Gondolnánk, hogy a gasztropszichológia egyidős az emberiség történelmével, és hogy a közösségi étkezések mellett a nassolásnak is több millió éves hagyománya van…? Hogyan alakult át az evés funkciója a kezdetektől napjainkig? Mi a krízis és a túlzásba vitt evés között az összefüggés?

A szakemberek és laikusok többnyire külső hatásokra hivatkoznak: megváltozott környezeti körülményekre, globális folyamatokra. Dr. Forgács Attila szerint ennél egyszerűbb a képlet: a történelmünkben, az identitásunkban, szinte a „vérünkben” van a kövérség: miközben szorongóvá tesz, biztonságot is nyújt.

A fogyasztói társadalom biztosította „jólét” az evésben testesül meg, amelynek fényes bizonyítéka egy 65%-ban elhízott populáció.

„Nem a környezeti hatások a felelősek a hízásunkért, hanem az ősvágy, ami arra sarkall minket, hogy minél többet együnk, amíg még van mit” – véli a szakember.

Hazánkban a rendszerváltással – több minden mellett – két dolog markánsan megjelent: az elhízás (az elmúlt 30 évben a túlsúlyosak száma megduplázódott) és a fogyókúra-marketing. De vajon milyen valós okok állnak az elhízás mögött? Genetikai hajlam, hormonális zavar, lelkialkat, depresszió és szorongás…? A műsorban szó lesz többek közt az evés „rituáléjának” szociális szerepéről, az éhség és az étvágy közti különbségekről és a mai kor egyik tipikus betegségéről, az egészséges ételfüggőségről (orthorexia nervosa) és a mögötte álló dogmatizmusról.  

Az adás meghallgatásához kattintson a lejátszóra:

Dr. Forgács Attila hazánk egyik első gasztropszichológusa, aki több mint 30 éve kutatja többek közt az elhízás okait. Az egyetem elvégzése után a debreceni nőgyógyászati klinikán dolgozott pszichológusként, szexológusként. Egy amerikai ösztöndíj vezette be a gasztronómia világába, és 1991-ben megjelent „Az evés lélektana” című széles körben sikeres könyve, amelyet azóta már többször átdolgozott. Munkája során 1200 különböző fogyókúra-reklámot gyűjtött össze.

Spiritusz. Bátorító beszélgetések a lelki egészségért. A Képmás magazin pszichológiai podcast-műsora. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek életük legnehezebb és legörömtelibb időszakairól, küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. Tartsanak velünk!
A műsorvezetők, egymást váltva: Németh Szilvia rádiós műsorvezető, a Képmás magazin újságírója és Bóna Judit, a KarcFM műsorvezető-szerkesztője.
A Spiritusz podcastot megtalálja a Spotify-on, a népszerű podcast applikációkban, a Képmás.hu podcast rovatában és a Képmás magazin Youtube-csatornáján. Bárhol is hallgatja ezt a podcastet, kérjük, iratkozzon fel rá, hogy értesülhessen az új adások megjelenéséről.

Valamikor az 1980-as évek derekán hazai valláskutatók konferenciára gyűltek össze. A fő előadásra őt kérték fel, mindenki izgatottan várta szellemi csemegének számító megszólalását. Ám amikor ő következett volna, rémülten közölte a szervezőkkel, hogy előadásának szövegét otthon felejtette. Rövid tanakodás után a konferencia elnöke félórás szünetet jelentett be, Zsuzsa nénit pedig taxiba tuszkoltuk, hogy hazarohanjon a szövegéért.

Amíg vártuk, azon izgultunk, nehogy azzal érkezzen vissza, hogy most meg a szemüvege maradt otthon.

Az előadó, a jegyzetek és a szemüveg is rendben megérkezett, briliáns előadást hallhattunk tőle, de észrevettük, hogy a szövegébe bele sem néz, és zsinóron lógó szemüvege is végig a nyakában maradt. Amikor megkérdeztük, miért nem használta a jegyzeteit, csak annyit mondott: „Hiszen mindig tudom, hogy mit akarok mondani, azt viszont elfelejtettem, hogy a papírjaim is itt vannak.” 
Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született, ahová a család Kolozsvárról került Trianon után. Édesapja Erdélyi Pál volt, irodalomtörténész és könyvtári szakember, korábban a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója. A Zsuzsanna születésekor már fél évszázada halott nagyapa, Erdélyi János, a reformkor, a szabadságharc és az önkényuralom idejének jelentős alakja, költő, kritikus, esztéta, filozófus, lapszerkesztő, a magyar népköltészet emlékeinek gyűjtője és kiadója volt. Természetes volt, hogy az édesapját a 30-as évek derekán elveszítő Zsuzsanna is értelmiségi, humán pályára készült, egy évtizeden keresztül a Fővárosi Zeneiskola zongora szakán tanult. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd egy esztendei közgazdasági stúdiumok után 1940 és 1944 között magyar-olasz-filozófia szakon tanult, és a háború után doktorált. Közben, még 1943-ban egy évet állami ösztöndíjjal a római egyetemen töltött, tanulmányainak befejezése után pedig a Külügyminisztériumba került.

Kezdetben a sajtóosztályon volt olasz referens, fogalmazó, majd miután a koalíciós időkben a hölgyek előtt is megnyílt ez a lehetőség, diplomáciai állományba került.

1948‑ban, a fordulat évében, mint osztályidegennek, mennie kellett a minisztériumból. Ebben az évben ment férjhez Dobozy Elemér ismert és elismert belgyógyász és kardiológus szakorvoshoz, egyetemi tanárhoz, akinek karrierje, Rákosiéknak hála, három évvel később tört meg. 
Ilyen kudarcok közepette a férj haláláig, 1986-ig a házaspárnak két fia és két lánya született. A fiúkból bölcsész és jogász lett, a nagyobb lány énekesi pályára lépett, a kisebbik, Borbála pedig csembalóművészként régi hangszerek itthon és külföldön is ismert megszólaltatója lett. 

Kép

Kép: Wikipédia

A néphit, a népi vallásosság bűvöletében 

Közben Zsuzsanna 1951-ben Lajtha László népzenei kutatásainál kapott külsősként alkalmazást. A következő másfél évtizedben a Művelődési Minisztérium népzenei osztályán, majd a Néprajzi Múzeumban dolgozott kutatóként, 1971-től pedig már a népi vallásosság ismert szaktekintélyeként az MTA Néprajzi Intézetének volt főmunkatársa 1987-es nyugdíjba vonulásáig. Itt igazi kutatási területe az archaikus népi imádságok kutatása, gyűjtése, feldolgozása volt. A témával 1968-ban találkozott, egyik adatközlőjétől, a 98 éves Babos Jánosnétól ismeretlen, apokrif, népi imaszöveget hallott. Ezt követően gyűjtőmunkába kezdett itthon, a Kárpát-medencében, később több európai régióban. Ebből az anyagból állt össze a Hegyet hágék, lőtöt lépék címen megjelent népi imádsággyűjtemény, amelyet a szakma és a hazai költészet nagyjai és a nagyközönség, hívő és nem hívő olvasók is nagyra becsültek. A kötet egy korábban feledett műfajnak, egy gazdag hagyománynak és a spirituális néplélek mélyrétegének felfedezése is volt egyben. Zsuzsa néni nyugdíjazása után még az MTA Filozófai Intézetének vallástudományi csoportjában is dolgozott, ahol a kollégája, talán még a barátja is lehettem.

Tagja volt a Szent István Akadémiának és a Magyar Művészeti Akadémiának, a díjak mellett pedig elnyerte azok szeretetét is, akik valaha találkoztak vele. 1980-ban Lékai bíboros, Esztergom érseke az ő sürgetésére hozta létre az esztergomi Keresztény Múzeumban a népi vallásosság gyűjteményét.

Zsuzsanna tárta fel a szájról szájra járó, nemzedékről nemzedékre öröklődő népi imádságok, mondókák, ráolvasások világát. 

Az egyszerű hívő ember régtől fogva maga alkotta imákban szólította meg az égieket, hogy kérjen, könyörögjön, dicsérjen, magasztaljon. A zömében Jézushoz és Máriához szóló imákban a bajelhárító szövegek mellett megjelenik Krisztus szenvedése, Mária anyai fájdalma, az abban való osztozás, az imádkozó beleélő lelkülete és saját élete fájdalmainak a Messiásra és annak édesanyjára való kivetítése. A néphit, a népi képzelet közvetlen párbeszédet folytat a megszólítottakkal, vigasztal, panaszkodik, eseng vagy éppen követel, a hit elvont tételei helyett annak eleven, érzéki, átélt, a maga képére formált világát mutatva meg.

Kép

Kép: az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteménye

A versben, prózában, kántált szövegekben a hívő gondolkodás évezredes hagyománya bukkan fel, amelyből most a Teremtőtől a Megváltóig ívelő kis szöveget idézünk:

„Ég szülte Földet 
Föld szülte fát, 
Fa szülte ágát, 
Ága szülte bimbaját 
Bimbaja szülte virágját, 
Virágja szülte Szent Annát, 
Szent Anna szülte Máriát, 
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.” 

Amikor Zsuzsa néni kerek születésnapját, talán a hetvenediket vagy a hetvenötödiket a barátok, tanítványok, tisztelők egy kis konferenciával készültek megünnepelni, szép nyomtatott meghívó készült, amelyen ott állt, hogy hány éves. Amint meglátta a kész példányokat, magához ragadta a paksamétát és fáradságos munkával, golyóstollal egyenként átjavította a megkaparintott példányokon a számot hatvanra, azzal a felkiáltással, hogy az ilyesmit nem kell reklámozni, amúgy pedig nem kell őt öregíteni. Valóban egy hosszú életen át fiatal maradt, a terepen, az íróasztalnál, cédulahalmok és hangfelvételek erdejében és tanítványai körében. Utolsó pillanatáig – élete kilencvennegyedik évében, 2015-ben bekövetkezett haláláig – a népi vallásosság kutatásának nagyasszonyaként igazán élt, lankadatlanul dolgozott.

Ez a cikk Horváth Pál „Magyar példaképtár” című sorozatában jelent meg. A sorozat többi darabját ide kattintva olvashatja>> 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>

 „Őseink évmilliókon keresztül jól elvoltak tehéntej nélkül. Vajon nem lenne itt az ideje, hogy újra mérlegre tegyük a tejfogyasztás hasznát, illetve a vele járó kockázatokat, és feltegyük magunknak a kérdést: tényleg olyan nagy szükségünk van-e a tejre? Bevallom, én gombás fertőzést kaptam a tejtől. Azt vettem észre, hogy sokszor viszket a karom és a hasam, aztán pedig nagy piros foltok lepték el a bőröm. Rögtön váltottam laktózmentes tejre, és egy ideig nem ettem sajtot, tejszínt, vajat. Édesanyám tanácsára mentem el laktózintolerancia-tesztre, ami pozitív lett. Kaptam gombás fertőzés elleni gyógyszereket, és egy hónap múlva rendbe jöttem. Azóta sajtot és túrót eszem, és csakis laktózmentes tejet iszom, nem kockáztatok. Egyébként is megrémültem, amikor azt olvastam egy cikkben, hogy a tehéntej egyik fehérjéje, a kazein rákkeltő hatású, illetve hogy ha túl sok tejet vagy tejterméket fogyasztunk a szervezet lúgossá válik, és a csontokból fogja kivonni a kalciumot, hogy rendezze a felborult egyensúlyt.” (Zoltán, 26 éves)

„Most az intolerancia a menő. A tejre azt mondják, hogy nagy inzulinválaszt vált ki meg hogy gyulladásokat okoz. Régen a tojásra és a margarinra is rosszakat mondtak, aztán kiderült, hogy a fele sem volt igaz. Én hajnali hatkor keltem gyerekkoromban, három deci tehéntejet rakott elém anyám vajas kenyérrel, és mégis makkegészségesek voltunk, sőt, ma sincs bajom az egészségemmel. Több mint ötven éve fogyasztok tehéntejet és tejtermékeket, és olyan erős csontjaim vannak, hogy szó szerint nem tudnak eltörni, pedig már sok balesetem volt. Szerintem a tej az egyik legjobb kalciumforrás, van benne sok fehérje, D-vitamin és foszfor, és úgy tudom, remek hatással van immunrendszer működésére, és még az elbutulást is segít megelőzni. Akinek van pénze méregdrága kókusztejre, az igya, de én maradok a jól bevált tehéntejnél. (Rita, 58 éves)

A tej védelmében

„Már kétezer évvel ezelőtt is fontos táplálékforrás volt a kecskék, juhok, szamarak és szarvasmarhák teje, a Biblia is számtalan utalást tesz a tejre és a belőle készült tejtermékekre – mondja Török Eszter dietetikus. – Teljes értékű komplett fehérjeforrás, esszenciális aminosavakat tartalmaz, amit a szerveztünk előállítani nem tud, de működéséhez nélkülözhetetlen.”

A tej és tejtermékek a leggazdagabb kalciumforrások: fél liter tej fedezi a napi kalciumszükségletünk 70–75 százalékát.

Ráadásul a tejben jelen van a kalcium felszívódását elősegítő laktóz és D-vitamin is, emellett fontos A, E, K, B1, B2, B6 és B12, magnézium- és káliumforrás. A kalcium-, magnézium- és D-vitamintartalma nemcsak a csontritkulás megakadályozásában játszik szerepet, hanem az idegműködésben és az izomtónus fenntartásában is. „Az egyes probiotikus tejtermékek olyan jóféle baktériumokat tartalmaznak, amik hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakításához, részt vesznek a B-vitamin képzésében, immunerősítő hatásúak és kedvezően befolyásolják a gyomor-bélrendszer működését” – mondja a dietetikus.

Kép

Kép: Freepik

Ne fogyasszunk tehéntejet, ha…!

Jó hír tehát, hogy a tehéntej egészséges ital, de a dietetikus szerint a tejre is lehetünk érzékenyek. „Létezik tejfehérje-allergia, ebben az esetben teljesen ki kell iktatni a tejtermékeket, kis mennyiségben sem lehet enni. Jellemzően kisgyermekkorban kiderül, ha valaki tejfehérje-allergiás, viszont ez kinőhető. Az én unokaöcsém is tejfehérje-allergiás volt. Ha csak a szájához érintettek egy csepp tejet, attól is feldagadt és bevörösödött az egész arca. Ma tizenkét éves, és már minden probléma nélkül el tudja fogyasztani a tejet. Természetesen van, akinél ez a probléma egész életében fennáll, ilyenkor fontos a megfelelő kalciumpótlás.”

Létezik tejcukor-érzékenység is, amelynek tünetei lehetnek a puffadás, görcsölés, hasmenés, felfújódás, hasi fájdalom, hányinger.

A laktózbontó képesség korunk előrehaladtával egyébként is csökken – idősebb korban gyakrabban fordul elő a laktózérzékenység. Ilyen esetben sem kell teljesen elhagyni a tejtermékeket, inkább ki kell tapasztalni, hogy mi az a szint, amit a laktózból még tolerálni tud az egyén. A savanyított tejtermékekben, mint a joghurtban, a kefirben már kevesebb a laktóz, a túrót, sajtot pedig a legtöbb laktózérzékeny minden probléma nélkül el tudja fogyasztani, ugyanis ezeknek alig van laktóztartalmuk. Szerencsére ma már a boltokban nagy választékban kaphatók a laktózmentes termékek, vagy gyógyszertárban lehet venni és szedni laktózt lebontó laktáz enzimet, de alternatívák lehetnek a növényi italok is.

„Azonban óvva intenék mindenkit attól, hogy laktózmentesen étkezzen, ha egyébként nem laktózérzékeny – mondja Török Eszter dietetikus –, ugyanis később a visszájára fordulhat a dolog, és pont attól válunk laktózérzékennyé, hogy nem kerül a szervezetbe laktóz. Tudom, paradox, de pont az előbbiek miatt egy laktózérzékenynek is érdemes kis mennyiségben laktózt fogyasztani, hogy ne szűnjön meg teljesen a laktáz enzimtermelés Ez alatt nem azt értem, hogy várjuk meg, míg hasgörccsel a székből sem tudunk felállni, de sajttal, túróval kis mennyiségben lehet próbálkozni laktózérzékeny egyéneknek is”.

Genetikai mutáció tette lehetővé, hogy a felnőttek is fogyaszthassanak tejet
A legutóbbi jégkorszak időszakában csak a gyerekek tudtak állati tejet fogyasztani, egy felnőtt ember számára a tej toxinnak számított, mivel a felnőtt szervezetben leállt a laktáz enzim termelődése, amely lebontaná a laktózt, a tej legfőbb cukorkomponensét. 11 millió évvel ezelőtt Közel-Keleten a vadászó, gyűjtögető életmódról földművelésre váltó marhapásztorok rájöttek, hogy a tej fermentálásával előállított sajt és joghurt emészthető (laktóztartalma jelentősen csökken). Néhány ezer évvel később kezdett terjedni Európában az a genetikai mutáció, amely lehetővé tette, hogy az ember szervezete egész életén keresztül képes legyen lebontani a laktózt, tehát nem „kapcsolódik ki” a laktáz enzim termeléséért felelős gén a gyermekkor végén. Ez a mutáció következménye lehetett annak a folyamatnak, hogy déli irányból indulva Európa-szerte kiszorította a földművelés és állattartás az addigi vadászó-gyűjtögető életmódot. A laktóz-perzisztencia (megmaradás) képessége éppen a mai Magyarország nagyalföldi régiójában alakult ki 7500 évvel ezelőtt.
A világ több pontján is létrejöttek hasonló mutációk, amelyek lehetővé tették a tejcukor lebontását felnőttkorban, így kialakultak a Földön úgynevezett laktáz-hotspotok, vagyis azok a csomópontok, ahol a népesség nagyobb része felnőttként is fogyaszthatja az állati tejeket. (Ha többet szeretne tudni erről az átalakulásról: forrás)

A laktóz emésztésére képes felnőttek területi megoszlása a Földön - Kép forrása

Igaz, hogy a tej rákkeltő és kedvezőtlenül befolyásolja a vércukorszintet?

„A tej rákkeltő hatása nem bizonyított, sőt, a tejben lévő konjugált linolsav már kis koncentrációban is gátolja több rosszindulatú daganat (melanóma, vastag- és végbélrák) növekedését, ráadásul a tejzsír közel 4 százalékát alkotó vajsav is a kóros sejtburjánzás egyik gátló tényezője. A prosztatarák kockázatát viszont növelheti a magas kalciumtartalom, azaz a nagy mennyiségű tejfogyasztás is, de ennek bizonyítására még további vizsgálatok szükségesek.

Ami a tej és a vércukorszint kapcsolatát illeti: igaz, hogy a tej egy gyorsan felszívódó szénhidrát, így cukorbetegek számára fogyasztása reggel vagy este az utolsó étkezésre nem ajánlott, de ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem javasolt tejet fogyasztani. Megvan a helye az egészséges táplálkozásban a tejnek és a tejtermékeknek, és nem érdemes teljesen kiiktatni.”

„Tízóraira, uzsonnára egy cukorbeteg is fogyaszthat tejet. A vaj, tejföl, tejszín, sajt, túró lassan felszívódó szénhidrátok, ami azt jelenti, hogy a vércukorszintet egyenletesen tartják.”

Mi a helyzet a növényi tejekkel?

A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a tej megnevezést csak az állati eredetű tejekre lehet ráírni, a növényi italoknál valójában nem használható. (Kivétel ez alól hagyományosan a kókusztej). „A növényi italok hasznosak lehetnek laktózérzékenységben vagy különböző gyulladásos bélbetegségekben, cöliákiában, szénhidrát-anyagcsere zavarban. Nagy mennyiségben sima vizet tartalmaznak (80-90%-ban), amihez általában cukrot, sót, zsírokat, stabilizátorokat, emulgeálószereket, sűrítőanyagokat, esetleg kalciumot, B2, B12 és D-vitamint tesznek hozzá. A tejben természetes módon vannak jelen ezek az ásványi anyagok, vitaminok, így felszívódásuk sokkal jobb, mint ha mesterségesen tesszük bele az ételeinkbe és italainkba. A rizs- és zabitalban akkor is nagyobb a szénhidráttartalom, mint a tejben, ha nincs hozzáadott cukor, ezért én elsősorban a cukormentes és rizsmentes mandula- vagy kókuszitalt szoktam javasolni tej helyettesítésére – ezeknek elenyésző a szénhidrát- és zsírtartalma. Fogyás szempontjából vigyázzunk a tejszínszerű kókusztejre, mert magas a zsírtartalma, aminek nagy része telített zsír, ami kevésbé előnyös a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknek, illetve magas koleszterinszint esetén.”

A fentiekből leszűrhető, hogy a tej mér­ték­kel fo­gyaszt­va igen jótékony hatással van az emberi szervezetre, aki azonban érzékeny valamely összetevőjére, az jobban teszi, ha lemond róla, vagy csak nagyon csekély mértékben fogyasztja.

Remélhetőleg mindenkinek sikerül előbb-utóbb rátalálni a legmegfelelőbb táplálkozási formára és ezáltal a testi-lelki harmóniára, legyen szó tejimádókról vagy tejkerülőkről.

Két méhek napja is van, a magyart, április 30-át már majdnem három évtizede ünnepeljük. Néhány éve az ENSZ világnapot szentelt a méhek ügyének, így május 20. lett a méhek világnapja. Mindkettő célja, hogy tavasszal, amikor zsonganak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon, és az emberek már javában dolgoznak a kertekben, felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra. Nap mint nap találkozunk velük, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre csak ritkán gondolunk. Pedig az első, 27 évvel ezelőtti méhek napja környezeti állapotához képest alaposan romlott a helyzet minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nemcsak hazánkban, hanem Európában és világszerte is tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Egy friss tanulmány szerint a Földön élő rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált. Az elmúlt 25–30 évben a rovarok össztömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen.

A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméhfajok beporzásától.

Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot termelnek nekünk a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Kevesen tudják, de a kávé, kakaó, a vanília sem teremne, és az állatok takarmányozására szánt növények (lucerna, herefélék) megporzása sem történne meg méhek nélkül. Hiányuk már húsba vágó probléma egyes országokban: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd dollárt költ a megporzás támogatására. A méhészek munkája tehát nemcsak saját kereskedelmi érdeküket szolgálja, hanem mindenki számára alapvető fontosságú, hiszen ők azon dolgoznak, hogy minden évben azonos számú méhcsaláddal tudjanak termelni úgy, hogy egy család egy-két évnél nem él tovább.

Tennünk kell a méhek védelméért, mert számuk csökkenésével az élelmiszer-ellátás is nagy bajba kerülhet. Bárki, aki szereti a természetet és elismeri a házi- és a vadméhek lenyűgöző munkáját, tud tenni fennmaradásukért. Csak több figyelmet és egy kis energia- és anyagi ráfordítást igényel, hogy a környezetünket komfortosabbá tegyük a méhek számára.

Mit tehetünk a méhekért?

Méhbarát balkon, virágoskert vagy méhlegelő

A hazai méhek élettere is csökken. Igaz, hogy a repce, akác és napraforgó – a három fő mézelő növény – területe nőtt, de ezek csak háromszor 10 napig virágoznak egy évben. A maradék öt hónapban alig-alig találnak a méhek természetes virágport és nektárt. A méheknek nagy segítséget jelentenek az erkélyeken balkonládákba ültetett, virágport adó növények. Aki kertes házban lakik, alakítson ki néhány négyzetméteren „méhbarát kiskertet”: ültessünk olyan virágzó növényeket, amelyek szebbé, harmonikusabbá varázsolják életterünket, és egyben életteret, táplálékot biztosítanak a méhek számára! Egy környezetünkben elültetett mézelő, virágport adó fa is hasznos segítség a méheknek. Aki pedig vidéken nagyobb földterülettel rendelkezik, nagy szolgálatot tehet a méheknek, ha virágzó rétet hagy nekik, nem irtja ki az útszéli gyomokat.

Kép

Kép: Freepik

Általános érvényű szabály, hogy nagyon óvatosan bánjunk a gyomirtó szerekkel, virágzó növények közelében eleve ne használjunk ilyeneket, de közvetett hatásukban is a méhek pusztulását okozhatják.

A beporzó rovarok számára a legínségesebb időszak hazánkban július és augusztus, tehát azokkal a növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk, amelyek ebben az időszakban virágzanak.

Segítsünk a méheken, hiszen ők is segítenek nekünk!

Felsorolunk néhány mézelő és virágport adó, a méhek táplálékául szolgáló növényt, amelyek faiskolákban, kertészetekben könnyen beszerezhetők.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által ajánlott „méhbarát” növények:
Fák:
Szelídgesztenye (Castanea sativa) – virágzási idő: június–július
Hársfélék (Tilia cordata/Tilia platyphyllos/Tilia tomentosa) – június–július
Evódia/Kínai mézesfa (Evodia hupehensis) – július–augusztus
Japánakác (Sophora japonica) – július–augusztus
Bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata) – június–július
Cserjék
Nyári orgona (Buddleja) – június–szeptember
Kékszakáll (Caryopteris) – augusztus–szeptember
Sudárzsálya (Perovskia) – augusztus–szeptember
Évelő virágos növények
Kasvirág (Echinacea) – július–szeptember
Levendula (Lavandula angustifolia) – június–július
Szarkaláb (Delphinium) – június–szeptember
Csillagfürt (Lupinus) – május–július
Veronika (Veronica) – június–augusztus
Gyógy- és fűszernövények
Menta (Mentha) – július - szeptember
Oregánó (Origanum) – július–augusztus
Zsálya (Salvia) – június–szeptember
Izsóp (Hyssopus) – június–augusztus
Ánizsizsóp (Agastache foeniculum) – július–szeptember

Készítsen méhhotelt!

A háziméh és a darázs csípése kellemetlen lehet, ám a magányosan lakó vadméhek szelídek, nem veszélyesek. Az ő szaporodásukat segíthetjük méhszálló készítésével. Ehhez elegendő, ha néhány lyukacsos téglát helyezünk esőtől viszonylag védett, de legalább fél napon át napsütötte helyre. Ha egy farönkbe különböző vastagságú fúrókkal lyukakat fúrunk, és kihelyezzük, hamarosan birtokba veszik a beporzó rovarok. A foglalt lakások gyakori jele, hogy betapasztják a bejáratot, így a lerakott peték nyugodtan fejlődhetnek. A kirepült rovarok után érdemes a lyukakat évente kissé kitisztogatni, hogy készen várja az új lakókat.

Itt láthatja, mi zajlik a méhlakásokban, hogyan fejlődik a lárvából báb, majd rovar.

Profi barkácsolóknak ajánljuk az ötcsillagos rovarhotel készítési fortélyait.

Aláírásgyűjtés indult az Európai Unió méhbarát mezőgazdasági átalakítása céljából. Itt csatlakozhat, ha fontosnak tartja a célkitűzést:
https://mtvsz.hu/peticiok/mentsuk-meg-a-meheket-es-a-gazdakat

A cikk az Agrármarketing Centrum sajtóanyagának felhasználásával készült.

 „Az elmúlt időben megéltem egyszerre a legjobb és legrosszabb pillanatot. Két hónappal ezelőtt a családomban történt egy súlyos betegség. Gyorsan kellett összefogni, és az a legszebb, hogy a családom fantasztikus egységet tudott alkotni. Egy háromnapos csecsemőt kellett egy hétre befogadnunk! 24 óránk volt felkészülni a jövetelére, másnak erre kilenc hónapja van. Eleinte féltem, hiszen három kiló sem volt a csecsemő, de aztán nagyon hozzám nőtt a kis csöppség. Ez a pár nap volt az, amikor teljesen el tudtam felejteni a munkát, és csak rá koncentráltam. Ha nincs a vírus, akkor nem kerül hozzánk, így a járványnak köszönhetem, hogy megismerhettem egy csodálatos, ártatlan kis személyt, és egy hétre a pótmamája lehettem.” (Bőgel Zsuzsanna – középiskolai tanár)

 „A járvány alatt megtanultam a szívből jövő látás, segítés és ima módját. A párommal volt időnk szembenézni önmagunkkal, a másikkal, az istengyermekségünkkel – nem félünk a haláltól! Kezd derengeni, hogy mit is jelentenek ezek a bibliai szavak: »Legyenek mindnyájan egy« és az, hogy »Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket«. Minden találkozásom a gyermekeimmel és megölelésük a Fény a csöndben.” (K. Kornél – nyugdíjas)

„Ez idő alatt megtanultam Istenre hagyatkozni. Nem vagyok hajlandó félni, mert olyan szép az élet.”

„A járvány alatt ismerhettem meg Mékli Attila atyát, és ekkor kezdtem el hallgatni a prédikációit. Egy idő után annyira megtetszettek, hogy elkezdtem lejegyzetelni. Őt elsősorban az irgalmas szívűsége miatt szeretem, mert éppen ez hiányzik belőlem, nemcsak a világgal, de önmagammal szemben is.” (Nagy Mária – koordinátor)

„Megengedjük egymásnak a barátaimmal, hogy kipanaszkodjuk magunkat. Kifejezzük azt is, ha nagyon mélyen vagyunk épp, a mély és nehéz dolgokat is ki tudtam mondani, amiket magamnak talán nem mertem volna bevallani. Ez sokszor nagyon felszabadított, és a kapcsolataim is intimebbé váltak általa.

Sokat segít a jezsuiták lelkisége, a Szent Ignác-i imamódok, szemlélődés akár a természetben, akár otthon. A lelkigyakorlatok így online is rengeteget adtak, belső megnyugvást, önismereti felismeréseket, lendületet a mindennapokhoz. Elindítottunk most a nagyböjtben egy online heti imát a cserkészcsapatunk vezetőinek, az hihetetlen, milyen megtartó erő számomra azóta! Az elmúlt másfél év alatt most telt be az ötödik naplóm, rengeteget írtam, emlékeket, idézeteket, barátaim vagy példaképeim gondolatait. Nagyon izgalmas volt a napokban visszaolvasni, mennyi minden történt! Elkezdtem egy hálanaplót is, amelybe próbálok naponta, de legalább hetente leírni három-négy dolgot, amiért hálás vagyok, viszont mindig olyat keresek, amiért eddig még nem adtam hálát. Sokszor magamat is megleptem vele, és a hangulatomat is átformálta.” (Bayer Fruzsina – tanuló)

„A zenélésben megtalálom mindig a boldogságot, még akkor is, ha hónapok óta csak a négy falnak játszom. Minden olyan dolog boldoggá tett, ami behúzott a saját világába, és bennem békét teremtett. Online borozások, beszélgetések a párommal, a főzés, amikor valami újdonsággal kísérleteztem. A másfél év legszebb pillanata számomra az volt, amikor szerelmes lettem, akkor minden bajt a világban elfelejtettem.” (Jantyik Hanna – fuvolaművész)

„Hamar beláttuk, hogy megsértődni, duzzogni nem érdemes. Szeretettel és gyorsan továbblépni, rögtön talpra állni a kibillent helyzetből, mint egy keljfeljancsi – ez volt a mottónk.”

„Tudni kell rólam, hogy mozgáskorlátozott vagyok, és egy krónikus betegséggel élek együtt idestova tizenhat éve. Így, hogy most az egész világ lett mozgásában korlátozott körülöttem, joggal mondhatják nekem, hogy „Ó, hát neked könnyű…” És valóban, az, hogy nekem eleve jobbára a négy fal között kell lennem, hogy eleve sem mehetek oda és akkor, ahová és amikor akarok, hogy megszokott kísérőm a bizonytalanság, hisz nem tudhatom, mit hoz a holnap – mindez behozhatatlan előnyt jelentett ebben a karanténhelyzetben. Nekem évek óta ilyesmiben telik az életem, amit a többiek csak most tanulnak elviselni. Ezért mondhatom, hogy van már némi rutinom abban, hogy merjek és tudjak megelégedett és derűs, összességében boldog lenni a külső, adott esetben mostoha körülmények között is. Hogy miben találtam boldogságot? Boldogság a számomra, hogy az elmúlt másfél évben heti rendszerességgel találkozunk az online térben valamikori gimnáziumi osztálytársaimmal. Boldogság, hogy színházi, opera- és balettelőadások akár mindenesti programmá válhatnak a szobámban, az online közvetítéseknek hála. Tulajdonképpen boldogsággá értékelődött fel minden áldott nap, amit Isten emberi méltóságban megérnem enged.” (Vrabély Panni – mérnök)

Anett 12 éve él bipoláris depresszióval és pánikbetegséggel, amit felerősített a járványhelyzet. Állandóan a koronavírussal foglalkozott, teljesen kiművelte magát például a lélegeztetőgépek működéséről, és eluralkodott rajta a halálfélelem, a szerettei elvesztése miatti aggodalom. Emiatt mániákusan ügyelt rá, hogy betartsa az egészségügyi óvintézkedéseket, például mindent átfertőtlenített és a kabátját szigorúan levette az előszobában, mielőtt belépett egy másik helyiségbe. Ennek ellenére mégis elkapta a vírust. „Amikor pozitív lett a teszt, elsírtam magam. Attól rettegtem, kórházba kerülök és hogy sosem fog visszatérni a szaglásom és az ízérzékelésem” – emlékezik vissza. A három hét karantén alatt ki sem mozdult a szobájából, és magára maradt gondolataival – a vele egy lakásban élő szüleivel is csak Messengeren keresztül kommunikált.

Azóta leküzdötte a Covidot, és már az első oltáson is túl van, ami ugyancsak nehéz napokat okozott neki, miután belázasodott a vakcinától. A vírustól való félelme továbbra sem múlt el, még most is szorongással tölti el, ha környezetében nem fertőtlenítik a tárgyakat. Viselkedése a munkatársainak is feltűnt, akik előtt addig titkolta betegségét, ám tavaly színt vallott. „A kollégáim nagyon megértően fogadták, és sokan ismerték be, hogy ők is gyógyszert szednek.” Anett ugyanerre buzdítja sorstársait is.

„Attól még, mert valaki mentális beteg, nem hülye” – hangsúlyozza.

A társadalom még mindig megbélyegzi a depressziósokat, emiatt a betegek sokszor maguknak sem merik bevallani, hogy komoly problémáik vannak, és csak akkor fordulnak orvoshoz, ha fizikai tünetek jelentkeznek náluk. Sokan a szakemberek iránt is bizalmatlanok: az állami egészségügy túltelítettsége miatt nincs idő, hogy elmélyüljön az orvos–páciens kapcsolat, a magánorvosokról pedig gyakran azt feltételezik, hogy a haszonszerzés vezérli őket. A koronavírus miatt viszont most többen jutottak el odáig, hogy segítséghez forduljanak.

Bizonytalanná vált a jövő

Leniczki Csilla pszichológus tapasztalata szerint a járvány következtében megugrott a depressziós és a szorongó betegek száma: a harmadik hullám óta hetente négy-öt új páciens keresi fel. „A társas érintkezések, a sportolási lehetőségek lecsökkenése miatt az embereknek mostanra elfogytak a lelki tartalékai. Emellett egyre többen esnek át a fertőzésen vagy szeretteik révén válnak érintetté a betegségben” – mondja a szakember. Az állami egészségügy, a pszichiátriai szakambulanciák és gondozók ugyanakkor telítve vannak, a pszichológusok magánrendelésén pedig, ahogyan nála is, hosszú a várólista, így sok depressziós beteg vagy ellátatlan marad, vagy vár.

A pszichológus pácienseit leginkább a kilátástalanság viseli meg. „A pandémia bizonytalanná tette a jövőt, és elfelejtkeztek róla, hogy nekik is van ráhatásuk az életükre” – folytatja Leniczki Csilla. Bár az első hullám idején felfedezett lelkesítő cselekvések, mint a kovászolás, egy egész országot megmozgattak, ezek azóta elsikkadtak, és az emberek magukba fordultak. A motiváló tevékenységek helyett folyamatosan a Coviddal kapcsolatos híreket, csoportokat nézik, ahol a tagok egymás félelmét erősítik.

A pszichológus azt tanácsolja, csökkentsék ezeknek a nyomasztó médiumoknak és közösségi oldalaknak a követését, és arra fókuszáljanak, amiért tenni tudnak, mint az egészséges táplálkozás és a szabadtéri sportolási lehetőségek, amikkel felvértezhetik immunrendszerüket a vírus ellen. Emellett egy új hobbi elkezdése ismét lendületet adhat.

Kettős búra alatt

A Nyírő Gyula Kórházban kezelt depressziós betegek 60%-ának életét nehezítette jelentősen a járványhelyzet. Legtöbbjüknek a szociális elszigeteltség jelenti a legfőbb problémát, emellett sokan veszítették el a munkájukat – tudtam meg Prof. Dr. Kéri Szabolcstól, az intézmény főigazgató főorvosától. A depressziós betegeknél eleve gyakori a társas kapcsolat beszűkülése, nem véletlenül szokták úgy jellemezni lelkiállapotukat, mintha egy szürke függöny mögül néznének ki a világra. A magány és a fertőzéshez kapcsolódó szorongás miatt többen nyúltak alkoholhoz és egyéb addiktív szerekhez. A Központosított Jövedéki Informatikai Rendszer adatai szerint a koronavírus hazai elterjedésének kezdetén, 2020 februárjában és márciusában 75 majd 50%-kal több alkoholos italt vásároltak, mint az azt megelőző év azonos időszakában. A Hiflylabs Zrt. elemzéséből pedig az derül ki, hogy 2020-ban 3,8 millió doboz vényköteles antidepresszánst váltottak ki hazánkban a mentális zavarokkal küzdő betegek a gyógyszertárakban, ami 103 ezerrel több, mint 2019-ben.

Kép

Kép: Freepik

A Covid mindkét nemet megviseli lelkileg, csak másképp: Leniczki Csilla pszichológust a férfiak inkább a testi tünetek miatti szorongással keresték fel, míg a nők jellemzően hangulati problémákkal. A Covid utáni depresszió életkor tekintetében sem válogat, kamaszok ugyanúgy küzdenek vele, mint középkorúak.

„A fiatalokat bedarálta az online oktatás, és rengeteg élménytől – szalagavató, osztálykirándulás… – megfosztotta őket a járvány” – mutat rá a szakértő.

Párkeresés helyett a túlélés lett a tét

Bár azt gondolnánk, a járvány miatti elszigetelődést főképp azok élték meg nehezen, akiknek nincsen társa, Leniczki Csilla azt tapasztalta, hogy az egyedülálló betegeknek most kevésbé van igénye párkapcsolatra, és inkább az egyéni jóllétükre fókuszálnak, mivel a túlélés lett a tét.

Tímeát, akinél csak három hónapja állapítottak meg depressziót, egy magánéleti válság kellős közepén érte a Covid: akkor indult a válása és egy öt hónapos kisbabával maradt magára. Miután a bölcsődék bezártak, rengeteget hiányzott a munkahelyéről, így elbocsátották. Azóta ideje nagy részét otthon tölti, és még inkább elszeparálódott a társadalomtól. Akkor sem tudott kitől segítséget kérni, amikor elkapta a Covidot. „Egyik este erős légszomjam lett és lázam. Mentőt akartam hívni, aztán mégsem tettem így, mert nem tudtam volna kire bízni a lányomat” – meséli. Szerencsére jobban lett. Az otthon töltött napokat próbálja az önfejlesztésre fordítani, és egy videós csatornát is elindított a témában, hogy sortársainak segítsen. A párkeresést viszont nem erőlteti, mert rengeteg csalódás érte az utóbbi időben.

Olyanok is vannak, akiknek a párkapcsolata erősítette fel a tüneteit. Balázs, akinek családjában három generáció óta van jelen a depresszió, egy bántalmazó kapcsolat miatt került az idegösszeomlás szélére. Volt párjával nem sokkal a vírus elterjedése előtt költözött össze, és a kezdeti idill hamar pokollá változott. Az állítása szerint nárcisztikus személyiségzavaros nő többször meglopta, érzelmi terrorban tartotta, és az is megesett, hogy egy szóváltás után kezet emelt rá. Az összezártság felerősítette párja tüneteit. „A külvilág, a rokonok előtt mindig más arcát mutatta, ami sok energiát igényelt tőle. Ez nagyon lefárasztotta, és otthon, ahol nem kellett színészkednie, három-négy nap után robbant” – meséli. A férfi a nehéz időszakban a barátaira sem számíthatott, akik a karanténban „ellustultak” és még jobban eltávolodtak tőle. Némi változást az hozott, amikor elkezdett járni jelenlegi pszichológusához, aki sok mindenre rávilágított, és hatására sikerült kilépnie a mérgező kapcsolatból.

A depressziós betegek közt olyanok is akadnak, akik pozitívan élik meg a jelenlegi helyzet egyes aspektusait.

„A magába forduló, introvertáltabb betegeknek kifejezetten előnyös, hogy kevesebb szociális interakcióban kell részt venniük, mint korábban” – mondja Dr. Kéri Szabolcs. Mások a maszkviselésben fedeztek fel lehetőséget. „Két páciensem is azt vette észre, hogy a maszk takarásában máshogyan is mer viselkedni, például bátrabban megnéz másokat” – említi Leniczki Csilla.

A poszt-Covid-szindrómások 70%-a esik át depresszión

A koronavírus azoknál is előidézhet depressziót, akik korábban nem küzdöttek a mentális betegséggel, ami az úgynevezett poszt-Covid-szindróma egyik tünete. „A koronavíruson átesettek, tehát az összes megbetegedett 30%-ánál jelentkeznek depressziós vagy szorongásosos tünetek” – mondja Dr. Kéri Szabolcs. Ez lehet a betegség lelki és biológiai következménye is. Bár a Covid hatásait jelenleg is vizsgálják, az általánosságban elmondható, hogy egy fertőzés három fő mechanizmussal képes hatni az idegrendszerre. Egyrészt, a szervezetben ilyenkor gyulladásos anyagok, citokinek szabadulnak fel, ami miatt a betegségen átesettek hetekig, akár hónapokig is fáradékonyságot, nehezebb koncentrációt, alacsonyabb energiaszintet, esetleg szorongást tapasztalhatnak. A vírus továbbá károsítja az ereket, megfertőzve az azok falát képező sejteket, emiatt agyi vérellátászavar keletkezhet. A harmadik vitatott, de lehetséges ok, hogy a vírusok közvetlenül az idegsejteket károsítják.

Kép

Kép: Unsplash / Engin Akyurt

A Covid utáni depressziót pszichológiai, szociológiai okok is kiválthatják: sokan gyászolják a koronavírusban elhunyt szeretteiket, mások pedig munkahelyük elvesztése miatt kerültek a padlóra. Istvánnak két hozzátartozója is meghalt a Covidban, neki pedig teljesen legyengítette a szervezetét a vírus. Azóta is annak szövődményével, magas vérnyomással küzd, és még most is elborzadva gondol vissza arra az éjszakára, amikor nem kapott levegőt. „Nem vagyok egy búskomor típus, de ez az év kegyetlen” – vallja a férfi, akit a covidos csoportokban olvasott hírek még jobban lehangolnak.

A fővárosi Nyírő Gyula kórház pszichoterápiás osztályán 2021 áprilisában elsőként létesült Poszt-Covid pszichiátriai és pszichoterápiás ambulancia. Indulása óta hetente 5-10 fő keresi fel az ambulanciát, jelenleg 50-60 beteget kezelnek. A kórház olyanok jelentkezését is várja, akik nem kapták el a koronavírust, de az negatívan befolyásolta az életüket.

Dr. Kéri Szabolcs elmondása alapján a három legjellemzőbb panasz, amivel felkeresik őket, az erős szívdobogásérzés és nehézlégzés, a krónikus fáradtság, valamint az elalvás előtti szorongás.

Utóbbi lehet egzisztenciális szorongás, a fertőzéstől vagy a vírus utóhatásaitól való félelem is, de az is előfordulhat, hogy nincs konkrét tárgya.

Az ambulancián elsősorban pszichoterápiával kezelik a pácienseket, amely során relaxációs technikákat sajátítanak el. Ezek nemcsak a stressz szintjét csökkentik, de a testi tüneteket, például a fájdalomérzetet, a légzési problémákat is enyhítik. A másik alkalmazott módszer a kognitív terápia, amelynek célja testi és pszichés tünetekhez kapcsolódó, nem adaptív gondolkodási mechanizmusok korrigálása. Ilyen a katasztrofizációs gondolkodás, amikor a betegek a vírus leküzdése után is halálos veszélyként érzékelik a járványhelyzetet. A két technikával 30-40%-ban csökkenthetők a tünetek.

Online is működhet a kezelés

Az ambulancia terápiáin online is részt lehet venni. A korábbi korlátozások idején sok pszichológus állt át erre, amiről megoszlik az érintettek véleménye: azoknak, akik tartanak a vírustól, nagyobb biztonságérzetet adott, míg mások, ha tehették, személyesen vettek részt a terápián, amit egy programként éltek meg a beszűkülő lehetőségek közepette. Dr. Kéri Szabolcs szerint teljesértékű pszichoterápiát lehet végezni online is, ha a beteg képes alkalmazkodni és a szakember tudja használni a terápiás eszközöket. Az online átállás Leniczki Csilla munkáját sem befolyásolta számottevően, bár bizonyos eszközöket, mint a Dixit kártya, nehezebben tud alkalmazni.

A szakértők úgy vélik, ha a fertőzésveszély csökkenésével ismét szabadabban tudunk mozogni, a poszt-COVID tünetek is oldódni fognak, a járvány hosszútávú hatásairól viszont egyelőre csak hipotéziseket lehet felállítani.

A nők egészsége

A nőket érintő betegségek (mint az emlőrák és a méhnyakrák) megelőzését hazánkban is fontosnak tartják. A főképp HPV-fertőzés következtében kialakuló méhnyakrák a második leggyakoribb daganatfajta a 15-44 éves nők körében az Európai Unióban, ezért is pozitív, hogy huszonhat országhoz hasonlóan nálunk is van ingyenes HPV elleni védőoltás, amelyet a hetedik osztályos lányok kaphatnak meg. A magyar nők születéskor várható élettartama átlagosan 79,7 év, ezzel egyelőre még épp a középmezőny alatt vagyunk. Az egészségben eltöltött évek várható száma (61,8 év) ugyanakkor megfelel az európai átlagnak. A vizsgált 28 ország között viszont egyedülálló hazánkban az országosan működő védőnői hálózat. Ugyan Belgiumban, Nagy-Britanniában, Dániában és Hollandiában létezik hasonló gondozás, de csak a szülés utáni időszakban vehetik igénybe az édesanyák, illetve a védőnők feladatköre nem terjed ki a várandósgondozásra vagy a szociális feladatokra.

Az anyaság

Magyarország törekszik rá, hogy könnyebbé tegye a szülés körüli időszakot és az anyaságot. A nők 168 napig maradhatnak szülési szabadságon, amit a gyermek hároméves koráig tartó gyermekgondozási szabadság követ. Ilyen hosszú ideig csak hat uniós országban van lehetőségük otthon maradni a szülőknek. A szülés után a tagállamok felében biztosítják a korábbi fizetés 100 százalékának megfelelő összeget, ám ezt lejárta után nem követi újabb juttatás. Idén júliustól már Magyarországon is az addigi bruttó bérük 100 százalékát kapják meg az édesanyák (ez jelenleg a jövedelem 70 százaléka), a fél évig járó csecsemőgondozási díj után pedig gyed és gyes segíti őket.

Diplomás nők

A hazai felsőoktatásban kezd kiegyenlítődni a nemek aránya: az oktatók 41 százaléka, míg a PhD-hallgatók 47,4 százaléka nő (2019-es és 2018-as adatok). A doktoranduszok jelentik a jövő kutatóinak utánpótlását, így a tudományos szektorban is hasonló tendencia várható. Magyarországon a 25-64 év közötti nők nagyjából harmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ma már minden európai országban több nő szerez diplomát, mint férfi – Magyarországon a végzős diplomások 60,4 százaléka nő, ez magasabb, mint az uniós átlag.

Forrás: KINCS

Munkaerőpiac

Magyarországon a 20-64 év közti nők foglalkoztatási rátája 67,6 százalék volt 2019-ben, ezzel Málta után nálunk volt a legnagyobb növekedés 2010 óta. A vezető beosztásban dolgozók 39,4 százaléka nő – ez a szám a listavezető Lettországban 45,8 százalék. A vezető beosztású nők, a női munkanélküliség (3,4 százalék) és a jövedelmi szegénység kockázatnak kitett nők aránya (12,8 százalék) tekintetében is az ötödik legjobb helyen állunk a vizsgált országok között. Az elemzés kiemeli, hogy csupán három országban létezik kifejezetten nőket megcélzó adókedvezmény, ezek közül az egyik Magyarország, ahol a négygyermekes anyák szja-mentességet élveznek.

Közélet

Az Unió országainak nemzeti parlamentjeiben sehol nem éri el a nők aránya az 50 százalékot, 19 országban még a 33 százalékot sem. A 28 ország háromnegyedében a női miniszterek aránya 50 százalék alatti, a kormányok egy­ötödénél pedig 20 százalék alatti. Magyarországon a női parlamenti képviselők aránya mindössze 12,6 százalék, de a női miniszterek száma sem sokkal magasabb (21,4%). Egészen más számokat láthatunk a Kúriában, ahol a magyar nők és férfiak fele-fele arányban képviseltetik magukat. Sőt, a hazai igazságszolgáltatásban a bírók 72 százaléka nő, ezzel messze megelőzve az uniós átlagot. Az adatok azt mutatják, Magyarországon elindult egy pozitív folyamat, és a nők számára elérhető lehetőségek széles tárházának köszönhetően egyre több területen tudnak érvényesülni a nők. 

Készült a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) együttműködésével.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) családtudományi és demográfiai kutatóintézetként a családügyi és családvédelmi intézkedések megalapozása érdekében tevékenykedik azzal a céllal, hogy hazánkban megszülessenek a vágyott gyermekek, javuljon a népesedési helyzet, s a családok erősödjenek és gyarapodjanak.
A KINCS-ről itt olvashat:
www.koppmariaintezet.hu
www.facebook.com/koppmariaintezet

A szerző, a torontói egyetem professzora világsztár: százezrek hallgatják podcastjait, millió követője van a Facebookon, világjáró körútjain – így Budapesten is – lelkes tömeg várta és várja. Elragadtatott méltatói korunk legfontosabb gondolkodójának tartják. 12 szabály az élethez című könyve, amelyet korábban már méltattunk, arról szólt, hogyan kerüljük el a káoszt, újabb műve, amelyet rekordgyorsasággal fordítottak le magyarra, voltaképpen folytatás. Újabb 12 szabály, amelyek segítségével rugalmassá és sokszínűvé tehetjük a rendet, és létrehozhatunk egy olyan világot, amelyben – halandóságunk tudatában is – jól érezhetjük magunkat.

Peterson nem szimpla életvezetési útmutatót ad, minden tézise mögött világnézeti alapvetés rejtőzik, amely szöges ellentétben áll napjaink nyugati gondolkodásával, a posztmodern cinizmus után megjelenő újbaloldal téziseivel.

Ha a transzcendenciát kiiktatjuk az életből, ha új világmegváltó tézisekkel operálunk, vallja a szerző, elvesszük az egyes ember elől is a jó és hasznos élet lehetőségét. 
A kíváncsiság felkeltése érdekében néhány szabályt idézünk a kötetből: „Képzeld el, ki lehetnél, azután csak ezt a célt tartsd szem előtt!; Felejtsd el az ideológiát!; Munkálkodj a legkeményebben legalább egy dolgon, és nézd meg, mi történik!; Próbáld az otthonod egyik szobáját a lehető legszebbé tenni!; Tervezz és dolgozz fáradhatatlanul, hogy fenntartsd a romantikát társas kapcsolatodban!; Szenvedéseid ellenére is légy hálás!” Talán e néhány felszólításból is kiderül, hogy a magyar szöveg meglehetősen idegenül cseng a fülünkben. Így aztán fárasztó az olvasás. Kár. 

Osztovits Ágnes további könyvajánlóit a májusi Képmásban találja. Fizessen elő a lapra!

1. Ezt kell tudnod a kerti komposztálásról:

Tagadhatatlanul itt a tavasz, így az ilyenkor esedékes kerti munkálatok sorába érdemes a komposztálóépítést is felvennünk. A körülbelül 1x1 méteres láda ugyanis a konyhában és a kertben termelődő zöld hulladék jelentős részét felveszi, kevés törődést igényel, azt viszont jócskán meghálálja: méghozzá rendkívül értékes, fekete termőföld formájában. A komposztáló megépítésébe akár magunk is bátran belefoghatunk néhány régi léc és csavar segítségével, de ha ódzkodunk a barkácsolástól, akár online is rendelhetünk az ízlésünknek leginkább megfelelőt.

A kerti komposztáló elhelyezésénél érdemes néhány dologra odafigyelni: a láda se a növények fejlődését, se minket ne akadályozzon (pl. a fűnyírásban). A legjobb a kert egyik, lehetőleg félárnyékos sarka, hogy a ládában készülő humusz véletlenül se száradjon ki a tikkasztó nyári napsütésben. 

2. Ezt kell tudnod a konyhai komposztálásról:

Jó hír, hogy azok is bátran belevághatnak a komposztálásba, akik kertkapcsolat nélküli lakásban élnek! Számukra főként a minikomposztálókat ajánljuk, amelyek elnyelik a konyhai zöldhulladék (pl. krumpli-, répa-, banán- vagy tojáshéj) jelentős részét, és cserébe tápoldatkultúrát vagy kis mennyiségű termőföldet állítanak elő. Pont annyit, ami bőven el tud látni értékes tápanyaggal egy gazdag otthoni ökoszisztémát.

3. Mi kerülhet a komposztba?

A minikomposztálónak természetesen megvan az az előnye, hogy nem kell időnként (akár a téli mínuszokban is) kiruccanni a kertbe kiüríteni az összegyűlt zöldhulladékot, hiszen jó eséllyel ott van a konyhánkban. A kerti komposztálást űzőknek viszont érdemes lehet kinevezni egy edényt, amibe a zöldhulladékot gyűjtik – majd ennek tartalmát borítani a kinti ládába.

A konyhánkban termelődő zöldhulladékok közül a legtöbb nyers zöldség- és gyümölcsdarabokat bátran komposztálhatjuk! Ilyenek a krumpli, a répa, a hagyma, fokhagyma, a banán, a tojás héja, emellett pedig a kávézacc, a leforrázott teafű, az alma- vagy körtecsutka, a leveles zöldségek (pl. retek) nem fogyasztható részei is.

Ezeken túl a ládánk szerencsére a kertben termelődő szerves szemét jelentős részét is felveszi: például a levágott gallyakat, a lenyírt füvet és az összegyűjtött falevelek egy részét is. Arra ugyanakkor érdemes odafigyelni, hogy nagy mennyiségű, azonos típusú zöldhulladék kidobása esetén keverjük át alaposan a humuszt!

Minél többféle alapanyagból készül ugyanis a komposzt, annál hamarabb következik be a természetes mikroorganizmusok által előidézett korhadási folyamat, és annál inkább tápanyagban gazdag lesz a végeredmény.

A ládánk tartalma egyébként egy idő után magától is beindul, de a biztos alapokhoz be lehet szerezni komposzt-alapkultúrát is, amit a szerves hulladék közé kell keverni.

4. Mi NEM kerülhet a komposztba?

Mivel a komposztálási folyamatért felelős mikroorganizmusok zöldhulladékkal táplálkoznak, így értelemszerűen tilos a ládánkba dobni bármiféle nem szerves hulladékot: mint például műanyagot, üveget vagy fémet.
Az élelmiszerhulladékokból a főtt ételek maradéka és a csontok sajnos szintén nem kerületnek a komposztálóba, ahogy a pékáruk és a déli gyümölcsök (pl. citrom, mandarin, narancs) héja sem. Ez utóbbiakat ugyanis rendszerint vegyi anyagokkal kezelik, ami árt a humusz összetételének.

Kép

Kép: Freepik

A kertben termelődő zöldhulladékok esetén a fertőzött növényeket, illetve egyes fák leveleit (pl. diófa) érdemes távoltartani a komposztálótól.

5. Aprítás, öntözés, forgatás!

Mivel a korhadás folyamatát előidéző mikroorganizmusok a kis felületeken jobban megtapadnak, a zöldhulladékot nem árt némiképp felaprítani, mielőtt a komposztálóba helyezzük. Így nemcsak hamarabb jutunk az értékes táptalajhoz, de helyet is spórolunk, hiszen az aprított szerves szemétből több fér el a ládánkban. A krumpli, karalábé vagy répa lehámozott héja tökéletes, de a nagyobb zöldség- és gyümölcsdarabokat is gyorsan fel lehet vágni egy éles kés segítségével.

A komposztáló tartalmának nem szabad kiszáradnia (így a nyári kánikula idején érdemes néha kicsit megöntözni), míg a nagyon nedves állapot sem kedvező, hiszen túl jó táptalajt nyújt a penészgombának. Ezért a beposhadást elkerülendő nem árt két-háromhavonta átforgatni a láda tartalmát!

6. Ápold a növényeket!

Talán meglepő lehet, de a komposztálás az egyik módja annak, hogy a szemétből pénzt csináljunk.

A legnépszerűbb adásvételi felületeken ugyanis hamar belefuthatunk olyan hirdetésekbe, amelyekben lelkes hobbikertészek árulják a saját készítésű humuszukat vagy tápoldatukat. A folyamat már csak ezért is az egyik legjobb üzlet a természettel: a szükségszerűen termelődő zöldhulladékunkért cserébe ugyanis rendkívül értékes, tápanyagban gazdag „fekete arannyal” ajándékoz meg, amelyet a növényeink is meghálálnak.

A gondosan kezelt komposztból körülbelül egy év leforgása alatt lesz sötétbarna (gyakran szinte fekete), szagtalan és porhanyós föld, amellyel javíthatjuk a kerti talaj termőképességét, illetve a szobanövények cserepébe is belekeverhetjük. A legegyszerűbb megoldás pedig természetesen az, ha közvetlenül a komposztládába, az átforgatott humusz tetejére ültetünk termőnövényeket (pl. dinnye, tök, eper) vagy épp virágokat.

De mit is jelentenek ezek a betűk? Az ASMR négy angol szó (Autonomous Sensory Meridian Response) rövidítése. Magyarul: Autonóm Szenzoros Meridián Válasz. Igaz, ezzel még nem vagyunk beljebb. De ha azt írom, ezeknek a videóknak a szereplői suttognak, szöszmötölnek, percekig simogatnak például egy bársonyos anyagot, vagy halkan lapozgatnak egy könyvet, talán jobban megértjük, miről van szó.

A finom, ismétlődő hangokra ugyanis sokan megnyugvással, elalvással „válaszolnak.”

A videók között akadnak amatőr próbálkozások is. Hiszen az, ha valaki összevissza zörög egy papírral a kamera előtt, vagy sületlenségeket suttog egy mikrofonba, nem az ASMR-alkotások csúcsa. Ugyanakkor vannak, akik igazán magas szintre emelték ezt a tevékenységet.

Egy angol pszichológusnő például szertartásosan megkomponált relaxációs videókat készít. Ő egyébként kezdetben teljesen „normális” szakmai előadásokat tartott a neten, de ezekkel nem aratott nagy sikert. Majd felfedezte az ASMR-t (és a piaci rést), és azóta százezrek figyelik minden gyertyagyújtását, suttogva előadott szorongásoldó bölcsességét. Egy Amerikában élő, kedves mosolyú kínai lány szintén a profik közé tartozik. Legszebb videói azok, amelyekbe beleszővi hazája kultúráját. Megesik, hogy egy írásjelet fél óráig fest vagy rajzol. Nagyon népszerűek a kosztümös videók. És természetesen néhány honfitársunk alkotása is figyelemre méltó.

Először 2007-ben a Steady Health nevű egészéges életmódra szakosodott portálon írtak arról, hogy egyesek bizonyos finom neszek hallgatása után a fejbőrükön kellemes bizsergést éreznek, ellazulnak, elalszanak. Az első ASMR-videók egy évtizede kerültek föl a világhálóra. Népszerűségük pedig azóta csak nőtt. Sőt, ma már ideggyógyászok, pszichológusok, pszichiáterek is kutatják a jelenséget. A szakemberek egyrészt azt vizsgálják, hogy miképp lehetne a terápiákba beépíteni ezt a tapasztalatot, hiszen sokan számolnak be arról, hogy amióta ezekre a videókra alszanak el, azóta nem kell altatót szedniük. Másrészt azt szeretnék megérteni, vajon mi a neurológiai háttere annak, hogy vannak, akikre nyugtatóan, míg másokra egyáltalán nem hatnak ezek a finom neszek. Sőt, akadnak olyanok is, akiket kifejezetten idegesítenek ezek a szöszmötölések.

A fentiekkel szoros rokonságot mutatnak a természet neszeit megörökítő videók. Ezekből szintén számtalan található a neten. Elég csak beírni például az angol rain szót az ASMR betűkkel, és órákig tartó csendes vagy éppen viharos esőzéseknek lehetünk tanúi.

Az egyik kedvencemben egy nyáresti kert látható, ahol órákon át zuhog az eső, amit békakuruttyolás és tücsökciripelés kísér. Időnként még egy bagoly is megszólal.

A finom emberi és természeti hangok hatásaival foglalkozó szakemberek munkája fontos és hasznos. Ugyanakkor mindannyian sejtjük, nincs itt nagy ördöngösség, még ha a neurológiai mélységekkel nem is vagyunk tisztában. Az sem meglepő, hogy ezek a videók épp a karanténidőszakban váltak igazán népszerűvé. Hiszen társas és természeti lények vagyunk, és legtöbbünket egy másik ember szelíd közelsége, hangja, illetve az eső, a tűz, a víz lágy neszei nyugtatnak meg. A 21. század magányos betonbörtöneiből pedig ki ne vágyna minderre! Ezek a felvételek egyszerre adnak megnyugvást és valamiféle közösségi élményt. Hiszen az ASMR-videókban nemcsak a youtuber van jelen, hanem sok lelkes kommentelő is, akik aztán együtt alszanak el egy nagy nyáresti, idegeket nyugtató virtuális esőben.

De vigyázat, hiszen ahogyan illúzió itt a természet vagy a másik ember közelsége, úgy illúzió az is, hogy ez pihentető alvás volna, és nem egy újabb függés a kütyütől még éjszaka is. Ráadásul az elektroszmog kellős közepén. Az ASMR-videók között valóban találunk lenyűgözően szépet, művészit és meditatívat. Rossz alvóként pedig tapasztalatból írom, segítenek. Ugyanakkor, mint általában a mesterséges szerek, hiszen ezek is azok, csak egy darabig hatnak. Sőt, egy idő után még fáradtabban ébred tőlük az ember.

Jobb és egészségesebb „visszatanulni” a csendben elalvást különböző mankók nélkül.

Még akkor is, ha ehhez több idő és nagyobb türelem szükségeltetik. Ahogyan egy hozzászóló írta az egyik, egyébként remek ASMR-videó alá, kissé lehűtve az ottani lelkes társaságot: „Emberek, előbb ébredjetek fel, és találjátok meg újra a valóságot. Jó utat, jó éjszakát!”