Erzsébet osztrák császárné korán szembesült a vele szemben támasztott elvárással, miszerint feleségként az lesz a legfőbb feladata, hogy trónörökös(ök)nek adjon életet. A még nagyon fiatal, 16 éves uralkodóné viszonylag hamar, 1854 őszén várandós lett, és egymás után – 1855-ben és 1856-ban – két egészséges kislányt szült. Négy évvel az esküvő után, 1858 augusztusában végre eldördülhetett a trónörökös világra jöttét jelző 101 ágyúlövés: megszületett Rudolf főherceg, a Habsburg Monarchia reménysége. Édesanyja megszenvedte a világra hozatalát, de nem csak fizikai szempontból volt fájdalmas ez a kezdet. A trónörökös ugyanis gyászidőszakban fogant, alig néhány hónappal nővére, a kicsi Zsófia főhercegnő halála után. 

„A szülőpár mindkét tagja számára ez egy rendkívül traumatikus esemény volt” – avat be a részletekbe a történész. Az alig húszesztendős, rendkívül érzékeny Erzsébet nem tudta feldolgozni legidősebb gyermeke 1857 májusában bekövetkezett halálát, és fia születése sem adhatott vigaszt számára, hiszen Rudolf nem lehetett igazán az övé: társadalmi rangjából adódóan nem szoptathatta kisfiát, emiatt tejlázat kapott, és a nehéz szülésből is rendkívül lassan épült fel. Nem segítette a fiatal anya helyzetét a folyamatos konfliktus sem az anyósával. „Zsófia főhercegné a felnőtt gyermeke életében is aktív szerepet vállalt a házasságkötést követően – mondja Vér Eszter Virág. Még a régóta várt kisfiú születése sem egyesítette a családot. 

Rudolf tehát egy konfliktusokkal teli családba született, ahol nem számíthatott sem rendkívül leterhelt szülei teljes figyelmére, sem meleg családi légkörre. 

Lényegében világra jöttétől kezdve a leendő uralkodó szerepére próbálták felkészíteni, miközben másodlagossá vált, hogy ő közben csak egy kisgyermek. 

A gyermek Rudolf herceg – Forrás: Wikipédia

A kisfiú, akit már hintalovon is hadvezérnek neveltek

Rudolf névadása – Gizella nővéréhez hasonlóan – politikai üzenetet hordozott: az első jelentős befolyású Habsburg uralkodó nevét kapta. Édesapja, Ferenc József császár utat jelölt utódjának: már a bölcsőben az Aranygyapjas rend tulajdonosává tette ,és már háromévesen hintalován fogadhatta saját, 19. számú gyalogezredének vezérkarát. A gyermeket – a kor szokásainak megfelelően – hatévesen elválasztották Gizella nővérétől és női gondozóitól, s férfi háztartást kapott. Az érzékeny kisfiú kemény katonai nevelésben részesült. 

„Jóval korábban tették ki olyan hatásoknak, amelyek nem voltak megfelelők sem az életkorának, sem az érettségének. Mai fogalmaink szerint egy az idegeit teljesen felemésztő, lelkileg és fizikailag is megterhelő, a későbbi életére is döntő jelentőséggel bíró, rendkívül szigorú nevelésben részesült” – említi a történész. 

Állóképessége növelésére az esőben kellett kint állnia, és rendszeresen fegyverrel ijesztgették, hogy „férfiasabb”, kevésbé félénk legyen. 

Mindeközben édesanyja folyamatosan betegeskedett, feltehetően szerepkonfliktusaiból fakadóan és az állandó családi feszültségek lelki terhei miatt. Vergődött a házasságában, amiből úgy érezte, hogy kontrollmániás és autoriter anyósa egyre inkább kiszorítja. 1865-ben egy hosszabb kúrából hazatérve fellépett saját maga és fia érdekében is. „Közölte Ferenc Józseffel, hogy amennyiben nem történik változás, ő egyszer és mindenkorra elhagyja a bécsi udvart. Történt egy megegyezés, ahol kivívta saját önrendelkezési jogát, és a gyerekek feletti rendelkezést is megnyerte” – meséli a történész. Ez érdemi változásokhoz vezetett: például a trónörökös nevelésének szeretetteljesebb irányítását Joseph Latour tábornok, Sisi bizalmi embere vette át nagykorúságáig. 

Egy másik nevelője, Rónay Jácint Erzsébet királyné udvarában címen megjelent emlékirataiból is tudjuk, hogy Rudolfnak gyerekként az egész napja be volt táblázva az ébredéstől a lefekvésig. A tanulmányaival igyekezett kivívni szülei elismerését és szeretetét, akik azonban nagyon elfoglaltak voltak. Levelezésük alapján úgy tűnik, hogy Sisi nagyon egocentrikussá vált, és kevés figyelmet fordított Rudolf igényeire. Ferenc József ezzel szemben sokkal inkább érdeklődött a fia élete iránt.  

Egy ígéretes fiatalember

A trónörökös érzékeny volt, tele tudás- és becsvággyal. Koravén, érdeklődő és a társadalmi pozíciójából fakadóan teljesítménykényszeres tinédzser volt. Számos rendezvényen megjelent az uralkodó helyetteseként, vagy Rudolfnak közösen reprezentálnia kellett az apjával, s egyre több ilyen feladatot kapott, miközben katonai pályára „készült”. Rónay visszaemlékezéseiből egy kedves, udvarias, előzékeny fiatalember képe bontakozik ki. Magyar történelemtanára is úgy látta, hogy rendkívül túlterhelték a fiatal trónörököst, a vizsgákra sem tudott megfelelően készülni. 

Erzsébet utazásaira rendszerint magával vihette a lányait, de Rudolfot nem, mivel oktatói karának utaztatását nehéz lett volna megszervezni, így tanulmányai idején sokat volt egyedül. 

„Az első magyarországi látogatás számára is meghatározó volt. 1866 nyarán Erzsébet gyermekeivel a porosz-osztrák háború elől Budára menekült. Ennek a menekülésnek nagy jelentősége lett a későbbi politikai preferenciái tekintetében. Rudolf átélte, hogy hogyan zsugorodott össze az a birodalom, amit gyarapítani kívántak, és hogyan szorultak ki a német egységből – későbbi németellenessége vagy a Hohenzollern dinasztiával szembeni ellenérzései ebből a keserű tapasztalatból fakadtak.”

A magyarok nagy reményeket fűztek Rudolf személyéhez, későbbi szerepvállalásához: Erzsébet mellett a magyar-kérdés támogatóját vélték felfedezni benne, ezért a trónörökös Magyarországra költözésének igényét is rendre megfogalmazták. Magyarországot szerették volna a trónörökös otthonává tenni, ezt szolgálta volna az Andrássy-kormány által is szorgalmazott trónörökösi rezidencia kialakítása a budai palota kibővítésével. Ez azonban nem sikerült. 

A történész elmondta: Rudolf kisgyermekkorában kezdte meg a birodalom jelentősebb nyelveinek elsajátítását. Jól (az arisztokrácia szintjének megfelelően) tudott magyarul, de kevésbé remekül, mint Erzsébet vagy húga, Mária Valéria. Fennmaradt magyar nyelvű levelei németes szóhasználatot és idegenül ható jegyeket tükröznek. A szülei 1867. június 8-ai magyar királlyá és királynévé koronázása is nagy hatással volt rá. A gyermekkorát kísérő magyarországi pozitív személyes tapasztalatok ellenére Rudolf később nem úgy gondolkodott a monarchiáról, ahogyan a magyar politikai elit remélte. 

„Kritikával illette az osztrák–magyar hegemóniát, liberális nézőpontot képviselt, Európai Egyesült Államokban gondolkodott” – fejti ki a történész. 

A kisiklás

Miként futott zátonyra az ígéretes koronaherceg élete? Nagykorúvá válását követően (1877-ben) új udvarmestert kapott Charles Bombelles személyében, ami negatív fordulatot hozott számára. Szigorú neveltetése után kiszabadult Bécs fogságából: „Elkerült Prágába, ahol a csehek számára kellett volna biztosítania a dinasztia népszerűségét, és egyáltalán jelenlétével egyfajta köteléket képezni.” A korábbi rendkívül beszabályozott mindennapjaihoz képest prágai életét egyfajta céltalanság jellemezte, ami életvitelében is jelentős változást eredményezett: katonatársaihoz hasonlóan inni kezdett. „A későbbiekben a betegségei miatt kapott morfinszármazékú gyógyszerek függővé tették. Arról ő maga is több ízben írt, hogy hogyan próbálta kezelni a függőségeit” – említi a szakértő.

Vér Eszter Virág elmondja: nagy várakozás övezte Rudolfot nemcsak családja, hanem az alattvalók részéről is, ám trónörökösként többnyire csak reprezentatív szerepe volt, így nézetei is idealisták maradtak. „Tényleges politikai szerepet nem kapott, elsősorban elfoglaltságokat akartak neki adni, aminek kudarcos következményei lettek” – vázolja fel a kisiklás lelki hátterét a történész. 

Rudolf az udvari férfiak szabados életviteléhez alkalmazkodva kihasználta az őt övező fokozott női érdeklődést, és számos rövid távú kapcsolatot, liezont létesített, kapcsolatba keveredett prostituáltakkal is. Mire családi nyomásra eljutott a házasságig, már úgy kezelte a feleség kiválasztását, mintha nem kifejezetten érdekelné, hogy ki lesz a leendő házastársa. 

Háztűznézőbe magával vitte akkori szeretőjét is, ami többek között Mikszáth Kálmán megvetését is kiváltotta. „A házasságát illetően is nyilván a dinasztia érdekei kerültek előtérbe – mondja a történész. – Egyfajta grand tour keretében gyakorlatilag háztűznézőbe indult Európába, és a felkeresett állomások utolsó helyszíne volt Brüsszel. Később sem a környezete, sem mások nem értették a váratlan döntését, hogy néhány perces ismeretséget követően megkérte Stefánia belga királylány kezét.” A belga királyi hercegnőt a család nem találta megfelelőnek, és később sem igazán fogadták el: nem volt sem elég szép, sem elég okos. 
Mind Ferenc Józsefnek, mind Erzsébetnek tudomása volt fia szoknyavadász életviteléről, és abban bíztak, hogy úgy választja meg élete társát, hogy ezzel stabilizálódhasson az érzelmi élete. Nem ez történt. 

Pedig a házasság első évei szinte harmonikusak voltak a későbbiek fényében, de nagyon hamar válságba került a kapcsolat. „Két nagyon ellentétes értékrendű, ellentétes igényű és személyiségű ember került ebbe a házasságba” – véli a szakértő. A kislányuk születése után siklott ki a kapcsolat, miután Rudolf egy házasságon kívüli viszonya során nemi betegséget kapott el, amivel – téves orvosi diagnózis és nem megfelelő kezelés miatt – megfertőzte a feleségét. 

A fiatalasszonyt is félrekezelték az udvari orvosok, és meddővé vált. Ezzel gyakorlatilag véget ért a házasság. Rudolf utolsó éveiben rendkívül megterhelő életvitelt folytatott, szinte állandóan úton volt, saját magát a végletekig kizsigerelő, önpusztító életet élt. Rengeteg alkoholt fogyasztott, és eluralkodott rajta a köhögőrohamai csillapítására kapott morfiumtól való függőség is. 

Kép

Rudolf és felesége, Stefánia – Forrás: Wikipédia

Mi vezetett a végzetes döntéshez? 

A sok regényes verzióval szemben valószínűleg nem a sokak szerint feltételezett szerelmi bánat vezetett az öngyilkosságához, bár valóban egyik fiatal szeretőjével közösen ölte meg magát: előbb Vetsera Máriával, majd magával is végzett. 

Rudolf trónörökösnek kiváltságos élet adatott, de ezek a kiváltságok megfosztották őt a szabadságtól. Értelmiségi körökben érezte jól magát, tudományos pályára készült volna, ehelyett őt nem érdeklő reprezentációs feladatokkal terhelték a katonai szerepvállalása mellett. Szerepválsága és szeretethiánya függőségek sorát vonta magával. Hatalmas munkabírása és felelősségteljes céljai, a monarchia megreformálását célzó tervei önpusztításba fordultak. 

Harmincévesen öngyilkosságot követett el, úgy vélve, hogy élete minden területén kudarcot vallott.

Elvesztette a becsületét – ezt írta legalábbis búcsúlevelében, mielőtt öngyilkos lett.

Agárdi Szilvia Szenes Iván-díjas énekesnő a Csináljuk a fesztivált! 2. évad győztese,  az Úgy szeretném meghálálni című évszázad magyar slágerrel. Szilvia a The Voice-Magyarország hangja versenyében lett ismert országszerte 2012-ben. Duettjük Pál Dénessel egy országot ragadott meg. 2013-ban a Dal versenyében a döntőig jutottak. 2016-ban Szilvia önálló dallal jutott a Dal Eurovíziós válogatójába.

Felhőjárók Mozdulatszínház: Több mint húszéves a Felhőjárók Mozdulatszínház, melynek tagjai kihívással élő emberek, akik a gesztusok nyelvén üzennek mindannyiunk által megélt érzelmekről, örömről, félelemről, elhagyatottságról, befogadásról. A mozdulatokban, érintésekben egyedi, hiteles és bátor művészi eszközökkel fejezik ki, hogy az ember hogyan kapcsolódik az őt körülvevő világhoz. A százhalombattai Felhőjárók Mozdulatszínház 2003-as alapítása óta számos hazai és külföldi kulturális rendezvényen, fesztiválon szerepelt már nagy sikerrel. A társulat célja, hogy az „egyek vagyunk”-érzését erősítse közönségében, és azt képviselje, hogy akár ép, akár fogyatékossággal él, az ember ugyanarra vágyik: szeretni és szeretve lenni.

Happy Feet Band: A marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány ATRIUM nappali központjába járó értelmi akadályozottsággal élő fiatalok és önkéntesek részvételével alakult meg a Happy Feet Band 2013-ban. Az együttes szociális és zeneterápiás csoportként indult, ám hamarosan egyedülálló énekes-hangszeres produkcióvá nőtte ki magát. Az alapítvány 2016-ban megszervezte az Art for Change fesztivált, ahol a Happy Feet óriási sikert aratott, ez volt a kiindulópont, ahonnan az együttes elindult a siker útján, és alig néhány év alatt különböző nagyszabású kulturális és zenei rendezvények visszatérő fellépőjévé vált. Az együttes tagjai Radu Cismaș önkéntes, zenekarvezető, billentyűs, valamint Barabás Dalma, Heghieș Laura, Mihai Butilcă és Adela Stan énekesek.

Nemadomfel Együttes: Egy olyan integrált zenekar, amelyben a szólisták kivétel nélkül sérült (mozgáskorlátozott, értelmileg akadályozott és látássérült) előadók – ez a Nemadomfel. 2006–ban a fogyatékossággal élő fiatalok összefogtak, és az utcán zenélve gyűjtötték össze az alaptőkét az induláshoz. Az együttes 2007-ben már jótékonysági koncertet szervezett a Papp László Sportarénába árva gyerekek javára. A Nemadomfel zenekar tagjai őszinte lelkesedésükkel, ismert slágerek mellett saját szerzeményekkel, rutinos zenészekkel, valamint professzionális hang- és fénytechnikával sztárelőadók mellett is megállják a helyüket bármely színpadon.

Vakrepülés Színtársulat: A Vakrepülés Színjátszó Egyesület 1998-ban alakult látássérült fiatalok közreműködésével. Ez akkoriban egy egyedülálló kezdeményezésnek számított világszerte. A társulat teljes sötétben, a párnákon ülő közönséget bevonva játszik a színpadon, előadásaik a látáson kívül a többi érzékszervet maximálisan kihasználják: a vizuális látványt a hangok, illatok, mozdulatok, a tapintás és az ízek élményével helyettesítik. Az interaktív produkciók a közönséget művészi tapasztalatokon keresztül vezetik közelebb a látássérült emberek világához. A Vakrepülés Színtársulat művészei arra hívják fel a figyelmet, hogy a látássérültek ugyanolyan emberek, mint bárki, csupán másként érzékelik a világot.

Tordasi Szivárvány együttes: Ahol a hangokon túl a színeknek is fontos szerep jut: a Tordasi Szivárvány együttes létrejöttéhez a színkottás módszer adta meg a kezdőlökést, így tanultak meg muzsikálni azok az értelmi és halmozottan sérült fialatok, akik a KOSZISZ Fejér Megyei Gesztenyés Egyesített Szociális Intézményben kaptak ellátást. Az integrált formában működő zenekar 1998-ban alakult, s azóta utcafesztiválok, falunapok, gálák, ünnepségek állandó résztvevői, sőt külföldön is – például Hollandiában, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Szlovákiában, Erdélyben – számos rendezvényen képviselték országunkat. Műsorukban elsősorban magyar előadók dalait játsszák. Az együttes tagjai – Dick Edina, Bíró Richárd, Farkas Gergő, Horváth Zoltán, Vass Árpád – esélyt szeretnének adni a fogyatékkal élő előadóknak, és kaput nyitni a társadalomban a fogyatékos emberek művészetének elfogadására.

Pátyi Máltai Zenekar – PMZ: 2020 tavaszán a Máltai Szeretetszolgálat pátyi lakóotthonai egyik legnehezebb időszakukat élték. A Covid19 járvány miatti teljes lezárás hónapjai alatt az intézmény egyik munkatársa, Varga-Berta Zsolt és hét lakó mertek nagyot álmodni, és zenélni kezdtek. A hangszertanuláshoz és a szerepléshez szükséges lelkesedés, összhang és felelősségtudat már megvolt, a gyakorlásra pedig elég idő adódott, így a Pátyi Máltai Zenekar 2021-ben már nagyközönség előtt is sikeres, hangulatos koncerteken mutatta be zenei tudását, s azóta is neves magyar előadók innovatív módon feldolgozott dalait játssza, egyedi stílusban. A PMZ muzsikusai: Varga-Berta Zsolt – gitár, ének, Lotz Károly – gitár, szintetizátor, ének, Csige Zoltán – dob, ének, Miller Ottó – ének, Vajda Gyöngyi – ének, Kovács Krisztina – kísérő hangszerek.

József Janka színészként és narrátorként dolgozik, korábban a Duna Televízió bemondója volt. Pályája során angoltanítással, újságírással, majd több mint tíz évig rendezvényszervezéssel is foglalkozott. Magyar és külföldi közönség részére nemzetközi konferenciákat, kulturális programokat, családi és sportnapot szervezett, melyeken műsorvezetőként is közreműködött – s ebben a szerepben találkozhat vele a közönség a Befogadás Hangja Fesztiválon is.

A Befogadás Hangja Fesztivál az adomanyozz.hu oldalon indított adománygyűjtő programnak köszönhetően valósul meg: többezer támogató felajánlásaiból, sok ember apró hozzájárulásából gyűlt össze a pénz a fesztivál megrendezésére. 

„A férfi vállalkozók nagyobb hajlandóságot mutatnak nagyvállalat alapítására és a nemzetközi piacok meghódítására, míg a nők hajlamosabbak szerényebb vállalkozási célok kitűzésére. »A női vállalkozók 3 százaléka szeretne nagyvállalatot építeni, szemben a férfiak 6 százalékával. A nemzetközi piacokra pedig a nők csupán 2 százaléka szeretne kilépni, míg a férfiak 4 százaléka. A közepes vállalkozások terén is hasonló tendencia tapasztalható: a férfiak 25 százaléka, míg a nőknek csak 16 százaléka szeretne közepes méretű vállalatot” – derül ki a Szemléletváltó mentorprogram kutatásából.

A nem reprezentatív kutatás, amely 537 vállalkozó megkérdezésével készült, rávilágít arra is, hogy a nők inkább kisvállalkozásokban gondolkodnak: „a nők 72 százaléka szeretne legfeljebb néhány alkalmazottal rendelkező kisvállalkozást, szemben a férfiak 54 százalékával”.
Molnár G. Dávid közgazdász, a Szemléletváltó programvezetője és a kutatásban részt vevő szakemberek úgy vélik, az eltérő ambíciók mögött egyértelműen szocializációs folyamatok állnak. 

A hagyományos nemi szerepek és elvárások nem kedveznek a nők vállalkozási ambícióinak, míg a férfiakban erősebb ambíciókat keltenek. 

Molnár G. Dávid ugyanakkor azt tapasztalja, hogy a vállalkozó nők ambíciója, perspektívái gyakran együtt nőnek az eredményeikkel. „Kezdetben el sem tudják hinni, hogy képesek sikeres vállalatot építeni, aztán, amikor megérkeznek az első sikerek, élénkül a vállalkozási kedv, nő az ambíció, egyre nagyobb célokat tűznek ki maguk elé. Sokan otthon, a gyerekek mellett fognak vállalkozásba, majd sokszázmilliós jól működő vállalkozást építenek szinte a semmiből” – mondja a programvezető.

Nem kevésbé ambiciózus, mint korábban, csak most mások a prioritások

Csikós Anett marketingszakember is három gyermek mellett indította el Smart Marketing nevű vállalkozását. Ahogyan ő fogalmaz: „kényszerből lett vállalkozó”. Friss diplomásként hatalmas ambícióval vetette bele magát a munka világába. Úgy érezte, bármeddig eljuthat a szakmájában, ha elég kitartó és szorgalmas. Az élet is ezt bizonyította, hiszen kétévente egyre magasabb pozícióba került. Nyolc évet dolgozott nagy multinacionális cégeknél, majd miután megszületett az első gyermeke, valami megváltozott benne.

„Rájöttem, hogy azok a célok, tervek, amelyeket korábban megfogalmaztam magamnak, nem kivitelezhetők gyerek mellett. Nem tudok továbbra is 10–12 órát dolgozni, de már nem is akartam, fontosabbá vált a gyermekemmel töltött idő” – meséli Anett, aki ezt felismerve újratervezte az életét. Kisebb céghez ment dolgozni, majd a harmadik gyermek születése után úgy döntött, saját vállalkozást indít. Továbbra is szeretett volna a szakmájában dolgozni, de csak annyit, amennyit három gyermek mellett tud. 

„Örülök, hogy annyi ügyfelet vállalok, amennyit én akarok, és magam osztom be az időmet. Ha akarom, csak 10-kor kezdek, ha beteg valamelyik gyerek, mellette tudok lenni, ezt a szabadságot semmivel sem cserélném el” – mondja Anett. 

Nem gondolja, hogy kevésbé lenne ambiciózus, mint korábban, csak most mások a prioritások. Jelenleg nem is szeretne nagyobb vállalkozást építeni – holott külső igény volna is rá –, mert napi 6–8 óránál nem tud többet dolgozni, de nem zárja ki a jövőbeni bővülést. 

Úgy érzi, egy férfinak sokkal könnyebb előrébb jutnia a ranglétrán és nagyobb vállalkozást építenie, mint egy nőnek, ugyanis jobban elfogadják a szaktudását, csak a munkára kell koncentrálnia, és nem esik ki a munkából évekre a gyerekek miatt. „Ha egy nőnek fontos a munkája, megbélyegzik, karrieristának titulálják, és megkérdezik, hogy akkor miért szült. A férfi esetében teljesen természetes, hogy karriert épít, sokat dolgozik, és csak este nyolckor jár haza” – meséli saját tapasztalatait.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

„Ezt kár lenne kihagyni!”

Kese-Lukács Emese, a BeeMotive Network Kft. társtulajdonosa azon kevés női vállalkozók közé tartozik, aki egyből mert nagyot álmodni, és kész is volt komoly erőfeszítéseket tenni az álmáért. Négy éve férjével közösen indította el autóipari vállalkozásukat Erdélyben, amelyet Magyarországról irányítanak. Tízfős projektmunkára kérték fel az autóiparban hatalmas tapasztalattal rendelkező férjét, akinek több vállalkozás is fűződik a nevéhez itthon és Erdélyben. Ha nincs a felesége, egyből nemet is mondott volna, de Emese úgy vélte, ezt kár lenne kihagyni, így végül közösen belevágtak, annak ellenére, hogy Emese épp otthon volt a négy- és az egyéves kislányukkal. 

Nő létére tőle sem áll távol a szakterület, korábban ő is az autóiparban dolgozott, férjével is korábbi munkahelyén ismerkedett meg. „Mindig is nagyon jó megérzéseim voltak, most is éreztem, hogy ez anyagilag és szakmailag is nagy lehetőség, nem beszélve arról, hogy rengeteg régi kollégánk vált akkor hirtelen munkanélkülivé a Covid miatt” – mondja. Tíz fővel kezdték, és pár hónap múlva már 100 főt foglalkoztattak. Volt idő, amikor a 300-as létszámot is elérték. Emese otthonról dolgozik, hozzá tartozik a pénzügy teljes felügyelete és egyéb adminisztrációs feladatok, ezenkívül férje másik három vállalkozásának pénzügyéért is ő felel. 

Ha úgy érzi, nem mennek jól a dolgok valamelyik cégben, vagy eltér a véleménye a férjéétől bizonyos kérdésekben, a sarkára áll, és nem hagyja magát. 

Nem tudja, hogy egyedül mekkora vállalkozást tudna felépíteni, tudna-e ennyire bátor és céltudatos lenni, de abban biztos, hogy egyedül is vállalkozna. „Szívem szerint több mindenbe is belevágnék, rengeteg ötletem van, megvalósításuknak jelenleg csak a gyermekeim szabnak határt” – meséli. Úgy érzi, akkor tud majd belevágni valami újba, ha a lányok már felnőttek, és ő visszanyerte korábbi szabadságát, ugyanis szerinte nem lehet úgy vállalkozni, hogy az ember négykor feláll. Anettel egyetért abban, hogy egy nőnek nehezebb előrébb jutnia, és bizony, létezik az „üvegplafon”, amelyet egy nőnek nem lehet áttörnie, de odáig nem is szeretne eljutni, mert nem bírná lelkileg.

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

„Mindig csak az előttem álló feladatra koncentráltam”

Anett-tel és Emesével ellentétben a vendéglátásban, rendezvényszervezésben tevékenykedő Kovács Gábornak sohasem kellett másokhoz igazítania a munkáját, munkaidejét. Ennek köszönhetően semmi sem akadályozta céljai, álmai megvalósításában. 31 évesen nagy tervekkel indította el saját vállalkozását, miután hazatért Angliából, ahova azért ment, hogy páréves szakmai tapasztalatot szerezzen. „Olyan célok, hogy hány fős vállalkozást vagy mekkora árbevételt szeretnék elérni, sohasem lebegtek a szemem előtt. Mindig csak az előttem lévő feladatra koncentráltam, hogy egy adott munkát megkapjak, és azt a legmagasabb színvonalon valósítsam meg, hogy azzal biztos anyagi hátteret teremtsek a családomnak” – mondja Gábor, aki nem érzi úgy, hogy a férfi vállalkozók bátrabbak és merészebbek lennének. 

Munkája során ugyanis nem egyszer találkozott olyan női vállalkozóval, aki kőkeményen tárgyalt és nagyratörő célokkal bírt. Véleménye szerint azonban egy nőnek sokkal nehezebb megvalósítania önmagát és karriert építenie, ha gyermekei is vannak. 

A környezetében is azt tapasztalja, elsősorban azok a nők vannak vezetői pozícióban vagy vezetnek nagyobb vállalkozást, akiknek nincs gyermekük, vagy azok már felnőttek.

De olyat is lát, ahol a férfi lépett hátrébb és foglalkozik többet a gyerekekkel annak érdekében, hogy a feleség kiteljesedhessen.
Ahogyan a kutatáseredményei rávilágítottak, és Anett és Emese példája is mutatja, a hagyományos nemi szerepek és elvárások a női vállalkozók ambícióinak nem kedveznek. Mindennek ellenére a nők szívesen vállalkoznak, ugyanúgy vannak terveik, céljaik, kitartók, ám reálisan felmérik, mennyi az a munkamennyiség, feladat, amennyit a család, gyermekek mellett vállalni tudnak. Ugyanis a vállalkozó édesanyák nemcsak a munkában, hanem a magánéletben, az anyaságban is szeretnének kiteljesedni, helytállni, és minden tőlük telhetőt megtenni. Ki tudja, vajon mekkora vállalkozással bírnak majd 10–15 év múlva azok a nők, akik most a gyermeknevelés, biztonságos családi háttér megteremtése miatt csak kisvállalkozásban mernek gondolkodni?

Galériánkban, a kép jobb felső sarkában lévő négyzetre kattintva négy tavaszi finomság – spárgakrémleves, meleg zöldborsósaláta, krumplisaláta és bodzás eperhab –receptjét olvashatja.

A receptek eredetileg a Képmás magazin 2011 májusi számában jelentek meg. A Képmás magazinra előfizethet itt.

Az Emlékév programjai három tematika köré szerveződnek:
-    Lelkiség,
-    tudomány,
-    művészet.

Az Emlékév első eseménye április 12-én, pénteken lesz. 17 órától szentmise a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomban Aquinói Szent Tamás tiszteletére, 18 órától pedig emlékülés az altemplomban.  Előadást tart Dr. F. Romhányi Beatrix egyetemi tanár, az MTA doktora, az Aquinói Szent Tamás Akadémia előadója Doctor Angelicus, az „Angyali doktor”, Aquinói Szent Tamás jelentősége címmel. Ezt követően agapé és kötetlen beszélgetés lesz.

HELYSZÍN: BUDAPEST-BELVÁROSI NAGYBOLDOGASSZONY FŐPLÉBÁNIA TEMPLOM
IDŐPONT: 2024. ÁPRILIS 12, 17 ÓRA

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek (ultraprocessed food – UPF) emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásait már jó ideje kutatják, olyan átfogó elemzés, mint ami a British Medical Journal (BMJ) szaklapban jelent meg a közelmúltban, eddig még nem született a témában. A friss áttekintés első pillantásra meglehetősen riasztó helyzetképet vázol: a szakemberek azt találták, hogy 32-féle egészségi probléma függ össze közvetlenül az ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztásával. A fizikai panaszok, betegségek mellett az UPF-ek felelősek lehetnek a kedvezőtlen mentális egészségi állapot kialakulásáért, a kognitív hanyatlásért is, sőt a korai halálozás kockázatát is növelhetik. 

Sokak kongatják a vészharangot

Tény, hogy az elmúlt években világszinten ugrásszerű növekedésnek indult az erősen feldolgozott termékek – például a gabonapelyhek, fehérjeszeletek, szénsavas italok, készételek és gyorsételek – fogyasztása. A Guardian szerint az USA-ban, de az Egyesült Királyságban is az átlagos étrend jóval több mint fele; a fiatalabbak, szegényebb vagy hátrányos helyzetű régiókban élők étrendjének pedig akár a 80 százaléka ultrafeldolgozott élelmiszerekből áll. 

Az UPF-ek nagy mennyiségű fogyasztását már korábban is számos egészségügyi problémával összefüggésbe hozták, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget és a rákot. 

Egy tavalyi szakmai konferencián a kutatók olyan bizonyítékokat mutattak be, amelyek csak ráerősítettek a korábbi eredményekre: ezek a fajta élelmiszerek „ártalmak hullámát” képesek elindítani a szervezetünkben, pusztító hatást gyakorolva a szív- és érrendszeri egészségünkre.

Az összefüggéseket a szakemberek az Európai Kardiológiai Társaság Amszterdamban tartott éves ülésén hozták nyilvánosságra, ahol a világ több ezer vezető szívgyógyászát, tudósát és kutatóját tájékoztatták a vizsgálatokról. Ők már akkor sürgős cselekvésre szólítottak föl. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások között már egy 2021-ben publikált tanulmány is összefüggést talált. Ez az elemzés egyebek mellett azt is megállapította, hogy a nők fokozottabban ki vannak téve e káros hatásoknak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek a gyártás során sokszoros előállítási folyamaton mennek keresztül. Általában sok cukrot, sót, mesterséges színezékeket tartalmaznak, emellett tele lehetnek tartósítószerekkel is. Rosttartalmuk rendszerint alacsony, és hiányoznak belőlük a friss vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek – például a friss gyümölcsök és zöldségek, a natúr joghurt és a házi kenyér – tápanyagai. Az UPF-eket gyakran kémiailag manipulált, olcsó összetevőkből állítják össze, amiket különféle emulgeálószerek, sűrítőanyagok és egyéb adalékanyagok kombinációjával tesznek ízletessé és vonzóvá a fogyasztók számára. 

Kép

Fotó forrása: Wikipedia

Önmagában egyetlen élelmiszer sem káros 

„Manapság a közbeszéd, a médiában megjelenő cikkek sokasága hajlamos arra fókuszálni, hogy mit nem lenne szabad ennünk, tennünk, cserébe viszont nem kínál fel más lehetőségeket. Azt tudjuk – hiszen lépten-nyomon sulykolják belénk –, hogy a fehér liszt, a margarin, az édesítőszer, a tartósítószer, az ultrafeldolgozott élelmiszer nem jó, de hogy mi lenne a megfelelő, arról alig hallani” – mondja Szabó Adrienn dietetikus. Szerinte sokkal előremutatóbb lenne, ha arról beszélnénk, mit tegyünk hozzá az ételeinkhez – hogy azok teljesebb értékűek legyenek –, mint arról, hogy mi mindent kellene megvonni magunktól.

A szakember arra is figyelmeztet: „ahogy nem lehet egy az egyben kijelenteni, hogy például a vegán vagy a vegyes étkezés az egészségesebb, így olyat se lehet mondani, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek kizárólag károsak”. A bajok ott kezdődnek, ha túlzásba visszük a fogyasztásukat. Ám ilyenkor sem az a célravezető, ha kijelentjük, hogy ezek úgy, ahogy vannak, rosszak: az érintetteknek leginkább alternatívákra lenne szükségük. 

„Gyakran hallhatjuk azt is, hogy az élelmiszeripar mérgez minket, felelős a különböző betegségekért. Fontos lenne tudni, hogy ebben az ágazatban – Európában főleg – a szigorú szabályozásoknak köszönhetően nincs jelen olyan élelmiszer, amelyben önmagában véve egészségkárosító összetevő lenne” – hívja föl a figyelmet Szabó Adrienn. Hozzáteszi: még egy kevésbé jó minőségű húskészítményben is határértéken belül kell lennie az engedélyezett adalékanyagok mennyiségének. 

„Az már más kérdés, hogy ha például a többszörösen feldolgozott szalámit egy rossz minőségű margarinnal megkent, tartósítószeres kenyérszeletre teszem, és nem eszem mellé zöldséget. A sok adalékanyag összeadódva már meghaladhat egy határértéket, legalábbis bizonyos idő után. 

Azt szoktam mondani, hogy nyersanyagokat – gabonaféléket, száraz hüvelyeseket, olajos magvakat, tőkehúst, natúr tejterméket, zöldségeket és gyümölcsöt, tojást és halat – kell vásárolni, ha lehet; nem élelmiszereket, készételeket. 

Ezeket pedig a hentespultokban, a zöldségesstandokon és a piacokon találjuk. Minél hosszabb az összetevők listája egy élelmiszer címkéjén, érdemes annál gyanakvóbbnak lenni” – tanácsolja a szakember. 

Szemléletváltásra van szükség pánikol(tat)ás helyett 

A dietetikus azt sem tartja jó iránynak, hogy sokan, mivel az egészséges étel szinonimájaként értelmezik, hajlamosak korlátlanul fogyasztani a vegán, gluténmentes, laktózmentes, tejmentes stb. élelmiszerekből. „Ha meg tudna változni a társadalom fogyasztói attitűdje, és képesek lennénk egy normális, egészséges viszonyulást kialakítani az étkezéshez, az élelmiszerekhez, akkor az élelmiszeripar is ehhez igazodna, hiszen a kínálatot a vásárlói kereslet alakítja. Amíg ez a folyamat nem indul el, az ágazat az uralkodó fogyasztói mentalitást fogja kielégíteni.” 

Szabó Adrienn szerint a helyzeten nem segítenek azok a negatív kifejezések sem, mint például a „bűnös étel”, a „csalónap” vagy a „duginasi”. „Ezeknek a szavaknak erejük van, és ha rendszeresen mondogatjuk őket, tényleg azt is fogjuk gondolni, hogy vétkezünk azzal is, ha rendesen táplálkozunk. Az egészséges étkezésnél még egészségesebb az, ha normális a viszonyunk az ételekhez. Ráadásul az egészség és a fenntarthatóság összefonódik: minél kevésbé feldolgozott egy élelmiszer, annál kisebb léptékű ipari terhelést ró a környezetünkre. Fontos lenne felismerni, megérteni ezeket az összefüggéseket, így azt is, hogy nem az élelmiszeripar és a feldolgozott élelmiszerek a felelősek azért, ahogy vagyunk” – mondja a dietetikus.

Felhasznált források:
The Guardian 
BMJ.com 
Egészségfejlesztés 
BMJ.com
elitmed.hu 

A tartalomból:

•    Kulcsfontosságú, hogy a halogatók nyomás alatt tudnak dolgozni? 
•    Mi a különbség az aktív és a passzív halogatók között? 
•    Mikor kapcsol be a halogatóknál a „túlélő gomb”? 
•    Miért működik náluk a „megúszás”? 
•    Mi a halogatás addiktív vonala? 
•    Miért van jelen a perfekcionizmus a halogatók életében? 
•    Mit csinálunk ahelyett a dolog helyett, amit elhalasztunk? 
•    Hogy érzik magukat a halogatók mellett élők? 
•    Szóba jön a belső gyermek fogalma is, és beszélünk a gyerekkori halogatókról is.
•    Szakértőnktől megtudjuk, miért érzelmi jutalmazás a halogatás, és hogy miért van mindig egy utolsó pillanatuk a halogatóknak.
•    A halogatásán önismerettel dolgozó Ancsi elmeséli szakdolgozatának történetét is, ami ráébresztette arra, hogy végre tennie kell magáért. 
•    Kapunk tippet arra is, hogy milyen applikáció segít a halogatóknak.

Az adás meghallgatásához kattintson a lejátszóra!

Bemutatkozó:
„Lakatos Annamária vagyok, pedagógus. A gyermekek tanítása mellett mindig is izgalmasnak találtam az önismeret, az önfejlesztés és a pszichológia területét. Az elmúlt időszakban különösen foglalkoztat a halogatás kérdése, és aktívan dolgozom azon, hogy megtanuljam kezelni és leküzdeni ezt a szokásomat. Hiszem, hogy a személyes fejlődés egy folyamatos utazás, és szeretnék másoknak is segíteni saját tapasztalataim, tanulási folyamataim megosztásával. Örömmel inspirálok mindenkit arra, hogy merjen lépéseket tenni az életében, és bátran vállalja hiányosságait is, hiszen csak ezt tudja majd fejlődés, változás követni.”

Üveges Anna pszichológus, író, kutató, ultrarövid terápiás konzulens, művész. Hivatásában a lelki segítés, a tudományos kutatás és a művészeti alkotás egyedi ötvözésére törekszik. Szakmai érdeklődésének középpontjában a test és lélek kapcsolata, a szomato-pszichoterápiák világa, a bodymind szemléletmódon alapuló testorientált módszerek, illetve az integrál szemlélet gyakorlata és tanulmányozása áll. Nevéhez köthető a SzomatoDráma módszer hatásosságának első tudományos igényű vizsgálatára épülő SzomatoDráma-hatásmodell kidolgozása, amelyet könyv formájában is megjelentetett 2024 februárjában. Klienseit a lelki és testi gyógyulás felé vezető úton korszerű módszerszemléletben, az önazonosság útján igyekszik kísérni.
Pszichológusként és magánemberként is azt vallja, hogy nem csak akkor fontos kapcsolódnunk, amikor az életünkben „minden rendben van”. Segítőként saját önismeretének, személyiségfejlődésének, az önmunkának kiemelt időt szentel. Szabadidejében a szeretteivel töltött minőségi időn túl saját művészetének, a jógának, a természetben töltött időnek és a sportnak is központi helye van. 

A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. A harmadik évad műsorvezetői Bóna Judit és Németh Szilvia. 
A Spiritusz podcastot megtalálja a Spotify-on, a népszerű podcast applikációkban, a Képmás.hu podcast rovatában és a Képmás magazin Youtube-csatornáján. Bárhol is hallgatja ezt a podcastet, kérjük, iratkozzon fel rá, hogy értesülhessen az új adások megjelenéséről.
 

Hogyan alkották meg az MBH Bank CSR-stratégiáját, és milyen szempontokat vettek figyelembe, amikor kiválasztották a felkarolandó ügyeket, programokat?

CSR-stratégiánk gyökerei egy speciális helyzetből nőttek ki, hiszen az MBH Bank három, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező bank fúziójából jött létre. Ezek mindegyike rendelkezett saját CSR-programmal és olyan jó gyakorlatokkal, amelyeket mindenképpen tovább akartunk vinni. Ilyen volt a Budapest Bank Dobbantó programja, amely vállalkozónőket mentorált, az MKB Bank Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közös ösztöndíjprogramja, amelynek keretében hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeket támogatott, illetve a Takarékbank környezetvédelmi kezdeményezései. Ezeknek az integrálása hosszabb folyamatot igényelt, hiszen a bankok egyesülésével azok eltérő CSR-stratégiáját közös nevezőre kellett hozni. Az ügyfeleink és a dolgozóink körében több kutatást is végeztünk arra vonatkozóan, hogy számukra mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, milyen ügyek támogatásában látnák hitelesnek a bankot. Magyarország második legnagyobb bankcsoportjaként úgy éreztük, olyan léptékű ügyekkel kell foglalkoznunk, amelyek a bank társadalmi szerepéhez és méretéhez is méltók. 

Végül melyek lettek az MBH Bank CSR stratégiájának alappillérei?

A hitelintézetünk a korábbi tagbanki kezdeményezések, az ügyfelek és munkavállalók körében végzett kutatások, illetve az ESG-stratégia mentén négy pillért határozott meg a stratégiájában. Az első pillér a társadalmi felzárkóztatás a hátrányos helyzetűek megsegítésére olyan programokkal, mint az MBH Tudatos Segítség Programja vagy az MBH Ösztöndíj.

A stratégiánk második pillérét az a cél adja, hogy hozzájáruljunk a pénzügyi tudatosság és a digitális írástudás szintjének növeléséhez, ezzel csökkentve az egyenlőtlenségeket. Ennek érdekében indítottuk az MBH Dobbantó programját női vállalkozóknak, a középiskolásoknak és az egyetemistáknak pedig a pénzügyi tudatosságot növelő MBH Junior Digitális Programot és a Nagy Banktudós tesztet.

A harmadik pillért az jelenti, hogy a bank a fenntartható gazdasági működés megteremtésében kiemelt szerepet vállaljon Magyarországon, többek között a munkavállalói bevonásával. Ennek jegyében indítottuk útjára a „Fenntartható Jövő Bankja” programot és csatlakoztunk a Mastercard Green Friday kezdeményezéshez, amely a tudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet. 

Munkatársaink között hatalmas sikere volt tavaly az MBH Erdő akciónak is: tízezer őshonos facsemetét ültettünk 140 önkéntes kollégánk részvételével a Dél-Dunántúlon. 

A szakmai partner bevonásával telepített facsemeték várhatóan 2025-re teljes, 2,5 hektáros erdővé fejlődnek majd, ami a becsült számítások szerint 100 éves távlatban több mint ezer tonna szén-dioxidot köt majd meg.

Bankunk társadalmifelelősségvállalás-stratégiájának negyedik pillére a képzőművészet és a hozzá kapcsolódó tevékenységek támogatása: fiatal tehetségeket kutatunk fel és gondozunk, az MKB Bank műgyűjteményét széles közönség számára elérhetővé tesszük, és ezt a célt szolgálja a Művészet Támogatásáért és Fejlesztéséért Alapítvány létrehozása és működtetése.

Kép

Kutas István – Forrás: MBH Bank

Mennyire tudnak kapcsolódni a dolgozóik a CSR-programjaikhoz tapasztalataik szerint?

A kollégák nyitottak arra, hogy részt vegyenek a bank különböző társadalmi szerepvállalási programjában, erre igény is van a részükről, jellemzően mindenki a saját lehetőségei szerint támogatja azokat: van, aki a pénzügyi tudását ajánlja fel és tart előadást fiataloknak, mások karácsonyi ajándékok csomagolásában vesznek részt vagy süteményt sütnek, tárgyi adományt gyűjtenek. Olyan sikeres önkéntes programok vannak mögöttünk, mint a Magyar Bankszövetség által életre hívott Banki Véradók Hete. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt két év alatt kollégáink közül összesen közel ötszázan tűrték fel az ingujjukat a nemes cél érdekében. 2023-ban vettünk részt először a Magyar Nemzeti Bank „Add jobb helyre az apródat!” érmevisszagyűjtési kampányában, amelynek egyik kedvezményezettje partnerünk, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. De említhetném a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közös karitatív akcióinkat is: a jótékonysági ruhagyűjtést, amelynek eredményeként 60 zsák ruhaneműt sikerült összegyűjteni, vagy az adventi jótékonysági programokat – mézeskalácssütést, ételosztást, ajándékcsomag-összekészítést –, amelyek célja az adományozás és a társadalmi szolidaritás ösztönzése volt a bank munkatársainak körében. 

A CSR-tevékenységükben hogyan tudnak kapcsolódni más partnerekkel, milyen értékek mentén alakítják ki az együttműködést, és hogyan zajlik a közös munka?

Vannak olyan együttműködések, amelyeknek már hagyománya van, ilyen a partnerségünk a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel (MÖS). Az MBH Bank és a MÖS 2023 májusában kötött együttműködési szerződést, amelynek keretében a bank évi 100 millió forinttal támogatja a Segélyszervezetet. A közös együttműködés részeként indítottuk útnak az MBH Tudatos Segítség Programot, amely a Segélyszervezet Országos Segélyközpontján keresztül családok tízezreinek megsegítéséhez járul hozzá. A partnerség olyan modellek kialakítását teszi lehetővé, amelyek nemcsak az azonnali segítségnyújtásra fókuszálnak, hanem a pénzügyi és energetikai tudatosságra, valamint az elszegényedés megelőzésére is hangsúlyt helyeznek. 

Az MBH Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájának fontos eleme a fiatalok pénzügyi és digitális edukációja is, ezért a hitelintézetünk 2023 őszén partnerséget kötött a Skool csapatával, hogy egy átfogó digitális kompetencia-fejlesztő programsorozatot indítson az általános- és középiskolás gyerekek számára. 

A program alatt az iskolai oktatásba kapcsolódunk be: az MBH Bank szakemberei osztályfőnöki órákon mesélnek a szakma érdekességeiről és a biztonságos digitális pénzügyekről, míg a Skool munkatársai a legújabb technológiai trendekkel ismertetik meg a fiatalokat. 

Az MBH Banknál kiemelt társadalmi szerepvállalásunk a művészet, azon belül a magyar képzőművészet helyzetének előremozdítása, valamint a pénzügyi és a művészeti edukáció összekapcsolása. A művészet támogatásának céljából hoztuk létre az MBH Bank Művészet Támogatásáért és Fejlesztéséért Alapítványt, amelynek működésében kiemelt szerephez jut a magyar és a határon túli magyar művészet és kultúra megőrzésének, terjesztésének elősegítése, a fiatal magyar művészek és a kortárs művészet felkarolása, valamint az MBH Bank birtokában lévő művészeti alkotások kiállítási lehetőségének elősegítése. Ezek megteremtésének céljából az Alapítvány támogatásával jött létre 2023-ban a Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központunk is, amelynek missziója azon a meggyőződésen alapszik, hogy a művészet valóban mindenkié, és mi szeretnénk azt ténylegesen mindenki elé tárni.
 

A Semmelweis Egyetem kutatócsoportja többéves projekt keretében azt vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók, az úgynevezett NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs) a bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, amelyet diszbiózisnak neveznek. A bélrendszerben több mint 100 milliárd mikroorganizmus él, például baktériumok, vírusok és gombák. Ezeket együttesen bélrendszeri mikrobiótának (vagy bélflórának) nevezzük, szerepük a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen.

„Azt már régóta tudjuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, amelyet csak részben ismerünk” – mondja dr. Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők, vagyis az NSAID-ok a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint 30 millió ember szedi őket 

– írják a kutatók egy korábban a Pharmacology & Therapeutics című szaklapban megjelent összefoglaló tanulmányukban.

Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta-egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával, mondja dr. Zádori Zoltán.

„A szakirodalom áttekintésével arra jutottunk, hogy ezek a bakteriális eltérések nagyon hasonlók az NSAID-ok által okozottakhoz. Mindezek alapján felmerül, hogy a gyógyszer-okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszútávon korlátozhatja a nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását” – teszi hozzá dr. Zádori.

A docens szerint, mivel az NSAID-ok által generált és az alapbetegséghez kapcsolódó folyamatok oda-vissza hatnak egymásra, nehéz elválasztani egymástól az ok-okozati tényezőket. „Jelenleg több mechanizmust is feltételezünk a nem-szteroid gyulladáscsökkentők által okozott diszbiózis hátterében, így a vegyületek által okozott bélnyálkahártya-gyulladást, a bél pH-értékében, motoros aktivitásában vagy epesav-összetételében beálló változásokat, de az sem kizárt, hogy az NSAID-ok közvetlen antibakteriális tulajdonságai bontják meg a béflóra egyensúlyát. Ezek a folyamatok azonban szorosan összefüggenek egymással, sokszor kétirányúak, és nagyon nehéz meghatározni, melyik volt először. Például a csökkent epeműködés a bélbaktériumok túlszaporodásához vezethet, ugyanakkor a diszbiózis is megváltoztatja az egyes epesavak mennyiségét” – magyarázza a projektvezető kutató.

Az NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz. Éppen ezért nehezen észrevehető, tünetei a hasi fájdalom, hasmenés, esetleg vérszegénység. Ritkán, súlyosabb esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.

A bélmikrobióta alapvető szerepet játszik a szervezet működésének szabályozásában. Többek között befolyásolja a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását. A bélflóra egyensúlyának megbomlása ezért számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bél-szindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható a bélmikrobióta állapota.

A teljes cikk a Semmelweis Egyetem oldalán olvasható.

Forrás: Semmelweis Egyetem

„Megérkeztünk.” Ezzel a mondattal indul a regényed, de milyen világba érkezünk meg pontosan?

Egy olyanba, amelyikben nagyon fontos a játék és a varázslat. Mert amit a leginkább megőriznénk a gyermekkorunkból, az annak megélése, hogy milyen varázslatos tud lenni – bármi. Hiszen akkor még egy csomó csodát elhittünk, játéknak éltük meg azt is, ha segítenünk kellett egy „unalmas”, felnőttes tevékenységben: fűnyírásban, mosogatásban. Ezt a szemléletet próbáltam újra megtalálni, s általa az olvasót olyan világba csöppenteni, ahol nem üres feladatok vannak, hanem minden kicsit mágikus is.

Ilyennek tartod sok más mellett – a történetben a főhős által is megélt – első szerelmet?

Azt gondolom, hogy nemcsak az első, hanem minden szerelem során a varázslatérzést keressük. Mert mi is a varázslat? Az, amit nem tudunk minden ízében megfogalmazni, kielemezni. Egy titok, ami előttünk sem fedi fel magát. Sokan szeretnék varázslatként, nem racionális döntésként megélni a szerelmet, még ha felnőttkorban kell is, hogy bizonyos mozzanatait a józan ész befolyásolja.

Főszereplőd, a tizenhat éves Lichtenberg Hajnal édesapjával költözik a nagyvárosból vidékre, ahol hihetetlen kalandok részese lesz. Mennyire valós karakterekből, helyszínekből táplálkoztál?

Visszagondoltam tinédzserkori énemre, hogy bele tudjak helyezkedni egy tizenhat éves lány helyzetébe. Hajnal viszont nemcsak azért tér el tőlem, mert a mai tinik mások, hanem mert sosem használok a valósággal százszázalékos egyezést. A nagymamám alakját vagy az egykori kedves cicám karakterét sem egy az egyben emeltem be a regénybe. Belső válságot szülne, ha pontosan akarnék megírni történéseket, nem pedig jól. Ami érdekes: akad néhány helyszín, például a nagymamámék régi háza, amik szinte mindig előjönnek a „koponyamozimban”, amikor más regényeket olvasok. Már több száz történetet lejátszottam a fejemben ugyanezeken a színtereken, írás közben viszont nem ide tértem vissza. 

Ha már Piliscsuda, akkor főleg a lakóhelyem, Piliscsaba ihletett meg, például egy barátnőm háza, amely ma már szépen fel van újítva, de a regényben még romos állapotban, „kísértetkastélyként” jelenik meg.

A történet mágikus hangulata az ősi magyar népmesei, mitológiai elemek beleszövéséből is ered. Jól sejtem, hogy ez a világ még nem a regénybeli Hajnallal egyidősen kezdett vonzani téged?

Az ő korában olyan voltam, mint bármelyik tizenéves. A néprajz csak az utóbbi években lett fontos, amikor kerestem egy „hazát”, egy biztonságot. Mert a biztonságot az embernek egy darabig a szülei jelenléte adja, de legkésőbb kamaszkorba lépve ebből kinövünk. Felnőttként viszont újra otthonra szeretnénk találni – nekem ezt a magyar nyelv, irodalom és kultúra biztosítja. A magyar néprajz azon túl, hogy elrepít egy régi világba, amelyből építkezhetek, érdekes, jópofa, humoros babonákat, szokásokat tartalmaz. Ha az ünnepeinkre gondolok, szerintem minden család megőrzött ezekből néhányat. Ráadásul szépen egybe is simulnak a kereszténységgel, ami számomra szintén fontos: a hiedelmek között is van, ami például a szentelt vízhez kötődik. Az istenhit már a Használt fényforrások című verseskötetemet is áthatotta, és itt is megjelenik, mert az irodalom természeténél fogva szakrális, könnyű eljutni általa a végső kérdésekig. A fényforrások, illetve a regényben a bukott fényhozók megjelenése is a keresztény jelkép újragondolása.

Szerinted a kiskamaszok, akikhez a Világfa kilenc ága szól, mennyire fogékonyak erre a mágikus világra és a természetközeliségre, amely a műben szintén fontos szerepet kap?

Olyan rezgéseket érzek most a világ kultúrájában, hogy mindenki – fiatal és idős – keresi a gyökereit. 

Szláv népek zenéit is hallgatom, és ez a világzenében ugyanúgy tetten érhető, mint az irodalomban. Arra is sokan rájöttek – a koronavírus-járvány kapcsán vagy attól függetlenül –, hogy a természetközeliség milyen fontos a pszichének, az egészségnek, hogy jól jön a helyes táplálkozáshoz, a társadalomtól való függetlenedéshez. Sokan választanak hagyományosabb életformát, kiköltöznek a városból, ahogy a főszereplőm és édesapja is tette, ott pedig kiderül, milyen fontosak a természet erői. Ez az érték számomra akkor lett – a tinédzserkori kutyasétáltató és egyéb sétákon túl – igazán lényeges, amikor Budapest vonzáskörzetébe költöztem, s megtapasztaltam a nagyváros és egy kisváros különbségeit. De a mai fiatalok alapból érzékenyebbek a természetvédelemre, a klímakrízisre, mint mi voltunk tizenévesen.

Kép

Fotó: Éder Vera

A mai tinik eszköztára, szókincse is más, mint a korábbiaké, de a regényedben teljesen közös nevezőre tud jutni a régies és a modern...

Semmiképp sem szerettem volna valami élettelenül archaikusat létrehozni. A főhősöm ezért kicsit szemtelen, szkeptikus, a mai tizenévesek szlengjét használja. Persze ahhoz, hogy irodalmi nyelven íródjék a szöveg, bizonyos határokat nem léphettem át. Amúgy is ahány tizenhat éves, annyiféle szókincs létezik. Humort pedig nem is szándékoltan csempésztem a szövegbe, de amikor az első felolvasásoknál nevetett a közönség, örültem neki, mert humoros irodalmat a legnehezebb írni.

Jó humorforrás például egy lidérc és az Instagram közös cselekményszálba emelése, de a különös tulajdonságokkal felruházott állati szereplőid is.

Nagyon szerettem a macska, Cicelle karakterét írni, mert az életben is tapasztalom, hogy minden macska külön egyéniség, majdnem olyan széles skálán mozognak, mint az emberek. Mókamesterek, de el is gondolkodtatnak: Cicelléről is kiderül, amikor nagy ritkán megszólal, hogy mennyi mindent tud. Pont olyan segítő, ahogy egy kisállat a valóságban is segíthet az embernek nehéz helyzetekből felállni. Gazdája, a boszorkányos Luca asszony pedig a főhős felnövését támogatja. 

Ma már szerintem kevés ilyen ember – talán néhány nagymama, illetve tanár – áll a fiatalok mellett, pedig nagy szükség volna rájuk. 

Ő egy kicsit javasasszony, ért a gyógyfüvekhez, sőt gyanúsan sokat tud az átjárhatóságról a transzcendens világ és a valóság között, izgalmas okfejtései vannak... De az anekdotázó madár, Csicsörke is érdekes ismereteket oszt meg a madarak életéről. Róluk én is sokat olvastam, többek közt azt, hogy némelyik hetekig le sem száll, és nemcsak eszik, hanem alszik is repülés közben. Ez olyan izgalmas: vajon milyen az álom a levegőben, fontos-e, hogy milyen közegben álmodunk?

Az ilyen tűnődéseidből úgy látom, mintha sikerült volna átmentened a korábban emlegetett gyermeki énedet mostanra is...

Az alkotásban meg tudtam őrizni, enélkül nem is tudnék írni. Tudatosítottam magamban, hogy aki alkot, az nem én vagyok, hanem a gyermekkori énem. Táplálom őt, figyelembe véve azt is, hogy egy gyereket nehéz munkára bírni. Ahogyan a diákok sem szeretik a házi feladatot, az írásnál is fontos, hogy ne kényszermunkára ítéljem a gyermeki énem, mert rögtön ellenállna. Hagyok hát neki szabadidőt is, ami valahol szintén az írás része, ilyenkor kedvemre olvasgatok, akár magyar néprajzot. Hálás vagyok, hogy elmerülhetek benne, hogy magyarnak születtem. És kivárom az ihletet, mert a hétköznapi énem sosem tudná megközelíteni azt, ami egy kiérlelt, áldott pillanatban születő írásomban benne lehet.

Ha már ihletett pillanatok, milyen volt költőként ezúttal hosszabb prózai szöveget alkotni?

Féltem, hogy nem lesz elég cselekményem, mert a regényszöveget is egy rövid költői alapból kezdtem kibontani. Szinte csak azért kreáltam köré cselekményt, hogy egy-egy fontos mondatot, ami előre megvolt a fejemben, a megfelelő ponton elhelyezhessek. Ezekért a mondatokért hajlandó voltam egy egész regényt megírni... Persze amikor már varrtam a gombhoz a kabátot, minden magától alakult. Nem tudtam, hová fogok kilyukadni, bíztam benne, hogy ez jót tesz a történetnek. A tudatalattim végül olyan dolgokat is elrejtett benne, amiket később ki tudtam fejteni, pedig magam sem sejtettem, hogy az a motívum egyszer fontos lesz. 

Az írott világ ebben is modellezi a valóságot: az életben is rendre működésbe lépnek szálak, amelyekről nem tudjuk, hogy később összefutnak.

Ha most megjelenne a Mitmitke nevű karaktered, aki egy kívánságteljesítő lidérc, mit kérnél tőle?

Az egészségen és a szeretteim egészségén túl kiapadhatatlan tehetséget, ihletet, és hogy ehhez még életemben megadasson a siker minden feltétele. Nem az álsikeré vagy a pénzen megvehető sikeré, hanem azé, ami annak köszönhető, hogy az írásaim eljutnak a közönséghez, és örömet szereznek. 

Ez az interjú eredetileg a Képmás magazin 2023. szeptemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt.