Jóllétben a kertedben
Talán meglepő lesz, milyen nagy hatással lehet a kertészkedés a jóllétedre. Legalább kétféleképpen hat rád: egyrészről a megfelelő, tápanyagdús élelem elfogyasztásával, és annak biológiai/kémiai úton elért pozitív következményeivel, másrészről az indirekt lelki hatásokkal. Volt idő, amikor a tudomány képviselői úgy gondolták, hogy az agy és a bélrendszer egyáltalán nem kommunikálnak egymással.
Ahogyan kezdjük megismerni a belső folyamatainkat, lassan rájövünk, hogy minden mindennel összefügg: a bélrendszerünk és az agy között kétirányú csatorna működik.
Ma már nemcsak egyetlen idegrendszerről beszélünk, az eddig központi idegrendszernek nevezett, agy által irányítottról, hanem tudjuk, hogy létezik a vegetatív idegrendszer is, amely szabályozza az emésztőszervrendszer működését.
Az egymásra hatásukat még csak most kezdjük felfedezni, de a tudományos kutatások szinte naponta produkálnak meglepő eredményeket. Sorozatunk előző cikkéből már megtudtuk, hogy több ezer féle baktérium dolgozik bennünk, és készít számunkra biológiailag ténylegesen hasznosuló tápanyagokat. Egy konkrét baktérium hatása viszont már régebb óta ismert. A Mycobacterium vaccae talajbaktérium egyszerű belélegzésével a kerti munka során jobb hangulatunk lehet, ezért el is nevezték a kertészek baktériumának. Még a hetvenes években fedezték fel, hogy ez a baktérium immunmoduláló, azaz az immunreakciókat befolyásoló tulajdonságokkal rendelkezik, ezenkívül a betegek jobb közérzetről és kevesebb fájdalomról számoltak be. Későbbi tanulmányok kimutatták, hogy az Mycobacterium vaccae növeli a szerotoninszintet a prefrontális kéregben, ami csökkenti a szorongást és a depressziót.
Egy friss kutatás szerint a kognitív funkciókra is hatást gyakorol, javíthatja a tanulási képességeket.
Csodálatos, hogy egyetlen baktériumról ennyi minden megtudható! Mi mindent rejthet még a természet? Ne hozzunk létre steril környezetet! Az sem a növényeknek, sem nekünk nem hasznos.
Az ember számos mikroorganizmussal párhuzamosan és szimbiózisban fejlődött, és manapság, hogy megszűnt ez a kapocs a modern, városlakó ember és a hasznos mikrobák között, jelentősen nőtt az emésztőrendszeri problémák mellett az autoimmun betegségek és a különböző allergiák száma. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mentális betegségek kialakulásában is lehet szerepe annak, hogy az emberiség nagy része elszakadt a természetes, élő talajtól.
Van más fontos lelki hatása is annak, ha az élelmet, az ehető növényeket saját magunknak megtermesztjük, legalábbis részben. Ahogyan kiszerveztük az életünket – vagyis a legtöbb, régebben saját magunk által végzett tevékenységet ma szolgáltatásként vásároljuk meg –, úgy veszítettük el az önmagunkért érzett felelősséget is.
Mindennek ára van. Ennek is. Hiszen ez a fajta kényelem nem egészséges állapot, és hosszú távon rombolja a mentális egyensúlyunkat. Az ember igényli azt a ki nem mondott, de legbelül ma is munkáló jóérzést, hogy képes önmagáról alapszinten gondoskodni. Az élelem előállítása a saját kezünkkel – ilyen érzés. A kertészkedéssel felépül, pontosabban visszaépül ez a típusú önbizalom és önértékelés, mégpedig megélt tapasztalatok által. A kertész sosincs egyedül. Sosem érzi magát feleslegesnek. Mindig van kiről és miről gondoskodnia. Télen tervez, tavasztól őszig pedig, amikor csak teheti, a növényeivel tölthet el időt: vet, ültet, palántát nevel, locsol, véd, vagy csak egyszerűen megfigyeli élőlénytársainak együttműködését vagy éppen harcát.
Tevékenykedése közben egyéb, nagyon fontos emberi erényekre is óhatatlanul szert tesz: a kert ugyanis szerénységre és alázatra tanít. Megmutatja valódi helyünket a világban.
Megtanít elfogadni a kudarcot.
A poloskák, a gyapottok-bagolylepkék, a földi bolhák, az aszály vagy a jégeső pusztítása gyakran okoz bánatot, szomorúságot. A veteményesben megélt sikertelenség, pusztulás okozta fájdalom nagyobb, mint egy díszkertben. Ugyanakkor az időszakos szomorúság arra is megtanít, hogy örülni tudjunk annak, ami megtermett, ami éppen „van”.
Tapasztalatom szerint, a kerti munkák a jelenben tartanak, lehetővé teszik annak valós, mély megélését. A másik oldalon, az állandó körforgás észlelésével az örökkévalóság érzését is meg tudjuk tapasztalni. Látjuk, hogy az elmúlásnak látszó folyamat sokszor csak pihenést és csendes felkészülést jelent a következő időszakra, amelyre nekünk is szükségünk volna. S ha valós is a pusztulás, az elhalt anyag visszakerül az élet körforgásába, és valamely élőlénytársunk által újrahasznosul. Ha úgy vesszük, újjáéled, csak épp másképp, más formában.
Rendszeresen követheted Márta tanácsait és felteheted kérdéseidet A te veteményesed is számít Facebook-csoportban.
A cikk Tkacsik Márta A te veteményesed is számít! című sorozatának része. A sorozat további részei itt érhetőek el.
Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra itt lehet előfizetni.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
