A termőtalaj olyan, mint a persely: amit kiveszünk belőle, azt előbb-utóbb vissza is kell tenni, különben kiürül. A növénytermesztés kémiai értelemben a termőtalaj anyagraktárainak folyamatos kipakolását jelenti, a komposzt visszajuttatása pedig a kivett anyagok pótlását. Gyakorlatilag minden növényi eredetű háztartási hulladék komposztálható, a kávézacc például önmagában, mint nitrogénforrás és mint komposzt-alapanyag is használható. Eközben pedig a komposztálás hozzájárul a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez, és ezzel a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez is*.

A komposztálás könnyen megtanulható, és nem csak a kertes házban élők kiváltsága: kapni és készíteni is lehet olyan kézi komposztálókat, amelyek akár egy kis belvárosi lakásban is komfortos, szagtalan megoldást jelentenek (a képződött komposztot pedig kert híján virágládában, a ház előtti virágágyásban vagy egy közeli parkban is elhelyezhetjük). Egy köbméter szerves háztartási hulladék kezelése 450 kilogramm üvegházgáz-termeléssel jár, komposztálással viszont ez az érték nullára redukálható.

A komposztálás lényege, hogy szerves, főképp növényi hulladékból egy tápanyagokban gazdag humuszos közeg képződik a korhadásnak nevezett lebontó folyamatok révén, mikroorganizmusok segítségével. A komposztba nem kerülhet állati eredetű maradék (kivéve a tojáshéjat), beteg növényi rész és semmilyen nem szerves hulladék. Fontos a humuszképződés szempontjából a komposzt nedvesen tartása, illetve – a komposztálási folyamat időigényének csökkentése végett – az időnkénti átforgatása is. Aki sem a kertben, sem az otthona falai között nem tudja megoldani a komposztálást, használhatja erre a célra az egyre elterjedtebb közösségi komposztálókat is.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

A cikk a Képmás magazin Hat hungarikum sorozata részeként jelent meg. A cimbalomról szóló, kapcsolódó novellát a Képmás magazin 2022. februári lapszámában találja.
A sorozat többi darabját itt olvashatja el: Hungarikum sorozat.

A cikk megjelenését támogatta:

Már jó egy hete véget ért a pekingi téli olimpia, itthon azonban nem csillapodik a Liu testvérek iránti rajongás, két hét alatt sztárok lettek nálunk a fiúk. Gyermekeim végigdrukkolták az összes rövid pályás gyorskorcsolya-versenyt, amit csak volt alkalmunk megnézni, különösen azokat, amelyeken a Liu testvérek is indultak.

Olyan hatással voltak rájuk, mint más sportoló vagy ismert ember még soha.

Nappalink korcsolyapályává változott az elmúlt időszakban, a gyerekek benti csúszós papucsban rótták a köröket, egyéni és váltóversenyeket rendeztek. Még arra is odafigyeltek, hogy a kanyarban kellőképpen bedőljenek, és letegyék a kezüket. Én mindeközben aggódtam rendesen, nehogy bármelyikük nekivágódjon a teraszajtónak, és hirtelen a kertben találja magát.

Ahogy fél füllel hallgattam a versenyeiket, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egyezkednek: „Most te fogsz nyerni, segítek, hogy senki ne tudjon megelőzni! A következő körben pedig fordítva lesz, a Liu testvérek is mindig segítik egymást!”

A futam végén a lányom hatalmas ovációval fogadta öccse győzelmét, az égbe emelte őt, és hangosan kiabálta: „Bajnok vagy, te nyertél, büszke vagyok rád!”.

A fiam meg csimpaszkodott a nyakába, és puszilgatta összevissza. Úgy tűnik, a Liu testvérek pozitív példája nagyobb hatással volt rájuk, mint bármelyik testvéri szeretetről szóló példabeszédem.

A Liu fivérek ugyanis megmutatták a pekingi olimpián, hogy nemcsak kiváló sportolók, hanem nagyszerű emberek és irigylésre méltóan jó testvérek is, akik képesek felállni bármilyen nehézség és kudarc után, s egymást motiválva, segítve óriási teljesítményre képesek. Pedig nem indult könnyen nekik az ötkarikás játék. Shaoang, becenevén Ádó, röviddel a kiutazása előtt koronavírusos lett, így sokáig kérdéses volt, hogy egyáltalán részt vehet-e az olimpián. A sort Shaolin Sándor, vagyis Sanyi követte kizárásával az 1000 méteres verseny döntőjéből, megfosztva az aranyéremtől, aminek következtében öccse a harmadik helyen végzett, bronzérmes lett. Majd egy elrontott váltás miatt nem került döntőbe a címvédő férfi váltó. Végül Ádó egyéni aranyérmet szerzett 500 méteren, ami az összes addigi kudarcot, nehézséget egy szempillantás alatt orvosolta.

Sanyi torkaszakadtából kiabálva drukkolta végig a döntőt.

A győzelem után zokogva ugrott öccse nyakába, majd könnyeivel küszködve a következőt nyilatkozta: „Én vagyok a világ legboldogabb bátyja! Jobban örülök, mintha én nyertem volna!”

Nekem ezek voltak a téli olimpia legszebb pillanatai. Összeszorult a szívem, és arra gondoltam, valamit nagyon jól csinálhattak a Liu testvérek szülei, majd rögtön az jutott eszembe, vajon sikerül-e nekünk is úgy nevelnünk a gyermekeinket, hogy ilyen jó testvérek legyenek felnőttkorukban is, hogy ilyen szeretettel, odaadással forduljanak egymás felé. Igyekszünk mindent megtenni ennek érdekében, de úgy tűnik, a külső példa – ahogy a nappalinkban zajló gyorskorcsolya-versenyek is mutatják – nagyobb hatással van rájuk. Úgyhogy köszönöm a Liu fivéreknek, hogy nemcsak sportolókként, hanem testvérekként is példát mutattak gyermekeimnek, sőt remélem, gyermekek millióinak szerte a világon!

A történelem során a politika számtalanszor hatott a női és férfidivat alakulására. Így volt ez a 19. századi Magyarországon is, ahol már 1830-ban, V. Ferdinánd koronázási ünnepségén nagy feltűnést keltett, hogy a főrendűek nemzeti díszruhában jelentek meg.

Ettől a dátumtól számítják a díszmagyar viselet elterjedését. Ezzel mutatták ki a magyar nemesség tagjai elkülönülésüket az osztrák udvartól a passzív ellenállás éveiben.

Deák Ferenc tanácsára magánéletükben ápolták a magyar hagyományokat és az anyanyelvet, s a családi eseményeken, például esküvőkön, zártkörű estélyeken, valamint a hivatalos programokon, udvari fogadásokon és bálokon egyformán viselték a női és férfi díszmagyart.

Kötény és fátyol

A női öltözet felsőrésze egy pruszlikból, azaz szűk, testhezálló, elöl fűzős mellényből, valamint egy buggyos, fehér ingvállból állt. Ehhez illeszkedett a nagy, uszályos szoknya, amely általában hímzéssel díszített, drága, nehéz selyemanyagból készült. Jellegzetes kiegészítője volt a ruhának a kötény és a fátyol is, általában tüllből vagy csipkéből. Az arisztokratákét többnyire arany és ezüst szálakból hímzett virágokkal, indákkal díszítették. A férjezett asszonyok csipkefőkötőt viseltek, ehhez rögzítették drágaköves csatokkal a fátylat, amely két részből állt, az egyiket a bal vállukon átvetették, a másik hátul a derekukig ért. A hajadonok bársonyból és virágokból, gyöngyökből és drágakövekből készült koszorút illesztettek a fejükre.

Dolmány és sarkantyús csizma

A férfiak díszmagyarja arannyal vagy ezüsttel zsinórozott színes bársonydolmányból, szőrmével szegett mentéből, testhez simuló nadrágból, finom bőrből készített sarkantyús csizmából, ékkövekkel kirakott övből, kard- és mentekötőből, valamint sas- vagy kócsagtollas süvegből állt. A korszak híres történelmi alakjai is gyakran ebben az öltözetben festették vagy fotóztatták le magukat. Így ma is megtekinthetjük a képeken Széchenyi Istvánt, Andrássy Gyulát vagy Jókai Mórt díszmagyarban.

Kép

Benczúr Gyula: Andrássy Géza portréja

Nők talpig díszben és gyémántban

Andrássy Gyula miniszterelnök gyermekei mellé egy angol nevelőnő, Mary Elizabeth Stevens került, aki a haza írt leveleiben mindig örömmel részletezte, mit viselnek a nők és a férfiak a magyar falvakban, valamint a kastélyokban, az úri körökben.

Leveleit olvasva rádöbbenhetünk, hogy a 150 évvel korábban élt emberek valójában milyen hasonlóan éreztek, álmodoztak, mint mi, és bizony egy akkori fiatal nő életében ugyanolyan fontos szerepet játszott az öltözködés, mint ma.

Mary nagy lelkesedéssel ecsetelte a családjának, hogy a Pesti Vigadóban rendezett bálra milyen toalettben mehetett el, és mindig ámulattal írta le az Andrássyak díszmagyar ruháit is. Andrássy Gyula édesanyja például egy esküvőre zöld selyemruhát vett fel fehér csipkeköténnyel, gyémántnyaklánccal és gyémántkarkötővel, fehér csipkefőkötővel, amelyhez gyémántos csat rögzítette a fehér fátylat. Andrássy Gyula felesége, Katinka pedig 1866 januárjában a császári pár, Ferenc József és Erzsébet hivatalos látogatásán egy fehér moáréselyem ruhában mutatkozott be a császárnénak Budán. Az öltözéket fekete csipke díszítette, és a hozzá készült csipkekötény is fekete volt. A pruszlikján gyémántos csatok, a fején gyémántos korona csillogott három smaragddal, ennek egyik oldaláról hullott le a fekete fátyol, amely hátul csaknem a földig ért. A szoknyája nehéz, négy méteres uszállyal végződött, hiszen ez a hossz volt akkoriban az előírás. Katinka nem csak a ruhájával aratott sikert a fogadáson, a császárné – aki akkor már tudott magyarul, és ezen a nyelven szólalt meg – vele beszélgetett a leghosszabban. Érdeklődött a gyermekei felől, és arról, mikor járt Bécsben.

Pompa a koronázáson

A díszmagyar ruha kapta a főszerepet 1867-ben, a koronázási ünnepségeken is, amikor a részt vevő magyar arisztokraták, sőt maga Ferenc József és Erzsébet is díszmagyarba öltözött. Az angol nevelőnő haza írt leveleiből és korabeli újságok tudósításából is tudhatjuk, milyen drága ruhakölteményekben jelentek meg a vendégek. Felsorakoztak a királyi testőrség lovasezredei a vár és a Mátyás-templom között, és mögöttük díszes polgárok álltak sorfalat. A pesti polgárok kék-fehérben tündököltek, a vállukon prémmel szegett bársonyköpenyt vetettek át, a kezükben tartott prémes kalapról pedig tollak lengedeztek. Még a nyeregtartóik is ezüsttel szegett kék anyagból készültek. A polgárok ruhája azonban meg sem közelítette a mágnások pompáját. Wenckheim báró kalapján a tollbokréta formájú ékszerről hatalmas smaragdok csüngtek, míg Esterházy hercegnek a lószerszáma és a nyeregtartója is csupa drágakő volt.

Természetesen nem maradhatott el mögöttük Ferenc József és Erzsébet királyné sem.

Sisi már a házasságkötésekor kapott egy díszmagyart, amelyet nagyon szeretett, sokszor viselt a hivatalos magyar programokon és bécsi eseményeken is, 1866 januárjában pedig már új díszmagyarban fogadta a magyar küldöttséget.

A koronázásra azonban olyan öltözéket kellett felvennie, amelyet addig még nem hordott, így ezüstszálakkal hímzett orgonavirágmintás szoknyát, kötényt és fátylat varratott magának Brüsszelben. Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem? című könyvében olvashatjuk, hogy Erzsébet nem akarta megterhelni az udvari kincstárat, ezért az alkalomhoz képest ez a ruha nem volt túlságosan drága, körülbelül ötezer frankba került. Ám amikor megtudta, hogy kísérői, a tizenkét magyar palotahölgy milyen pompás toalettekkel készülnek, és többük ezüstszállal, míg Majláth Györgyné, az országbíró felesége aranyszállal hímzett ruhát fog viselni, neki is át kellett gondolnia, mivel tudná felékesíteni magát, hiszen nem lett volna illendő, hogy a hölgyeinél kevésbé drága és ragyogó ruhakölteményben jelenjen meg. Így az ékszereiből kiszedette a gyémántokat, és átvarratta azokat a ruhájára, az orgonavirágok közepébe. A végeredmény egy több ezer gyémánttól csillogó öltözet lett.

Kép

Ferenczy Ida a millenium alkalmával

Mi is megnézhetjük a díszruhákat

Erzsébet királyné koronázási díszmagyarját mi is megcsodálhatjuk Czédly Mónika ruhatervezőnek köszönhetően, aki 2017. június 8-ára, a koronázás évfordulójára készítette el az eddigi legeredetibb, legpontosabb másolatát az öltözéknek. Igazi, kézzel vert csipke díszíti, amelyen egy teljes évig, napi nyolc órában dolgozott Túrós Istvánné csipkeverő.

A rekonstrukción több mint 4000 darab Swarovski kristállyal helyettesítették a briliánsokat, a felső részen pedig valódi igazgyöngyök csillognak.

A ruhát kiállították már külföldön és hazánkban is több városban. Legközelebb Szombathelyen tekinthetjük meg Czédly Mónika munkáit, köztük Erzsébet királyné első, 1854-es díszmagyarjáról készült másolatát, valamint a Wagner Sándor-festmény alapján készült díszmagyart, amelynek a felső része megegyezik a koronázási ruha felsőjével. A Sisi királyné feketén-fehéren című tárlat március 24-től augusztus 28-ig látogatható a Savaria Múzeumban. Ausztriában pedig április 8-án a Halbturni kastélyban nyílik egy nagy kiállítás Erzsébet királynéról, ahol a ruhatervező több mint húsz ruharekonstrukciójával találkozhatunk, köztük az összes díszmagyarral. Sőt látható lesz Sisi udvarhölgyének, Ferenczy Idának az 1896-ra, a Millenniumi ünnepségekre átalakított díszmagyarja is, amelyet szintén Czédly Mónika álmodott újra.

A fent említett Majláth Györgyné, született Prandau-Hilleprand Stefánia koronázáson viselt, aranyozott ruháját pedig eredetiben csodálhatják meg az érdeklődők az Ars et Virtus kiállításon Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A március 15-ig látogatható tárlaton ez a 19. századi női díszruha az egyik leglátványosabb műtárgy. Aki személyesen nem tud ellátogatni a programra, otthonról, virtuálisan is megtekintheti a ruhát itt.

Forrás:
Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában
Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné és a magyarok – Barátság vagy szerelem?
Podhorányi Zsolt: Dámák a kastélyban
Stevens, Mary Elizabeth: Levelek az Andrássy-házból (1864-1869) – Egy angol nevelőnő levelei
Wéber Anikó: Az ellenállók vezére

„Alapesetben, ha az ember külföldre, EU-s országba utazik a háziállatával, szükség van európai uniós állatútlevélre. Ez az útlevél tartalmazza a kedvtelésből tartott állat leírását és adatait, a veszettség elleni védőoltásokkal kapcsolatos feljegyzéseket, valamint a tulajdonos és az útlevelet kiállító állatorvos elérhetőségét.

Kutya, macska és vadászgörény számára bármely, engedéllyel rendelkező állatorvos kiállíthat európai kisállatútlevelet. Az útlevél a kedvtelésből tartott állat teljes élettartama alatt használható, amennyiben kedvencünk rendelkezik érvényes veszettség elleni védőoltással.

Veszettség ellen a három hónaposnál idősebb állatokat – ez alatt most a kutyát és a macskát értem – lehet beoltani. Az első veszettség elleni oltás féléves érvényességű, a második (és az azt követő) oltások egyéves érvényességűek.” – tudjuk meg az utaztatás legfontosabb feltételeit.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az útlevél csakis akkor érvényes, ha van érvényes veszettség elleni oltás. Amennyiben az állatnak nincs érvényes veszettség elleni oltása (akár azért, mert ez az első oltása, vagy mert az előző oltás már lejárt), az oltást követő 21. naptól lesz érvényes az útlevél. Amennyiben az oltást úgy kapja meg az állat, hogy az előző oltás még érvényes (tehát első oltás esetében 6 hónapon, minden további esetén 1 éven belül), akkor az útlevél érvényessége folytonos marad – ez esetben nincs 21 napos várakozási idő.

A háború miatt elnézőbbek a kisállatútlevél nélkül érkezőkkel

Az elmúlt napokban sokan érkeztek Ukrajnából állatútlevél, chip, oltás nélkül – ők nem léphették át a határt társállataikkal*. A rendhagyó helyzetre való tekintettel az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége közleményt adott ki.

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos rendelkezése szerint a gördülékeny beléptetés érdekében elegendő egy egyszerűsített regisztrációs nyomtatvány kitöltése az okmányok helyett.

Ez, amellett, hogy biztosítja az állatok nyomonkövethetőségét, egyben vállalás is, hogy a tulajdonos/gazdi a lehető legrövidebb időn belül pótolja a hiányosságokat.

Hogyan készüljünk fel arra, ha – kisállatunkkal együtt – egyszer esetleg nekünk is menekülnünk kell?

Dr. Révész Levente szerint a legjobb, ha bekészítünk a szekrénybe egy útra kész hordozót és egy a kisállat számára nélkülözhetetlen dolgokat tartalmazó hátizsákot, benne pelenkát, takarót, hámot, szájkosarat, kisebb tálakat és itatót, állateledelt. Amennyiben az állat gyógyszert szed, akkor a gyógyszereit is tegyük be, s ne feledkezzünk meg a már említett útlevélről és/vagy oltási könyvről se. Ha állandó kezelés alatt áll az állat, mert például krónikus betegsége van, vigyük magunkkal az ezzel kapcsolatos egészségügyi dokumentumokat is.

Hám, póráz, hordozó

A hám vagy a póráz előnye, hogy a macska szabadabban mozoghat benne, nincs bezárva, el tudja végezni a kis- és nagy dolgát akár az utcán is, de háborús időben nem a legjobb alternatíva, ugyanis, ha az állat megijed, kitépheti magát a gazdája kezéből, és a hámból is. Az állatorvos inkább a hordozót ajánlja, abból is a műanyagból készült változatot, mert a merevsége miatt ez pluszvédelmet ad a macskának vagy kutyának. „A hordozóba tegyünk puha ruhát, takarót vagy törülközőt, erre pedig egy pelenkát” – javasolja.

A túlélés elsőbbséget élvez az állat komfortjával szemben

Elég csak a tűzijátékra gondolni, és tudjuk, mekkora traumát jelenthet az állatoknak a zaj, hát még a lövésekkel és a robbantásokkal járó hanghatások!

A zajoktól és az erős fényektől megrémülő állatok ilyenkor kétségbeesetten keresik a menekülés lehetőségét, előfordul, hogy félelmükben elszöknek, kitépik magukat a gazdájuk kezéből.

„Léteznek már kutyák és macskák részére kifejlesztett nyugtatók, de az állat számára legmegfelelőbb készítmény kiválasztásában a gazdák feltétlenül kérjék ki állatorvosuk segítségét! A macskák például fokozottan érzékenyek a stresszre, olyannyira, hogy húgyúti betegségek is kialakulhatnak náluk emiatt, mégis azt kell mondanom, egy háború esetén félre kell tenni, mennyire zavarja kedvencünket a zaj vagy a megváltozott életkörülmény. Ilyenkor a fő szempont az együtt menekülés, a túlélés. Bízzunk és reménykedjünk abban, hogy Magyarországon soha nem lesz szükség ilyesmire, de jobb felkészülni, mint megijedni” – véli az állatorvos.

*Sajnos nem csak kutyákat, macskákat és vadászgörényeket érint a kialakult helyzet – sokan a lovaiknak biztosítanának helyet, és egyes ukrán gazdák már felvették a kapcsolatot a kijevi díszmadártenyésztő egyesületekkel, hogy szükség esetén segítsenek a házi kedvencek ellátásában, illetve evakuálásában.
Az Magyar Állatvédők Országos Szervezete és több karitatív szervezet, köztük állatmentők is felajánlották a segítségüket, s gyűjtést szerveznek az ukrán menekültek házi kedvenceinek megsegítésére. Amennyiben Te is támogatnád a határon túlról érkező kisállatokat, keresd fel a Szövetség Facebook oldalát.
Adományodat (száraztáp, konzerv, alom, szemeteszsák, pléd, fekhely, lapát, partvis) a Lima Pub & Hostelben (Győr, Arany János utca 11.) is elhelyezheted 2022.03.02-tól 03.26-ig. Bővebb információért kattints IDE!

Eleve ellenszélben indult

Körmöczy Zsuzsa még pöttöm kislány volt, amikor először fogott a kezébe teniszütőt. A sportos, apró, de szívós kislány ösztönösen szerette a labdajátékokat. Először a futball-labdát rugdosta lelkesen, azonban az 1930-as években még elképzelhetetlen volt, hogy egy lány focizzon. A teniszt egy balatonföldvári nyaraláson fedezte fel, amikor kilencesztendős volt, és saját leírása szerint még a hálót sem érte fel. Kijárt mindennap a pályára, és figyelte a teniszezőket, a nyaralójukban pedig kézzel ütögette a labdát. Egy kölcsönütővel beállt más gyerekekkel gyakorolni, míg egy nap észrevette őt a földvári edző, Zeitler János, aki megdöbbent a kislány tehetségén.

A tréner azonnal felkereste az édesapát, Székely-Körmöczy Sándort, és kérte, hogy hadd oktassa a lányt, mert ahogy mondta: „Kérem, vétek lenne Zsuzsikát nem taníttatni. Ebből a kislányból világhírű bajnoknő lesz.”

Így kezdődött Körmöczy Zsuzsa teniszkarrierje.

A kislány alig néhány hónappal később már el is indult első versenyén, ahol bár veszített, nagy feltűnést keltett az ügyességével. Mindenki a saját klubjába szerette volna őt igazolni. Miközben a tenyereseket és fonákokat gyakorolta a nyári szezon alatt, télen vívott, amiben szintén nagyon tehetséges volt. 1933-at írt a naptár, és Zsuzsi nem tudhatta, hogy abban az évben, amikor ő teniszezni kezdett, hatalomra jutott Adolf Hitler, akinek sötét árnyéka az ő életét is be fogja borítani.

Első nagy győzelmét, amely mindenki számára nyilvánvalóvá tette a tehetségét, mindössze 13 és fél évesen érte el. Ekkor ugyanis hatalmas küzdelemben legyőzte az amerikai ranglista harmadik helyezettjét, egy igazi világklasszist. De hiába jöttek a sikerek, a Magyar Tenisz Szövetség akkori vezetői nem akarták engedni, hogy válogatott legyen. Azt állították, túl fiatal és gyenge. A szövetség által rendelt orvos megállapította, hogy „szívproblémája van”, és eltiltották a játéktól. Egy híres orvosprofesszor, aki ismerte az édesapját, azonban nem talált problémát a kislány kórképén, és vállalta érte a felelősséget. Így hosszas küzdelem után Körmöczy 1938-ban válogatott lett. Bár nem írja a könyvében, sokan úgy gondolják, ahogy vele bántak, az zsidó származása következménye lehetett.

Kép

(Balról) Körmöczy Zsuzsa, Peterdy Márta, Gertruda Volkmer és Jadwiga Jędrzejowska 1938-ban

A tenisz az akkori úri elit kiváltsága volt, és a növekvő zsidógyűlölet közepette a szövetség valószínűleg nem nézte jó szemmel, hogy a magyar tenisz legnagyobb reménysége egy zsidó kislány.

Ekkor már hatályba lépett az első zsidótörvény.

Édesapja elvesztése és a sötét felhők

A tizenöt éves Zsuzsi 1939-ben még nem érezhette a háború szelét, számára ez az esztendő a felfedezések éve volt. Ekkor járt először a francia Riviérán, ahol gyönyörű környezetben tartották a legendás monte-carlói versenyt. A lány saját leírása szerint ekkor döntötte el, hogy egy nap megnyeri a versenyt, majd továbbutaztak Angliába, ahol megismerkedett a fűborítású pályával. Az édesapja megszervezte, hogy Angliában maradjanak, mert félt, hogy mi vár rájuk Magyarországon, azonban a lánynak szörnyű honvágya volt. Körmöczy Zsuzsa lánya egy televíziós interjúban később elmondta, hogy a nagyapja figyelmeztette a lányát, hogy nehéz idők jöhetnek, ha hazatérnek, de Zsuzsi haza akart térni. Miután visszajöttek Magyarországra, a határ le is zárult mögöttük.

1940-ben mindössze 16 évesen ő lett a magyar bajnok. Sötét felhők gyülekeztek, egyre fogyott a lány körül a levegő. 1941-ben nem engedték meg neki, hogy elinduljon egy gödöllői versenyen, ahol címvédő volt, és a rendőrség jött, hogy elvigyék tőle a kupát. Ekkor az apja úgy döntött, hogy – megelőzve a meghurcolást és megaláztatást – önként visszalép a versenyzéstől, mielőtt eltiltanák.

Filmhíradó-részlet 1940-ben Körmöczy Zsuzsa győzelméről:

Három és fél év kihagyás következett. Erről az időszakról Zsuzsa csak röviden ír a könyvében.

Az édesapa nem bírta a lánya megaláztatását: 1942-ben megállt a szíve.

A lány eleinte még edzhetett, de egyre kevesebb partnere akadt, az utcán átnéztek rajta a tenisztársai. Majd a vészkorszak alatt már nemcsak a karrierje, hanem az élete forgott veszélyben. 1944-ben Pintér Klári álnéven bujkált Krosz Károly mozigépésznél, és még a haláltól való rettegés közepette is árnyékteniszezett a nappaliban. Szerencsével és segítséggel megmenekült a deportálástól és a haláltábortól. Azonban amikor a háború véget ért, és 1945-ben visszatérhetett a pályára, a régi társak, a nézők és a vezetőség is – ahogy a könyvében írja – „hűvösen fogadták”. 1945 őszén egyik első versenyén hallotta, hogy azt kiabálják neki a lelátóról: „bárcsak törte volna ki a lábát”. De ő kitartóan edzett tovább, hajtotta a sport szeretete.

Az egykori csodagyerek a csúcson

A háború után 1947-ben mehetett el újra a francia Riviérára. A külföldi riválisaival szoros barátságokat kötött, és kezdett visszarázódni a nemzetközi teniszközegbe.

1948-ban sikerült elnyernie először a monte-carlói kupát, vagy inkább kancsót, amit már kislányként is kinézett magának.

A negyvenes években férjhez ment, és 1949-ben világra hozta Zsuzsikát. A már említett interjúban a teniszbajnok lánya elmondta, hogy a szülei házassága arra ment rá, hogy anyukájának a tenisz volt a mindene, az apja pedig egy bohém, szórakozásra vágyó ember volt. Zsuzsa a szülés után hat héttel már újra edzeni kezdett. Bár az elkövetkezendő években sok nemzetközi versenyt nyert, komoly betegség akadályozta az előrejutását, és a csúcsra az egykori csodagyerek viszonylag későn, 33 esztendősen jutott el.

A teniszben a Grand Slam-versenyek a legfontosabbak, ez a négy bajnokság az, amelyek megnyerése után minden teniszező áhítozik. Körmöczynek csak a két európai viadalon, Wimbledonban és a Roland Garroson volt lehetősége pályára lépni. A párizsi viadal állt legközelebb a szívéhez, hiszen a salakos talajhoz volt szokva. Az ötvenes évek tenisze nem olyan volt, mint amit ma játszanak: faütőket használtak, a labda anyaga is más volt, ami lassabbá tette ugyan a játékot, de sokkal fontosabbnak bizonyult a technika. A mai női teniszben a magas, erős játékosok vannak előnyben, akik hatalmas ütésekre képes ütőkkel suhintanak bele a labdába. Körmöczy Zsuzsa nem ilyen volt, ő alacsony volt és gyors, technikás és kitartó. A labdamenetek sokszínűek voltak, a játékosoknak volt ideje röptézni, ejteni, nyesni és a labdák után loholni.

A teniszezőnő versenyt versenyre halmozott, és 1958-ban harmadszor is megnyerte Monte Carlót. Majd jött Párizsban a Roland Garros. Körmöczy Zsuzsa viszonylag sima győzelmekkel menetelt a döntőig, amit az amerikai Shirley Bloomer ellen játszott. Első és egyelőre utolsó magyar nőként sikerült győznie!

10 ezer néző tapsolt ennek az alacsony, mosolygós bajnoknak, aki túlélve a megaláztatásokat, apja elvesztését, a vészkorszakot és a betegségeket, képes volt felülemelkedni és nyerni.

Annyi év után igaznak bizonyult Zeitler János jóslata: a kislányból valóban világhírű bajnoknő lett.

Pasarét volt az ő Párizsa

1958-ban Wimbledonban egészen az elődöntőig szárnyalt, és a magánéletében is boldogság érte: férjhez ment második férjéhez, dr. Gerő Sándorhoz, akivel boldog házasságban éltek a férfi haláláig. Körmöczy Zsuzsa 1964-ben vonult vissza, de a tenisz iránti szeretete mindig megmaradt.  Ahogy a könyvében fogalmazott: „A pályán nagyszerűen érzem magam. Hiszem, aki csak egyszer is belekóstolt a győzelem csodálatos mámorába, nem felejti soha többé a pillanatot.”

Visszavonulása után edzősködött, majd 1985-től egészen 2004-ig vezette saját korábbi egyesülete, a Vasas teniszszakosztályát. Nagyon szerette a klubot, a lánya mesélte, hogy miután hazajött a párizsi diadal után, a következőt mondta neki: „Tudod, Zsuzsikám, nekem Pasarét a Párizsom.” 2006-ban 82 esztendősen hunyt el. Ma már talán kikopott a neve a köztudatból, de a tenisz rajongói nem feledkeztek meg a legnagyobb magyar teniszezőnőről. Valamennyi kislány, aki ütőt vesz a kezébe, gondolhat arra, hogy járt előtte az úton egy Körmöczy Zsuzsa nevű előd, aki túlélve oly sok nehézséget, óriási akaraterővel a salakpálya királynője lett.

Források:
Körmöczy Zsuzsa: A tenisz varázsa, Sport, 1961

Hegyi Iván interjúja Körmöczy Zsuzsa lányával:

Először is, szuper a társaság, az elején röviden mindenki bemutatkozik, elmondja a pelenkákhoz fűződő viszonyát. Mikor találkozott a mosható pelenkával, milyen kapcsolatot ápol vele, mi okoz nehézséget. Nagyon fontos, hogy befogadóak vagyunk, nem ítélkezünk senki fölött, mindannyiunknak vannak még fejlődési területei. Senkinek nem vágunk a szavába, és mindenkinek támogatást nyújtunk a nehézségek terén. Hogyhogy mit lehet ennyit beszélni a szarról? Kérlek, finomabban fogalmazz!

Igen fontos, meghatározó témaköröket érintünk, mint a szobatisztaság pszichológiai háttere, az EC-módszer kérdésköre, az eldobható pelenkák és a környezetterhelés kapcsolata számok tükrében, a mosható pelenkák típusai, formái, kombinációi, éjszakai és nappali pelenkák,

kiegészítők, amelyek segíthetnek utazásnál, tárolásnál, mosási szokások taglalása, kommunikációs stratégiák elsajátítása a mosható pelenkák népszerűsítésére. 
Ha szépen becsomagolom, attól az még kaki marad? Ez ennél sokkal többről szól! A mosható pelenka szimbóluma annak, hogy az emberiség által elkövetett bűnök a természet ellen még jóvátehetők, a becsületünkön esett foltok szó szerint kimoshatók. Hogy ázott kutya szaga van? 
Az lehet. A becsületünknek is. Amúgy meg nem mindegyiknek. Nekem például egész pelenkagyűjteményem van.

Minden típusból, márkából vannak ritkaságaim, amik limitált példányban jelentek meg, de van olyan használt pelenkám is, amelyet ismert ember babája hordott. Egy kilométerről kiszagolom, ha hamisítvánnyal van dolgom.

Jól ismerem a pelenkapiacot, a használtat és az újat is. A klub lehetőséget biztosít bizonyos fokú kereskedelemre is. Hidd el, ebben sok lehetőség van! 
Hogy számodra ez csak egy használati cikk? Hogy az impulzusvásárlás még mosható pelenkák között sem környezettudatos? Kötelességünk küzdeni a föld meg­gyilkolása ellen! Hogy te is küzdesz, csak nem pelenka a zászlód? Azért nézz el hozzánk! Hogy pont akkor van a szappankészítő műhely? És ott mit tudtok csinálni, szappant gyártotok? Nem egyszerűbb megvenni? És mennyire hatékonyak ezek a szappanok mosható pelenkáknál? Mit szólnál, ha beiktatnánk titeket a mosható pelenka klub tematikájába? Etikus tisztítási praktikák – ez lehetne az esemény címe. És természetesen árulnánk szappant. A kézművesszappan-kereskedelemben látok fantáziát. Itt a névjegykártyám, várom a hívásodat! 

Ez a cikk a Képmás magazin 2021. novemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

A sport a vérében volt

Hargitay Miklós 1926. január 6-án, Kőbányán látta meg a napvilágot egy nehéz körülmények között élő család gyermekeként. A testmozgás iránti vonzódását atléta édesapjától örökölte, aki a sport terén is igen komolyan vette négy utódja nevelését. A Hargitay fivérek a Fényes cirkusz társulatban közös akrobataszámot adtak elő, amelynek sikerét mutatja, hogy az egész országban utaztatták a produkciót.

Miklós később a testvére unszolására a gyorskorcsolyázásban is kipróbálta magát, amivel három közép-európai bajnoki címet is bezsebelt. „Emlékeimben (…) ma is elevenen él, hogy a Szabadság tér környékén volt egy korcsolyapálya, ahová én gyakran kijártam. Nemcsak azért, mert imádtam ezt a sportot, és kitartóan készültem a ’48-as olimpiára, hanem azért is, mert csak itt tudtam zuhanyozni, otthon ugyanis hideg víz folyt a csapból” – emlékezett vissza erre az időszakra. Emellett a Fradi profi csatárjaként rúgta a bőrt, illetve valószínűleg a budapesti Műegyetem építészkarán is tanult.

Széles mosollyal az amerikai utcákon

Emigrációja körülményei máig tisztázatlanok. Egyes források szerint már 1945-ben elhagyta az országot, hogy tudását és rátermettségét a tengerentúlon is próbára tegye, míg mások szerint csak 1947-ben távozott. Saját visszaemlékezései azt a verziót erősítik, hogy 1947-ben érkezett az Egyesült Államokba.

Hajója Brooklyn partjainál kötött ki, az ifjú Hargitay mindössze 10 dollárral a zsebében, végtelen optimizmussal vágott bele a nagybetűs „Amerikai álomba”. Egy gyümölcspiacon kezdett dolgozni napi 2 dollárért, majd nyugatra indult.

Egy ideig még alkalmi munkákból tartotta el magát – vízvezetékszerelőként, asztalosként dolgozott –, majd elvett egy amerikai artistanőt, Mary Birge-t. Ekkor igencsak jól jöttek Mickey Magyarországon szerzett tapasztalatai, feleségével ugyanis közös számot dolgoztak ki, amit esténként elő is adtak Indianapolis szórakozóhelyein. A házasságból egy gyermeke, Tina született, de Maryvel néhány év után elváltak az útjaik.

Izmokból hírnév

Mickey Hargitay élete fordulópontját egy magazin címlapja hozta el. Ez korának egyik legjobban fizetett férfi színészét, Steve Reeves-t ábrázolta, aki a maga kidolgozott testével olyan maszkulin karaktereket formált meg a vásznon, mint Herkules, Sandokan vagy az izomkolosszus Góliát. Ekkoriban a kifejezetten esztétikai célból történő izomépítés még messze nem volt széles körben elfogadott sporttevékenység, Hargitay mégis a korát megelőzve feküdt rá a testépítésre.

Olyannyira, hogy 1955-ben már őt tüntették ki a megtisztelő Mr. Universe díjjal Londonban.

A később szintén testépítőből lett színész, Arnold Schwarzenegger igazi példaképként tekintett rá, sőt később ő alakította Hargitayt a The Jayne Mansfield Story (1980) című életrajzi drámában.

A győzelem egészen új pályára állította az ifjú magyar sporttehetség életét. Szerződést kapott a világhírű Mae West színésznő New Yorki-i revüjében, ami a korban még kissé bizarr módon, kifejezetten kidolgozott testű férfiakra épült. A korosodó szexszimbólum kissé bele is habarodott Mickey Hargitayba, ami jócskán felkavarta a társulaton belüli kedélyeket. Az már a sors fintora, hogy a magyar testépítő végül ugyan nem Mae Westtel, de ezen a helyen találta meg a mindent elsöprő, szenvedélyes szerelmet. 

Akit a szerelem repített Hollywoodba

A történet szerint egyik este az ötvenes évek szexszimbóluma, a Marilyn Monroe-hoz hasonlóan dús keblű szőkeség, Jayne Mansfield tért be a New York-i szórakozóhelyre.

Helyet foglalt, és rendelés közben csak ennyit kért: „Egy steaket szeretnék, és azt a magas férfit a színpad bal oldalán!”.

A vágy elementáris erővel vonzotta egymáshoz a két gyönyörű embert, akik 1958. január elsején házasságot is kötöttek. Állandóan egymás száján csüngő álompár voltak, akikről előszeretettel írtak a kor bulvárlapjai, Mickey pedig teljeskörűen felújíttatta a Beverly Hills-i luxusotthonukat, a 10 fürdőkáddal és szív alakú medencével is bíró Rózsaszín Palotát.

Kép

Mickey Hargitay és Jayne Mansfield gyermekeikkel, 1963-ban - Kép: Profimédia - Red Dot

A „második Marilyn Monroe-ként” is emlegetett szépség nem átallott imádott férjét Hollywoodba is beprotezsálni. A Mansfielddel szerződésben álló 20th Century Fox stúdió persze nem repesett az örömtől, a szexbombáikról ugyanis szerették azt a hivatalos álláspontot közvetíteni a sóvárgó férfiközönség felé, hogy egyedülállók, tehát elérhetők. A színésznő viszont addig taposott, míg Mickey Hargitay végül feltűnhetett az oldalán, méghozzá egy 1957-es komédiában, az Elrontja Rock Huntert a siker?-ben. Később a Herkules szerelmei című történelmi románcban alkottak egy párt, aminek a forgatásán Mansfield már várandós volt az első közös gyermekükkel. Ezt követte 1963-ban a Promises… Promises!, aminek köszönhetően Jayne Mansfield lett az első amerikai sztár, akit a vásznon teljesen meztelenül láthatott a közönség. Ezért a produkciót több városban is betiltották.

Mickey Hargitaynak – saját bevallása szerint – annyi köze volt a színművészethez, mint egy taxisofőrnek.

Ám ez és a lesújtó kritikák sem vették el a kedvét a további szerepektől: feltűnt még a Sade márki írásai által ihletett Bloody Pit of Horror-ban (1965), majd a rémesen gyenge Lady Frankenstein-ben (1971) is. Emellett Olaszországban öt filmre szóló szerződést írt alá, sőt televíziós tornaműsorban is szerepelt.

A magyar virtus zúzta szét az álompárt?

A házasélet alatt egyre erősebben kiütköztek a két személy közötti különbségek. Bár a kamerák előtt Mansfield előszeretettel adta elő a „buta szőkét”, a valóságban kiemelkedő intelligenciával bíró, széleskörűen művelt, öt nyelven beszélő nő volt. Intellektuális igényei így nem feltétlenül találkoztak gyönyörű testű férje karakterével, akinek a humorát sem találta épp sziporkázónak.

De a valódi törést a gyermekek – Miklós, Zoltán és Mariska – érkezése, illetve a nevelésükben kiütköző személyiségbeli különbségek jelentették. „Mások vagyunk. Én alkalmazkodó és vitakerülő vagyok, ki nem állhatom a viszályt. Mickey pedig tényleg csodálatos, odaadó, remek férj, de magyar! Lobbanékony, dühöngésre hajlamos, és nagyon szigorú a gyerekekhez, míg én megengedő vagyok velük. Igen, ez az egész a gyerekekkel kezdődött” – vallott a viszony megromlásáról Mansfield.

Mickey Hargitay több ízben is hazalátogatott Magyarországra, először 1961-ben, Jayne Mansfielddel az oldalán.

A testépítő itthon akkora sztárnak számított, hogy a reptérről a városba vezető utat lezárták, a belügyminiszter pedig a saját szolgálati Volgáját ajánlotta fel, hogy őket fuvarozza.

Gyermekkora helyszíneit nem szívesen kereste fel, de gyökereire mindig büszke volt – nem véletlen, hogy mindhárom gyermeke magyar nevet kapott, és meg is tanultak magyarul. Hazaszeretetéről az Amerikai-Magyar Alapítvány 2005-ös gáláján vallott, amikor a szüleire emlékezett. Ők ugyanis arra tanították, hogy „esti imádba ne feledd el belefoglalni édes hazád nevét!”.

Végül az álompár 1963-ban, Mexikóban elvált, de ezt később érvénytelenítették. A színészi karriert befutó Mariska születése után még pár hónapig együtt voltak, majd Mansfield sürgetésére véglegesen is kimondták a válást. A színésznő néhány évvel később tragikus autóbalesetben vesztette életét, amelyben a felismerhetetlenségig roncsolódott gyönyörű teste. A kocsiban a szeretője és mindhárom gyermeke vele utazott, de ők könnyebb sérülésekkel megúszták a tragédiát, majd az apjuk mellett nevelkedtek. Jayne Mansfield temetésén a három férje közül egyedül Mickey Hargitay vett részt.

A kényszerházasságok természete

A helyzet súlyosságát mutatja többek között az is, hogy Sierra Leonéban a koronavírus-járvány miatt leálltak a bányászati munkálatok, ennek következtében a környék gazdasága jelentősen lassult, számos család kényszerült bezárni üzletét, voltak, akik teljesen tönkrementek.

Sok apa – ingóság híján – a lányaiból remél hasznot úgy, hogy eladja őket azoknak a férfiaknak, akik jó pénzt ajánlanak értük.

Nem mindig pénzt, van, hogy megművelhető földterület vagy élő állatot, esetleg ígéretet kapnak cserébe, hogy leveszik a felelősséget a szülőkről a lány vonatkozásában.

A lányoknak pedig azon túl, hogy meg kell barátkozniuk azzal, hogy soha nem ismerhetik meg a szerelem érzését, át kell venniük a teljes házimunkát, és gyakran még a férj családjának farmján is dolgozniuk kell. Mint arról egy korábbi cikkünkben írtunk, a 18 év alatti (kis)lányok házasságba kényszerítése nem csupán a gyerekkorukat vágja félbe, de a korai teherbe esés gyakran súlyos egészségügyi kockázatoknak is kiteszi, illetve elszigeteli őket a társadalom többi részétől, nem utolsó sorban kortársaiktól. Ezzel együtt – szinte törvényszerűen – minden tanulással és saját szakma megszerzésével kapcsolatos álmuk is szertefoszlik. Ezek a fiatal lányok gyakran párkapcsolati erőszak áldozataivá válnak, és nincsenek eszközeik arra, hogy a saját érdekeiket képviseljék, vagy megvédjék magukat. Emellett a gyermekmenyasszonyok gyakran a férj bővebb családjával élnek egy fedél alatt, ami újabb erőszakos visszaélések forrása lehet.

Hasonló a helyzet Afganisztánban is: egyre több család váltja mostanában pénzre a lányát, hogy az érte kapott néhány ezer dollárból túlélhessék a pandémia okozta nyomort, vehessenek maguknak ennivalót, vagy el tudjanak menekülni.

Teszik mindezt annak ellenére, hogy 2021 decemberében az afganisztáni tálib kormány kiadta a nők jogairól szóló rendeletét, amely szerint a nőket nem szabad tulajdonként kezelni, és a beleegyezésük nélkül nem kényszeríthetők házasságba.

Az országot sújtó aszály és a tálibok hatalomátvétele tovább súlyosbítja a helyzetet. A magyar Ökumenikus Segélyszervezet továbbra is kitartó: munkatársai Afganisztánban tárgyaltak tálib vezetőkkel, hogy folytathassák a humanitárius munkát az ottaniakért. Tavaly összesen 15 ezer tonna élelmiszert adtak át az ott élőknek, és 2160 családnak tudtak eddig segíteni az ENSZ Világélelmezési Programjával közösen.

Kafia Mahdi – embercsempészek intézték az útját, ma ismert modell

Talán emlékszünk még a Szomáliában született Kafia Mahdira is, akinek életéből Zurbó Dorottya készített dokumentumfilmet Könnyű leckék címmel 2018-ban. Kafia édesanyjával, mostohaapjával és hat testvérével élt Szomáliában, mígnem a vér szerinti apja férjhez akarta adni, amikor 14 éves lett. Mivel a lány nem akart egy nála sokkal idősebb férfi felesége lenni, édesanyja tanácsára és segítségével 14 évesen elmenekült a szülőföldjéről. Embercsempészek intézték az útját, országokon keresztül teljesen egyedül gyalogolt és futott az életéért, börtönbe került, mert nem voltak papírjai. Szinte minden ereje elhagyta, mire eljutott a magyar határhoz. Ezt követően Fótra került a gyermekotthonba, egy olyan közegbe, ahol nem ismerte a magyar nyelvet, a szokásokat, mindeközben gyötörte a honvágy. Hamar rájött, hogy a tanulás lehet az egyetlen kitörési lehetőség számára, ezért három év alatt megtanult magyarul, leérettségizett, és különleges külseje miatt a divatvilág is felfigyelt rá.

Karrierje mára révbe ért, de sebei talán sosem gyógyulnak be.

Neki sikerült az, ami csak keveseknek: fellépett az önkény ellen, kitört a nőkre kényszerített elnyomott szerepből, beilleszkedett egy másik kultúrába, barátságokat kötött és felépítette önmagát. A nulláról.

Sonita – 10 évesen férjhez akarták kényszeríteni, elmenekült és rapper lett

Egy másik dokumentumfilm is foglalkozik a kényszerházasság témájával: a 2015-ben készült Sonita – amely elnyerte a 13. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál közönségdíját – mélyen elgondolkodtat, meghat és felháborít, ráadásul a műfaji határokat is durván feszegeti. „Szívfacsaró, érzékeny alkotás, ahogy a főszereplő sorsa is az” – írta róla a The Guardian.
A film Sonita Alizadeh afgán kamaszlány élete egy szakaszára fókuszál, aki papírok nélkül Iránba menekült még évekkel ezelőtt. Ott szegényesen él, egyetlen szobán osztozik nővérével és annak fiával, egy menekültközpontban dolgozik takarítóként, ahol minimális fizetség mellett oktatásban is részesül. Esténként amerikai énekesek koncertfotóit vágja ki az újságból, hogy saját arcképét ragaszthassa a fejek helyére. Azt kívánja, bárcsak Michael Jackson és Rihanna volnának a szülei, s lenne egy SONITA rendszámú menő autója.

Rapper, vagy ahogyan ő fogalmaz, raptivista (rapper aktivista) szeretne lenni, de vágyainak az iráni törvények gátat szabnak: a nők Iránban nem énekelhetnek, nem zenélhetnek – a női hang szerintük erkölcstelen érzéki izgatottságot eredményezhet.

Helyzetét nehezíti, hogy rendre felbukkan nála édesanyja, aki vissza akarja őt vinni Afganisztánba, hogy eladhassa feleségnek 9 ezer dollárért, ugyanis Sonita bátyjának pont ennyi pénzre volna szüksége, hogy feleségül vehesse kiszemeltjét. A film nagy műgonddal követi végig az érzékeny, de korántsem esendő főhős lelkének apró rezdüléseit, az operatőrök (Behrouz Badrouj, Ali Mohammad Ghasemi, Mohammad Haddadi) mellőzik a „művészire” komponált képeket. Idővel egy nagyon céltudatos, proaktív, a saját sorsát alakítani akaró Sonita-kép bontakozik ki előttünk. A lánnyal könnyű azonosulni, hiszen az önmegvalósítás igénye, a kiszolgáltatottság, a nélkülözés közvetve vagy közvetlenül sokunknak ismerős lehet.

Amikor már a rendező sem tud szó nélkül elmenni az afgán rendszer elnyomása mellett

A filmben az a legmeglepőbb, ahogyan Rokhsareh Ghaem Maghami rendezőnő kezeli Sonita ügyét. Dokumentumfilmesként nem szabadna beleavatkoznia a történésekbe, csupán bemutatnia kellene az eseményeket, ő azonban kilép a dokumentarista megfigyelő szerepéből, és aktívan közbenjár a lány sorsának alakításában.
„Megvennél? Ha bármelyik afgán férfi megvehet, akkor te is, nem? Ha már úgyis eladó vagyok…” – kérdezi a rendezőtől egy nap Sonita. Ghaem Maghami azonban ekkor még azt feleli neki, hogy nem volna helyes beleavatkoznia az életébe.

De a rendezőnőn később elhatalmasodnak az érzelmek, átlép a szakma szabályain, és kiváltja a lány szabadságát 2 ezer dollárral, mi több, fedezi első YouTube-klipje, a Daughters for Sale költségeit.

Sőt tesz azért, hogy Sonita útlevelet kaphasson, és a utahi Wasatch Academy zeneszakos tanulója lehessen. Így történhet meg, hogy a rendező maga is főszereplőjévé válik a saját filmjének, így Maghamit is láthatjuk a film második felétől.
A Sonita bátor és inspiráló alkotás egy sorsába bele nem nyugvó lányról. Érzelmi hullámvasutazásra, párbeszédre hív, reflektálásra késztet, sallangoktól mentesen, hatásvadász eszközök nélkül ad képet a főszereplő életének alakulásáról. Felhívja a figyelmet az elnyomók ellen való fellépésre és az elnyomottak mellett való kiállásra, s olyan témát vesz górcső alá, amely itthon egzotikusnak, furcsának, s éppen ezért roppantul érdekesnek bizonyul.

„Tapasztalt dúla vagyok. Szívesen segítek most szült kismamáknak szoptatási tanácsadással, terhes kismamáknak tanácsadással, és ha szükséges, kísérek szülőszobára is, vagy ahol épp megindul a szülés. Fontos: nem vagyok szülésznő, sem nőgyógyász. De bármiben segítek terhességgel, szüléssel, szoptatással vagy akár csecsemőgondozással kapcsolatban” – ez a kiírás fogadott a napokban abban a Facebook-csoportban, ahová a háború kitörése óta percenként kerülnek föl a felajánlások, szállást, fuvart, adományt nyújtó, illetve kereső bejegyzések az Ukrajnából menekültek részére. Ahogy a csoport is mutatja, itthon egészen kivételes összefogással segítik a menekülteket, a jótékonysági szervezeteken túl civilek, magánemberek is.

„Nem volt kérdés, hogy összeállunk”

Bejárta a közösségi médiát a New York Times videója, amelyben az látszik, hogy a kelet-ukrajnai dniprói gyermekkórház újszülött osztályáról az épület alatti óvóhelyre költöztették át az újszülötteket.

„Nem kell dúlának lenni, hogy bárkinek, aki megnézi ezt a videót, összeszoruljon a szíve” – mondta Békés Emőke, a Békés Dúlakör szakmai vezetője, aki más dúlaszervezetekkel és független dúlákkal fogott össze, hogy segítsenek a menekülteknek.

„Nem volt kérdés, hogy összeállunk, több mint 20 éve kísérünk Magyarországon várandós nőket a várandósság, szülés, gyermekágy időszakában. Az általunk nyújtott támasz elsősorban érzelmi és informatív, valamint a szüléskísérések esetén fizikai segítség” – magyarázta a vezető.

Célzottan várandós nőknek, illetve szülés előtt álló nőknek és csecsemőkkel érkezőknek szeretnének segíteni. Vállalnak ügyeletet, lelki támogatást, illetve szüléskísérésben is az anyák mellett vannak. Magyarul, angolul, de szükség esetén ukránul és oroszul is tudnak segíteni. Emellett összefogtak többek közt szoptatási tanácsadókkal, mentálhigiénés szakemberekkel, pszichológusokkal és az Emma Vonallal, amely egy ingyenesen hívható lelki segélyvonal anyáknak.

Az ingyenesen elérhető EMMA Vonal képzett önkéntesei minden hétköznap 10–12, illetve 21–23 óra között várják azok hívását, akik anyaként kényszerültek elmenekülni Ukrajnából:
00 36 80 414 565

„Egy egészséges várandós anyának békeidőben is érzékeny a lelke, hát még egy ilyen háborús, elképesztően nehéz érzelmi és stresszhelyzetben, ezért szeretnénk melléjük állni” – fogalmazott Békés Emőke, aki napok óta éjszaka szervezi az adományok gyűjtését, egyúttal a dúlaközösséget. Amikor telefonon beszéltünk, épp az adományokat válogatták társaival, amelyeket igyekeznek eljuttatni a határra. Mint mondta, mindenkivel szívesen felveszik a kapcsolatot, aki ezen a területen a szaktudásával, a szívével jelen tud lenni és valamilyen módon segíteni.

Tájékoztatás szórólapokon is

A dúlaközösség információs anyagokat is készített, amelyeket a határnál várakozóknak vagy a vonatról leszállóknak azonnal a kezükbe tudnak adni ukrán, orosz, angol, magyar nyelvre fordítva.

„Szeretnénk csomagokat (hálóing, papucs stb.) is összerakni, amiket majd azoknak a nőknek kell a kórházba vinni, akik itt Magyarországon fognak szülni. Nyilván nem ilyen dolgokkal menekültek át a határon” – tette hozzá Emőke.

LifeFlower néven szintén szüléskörüli tanácsadókból, szakemberekből jött létre egy csoport a háború elől hazánkba menekült várandós és kisbabás anyák pro bono megsegítésére. Az anyukák a kisbaba kétéves koráig jelentkezhetnek náluk, hogy táplálási, szoptatási és egyéb kérdésekben a segítségükre lehessenek. „Akár kismamáról, akár kisbabás anyukáról van szó, ha a felmerülő akadály kívül esik a szakterületünkön, segítünk a megfelelő szakember felkutatásában” – írják oldalukon. „Azon is törjük most a fejünket, hogyan tudunk a határon túlra is segítséget nyújtani. Könnyekkel a szemünkben, gyomorgörccsel, tettre készen nézzük, ami történik” – mondta Békés Emőke.

Menekülni kilenc hónapos terhesen

Azt is megtudtam a szakmai vezetőtől, hogy születtek már Magyarországon menekültek gyerekei, hétfőn pedig a dúlakörből adtak segítséget egy olyan anyának, aki 9 hónapos terhesen jött át.

„Útközben voltak éppen a határról Budapest felé. Egy nigériai asszony, aki Ukrajnába menekült pár éve. Neki nyilván rögtön kellett orvosi felügyelet és érzelmi támogatás, hiszen nem lehet jó állapotban, ki tudja, hol van az ő párja, hova lett az ő élete.”

Békés Emőke maga is a határra készült beszélgetésünk idején, Szatmárcsekére, Tiszakóródra, Tiszabecsre, Beregsurányba, hogy helyi védőnőkkel és lelkészekkel, polgármesterekkel is egyeztessen. „Sajnos az az érzésem, hogy hosszú távban kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően kell az erőforrásainkat is csoportosítani” – tette hozzá.

Élet az óvóhelyeken

Az Ukrajnában folyó harcok közvetlen veszélyt jelentenek az ország 7,5 millió gyermekének életére és jólétére. Az erőszak egyre közelebbről érinti a polgári lakosságot, az elmúlt napokban házak százai rongálódtak meg és váltak lakhatatlanná. Az infrastruktúrában keletkezett károk következtében több százezer ember maradt biztonságos ivóvíz, áram és vízellátás nélkül – hívta fel a figyelmet az UNICEF. A légitámadások következtében számos helyen oktatási intézmények és egészségügyi létesítmények váltak használhatatlanná. A gyerekek rémültek, sokkos állapotban vannak, és kétségbeesetten vágynak a biztonságra. Százezrek kénytelenek elhagyni otthonaikat, családok szakadnak szét. A menekültek többsége nő és gyermek. A Kijevben maradók számára az élet az óvóhelyeken folytatódik.

A dúlák segítségnyújtását vezetőiken keresztül, 0–24 órában itt lehet kérni:
Békés Emőke 00 36 70 9485-481
Dézsi Réka 00 36 30 640-4061