| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

Egy izgalmas, új tanulási módszer, amiért odavannak a gyerekek

2024. 09. 20.
Megosztás
  • Tovább (Egy izgalmas, új tanulási módszer, amiért odavannak a gyerekek)
Kiemelt kép
close-up-stacked-wooden-blocks_freepic.jpg
Lead

„A világ megszűnik körülöttük, csak a munkájuk és maguk léteznek órákon keresztül.” Hihetetlenül hangzik ez az állítás kisiskolás gyermekekről manapság, amikor gyakran azt tapasztaljuk, félórára sem tudják elfoglalni magukat. A finn eredetű, építészetalapú Arkki kurzuson mégis így van. Ezeken a foglalkozásokon a gyerekek akár órákon át képesek barkácsolni, átadni magukat a munka örömének, miközben olyan fontos kompetenciáik fejlődnek, mint a kezdeményező- és együttműködő-készség, a koncentráció és a kézügyesség. Bodonovich Ágnes egy olyan módszer nyomába eredt, amely új eszközökkel készíti fel a gyerekeket a 21. századi felnőtt létre. 

Rovat
Család
Címke
Arkki
építész kurzus
Pihla Meskanen
Szerző
Bodonovich Ágnes
Szövegtörzs

Arkki – A világ vezető építésziskolája

„Az oktatás többé nem arról fog szólni, hogy mit tudsz egy adott pillanatban, hanem arról, hogyan tudsz tanulni és alkalmazkodni. Már nem elég a tényeket megtanulni, hanem meg kell tanulnunk, hogy mit kezdjünk velük, hogyan kombináljuk az összetett információkat, és miként használjuk azokat kreatívan társadalmunk sokrétű problémáinak megoldására” – vallja az Arkki program, amelyet Pihla Meskanen finn építész és pedagógus alapított 1993-ban. 

Az Arkki küldetése, hogy a gyerekek az építészeten alapuló gyakorlatokkal gondolkodó, a körülöttük lévő világért felelős, komplex problémákat innovatívan megoldó felnőttekké váljanak. 

Vagyis az Arkki nem építészetet tanít, hanem azon keresztül fejleszt fontos kompetenciákat.

A „Játék – Alkotás – Sikerélmény” módszertan alapeleme a játékos megközelítés, az aktív tanulás, a kreativitás és a képzelőerő szabad használatának elősegítése projektalapú kihívások és tervezői gondolkodás által. 

Az Arkki a természettudományokat, a technológiát, a mérnöki és művészeti ismereteket integráló STEAM oktatási módszert módosította akként, hogy a művészeteket kicserélte az építészetre, mert általa a másik négy tudományág sokkal jobban megfogható a valóságalapú tanulással.

Phila Meskanen kezdetben a saját és a környékbeli gyerekeknek tartott délutáni foglalkozást önkéntes alapon. A kiscsoportos foglalkozás az évek során komoly vállalkozássá nőtte ki magát, amelynek licenszét számos ország átvette, jelenleg 11 országban van jelen az Arkki. A finn Oktatási és Kulturális Minisztérium által elismert módszertan egyike a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökség által támogatott programoknak, amelynek célja a finn oktatási módszerek közvetítése a világban.

Arkki Magyarországon

A program egyik magyarországi meghonosítója, Mikó Zsuzsi építész az egyetem alatt ismerkedett meg az Arkkival. Azóta folyamatosan nyomon követi, három gyermekével több projektet is megvalósított otthon. Régi álma volt, hogy hazánkba is eljusson a módszer, és minél több magyar gyermek számára elérhetővé váljon. 

Férjével, a szintén építész Lipcsei Gáborral és Mészáros Zsuzska kolléganőjükkel vágott bele a program magyarországi elindításába 2023-ban. 

Zsuzska a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanára, és tíz éve tart gyermekeknek különféle térrel kapcsolatos tanórai és azon kívüli projekteket. „Felvettük a kapcsolatot Pihla Meskanennel, aki egyből nyitott volt az együttműködésre. Magyarországra is ellátogatott, így személyesen is tanulhattunk tőle, és közösen is vezethettünk foglalkozást” – meséli a kezdetekről Mikó Zsuzsi.

Gyerekek az Arkki várostervező táborában – Fotó: Arkki Hungary

A teljes Arkki tanterv 30 egymásra épülő modulból áll, 300 folyamatos fejlődést biztosító projekttel. Oktatási kínálatában szerepelnek hosszú távú kurzusok, táborok, tematikus workshopok, illetve más szervezetekkel, intézményekkel partnerségben megvalósuló programok.

Magyarországon az első félévben 6–8 éveseknek, illetve 9–11 éveseknek indítottak kurzusokat, az idei tanévben már az óvodásokat és az idősebbeket, a 12–19 éveseket is várják. 

Míg a legkisebbek a szülőkkel együtt készítik el a projektjeiket, addig a legidősebbekkel komoly építészeti problémákat is érintenek. „Egy kurzus fél évig tart, ez idő alatt tíz projekten dolgozunk, ezek akár több hétig is eltarthatnak, így a gyerekek hétről hétre folytathatják a munkájukat – mondja Zsuzsi, majd hozzáteszi: – Minden egyes projektnek saját tananyaga van, például az árnyék-fény összefüggései, a háromszög alapú térrácsok, az ókori épületek elemeinek arányai, a szimmetria, az építőelemek, a téglakötés, az egyszerű szerkezetek vagy a városi összefüggések”.

Lombház, labirintus, híd

A programot a magyarországi oktatási rendszertől eltérő szellemiség jellemzi, ugyanis a foglalkozásvezetők, akik csak építészek lehetnek, nem előadást tartanak, hanem kérdéseket tesznek fel a gyerekeknek, így ösztönzik őket a saját alkotásuk megvalósítására. „A gyerekek először papíron megtervezik, hogy mit szeretnének építeni, majd megkezdik a barkácsolást kartonból, papírból, hurkapálcikából, szelektív hulladékokból és egyéb olcsón beszerezhető anyagból” – mondja az építész, aki gyakran meglepődik, milyen ötletekkel állnak elő a kicsik, legyen szó lombházról, hídról vagy labirintusról. 

Majd így folytatja: „Van olyan munka, amelyet azonnal hazavihetnek, de előfordul olyan feladat is, hogy közösen folytatják a projektet, például össze kell kötni a házaikat térben lépcsővel, híddal”. 

Minden projekt bemutatással zárul, a gyerekek meghallgatják egymást, sőt véleményt is alkotnak egymás munkájáról, és közösen játszanak vele. 

A foglalkozásvezetők úgy tapasztalják, hogy a gyerekek sokszor félve kezdenek neki az első projekteknek, nem hiszik el magukról, hogy képesek az alkotásra. „Minden gyerekben ott lakozik a kreativitás, csak elő kell csalni. Hétről hétre nő a bátorságuk, a kezdeményezőkészségük, olyan megoldásokat hoznak, amelyeken mi is csak ámulunk” – meséli Zsuzsi. 

Kép
Egy többemeletes alkotás az ArchiKids fesztiválon – Fotó: Arkki Hungary
Egy többemeletes alkotás az ArchiKids fesztiválon – Fotó: Arkki Hungary

Az Arkki azonban nemcsak a kreativitást fejleszti, hanem az együttműködő-készséget, a kézügyességet, a koncentrációt és a kitartást is.  Már a 6–7 éves gyerekek is képesek órákon át elmerülni egy-egy munkában. „Teljesen megszűnik számukra a külvilág, mindenről megfeledkeznek, és átadják magukat a munka örömének” – mondja az építész. A visszajelzések azt mutatják, hogy nemcsak a foglalkozásokon, hanem más területeken is tapasztalják a szülők a koncentrációjuk javulását. 

A program sajátos nevelési igényű gyerekek számára is nyitott. 

„Minden kurzuson vannak SNI-s diákok, az iskolával ellentétben nálunk sikerélmények érik őket, senki sem hasonlítja őket a többi gyerekhez, olyan feladatokat végezhetnek, amelyek lekötik őket és örömöt adnak nekik” – meséli Zsuzsi. 

Izgalmas nyári szünidőt tudhat maga mögött az Arkki, ugyanis négy tábort is szerveztek város- és terméktervezés témában, valamint a finnek legkedveltebb táborát, a Kunyhóépítő tábort, amelyben a gyerekekkel mindennap egy másik nomád nép kunyhóját építették meg. 

A jövőben Magyarország nagyobb vidéki városaiban is szeretnék elérhetővé tenni a módszert, és egy támogató programot is elindítanának „Hívj meg egy osztályt egy Arkki foglalkozásra!” címmel, amelynek keretében magánszemélyek, illetve cégek adományából látnának vendégül olyan osztályokat, ahol a szülők nem tudják kifizetni a foglalkozást. 

Háttér szín
#dfcecc

Miért vannak még szépségversenyek? – A szépséget nem összemérni, hanem megélni érdemes

2024. 09. 20.
Megosztás
  • Tovább (Miért vannak még szépségversenyek? – A szépséget nem összemérni, hanem megélni érdemes)
Kiemelt kép
miss_universe_hungary.jpg
Lead

„Megvannak a Miss Universe Hungary döntősei, akik között idén egy negyvenéves nő is megméretteti magát a mezőnyben” – adták hírül nemrég. A női test tárgyiasítása ellen küzdők egy része nagy eredményként könyveli el a húspiac jellegű szépségversenyek lassú kihalását, és üdvözli a sokszínűség irányába tett erőfeszítéseket, mondván, ez a nyitottság jelzi a társadalom számára, hogy a női szépség kortalan. Ez önmagában vitathatatlanul szép üzenet, de vajon javít-e érdemben a szépségversenyek megítélésén? Csongor Andrea véleménycikke.  

Rovat
Köz-Élet
Címke
Miss Universe Hungary
szépségverseny
szépségverseny 2024
Szerző
Csongor Andrea
Szövegtörzs

Világszerte egyre többféle embert igyekeznek megszólítani a szépségversenyek szervezői: nem tiltják a nevezési feltételek a plasztikai műtétet, a műhajat, a szájfeltöltést, kitolták a résztvevőkre vonatkozó korhatárt, sőt még a nem bináris emberek is választhatnak mezőnyt maguknak. Ám hiába minden érzékenyítés és a versenyzők szellemi képességeinek, világmegváltó ambícióinak hangsúlyozása, a versenyek ma is ugyanazt az üzenetet közvetítik, mint régen: a szépség egy összehasonlítható, versenyeztethető árucikk. 

Mindenkit nagyban meghatároz az a szemlélet, amibe beleszületik, vagyis mivel a szépségversenyek nagyon régóta velünk élnek, beleszoktunk abba, hogy külsőségeket versenyeztetni jó és megszokott dolog. 

Ha változtatni akarunk alapnak vélt meggyőződéseinken, komoly szellemi takarítást kell végeznünk, akár „egy drachma miatt is érdemes felforgatni a házat”. 

Valamikor a nők szavazati jogának megvonását is normálisnak találták, néhány évtizede a környezetvédőket csodabogaraknak titulálták, pár éve pedig alig szabályozták, hogy az ember mit tehet és mit nem az állatokkal. Lehet, hogy a női szépség versenyeztetése is egy ugyanilyen „elgurult drachma” lesz?

A szépségkirálynő-választás a kezdetektől fogva rengeteg visszásságtól terhes, a jellegéből adódóan egyfajta bántalmazó közeget hoz létre. 

Ahogy a tavalyi győztes, Blága Tünde nyilatkozta korábban: „Ezen a pályán nincsenek bizalmasok, barátok. Az emberi kapcsolatok felszínesek”. 

A szépségversenyeken hierarchikus hatalmi helyzetben sorakozik fel egymással szemben megmérő és megmérettetett (valójában a megmérők ülnek, a lányok masíroznak). A verseny során létrejövő érzelmi tér erősen hordozza a traumák lehetőségét, szinte „megágyaz” nekik. A szépségkirálynő-választások története tragédiák, csalódások és boldogtalan életek tárháza – ezt nekünk, magyaroknak aligha kell bizonyítani.

„A legszebbnek” lenni valójában veszélyes és erősen kitett helyzet, a szépségkirálynők száma túlreprezentált a zaklatási ügyek és a gyilkosságok áldozatai között. Gyakran válnak eszmék, érdekek és termékek hordozóalanyaivá, amelyekkel azonosítják őket, és akkor még nem is beszéltünk a vesztesekről, akiknek fel kell dolgozniuk az egész eseményt és a benne elfoglalt szerepüket azzal a kudarccal, hogy „nem elég szépek”.

Az igazi érték az lenne, ha a média azt közvetítené, hogy a szépség egyedi, belülről fakadó és objektív mércével teljességgel mérhetetlen érték, egy kapott kincs. 

A szépségversenyek ezzel szemben azt akarják megmutatni, hogy a szépség mérhető, összehasonlítható és termékként, különböző érdekek mentén áruba bocsátható. A szépségversenyeknek nem a keretei, a jelentkezési feltételei a vitathatók, hanem önmagukban lelki abúzusok (sőt gyakran testivé is válnak), vagyis a létjogosultságuk kérdőjelezhető meg. 

Az emberi élet alapvetően érzelmileg biztonságos terekben tud igazán bimbózni és virágba borulni. Ezeket a tereket igyekszik megteremteni a szülő a gyermeke, a munkahelyi vezető a beosztottjai számára és jó esetben a választott képviselők, politikusok is a társadalomnak. Védőernyőt tartunk egymás feje fölé, amely alatt biztonságosan fejlődhetünk, dolgozhatunk, alkothatunk. 

A napokban azért is célkeresztbe került a Miss World szépségverseny, mert szabályzata ma még kizárja az indulók közül az anyákat, és ezzel azt az érzetet kelti, hogy az anyaságot választók lemondanak a szépség megéléséről. 

De nem az a kérdés, hogy miért az anyaságnál, az életkornál, a sminkelésnél vagy a műtéti beavatkozásoknál húzzuk meg a határt, hanem az, hogy miért van ilyen típusú versengés még egyáltalán? 

Mi szükségünk, milyen igényünk van erre? 

Negyven éves elmúltam, amikor először játszottam egy olyan társasjátékkal, amelynek nem volt győztese, hanem kommunikációra indította a játszótársakat, ez volt minden tartalma és összes jutalma. Még később mutattak nekem egy olyan társasjátékot is, amelyben össze kellett fogni egy képzeletbeli veszély ellen, ezért a játékosok egymás értékeire támaszkodtak a győzelem kedvéért. Mindannyiunknak azt kívánom, hogy lépjük meg ezt a határt, és érezzük azt, amit én akkor: hogy így is lehet. Nem kell versenyeznünk ahhoz, hogy játszhassunk. Mi köze lehet egyáltalán a szépségnek a versenyhez? Létezhet olyan társadalom, amelyben erre már nincs igényünk? 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
testpozitivitás cikkhez kép négy különböző nőről

Sikerült-e felszámolni a testszégyenítést, szépségeszmény-e még a karcsúság?

Annyira ismert és használt fogalom ma már a testpozitivitás és a testsemlegesség , hogy csak az Instagramon a bodypositivity hashtagre keresve több mint 12 millió posztot találunk! De mit jelentenek, honnan erednek ezek a mozgalmak, s milyen utat jártak be a popkulturális alkotásokban, illetve a közösségi médiában?
Háttér szín
#c8c1b9

„Ősszel érik babám, a fekete szőlő” – Eljött a szüreti bálok és felvonulások ideje

2024. 09. 19.
Megosztás
  • Tovább („Ősszel érik babám, a fekete szőlő” – Eljött a szüreti bálok és felvonulások ideje)
Kiemelt kép
szuret.jpg
Lead

„Szabad a lopás!” – hangzik el a szüreti bálon, és a gyerekek villámgyorsan lekapkodják a díszítésként felakasztott gyümölcsöket. Az őszi szombatok, amikor a falvak még egyszer cifrába öltöznek, mielőtt téli álomra hajtanák fejüket: a szüreti felvonulások és bálok ideje. Ezek az események ma már a közösségről, a viseletekről szólnak, érdekes belegondolni, hogy a résztvevők közül vajon hányan szüretelnek igazából.

Rovat
Életmód
Címke
szüret
szüreti felvonulás
Rákospalota
Mosonmagyaróvár
Kupuszina
Mohos Zsófia
Szerző
Mohos Zsófia
Szövegtörzs

Hajdanán főként Szent Mihály ünnepétől (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig zajlott a szüret, amelynek idejére a törvénykezést is beszüntették. Már a munkához is kapcsolódtak szokások: zajcsapásokkal igyekeztek elűzni a gonosz szellemeket, a szedők pedig szüreti dalokat énekeltek. 

Erre az alkalomra a legtöbb faluban tisztségviselő szereplőket választottak: bírót, bírónét, csőszöket vagy szőlőslányokat, és a felvonulásokban maszkos alakok is feltűntek. 

A kisbíró helyenként elszavalta, hogy mi történt abban az évben a faluban. A báltermet szőlővel díszítették, és a lopásért, ha a csőszök elkapták a „tettest”, fizetni kellett. A szüreti koszorút pedig több helyen elárverezték. 

A II. világháború után már olyan falvakban is rendeztek felvonulást, ahol a szőlőtermesztés egyáltalán nem volt jelentős. A szüreti bál lehetőséget teremtett a fiataloknak az ismerkedésre. A munka utáni mulatság egyfajta öröm­ünnepet jelentett a jó termésért. Ma még országszerte több településen, sőt Budapest egyes részein, például Rákospalotán is rendeznek szüreti felvonulásokat, amelyeknek szokásai falvanként változnak. 

Nélkülözhetetlen kiegészítőjük a traktor vagy ahol még elérhető, a lovas kocsi feldíszített pótkocsival és a gazdagon díszített népviseletek, amiket nagymamák, édesanyák varrnak és őriznek gondosan a szekrényekben, várva, hogy öltöztethessék a fiatalokat. 

szüerti felvonulás
szüreti készülődés
szüreti felvonulás résztvevők
A legkisebbek mindig élvezik a szüreti felvonulást, Mogyoród
Szüreti felvonulás, Mogyoród
szüreti felvonulás, Kupuszina
szüreti felvonulás, óriások
szüreti bál
szüreti bál kép
szüret zene
szüerti felvonulás
Fotó: Mohos Zsófia

A kisbíró elszavalja a szüreti verset arról, hogy mi történt a faluban, Rimóc

szüreti készülődés
Fotó: Mohos Zsófia

A készülődés, a viseletbe öltöztetés néha több órát is igénybe vehet, Rimóc

szüreti felvonulás résztvevők
Fotó: Mohos Zsófia
A legkisebbek mindig élvezik a szüreti felvonulást, Mogyoród
Fotó: Mohos Zsófia

A legkisebbek mindig élvezik a felvonulást, Mogyoród 

Szüreti felvonulás, Mogyoród
Fotó: Mohos Zsófia

Szüreti felvonulás, Mogyoród 

szüreti felvonulás, Kupuszina
Fotó: Mohos Zsófia

A hosszú szalagokból álló kalapdíszt csak a szüreti felvonuláson viselik a legények, Kupuszina 

szüreti felvonulás, óriások
Fotó: Mohos Zsófia

Van, ahol óriások is láthatók a forgatagban, Mogyoród

szüreti bál
Fotó: Mohos Zsófia

Tánc a falu körül, Kupuszina

szüreti bál kép
Fotó: Mohos Zsófia

A bíróné és a bíró a szüreti koszorúval, Kupuszina

szüret zene
Fotó: Mohos Zsófia
szüerti felvonulás
Fotó: Mohos Zsófia

A kisbíró elszavalja a szüreti verset arról, hogy mi történt a faluban, Rimóc

szüreti készülődés
Fotó: Mohos Zsófia

A készülődés, a viseletbe öltöztetés néha több órát is igénybe vehet, Rimóc

szüreti felvonulás résztvevők
Fotó: Mohos Zsófia
A legkisebbek mindig élvezik a szüreti felvonulást, Mogyoród
Fotó: Mohos Zsófia

A legkisebbek mindig élvezik a felvonulást, Mogyoród 

Szüreti felvonulás, Mogyoród
Fotó: Mohos Zsófia

Szüreti felvonulás, Mogyoród 

szüreti felvonulás, Kupuszina
Fotó: Mohos Zsófia

A hosszú szalagokból álló kalapdíszt csak a szüreti felvonuláson viselik a legények, Kupuszina 

szüreti felvonulás, óriások
Fotó: Mohos Zsófia

Van, ahol óriások is láthatók a forgatagban, Mogyoród

szüreti bál
Fotó: Mohos Zsófia

Tánc a falu körül, Kupuszina

szüreti bál kép
Fotó: Mohos Zsófia

A bíróné és a bíró a szüreti koszorúval, Kupuszina

szüret zene
Fotó: Mohos Zsófia
Megnézem a galériát

A szüret mára elveszítette egykori szerepét, elsősorban nem az ismerkedés helye és ideje, hiszen leginkább gyerekek a résztvevői. S hogy mit szüretelnek? Szőlőt, jó termést? Vagy sok kis szőlőszemként fürtökbe fűződve: az összetartozást? 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Vajdaság, Ópazova,

Amikor senki nem kérdezte, hány óra van – A paraszti világ utolsó nemzedéke

A Vajdaságban számos, embert próbáló sorsot, személyes történetet ismertem meg, amelyek igazán mély hatással voltak rám. Találkoztam János bácsival, aki a II. világháborúban szolgált, vagy olyan asszonnyal, aki tizennégy évesen már lovakkal kereskedett, hogy legyen valami jövedelem az árván maradt családnak, de olyannal is, aki nem járt sohasem...
Háttér szín
#eec8bc

“A balesetem felértékelte az életemet” – Hálanapló Rátonyi Krisztával

2024. 09. 19.
Megosztás
  • Tovább (“A balesetem felértékelte az életemet” – Hálanapló Rátonyi Krisztával)
Kiemelt kép
ratonyi_kriszta_podcast.jpg
Lead

Korábbi adásainkban is már pedzegettük, most tovább boncolgatjuk a boldog élet titkát, ezúttal a hála szempontjából.  Németh Szilvia vendége Rátonyi Kriszta, Junior Príma díjas műsorvezető, akinek 2021-ben volt egy komoly biciklis balesete. A gerincműtét utáni hosszas felépülési időszak alapjaiban változtatta meg egyrészt a saját magához fűződő viszonyát, másrészt a boldogságról alkotott korábbi elképzelését. A beszélgetés során szó esik a Covid-időszak tanulságairól, felnőttkori barátságokról, Kriszta jól működő mozaikcsaládjáról, a szüleihez fűződő szoros kötelékéről és a kedvesével „vezetett” hálanaplójáról is. Ha kíváncsiak, miként van jelen a közkedvelt műsorvezető mindennapjaiban a hála, és hogy mit igyekszik ezzel kapcsolatban Rátonyi Kriszta eltanulni a kutyáitól, tartsanak velünk!

Címke
Rátonyi Kriszta
pszichológiai podcast
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

A tartalomból:

  • Kriszta derűs gyerekkoráról mesél, jól működő mozaikcsaládjáról, sok szerető testvéréről.
  • Beszél egy helyről, ahol gyerekkorában nagyon jól érezte magát, és most a munka által lehetősége van ide évről évre visszatérni, szíve szerint ide is költözne. 
  • Megtudjuk, hogyan vált Kriszta televíziós műsorvezetővé, kinek hálás ezért, és kik támogatták az útján.
  • Nemcsak a sikerekről beszél, hanem a nehézségekről is, arról, hogy hogyan küzdött meg velük, és mit tanult belőlük.
  • Szó esik megfelelési vágyról és személyeskedésről is, és arról, ő miként viszonyul ezekhez. 
  • A beszélgetés központi eleme Kriszta komoly kerékpárbalesete és a gerincműtét utáni felépülés időszaka, mely teljesen átértékelte a testéhez fűződő viszonyát.
  • Kriszta rendkívül hálás a családjáért, akik védőhálóként megtartják a nehéz időszakokban, szüleivel kifejezetten szoros a kapcsolata, igazi példaképek a számára.
  • A felnőttkorban köttetett barátságok különlegességéről és ápolásuk jelentőségéről is mesél a hallgatóknak Kriszta, ennek fontosságára, sok egyéb felismerés mellett, a Covid-időszak döbbentette rá.
  • Megtudjuk, mi a valódi boldogság Kriszta számára, és hogy hogyan tanulta meg értékelni az apró örömöket.
  • Apró betekintést enged boldog párkapcsolati hétköznapjaiba, mesél szeretett kiskutyáiról és azt sem rejti véka alá, hogy miképp tanulta meg kezelni, elfogadni, ha néhanapján, ahogyan ő fogalmaz, „felszalad rá néhány kiló”.

Az adás meghallgatásához kattintson a lejátszóra!

Vendégünkről:

Rátonyi Kriszta a közmédia Junior Prima díjas műsorvezetője. Kriszta gyerekszínészként kezdte pályafutását, kilencévesen került a Magyar Televízióhoz, miután beválogatták a Családi kör című műsorba. Televíziós karrierje azóta töretlen. A közkedvelt, mindig derűs műsorvezetőt láthattuk többek között a Dal háziasszonyaként, vezette az Eurovíziós Dalfesztivált és csapatkapitányként szerepelt a Magyarország, szeretlek! című műsorban is. Nyarát Révfülöpön töltötte, ahol a Nyár24 egyik meghatározó tagja volt, ősztől pedig ismét a Család-barát csapatát erősíti délelőttönként a Duna TV-n. Az ifjú tévés korát meghazudtoló érettséggel szemléli a világ történéseit, és mélyen vizsgálja saját belső folyamatait. Elmondása szerint a koronavírus-járvány okozta bezártság, valamint a biciklis balesete utáni hosszú felépülés alapjaiban változtatta meg az életét. Rátonyi Krisztával a család és a barátok megtartó erejéről, az újratervezésről, valamint önmaga elfogadásáról beszélgettünk a hála kontextusában.

Vajon örökletes tulajdonság, habitus kérdése, hogy tudunk-e az apró dolgoknak is örülni az életben? Egyáltalán észrevesszük-e a sok jót, ami adatott, vagy inkább a rosszra koncentrálunk? Tanulható, fejleszthető-e a hálaérzet?

Az adás meghallgatása után (vagy akár közben) buzdítunk mindenkit (mivel nekünk már bevált), hogy kezdjen el hálanaplót vezetni, vegye sorra azokat a dolgokat is az életében, amelyek természetesnek tűnnek, de hálát érdemelnek. A pozitív életkörülmények, az erőt adó szociális kapcsolatok, az örömteli események tudatosítása mindennap bizonyítottan képes javítani a kedélyállapotunkon.

A Spiritusz podcast a Képmás magazin pszichológiai podcast műsora. Önismeret, család, párkapcsolat, gyermeknevelés - bátorító beszélgetések a lelki egészségért. Vendégeink a lélek bonyolult működését jól ismerő szakemberek és olyan ismert személyiségek, akik bátran beszélnek küzdelmeikről és felismeréseikről. A boldogsághoz önmagunk és a többi ember viselkedésének megértésén keresztül vezet az út. A harmadik évad műsorvezetői Bóna Judit és Németh Szilvia. 
A Spiritusz podcastot megtalálja a Spotify-on, a népszerű podcast applikációkban, a Képmás.hu podcast rovatában és a Képmás magazin Youtube-csatornáján. Bárhol is hallgatja ezt a podcastet, kérjük, iratkozzon fel rá, hogy értesülhessen az új adások megjelenéséről.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Bolyki László és Balla Eszter a Spiritusz podcast plakátján

Küzdelmes az életem, de szeretem! – Balla Eszter és Bolyki László

Mindenki annyi terhet kap, amennyit elbír – tartja a mondás. Amikor azonban egy traumatikus életeseménnyel szembesülünk, gyakran érezzük, hogy na „ez már túl sok”, ezt már nem tudjuk elviselni. Aztán telnek a napok, és még mindig talpon vagyunk, mozgósítjuk a belső rejtett erőforrásainkat, megküzdünk, felépülünk, és kisebb-nagyobb sebekkel...
Háttér szín
#fdeac2

Életmódváltás, betegség vagy műtét után újra edzenék – Hogyan érdemes nekikezdenem?

2024. 09. 18.
Megosztás
  • Tovább (Életmódváltás, betegség vagy műtét után újra edzenék – Hogyan érdemes nekikezdenem?)
Kiemelt kép
edzesterv.jpg
Lead

Gyógytornászként gyakorta találkozom olyan emberekkel, akiket a mozgásszegény életmód megbetegített, ezért a mindennapjaikat megnehezíti a fájdalom. De sajnos ennek az ellenkezője is igaz. Hiszen a nem okosan felépített edzésprogram és az így létrejött túlterhelés is okoz mozgásszervi problémákat. A testedzés egyik fontos alapelve a fokozatosság. Az edzések során ugyanis nagyobb terhelés éri a szervezetünket, mint a mindennapos tevékenységek közben. Ezért, hogy ez a nagyobb teljesítmény biztonságos is legyen, muszáj az izmokat, az ízületeket, a szöveteket, a keringési rendszert, az anyagcserét lépésről lépésre felkészíteni erre a nagyobb terhelésre.

Rovat
Életmód
Címke
életmódváltás
edzés
edzésterv
regeneráció
Mozgásban
műtét után
életmódváltás alapjai
Szerző
Almásy Csilla
Szövegtörzs

Ahogyan a matekórán is előbb tanuljuk a számokat, majd utána kezdünk velük műveleteket végezni, úgy a fizikai aktivitásokban is megvannak a lépcsőfokok, amelyeken sorban haladva érjük el a kitűzött célokat. Ez a fokozatosan felépített terhelés különösen fontos, ha teljesen kezdő valaki, vagy egy rövidebb-hosszabb szünet, pláne műtét után tér vissza az edzőpályára.

A nulladik kilométer

A nagy életmódváltó elhatározásokat követően sokan húznak tornacipőt, hogy futni induljanak, mondván, ez a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető sportolási lehetőség, és futni mindenki tud. Vagy vesznek egy aerobikbérletet, és elkezdenek csoportos órákra járni, ahol mindenki ugyanolyan feladatot kap. Netán az interneten talált edzésvideókkal kezdik el a sportolást otthon, egyedül. Mi ezekkel a gond?

Az első és legfontosabb, hogy minden ilyen nekiveselkedést jó volna, ha megelőzné egy állapotfelmérés, amely a fenti esetekben gyakorta kimarad. 

Egy szakember ugyanis megnézi az ízületi mozgástartományokat, a terhelhetőséget, azt, hogy az izomműködés megfelelő-e, ellenőrzi a szükséges stabilitásokat, és képet kap a terhelhetőségről. Ezen ismeretek birtokában javasolja, hogy mit kellene rendezni a sportolás megkezdése előtt.

A futás meglehetősen nagy terhelés a szervezetnek, az ízületeknek, az izomzatnak. Ezért fel kell készülni rá. Ha máshogy nem, kezdjünk gyaloglással, de ne csak poroszkáljunk, hanem tempósan, határozott ritmusban haladjunk, egyre gyorsabb tempóban. Emellett ajánlatos az alsó végtag, a medence és a gerinc körüli izmokat is fejleszteni, mert azok elengedhetetlenek a futáshoz. A különböző futószámokban versenyző atléták sem „csak” futnak – nekik is vannak kondicionáló edzéseik.

Ha valaki a csoportos órákat kedveli, akkor mindenképpen kezdő kategóriájút válasszon, vagy az óra elején egyeztessen az oktatóval arról, hogy ő még kezdő, ezért figyeljen rá jobban, és ajánljon könnyebb gyakorlatokat neki, hogy biztonságosabban tudjon edzeni és fejlődni. Ezt a kérést a szakképzett és empatikus szakemberek kifejezetten jó néven szokták venni, és örömmel segítenek.

Ha valaki jobban preferálja az otthoni online edzést, amelynek kétségtelenül számtalan előnye van, akkor alaposan tájékozódjon, hogy milyen edző videóit követi, mi a végzettsége és milyen tapasztalatai vannak. 

Ha nincs róla semmilyen információ, akkor nem árt gyanakodni. Azt is fontos figyelni, hogy van-e a videótárában kezdő szintű edzés, a tréner ad-e megfelelő instrukciókat, elmagyarázza-e alaposan a feladatokat.

Akár élőben, akár online, ha néhány óra után azt érezzük, hogy valami nem stimmel, fájdalmaink vannak, nehezen regenerálódunk, ne hezitáljunk, váltsunk edzőt!

Kép
edzés műtét után
Kép forrása: Freepik

Betegség után

Alapszabály: lázasan nem edzünk! Nagyon fontos, hogy ha jobban ledönt minket a lábunkról egy nátha, nehéznek érezzük a mozgást, fájnak az ízületeink, ólmos fáradtság van rajtunk, akkor engedjük meg a szervezetünknek, hogy megpihenjen, hiszen a gyógyulás, a regeneráció csak nyugalmi időszakban tud megtörténni. Minél kevesebb funkciót kell ellátnia a testünknek, annál több energia marad a gyógyulásra. Tehát maradjunk ágyban, és aludjunk sokat!

Ha túl vagyunk két-három levert napon, akkor is okosan térjünk vissza a pályára! 

Az első hét legyen felépítő, beszoktató hét, ne azonnal álljunk vissza a korábbi terhelésre. Legalább egy hetet adjunk a szervezetünknek, hogy magához térjen. 

Ha előtte jó kondiban voltunk, akkor a testünk gyorsan összekapja magát, és két hét múlva már a megszokott intenzitással végezhetjük a testmozgásokat.

Kép
életmódváltás edzés
Kép forrása: Freepik

Műtét után

Ha valaki előre tervezett műtétre vár, a legokosabb, ha a lehető legjobb szintre hozza a kondícióját még az operáció előtt. Minél jobb formában van egy szervezet, annál kevésbé sínyli meg a drasztikus beavatkozást, és annál gyorsabban fog felépülni, regenerálódni.

A műtéteket követő főszabály: az operáló orvos dönt a terhelés mértékéről és időzítéséről. Ebben a gyógytornász fog segíteni, akinek maximális kompetenciája van a műtét utáni, a regenerációt támogató tornák és kezelések vezetésében és abban, hogy mi az, ami veszélyeztetheti a szöveti gyógyulást. 

Bármilyen operáción estünk is át, a vénás tornát érdemes néhány hétig naponta többször is elvégezni, hogy megelőzzük a trombózis kialakulását, amely a leggyakoribb szövődmény ilyenkor. 

Ezt akár előre is meg lehet tanulni, de a műtét után a kórházban a gyógytornász is betanítja.

A túl korai terhelés az operáció sikerességét is veszélyezteti, lassíthatja a felépülést vagy akár újra sérülést okozhat. Szakemberek segítségével, türelemmel, fegyelmezett gyógytornával, rehabilitációval egészen biztosan vissza lehet térni az edzésekhez. 

Az írás Almássy Csilla Mozgásban című sorozatának részeként jelent meg, amelynek további részei elérhetőek itt. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
szülés után torna

Mozgás és sport anyaként – tévhit, hogy szülés után hat hétig tilos

Sokáig élt az a nézet, hogy mivel a szülés természetes folyamat, a szervezet teszi is a dolgát, és minden rendeződik magától. Testünk valóban mindig törekszik a gyógyulásra és a lehetőségekhez mérten a legjobb működésre, mégis nők ezrei kényszerülnek együtt élni például az inkontinenciával (akaratlan vizeletcseppenés), a szervsüllyedéssel, amelyek...
Háttér szín
#f1e4e0

Fecskekatasztrófa az országban – Oda a hazai fecskeállomány?

2024. 09. 18.
Megosztás
  • Tovább (Fecskekatasztrófa az országban – Oda a hazai fecskeállomány? )
Kiemelt kép
fecskek_001_pickpik.jpg
Lead

Mintegy másfélmillió fecskét a Balatonnál ért a hétvégi esővel, széllel érkező hidegfront, ami mostanra elhagyta az országot. Mi történt az elmúlt néhány napban a nálunk tartózkodó villásfarkúakkal? Tömeges pusztulásuk természetes jelenség, vagy itt az armageddon? Hogyan cselekedjünk helyesen, ha segítségre szoruló fecskét találunk? Pataki Sára utánajárt. 

Rovat
Köz-Élet
Címke
fecske árvíz
fecskepusztulás
fecske mentés
tömeges fecske
fecske etetés
Szerző
Pataki Sára
Szövegtörzs

Mentsük meg a fecskéket! 

Riadtan szálldostak, köröztek, sokszor nekimentek a házfalnak, menedéket kerestek, fedett teraszon, garázsban, eresz alatt. A mögöttünk álló esős napokon országszerte, de leginkább a Balaton környékén bárki láthatott bajba jutott fecskéket. Nem egyet, nem kettőt, hanem akár több százat.  

„Gyenesdiás nagy strandon etetésben jártas segítő kéne. Fecske van, lisztkukac van.” 
„400 L kukac érkezik másfél órán belül az északi partra, hol van rá szükség?” 
„Érdeklődnék, van-e valakinek élő lisztkukaca itt a környéken, mert venni már nem lehet. Vonyarcvashegyen vagyunk, ha eláll az eső, megint megyünk a fecskéket etetni. Már 2 napja ezt csináljuk.” 

Néhány segítségkérő bejegyzés a Mentsük meg a fecskéket! Facebook-csoportból. A több mint 45 ezer tagot számláló csoport célja olyan civil emberek toborzása, akik szívükön viselik a magyarországi fecskék sorsát.  

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is felhívta a figyelmet arra, hogy a fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra. Ilyenkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek”, ezért a madarak éhezni kezdenek, három-négy nap múlva pedig tömegesen éhen pusztulnak.  

Ezért azt tanácsolták, hogy aki csak teheti, nyissa meg a garázsát, melléképületét, lépcsőházát, istállóját a madarak számára, hiszen így akár egy-két nappal is tovább kibírják.  

Madarak ezreinek lehet így segítséget nyújtani.   

 Tömegével pusztultak el az utakon 

 Egy fecske 4–5 napig a nap 24 órájában repül, naponta 1000–1200 kilométert meg tud tenni, valamint akár ezer kilométeres távolságból is érzékeli a markáns időjárási frontok közeledtét, és időben el tud húzódni délre – erről beszélt Orbán Zoltán az MME szóvivője a Gyöngyösi Tv-nek. Vagyis mi történt a mögöttünk álló napokban?  

Kép
Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ
Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ

 A szakember szerint a fiatal, rutintalan madarak rossz döntést hoztak, nem repültek el. Péntek reggel, amikor elkezdtek volna vadászni, megérkezett a hűvös, esős idő. A repülő rovarok – amik a fecskék kizárólagos táplálékai – viszont elültek, ezért a madarak nem tudtak mivel táplálkozni. Elfogyott az energiatartalékuk, illetve a testükben tárolt zsír, felélték a repülőizmaikat. A hétvége alatt, nagyjából vasárnap reggelre annyira eléheztek, hogy mindenképp elindultak vadászni, és rengeteg egyed éhen halt.  

 „Szó szerint repülve haltak meg a fecskék” – fogalmazott Orbán Zoltán.  

 
„Katasztrófa van sok helyen, de főleg a Balaton északi partján, a 71-es főúton. Tucatjával – több ezren – vannak halott fecskék az úton Balatonalmáditól Keszthelyig (…) Ismét kérünk mindenkit, hogy óvatosan, lassan vezessetek. A fecskék alacsonyan repülve az utak felett szedegetik a repülő rovarokat, az aszfalt melege miatt leszállnak, és ott is pihennek meg” – írta vasárnap a veszprémi Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont. A Balatonon volt a legnagyobb a krízis, mert az árvaszúnyograjzás a radarképek alapján kb. 1,2–1,5 millió fecskét oda vonzott.  

 Oda a hazai állomány?  

 Amelyik fecskét a rossz idő az országban érte, és nem volt megfelelő kondícióban, vagy nem kapott hatékony segítséget, az javarészt elpusztult. Hogy mekkora a veszteség, azt majd csak jövő júniusban fogjuk látni, amikor az egész hazai fészkelőállomány visszatér. „Szó sincs arról, hogy a magyarországi fecskeállomány most lenullázódott. A vonulás során nap, mint nap szembesülhetnek ilyen helyzettel, tudják is kezelni. Sokan elpusztultak, de tudni kell, hogy az évi vadmadár-szaporulat 79 százaléka mindenképp elpusztul” – összegezte az MME szóvivője.  

Az InfoRadiónak arról is beszélt, évezredekkel ezelőtt még csak százévente háromszor volt hasonlóan szélsőséges idő, mint az elmúlt napokban.  

Akkoriban a teljes fecskeállománynak akár több mint a fele is elpusztulhatott, ám utána volt 30–40 évük a madaraknak a regenerálódásra. Napjainkban viszont nem ez a helyzet.  

Különösen az ezredforduló óta a civilizációs ártalmak, változások, az emberi mulasztások (például a nagyüzemi mezőgazdaság, állattartás visszaszorulása, a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés, a fecskefészkek leverése) és a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban kialakuló szélsőséges időjárási helyzetek nagyon rosszul érintik a madárvilágot, kiváltképp a fecskéket.  

Kép
Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ
Kép: Sóstó Vadvédelmi Központ

Az ezredforduló óta megfeleződött a hazai fecskeállomány, napjainkra kétmillió fecske hiányzik Magyarországról. Pedig fontos szerepet töltenek be az ököszisztémában: évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg minket, amelyeket repülés közben ejtenek el. Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van az országban, mint két évtizeddel ezelőtt, ennek az a következménye, hogy mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna rovarral több marad életben.  
Ha egyre fogynak a fecskék Magyarországon, akkor miért volt most mégis ennyi országszerte? Azért, mert tart a költöző madarak vonulása.  

Nagy részük tőlünk északabbra fészkelő, áthaladó madár: Skandináviából, a Baltikumból, Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, és itt érte őket a hideg idő.  

Az ország leghidegebb településén, Zabaron állítólag százezres mennyiségben rekedtek meg. 

Mivel etessük őket?  

A fecske a természetben még vonulás előtt sem halmoz fel olyan extrém mennyiségű zsírtartalékot, mint például a poszáták vagy a sárgarigó. Ha nem találnak rovarokat, nem állnak neki bogyókat, terméseket, gyümölcsöket fogyasztani, hanem elcsigázottan repkedve, talajra leszállva, ott járkálva vagy épp a kerítésekre kiülve kutatják, kémlelik a zsákmányt. Egy idő után ezt feladják, beülnek a fészkekbe vagy egyéb védett helyekre, és kivárnak, hangsúlyozta a Madárkórház Alapítvány Gádorosi Mentőállomása. 

Intelligens madarak, képesek a rovarokat leült, ledermedt állapotban is felcsipkedni, viszont ilyen módon nem tudnak olyan hatékonyan táplálkozni, mintha ugyanezeket a rovarokat a levegőből kapkodhatnák. Ha csak és kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, akkor mivel etethetjük őket?  

Amikor a mostanihoz hasonló tömeges fecskekrízis van, akkor célszerűbb, ha otthon próbálunk gondoskodni néhány bajba jutott egyedről. Ha egy fecske már annyira legyengült, hogy kézzel is megfogható, a lakás melegében, dobozban tartva, kézből etethetjük, legömbölyített végű csipesszel. Legjobb megoldás a lisztkukac (nem ugyanaz, mint a csontkukac – a csonti tilos!) A darabolt marhahús, nedves macskakonzerv, túró, reszelt sajt, főtt tojás keverékéből álló táplálékról a madarak nagy valószínűséggel nem ismerik fel, hogy az eleség. Emiatt érdemes lisztkukacot is tenni ezekre. 

A bokrok, tuják megrázásával az árvaszúnyogok, rovarok „előcsalogathatók”, így segíthetjük a madarakat táplálékhoz jutni. Ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig repülni, 18–22 grammos súlyt kell elérniük. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen nagy tömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. Vagyis a magyarországi élőhelyek védelme nemcsak a hazai állomány, hanem a telelő, vonuló madarak miatt is kiemelten fontos. 

Háromszáz madarat fogadott be egy bőnyi lakos 

 „Elképesztően szomorú napunk volt. Több mint 400 haldokló fecskén próbáltunk segíteni a rengeteg telefon mellett. Egytől egyig át lettek nézve, és megfelelő ellátást kaptak. Most fűtött, számukra berendezett helyiségben próbálnak erőre kapni. Nem lehet megmondani, hányan élik túl, amit lehetett, azt megtettünk értük” – írta vasárnap a Sóstó Vadvédelmi Központ.  

 Ha mindenki bevisz csak tíz, az éhenhalás küszöbén álló fecskét a madármentő állomásra, a mentőközpontba pillanatok alatt bekerül ezer, amiket azonnal etetni kell. Minden bajba jutott madár megmentése, etetése egyenként ezekben a napokban lehetetlen, ezért is van nagy szükség a lakosság segítségére. 

Országszerte sok madárszerető fogott össze, hogy segítsen a bajba jutott villásfarkúaknak. Csoportok alakultak, ahol információkat, fecskeetetési praktikákat osztottak meg egymással az emberek.  

A Bőnyben élő Kok Annamária – aki évek óta foglalkozik sérült vagy elárvult madarakkal és vadállatokkal – legalább 300 fecskét fogadott be, és azt mondja, soha ilyen pozitívan nem csalódott még az emberekben.  

A madarak nagy része a jó idővel útnak indulhat, az agyrázkódást szenvedett példányokat is még idén szabadon lehet engedni, a törött csontú fecskéknek azonban itt kell telelniük.  

„Pontos számot még nem tudok, de körülbelül 50–70 madárnak kell majd maradnia. Szerencsére takarmányból elég jól állok, de ha valakinek van felesleges lisztkukaca, annak mindig örülök” – mondta a bőnyi madármentő a Kisalföld-nek. 

 A borús napoknak mostanra vége, így amelyik madárnak sikerült a túlélés, miután megerősödött, folytathatja útját Afrika felé. Jobban tesszük, ha nem felejtjük el hirtelen a pár napos fecskekatasztrófát, mivel az extrém időjárási jelenségek miatt hozzá kell szoknunk, biztosan nem ez volt az utolsó eset, hogy a villásfarkúak a segítségünkre szorultak.  

 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
gólya

Nem a háború a legnagyobb veszély a madárfajokra – A madarak tranzitországa vagyunk

Tranzitország vagyunk. Nemcsak a kereskedők, turisták vagy a menekültek, hanem a madarak számára is, hiszen hazánkban gyakorlatilag folyamatos a madárvonulás, nincs olyan hónap, hogy ne mozogna az égen egy-egy olyan faj, amely telelésre vagy épp költésre nem, csak átszállásra használja a Kárpát-medencét.
Háttér szín
#dcecec

Hugonnai Vilmától Bibó Istvánig - Animációkon elevenednek meg elfeledett hőseink

2024. 09. 18.
Megosztás
  • Tovább (Hugonnai Vilmától Bibó Istvánig - Animációkon elevenednek meg elfeledett hőseink)
Kiemelt kép
sorsforditok_sorozat.jpg
Lead

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Bibó István politikus, Tóth „Potya” István futballedző és embermentő. Néhány személyiség, akik egyáltalán nem, vagy csak alig kapnak helyet a történelemkönyvekben. A kifejezetten középiskolásoknak készült Sorsfordítók című animációs filmsorozat a legnagyobb hősök példáját szeretné közelebb hozni a tinédzserekhez. Olyan emberekét, akik sokszor kerültek nehéz döntési helyzetbe. Az első öt rész már tavaly megjelent, a közelmúltban pedig újabb epizódokkal bővült a sorozat.

Rovat
Köz-Élet
Címke
Sorsfordítók sorozat
Hugonnai Vilma
Bibó István
Ferencváros
Fradi
Tóth István focista
Szerző
Pataki Sára
Szövegtörzs

Apor Vilmostól Bibó Istvánig

Sorsfordítók címmel készített három–négy perces animációs kisfilmeket a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). Az alkotások célja olyan döntési helyzetek bemutatása, amikor az egyes szereplők a nemzet sorsát helyezték a saját érdekeik elé. 

Az anyák megmentőjeként ismertté vált Semmelweis Ignác; az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábori kórházainak főápolója, Kossuth Zsuzsanna; a vészkorszak idején üldözött embereket mentő Salkaházi Sára; a hosszú időn keresztül igaztalanul árulónak tartott 1848-49-es honvédtábornok, Görgei Artúr; valamint Olofsson Placid atya, aki tíz évig raboskodott a Gulagon, és küldetésének tartotta, hogy a rabtársaiban végig tartsa a lelket. 

Róluk szól a Sorsfordítók című animációs kisfilmsorozat első öt része, de időközben újabb öt epizód került fel a sorozat YouTube-csatornájára. 

Az újabb epizódok Boldog Apor Vilmos vértanú püspök, Szentgyörgyi Dezső, a legsikeresebb magyar vadászpilóta, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Tóth „Potya” István futballedző és embermentő mellett Bibó István politikus alakját elevenítik fel.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója az új részek premierjén hangsúlyozta, a történelmi múlt megismertetése nagy feladat, mindez akkor működik jól, ha a fiatalok azonosulni tudnak egy-egy motívummal vagy akár az egész személyiséggel, akit eléjük állítanak.  A kisfilmekkel a cél legnagyobb hőseink példáját, üzenetét közelebb hozni a mai fiatalokhoz. Kiemelte, a legutóbb bemutatott filmek mind az öt hősét összeköti az a motívum, hogy nem szabad félni.

Egy lány, aki soha nem adta fel az álmát, hogy orvos legyen

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, a gróf szentgyörgyi Hugonnai család sarja szülei ötödik gyermekeként született 1847-ben. A pesti Prebstel Mária Leánynevelő Intézet bentlakásos tanulójaként szerezte alapismereteit. Akkoriban nem volt lehetősége továbbtanulni a nőknek Magyarországon. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, három gyermekük született, ám férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt, nem volt boldog a házasságuk.

Vilma 22 éves volt, amikor értesült arról, hogy a Zürichi Egyetem orvosi karára nők is beiratkozhatnak, és férje beleegyezett, hogy tanuljon, ám anyagi támogatást nem kapott, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 

Az egész országban híre ment, hogy egy férjezett nő, akinek már gyermeke is van, kiköltözik Svájcba, hogy a boncasztal mellett tanuljon. Gyerekeit csak a tanítási szünetekben láthatta. 

1879-ben orvossá avatták, majd hazatért, itthon viszont nem ismerték el a végzettségét – Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter elutasította a jóváhagyását, mondván a nők felforgatnák az államot, ha tudományos téren egyenjogúsítanák őket a férfiakkal. Az orvosi hivatás helyett a bábaképzést ajánlotta neki, így Hugonnai Vilma szülésznőként dolgozott, ez időben már elvált férjétől, és betegek sokaságát gyógyította, hogy el tudja tartani a családját. 

Kép
Hugonnai Vilma

Második férje Wartha Vince vegyész, műegyetemi tanár volt, akinek kérésére feladta a szülésznői munkáját, és elméleti kérdésekkel foglalkozott, de ezalatt is küzdött azért, hogy elismerjék orvosi oklevelét. Végül ötvenévesen avatták Budapesten is orvosdoktorrá, miután itthon is letette az orvosi vizsgákat, így szerzett másodszorra is orvosdiplomát. 

Ezután már hivatalosan is gyógyíthatott, elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott, a rászorulókat gyakran ingyen, saját költségén kezelte. 

Később katonaorvosi képesítést is szerzett, a sajtóban pedig többször vitázott a nők jogegyenlőségéről politikusokkal

Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és a gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire, illetve a nők képzésére összpontosult. Az első világháború alatt neki köszönhetően sok száz vöröskeresztes nővér és több mint nyolcvan orvosnő szolgált, akik az ő oklevelének elismerése után kaptak diplomát magyar egyetemen. 74 évesen, a tanulni vágyó nők példaképeként hunyt el. 

Egy csatár, aki nemcsak a pályán alkotott maradandót

Tóth István 1891-ben született Budapesten, amikor a futball még nem a profi klubok küzdelmét, hanem az örömfocit jelentette. A családi legendárium szerint dundi alkata miatt keresztanyja ragasztotta rá a Potyka nevet, azt azonban nem tudni, hogy a Potykából aztán hogyan lett Potya. 

Hamar megmutatkozott tehetsége, első komoly mérkőzését a BTC (Budapesti Torna Club) ifjúsági csapatában játszotta, majd idővel az NB I.-ig vezetett az útja. A Ferencvárossal kétszeres bajnok és kupagyőztes lett. Csatárként bármelyik sarokból képes volt gólt lőni, lövései közmondássá váltak a szurkolók körében. A válogatottban 1909 és 1926 között 19 alkalommal szerepelt, és nyolc gólig jutott.

Részt vett az 1912-es a stockholmi olimpián, azonban ott nem lépett pályára. Igaz, a felkészülési mérkőzésen – amikor Norvégiát a magyarok 6–0-ra múlták felül – ő lőtte a válogatott utolsó gólját. Az első világháborúban a focipályáról a frontvonalba került, ahonnan sértetlenül tért haza. 

Az iskolapadban is jól teljesített, megtanult angolul, olaszul és németül, mérnöki oklevelet szerzett, és még a mozigépészethez is értett. De ő hivatásos edző akart lenni. 

A háború után kezdődött tréneri pályafutása, előbb a Ferencvárost, majd az Újpestet is bajnoki címig vezette, ez azóta sem sikerült senki másnak. A két világháború között vált az egyik legjelentősebb magyar labdarúgóedző-egyéniséggé. Számos módszertani újítást vezetett be az edzéseken: például a bemelegítést vagy a téli alapozást. Magyarországon elsőként vezetett edzésnaplót. Mindent az alapoktól kezdett, korát megelőzve anatómiát és pszichológiai könyveket olvasott. 

Ő volt a Ferencváros első hivatásos edzője. Legnagyobb sikerét 1929 júliusában aratta, amikor az FTC 3–2-re legyőzte Uruguay addig verhetetlennek hitt, kétszeres olimpiai bajnok és később világbajnok válogatottját. Ezután külföldön is keresett szakember lett, edzősködött például az Internazionalénál, ám onnan hazajött, és az Újpestet választotta. 

Kép

A második világháború közeledtével a fociba egyre inkább beleszólt a politika, több zsidó származású edzőt és játékost is elbocsátottak. Potya ekkor már a Fradinál dolgozott, és mivel a döntést nem tudta elfogadni, minden tisztségéről lemondott. Belépett az Ellenállási Mozgalomba, barátjával, a Fradi-csatár Kertész Gézával Dallam fedőnéven saját csoportot hoztak létre, amellyel több száz embernek szereztek védlevelet. 

Zuglóban Telepes utcai lakása életmentő menedékhellyé vált: nála rejtőzött el mások mellett két neves színészünk, Gobbi Hilda és Latabár Kálmán. 

A sikertelen kiugrási kísérlet után fegyvert és lőszereket gyűjtöttek az ellenállók számára. 1944-ben a nyilasok fogságába került Kertésszel együtt börtönbe szállításakor egy tiszt felismerte, és felajánlotta neki, hogy szökjön meg. De Tóth Potya a társa mellett maradt. A németek 1945. február 6-án, egy héttel a budapesti ostrom vége előtt kivégezték. 

„Nőkről nem is beszélünk”

Kérdés persze, hogy azok a fiatalok, akik ma már az okostelefonok világában nőnek fel, vajon tudnak-e azonosulni ezekkel a múltbéli, évszázadokkal ezelőtt élt történelmi alakokkal. Egy biztos: ha a kötelező tananyagon felül róluk is hallanak, az nem hátrány. Kérésemre két tizenéves gimnazista lány nézett meg néhány Sorsfordítók-epizódot, és utána beszámoltak az élményeikről. 

„Az egyik kedvencem a Hugonnai Vilmáról szóló videó volt. Eddig még a nevét sem hallottam, de sajnos ez várható volt a jelenlegi oktatási rendszernek köszönhetően: nőkről nem is beszélünk” – válaszolta kérdésemre a 16 éves Kati, aki most kezdi a 10. osztályt. Szerinte ezekkel a történetekkel, személyekkel sokkal izgalmasabbá lehetne tenni a történelemórákat, és több diák érdeklődését fel lehetne kelteni.

Kép
Hugonnai Vilma Sorsfordítók

Tetszettek a videók a 13 éves, hetedik osztályos Petrának is, aki leginkább a Tóth „Potya” Istvánról szóló kisfilmet emelte ki. „Így is olyan sok a tananyag, hogy valamilyen szinten megértem, miért nem teszik őket a tankönyvekbe” – mondta. 

Ugyanakkor szerinte a tanárok levetíthetnének egy-egy ilyen videót, mindig épp azt, amelyik az aktuális korszakhoz illik, legyen az a reformkor vagy az első világháború.

„Igazságtalan lenne, ha nem hallanánk róluk, ráadásul az adott kor szellemiségét is megismerhetnénk egy-egy hős életén keresztül” – tette hozzá.

Jön a folytatás
A sorozat következő öt része az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójához kapcsolódva olyan hősöket mutat be, akik a magyar szabadságért küzdöttek. Köztük lesz Batthyány Lajos, Maderspach Károlyné, Irányi Dániel, Leiningen-Westerburg Károly és Perényi Zsigmond.

A Salt Communications munkatársaival közösen készített kisfilmeket a Sorsfordítók YouTube-csatornán lehet megnézni.

Támogatott tartalom

Háttér szín
#dfcecc
Adverticum kód

Azok közt lelt otthonra, akik megölték a férjét – Elisabeth Elliot története a megbocsátás leckéje is

2024. 09. 17.
Megosztás
  • Tovább (Azok közt lelt otthonra, akik megölték a férjét – Elisabeth Elliot története a megbocsátás leckéje is)
Kiemelt kép
elizabeth_elliot.jpg
Lead

Hogyan folytassam az életet egy váratlan veszteséget követően? Szeretve vagyok akkor is, ha a szenvedésnek újra meg újra a szemébe kell néznem? Mit jelent küzdeni azért, ami számomra fontos? És mit jelent bízni akkor is, ha nem értem, mi történik körülöttem? Elisabeth Elliot már fiatalon szembesült a fenti kérdésekkel, amelyek aztán évtizedeken át elkísérték őt. Író volt, előadó, rádiós műsorvezető, misszionárius, mindenekelőtt pedig egy erős nő, akinek a példamutatásából valamennyien tanulhatunk. Schindler Zsófia pszichológus írása.

 

Rovat
Életmód
Címke
Elizabeth Elliot
élettörténet
őslakos
őslakosok
waodani törzs
Szerző
Schindler Zsófia
Szövegtörzs

Elisabeth Elliot (született Howard) nem átlagos családba érkezett, amikor 1926-ban Brüsszelben meglátta a napvilágot. Misszionárius szülők gyermeke volt, így nem dúskálhattak az anyagiakban, ám szükséget sem szenvedtek semmiben. Philip és Katharine Howard különös hangsúlyt fektettek a pontosságra, a rendre és a fegyelemre, amelyeket személyes példamutatásukkal igyekeztek átadni hat gyermeküknek is. 

Ez könnyen keltheti azt a benyomást, hogy az otthoni légkört vasszigor és örömtelenség jellemezte, ám mi sem állhatna távolabb az igazságtól. A gyerekek beszámolói alapján gyakran volt nevetéstől hangos a ház, és a több ezer levél, amiket egymásnak küldtek az évek alatt, őszinte érdeklődésről, szeretetről tesz tanúbizonyságot. 

Nyitottság azok felé, akik megfosztották a házastársától

A felnőtt Elisabeth számára nem volt kérdés, hogy továbbviszi a családi örökséget: szüleihez hasonlóan ő is az egyházban szeretett volna szolgálni, ezért a Wheaton College diákjaként bibliafordítónak kezdett tanulni. 

Itt ismerkedett meg első férjével, Jim Elliottal is, akivel később az ecuadori őserdőben hirdették az igét a waodaniknak.

Ez az amazóniai törzs a világtól elzártan, az esőerdő közepén élt, és hírhedt volt az erőszakról mind a külső behatolókkal, mind a csoport tagjaival szemben. Egyes források szerint az antropológia által ismert társadalmak közül a waodaniknál volt a legmagasabb az emberölések aránya.

1956. január 8. ugyanolyan reménnyel és várakozással teli napnak indult, mint a többi, ám végül kegyetlen vérfürdőbe torkollott, amikor a waodani törzs tagjai mérgezett lándzsáikkal kivégezték a fiatal amerikaiakat, akik közeledni próbáltak feléjük. A hittérítők hosszú ideje dolgoztak azon, hogy kapcsolatba kerüljenek a törzs tagjaival, végül azonban egy félreértés miatt az erőszakos ösztön kerekedett felül. 

Öt huszonéves férfi vesztette életét az ecuadori dzsungel mélyén, köztük Jim is, akit Elisabeth és alig egyéves kislánya, Valerie hiába várt haza. 

A tragédia nem tántorította el Elizabeth-et a céljától, a fiatal anya gyermekével beköltözött a waodanikhoz, ahol fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy megmutassa: van egy Isten, aki vérontás helyett szelídségre és megbocsájtásra hív minden embert.

Elisabeth gondolkodásmódja megelőzte a korát

Elisabeth munkáját a waodanik között alázat és őszinte kíváncsiság jellemezte. Miközben mások a sikersztorit hajszolták, és gyakran káros vagy épp sértő sztereotípiákban gondolkodtak a csoportról, ő egyenrangú félként tekintett rájuk. Számára az elzártan élő emberekkel folytatott munka nem a személyes hírnévről vagy a morális felsőbbrendűségről szólt. 

A törzs tagjai függőágyakban aludtak, ezért ő maga is így tett. Ha sült majom került a tányérra, jóízűen elfogyasztotta. Amikor egy misszionárius társa ruhát akart erőltetni az egyébként meztelenül élő emberekre, a fiatal anya kiállt a döntési szabadságuk mellett. Helytelennek tartotta, hogy egy nagyvárosból odacsöppent amerikai szégyenérzetet keltsen egy népben, amelynek a testével kapcsolatban addig nem voltak hasonló érzései.

 Az üzenet, amelyet a dzsungelben hirdetett Istenről és a megváltásról, a waodanik szívébe hatolt, és többek közt azt a férfit is megérintette, aki a végzetes napon Jim Elliotra támadt. 

Mincaye, a hírhedt harcos új életet kezdett, amelyről később világszerte hálával mesélt mint prédikátor és igehirdető. 

A misszionáriusok munkája nem volt hiába. Elisabeth gondolkodásmódja sok tekintetben megelőzte a korát, és nem feltétlenül tette népszerűvé az eltérően vélekedők körében. De nem is nekik akart tetszeni, sokkal inkább az Isten és az embertársai iránti szeretet hajtotta. A világ pedig kezdett felfigyelni a bátor fiatalasszonyra. 

Eltérő világnézetek, életre szóló barátságok

Cornell Capa, magyar származású fotóművész a dzsungelbe látogatott, hogy felvételeket készítsen a megözvegyült misszionárius feleségek életéről. Így ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Elisabeth Elliottal. Kettejüket a művészet szeretetén túl a szenvedés megtapasztalása is összekötötte, Capa ugyanis két testvérét veszítette el: László szívbetegségben, Robert pedig egy robbanásban vesztette életét. 
Cornell világa merőben eltért attól a közegtől, amelyben Elisabeth mozgott, mégis kölcsönös érdeklődéssel és kíváncsisággal viszonyultak egymáshoz. Idővel Elisabeth jelentős hírnévre tett szert, író lett, előadó, egyetemi oktató és rádiós műsorvezető. Keresztény nők egész generációi hallgatták a tanításait és merítettek erőt az egyszerű, ám annál mélyebb gondolataiból. 

Újra rátalált a szerelem: második házassága Dr. Addison Leitch-csel

A Jim halálát követő években Elisabeth-et érthető módon foglalkoztatta a kérdés – különösen, miután visszatért Amerikába –, hogy vajon újra rátalál-e a szerelem. Lányával, Valerie-vel és egy barátnőjével hárman éltek együtt, s bár ennek az életszakasznak is megvolt a maga szépsége, Elisabeth őszintén vágyott egy társra.

Utóbbit végül Dr. Addison Leitch személyében találta meg, aki egy neves szeminárium teológus professzora volt. Dr. Leitch maga sem sokkal korábban özvegyült meg, így a találkozás mindkét fél számára váratlan ajándéknak bizonyult. Elisabeth álma kisvártatva valóra vált, és 42 éves korában újra férjhez ment. 

Naplóbejegyzéseiben őszintén ír arról, hogy Addisont még Jimnél is jobban szerette, ezért is különösen tragikus, hogy mindössze három közös év után Addisonnál rákot diagnosztizáltak. Kegyetlen, szenvedéssel teli küzdelem vette kezdetét. Elisabeth támogatta a férjét, de aki kísért már szenvedő beteget, az pontosan tudja, mennyi érzés kavarog ilyenkor egy hozzátartozóban: félelem, gyász, remény, tehetetlenség... 

Elisabeth szilárdan állt a hitében a legbizonytalanabb időszakokban is, és bízott abban, hogy bármi történjék, Isten gondjukat viseli majd. Amikor Addison meghalt, Elisabeth nem csak a férjét veszítette el. 

A sírkövön ez a felirat szerepelt: „Addison, Elisabeth legjobb barátja”.

Viselni a döntéseink következményeit – Harmadik házasság Lars Grennel

Ugyan harmadik férjével évtizedekig éltek együtt, Elisabeth végső nyughelye Addison mellett található. Azt hiszem, ebből már sejtheti az olvasó, hogy a Lars Grennel való kapcsolata minden volt, csak nem rózsás. Lars azon az egyetemen tanult, ahol korábban Addison Leitch oktatott. Így történt, hogy szállás után kutatva más diákokkal együtt Elisabeth otthonában bérelt szobát. 

Naplóbejegyzésekből tudjuk, hogy a kilenc évvel fiatalabb férfi közeledése egyáltalán nem keltette fel főbérlője érdeklődését. Jimmel és Addisonnal összevetve teljesen más karakterű ember volt, és sok tekintetben alulmaradt velük szemben. A magány azonban nagy úr, és Elisabeth mindennél jobban vágyott arra, hogy két fájdalmasan rövid házasság után valaki a gondját viselje. Ahogy telt az idő, Lars hajthatatlannak bizonyult, és addig ostromolta a nőt, míg 1977-ben oltár elé nem álltak. 

Alig egy hét telt el, amikor az újdonsült feleség felismerte, hogy mekkora hibát követett el. Lars kontrolláló és manipulatív viselkedése egész további életét meghatározta, megnehezítette. Elisabeth azonban nem hitt a válásban. 

Vallotta, hogy Isten a feleséget hűségre és engedelmességre hívja, s az otthoni konfliktusokat követően sajnos gyakran inkább magában kereste a hibát, mint a társában. 

A külvilág mit sem sejtett a kapcsolat dinamikájából, Lars ugyanis kiváló üzleti érzékkel egyengette Elisabeth karrierjét. A legsikeresebb könyvei és előadásai ebből az időszakból származnak, ám naplóbejegyzések alapján Elisabeth sem teljesen ismerte fel, hogy a férje mennyire kihasználja. Egy beszédében viccesen felidéz egy vele folytatott beszélgetést: „Lars azt mondja, ha majd öreg leszek, leültet egy színpadra, benyomja a magnót, és lejátssza egy korábbi előadásomat, miközben én tátogok.” 

A felvételen hallatszik a közönség nevetése, 2024-ben azonban ez az anekdota kevésbé humoros. Ugyanis, amikor a demenciája miatt Elisabeth többé nem tudott szerepelni, Lars pontosan a fenti forgatókönyv szerint járt el. 38 évig éltek házasságban, amikor 2015-ben Elisabeth élete Massachusetts-i otthonában véget ért. 

Az életet csakis előrefele lehet élni

Elisabeth személyében nem egy tökéletes embert tisztelünk, kár is lenne idealizálni őt. Pontosan ugyanúgy küzdött a saját hibáival és hiányosságaival, mint mindenki más. És igen, bizonyos nézeteit jogosan érte kritika. 

Példája mégis a mai napig sokakat inspirál és biztat arra, hogy bátorsággal tekintsenek az élet kihívásaira. 

Nem közhelyeket puffogtató, örök optimista nő volt, hanem valaki, aki a szenvedésnek mélyen a szemébe nézett, és hagyta, hogy az formálja. Számára az út mindig előrefele vitt, és csakis abba az irányba akart járni rajta. Nem keseregve, nem panaszkodva, nem hátranézve. Mert Elisabeth hitte: bármi történjék is, az Isten jó és jót akar.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Lhakpa Sherpa

Lhakpa Sherpa, az Everest királynője: „A félelem nem akadályozhatja meg, hogy új magasságokba érjünk”

Lhakpa Sherpa nepáli nőként először érinthette a Mount Everest havas csúcsát, és 2022-ben – női rekorderként – már tizedik alkalommal járt ott. „Az Everest az én orvosom, helyrehozza a lelkemet” – vallja Lhakpa az életéről szóló dokumentumfilmben, amely július végétől elérhető a Netflixen. A 2022-es expedíció adja a...
Háttér szín
#dfcecc

Gömbhalmazok a galaxisban – nagy sikert értek el a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián

2024. 09. 17.
Megosztás
  • Tovább (Gömbhalmazok a galaxisban – nagy sikert értek el a magyar diákok a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián)
Kiemelt kép
beautiful-shot-milky-way-hill-with-few-trees-night.jpg
Lead

Augusztusban, Brazíliában rendezték a 17. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiát (IOAA). A magyar diákcsapat egy arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel térhetett haza. Van-e kedvenc csillagképük? Miben más a déli égbolt, mint az északi? Milyen volt moldvait táncolni Brazíliában? Erről is meséltek Pataki Sárának a csapat arany- és ezüstérmes versenyzői: Elekes Dorottya és Vári Gergely Péter. 

Rovat
Életmód
Címke
diákolimpia
diákolimpia 2024
diákolimpia eredmények
csillagászat
Fazekas Mihály Gimnázium
Fasori Gimnázium
Szerző
Pataki Sára
Szövegtörzs

Science fiction regények és természetfilmek

„Édesapám három-négy éves koromban kezdett el nekem a csillagászatról mesélni. Amint megtanultam olvasni, science fiction könyveket olvastam, először Marton Bélától A Ceresz foglyai és az Utazás a Vénuszra címűt, később az Alapítványt (Isaac Asimov regénysorozata – a szerk.). Alsó tagozatban a tanítónőm nagyon támogató volt, egy idő után matekórán nem kellett azt csinálnom, amit a többieknek, hanem külön haladhattam előre. 

Már negyedikben megtanultam alapszámításokat végezni, ami a csillagászathoz kell.

Ötödiktől tanulok a Fasoriban, ahol Zombori tanár úr tartott csillagászat szakkört, nagyon sokat tanultam tőle” – kezdi Dorottya, amikor arról kérdezem a fiatalokat, hogyan vezetett az útjuk a csillagászat felé.

Gergely is olvasással kezdte, illetve gyakran nézte a Discovery és a National Geographic tévécsatornákat. „Elkezdtem könyveket olvasni a csillagászatról, egyre mélyebbre ástam magam benne. A fizika tantárgyat első látásra megszerettem, jártam szakkörökre, versenyekre. Aztán kilencedikben a gólyatáborban a csoportvezetőim korábbi diákolimpikonok voltak. Így ismertem meg az IOAA-mozgalmat. Tizenegyedikes koromban kezdtem el részt venni a versenyen” – mondja. 

Kép
A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián szereplő magyar diákcsapat Greenwichben, a nulladik szélességi foknál. Elöl szemüvegben a csapatot segítő Rózsahegyi Márton – Fotó forrása: Athletica Galactica
A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián szereplő magyar diákcsapat Greenwichben, a nulladik szélességi foknál. Elöl szemüvegben a csapatot segítő Rózsahegyi Márton – Fotó forrása: Athletica Galactica

Vári Gergely idén végzett a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium természettudományi osztályában, matek–fizika szakirányon. Jelenleg elsőéves egyetemista; Hollandiában a Groningeni Egyetemen tanul csillagászatot. Így az interjút is online, a Budapest–Groningen tengelyen készítettük el. Természettudományos tagozaton tanul Elekes Dorottya is, ő most kezdte a 12. osztályt Budapesten a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 

Augusztusban arany-, illetve ezüstéremmel tértek haza a 17. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiáról (IOAA) a brazíliai Vassouras-ból. 

Az öt ország (Thaiföld, Indonézia, Irán, Kína és Lengyelország) által alapított versenyt első alkalommal 2007-ben, Thaiföldön tartották. 

Ötfős magyar diákcsapat

Vári Gergely Péter arany- és Elekes Dorottya ezüstérme mellett bronzérmesként zárt két 11. osztályos diák: Milbik Csongor László, a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégiumból, valamint Dobák Bálint a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból. Szintén a magyar csapat tagja volt Horváth Zsóka, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium végzős diákja. Csapatvezetőként Dr. Kovács József, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium tudományos főmunkatársa és Dr. Dálya Gergely, a Genti Egyetem posztdoktor kutatója, megfigyelőként pedig Varga Vázsony fizikus, korábbi aranyérmes diákolimpikon és Rózsahegyi Márton, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont projektmenedzsere segítette a csapatot. 

„Teljesen más csillagképek vannak a déli égbolton”

Az ötfős magyar csapat augusztus 14-én indult Budapestről Brazíliába, londoni átszállás után még aznap esti géppel utaztak volna Rio de Janeiróba. Ám a gép késett, ezért az átszálláskor már nem engedték át őket az egyik kapun. Így egy napot még Londonban töltöttek, amit nem is bántak meg.

„London egyik külterülete Greenwich, ott fut át a greenwichi meridián, ami a Földet keleti és nyugati félgömbre osztja. Megnéztük a Greenwichi Obszervatóriumot is, majd felhajóztunk a Temzén a Westminster Apátságig. Ott nyugszik Stephen Hawking és Isaac Newton is, megpróbáltunk bemenni, de sajnos pont zárva volt” – meséli Gergely.

Amikor a kitérő után megérkeztek a Riótól 120 kilométerre fekvő Vassouras-ba, a diákolimpia helyszínére, szerencsére még volt pár napjuk akklimatizálódni. Egyrészt az időzónához, másrészt a déli égbolthoz kellett hozzászokni. 

Ugyanis az égbolt jelentős része nem látható Magyarországról, csak a déli féltekéről, így ilyen látványban a csapatból korábban még senkinek sem volt része. 

„Teljesen más csillagképek vannak, máshol megy az ekliptika. (A Föld keringési síkja a Naprendszerben – a szerk.). Már az első nap figyeltük, hogyan jön fel a Hold. Itthon viszonylag lapos szögben halad, nem megy fel egészen a zenitig, viszont ott, az északi égbolton a horizontra merőlegesen emelkedett. Ezt nagyon furcsa volt látni. Meg kellett tanulnunk megkeresni távcsövön az ottani mély-ég-objektumokat (például planetáris ködök, galaxisok), valamint eligazodni az ottani csillagképeken” – magyarázza Dorottya.

Kép
diákolimpia csillagászat
A magyar diákcsapat bemutatkozó anyaga – Forrás: Athletica Galactica

Távcső, stopper, fejlámpa

A feladatokat mindenki egyénileg oldja meg. Elmélet, adatfeldolgozás, távcsöves/papíros észlelés és gyakorlat a planetáriumban – ebből a négy fordulóból áll össze a végeredmény. 

„Harlow Shapley fizikus azt feltételezte, hogy a galaxisban a gömbhalmazok gömbszimmetrikusan oszlanak el valamilyen középpont körül. Meg volt adva 25 darab gömbhalmaz (csillaghalmaz), illetve távolságok és koordináták a galaktikus síkban. Ez alapján kellett bizonyítani, mennyiben igaz, hogy tényleg gömbszimmetrikusan oszlanak-e el” – részletezi kedvenc feladatát Vári Gergely. 

Míg Dorottya a gyakorlati részbe avat be. „Felraktak egy dombra egy lámpát, minket csoportokra osztottak, és a távcsővel rá kellett állnunk a lámpára. Meg kellett mérnünk, hogy a horizonttól milyen szögben áll a lámpa, majd a horizont feletti magasságát kellett megállapítani. A planetáriumban déli égboltot vetítettek ki, ami alapján például a csillagok koordinátáit kellett megbecsülni.”

A verseny ideje alatt nem lehetett náluk semmilyen okoseszköz, kommunikációra alkalmas eszköz. 

A csalás elkerülése érdekében hozták ezt a szabályt a szervezők, hiszen a csapatvezetők már hamarabb megkapták a feladatsorokat, hogy elkészíthessék a magyar fordítást, mivel a diákolimpián általában angolul és az anyanyelvükön is megkapják a feladatokat a tanulók. 

Maga a verseny négy napig tartott. Segédeszközként a diákok papírt, tollat, ceruzát, vonalzót, szögmérőt, számológépet, az észlelésnél távcsövet, stoppert, fejlámpát használhatnak – hogy lássák, mit írnak le éjszaka. Az idei megmérettetésen 236 diák vett részt 53 országból. Az irániak öt aranyéremmel távoztak, tavaly ugyanezt a britek érték el. Szintén erős csapat a szlovén, akiket a magyar versenyzők már jól ismernek.

Kép
csillagászati diákolimpia magyar csapat a színpadon
A magyar diákcsapat a színpadon – Forrás: Athletica Galactica

„A csillagászat mögött áll a fizika, mint egy hatalmas berendezés”

„Miután hazajöttünk, nekem a Nagy-Medve lett a kedvenc csillagképem, mert a déli csillagképekhez képest annyira fényes, és annyira könnyen megtalálható. Amikor hazajöttem, és újra láttam, azt gondoltam, az északi égbolt sokkal szebb, mint a déli” – mondja Dorottya, amikor arról kérdezem, tudna-e választani a sok csillagkép közül. 
„Ha egyet kellene mondanom, az a Carina-csillagkép – folytatja Gergely, aki számára a déli égbolt szebb és érdekesebb, mint az Európa feletti északi égbolt. 
– Van egy-két objektum, például a C92-es a Carina-csillagképben, amik elképesztően szépek. Ilyen nincs az északi égbolton” – hangsúlyozza. 

Akit a csillagászat érdekel, annak a fizikában is el kell mélyednie, hiszen a két tudományág nincs egymás nélkül. „A csillagászat mögött áll a fizika, mint egy hatalmas berendezés.” 

„Amikor a fizikában leírjuk, hogyan gurul egy labda, pontosan ugyanez a szabály működik a csillagászatban is” 

Vagyis a mechanika a bolygórendszerekre, a galaxisokra is vonatkozik. „A mozgásokat ugyanúgy mechanikailag tudjuk leírni. Arra is a fizikát használjuk, hogy leírjuk egy csillag szerkezetét” – fogalmaz Dorottya. 

Moldvai tánc Brazíliában 

A szakmai tapasztalatszerzésen túl a verseny kapcsolatépítésre és szórakozásra is lehetőséget adott. A diákok végül hat nap után találkozhattak újra csapatvezetőikkel, akik külön szálláson laktak. „A verseny végén rendeztek egy kulturális estet, ahol 53 ország képviseltette magát, elképesztő kulturális diverzitással. Minden ország bemutatott egy táncot, és amikor 100–200 diák együtt táncol, az elképesztő élmény. Mi egy moldvai táncot, az Ördög útját mutattuk be” – idézi fel Gergely. 

Az immár elsőéves csillagászhallgató jövőre tervei szerint a fizika szakot is elkezdi, hiszen a kutatásban látja a jövőjét. „Mindenképpen kutatással szeretnék foglalkozni, a nemzetközi diákolimpia is nagyon meghozta hozzá a kedvem. Szerintem van pár terület a fizikában, ami most éli a virágkorát, például a kozmológia. Érdemes lenne például gravitációs hullámokat kutatni. Megvan már a fizikai apparátus, hogyan írjuk le a gravitációs hullámokat, ugyanakkor ez még egy aránylag ritkán detektált jelenség, azért érdemes kutatni, mert még nincsen róla túl sok adat. Van benne lehetőség, hogy az ember felfedezzen valami újat.” 

Elekes Dorottya úgy tervezi, hogy itthon és külföldön is beadja majd a jelentkezését fizika szakra. Most úgy látja, nem dolgozna a kutatásban, viszont szerinte a fizikában az a jó, hogy a tech-cégektől a pénzügyig sokfelé el lehet vele helyezkedni. 

Várják a jelentkezőket

Idén is meghirdetik az Athletica Galactica Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Versenyt a Kárpát-medence magyar ajkú középiskolás diákjai számára. A fizika, a matematika és az informatika terén kiemelkedő, a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődő diákok háromfordulós versenyen vehetnek részt. (Elekes Dorottya és Vári Gergely Péter is az Athletica Galactica szakkörein kezdte a felkészülést.) A döntőbe jutó diákok legjobbjai meghívást kapnak a magyar diákolimpiai keretbe. További felkészítés és válogatás után pedig a kerettagok közül kerülnek ki azok a tanulók, akik képviselhetik Magyarországot a 2025. évi Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián, Indiában. Akik szeretnének a felkészüléshez is segítséget kapni, szintén az Athletica Galactica honlapján találhatják meg, hol van a közelükben szakkör, vagy megkereshetik a szervezőket, hogy segítsék őket összekötni a felkészítőkkel. 

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
diákolimpia magyarok

„A matek nem csak annyiból áll, hogy 6x7” – Húsz éve nem látott sikert értek el a magyarok a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián

Nyolcadik helyen zárt az Egyesült Királyságban, júliusban megrendezett Nemzetközi Matematikai Diákolimpián a magyar diákok hatfős csapata. Két évtizede nem született ilyen jó eredmény. Milyen feladatokat kellett megoldaniuk? Kiknek hálásak? És hogyan lehet kreatív a matematika? Erről is beszélgettünk a Fazekas Gimnázium két diákjával: Simon László Bencé vel, aki...
Háttér szín
#dfcecc

Az immunerősítő zeller – így fogyasszuk!

2024. 09. 17.
Megosztás
  • Tovább (Az immunerősítő zeller – így fogyasszuk!)
Alcím
Nemcsak húslevesbe!
Kiemelt kép
zeller_receptek.jpg
Lead

Zellerkrémleves, zelleres püré, töltött zeller és további három recept.

Rovat
Életmód
Konyha
Címke
zeller
zellerkrémleves recept
zellerpüré
zeller hatása
zellergumó
Szerző
Bognár Mária
Szövegtörzs

A zellernek kiváló idegerősítő és nemihormon-képző hatása van. Serkentőleg hat a veseműködésre, emésztési panaszok, étvágytalanság esetén is jó.

Rendkívül sok szerves nátriumot tartalmaz, de van benne kalcium, magnézium, vas, A, B, C-vitamin és nyomelemek. Érdemes tehát utánanézni, hogyan is fogyasztható. Három változata ismert: a halványító, a metélő és a gumós. Nálunk a gumós változatot, külföldön inkább a metélő típusokat termeszti. A növény hatóanyagai révén erősíti az immunrendszert. A legtöbb értékes ásványi anyag közvetlenül a héj alatt található, ezért éles kis késsel vékonyan hámozzuk.

A zeller gyógyhatását nyers állapotban fejti ki a legjobban, a zellerlé rövid idő alatt rendbe hozza a vér sav-lúg tartalmát, magában azonban nagyon erős a májnak, ezért mindig vagy ásványvízzel, vagy sárgarépalével, esetleg más lével hígítva igyuk. Mindig fő étkezések között fogyasszuk. Erős vízhajtó hatása miatt állapotos kismamáknak csak kis mennyiségben ajánlatos. Vesebetegeknek fogyasztása ellenjavallt!

Különleges zellerleves

Hozzávalók:

1 nagyobb zellergumó
1 vöröshagyma
3 savanykás alma
4 dkg vaj
2 dl almabor
só, őrölt fehér bors
2 dl (friss) tejszín
olaj

A zeller egyik felét és két almát meghámozzuk, kockákra vágjuk. Fele vajon megfonnyasztjuk az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk a zellert és az almát, 4 dl vizet és az almabort, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Botmixerrel pépesítjük, hozzáadjuk a tejszínt, és egyet forralunk rajta. A maradék zellert meghámozzuk, lereszeljük vagy vékonyka csíkokra vágjuk és bő, forró olajban aranyszínűre megsütjük. Papírszalvétára kiszedjük. A maradék almát meghámozzuk, kockára vágjuk és a vajon pár perc alatt megpároljuk, sóval, borssal ízesíthetjük. A krémlevest a ropogós zellercsíkokkal és a párolt almakockákkal kínáljuk.

Kép
zellerkrémleves
Illusztráció forrása: Freepik

Zelleres almasaláta dióval és szőlővel

Hozzávalók:

10 dkg dióbél
1 kisebb zellergumó
2 db alma
kevés citromlé
1 kis fürt fehér szőlő

az öntethez:

1 dl joghurt
1 kk. mustár
1ek. méz
só, fehér bors
1 citrom

A dióbelet sütőben megpirítjuk, ha kihűlt apróra összevágjuk vagy mozsárban összetörjük. Közben meghámozzuk és lereszeljük az almát és a zellert, pár csepp citromlevet csöpögtetve rá, hogy ne barnuljon meg, majd hozzáadjuk a félbevágott és kimagozott szőlőszemeket. Összekeverjük az öntethez valókat és a salátára öntjük, a diót a tetejére szórjuk.

Zelleres krumplipüré

Hozzávalók:

0,5 kg krumpli
0,5 kg zeller
1 dl tejszín
2 ek. citromlé
1 kk. fehér bors
5 dkg vaj
zellerzöld

A krumplit sós vízben megfőzzük, összetörjük és a vajjal kikeverjük. A zellert egy másik edényben megfőzzük, amikor kicsit kihűlt hozzákeverjük a tejszínt, a citromlevet és a fehérborsot, majd a krumplipüréhez adjuk és simára kavarjuk. Az apróra vágott zellerzölddel megszórjuk. Rántott húsok mellé fenséges köret.

Kép
zellerpüré
Illusztráció forrása: Freepik

Zelleres-almás köret

Hozzávalók:

2 közepes zellergumó
4 savanyú alma
5 dkg vaj
2 dl tejszín
1 dl tejföl
1 citrom leve
zellerzöld
reszelt szerecsendió
só, fehérbors

A zellert és az almát meghámozzuk, vékony szeletekre vágjuk, a zellert fele olyan vastagságúra, mint az almát. A tűzálló edényt vajjal kikenjük, és felváltva belerakjuk a zeller- és almakarikákat, közben citromlével meglocsoljuk. A tejszínt a tejföllel összekeverjük, hozzáadjuk a sót, borsot és a szerecsendiót, és ráöntjük a zelleres almára. A maradék vajat a tetejére morzsoljuk, végül rászórjuk az apróra vágott zellerzöldet. Előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten kb. fél óra alatt készül el. Roston sült húsok mellé adhatjuk.

Zelleres-gombás melegszendvics

Hozzávalók:

25 dkg gomba
1 nagyobb zellergumó
4 gerezd fokhagyma
1 nagy fej vöröshagyma
őrölt fehér bors, só
15 dkg reszelt sajt
5 dkg vaj
1 dl tejszín
2 ek. liszt

A megtisztított, apróra vágott zöldségeket a fűszerekkel a vajon megpirítjuk, kevés vizet hozzáadva puhára pároljuk, majd a liszttel elkevert tejszínnel behabarjuk. A szendvicskrémet kenyérszeletekre kenjük, megszórjuk reszelt sajttal. Előmelegített sütőben 15-20 perc alatt kész.

Kép
zeller szendvics recept
Illusztráció forrása: Freepik

Töltött zeller

Hozzávalók:

4 szép zellergumó
10 dkg darált hús
1 kis fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 paradicsom
1dl húsleves
1 zsemle
2 tojássárgája
tej
1 kk. oregano
1 kis citrom leve
só, őrölt fehér bors
petrezselyemzöld
10 dkg reszelt sajt

A meghámozott zellert megmossuk. A citromlét forrásban lévő sós vízbe öntjük, beletesszük a zellert, takaréklángon félpuhára főzzük, és hagyjuk kihűlni a lében. A kihűlt zeller belsejét kanállal kivájjuk, a kikapart részt villával összetörjük. Az apróra vágott vöröshagymát olajon megpirítjuk. A tejbe áztatott zsemlét kinyomkodjuk, és apró darabokra tépdessük. Hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, az oreganot, az összezúzott fokhagymát, a darált húst, a tojássárgáját, a zeller kivájt részét, sóval, borssal ízesítjük és jól összedolgozzuk. A húsos masszát a jól kicsöpögtetett zellerbe töltjük, tetejére egy szelet paradicsomot teszünk, reszelt sajttal megszórjuk és előmelegített sütőben – a húslevessel gyakran locsolgatva – közepes hőmérsékleten átsütjük. Rizskörettel kínálhatjuk.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
medvehagymás pesto

Medvehagyma pesto és tormahab: csupa íz, csupa vitamin

Két recept medvehagyma és torma felhasználásával, ami percek alatt elkészíthető, és a húsvéti sonka különleges ízesítője lehet.

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 64
  • Oldal 65
  • Oldal 66
  • Oldal 67
  • Jelenlegi oldal 68
  • Oldal 69
  • Oldal 70
  • Oldal 71
  • Oldal 72
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj

© 2014-2025 Képmás 2002 Kft. Minden jog fenntartva. Szöveg- és adatbányászatot nem engedélyezünk.

Barion logo