Amikor ez az interjú készül, még a szóbeli érettségi előtt állsz. Több országos versennyel és a világversennyel a hátad mögött izgulsz még egy ilyen vizsga előtt?
Voltam jó pár fizikaversenyen a gimnáziumi évek alatt, tavaly pedig részt vettem az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen, ezért a reál tantárgyaknál egyáltalán nem izgultam. Fizikából és matekból emelt szinten érettségiztem, az angolt pedig már tavaly megcsináltam. Hétfőn magyarból és töriből szóbelizek – a magyartól egy kicsit tartok, de ez sem annyira vészes. 

Tizenhét évesen készítettél egy laboreszközt. Az „UV-megvilágító berendezés fejlesztése fotokémiai ligand kapcsoláshoz” projekttel a hazai versenyen első helyezést értél el, az európai megmérettetésen különdíjjal zártál, és most májusban az amerikai világbajnokságon szintén különdíjat kaptál. Mit kell tudni a találmányról, mire jó?
Kicsit távolról indítok. A fehérjék egyrészt elképesztően fontos szerepet töltenek be az életünkben, másrészt nagyon bonyolult a kölcsönhatási hálózatuk. Annyira fontosak, hogy a biológiai örökítőanyag, a DNS fehérjéket kódol, tehát amit a szüleinktől öröklünk, az gyakorlatilag a fehérjék szerkezete. 

Ez alapján működik az élet, illetve nagyon sok olyan gyógyszer van, ami fehérjéken keresztül fejti ki a hatását, ezért gyógyszerkutatási szempontból is fontos, hogy vizsgáljuk őket. 

Ha az ember mikroszkóppal ránéz egy sejtmintára, akkor önmagában nem fogja látni a fehérjéket, ezért láthatóvá kell tenni őket. Erre módszer a fehérjejelölés. Amivel én foglalkozom, azt ligand-alapú fehérjejelölésnek hívják. Lényege, hogy a fehérjéhez a vegyészek szintetizálnak egy olyan molekulát, ami csak ahhoz az egy típusú fehérjéhez fog kapcsolódni. Ha ezeket a molekulákat megjelöljük valamilyen fluoreszcens (világító) újabb molekulával, akkor a fehérjék már láthatóak lesznek. 

A baj az, hogy a jelölésünk a fehérjéhez nem kötődik erősen, nem megbízható: gyorsan rákötődik, de gyorsan el is távolodik. Azért, hogy ezt kiküszöböljük, egy ragasztó molekulát lehet alkalmazni, ami UV-fény hatására aktiválódik, és a fehérjével kovalens kötést hoz létre. Ha a ragasztómolekulát rárakjuk a jelölésre, és megvilágítjuk UV-fénnyel, akkor a molekula már szétválaszthatatlan lesz a fehérjétől.

Az általam épített eszköz ezt a megvilágítást gyorsítja fel, automatizálja, így rövid idő alatt sok kísérletet lehet vele elvégezni. Két perc alatt lehet vele megcsinálni 12 mintát, míg előtte kb. fél órába telt egyet létrehozni. 

A gimnazista diákok az utolsó egy-két évben általában azon gondolkodnak, hogyan készüljenek fel az érettségire, hova jelentkezzenek egyetemre, továbbtanuljanak-e egyáltalán. Neked hogy jött, hogy mindemellett laborba járj és vegyészek, kutatók problémáinak megoldásával foglalkozz?
Mind apai, mind anyai ágon mérnökcsaládból származom. Már a dédszüleim között is akadt bőven mérnök, úgyhogy szerintem mindenképp van benne egy kis genetika. (nevet) Édesapám a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (MTA-KOKI) dolgozott, ezért kisgyerekkorom óta elég sokat jártam oda. Tetszett a sok különleges berendezés, érdekelt, mi hogyan működik, és szerettem otthon kísérletezgetni, barkácsolni. Ott, a kutatóintézetben vetődött fel a korábban említett probléma a fehérjékkel kapcsolatban, dr. Prokop Susanne foglalkozik ezzel a területtel, ő volt a mentorom. 

Elmagyarázta, mi az, amit tudnia kellene ennek a gépnek, aztán én otthon számítógépen megterveztem, 3D nyomtatóval kinyomtattam, összerakosgattam, és a kész terméket vittem be a laborba kipróbálni.

 Több tudományágat hoztál össze: vegyészet, programozás, mérnöki tervezés. Ezekhez mind értesz is?
Ez túlzás, én sem a biológiai, sem a vegyészeti komponensével nem foglalkoztam, ez tisztán mérnöki projekt. Az optikát, ami az UV-fény előtt van, kellett megtervezni, illetve azt, hogy milyen anyagból készüljön az eszköz. Programozni kellett, áramkört tervezni és készíteni, szerteágazók voltak a feladatok. Nem mondom, hogy mindegyikhez értek, volt, amit a projekt alatt tanultam meg. A 3D nyomtatással például sohasem foglalkoztam, és az egész projekt így egyben komoly kihívás volt. 

Hogyan néz ki a szerkezet?
Az eszközben van egy 40x25 centis alaplap, erre van rögzítve a műszer. Az alaplapon van egy speciális optikájú UV-lámpa, e fölött egy több állapotú sejttenyésztő edény mozog, amelyen lyukak vannak. A lámpát egy motor mozgatja kétdimenziósan, tetszőleges pozícióban. Az alaplap szélén van az áramkör és a tápegység, ami vezérli az egészet.

Kép

Fotó forrása: Magyar Innovációs Szövetség

Dallasban különdíjas lettél most májusban. Milyen élmény volt a világverseny?
Az International Science and Engineering Fair lényegében egy innovációs világbajnokság. Dallasban egy konferenciaközpontban rendezték, ahol mindenkinek volt egy saját bemutatótere. A nap elején megkaptuk, hogy hány zsűri és mikor érkezik az adott versenyzőhöz, velük egy negyedórás beszélgetés volt. Miután előtte már kellett beadni írott anyagot a projektről, gyakran már konkrét kérdésekkel jöttek. Minden angolul zajlott, így óriási élmény volt beszélgetni, megismerkedni a többiekkel. Olyan projekteket mutattak be, amelyek teljesen lenyűgöztek. Az egyik versenyző a mesterséges intelligenciát használta fel daganatkimutatásra. A mérnöki részen volt egy fiatalember, aki egy rakétakilövő állomást épített másfél méter magas rakétához, és az egészet elhozta. 

1700 diák a világ minden tájáról
Az International Science and Engineering Fair, azaz a tudományos versenyek világbajnoksága a világ legszínvonalasabb versenye az ifjú tudósok számára. Az eseményt 2023. május 14-19. között rendezték az amerikai Dallasban. A legkiválóbb ifjú tudósok, mérnökök és kutatók kvalifikálhatták magukat, közel 1700-an. Barna Benedek Lászlóhoz hasonlóan a magyar csapat tagja volt Kovács Nóra Anna, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákja is. Mindketten a 31. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny első díjasai. Forrás: innovacio.hu

Mit jelent számodra ez a különdíj? Milyen további lehetőségeket nyertél vele?
A különdíjakat a versenytől független szervezetek vagy egyetemek ítélték oda. Én az INCOSE nevű szervezettől kaptam egy különdíjat, ez egy rendszermérnöki társulás. Egyéves diáktagságot nyertem, ez azt jelenti, hogy meg tudok nézni publikációkat, elmehetek az előadásaikra, és részt vehetek az idén nyáron tartandó éves szimpóziumukon.

A családod, akár a mérnök felmenőid vagy az osztálytársaid, hogyan fogadták a sikereidet?
Nagyon jólesett a sok biztatás, a támogató hozzáállás. Az iskolámtól minden segítséget megkaptam, hisz korábban egy robotépítő versenyen is értünk el csapatban első helyezést itthon. Legnagyobb támogatóm és drukkerem nagyapám, Tóth Ferenc Gyula volt, aki gépészmérnökként ipari létesítmények gázrendszereinek engedélyezésével foglalkozott. Az európai versenyemet még végigizgulta velem, de sajnos karácsony előtt hirtelen elvesztettük őt, így a világverseny örömét és tapasztalatát már nem tudtam elmesélni neki. 

Mi lesz a találmányod sorsa?
Kipróbálták, és működik, de egy-két változtatásra még szükség van. Az MTA KOKI-ban fogják használni, alapkutatásokban és gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálatában. 

Ha a jövőt nézzük, ez egy elég új módszer, és azt reméljük, hogy egyre több területen, nem csak fehérjekapcsolatoknál lehet majd alkalmazni. Nagyon örülnék, ha lenne még egy-két labor a világon, akiknek megépíthetném. 

2021 őszén kezdtem vele foglalkozni, és az innovációs verseny döntőjére készült el, az azt követő tavaszra. Tehát kb. fél év volt megépíteni, de most már, mivel minden részletet tudok a megépítéséhez, szerintem úgy két hét elég lenne rá. 
Amikor még nem létezett ez az eszköz, a megvilágítási procedúrát többféle módon valósították meg. Volt, hogy internetről rendelt UV-lámpát használtak, de ez nagyon nem volt hatásos. Egy mikroszkópnak volt hasonló funkciója, és azt is használták erre a feladatra, azonban a mikroszkóp egy több százmilliós eszköz, nem nagyon lehet mozgatni, eléggé korlátozza a kutatás kivitelezhetőségét. Pedig fontos, hogy például hideg szobában is lehessen kísérletet végezni, ahová az ember nehezen mozgat át egy mikroszkópot. 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy megveszi majd tőled a kutatóintézet az eszközt?
Erről még korai beszélni, mert ez még nem a végleges formája az eszköznek. Jelenleg nem üzleti modellben gondolkodom, hiszen nekem igazán különleges érzés, hogy az én eszközömet használják Budapesten egy világszínvonalú laborban. 

A napokban hivatalosan is vége a gimnáziumi éveidnek. Hova készülsz utána?

Több neves angliai és amerikai egyetemre felvettek, valószínűleg Londonban folytatom a tanulmányaimat Aerospace Engineering, illetve Aeronautical Engineering szakon. 

Ez repüléstechnikát, áramlástant és űrmérnöki tanulmányokat jelent, ami alapképzés szinten nem létezik Magyarországon. 

Fel sem vetődött, hogy magyar egyetemre jelentkezz?
Ha jól tudom, idén indult ezen a területen először mesterképzés nálunk, de amikor én jelentkeztem, még nem tudtam, hogy itthon is lesz ilyen. Egészen biztos voltam abban, hogy ezen a területen szeretnék tanulni, így ennek megfelelően választottam ki az egyetemeket.

Akkor gyakorlatilag oda már fel is vettek?
Az amerikai egyetemekre felvettek, mert még előző nyáron megcsináltam az amerikai érettségit is, az angol egyetemeken pedig gyakorlatilag az érettségi bizonyítvány angol fordítását kell bemutatni. Az volt a követelmény, hogy az emelt szintű érettségik legyenek 60 százalék fölött. (Benedek minden érettségi tárgyból dicsérettel végzett, 94–96 százalékos eredményekkel, és még a kissé féltett magyarból, történelemből is 96 százalékot teljesített – a szerk.) 

Van álommunkád, amivel szívesen foglalkoznál az egyetem után?
Nagy álmom, hogy egy űrprogramban dolgozzam, de szívesen építenék repülőgépeket, terveznék hajtóműveket. Ha az itthon elfogadott űrstratégia megvalósításába be tudnék kapcsolódni, arra nagyon büszke lennék.

Most a verseny és az érettségi után azért gondolom, pihenni is szeretnél. Mik a nyári terveid?
Egy kicsit „határidők nélkül” kalandozni a barátaimmal, fesztiválozni, kimenni terepbiciklizni, búvárkodni.  
 

Új sorozatunk szerzője Almásy Csilla gerincterapeuta gyógytornász, edző és jógaoktató. Egészségügyi tanárként a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatója, illetve saját iskolájában, az Almásy Mozgásakadémia felnőttképzési kurzusain tanít mozgással foglalkozó szakembereket. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem doktori képzésében vesz részt. 
www.facebook.com/gerinckoncepcio  
www.facebook.com/groups/szuperletra 

A bemelegítés célja a szervezet felkészítése a nagyobb terhelésre. Ahhoz ugyanis, hogy a mindennapi tevékenységeknél nagyobb teljesítményt nyújtsunk, az egyes szervrendszereinknek nagyobb fokozatra kell kapcsolniuk, a szöveteinket pedig olyan állapotba kell hoznunk, hogy a nagyobb erőhatásoknak is ellen tudjanak állni, sőt támogassák a fokozott teljesítményt. De nézzük kicsit részletesebben;

Felkészül: a kötőszövet

A testünk alkotórészeit borító, összekötő, rögzítő kötőszövet az egyik legfontosabb célpontja a bemelegítésnek. Ahhoz, hogy az ízületeink a természetes mozgástartományukban mozogjanak, az kell, hogy a körülöttük lévő szövetek (izmok, izompólya, szalagok, ízületi tok stb.) kellően nyújthatók, mozgékonyak legyenek. Ha letapadnak, megrövidülnek, megvastagodnak, akkor korlátozzák az ízületet. Az ilyen ízülettel való mozgás egyrészt több izomerőt kíván, ezért gyorsabban fáradunk. Másrészt ilyenkor testünk alternatív mozgáspályákat használ (kompenzál), igyekszik megoldani a feladatot, csakhogy nem a legjobb úton, ezért vagy rosszabb lesz a teljesítmény, vagy lesérülünk.

Tehát az egyik legfontosabb feladatunk a kötőszövet mobilizációja.

Ezt dinamikus nyújtó gyakorlatokkal tudjuk elérni, azaz a jól ismert stretching mozdulatokat végezzük folyamatosan ismételve, eközben nő a szöveti hőmérséklet (ez nyújthatóbbá teszi a szövetet) és a szövetközi folyadék mennyisége is, tovább támogatva a szövetek egymáson való elcsúszását.

Ha a kötőszövet rugalmas, akkor elasztikus energiája hozzáadódik az izom által kifejtett erőhöz. Ez együttesen nagyobb teljesítményt eredményez. Ilyen például futás során az Achillesz-ínban rejlő elasztikusság, amely szinte katapultként löki előre a lábunkat, rengeteg izomerőt spórolva a boka körüli izmoknak.

Induljon a folyadéktermelés!

A csontok végét borító porcfelszín védelméhez is szükség van a bemelegítésre, mert a nagyobb terhelés során az is nagyobb veszélynek van kitéve. A porcot az ízületi résben található folyadék (synovia) mennyiségével és minőségével tudjuk támogatni. A synoviát az ízületi tok belső hártyája termeli. Amikor a tokban lévő receptorok érzékelik a mozgást, tudják, hogy több folyadékra lesz szükség, elkezdik termelni a synoviát. 

Tehát, ha a bemelegítés során minden ízületünket átmozgatjuk, akár csak pár mozdulattal, máris kiadjuk a parancsot az ízületi folyadék termelésére. 

Magasabb fokozatra

Ha nagyobb fokozatra kapcsoljuk az izmainkat, akkor azok bizony több oxigént igényelnek. Ehhez a tüdő kapacitását is növelnünk kell, hiszen rajta keresztül jut be az oxigén a szervezetünkbe, majd a keringési rendszernek köszönhetően jut el a sejtekhez. Ezért a szív teljesítményét is növelni kell. A bemelegítés során végzett gyakorlatok fokozódó intenzitása lépésről lépésre növeli az elvárást ezen szervekkel szemben, amelyek ugyanígy lépésről lépésre kapcsolnak egyre nagyobb fokozatra, hogy kiszolgálják az izmokat.

Kép

Kép: Pexels

Főpróba a szoftvernek is

Ne feledkezzünk meg a főnökről sem! Mozgásaink irányítója, az idegrendszer is támogatásra szorul, ha azt várjuk tőle, hogy a lehető legjobb utasításokat adja ki izmainknak a tökéletes kivitelezés érdekében. Bár a mozgásokat az izmok végzik, parancs nélkül ezt nem tudnák megtenni, rossz paranccsal pedig a mozgás minősége romlik. Ezért rendkívül fontos, hogy a központ és az izmok közötti információs útvonalakat bejárassuk. Az ilyen gyakorlatoknak köszönhetően a mozgások precízebbek, gördülékenyebbek lesznek, az egyensúlyunk javul, a megfelelő izmok a megfelelő időben kapcsolódnak be. 

Ez részben a jobb teljesítmény érdekében szükséges, másrészt azért is, mert enélkül nemcsak a hirtelen sérülések kockázata nő, hanem az úgynevezett túlhasználati sérüléseké is. 

Ez utóbbit az okozhatja, hogy a szükséges izom helyett egy másik kapcsol be, mert a szoftver a fejünkben nem adott ki precíz parancsot. 
Ilyen gyakorlatok például az úgynevezett aktiváló gyakorlatok, amikor egy-egy izomra felhívjuk az idegrendszer figyelmét. A farizmok vagy a lapockákat stabilizáló izmok tipikusan hajlamosak a gátlásra, ezért azokat például érdemes aktiválni az edzés elején.

Ne csak testben érkezzünk meg!

Nem egyszerű kiszakadni a napi feladatokból. Az edzőruha felvétele sokunkat még nem helyez bele teljes elménkkel az edzéshelyzetbe. A bemelegítés, főleg, ha jól ismert, rutinszerűvé vált gyakorlatokból áll, biztosítja a teljes megérkezést. Ha a teljes figyelmünket az edzésmunkára tudjuk fókuszálni, egészen biztosan eredményesebbek leszünk, és csökkentjük a figyelmetlenségből eredő sérülések veszélyét. 

Edzőként és gyógytornászként is jó szívvel ajánlom, hogy ne spóroljunk a bemelegítésen! Akár úgy is mondhatnám, hogy tíz gyógytornászból kilenc (de inkább tíz) biztosan ezt ajánlja.  

Az írás Almássy Csilla Mozgásban című sorozatának részeként jelent meg, amelynek további részei elérhetőek itt. 

Ez a cikk a júniusi Képmás magazinban jelent meg. 
A Képmás magazinra előfizethet itt>>

RACE-001 rendszámú Mercedes gázolt

Július elsején éjjel egy 26 éves fiatal tartott hazafelé biciklivel az Árpád hídon Pest irányából Buda felé. A baleset pillanatok alatt történt. Egy RACE-001 rendszámú autó a megengedett 70-nél jóval nagyobb, 130–150 km/h sebességgel hajtott a hídon. Az 50 milliós Mercedes sofőrje elvesztette uralmát az autó felett, többször megpördült, és átszakítva a szalagkorlátot elütötte a biciklist. Ezután a kocsi nem állt meg, hanem tovább csúszott, és nekiütközött egy másik autónak.  

Egyesek úgy vélik, a két jármű, a Mercedes és a BMW versenyzett egymással. A biciklis olyan súlyos állapotba került, hogy a kórházban életét vesztette, a két sofőr is súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrségtől úgy tudjuk, a hét elejéig még nem hallgatták ki őket.

Az eset után halálos közúti baleset gondatlan okozása vétség miatt indult büntetőeljárás. Akit bűnösnek találnak, 1–5 év börtönt kaphat, de ha például kiderül, hogy versenyeztek a sofőrök, súlyosabb büntetésre is számíthatnak.  
Jelenleg nyomozás zajlik az ügyben, hogy valóban volt-e versenyzés, és hogy pontosan mennyivel mehettek az autók – közölte lapunkkal a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Arról is írtak, hogy elkötelezettek a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése mellett, ezen belül sok erőforrást fordítanak arra, hogy a főváros utcáin ne történjen halálos baleset.  

Illegális gyorsulási versenyek a főútvonalakon

Azzal, hogy rendszeresek az illegális gyorsulási versenyek a fővárosban, a BRFK is tisztában van. Kedvelt helyszínek a Váci út, a Szentendrei út, az Óceánárok utca, a Hungária körút, a Könyves Kálmán körút, az Üllői, a Soroksári, a Nagytétényi, a Szentmihályi, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út, valamint a 6-os számú főút. Hangsúlyozták, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a gyülekezési helyek, valamint azon hosszú, egyenes útszakaszok ellenőrzésére, ahol ilyen versenyek előfordulnak: 2022-ben negyven, idén eddig tíz ilyen közlekedésrendészeti akciót tartottak.  Emellett a mindennapokban a gyorshajtókat és az ittas vezetőket is igyekeznek kiszűrni, amihez civil jellegű járműveket és kamerás drónokat is igénybe vesznek. A mérések nemcsak statikusak, hanem mozgó járművekből is történnek.  

Márciusban a fedélzeti kamera a Szentendrei úton egy Tesla és egy Audi száguldását, majd ütközését rögzítette. Utóbbi kocsi totálkáros lett, de a sofőrnek nem esett baja. Később is volt hasonló törvénytelen futamra példa Óbudán.  

A közelmúltban két hétvégén is titkos fóti versenyre csapott le a rendőrség. A Pest megyei városban már családi programmá vált a verseny, ahova kisgyerekeket is elvisznek, holott hiányoznak a biztonsági intézkedések. A razzián összesen egymillió forintra bírságolták a sofőröket.  
 

„Nem értem, miért kellett izmozni egymással”

„Régebben jártam ilyen éjszakai eseményekre, de nem a gyorsulás meg a versenyzés volt a lényeg, hanem társaság, barátok, a technika iránti szeretet. Ez sokak számára értelmetlen, érthetetlen hobbi, de ugyanolyan program volt, mintha mondjuk moziba vagy iszogatni mentünk volna, csak épp egy parkolóban beszélgettünk. Ez mára eléggé átfordult sajnos, mindig megjelennek, akik rendbontást csinálnak, például gumifüstöléssel. Mára az autók is mások lettek, 500–700 lóerős teljesítményűek, átalakítás nélkül, mert a mai új komoly sportkocsik már képesek erre” – magyarázza egy Győr környéki fiatal, aki hobbi rallyversenyző, és szervez is futamokat. (Ez nem gyorsulási verseny, hanem az autósport egy formája – a szerk.)

Értetlenül áll az Árpád hídon történtek előtt. „Teljesen más kategória a két autó: az egyik egy öregebb BMW, a másik egy fiatal Mercedes. Az egyik kb. 200, a másik 650 lóerő, nem értem, miért kellett izmozni egymással” – mondja.  

Nem is lenne muszáj törvénytelenül csinálni a versenyzést, hiszen legális gyorsulási versenyeket viszonylag gyakran tartanak, például Kiskunlacházán vagy Tökölön. Ezeket használaton kívüli reptereken rendezik, nem számottevő nevezési díj ellenében. De előtte az indulóknak vizsgát kell tenni alap biztonságtechnikai szabályokból, az autókat kategóriákba sorolják, az ellenfelek pedig technikailag hasonló szinten vannak. Fotocellás időmérést végeznek, és több lehetőség van a legjobb futamot teljesíteni. A végén stopper dönt, úgy, mint a profi autóversenyzőknél az időmérőkön. Akár nem tuningolt, hanem utcai autóval is lehet nevezni. A járműnek alapfeltételeknek kell megfelelnie, hasonlóan, mint a műszaki vizsgán.  

Tíz év alatt nem történt érdemi javulás

A BRFK kepmas.hu-nak küldött válasza szerint a halálos közúti közlekedési balesetek elsődleges okai között az előzés, az elsőbbségadás és a kanyarodás szabályainak megszegése szerepel, de a sebesség túllépése szinte minden esetben szerepet játszott a szerencsétlenségekben. 

A baleseti statisztikák sajnos 2012 óta lényegében nem javulnak, 2022-ben közlekedési balesetben ezerrel többen sérültek meg, mint 10 évvel korábban, és még mindig 537 ember vesztette életét, ez csak 11 százalékos javulás, ami a kérdéskör megkérdezett szakértői szerint nagyon csekély eredmény.  A rendőrség állandó létszámgondokkal küszködik, ez kétségtelen, de a rossz baleseti statisztikának az a fő oka szerintük, hogy nincs elég ellenőrzés.

Egy név szerint nyilatkozni nem kívánó szakember egyenesen „katasztrófának” minősítette, hogy „2022-ben körülbelül ugyanott tartunk, mint 2012-ben”. Ausztriában évente 5–6 millió sebességellenőrzést végeznek országosan, míg nálunk 600–700 ezer ez a szám. Bécsben hatodannyi a fajlagos haláleset, mint Budapesten, ami semmiképpen nem magyarázható csak a jobb infrastruktúrával.

Sokak szerint tudatosítani kell leginkább a fiatal férfi sofőrökben, hogy ők kiemelten veszélyeztetettek és veszélyeztetők. A friss jogosítványt szerző fiataloknak próbajogosítványt lehetne adni, erre Svájcban már van példa.

„Bevezetném, hogy a fiatalok vegyenek részt szimulációs gyakorlaton, ahol a váratlan események besűríthetők, így visszajelzést kapnának arról, hogy saját kockázatvállalásukkal mekkora a balesetokozási esélyük – válaszolta megkeresésünkre Ajtay Szilárd közlekedési rendszerszervező mérnök. – Óvatosságra vezérelné őket, ha lenne információjuk arról, a vezetési stílusuk mihez vezet hosszú távon. Amúgy egy tíz éve vezető rutinos sofőr sem tudja, hogy az ő vezetési gyakorlata, mondjuk a tartott követési távolság, milyen következményekkel jár például egy autópályán, ha hirtelen történik valami. Így történnek a tömegbalesetek, mint márciusban az M1-es autópályán.”

A szimuláció már létezik, annak lehetőségeit egyelőre a fejlettebb országokban sem használják ki kellően. „De miért ne lehetnénk mi innovatívabbak, mint az előttünk járó országok?” – veti fel a szakértő.  

„Legyen elkerülhetetlen a tettenérés”

„A fejlett országokban a lakóutcák gyorshajtó rémei elleni védekezésben már vannak próbálkozások automatikus megállító kapukkal és aktív fekvőrendőrökkel – utóbbiak csak a  gyorsan haladó autósoknál lépnek működésbe. A már megszokott küszöbök és virágládás elhúzások nagyon hasznos dolgok, de csillapító értékük sokszor kevés. Itthon is van már pár büntető jelzőlámpa, ami pirosra vált annak, aki túl nagy sebességgel hajt” – sorolja a lehetőségeket a mérnök a gyorshajtók kiszűrésére.

Az Árpád hídon 70 km/h volt a sebességhatár. „Nem feltétlenül az a megoldás, hogy 70-ről lecsökkentjük 50-re, hanem az, hogy elkerülhetetlen legyen a tettenérés, ha az ember ezt a 70-et meghaladja. Nem okvetlenül a nagy büntetési tarifák, hanem a gyakori, véletlenszerű sebességellenőrzés a kulcs” – fogalmaz Ajtay Szilárd.  

Magyarországon 365 fix helyre telepített ellenőrző hely van, emellett bejelentések szerint 2023 végéig összesen 94 darab Trafiboxot szerelnek fel. Ezek az út szélén elhelyezett dobozok hatékonyan működő technikai eszközök. „Az autós nem látja a doboz tartalmát. Nagyon kicsi élő munkaigénye van, és sokkal olcsóbb, mintha mindenhol fix kamerák lennének” – mondja.  

A BRFK  2022. októberében négy ilyen Trafibox kihelyezését kezdeményezte Budapest Főváros Önkormányzatánál: két fix sebességmérő készüléket terveznek a repülőtérre vezető gyorsforgalmi útra, egyet-egyet pedig a XXI. kerületi Weiss Manfréd útra és a 6-os számú főút XXII. kerületi szakaszára. Eközben Karácsony Gergely főpolgármester a napokban, a balesetet követően bejelentette, hogy még 48 sebességmérőt fognak kihelyezni.  

Ki felel a védtelen közlekedők biztonságáért? 
Miután egymás után két esetben is vétlen, kerékpárutakon szabályosan kerékpározókat öltek meg, tüntetést szervez a Magyar Kerékpárosklub. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a városban kerékpározóknak és gyalogosoknak is joguk van a biztonságos környezethez, ahol nem féltik az életüket. Július 10-én 17:15-től a Serfőző utca és Árpád fejedelem útja kereszteződésnél gyülekeznek, ahol június 16-án egy szabályosan kerékpározó férfit gázoltak el a bringaúton. Majd az Árpád hídon történt tragédia helyszínén megemlékezést tartanak, végül a Rendőrpalotához vonulnak. 

Emberéletekről van szó

2003-ban Franciaországban célul tűzték ki, hogy drasztikusan csökkentik a halálos baleseteket. Többezer sebességmérő kamerát tettek ki az utakra, jelenleg már 5000-nél járnak. A program bevált: becslések szerint a száguldozás visszafogásával az első 10 évben 23 000 életet mentettek meg. De hogy hozzunk egy pozitív példát itthonról is: 1993-ban – más intézkedések mellett – 60-ról 50-re csökkentették lakott területen belül a sebességhatárt, és ezekkel egy év alatt 400 életet mentettek meg.  

„Itt emberéletekről van szó – hangsúlyozta a másik, név nélkül nyilatkozó szakember, aki arra is figyelmeztetett, nem jó irány, hogy 2012-ben engedélyezték, hogy alkoholfogyasztás után is lehessen biciklire ülni. – Nem az Árpád hídi baleset teljesen vétlen kerékpárosára kell gondolni, hanem a  2012-ig tartó csökkenő trend stagnálásba fordulására, hogy ennek milyen gondolati háttere van.” Közel tíz éve az ágazatirányítás részéről megfogalmazódott, hogy legyen egy állami szervezetektől független szakmai bizottság, és előterjesztették azt a célkitűzést, hogy 10 év alatt feleződjön a balesetben meghaltak száma. Elmondása szerint akkor ez reálisnak látszott, ha elfogadták volna, akkor jelentősebb balesetmegelőzési erőfeszítésekre ösztönzött volna. 
„Szervezetileg független bizottságra lenne szükség, ami a kormány és a főváros felé egyaránt kritikus. Hiszen a problémákat ki kell mondani ahhoz, hogy javulás történjen a közutakon” – tette hozzá.

FRISSÍTÉS:
A baleset óta eltelt napokban a közlekedési vizsgálók tanúkat hallgattak meg, megvizsgálták és kiértékelték az összes kamerafelvételt, mely segített rekonstruálni a balesetben érintett járművek mozgását a baleset előtti percekben, és konkrétan a balesetkor. Mostanra a kirendelt igazságügyi műszaki szakértő véleménye is a rendelkezésünkre áll, így a mai napon a nyomozás során rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján állítottuk elő kórházi kezelését követően a baleset okozásával megalapozottan gyanúsítható sofőrt.
Jelenleg a nyomozás adatai és a szakértő véleménye alapján:
- az Árpád hídon a baleset idején nem szervezett verseny volt a három autó között, azok sofőrjei nem sokkal a híd előtt spontán versenyzésbe kezdtek egymással
- az Mercedes AMG és a két BMW útvonala korábban nem egyezett, az autók a Róbert Károly körút és a Papp Károly utca kereszteződésénél találkoztak
- a Mercedes a szakértő véleménye szerint a kisodródást megelőzően legalább 137 km/h sebességgel közlekedett (az Árpád hídon a megengedett legnagyobb sebesség 70 km/h)
- a gépkocsiknak műszaki hibájuk nem volt, a Mercedes menetstabilizátora ki volt kapcsolva
- a Mercedes vezetője korábban többször követett már el közlekedési szabályszegést
A gyanúsított kihallgatása során vallomást tett, a baleset bekövetkezéséért a felelősséget elismerte. A másik két gépkocsi felelősségét az eljárás keretén belül vizsgálják.
Forrás és a térfigyelő kamerák által rögzített felvétel: https://www.facebook.com/watch/?v=660215229485085

A cikkhez felhasznált források: 
https://www.vezess.hu/hirek/2023/06/14/kimentek-a-rendorok-egy-illegalis-foti-gyorsulasi-versenyre-egymillio-volt-a-birsag/
https://ripost.hu/insider/2023/06/eletveszely-illegalis-gyorsulasi-verseny-foton-video
https://index.hu/belfold/2023/03/13/illegalis-verseny-gyorsulas-baleset-budapest-szentendrei-ut-tesla-audi-fedelzeti-kamera/
 

Mi is a HEGY?

2008-ban tartották meg először a HEGY-et, amely azóta az ország egyetlen keresztény gólyatáborává nőtte ki magát. A program célja az, hogy a keresztény fiatalok támogatást kaphassanak a felnőtté válás kapujában, legyen szó egyetemi információkról vagy ifjúsági közösségek ajánlásáról. Garantált, hogy minden elsőéves segítségre lel, hiszen nemcsak a gólyák, hanem a szervezők is az ország különböző pontjairól (sőt, akár a határon túlról) érkeznek, így biztosan lesz olyan, aki az ő egyetemén tanul, vagy ismer közösségeket az adott egyetemhez kapcsolódóan.

Mi lesz a HEGY-en?

A Biblia szerint: „Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost” (Mt. 5, 14), így a HEGY kapcsán sem titkos, hogy mi történik a táborban. Változatos és izgalmas programok várják az elsőéveseket, olyanok, amelyek a megszokott egyetemi gólyatáborokra nem jellemzőek. Lelki és testi feltöltődésre is lesz lehetőség, előbbi imaest és szentmise keretében, utóbbi pedig sportprogramok segítségével. Az említett támogatás sem marad el, a szervezők egyetem- és szakspecifikusan igyekeznek megválaszolni a gólyák kérdéseit, amellett, hogy lezajlik a keresztény közösségek bemutatása is. A hetet egy fergeteges bál zárja, ahol felszabadultan ünnepelhetik meg az együtt töltött napokat.

Kép

Fotó: HEGY Keresztény Gólyatábor

Hol, merre, mikor, hogyan...HEGY-en?

A tábort tehát 2023. augusztus 14–19. között rendezik meg Szolnokon, azonban nem csupán egyetemistáknak nyitott. 

A felsőoktatást megkezdők mellett azok is jelentkezhetnek, akik felnőttképzésben folytatják tanulmányaikat, vagy olyanok, akiknek most nem jött össze a felvételi. A kétszáz résztvevővel megtartott eseményre a helyek fogynak, így érdemes felkutatni a gólyatábor honlapját és közösségi médiafelületeit, ahol további információk és kedvcsináló tartalmak várják a leendő elsőéveseket.

„Homo sapiensként a bőrünknek mintegy háromezer év állt a rendelkezésére, hogy hozzászokjon a napfényhez. Ez sikerült is, azonban az utóbbi évtizedekben drasztikusan megváltozott a modern ember életvitele. A hétköznapjaink általában elválasztanak minket a természettől és a természetes napfénytől” – állítja dr. Kelen Ákos. A napfényvédők fejlesztésével is foglalkozó gyógyszerész felhívja a figyelmet arra, hogy manapság csak néhány órát kell repülnünk ahhoz, hogy aztán egy mediterrán tengerparton találhassuk magunkat, és ez valóságos UV-fénysokkot jelent a bőrünknek, hiszen előtte négy-öt hónapig az irodában ültünk. 

A nyaraláson mindenki két hét alatt akar lebarnulni, erre viszont nincs felkészülve a bőrünk!

A szakember szerint mindez nem azt jelenti, hogy maga a napozás mindenképpen káros, hanem azt, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a megfelelő fényvédelemre. 
A Dr.Kelen kutatásért és fejlesztésért felelős vezetője elmondja, hogy a fényvédő hatóanyagok két csoportra oszthatók, kétféleképpen működnek. „Vannak az úgynevezett fizikai fényvédők, amilyen a titán-dioxid és a cink-oxid, ezek úgy működnek, mintha apró tükröcskék lennének, és mindenfajta fényt visszavernek. Illetve léteznek a kémiai fényvédők, amelyek úgymond a bőrünk sejtjei helyett »áldozzák fel magukat«, és ártalmatlanítják, mérsékelik a bőrünket érő UVA+B-sugárzás káros hatásait.” 

A faktorszám 

A faktorszám arról ad információt, hogy aki használja, hányszor több időt tud eltölteni a napon mérhető bőrpír megjelenése nélkül. Magyarországi viszonylatokban, normál bőr esetén öt-nyolc perc után már mérhető (nem feltétlenül látható) a bőrpír, de ha az illető bekeni magát például egy tízes faktorszámú fényvédővel, akkor körülbelül tízszer ennyi időt, tehát közel száz percet tud eltölteni a napon bőrpír megjelenése nélkül laborkörülmények között. A valóság kicsit más. 

A szakember szerint nyár elején érdemes a magasabb, vagyis a harminc, illetve ötven pluszos faktorszámot választani, és ha már van alapszínünk, át lehet térni a gyengébbre. 

Keressük az UVA-jelölést a termékeken! 

„Úgy lehet a legkönnyebben megjegyezni az UVB és az UVA hatása közötti különbséget, hogy az UVB a barnaságot befolyásolja, az UVA pedig az aginget, vagyis az öregedést” – magyarázza dr. Kelen Ákos. A termékfejlesztő gyógyszerész azt is hangsúlyozza: fontos, hogy keressük a terméken az UVA-jelölést, ami azt jelenti, hogy nemcsak az UVB-tartományban nyújt megfelelő védelmet a készítmény, hanem megfelelően véd az UVA-ban is. 

Kép

Dr. Kelen Ákos – Fotó: Dr. Kelen

Használati körülmények 

Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy milyen körülmények között szeretnénk a terméket használni. Ha például úszás vagy vízi sport közben van szükségünk fényvédelemre, válasszunk vízálló napfényvédőt! Az ilyen termékek nemcsak a bőrünket védik, de a környezetet és az élővilágot is kímélik. Az viszont, hogy milyen állagú terméket választunk (olajat, aerosolt, krémet vagy spray-t) már egyéni ízlésünktől függ. 

Napjainkban egyre népszerűbbek a napspray-k, amelyek a leginkább felhasználóbarátok. 

+1 tipp 

Ha tehetjük, válasszunk mindig tartósítószer-mentes készítményt. 

A kicsik bőrét fokozottan védeni kell 

A gyerekeknek fejlesztett termékekkel kapcsolatban dr. Kelen Ákos elmondja, hogy cégüknél szigorúbb mikrobiológiai és laboratóriumi vizsgálatokat alkalmaznak, illetve fokozottan odafigyelnek a készítmény vízálló tulajdonságára, mert a kicsik nyári tevékenységei szinte mindig együtt járnak a vízhez köthető szabadtéri aktivitással. 

Milyen mennyiségben kenjük fel jól a napkrémet? 

„Azt szoktam javasolni, hogy ha valaki krémet használ, akkor nyújtsa ki a középső ujját, és a csuklójáig húzzon egy csíkot vele. Ez az a mennyiség, amennyit érdemes felkenni egy végtagra” – ajánlja a termékfejlesztő gyógyszerész, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy soha ne feledkezzünk meg az arc speciális védelméről sem, ezért célszerű kifejezetten az arcbőrre fejlesztett készítményt alkalmazni. „A hölgyek számára fontos szempont, hogy míg egy átlagos napozókrémre nem lehet sminkelni, addig a kifejezetten az arcbőr UV-védelmére fejlesztett termékek esetén igen, ezért ezeket nemcsak nyaraláskor, hanem a nyári hétköznapokon is célszerű használni” – javasolja a szakértő. 
A Nemzeti Népegészségügyi Központ általános ajánlása idén is az, hogy délelőtt tizenegy és délután tizenöt óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon, hordjunk kalapot, illetve napszemüveget, és mindig használjunk megfelelő erősségű UV-fényvédő naptejet, napkrémet vagy napsray-t. 

Támogatott tartalom

Hogyan kezdődött a közös történetetek?
Tibor: Erdélyben, Kézdivásárhelyen élünk, és 1996-ban ismerkedtünk meg. Bár közel laktunk egymáshoz, mégsem hozott addig össze az élet. Találkozásunk után néhány hónappal már tudtuk: együtt akarjuk leélni az életünket. Egy év jegyesség után kötöttünk házasságot.
Marika: Közösek voltak az álmaink, a céljaink, az értékrendünk, „egy húron pendültünk”. Tibi később behívót kapott az akkor még kötelező sorkatonai szolgálatra – ez volt közös életünk egyik legtermékenyebb időszaka. 

Sokat leveleztünk, és elkezdődött egy őszinte kommunikáció, ami azóta is a házasságunk egyik alapköve a megbocsátás és Istenbe vetett hitünk mellett.

„Ketten hármasban” – már akkor Gyökössy Endre, a híres református lelkész egyik legismertebb könyvének címe lett az alapmottója a párkapcsolatunknak. Ma is arra törekszünk, hogy újra meg újra behívjuk Istent harmadiknak az életünkbe.
Tibor: Együttjárásunk alatt nem volt lehetőségünk szervezett formában készülni a házasságra, hiszen a Gyulafehérvári Főegyházmegyében akkor még nem tartottak jegyeskurzusokat. Amilyen írott anyaghoz hozzáfértünk, elolvastuk, átbeszéltük. Segítségünkre volt az a döntésünk, hogy tisztán készülünk a házasságra. Nem költöztünk össze, a testiség, a szexualitás így nem kapott a szükségesnél nagyobb teret az életünkben. Zavartalanul figyelhettünk egymásra.
Marika: A fiataloknak életük ezen időszakában egyházi-szakmai segítségre, jó közösségekre lenne szükségük. Házasságunk első három évében erre az igényre válaszolva álmodtuk meg a kézdivásárhelyi jegyeskurzusokat, amikhez nagy lelkesedéssel fogtunk hozzá.
 

Nehéz hegyeket és völgyeket jártatok be kapcsolatotok korai éveiben: Tamás fiatok csak tíz évig volt veletek. Hogyan tudtátok elfogadni a betegségét, majd az elvesztését?
Marika: Ahogyan minden fiatal házaspár, mi is örömmel vártuk első gyermekünk világra jöttét. A rutinvizsgálatok nem jeleztek semmi rendellenességet. 2003 őszén kaptuk őt ajándékba: egy gyönyörű kisfiút, akinek alig volt ereje megszületni. Tamás szívfejlődési rendellenességgel, a nagyértranszpozíció súlyosabb változatával jött a világra. Tizenöt naposan már műtötték a budapesti Gyermekszív Központban. 

Tíz nehéz, mégis szép esztendő következett: öt nagyobb szívműtét, katéterezések sorozata, utazások, többhetes kórházi tartózkodások.

Tibor: Embert próbáló évek voltak ezek, sok bizonytalansággal, miértekkel, megingással, anyagi nehézségekkel. Ugyanakkor sok örömet is tapasztaltunk, példás összefogást; jó és segítőkész emberekkel, igaz barátokkal, nagyszerű orvosokkal ismerkedhettünk meg. Mindeközben éreztük, hogy amíg fiunkról gondoskodunk, óvnunk, védenünk kell házasságunkat is. Próbáltuk Istenre bízni a tőle kölcsönkapott gyermekünket, az életünket, a jövőnket. 2005-ben megszületett a második, Dávid Márk, 2008-ban pedig a harmadik fiunk, Máté is.
Marika: Tamást már egész kis korától vittük magunkkal a szentmisékre. Háromévesen tabernákulumot kért az angyaltól, négyévesen „szentmisést” játszott, liturgikus eszközöket, kis miseruhákat készíttetett a nagyszülőkkel, nyolcévesen betéve tudta a szentmise szövegét, otthon naponta „misézett”. Ezt „vágypapságnak” nevezte egy ismerősünk.
Tibor: Felnőtteket is megszégyenítő kitartással, önfegyelmemmel viselte az orvosi vizsgálatokat, beavatkozásokat, a lábadozások hosszú napjait a kórházi ágyon. Utolsó műtétje előtt, amikor kérdeztük, hogy miként készül, azt válaszolta: „Ha felébredek, és hallom a kórházi gépek csipogását, akkor itt maradtam veletek. Ha meg azt hallom, hogy az angyalok énekelnek, akkor hazamentem.” 
2013. november 5-én, Szent Imre napján műtötték. A nagyon hosszú ideig leállított, összevarrt, de már nagyon fáradt szíve nehezen indult újra. Két napra rá, többszörös újjáélesztés után hazatért Istenhez. Előrement.

Mi segített át szülőként és házaspárként a legnehezebben: a gyászon?
Marika: Már a gyász első pillanataiban megtapasztaltuk Isten kegyelmét, hogy akár mások vigasztalására is jut a Tőle kapott erőből. A temetésen együtt énekeltük Tamás kedvenc dicsőítő dalait, együtt vigasztaltuk az osztálytársait, a nagyszülőket. 

Az erőt nem egyszerre, hanem napi adagokban kaptuk – a mindennapi kenyér mellé kaptuk a mindennapi vigasztalást. 

Sokat segített egy-egy szentírási mondat, és hogy ott voltak a testvérei, akiknek szükségük volt ránk, hisz ők is gyászoltak a maguk módján.
Tibor: Tamás idén ősszel lenne húszéves, a napokban lett volna a ballagása. Az ünnepségen az évfolyamtársai előtt a nyolcéves kislányunk, Anna rázta az iskolacsengőt, akit Tamás halála után ajándékozott nekünk a Jóisten. Mert ilyen az Úr: „Ő sebet ejt, de be is kötöz.” (Jób 5,18)

Kép

Tamás egyik utolsó fotója – Fotó: Kertész Tibor és Mária

Hogyan vált a családpasztoráció a hivatásotokká?
Tibor: Házasságunk első éveiben tudtuk meg, hogy azt, amit addig tettünk – a fiatal házasok szolgálatát, a közösségépítést, a jegyeskurzusok szervezését – családpasztorációnak hívják. Akkoriban kerültem a média világába rádiós és televíziós hírszerkesztő-riporterként, és közben azt éreztem, hogy ez csak átmeneti, a felkészülés része. Próbáltam sok mindent megtanulni, miközben már a Főegyházmegyei Családpasztorációs Központ önkénteseiként is tevékenykedtünk. Marika már korábban, én 2016-tól kezdődően lettem főállású munkatársa a Központnak.

A főegyházmegyei munka mellett a média is az evangelizációs szolgálatotok eszköze, állandó műsorotok van az Erdélyi Mária Rádióban is. Hogyan látjátok a mai családokat: mik a nehézségek, és mik lehetnek az erőforrások számukra?
Tibor: A mai családok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint bármikor. 
A házaspárok egy gyors megoldásokat követelő, türelmetlen világban próbálják nevelni, terelgetni a kütyüktől elbűvölt gyermekeiket. 

Mindeközben egyensúlyban kell tartani a párkapcsolatukat is, és ez az akrobatamutatvány sajnos nem mindenkinek sikerül.

Marika: Mi lehet az erőforrás? Jézus Krisztus. Természetesen nagyon sok módszer, szakmai segítség, családterápiás foglalkozás is a rendelkezésünkre áll. Magam is lelki gondozóként, mentálhigiénés szakemberként tevékenykedem, azonban az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az igazi gyógyítás, helyreállás, az igazi bölcsesség forrása a Szentírás és maga Jézus Krisztus. Rá próbáljuk mi is alapozni az életünket. Ezeket az igazságokat próbáljuk továbbadni a szolgálatunk során, például a Reggeli csendesség napi videóelmélkedésekben.

Kép

Tibor és Marika 2023 tavaszán, Dávid fiuk bérmálkozása után – Forrás: Kertész Tibor és Mária

Egy ideje létrehoztátok a Családpásztor Evangelizációs Szolgálatot. Ti rengeteget adtok, de mit ad nektek ez a tevékenység?
Marika: Elsősorban annak az örömét, azt a fajta belső békét és derűt, hogy Isten akaratában járunk, azt tesszük, amire az Úr elhívott bennünket – házaspárként, családként. Másodsorban a „vízen járás” feszültségét. Amikor a munkakörünk megváltozott, és már nem találtuk a helyünket a Főegyházmegyei Családpasztorációs Központnál, nem volt könnyű együtt és egyszerre elhagyni a valamennyire biztonságot adó állásunkat, és kilépni „Isten tenyerébe”. A döntés előtt és után is gyakran imádkoztuk: „Urunk, a legnagyobb biztonság az a bizonytalanság, ami a Neked való teljes kiszolgáltatottságunkban van.”
Tibor: Ez egy többnyire adományokból fenntartott szolgálat, amit már évtizedekkel ezelőtt megálmodtunk – sok munkával, tervvel, ötlettel, a segíteni akarás szándékával. Médiamisszió és családi kapcsolatokat erősítő rendezvények, serdülők, fiatalok segítése – ez csak néhány a sok cél közül. 
A legfontosabb, hogy Isten akaratában megmaradjunk, és valóban azt tegyük, ami az Ő dicsőségére szolgál.

Ha otthon puskaporos a levegő, mi segít abban, hogy hitelesen helyt tudjatok állni a rátok támaszkodó, benneteket példaképnek tekintő párok előtt?
Marika: Törekszünk arra, hogy ne mérgesedjen el a helyzet. Akadnak köztünk nézeteltérések, de igyekszünk ezeket mielőbb orvosolni beszélgetéssel, közös imával. Tudatosítjuk, hogy nem egymásnak vagyunk az ellenségei, nem egymással kell harcolnunk, hanem egymásnak hátat vetve az igazi ellenséggel, a házasságok „szétdobálójával”. Tisztában vagyunk azzal, hogy Isten kegyelmére szoruló, de Jézus Krisztus által megváltott bűnösök vagyunk.
 

1. Bűnös és beteljesületlen

A szerelmi szenvedély leghíresebb középkori képviselői közé tartozik a 13. századi Francesca da Rimini és Paolo Malatesta. Történetüket elsősorban Dante Isteni színjátékából ismerjük: a nemesasszony és férjének öccse egymásba szerettek – Lancelot lovag és Guinevere királyné szerelmi történetének olvasása közben lobbantak lángra, akkor csókolták meg először egymást –, ám hamarosan lebuktak, és a dühös férj meggyilkolta őket. A két szerelmest örökké a pokolban sodorja a kéjvágy forgószele Dante költői fantáziája szerint. Az ő történetüket formálta meg Francois Auguste Rodin A csók című, 1889-ben elkészült márványszobra, amelyet eredetileg A pokol kapuja című szoboregyüttes tagjának szánt, ám végül egy másikkal helyettesítette. A csók egyedi szoborként kezdett önálló életet élni – nem csoda, hiszen a festő azt akarta érzékeltetni, hogy a két szerelmes az általa rögzített ölelő pózban teljesen eltávolodik az őket körülvevő világtól. Az említett könyvet, amely szenvedélyüket felszította, Rodin Paolója is a kezében tartja, pontosabban a csók bűvöletében éppen elejti. Pedig az ölelkező pár ajkai nem is érnek egymáshoz, jelezve ezzel, hogy a szerelmük beteljesületlen maradt. A világhírű szobor ma a párizsi Rodin Múzeumban látható.

2. Halálosan kacér és drága

Egy legendás csókot Gustav Klimt osztrák festő is megörökített, ő ezt természetesen egy rendhagyó technikájú szecessziós festményen tette. 

A művész úgynevezett arany-korszakából, 1907/1908-ból származó alkotást – ebben az időszakában sok, festészettől idegen anyagnak számító aranyat, valamint ezüstöt és platinát használt fel műveihez – egyesek a szerelem oltárképének nevezik. Kortársai közül sokan pornográfnak titulálták, noha a festményen szereplő nő és férfi is köntösben van. A 180x180-as méretű Csók (Szerelmespár) ettől függetlenül – vagy épp ezért – Klimt legnépszerűbb festménye lett, már azelőtt eladta a bécsi Belvedere Galériának, hogy teljesen befejezte volna. Ötször annyiért vették meg, mint előtte Bécsben bármely más festményt; a New York Times azt is megírta, hogy a Csók az egy festményért valaha kifizetett legmagasabb összegért kelt el. 2003-ban aztán Ausztriában egy 100 eurós aranyérmét is kibocsátottak, amelynek egyik oldalán Klimt arca, a másikon a Csók felirat szerepelt. A ma is a Belvederében megtekinthető mű feltételezések szerint magát a festőt és Emilie Flöge divattervezőt ábrázolja, akibe az egyébként szabados életet élő Klimt olyan halálosan szerelmes volt, hogy még a halálos ágyán is őt hívta. Az viszont vita tárgya, hogy a színpompás alkotás beteljesült szerelemnek állít-e emléket.

Kép

Balról jobbra: Klimt: Csók (Szerelmespár); Alfred Eisenstaedt: Feltétel nélküli átadás; Rodin: A csók – Forrás: Wikipedia/Képmás kollázs

3. Váratlanul is tökéletes és egészséges

1945-ben, amikor az amerikaiak a második világháború végét ünnepelték, készült a New York-i Times Square-en egy ikonikus fénykép, amely később a San Diego-i csókolózó tengerész hatalmas és híres szobrát is ihlette. A közel nyolc méter magas szobor elnevezése is sokatmondó lett: Feltétel nélküli átadás. Maga a legendás csókjelenet pedig később világszerte a béke és a boldogság jelképévé vált, holott főhősei nem is ismerték egymást (erre hivatkozva egyesek ma szexuális zaklatásnak címkézik a jelenetet). Amit biztosan tudunk: George Mendonsa tengerész abban az ihletett pillanatban úgy ragadta meg Greta Zimmer fogorvosi asszisztenst egy csókra, hogy akkor látta a nőt életében először és utoljára. A két egyenruhás fiatal sokáig arról sem tudott, hogy fotó készült róluk, pedig az felkerült a Life magazin címlapjára, és bejárta a világot. 

Mozdulatuk olyan tökéletesre sikeredett, hogy még ma is fiatal párok százai igyekeznek a Times Square-en hasonló pózban megörökíteni magukat.

 A váratlan csókváltás által kiváltott adrenalin ráadásul az érintettek egészségére is jó hatással lehetett, hiszen mindannyiukat hosszú élettel „áldotta meg”: Greta 92, George 95 évesen hunyt el nemrég, a német fotós, Alfred Eisenstaedt, aki lencsevégre kapta őket, pedig 96 évet élt! Ezután mondja valaki, hogy nem a csókolózás a hosszú élet titka...

+1. Életre szóló és valóságos

A filmtörténet aztán tényleg bővelkedik felejthetetlen csókjelenetekben, így arra nem is vállalkozunk, hogy a legszebbet válasszuk ki közülük, az úgyis ízlés kérdése. Az elsőt 1896-ban rögzítették szalagra, és mindössze két másodpercig tartott, a leghosszabbat pedig Alfred Hitchcock jegyezte Forgószél című mozijában, ez valójában egy majdnem háromperces csóksorozat volt. „A” filmes csókot sokak szerint Demi Moore és Patrick Swayze produkálta a Ghost végkifejletében, vagy még korábban Vivien Leigh és Clark Gable az Elfújta a szélben – milyen érdekes, hogy a művészet nagy csókjaihoz milyen gyakran kapcsolódott valamiképp valamilyen szél is (lásd korábban Dante bűnös szerelmeseinek büntetését)! A 2004-es Szerelmünk lapjai (The Notebook) című romantikus dráma emlékezetes csókja viszont szakadó esőben történt, amikor a filmbeli szerelmespár, Allie (Rachel McAdams) és Noah (Ryan Gosling) jó pár külön töltött év – és egy világháború – után újra találkoztak egy hatalmas viharban.  

Az egész életen át tartó szerelemről szóló moziban a fiatalok csókját az tette még halhatatlanabbá, hogy Rachel McAdams és Ryan Gosling között a valóságban is szerelmi viszony szövődött. Így aztán nemcsak a vásznon működött köztük a kémia, hanem később a színpadon is. Amikor ugyanis 2005-ben elnyerték az MTV Movie Awards legjobb filmes csókja díját, úgy döntöttek, hogy a díjátadón is megismétlik a jelenetet. Újabb csókjukat a közönség is díjazta!

A csók nemcsak művészet – ma már tudomány is! 
Akit mélyebben érdekel a csóknak nemcsak a művészeti, hanem a tudományos oldala, az a 2009-ben „létrehozott” filematológiához, azaz csóktudományhoz fordulhat infókért. Helen Fisher biológiai antropológus, Wendy Hill neurológus és Gordon Gallup Jr. pszichológus – amerikai, azaz nem brit tudósok – alapították ezt a szakterületet, amely a csók mint viselkedés háttérmechanizmusát vizsgálja. 
 

Bárkivel megesik, hogy a kertben vagy a strandon rálép egy darázsra, és az megcsípi, de ha nincs szó allergiáról, akkor ez csak átmeneti kellemetlenséget, csupán kisebb ijedtséget okoz. Más a helyzet, ha a szervezet allergénként kezeli a rovarmérget. Ilyenkor életveszély is előállhat. „A rovarcsípések, méh- és darázscsípések nyáron gyakoribbak, mint a súlyos ételallergiák, bár tény, hogy a vendégeskedések és a nyaralások során ezekre is nagyobb az esély. Megesik, hogy a gyerekek idegen országban új ételt kóstolnak meg, és kiderül, hogy allergiásak rá” – mondja dr. Papp Gábor csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, az Allergia Képzett Iskola program elindítója. Az ilyenkor jelentkező reakciók súlyossága több tényezőtől is függ, egyebek mellett attól, hogy az érintett az adott allergénnek mely fehérjekomponensére érzékeny. Ezt molekuláris allergiatesztekkel lehet kimutatni. Viszont a súlyosságot így is nehéz előre jelezni, az anafilaxia rizikója mindig megvan. 

Azt sem lehet mondani, hogy akinek korábban kizárólag enyhe tünetei voltak, annak később nem lehetnek súlyos reakciói. 

A szervezet allergénekre adott válasza mindig függ az egyén általános állapotától. Számít például, hogy volt-e korábban valamilyen vírusfertőzése, küzd-e fáradtsággal, kialvatlansággal, végez-e valamilyen sportot. A lányoknál az is szempont, hogy éppen menstruálnak-e.

Figyelni a csecsemőkre 

A rovarmérgek miatt már csecsemő- és kisdedkorban jelentkezhet anafilaxiás reakció. Ennek nincs előjele, az allergiát pedig az sem zárja ki, ha valakit már megcsípett méh vagy darázs, és annak nem volt következménye. „Komoly gondot általában a második találkozás okoz, az első még csak allergizál és érzékenyít. Viszont megesik, hogy a szülők az első találkozást nem is vették észre, mert csak nagyon enyhe panaszt okozott. Ha a családban már előfordult rovarcsípés-allergia – pláne, ha többeknél is –, akkor a gyerekekre mindenképpen jobban kell figyelni, mert náluk a rizikó magasabb. Ugyanez a helyzet a súlyos ételallergiákkal, amelyek szintén csecsemő- és kisdedkorban kezdődhetnek. Itt az is rizikófaktor, ha a kicsik étrendjébe négy hónapos korukban nem kezdik el bevezetni a különböző allergéneket” – emeli ki dr. Papp Gábor.

A cikk folytatása a júliusi Képmás magazinban olvasható, amely június 30-ától kapható az újságárusoknál. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben.

Huszonöt éve minden nyáron megtartják a Holdfény Estek koncertsorozatot a Pesti Vármegyeháza díszudvarán, amelyet idén is betöltenek a zeneirodalom remekműveinek varázslatos hangjai.  A programsorozat szervezői Hegedűs Endre és Katalin  zongoraművész házaspár.

Júliusban és augusztusban három hangversenyt is hallhatunk, alább a részletes műsor:

 JÚLIUS 5. SZERDA, 19:30
Hegedűs Endre és Katalin négykezes zongoraestje

   PUCCINI: Krizantémok
   SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös, op. 44
   - szünet -
   DVOŘÁK: A-dúr zongoraötös, op. 81

Bővebb információ itt.

JÚLIUS 18. KEDD, 19:30 
Hegedűs Endre zongoraestje
Közreműködik: 
   Ballabás Aliz – szoprán
   Nagy Bernadett – alt
   Mészáros Péter – tenor
   Najbauer Lóránt – basszus

   BIZET: Gyermekjátékok (Jeux d’enfant), op. 22 - részletek
   FAURE: Dolly szvit, op. 56
   DEBUSSY: Kis szvit
   - szünet-
   SCHUMANN: Bilder aus Osten, op. 66
   BRAHMS: Új szerelmi dalkeringők, op. 65

Bővebb információ itt.

AUGUSZTUS 17. CSÜTÖRTÖK, 19:30 
Hegedűs Endre zongoraestje

   Mozart: B-dúr szonáta, K. 333
   Beethoven: c-moll & Pathétique" szonáta, op. 13
   Chopin: b-moll scherzo, op. 31
   -   szünet   -
   Debussy: Holdfény
   Chopin: Esz-dúr keringő, op. 18
   Liszt: Isten áldása a magányban
   Bartók: Este a székelyeknél
   Bartók: Régi táncdalok

Bővebb információ itt.

A programokat rossz idő esetén az emeleti díszteremben tartják.

Színészóriások közös filmben 

Egy mindentől távol eső öregotthon egyik szobájában idős asszony, Péter Erzsi fekszik. Belép hozzá egy idősödő úr, Tolnai Tivadar, odamegy az ágyához, méregeti a takaró alól kilógó lábfejét, vizsgálódni kezd. Meghalt volna, vagy csak mélyen alszik? A jelenetet árgus szemmel figyeli a rendező, és egy monitoron követhetjük mi is, ugyanis filmforgatáson járunk. Legendás színészek a kamera előtt: Péter Erzsiként Hámori Ildikó, Tolnai Tivadarként Kern András. 
Ráckeresztúron, a Brauch-kastélyban forog idén nyáron a Ma este gyilkolunk Fazakas Péter rendezésében. 

A szereplőgárdát ismert színészek alkotják: a főszerepet Kern András alakítja, mellette Pogány Judit, Koltai Róbert, Bodrogi Gyula, Jordán Tamás, Bálint András, Hámori Ildikó, Takács Kati és Bánsági Ildikó is feltűnik majd a filmvásznon. 

A fiatalabb generáció, többek közt Hermányi Mariann, Stefanovics Angéla, Bánki Gergely, Gyöngyösi Zoltán is szerepet kapott az alkotásban, emellett olyan színészek emlékét is megidézi képben a film, akik már nincsenek köztünk.  

A történet a Pirandello Színészotthonban játszódik, lakói mind-mind idős színészek, akiket már mellőz a szakma. Ide költözik be Tolnai Tivadar is, akit annak idején egy Poirot-szerű szerep tett híressé. Az otthonban egy nap rejtélyes haláleset történik, Tolnai pedig saját szakállára nyomozni kezd. Ahogy egymás után módszeresen kihallgatja a gyanúsítottakat, rá kell jönnie, hogy a tettest megtalálni ennyi kitűnő színész között mesterdetektívhez méltó feladat lesz. „Ne felejtsd el, ezek színészek! Főállásban hazudnak, épp ezért lesz pokolian nehéz dolgunk” – mondja a főszereplő.  

Eredetileg a Nemzet Színészeivel tervezték megvalósítani a filmet, ez nem sikerült teljesen, de így is legendás művészek mondtak igent a felkérésre. A forgatás július végéig tart majd, a munka harmadik hetében leshettünk be a kulisszák mögé. 

„Akkor most vegyem föl a jelmezt, igaz?” 

A Brauch-kastély egy hatalmas, már-már arborétumszerű parkban áll, a kertben, ahogy forgatásoknál szokás, mobilkonténerekben zajlanak az előkészületek. A fodrászkonténerben éppen Jordán Tamás és Bálint András frizurája készül. „Szia, Judit!” – köszönnek, közben ugyanis megérkezik Pogány Judit is. Csattognak az ollók, búgnak a hajvágó gépek, de azért néhány mondatfoszlányt el lehet csípni, miről is folyik a beszélgetés a nagy legendák között. Kiderül, tegnap pont áramkimaradás volt a forgatáson, ami nagyon váratlanul jött, és megzavarta őket.  
„A forgatás előtt voltam fodrásznál” – meséli Bálint András, aki hozzáteszi, ilyenkor filmkészítés idején kéthetente vágatni kell a hajat, hogy mindig ugyanúgy nézzen ki. Az ő frizurája már kész is. „Valamikor július elején újra igazítani kell” – egyeztetnek még egy utolsót. „Nem kell fodrászhoz járni, ingyen megnyírják az embert – nevet, majd indul az öltöztetőkhöz. – Akkor most vegyem föl a jelmezt, igaz?”  

És igen, ki a kánikulába, át egy másik konténerházba. Ez a menet, mielőtt megkezdődik a jelenetek felvétele a kastélyban. Az idei nyár első hőhulláma pont a napokban köszöntött ránk, de a konténerben megy a klíma, és szerencsére a kastély falai is jól hűtenek.  

Óriási mókamesterek, ragályos a játékkedvük

„Még a »Félvilág« című filmhez kerestünk helyszíneket, amikor betoppantunk Budapesten egy helyre, amelyről kiderült, hogy egy színész-öregotthon, Ódry Árpád Művészotthon a neve. Nagyon meglepődtem, hogy létezik ilyen, ahova az örök gyereknek gondolt színészek bekerülnek, mert már öregek, nem játszhatnak.” Köbli Norbert hat éve írta meg a forgatókönyvet, a főszerepet kifejezetten Kern Andrásnak szánta. „Annak idején Szabó Kimmel Tamással próbált egy darabot a színházban, és mivel vele többször forgattam együtt, Kern András rajta keresztül üzent nekem, hogy szívesen dolgozna velem valami krimiben. Nagyon szeretem az ő munkásságát. 

Tizenkilenc évesen láttam a Sztracsatella című filmjét, amit ő is rendezett, és kedvelem Woody Allen szinkronhangjaként is. Amíg felnőttem, számtalan kabaréban szerepelt a tévében, és persze láttam az Ötvös Csöpi-filmekben is. 

Mindenki, aki itt van, már az én gyerekkoromban sztár volt. Koltai Robit is imádtam, meséltem is neki a napokban, hogy az Illetékes elvtárs című stand-upja volt a kedvencem” – idézte föl a forgatókönyvíró.  

Köbli Norbert egyáltalán nem rajong Agatha Christie-ért, mint meséli, helyette nagy kedvence volt a Meghívás egy gyilkos vacsorára című film, amely inkább egy Agatha Christie-paródia. A Ma este gyilkolunk-ban a krimi, a komédia és a dráma keveredik, hangvételében a Tőrbe ejtve című filmre hasonlít. Fordulat fordulat hátán – nézőként erre készülhetünk.  
„Ez a film egy egész színészgeneráció ünneplése, az ő jutalomjátékuk. Itt mindenki játszott már mindenkivel, ha nem is filmen, de színházban, ha nem is sokszor, de legalább egyszer. Óriási mókamesterek, ragályos az a játékkedv, energiaszint, amivel ők élnek. A forgatási szünetekben is le akarnak nyűgözni minket” – fogalmaz a forgatókönyvíró. 

Kép

Bodrogi Gyula és Koltai Róbert a filmben – Forrás: Filmpositive

Tolnai Tivadar nem egy Kardos doktor

Kern Andrásnak nem először kell nyomoznia filmen, ki ne emlékezne a kissé bugyuta Kardos doktorra. „Ő nem volt a szellemi képességei magaslatán, sok mindent a Csöpi intézett el helyette. Az Ötvös Csöpi, szegény Bujtor Pista...” – idézi fel Kern András. – Ez a Tivadar meg nem egy hülye. Egy normális ember egy öregek otthonában, ahol történik valami borzasztó dolog. A filmbeli színész is játszott valamikor nyomozót, egy Ferenc József-korabeli Radeczky hadnagy nevű embert” – folytatja. Mint mondja, több filmjét is látta Köbli Norbertnek, amiket Szász Attilával vagy Bergendy Péterrel készített. „Nem üzentem én a kollégámmal neki, hanem fel akartam hívni. Van egy filmcsinálási hajlamom gyermekkorom óta, filmes akartam lenni, és gondoltam, írok egy krimiszerű valamit. Ez a mostani film könnyedebb hangvételű, mint amit én szerettem volna írni” – magyarázza. 

A telefonszám végül nem jutott el Kern Andráshoz, de Köbli Norbert megírta neki Tolnai Tivadar történetét. 

„Ez egy idősödő pasas, akinek volt hét felesége, a hetediknek otthagyta a házát, és bejött ide. És úgy érzi, hogy itt színész belőle már nem nagyon lesz, kiöregedett belőle. A fiával azért tartja a kapcsolatot, aki filmrendező, és ígérgeti, hogy lesz valami sorozat. Kicsit deprimált ember, aki az elején kicsit undokoskodik, de aztán megszeretjük” – így jellemzi Tivadart a 75 éves színész.

Mint egy érettségi találkozó

És hogy milyen színészként színészt alakítani? „Lehetne orvos vagy bélyeggyűjtő is, nem gondolok közben arra, hogy én egy színészt játszom – mondja Jordán Tamás. – Engem minden szerepben az érdekel, hogy milyen ember az, akit játszom. Ők úgymond már kiöregedett, nem praktizáló színészek. Az izgat, hogy milyen ez az idős ember, aki lehet, hogy egyidős velem – folytatja, és a szeméből is sugárzik, mennyire boldog, hogy ilyen színésztársakkal játszhat együtt. – Olyan, mint egy jó osztály érettségi találkozója. Szinte mindegyikőjükkel hosszú évtizedes barátság és munkatársi viszony köt össze. Ez egy jutalomjáték, hogy mi így összejöhetünk. Rettenetesen örülök, hogy ebben a buliban részt vehetek!” 

Arról is beszélgetünk, hogy annak idején imádta a Bujtor–Kern filmeket. „Jó krimik voltak, és szerettem a nagy verekedéseket is, különösen azt, hogy nem iparkodtak olyan tökéletes kaszkadőrmutatványokra, hanem csinálták a maguk módján” – mondja.  

A kastély hátsó bejárata mellett van egy recepció vezetékes telefonnal, körben pedig a lakók szobái berendezve. A falakon régi fotók, a szereplők fiatalkori arcai is ránk mosolyognak. Az egyik szobában Bodrogi Gyulával is váltunk néhány szót, ő a filmben a beszédes Boldog György nevet viseli. A 89 éves színész, a stáb rangidőse angyali türelemmel válaszol a szüntelenül érkező kérdésekre. 

„Aki egyszer színész, az élete végéig színész marad” – foglalja össze, miről is szól a film. 

„Lehet, ezzel megsértem a színészkollégáimat, de nem sértő szándékkal mondom, hogy öreg színészek játszanak öreg színészeket, nagyon nagy lelkesedéssel és fiatalosan – mondja nevetve Süsü, a sárkány magyar hangja. Hozzáteszi, egy krimiben mindig van valami olyan logikai játék, amiben a néző is játszhat, részt vehet. – Az egyik kedvencem a Columbo-sorozat, ami a Szabó Gyuszi hangjával az igazi.” (Szabó Gyula a Nemzet Színésze volt, 2014-ben hunyt el – a szerk.)

Kép

Kern András és Balázs István Balázs operatőr a film forgatásán – Forrás: Filmpositive

„Nem kijelentenek, hanem javasolnak”

Ennyi idős színészről valakinek gondoskodnia is kell az öregotthonban. Ezt Lili, az ápolónő teszi meg, akit Hermányi Mariann formál meg. A fiatal színésznőt a Besúgó című sorozatban az egész ország megismerhette. Mint meséli, ő a Poirot- és Miss Marple-filmeken nőtt fel, de a Sherlock Holmes-feldolgozásokat is kedveli. De mindenekelőtt hihetetlenül boldog, hogy ilyen színészóriásokkal dolgozhat, többségükkel most találkozott először. S hogy mit tud tanulni, ellesni tőlük? 
„Hozzáállás, fáradhatatlanság; végtelenül éles elméjűek és nagyon jó humoruk van. 

75–89 évesen olyan teherbírással rendelkeznek, amit a korosztályomból se mindenki tudhat magáénak. Látom, hogyan viselkednek a jelenetek között, a jelenetekben, hogyan érkeznek meg, hogyan indulnak haza.

 Együtt is szoktunk ebédelni.” Egy-egy jelenetnél pedig ötletet is adtak már neki, hogyan formálja meg Lili karakterét. „Nagyon alázatosak, ők nem kijelentenek, hanem javasolnak, ez az egészben a legszebb. A mondataik nagyon jólesnek.” 

Kern András egyszer azt nyilatkozta, attól, hogy egy próbafolyamat vagy egy filmforgatás rossz hangulatban zajlik, még lehet belőle jó előadás vagy film.  
„Gyanúsan jó – feleli a főszereplő, amikor a választ már előre sejtve arról kérdezem, most milyen hangulatban telik a munka. – De ez nem jelenti azt, hogy ha egy forgatás jó, akkor abból rossz film lesz. Érzésem szerint nincs szabály a művészi tevékenység hogyanjára, ez minden pillanatban változhat.”  

Bízunk benne, hogy a jó hangulatú forgatás után jó hangulatban távozhatunk majd a moziból jövő év elején! És akkor már azt is tudni fogjuk, ki a gyilkos, és kit tett el láb alól a Pirandello Színészotthonban. A Ma este gyilkolunk várhatóan 2024 februárjában kerül a mozikba.

Ma este gyilkolunk, krimi-vígjáték 
Forgatókönyvíró: Köbli Norbert, rendező: Fazakas Péter, producer: Lajos Tamás  
(A szerzői triumvirátus közösen jegyzi a 2022-es A játszma című filmdrámát is.) Operatőr: Balázs István Balázs 
Szereplők: Kern András, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Pogány Judit, Jordán Tamás, Bálint András, Hámori Ildikó, Takács Kati, Bánsági Ildikó, Hermányi Mariann, Gyöngyösi Zoltán, Stefanovics Angéla, Keresztes Tamás, Pál András, Bánki Gergely, Elek Ferenc, Závodszky Noémi, Herczeg Adrienn.