Három a csók és egy a ráadás – Híres csókok, szenvedélyes történetek

1. Bűnös és beteljesületlen

A szerelmi szenvedély leghíresebb középkori képviselői közé tartozik a 13. századi Francesca da Rimini és Paolo Malatesta. Történetüket elsősorban Dante Isteni színjátékából ismerjük: a nemesasszony és férjének öccse egymásba szerettek – Lancelot lovag és Guinevere királyné szerelmi történetének olvasása közben lobbantak lángra, akkor csókolták meg először egymást –, ám hamarosan lebuktak, és a dühös férj meggyilkolta őket. A két szerelmest örökké a pokolban sodorja a kéjvágy forgószele Dante költői fantáziája szerint. Az ő történetüket formálta meg Francois Auguste Rodin A csók című, 1889-ben elkészült márványszobra, amelyet eredetileg A pokol kapuja című szoboregyüttes tagjának szánt, ám végül egy másikkal helyettesítette. A csók egyedi szoborként kezdett önálló életet élni – nem csoda, hiszen a festő azt akarta érzékeltetni, hogy a két szerelmes az általa rögzített ölelő pózban teljesen eltávolodik az őket körülvevő világtól. Az említett könyvet, amely szenvedélyüket felszította, Rodin Paolója is a kezében tartja, pontosabban a csók bűvöletében éppen elejti. Pedig az ölelkező pár ajkai nem is érnek egymáshoz, jelezve ezzel, hogy a szerelmük beteljesületlen maradt. A világhírű szobor ma a párizsi Rodin Múzeumban látható.

2. Halálosan kacér és drága

Egy legendás csókot Gustav Klimt osztrák festő is megörökített, ő ezt természetesen egy rendhagyó technikájú szecessziós festményen tette. 

A művész úgynevezett arany-korszakából, 1907/1908-ból származó alkotást – ebben az időszakában sok, festészettől idegen anyagnak számító aranyat, valamint ezüstöt és platinát használt fel műveihez – egyesek a szerelem oltárképének nevezik. Kortársai közül sokan pornográfnak titulálták, noha a festményen szereplő nő és férfi is köntösben van. A 180x180-as méretű Csók (Szerelmespár) ettől függetlenül – vagy épp ezért – Klimt legnépszerűbb festménye lett, már azelőtt eladta a bécsi Belvedere Galériának, hogy teljesen befejezte volna. Ötször annyiért vették meg, mint előtte Bécsben bármely más festményt; a New York Times azt is megírta, hogy a Csók az egy festményért valaha kifizetett legmagasabb összegért kelt el. 2003-ban aztán Ausztriában egy 100 eurós aranyérmét is kibocsátottak, amelynek egyik oldalán Klimt arca, a másikon a Csók felirat szerepelt. A ma is a Belvederében megtekinthető mű feltételezések szerint magát a festőt és Emilie Flöge divattervezőt ábrázolja, akibe az egyébként szabados életet élő Klimt olyan halálosan szerelmes volt, hogy még a halálos ágyán is őt hívta. Az viszont vita tárgya, hogy a színpompás alkotás beteljesült szerelemnek állít-e emléket.

Kép

Balról jobbra: Klimt: Csók (Szerelmespár); Alfred Eisenstaedt: Feltétel nélküli átadás; Rodin: A csók – Forrás: Wikipedia/Képmás kollázs

3. Váratlanul is tökéletes és egészséges

1945-ben, amikor az amerikaiak a második világháború végét ünnepelték, készült a New York-i Times Square-en egy ikonikus fénykép, amely később a San Diego-i csókolózó tengerész hatalmas és híres szobrát is ihlette. A közel nyolc méter magas szobor elnevezése is sokatmondó lett: Feltétel nélküli átadás. Maga a legendás csókjelenet pedig később világszerte a béke és a boldogság jelképévé vált, holott főhősei nem is ismerték egymást (erre hivatkozva egyesek ma szexuális zaklatásnak címkézik a jelenetet). Amit biztosan tudunk: George Mendonsa tengerész abban az ihletett pillanatban úgy ragadta meg Greta Zimmer fogorvosi asszisztenst egy csókra, hogy akkor látta a nőt életében először és utoljára. A két egyenruhás fiatal sokáig arról sem tudott, hogy fotó készült róluk, pedig az felkerült a Life magazin címlapjára, és bejárta a világot. 

Mozdulatuk olyan tökéletesre sikeredett, hogy még ma is fiatal párok százai igyekeznek a Times Square-en hasonló pózban megörökíteni magukat.

 A váratlan csókváltás által kiváltott adrenalin ráadásul az érintettek egészségére is jó hatással lehetett, hiszen mindannyiukat hosszú élettel „áldotta meg”: Greta 92, George 95 évesen hunyt el nemrég, a német fotós, Alfred Eisenstaedt, aki lencsevégre kapta őket, pedig 96 évet élt! Ezután mondja valaki, hogy nem a csókolózás a hosszú élet titka...

+1. Életre szóló és valóságos

A filmtörténet aztán tényleg bővelkedik felejthetetlen csókjelenetekben, így arra nem is vállalkozunk, hogy a legszebbet válasszuk ki közülük, az úgyis ízlés kérdése. Az elsőt 1896-ban rögzítették szalagra, és mindössze két másodpercig tartott, a leghosszabbat pedig Alfred Hitchcock jegyezte Forgószél című mozijában, ez valójában egy majdnem háromperces csóksorozat volt. „A” filmes csókot sokak szerint Demi Moore és Patrick Swayze produkálta a Ghost végkifejletében, vagy még korábban Vivien Leigh és Clark Gable az Elfújta a szélben – milyen érdekes, hogy a művészet nagy csókjaihoz milyen gyakran kapcsolódott valamiképp valamilyen szél is (lásd korábban Dante bűnös szerelmeseinek büntetését)! A 2004-es Szerelmünk lapjai (The Notebook) című romantikus dráma emlékezetes csókja viszont szakadó esőben történt, amikor a filmbeli szerelmespár, Allie (Rachel McAdams) és Noah (Ryan Gosling) jó pár külön töltött év – és egy világháború – után újra találkoztak egy hatalmas viharban.  

Az egész életen át tartó szerelemről szóló moziban a fiatalok csókját az tette még halhatatlanabbá, hogy Rachel McAdams és Ryan Gosling között a valóságban is szerelmi viszony szövődött. Így aztán nemcsak a vásznon működött köztük a kémia, hanem később a színpadon is. Amikor ugyanis 2005-ben elnyerték az MTV Movie Awards legjobb filmes csókja díját, úgy döntöttek, hogy a díjátadón is megismétlik a jelenetet. Újabb csókjukat a közönség is díjazta!

A csók nemcsak művészet – ma már tudomány is! 
Akit mélyebben érdekel a csóknak nemcsak a művészeti, hanem a tudományos oldala, az a 2009-ben „létrehozott” filematológiához, azaz csóktudományhoz fordulhat infókért. Helen Fisher biológiai antropológus, Wendy Hill neurológus és Gordon Gallup Jr. pszichológus – amerikai, azaz nem brit tudósok – alapították ezt a szakterületet, amely a csók mint viselkedés háttérmechanizmusát vizsgálja.