Minden harmadik falat ételünk a méheknek köszönhető – Mi is megvédhetjük a vadméheket!

Két méhek napja is van, a magyart, április 30-át már majdnem három évtizede ünnepeljük. Néhány éve az ENSZ világnapot szentelt a méhek ügyének, így május 20. lett a méhek világnapja. Mindkettő célja, hogy tavasszal, amikor zsonganak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon, és az emberek már javában dolgoznak a kertekben, felhívják a figyelmet a szorgos kis rovarokra. Nap mint nap találkozunk velük, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre csak ritkán gondolunk. Pedig az első, 27 évvel ezelőtti méhek napja környezeti állapotához képest alaposan romlott a helyzet minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nemcsak hazánkban, hanem Európában és világszerte is tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Egy friss tanulmány szerint a Földön élő rovarfajok 40%-ának csökken az egyedszáma, harmaduk mára veszélyeztetetté vált. Az elmúlt 25–30 évben a rovarok össztömege évente 2,5%-kal csökkent, és ha ez ilyen ütemben folytatódik tovább, egy évszázadon belül teljesen eltűnhetnek a Föld színéről. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen.

A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméhfajok beporzásától.

Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot termelnek nekünk a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Kevesen tudják, de a kávé, kakaó, a vanília sem teremne, és az állatok takarmányozására szánt növények (lucerna, herefélék) megporzása sem történne meg méhek nélkül. Hiányuk már húsba vágó probléma egyes országokban: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd dollárt költ a megporzás támogatására. A méhészek munkája tehát nemcsak saját kereskedelmi érdeküket szolgálja, hanem mindenki számára alapvető fontosságú, hiszen ők azon dolgoznak, hogy minden évben azonos számú méhcsaláddal tudjanak termelni úgy, hogy egy család egy-két évnél nem él tovább.

Tennünk kell a méhek védelméért, mert számuk csökkenésével az élelmiszer-ellátás is nagy bajba kerülhet. Bárki, aki szereti a természetet és elismeri a házi- és a vadméhek lenyűgöző munkáját, tud tenni fennmaradásukért. Csak több figyelmet és egy kis energia- és anyagi ráfordítást igényel, hogy a környezetünket komfortosabbá tegyük a méhek számára.

Mit tehetünk a méhekért?

Méhbarát balkon, virágoskert vagy méhlegelő

A hazai méhek élettere is csökken. Igaz, hogy a repce, akác és napraforgó – a három fő mézelő növény – területe nőtt, de ezek csak háromszor 10 napig virágoznak egy évben. A maradék öt hónapban alig-alig találnak a méhek természetes virágport és nektárt. A méheknek nagy segítséget jelentenek az erkélyeken balkonládákba ültetett, virágport adó növények. Aki kertes házban lakik, alakítson ki néhány négyzetméteren „méhbarát kiskertet”: ültessünk olyan virágzó növényeket, amelyek szebbé, harmonikusabbá varázsolják életterünket, és egyben életteret, táplálékot biztosítanak a méhek számára! Egy környezetünkben elültetett mézelő, virágport adó fa is hasznos segítség a méheknek. Aki pedig vidéken nagyobb földterülettel rendelkezik, nagy szolgálatot tehet a méheknek, ha virágzó rétet hagy nekik, nem irtja ki az útszéli gyomokat.

Kép

Kép: Freepik

Általános érvényű szabály, hogy nagyon óvatosan bánjunk a gyomirtó szerekkel, virágzó növények közelében eleve ne használjunk ilyeneket, de közvetett hatásukban is a méhek pusztulását okozhatják.

A beporzó rovarok számára a legínségesebb időszak hazánkban július és augusztus, tehát azokkal a növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk, amelyek ebben az időszakban virágzanak.

Segítsünk a méheken, hiszen ők is segítenek nekünk!

Felsorolunk néhány mézelő és virágport adó, a méhek táplálékául szolgáló növényt, amelyek faiskolákban, kertészetekben könnyen beszerezhetők.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által ajánlott „méhbarát” növények:
Fák:
Szelídgesztenye (Castanea sativa) – virágzási idő: június–július
Hársfélék (Tilia cordata/Tilia platyphyllos/Tilia tomentosa) – június–július
Evódia/Kínai mézesfa (Evodia hupehensis) – július–augusztus
Japánakác (Sophora japonica) – július–augusztus
Bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata) – június–július
Cserjék
Nyári orgona (Buddleja) – június–szeptember
Kékszakáll (Caryopteris) – augusztus–szeptember
Sudárzsálya (Perovskia) – augusztus–szeptember
Évelő virágos növények
Kasvirág (Echinacea) – július–szeptember
Levendula (Lavandula angustifolia) – június–július
Szarkaláb (Delphinium) – június–szeptember
Csillagfürt (Lupinus) – május–július
Veronika (Veronica) – június–augusztus
Gyógy- és fűszernövények
Menta (Mentha) – július - szeptember
Oregánó (Origanum) – július–augusztus
Zsálya (Salvia) – június–szeptember
Izsóp (Hyssopus) – június–augusztus
Ánizsizsóp (Agastache foeniculum) – július–szeptember

Készítsen méhhotelt!

A háziméh és a darázs csípése kellemetlen lehet, ám a magányosan lakó vadméhek szelídek, nem veszélyesek. Az ő szaporodásukat segíthetjük méhszálló készítésével. Ehhez elegendő, ha néhány lyukacsos téglát helyezünk esőtől viszonylag védett, de legalább fél napon át napsütötte helyre. Ha egy farönkbe különböző vastagságú fúrókkal lyukakat fúrunk, és kihelyezzük, hamarosan birtokba veszik a beporzó rovarok. A foglalt lakások gyakori jele, hogy betapasztják a bejáratot, így a lerakott peték nyugodtan fejlődhetnek. A kirepült rovarok után érdemes a lyukakat évente kissé kitisztogatni, hogy készen várja az új lakókat.

Itt láthatja, mi zajlik a méhlakásokban, hogyan fejlődik a lárvából báb, majd rovar.

Profi barkácsolóknak ajánljuk az ötcsillagos rovarhotel készítési fortélyait.

Aláírásgyűjtés indult az Európai Unió méhbarát mezőgazdasági átalakítása céljából. Itt csatlakozhat, ha fontosnak tartja a célkitűzést:
https://mtvsz.hu/peticiok/mentsuk-meg-a-meheket-es-a-gazdakat

A cikk az Agrármarketing Centrum sajtóanyagának felhasználásával készült.