyek a kislámpa fényénél aludni, mert ha éjszaka felriad, és ne adj’ isten sötét van, akkor rettenetes hisztit rendez.

Néha arra gondolok, léteznek olyan emberek, akik este lehajtják a fejüket, és reggel úgy ébrednek fel, hogy közben nem történt semmi. Talán kipihentebbek, mint én. De milyen unalmas lehet nekik!

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
gyermek születése

Kié az anya? A férjé vagy a gyerekeké?

A bulvárlapok párkapcsolati tanácsokról szóló, kinyilatkoztatásszerű cikkei szerint a gyermek születése magában rejti azt a veszélyt, hogy az addig kétfős közösségben megjelenik a harmadik, nem kisebb konkurenciát jelentve a férjnek, mintha igazi, felnőtt riválisa érkezne.

NAV: megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez

2021. 11. 03.
Megosztás
  • Tovább (NAV: megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez)
Kiemelt kép
adovisszaterites_2021.jpg
Lead

Az adóhivatal online felületén már elérhető a nyilatkozat a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséhez, amelyet december 31-ig lehet benyújtani - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedden az MTI-vel.

Rovat
Dunakavics
Címke
adó-visszatérítés
adó-visszatérítés 2021
adó-visszaigénylés
adó-visszatérítés családoknak
adó-visszatérítés nyilatkozat
NAV
szja-visszatérítés
Szerző
MTI
Szövegtörzs

Megjegyezték: a nyilatkozatban a kitöltő megadhatja az adó-visszatérítés kiutalásához szükséges adatait (bankszámlaszámát vagy postacímét), ellenőrizheti, hogy az adó-visszatérítéshez kapcsolódóan a NAV mely adatait ismeri, nyilatkozhat arról, hogy jogosult az adó-visszatérítésre.

A NAV előre kitölti a nyilatkozatot a rendelkezésére álló adatokkal. A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV; ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Amennyiben a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs is szükség.

A nyilatkozat a NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból (https://szjavissza.hu) ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani.

A nyilatkozat mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető online, továbbá esetében használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram (ÁNYK) is. Papíron - postán keresztül és személyesen - is lehet nyilatkozatot leadni; a papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

Amennyiben valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig, a visszatérítéshez való jog a 2021-es adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig.

Az adó-visszatérítésre az jogosult, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, összevont adóalapba tartozó vagy ekho szerint adózó jövedelmet szerzett vagy bejelentett kisadózó. A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Háttér szín
#f1e4e0

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 369
  • Oldal 370
  • Oldal 371
  • Oldal 372
  • Jelenlegi oldal 373
  • Oldal 374
  • Oldal 375
  • Oldal 376
  • Oldal 377
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj
Barion logo