| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

„A divattörténet egy egész korszak tükre" – beszélgetés dr. Szatmári Judit Annával

2019. 05. 15.
Megosztás
  • Tovább („A divattörténet egy egész korszak tükre" – beszélgetés dr. Szatmári Judit Annával)
Kiemelt kép
szatmarijudit1.jpg
Lead

Jogász, divattervező, viselettörténet-kutató, egyetemi oktató, a Kiscelli Múzeum kurátora, tanulmánykötetek társszerzője és szerkesztője, doktorjelölt, három kisfiú édesanyja. Nem, nem egy osztálytalálkozó résztvevőit sorolom: mindez egy személyben dr. Szatmári Judit Anna, akit külföldi konferencia‑részvétel után, budapesti kiállításszervezés közben a Kiscelli Múzeumban kaptunk el két órára.

Rovat
Életmód
Címke
Kiscelli Múzeum
divat
dr. Szatmári Judit Anna
kurátor
F. Dózsa Katalin
divattörténet
viselettörténet
Szerző
Vanyovszki Mária
Szövegtörzs

– Pontosan most hol is tanítasz?
– Hol nem? Jelenleg a MOME-n és a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A Mod'Art-on is tanítottam tíz évig, amit abba kellett hagynom, amikor ide kerültem, a múzeumba.

– Divattörténetet oktatsz, de jogot is végeztél.
– Nem volt egyenes út, bár utólag szépen összeáll. Gyerekként a Képes divattörténet az ókortól napjainkig című klasszikus könyvet forgattam. Utána tervezni akartam, de a szüleim ezt a művészi vonalat kevésbé támogatták. Jó gimnáziumba jártam, nagyon jól tanultam, adta magát a jog. Párhuzamosan ugyanakkor felvételiztem a MOME-ra is, de akkor nem vettek fel, a jogra viszont igen. Elkezdtem, azt hittem, megszeretem, de nem így lett. Negyedéves voltam, amikor rádöbbentem, hogy muszáj csinálnom valamit, különben menthetetlenül jogász leszek. Újra felvételiztem a MOME textil szakára, és akkor felvettek.

– Májusban hunyt el F. Dózsa Katalin, a hazai viselettörténet-kutatás nagy mestere. Ő terelt a divattörténet irányába?
– Az sem volt sima út. A jogi államvizsgák miatt egyéni tanrendet kértem a MOME-n, és F. Dózsa Katalin volt az egyetlen, aki nemet mondott. Akkor ez nem volt nekem könnyű. Ráadásul a divat- és textiltörténet szigorlat előtt egy nappal tettem le az utolsó, legnehezebb államvizsgámat polgári jogból. Úgy mentem be „Dózsa tanárnő” vizsgájára másnap, hogy azt sem tudtam, hol vagyok, olyan fáradt voltam. Kihúztam egy tételt, és semmi nem ugrott be. Tudta, hogy nem hanyagság, így csak annyit mondott, hogy vissza kellene jönnöm. Felkészültem, visszamentem, leszigorlatoztam, és akkor kérdezte meg, hogy nem érdekelne-e mélyebben a divattörténet. Harmadéves voltam ekkor, és felkínálta, hogy egy tanfolyamon helyette én tanítsak. A teljes anyagot magamnak kellett összeraknom egy olyan időszakban, amikor az internet még alig jelent meg, magyar nyelvű szakirodalom is kevés állt rendelkezésre, így egy német kiadványból készültem fel.

– Milyen hatással volt rád a munkája, személyisége?
– Kati a szakma úttörője. Korábban senki nem foglalkozott ilyen szinten itthon a divattal a textilgyűjteményekben. A hetvenes években személyesen találkozott azokkal az idős hölgyekkel, akik bevitték a múzeumba a dolgaikat, és mindenkit kikérdezett. Közben régi divatlapokat tanulmányozott, bécsi gyűjteményeket látogatott, és a tudásanyagot a téma első, összegző könyvében 1989-ben adta ki Letűnt idők, eltűnt divatok címmel. Harminc évig tanított. Aki a divattörténettel bármilyen kapcsolatba került, előbb-utóbb hozzá jutott el, ha nem is volt közvetlenül a tanítványa. Nagyon szerette mindenki. Elképesztően lelkes volt, 50 év kutatás után is talált új témát, amiért rajonghatott. Mert a divattörténet által nagyon sok mindent meg lehet érteni…

– Az életről, a történelemről, önmagadról?
– Tulajdonképpen ezekről mind. Szerintünk a divat annak, aki komolyan kutatja, figyeli, egy tükör: leképezi az adott kor és hely világát. Nagyon sok mindenre lehet következtetni belőle. Hogy milyen alapanyag áll rendelkezésre, milyen struktúrában gyártanak, milyenek a gazdasági viszonyok, kivel van kereskedelmi kapcsolatunk; milyen a politikai helyzet: van-e előírás az öltözködésre; mi kapható a boltokban. Aztán leképezi a társadalmi helyzetet, hogy hierarchikus-e, hogy vannak-e benne jól elkülönülő rétegek, vagy inkább egymás mellé rendelt csoportokból áll; van-e az öltözködésben erre vonatkozó előírás vagy szokásrendszer. Elképesztően összefüggő háló. Katival mindig úgy mondtuk, hogy egy puzzle-t rakosgatunk. Ahhoz, hogy a helyére kerüljön egy momentum, hogy összeálljon egy kép, nagyon sokat kell keresgélni. Rendkívül komplex tudományág, a design mellett van benne közgazdaságtan, szociológia, pszichológia és sok minden más...

Kép: Páczai Tamás

 

Nekem ebben a jog segít, és erre mondtam, hogy utólag összeállt a kép. A jog megtanította, hogyan működik a hatalom, a politika, az írott vagy íratlan szabályok, az emberi együttélés. Kaptam egy alapvető gazdasági tudást, tanultam statisztikát, amit forrásként szintén sokat nézünk. A MOME hozzátette a szakmai és művészeti részt, így nálam összhangban működik a tudósok elméleti, összefüggéseket kereső gondolkodása és a muzeológusok tárgyközpontú megközelítése. Mert a ruhák történeteket mesélnek.

– Mesélj a Kiscelli Múzeum gyűjteményéről!
– Nem nagy, de nagyon jó gyűjtemény, Budapest fókusszal. Legrégebbi darabunk egy 18. századi ruhaderék; a 19. századból az 1830–1840 közötti időszak erős, a többi kicsit hiányos. Igazán gazdag anyagunk a 19. század végétől, illetve a szocialista korszakból van, ami elődömnek, Simonovics Ildikónak köszönhető.

– A nagyközönségnek mikor tudod bemutatni?
– Ez nehéz kérdés. A ruhákat kiállítani ugyanis rendkívül pénz- és időigényes. Az állandó kiállítás nem tesz jót a tárgyaknak, de az időszakos kiállításnak is olyan komoly tárgyi, anyagi feltételei vannak, amit csak saját forrásból nem lehet finanszírozni.

– Annak, aki ennyire ismeri a divattörténetet, tudnak a mai tervezők még újat mutatni?
​
​​​​​​– Nagyon szeretem a kortárs divatot, és kíváncsian várom mindig az újak munkáit, viszont itthon nagyon sok külső tényező korlátozza azt a szintű fejlődést, amelyet Nyugaton látni. Évtizedes válságban lévő textil- és ruhaiparból próbálunk felállni. A legmodernebb gyártási technológiák nehezen érhetők el, a fiatalok korlátozott anyagi háttérrel gyakran kompromisszumokat kénytelenek kötni. Az is kérdés, hogy azt az értéket, amit előállítanak, hogyan tudják eladni. Te meg tudod venni? Én meg tudom venni? Ezek a kérdések az egész ágazatot érintik. A divattörténet múltbeli példákon keresztül mutatja meg, hogyan ágyazódik be a divat a világba, de ez a mai társadalomra is igaz.  

A cikk a Képmás magazin 2018. augusztusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>> 

Háttér szín
#fdeac2

Tudatos szülők – Hogyan védjük gyermekeinket a digitális veszélyektől?

2019. 05. 14.
Megosztás
  • Tovább (Tudatos szülők – Hogyan védjük gyermekeinket a digitális veszélyektől?)
Kiemelt kép
tudatosszuloesetnodpr.png
Lead

Családunk és szeretteink biztonsága mindenki számára kulcsfontosságú. Mindez májusban pedig különösen aktuális, hiszen az édesanyák napja mellett ebben a hónapban ünnepeljük a családokat és a gyermeknapot is. Digitális világunkban ma már sokkal többféle veszélynek van kitéve egy fiatal, mint az ezt megelőző korszakokban szüleink, nagyszüleink. Friss statisztikák szerint a mai fiatalok akár napi 10-11 órát is a "neten lógnak", ahol akár egy chatüzenetben, e-mailben vagy játékon keresztül is érkezhet vírus, amelynek segítségével távoli támadók hozzáférhetnek személyes adatainkhoz, vagy a webkamerákon keresztül leshetik meg gyermekeinket. Tudatos szülőként mindent meg kell tenni azért, hogy megóvjuk őket a neten keringő közel 900 millió vírustól, megtévesztésektől, csalóktól, pedofiloktól. (X)

Rovat
Család
Címke
digitális veszélyek
internet
biztonság
gyerekek
tablet
vírus
vírusirtó
Szerző
Sicontact
Szövegtörzs

A gyerekek digitális vírusvédelme a felnőttek felelőssége

A világháló temérdek lehetőséget nyújt tanulásra, szórakozásra, információgyűjtésre, és azonnali kapcsolattartásra, amelyek az élet számos területén előnyt, gyorsaságot és kényelmet jelentenek, de fontos, hogy tisztában legyünk az online tér lehetséges veszélyeivel is. A nem megfelelő internethasználatnak ugyanis számos árnyoldala van, melyek főleg a gyanútlan kiskorúak biztonságát fenyegetik. A mai fiatalok gyakorta jártasabbak az eszközök technikai kezelésében, és számtalan modern programot, szolgáltatást, új lehetőséget ismernek és használnak napi szinten, ám online viselkedésük sok esetben nem felelősségteljes és érzelmileg sebezhetőek. Emiatt biztonságos digitális szocializációjukért a felnőttek, a szülők felelnek. A még kiegyensúlyozatlan értékrenddel rendelkező fiatal generáció tagjai ugyanis csak fokozatosan ébrednek rá az interneten rájuk leselkedő kockázatokra, vagy éppen saját tetteik felelősségére.

Egy 2018-as kutatás azt mutatja, hogy a millenniumi nemzedék tagjai egy nap akár 11 órát is képesek a különféle digitális eszközeiken tölteni, ez a növekvő használati tendencia pedig világszerte érzékelhető. Az internet számukra nem eszköz, hanem élettér, érdekli őket a rengeteg lehetőség, nekünk felnőtteknek pedig az a hatalmas kihívás, hogy bár közben mi is tanuljuk az online jártasságot, itt kell őket hatékonyan megvédeni. Egy európai felmérés szerint például a két éves gyermekek 30%-a használt már táblagépet, 10 %-uknak pedig a tablet volt az első szava, ami elég ijesztő statisztikai adat. Ez a határok és korlátok nélküli, túlzottan engedékeny online jelenlét, mindamellett, hogy komoly függőséget okozhat, személyiségtorzuláshoz is vezethet, hiszen a virtuális információáradat hatására fokozatosan gyengül a fiatal szervezet valóságérzete, beszűkülnek az érzelmek, és gyengül az élőbeszédes kommunikáció, egyre emelkedik az online tartalmaktól elvárt izgalmi ingerküszöb.

Tízből 4 gyermeket érint a „cyberbullying”

A folyamatos internethasználat mellett az online tér egyik legjelentősebb veszélye az úgynevezett „cyberbullying”, azaz az online megfélemlítés, bántalmazás, zaklatás, kiközösítés, csúfolás. Ennek sokféle megjelenési formáját ismerjük, mivel pedig online csatornákon zajló folyamatról van szó, nem zárul le, ha a tanuló kilép az iskola kapuján, hanem 0-24-ben kaphatja a becsmérlő, fenyegető üzeneteket, kommenteket. Egy korábbi budapesti iskolákban készült statisztikából is az derült ki, hogy maguk a gyerekek pontosan ettől a veszélytől félnek a leginkább. Az online világ térhódításával emellett a gyermekek már egyre fiatalabb korukban ki vannak téve a digitális tér szexuális bűnözőinek, ez ellen is fel kell készítsük, és meg kell védelmeznünk őket. Egy magyar kutatás szerint gyermekeink átlagosan 9 éves korukra már önállóan használják a világhálót. Ez az egyre korábbi életkorra tolódó tendencia pedig azt vetíti előre, hogy pár éven belül akár már az 5-6 éves korosztály tagjai is állandó felhasználóivá válhatnak az internetnek a túlzott szülői engedékenység miatt, így idővel még fiatalabbak lehetnek a célpontjai a digitális világ veszélyeinek.

Értékteremtő internethasználat

A szülők, illetve a család felelős hozzáállása kulcsfontosságú szerepet tölt be a gyermekek online jelenlétét illetően. Sajnos azonban csak kevés szülő rendelkezik megfelelő tudással és tapasztalattal a tudatos internethasználatot illetően, továbbá annak veszélyeivel és kockázataival sincs teljes mértékben tisztában.

Fontos, hogy hatékonyan megvédhessük családunkat, szeretteinket az internet veszélyes fenyegetéseitől, nagy részben azáltal, hogy felkészítjük gyermekeinket a biztonságtudatos, értékteremtő internethasználatra.

Erre természetesen egyre inkább odafigyelnek a vírusvédelmi programokkal foglalkozó cégek is. Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. IT biztonsági szakértője például arra is felhívja a figyelmet, hogy nem elegendő a hagyományos asztali számítógépek védelme, hanem kiemelten fontos a mobileszközök vírusmentességére is figyelni, valamint érdemes külön mobileszközös szülői felügyelet megoldást is választani. „Az a célunk, hogy a világhálón jelentkező veszélyektől megóvhassuk internetező gyermekeinket, ehhez pedig korszerű megoldások és eszközök kellenek, hiszen szinte naponta bukkannak fel új típusú veszélyforrások, fenyegetések.”­ – mondta a szakértő.

Május a családok hónapja

A gyerekek a megnövekedett online jelenlét miatt egyre gyakrabban kerülhetnek veszélybe. Technikai oldalról is kulcsfontosságú a védelmük, ugyanakkor biztonságtudatos viselkedésre is meg kell őket tanítani, amiben a tájékozott és jó példát mutató szülő felelőssége megkerülhetetlen. Tájékozottságuk, tudatosságuk az internetes térben manapság sokkal fontosabb, mint valaha, felnőve pedig munkájuk és magánéletük során ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek lesznek. Ennek sikeréhez pedig az okos szabályokhoz kötött internet használat, a naprakész védelmi program, és az online élet történéseiről való rendszeres beszélgetés a szülőkkel, a felnőttek mutatott jó példája járulhatnak hozzá.

„Mindig is fontosnak tartottuk a gyerekek digitális biztonságát, amely most a családok hónapja során még inkább előtérbe kerül. Küldetésünknek tekintjük, hogy minél több család számára elérhetővé tegyük a biztonságos és minőségi vírusvédelmet” – tette hozzá Csizmazia-Darab István.

A májusi promócióról bővebben az alábbi linken tájékozódhat.

Támogatott tartalom. A cikk megjelenését a Sicontact Kft., az ESET biztonsági programok magyarországi forgalmazója támogatta.

Háttér szín
#bfd6d6

„A sok kicsi itt nagyon sokra megy – az SOS Gyermekfalvakért még a fitness-teremben is képesek vagyunk kampányolni!”

2019. 05. 14.
Megosztás
  • Tovább („A sok kicsi itt nagyon sokra megy – az SOS Gyermekfalvakért még a fitness-teremben is képesek vagyunk kampányolni!” )
Kiemelt kép
fm.jpg
Lead

Közeleg az SZJA-bevallás végső határideje, és ezzel együtt az egyszázalékok felajánlásának határideje is. Több milliárd forintról van szó, az adózók fele viszont még mindig inkább az Államkincstárban hagyja a maga részét, ahelyett, hogy támogatná vele valamely segítő szervezet tevékenységét. A civilek évről-évre küzdenek azért, hogy megtörjék ezt a fajta közömbösséget, nemtörődömséget. Engem idén egy budai fitness-terem recepcióján sikerült „megszólítaniuk”. Újságírói kíváncsiságomat nem hagyta nyugodni, vajon hogy került a márkás sportcuccok közé az SOS Gyermekfalvak egyszázalékos plakátja. Utánajártam.

Rovat
Életmód
Címke
F&M Fitness &More
Adó 1%
SZJA adóbevallás
SOS Gyerekfalu
Szerző
Németh Szilvia
Szövegtörzs

Müller Dia, az F&M Fitness and More csoportos órákért felelős szakmai vezetője:

– Tavaly az egyik spinningoktatónk keresett meg azzal, hogy jár hozzá egy vendég, aki az SOS Gyermekfalvaknál dolgozik, és gondolkodtak rajta, milyen jó lenne együttműködni – meséli. Leültünk beszélgetni, és több ötlet is eszünkbe jutott. Első állomásként tavaly szerveztünk egy spinning maratont. Az összes oktatónk tartott egy előre meghirdetett különleges órát, amelynek teljes bevételét felajánlottuk az SOS Gyermekfalvak javára. Szerencsére mindegyik óra teltházas volt. Tervezzük egyébként, hogy a jövőben rendszeresítjük ezeket az „adományozós” órákat, hiszen látszik, hogy nyitottak rá a vendégek.

Idén, a közös akció folytatásaként pedig kitettük azt a bizonyos „Oda, ahol szeretnek” feliratú stoppolós táblát, valamint az SOS Gyermekfalvak roll-upját is a recepcióhoz, hogy ezzel is segítsük a szervezet egyszázalékos kampányát.

Eiles Tibor, az F&M ügyvezetője:

– Az egyik vendég azt mondta nekem, hogy amikor megpillantotta a stoppoló kisgyerekekről készült táblát, rögtön az ugrott be neki: „hú, ez milyen nyomasztó”. Tehát megszólította, hatott rá, és ez már önmagában jó szerintem. Az igazi persze az lenne, ha ténylegesen fel is ajánlaná nekik az adója 1%-át.

Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalvak adománygyűjtési igazgatója:

– Érdekes, hogy tőlünk nyugatabbra ez máshogy működik: ott az ösztönöz adományozásra, ha boldog, mosolygós gyerekeket ábrázolsz, és azt üzened, hogy a te segítségeddel ide, ebbe az állapotba szeretnénk eljuttatni a nálunk nevelkedő fiatalokat is. Magyarországon épp fordított a helyzet: a tragédiát kell láttatnunk ahhoz, hogy felkapják a fejüket az emberek, hogy hatni tudjunk rájuk.”

– Gondolom, nem fűződik gazdasági érdeke ehhez a kampányhoz a teremnek, a vezetőségnek. Mi motiválta mégis, hogy nyitottak voltak erre az együttműködésre?

Dr. Magyar Mátyás, az F&M szakmai partnere, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa:

– Nekünk is vannak gyermekeink, de mi szerencsére csak sejtjük, hogy milyen borzasztó lehet szülők nélkül nevelkedni. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozásunkban rejlő lehetőségeket kiaknázzuk a nehéz sorsú gyerekek érdekében. Tibivel régóta dédelgetett álmunk egyébként, hogy egy saját alapítványt is létrehozzunk. 

Eiles Tibor: – Azon túl, hogy nekünk fontos, hogy a vendégek jól érezzék itt magukat, a terem alapvetően egy gazdasági vállalkozás, tehát profitorientált. Itt naponta nagyjából 800 ember fordul meg. Nem titok, hogy mi is igyekszünk a reklámfelületeinket maximálisan kihasználni, értékesíteni, hiszen a hozzánk járó vendégek sok nagy cég számára komoly célközönséget jelentenek. Az SOS Gyermekfalvak ügye viszont egy teljesen más kategória. Amikor megkerestek minket, nem gondolkodtunk sokat, egyértelmű volt számunkra, hogy segítünk. Ez az életszemléletünkből fakad, és nem szeretnénk, ha azt hinnék, hogy ezzel a „húzással” is csak a teremnek akarunk reklámot csinálni.

Romet-Balla Ágnes: – Nekem viszont nincs azzal semmi bajom, ha valaki az SOS Gyermekfalvakat „arra használja”, hogy a saját cégét is reklámozza, ha ezzel egyébként a mi tevékenységünket is támogatja.

Romet-Balla Ágnes és Eiles Tibor

 

Az egész adományozói piac annyira gyerekcipőben jár még nálunk! Ha valaki meg tudja mutatni, hogyan lehet egy kreatív ötlettel, együttműködéssel másokon segíteni, azt érdemes kirakni a kirakatba, és meg lehet tapsolni.

A kis- és közepes vállalkozások körében, úgy érezzük, elindult egyfajta pozitív változás: egyre többen kezdik fontosnak érezni, lassan már presztízskérdésként tekintenek a társadalmi felelősségvállalásra, és büszkén teszik ki például a honlapjukra annak a civilszervezetnek a logóját, amelyet támogatnak. A nagyvállalatokkal van a legnehezebb dolgunk! Olyan ez, mint a magánszemélyeknél: akinek kisebb a pénztárcája, és már megtapasztalta, milyen nehéz körülmények között élni, sokkal könnyebben adakozik, akár pár száz forinttal is, mint az, aki jómódban él. Tisztelet persze a kivételnek.

– Az SOS Gyermekfalvak kis lakóinak életében mekkora segítséget jelentenek évről-évre a magánszemélyek egyszázalékos felajánlásai?

Romet-Balla Ágnes: – A statisztikákból kiderül, hogy egy embernek az 1%-os adománya átlagosan 4-5000 forint körül van. Ennyi egyébként a gyermekpszichológusaink óradíja is. Ha belegondolunk abba, hogy a nálunk nevelkedő 400 gyerek 99 százalékának szüksége van segítségre a lelki traumák feldolgozásában, könnyen belátható, mekkora szükség van ezekre az egyszázalékos felajánlásokra. A sok kicsi itt nagyon sokra megy.

A tavalyi évben közel 30 millió forint gyűlt össze az egyszázalékos támogatásokból. Ennyi egyébként hozzávetőlegesen a kecskeméti gyermekfalu éves fenntartási költsége.

Mi is az ún. „etikus adománygyűjtők” körébe tartozunk, ami azt jelenti, hogy évről-évre kőkeményen ellenőrzik, hogy az utolsó forintot is az alapító okiratunknak megfelelően költöttük-e el.

Egyébként az, hogy a NAV átvállalta az adózóktól a bevallások elkészítését, nagy érvágást jelentett a civilszférának. Tavaly emiatt hétmillió forinttal kevesebb felajánlás érkezett hozzánk. Az eddiginél is jóval nagyobb tudatosságra kell ösztönöznünk tehát az embereket az egyszázalékos felajánlásokkal kapcsolatban. Sokszor elhangzik, hogy tényleg csak két perc kitölteni a nyomtatványt, sokan mégsem veszik erre a fáradtságot, pláne most, hogy már az adóbevallással sem kell bíbelődniük.   

– A magánszemélyek adományain és a vállalati szféra felajánlásain túl miből gazdálkodnak?

Romet-Balla Ágnes: – Három forrásból táplálkozunk: nagyjából egyharmad-egyharmad részben az állami normatívából és az adományokból, a fennmaradó harmadot pedig eddig az osztrák SOS pótolta ki kb. 600 millió forinttal. Ezt a jövőben fokozatosan, de jelentős mértékben le fogják csökkenteni, vagyis az így kieső részt is nekünk kell majd előteremtenünk. Tényleg minden forintra égető szükségünk volt eddig is, ezután pedig még inkább.

– Mennyire jellemző egyébként a kollégáira, hogy a munkaidő végeztével sem tudják „letenni a lantot”, hanem a szabadidejükben, jelen esetben még spinningelés közben is az SOS-gyerekek segítésén jár az agyuk?

Romet-Balla Ágnes: – Nemrég a lányom legjobb barátnőjének volt születésnapi bulija. Az ő anyukája egyébként egy menő belvárosi szórakozóhely marketingese. Úgy voltam vele, hogy, bár annyira adja magát, de ezt a lehetőséget talán most mégsem használom ki. Aztán két falat torta között végül mégis csak elkezdtünk gondolkodni egy jövőbeni nagy, közös projekten.

Szóval igen, a fodrásznál, a gyerek szülinapi zsúrján, de még a fitness-teremben is képesek vagyunk kampányolni a kollégáimmal, ha éppen úgy adódik, az egyszázalékos időszak hajrájában meg pláne!

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának adószáma: 18258772-1-43
Bankszámlaszám: 11600006-00000000-27035696
A határidő május 20-a, az 1%-ok felajánlásának menetéről minden fontos információt megtalálnak itt.

Háttér szín
#fdeac2

„A szerelem gyönyörű dallam, a házasság egy szimfónia” – interjú Lugosi Dániel Alival

2019. 05. 14.
Megosztás
  • Tovább („A szerelem gyönyörű dallam, a házasság egy szimfónia” – interjú Lugosi Dániel Alival)
Kiemelt kép
lugosidanielali3.jpg
Lead

Amikor a Képmás-esten vendégünk volt Lugosi Dániel Ali – aki 16 évesen a Virtuózok 2014 abszolút győztese lett –, nemcsak klarinétjátékával lepett meg, hanem azzal is, hogy húszévesen házas. Sőt apa. Amikor megkérdeztem, hogy miben változtatta ez meg az életét, az éppen humorosra fordult színpadi beszélgetésben csak annyit mondott: semmiben. Ennek persze fontos üzenete lehet a kétkedők és fanyalgók számára, a közönség díjazta is. De én kíváncsi voltam a részletekre, ezért pomázi otthonukban, ahol a feleségével, Hannával és a kis Alexanderrel laknak, újra megkérdeztem.

Rovat
Család
Címke
Lugosi Dániel Ali
Virtuózok
interjú
család
apaság
gyerekvállalás
Szerző
Szám Kati
Szövegtörzs

– Hogy ismerkedtetek meg?

Hanna: A gimnáziumban egy évvel fölötte jártam. Egy évig a legjobb barátok voltunk, mindenhova együtt mentünk, mindent együtt csináltunk. Közben pedig végignéztük egymás kapcsolatait és láttuk, hogy ugyanazért szenvedünk, mindketten ugyanazt hiányoltuk a párkapcsolatainkból: az empátiát, a romantikát, ezt szerettük volna kapni és ezt tudtuk volna adni. Végül Ali hozakodott elő azzal, hogy valójában ugyanazt akarjuk, csak valaki mástól, pedig valójában itt vagyunk egymásnak. Miért nem próbáljuk meg együtt?

– Ez szokatlanul racionálisan hangzik ilyen fiatal korban…

Hanna: Azért az nagyon romantikus pillanat volt, amikor beleszerettem. Karácsony után, egész pontosan szilveszter előestéjén átmentem hozzájuk, és ő egyszercsak elkezdett verekedni az egyik barátjával.

Ali: …csak bunyóztunk…

Hanna: Ali a fotel mellé esett, ahol ültem, és leesett a szemüvege. Akkor láttam életemben először szemüveg nélkül, megláttam a szemét, és kész – szerelmes lettem belé.

– Ali, tényleg véletlenül estél oda?

Ali: Hát, most már ki tudja? Bevallom, kinéztem én már őt régen, de én egy zárkózott zenész vagyok, nem a szavak embere.

– Hogy lett ebből egy év múlva házasság?

Hanna: Az első igazi, „hivatalos” randevúnk januárban volt, és 14 nappal később kérte meg a kezemet. Az egy év barátság alatt jobban megismertük egymást, mintha pár lettünk volna, mert nem akartunk másnak, jobbnak mutatkozni, mint amilynek valójában vagyunk. Nem éreztük szükségét, hogy halogassuk.

– És mit szóltak a barátok, a család, hogy ilyen korán házasodtok?

Ali: A barátaim is húszéves koruk körül házasodtak.

Lugosi Dániel Ali családjával – Kép: Páczai Tamás

 

Hanna: Ali szülei nagyon támogatók voltak. Az én szüleim akkor találkoztak vele először, amikor megkérte a kezemet, bár mint a legjobb barátomról már előtte is sokat hallottak róla.

– Ali, emlékszel, hogy indultál lánykérőbe, hogy indítottak útnak?

Ali: Nem otthonról indultam, én már elég korán egyedül laktam. Életemben nem izgultam annyira, összevissza mardostam magam a HÉV-en. De nagyon jó fej apósom van.

– A korai különköltözésed a zenei karrierrel függ össze?

Ali: Először a különleges tehetségek osztályába jártam a bécsi Zeneakadémiára, aztán amikor megszaporodtak az óráim, ki kellett költöznöm, akkor lettem önállóvá.

– Olyan volt a házasság ebben az egy évben, amilyennek elképzeltétek?

Hanna: Az elején nagyon sokat veszekedtünk, és Ali mindig azonnal azt kérdezte, hogy el akarok-e válni. Erre mindig mondtam, hogy dehogy, ez még nem a végítélet, csak veszekszünk. Anyuék szerencsére nagyon segítőkészek voltak ebben az időszakban.

– Mi volt köztetek a konfliktusforrás?

Hanna: Talán leginkább az, hogy onnantól minden közös, semmi nem a sajátom, amihez a másik ne nyúlhatna vagy ne lenne köze hozzá.

Ali: És az idő is közös, többé nem csak az enyém.

Hanna: Nem tehetem meg bármikor, hogy most elvonulok, hagyj egy kicsit békén, mert akkor a másik lehet, hogy megsértődik.

– És a gyakorlás a hangszeren?

Hanna: Mivel Alinak a karrierjéhez kell, ez nálunk a munkához tartozik. Az nem csöndben elvonulás vagy gondolkodás, hanem a jövőjének az építése. Persze amióta kisbabánk van, nemcsak „énidő”, hanem „teidő” se nagyon van, csak „babaidő”.

Lugosi Dániel Ali és családja – Kép: Páczai Tamás

 

Ali: De ez így nagyon jó! Jó érzés, hogy az ember hazajön, és rámosolyog a kisfia.

– És Hanna, a te jövőd hogyan épül?

Hanna: Az enyém az opera, operát tanultam és énekeltem. A felvételire készültem, amikor kiderült, hogy gyereket várok. De eldöntöttem, hogy nem fogok bánkódni egy olyan karrier miatt, amit még el sem kezdtem. Ha elindultam volna már ezen az úton, biztosan ment volna baba mellett is.

– És miért jobb ketten, mint egyedül, miért jobb házasnak lenni, mint együtt járó párnak?

Hanna: Erősít minket az, hogy tudjuk, nem vagyunk egyedül, van, aki szeret; nem félünk, hogy a másik elhagy, elmúlik az a bizonytalanság, ami egy párkapcsolatot sokszor meggyengít. A házasság a szerelmet is megerősíti.

Ali: A szerelem olyan, mint egy fellángolás a zenében, egy szép dallam. A házasság a teljes, feltétlen szeretetet adja, olyan, mint egy szimfónia. Ez az érzés a zenében is óriási inspiráció, sokkal jobban el tudok mélyülni benne, ha az érzelmi életem biztos hátteret ad.

– Amikor először láttalak a képernyőn játszani a Virtuózokban, engem is elragadott az a hihetetlen játékosság és öröm, ahogyan klarinétoztál. Amikor viszont beszélgettünk a Képmás-esten, nagyon visszafogott voltál, és most is ezt érzem. Apaként lettél kicsit óvatosabb?

Ali: Nem, ilyen alkat vagyok. Persze, kellett változtatnom nekem is az életemen, egy jó ideig például két munkát végeztem egyszerre, a művészit és azt, amivel el lehet tartani a családot. De alapvetően sokkal könnyebb számomra zenében megnyilvánulni, mint szóban. Igyekszem azért ebben is fejlődni. Hannával ez nem okoz gondot, ha az ember úgy ismeri a másikat, mint a saját tenyerét…

– A kisgyerekes hétköznapokba hogy fér bele az a romantika, amelyet annak idején egymásban találtatok meg?

Hanna: Ha Alex nyugodtabb, Ali betesz valami romantikus jazz-zenét, felkér táncolni, a kisfiunk pedig mosolyog rajtunk. A nagyszülők is szívesen vigyáznak rá, amíg elmegyünk kettesben sétálni.

– Látod Alin, amikor zenél, hogy milyen hangulata van?

Hanna: Ha szomorú, akkor sosem játszik, csak behúzódik a sarokba és hallgat. Ha dühös, akkor szétnyűvi a hangszert…

Ali: …olyankor veszem elő a legnehezebb darabokat…

Hanna: …ha pedig boldog, összevissza táncol közben, vagy odabújik hozzám, és úgy zenél. És az is előfordul, hogy beteszünk egy zenét, én karaokézom, Ali meg kísér klarinéton, improvizál.

– Az otthonról hozott családi mintáitok fontosak számotokra?

Ali: Hozunk valamit mindketten, nyilván mi magunk is azért vagyunk családcentrikusak, mert ebben nevelkedtünk. Az ember persze mindig eldönti, hogy ő jobb szülő lesz, de amikor benne van, nem igazán tudatos, hogy valamit máshogy csinálunk-e. A szeretet a fontos, az kell, hogy irányítson.

– Tíz év múlva hogy képzelitek el az életeteket?

Ali: Szeretnénk egy szép nagy családi házat. Szeretnénk három gyereket. Esetleg külföldi munkát. De itthon mindenképpen szeretnék fellépni, mindig ez lesz az igazi otthonom. Éltem más helyen is, de a magyar az anyanyelvem, bár nagyon jól tudok németül, mégis itt tudom igazán kifejezni magam.

Hanna: Van egy olyan tervünk is, hogy közösen zenélnénk, akár jazz, akár opera kategóriában. Szeretnénk, ha Alex is zenélne, én a zongorát választanám neki, mert amikor kisebb korában klasszikus zenét hallgattunk, valamelyik hangszertől még sírt is, de a zongorától csak ellazult és nézte a plafont.   

A cikk a Képmás magazin 2019. januári számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>> 

Háttér szín
#eec8bb

Szupervízió - Egy módszer, amelyről minden feleségnek tudnia kell!

2019. 05. 13.
Megosztás
  • Tovább (Szupervízió - Egy módszer, amelyről minden feleségnek tudnia kell!)
Kiemelt kép
ujvaryandras.jpg
Lead

Nagyon sok férfi küzd munkahelyi problémákkal, megoldhatatlannak tűnő szakmai konfliktusokkal, elakadásokkal, melyek a magánéletükre is negatívan hatnak. Ám a legtöbbjük nem beszél róla. Addig nem kérnek segítséget, amíg már túl nem nő rajtuk a probléma és például betegség formájában nem manifesztálódik. Mi, nők, akik együtt élünk velük, vegyük észre, ismerjük fel a jeleket és segítsünk nekik! A szupervízió módszeréről, a benne rejlő lehetőségekről Ujváry András szupervizorral beszélgettünk.

Rovat
Életmód
Címke
szupervízió
kiégés
munkahelyi stressz
konfliktusok
Szerző
Jean Orsolya
Szövegtörzs

- Miben tud segíteni egy szupervizor?
A szupervízió olyan helyzetekben segít, amikor egy ember a munkahelyén valamilyen oknál fogva elakad, demotivált lesz, képtelenné válik bizonyos szituációk, személyek kezelésére, vagy akár már a kiégés jelei figyelhetők meg nála. A közös szupervíziós munka az elakadási helyzetek személyes háttérösszefüggéseire, ezek felismerésére irányul. A szupervízió lényege a felülről, a távolról nézés. A szupervizor a kliens helyzetét bizonyos távolságból, érzelmi elfogultság nélkül nézi, így képes a problémát objektíven, felülről láttatni.

Az elakadásokat egy egyszerű fiziológiai tény okozza. Az agykéreg az agy gondolkodásért, az érzelmi agy pedig az érzelmekért felelős része és nehéz szituációkban az érzelmi agy aktivizálódik. Ugyanakkor, ha az érzelmi agy beindul, akkor az befolyásolja az agykérget és torzítja az érzékelést, az indulatok, az érzelmek elárasztják az agyat, képtelenné téve azt a józan gondolkodásra, objektivitásra. Pont az az agyterület, amelyik értelmezni tudná, hogy mi történik velünk, le van blokkolva, vagy rosszul értelmezi a jeleket.

A szupervizor ezt az érzelmi vihart látja kívülről és segít visszaállítani az agykéreg kontroll funkcióját, és hogy a tudatos én megfelelően felügyelni tudja az érzelmi ént. 

Vegyünk egy gyakorlati példát ennek a folyamatnak a szemléltetésére! Mindenkinek vannak idegesítő kollégái, rosszabb esetben a főnöke az. Eljuthatunk arra a szintre, amikor már képtelenek vagyunk az illetővel együtt dolgozni. Ilyenkor már csak az jár a fejünkben, hogy a másik mennyire borzasztó ember, és bizonyára csak azért van a vállalatnál, hogy minket bosszantson. Igen ám, de ilyenkor jön a kérdés, hogy ez a kétségkívül nehéz alak miért csak engem bosszant ennyire, a többieket miért nem? Ennek a kiderítése a szupervízió feladata, hogy megtaláljuk azt az érzékeny pontot, ami miatt így reagálunk a másikra. Ez azonban már rólam szól és nem róla! Ezt kideríteni  rendkívül nehéz egyedül, hiszen a benyomott „piros gombok” miatt pont az az agyterület van elárasztva, amelyiknek ez lenne a dolga.

Hasonló okokra vezethető vissza, amikor tudja valaki, hogy delegálnia kéne, mégsem teszi. Tudja, hogy pihennie kellene, mégis folytatja a munkát és még hétvégén is megnézi az e-mailjeit, holott tisztában van vele, hogy azzal vége a nyugalmának. A szupervízió ezeknek az irracionális döntéseknek a mélyebb megértését segíti és teszi őket racionálisabbá, azaz kezelhetővé.

- Miben más a szupervízió, mint a megszokott vállalati fejlesztési módszerek?
A szupervízió szemléletében, a probléma megközelítésében különleges. Míg a megszokott vállalati fejlesztő módszerek fókuszában legtöbbször az eredményorientált működés és a teljesítőképesség növelése áll, addig a szupervízió az önreflexión keresztül a túlfeszített emberhez szól.

Nem azt mutatja meg a kliensnek, hogyan tud még keményebben dolgozni a céljaiért. Hanem azt, hogy hogyan teheti le a terheit, az elakadásait és ily módon hogyan lehet eredményesebb.

Észreveteti vele, hogy azért nem halad, mert hatalmas súlyt cipel a hátán és ahhoz, hogy tovább haladhasson - és ne roppanjon össze-, ezt a terhet le kell raknia. Ön mit tenne, ha egy futóversenyen az egyik versenyző hátán egy kövekkel megrakott zsákot látna? Arra bíztatná, hogy szedje össze magát és dolgozzon keményebben, vagy arra, hogy álljon meg, vegye le a zsákot és utána kezdjen el szaladni?

- Hogyan képzeljünk el egy szupervíziós ülést?
A szupervíziós ülés egy irányított beszélgetés, amely során a szupervizált egy számára nehézséget okozó munkahelyi eseten keresztül feltárja problémáját, vagyis a szupervízió mindig konkrét helyzetből indul ki.  Az ülésen a kliens ezt a problémát járja körbe a szupervizor segítségével: mi történt, miért okozott neki nehézséget. Ha rájön, hogy pontosan miért volt számára nehéz az adott helyzet, akkor általában megérti a mögöttes okokat is és a következő hasonlóan nehéz szituációba már sokkal tudatosabban megy bele.

A szupervíziós folyamat során az a cél, hogy a szupervizált egyre nagyobb rálátást kapjon az adott helyzetre, a felismerés élményét megélve lássa meg a saját lehetőségeit a helyzet kezelésére. A szupervizor irányítottan kérdez, és mint egy külső megfigyelő segíti a klienst az önreflektív tanulási folyamatban. 

A szupervizor nem ad tanácsot, a fejlődést, a reflektív tanulást támogatja, egy régi mondással élve „nem halat ad, hanem megtanít halat fogni”.

A szupervízió egy hosszabb tanulási folyamat, amely ülésekből és az azt követő komoly belső munkából áll. A 7-8 alkalom során és az ülések közötti időszakban a kliens próbálgatja magát, tanulja saját működését, fejleszti önreflexiós képességét. Ezen keresztül válik képessé arra, hogy a munkahelyi nehéz helyzeteket tudatosan tudja kezelni.

- Hogyan válasszunk szupervizort?
Szupervizorrá csak egyetemi, posztgraduális képzettségű szakember válhat, de mint minden, emberi problémákkal és lélekkel, bizalmas információkkal dolgozó szakma esetében, itt is kulcsfontosságú a szimpátia és a bizalom.  Ennek tesztelésére nagyszerű lehetőség a próbaalkalom. Éljünk vele bátran!

Ujváry András szupervizor és tréner
„Célom, hogy segítsek letenni, vagy legalább könnyebbé tenni a munkával járó nehézségeket. A terhektől megszabadított ember pedig már magától tud előrehaladni." 
Bővebb információ ide kattintva>>

Támogatott tartalom. A cikk Ujváry András megbízásából, a Képmás Natív Stúdió közreműködésével készült.

Háttér szín
#dcecec

Művészetek Völgye – Mintegy ezerötszáz program lesz a 29. fesztiválon

2019. 05. 13.
Megosztás
  • Tovább (Művészetek Völgye – Mintegy ezerötszáz program lesz a 29. fesztiválon)
Kiemelt kép
muveszetekvolgye9.jpg
Lead

A fenntarthatóság, a környezettudatosság áll a 29. Művészetek Völgye fókuszában. A fesztivál július 19-től 28-ig a Balaton-felvidék három településén, Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden 35 helyszínen, mintegy 1500 programmal várja az érdeklődőket.

Rovat
Dunakavics
Címke
Művészetek Völgye
program
Kapolcs
Taliándörögd
Vigándpetend
fesztivál
Szerző
MTI
Szövegtörzs

Mindhárom településre sok programot szerveztünk, nyitottunk Vigántpetend felé. Célunk, hogy a fesztivál önmaga is fenntartható, emberléptékű maradjon. A 35 programhelyszín és a 40 további vásáros és kiállítási helyszín között több új lesz, így az alkotóművészeti MANK Artporta Taliándörögdön, a fővárossal foglalkozó kapolcsi Pest-Buda Udvar, illetve a vigántpetendi Fülig Jimmy Fényudvar az alternatív zenekarokkal – mondta Oszkó-Jakab Natália főszervező a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Mint kiemelte, tovább zöldül a völgy, ennek jegyében bevezetik az újrapohár rendszert, a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból készülnek. Hozzátette: a tavalyi 47 tonna hulladékot idénre drasztikusan szeretnék lecsökkenteni. Utóbbi kapcsán Csobay Krisztina, a Zöldövezet Társulás elnöke hangsúlyozta: a 70 ezer látogatót vonzó fesztiválnak felelőssége van a társadalom felé.

Hont Angéla, a Hagyományok Háza szervezési és kommunikációs vezetője arról beszélt, hogy ötödször lesznek jelen a Művészetek Völgyében FolkUdvarukkal, ahol kézművességtől a néptáncon, a népmesén át a táncházas folkkocsmáig várják a látogatókat különböző programokkal.

„A fenntarthatóság számunkra azt jelenti, hogy korunk elmagányosodó embere a néphagyományokban találhat ismét közösséget magának. A falusi paraszti gazdálkodáshoz is érdemes visszanyúlni a 21. század környezeti problémái közepette” – fogalmazott. A FolkUdvar esti zenei sávját Bartók és Kodály szellemisége fogja meghatározni, a fellépők között lesz például a Muzsikás, Szalonna és Bandája, Dresch Mihály, a Romengo és Ágoston Béla vagy a Vujicsics.

A fő könnyűzenei helyszínen, a kapolcsi Panoráma Színpadon fellép a német Alice Francis, a brit Amber Run és a Kosheen is, Palya Beával zenél együtt a Boban Markovic Orkestar, a hazai élvonalból mások mellett a Quimby, a Csík Zenekar, a Péterfy Bori & Love Band, a Kiscsillag, a 30Y, a Vad Fruttik, az Irie Maffia, Dés László (vendége Básti Juli), a Budapest Bár és a tizedik születésnapját a Modern Art Orchestrával közös produkcióval ünneplő Szabó Balázs Bandája lesz ott. Az Ivan & The Parazol a Kőbánya Udvaron és a a Pest-Buda Udvaron is koncertet ad – utóbbi helyszínen a zene mellett napközben a főváros problémáit is átbeszélik szakértők bevonásával. Könnyűzene szól a Hobo Klubban, a klinikA Udvaron és a Hangfoglaló Udvaron is.

A Cirque du Tókert bemutatja az újcirkuszt és a kortárs táncot, de felvonultatja az Óbudai Danubia Zenekar filmzenei műsorát, Kern Andrást, és napközben a Csodák Palotájának is helyet ad. A Papageno Klasszik udvarban ismeretterjesztő előadások vezetik fel az esti koncerteket, a Csórompusztán felvonulnak a Hello Wood tábor installációi, a Világzenei Udvar külföldi és hazai előadókat is kínál, a Muharay Udvar néphagyományokat Sebestyén Mártával, Szokolay Dongó Balázzsal és a Budapesti Vonósokkal, a Színház Színpadon többek között a Trafó, az Örkény Színház és a Nézőművészeti Kft. is ott lesz előadásaival. A Momentán Udvar a Momentán Társulat otthona az idén is, a Harcsa Veronika Udvar és a Muflon Jazz Udvar a dzsessz helyszíne, Szőke András a taliándörögdi Ősök Házában napi három előadással készül.

Kitelepül a Művészetek Völgyébe a Színház- és Filmművészeti Egyetem, vetítenek archív, gyermek- és dokumentumfilmeket, programokat tart a Magyar Írószövetség, és ismét lesz Kaláka Versudvar, itt az 50 éves házi zenekar adja a helyszín záró koncertjét.

„Számos fellépőnk lesz a kilencéves versudvarban, például mi is készülünk egy Máté Gáborral közös Kosztolányi-műsorral” – mondta Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője.

Háttér szín
#eec8bb

Kávé, kultúra, Budapest – Idén is lesz Kávéházak éjszakája

2019. 05. 13.
Megosztás
  • Tovább (Kávé, kultúra, Budapest – Idén is lesz Kávéházak éjszakája)
Kiemelt kép
kavehazak.jpg
Lead

A kávézás nem csak egyszerű rutin, ami alkalmat teremt a jóízű beszélgetésre, ennél jóval többet is jelenthet. Sokan vallják, hogy különleges erő lakozik egy-egy csésze feketében: olyan erő, amely képes összekötni az embereket és közösséget teremteni. Mint ahogy a Kávézás Éjszakája is. A tavalyi hatalmas érdeklődés miatt idén is megrendezik május 17-én, az elmúlt évhez képest tízzel több helyszínen. Összesen 30 tradicionális és újhullámos kávézóban időzhetnek kései órákig a kávé- és kultúrakedvelők, s válogathatnak több mint 70 ingyenes programból. 

Rovat
Kultúra
Címke
Kávéházak Éjszakája 2019
program
Szerző
Jónás Ágnes
Szövegtörzs

A tavaly útjára indított Kávéházak Éjszakája fő célja, hogy kortárs formában elevenítse fel a múlt századi budapesti kávéházi kultúrát, megmutassa Budapest szépségét, és rávilágítson arra, hogy a szeretteink társaságában eltöltött idő ebben a rohanó világban az egyik legfontosabb értékünk – mondta a rendezvény főszervezője, Serfőző Krisztina a nagy múltú Centrál Kávéházban megtartott sajtótájékoztatón. Hiszen a kávéházak mindig is kiemelkedő szerepet töltöttek be Budapest történelmében: a 19–20. század fordulóján a polgári érintkezés legfontosabb helyszínei és találkozási pontjai voltak, olyan kulturális terek, ahol a szellemi és az irodalmi élet is felpezsdült.

Az olasz presszó magyar atyja

Az idei programsorozat bővelkedik történelmi, zenei, színházi, és irodalmi eseményekben, de sok érdekességet hallhatnak az érdeklődők a kávéházak történetéről és magáról a kávéról is, például az olasz presszó magyar származású atyjáról, Illy Ferencről, aki olyan technológiával forradalmasította a kávéfogyasztást, ami lehetővé tette, hogy a pörkölt kávé a bogyók illékony zamatának megőrzésével jusson el a háztartásokba és presszókba.

Nezvál Máté, akit a világ legjobb negyven pörkölőmestere közé választottak, az elmúlt évek során igazi kávépörkölő-univerzumot hozott létre, amelynek számos kávézó és étterem élvezi gyümölcsét. Kifejezetten magas minőségű arabica-fajtákkal foglalkozik, például az ő nevéhez kötődik a dr. Csernus Imre Depresso kávézójában kóstolható különleges, Big Blue névre keresztelt kávécsalád is. A pörkölőmester a Coffe42-ben várja a látogatókat kóstolásra, azaz cuppingra, ahol beavatja az érdeklődőket a kávékészítés folyamatába, s beszél arról az útról, amelyet a kávé bejár a messzi ültetvényektől a csészéig. További érdekességekről és tévhitekről a Bookline Móriczban is értesülhetünk – itt végre lehull a lepel arról, hogy egészséges-e a kávé vagy sem, illetve, hogy pontosan mi is van a kapszulás kávékban. A Károly körúti Cafe Freiben pedig maga a névadó, Frei Tamás és pörkölőmestere, Melis Tamás tart előadást egy kolumbiai ültetvénylátogatásról, exkluzív kávékóstolással egybekötve.

Néhány korty irodalom

Turek Miklós színművész, a Versszínház alapító-vezetője tavaly is részt vett a programsorozaton – idén a Párisi Cafe Lotz-termében lép fel a Makám együttessel: egy Ady költészetét megelevenítő, személyiségét felvillantó verszenei előadást láthatunk-hallhatunk tőlük A föl-földobott kő címmel. Mint azt a színművész a sajtótájékoztatón elmondta, a verszenei est előfutára az ősszel debütáló Ady-monodrámának. (Az eseményen Nágel Kornél versillusztrációs kiállítása is megtekinthető). Ady élete és költészete másutt is reflektorfénybe kerül: az Ibolya presszóban a költőgéniusz és Csinszka kiadatlan levelei alapján Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész tart előadást az Ady100 sorozathoz kapcsolódva. A Centrál Kávéházban szintén magyar költőóriásoké lesz a főszerep: Arany János és Petőfi Sándor levelezéséből Kamarás Iván és Fenyő Iván olvas fel, a Café Smúzban pedig Így szerettek ők címmel Pető Kata, Porogi Ádám és Zayzon Zsolt szemezget József Attila szerelmének, Kozmutza Flórának írt leveleiből. Mindeközben a Gerbaud-ban megemlékezést tartanak a nemrégiben elhunyt John Lukácsról, aki úgy maradt meg az utókor emlékezetében, mint aki igazán szeretett élni – a Pulitzer-díjra jelölt, magyar származású amerikai történész könyveiről Botos Máté és Antalffy Péter történészek beszélgetnek.

Kávé mellé zenei kíséret

A Kávéházak éjszakáján – a Budapest Music Centerrel kötött együttműködésnek köszönhetően – több mint tíz helyszínre jazzfellépőket is szerveznek. Az éjszaka hangulatát a Kávéházak éjszakája CD örökíti meg, amelyen a fellépő zenekarok és énekesek (többek között Kökény Attila, Gájer Bálint, az Éles Gábor-Trió, Pátkai Rozina, Elza Valle, a Sebő-együttes) legjobb dalai szerepelnek; a kiadványt meg lehet majd vásárolni a helyszíneken. Gereben Zita jazzénekesnő quintetjével a Centrál Kávéházban lép fel, saját szerzeményeket adnak elő angol, illetve magyar nyelven. A koncert gerincét jazz-standardek alkotják, de kalandoznak könnyebb műfajok és új kifejezési formák felé is. A rendezvénysorozathoz tematikus városi séták is kapcsolódnak, lesz közöttük olyan is, amelyik a százéves Bauhaus nyomába ered. Az EspresSOUL-ban pedig Erdős István okleveles kutyaoktató avat be a kávéházi kutyaetikettbe, ami arról szól, hogyan viselkedjük négylábú kedvenceinkkel kávézókban.

A szervezők idén hat–nyolcezer érdeklődőre számítanak, a programokon részt lehet venni előzetes regisztráció nélkül is, viszont a korlátozott helyek száma miatt fontos előre érdeklődni, esetleg asztalt is foglalni a kiszemelt helyszíneken.

A Kávéházak Éjszakájához csatlakozó kávézók teljes listája és a programok ITT olvashatók.

Háttér szín
#fdeac2

Nők nehezített pályán, avagy boldogulás a tudományban és a magánéletben egyszerre

2019. 05. 13.
Megosztás
  • Tovább (Nők nehezített pályán, avagy boldogulás a tudományban és a magánéletben egyszerre)
Kiemelt kép
nok-nehezitett1.jpg
Lead

Sokunk nevében mondhatom, hogy a tudományos pályára készülve gyakran foglalkoztat bennünket a kérdés: hogyan tudunk majd helytállni kutatóként és családanyaként egyszerre? Aggódunk, hogy mennyire vesznek majd komolyan, és származik-e bármiféle megkülönböztetés abból, hogy nőként próbálunk érvényesülni ezen a pályán, vagy a gyermekvállalás milyen hatással lehet karrierünkre. Ilyen kérdésekkel foglalkozik a „Nők nehezített pályán” című rendezvénysorozat is, amelynek első alkalmát 2019. március 12-én rendezték Pécsett, a Paulus Caféban.

Rovat
Köz-Élet
Címke
nők a tudományban
esélyegyenlőség
női szerep
Szerző
Gedai Zsuzsanna
Szövegtörzs

„A nő a boncteremben is legyen nő”

Az első rendezvény előadójának, Prof. Dr. Reglődi Dóra neuroanatómusnak, a PTE ÁOK dékánhelyettesének és az Anatómiai Intézet igazgatójának rendkívül eseménydús szakmai életpályáját kutatások, publikációk, külföldi munkák alkotják, de mindenekelőtt az oktatást szereti. Lánya születése után hamar visszament dolgozni, amit persze sokan nem néztek jó szemmel, és sok megjegyzést kapott miatta, mivel itthon ez nem bevett modell.

Azonban ő tudta, hogy nem lesz jobb anya attól, ha csak otthon marad, így inkább ahova csak tudta, vitte magával a kislányát is – aki egyébként az előadáson is velünk volt, immár fiatal felnőttként.

Férfitársaitól is kapott bőven hideget-meleget sikeres neuroanatómusként, egyikük jótanácsát adta tovább nekünk, miszerint „a nő a boncteremben is legyen nő”.

Dr. Kocsis Marianna növénybiológus szőlészetben dolgozik, a PTE TTK Biológiai Intézetének kutatója. Ő is szerzett külföldi szakmai tapasztalatokat, közben pedig megfigyelte például, hogy Svédországban feltűnően sok édesapa tologatja a babakocsit munkaidőben. Kiderült, hogy ott a szülés után járó 480 nap fizetett szabadságból 60 nap kizárólag az apáé, ha ő nem él vele, akkor elveszik. A szülési szabadságot a szülők úgy oszthatják föl egymásközt, ahogy akarják, akár egyszerre is kivehetik, és minél egyenlőbb ez a felosztás, annál nagyobb bónuszt kaphatnak még az államtól, így támogatják a nemek közötti egyenlőséget. Ezáltal az édesapa jobban belelát a gyermeknevelésbe, szorosabb viszony fűzi gyermekéhez, és többre értékeli ezt a feladatot. Ettől jelentősen eltérő példát is látott Amerikában, ahol gyermeke születése után hat héttel munkatársa már visszatért dolgozni, mert ott csak ennyi a fizetett szabadság.

Marianna kihasználta a gyermekével otthon tölthető teljes időtartamot, neki erre volt szüksége, bár kutatóként ez több időkiesésnek felel meg, mint amennyi valójában volt. A visszatérése sem volt egyszerű, de nem bánja a döntését.

Kocsis Marianna – Kép: Némethné dr. Somogyi Ildikó

 

„Egy-két sípszó után már elfogadják, hogy én vagyok a bíró”

Harmadik előadónk, Fóris Renáta, a Pécsi Tudományegyetemen sportszervező szakon végzett. Labdarúgó, futsal játékvezető, és a nemzetközi Teqball-szövetség koordinátora, ezt a sportot népszerűsítve járja a világot. Az előadás végén a közönség is feltehette a kérdéseit, és többen kíváncsiak voltak arra, hogyan éli meg, hogy munkája során legtöbbször férfiak veszik körül, különösen, amikor pályára lép játékvezetőként. Úgy tapasztalta, ha a meccs legelején még nem is veszik komolyan, egy-két sípszó után már elfogadják, hogy bizony ő a bíró. Tisztában kell lennie azzal, hogy ki a „hangember” a csapatban, akire oda kell figyelni; és természetesen ki kell alakítania magában egyfajta magabiztosságot, a sértő beszólásoknak le kell peregnie az emberről, másképp nem megy.

Állásinterjúi során vissza-visszatérő kérdés volt, hogy mikor akar családot – pedig az erre adott válasz gyakran eldöntheti az interjú végkimenetelét.

„A férjemtől kértek engedélyt, hogy elmehessek velük vacsorázni”

Április 16-án a rendezvénysorozat második alkalmát szintén a Café Paulusban tartották kávé, limonádé és pogácsa mellett, újabb három különleges nő előadásával. Dr. Balázsi Katalin fizikus, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont vékonyréteg-fizika laboratóriumának vezetője, az egyetlen női vezető az intézményben körülbelül negyven fős kutatócsoport élén. Kutatócsoportjával részt vettek Gripen harci gépek fejlesztésben, tojáshéj felhasználásával készülő csontimplantátum létrehozásában is.

Egy felvidéki faluban nőtt fel, édesanyja varrónő, édesapja asztalos, aki beíratta egy villanyszerelő szakmát adó középiskolába, ahol nem volt lány osztálytársa. Tanulmányait Pozsonyban folytatta a műszaki egyetemen, ahol 1200 fiú mellett kilenc női hallgató volt. Utazásai során eljutott Algériába, szembesült a nők ottani elnyomott helyzetével. Koreában, az egyetemen nők legfeljebb technikusok vagy nővérkék lehetnek, de kutatók nem. Szakmabeli férjétől megkérdezték, eljöhet-e velük vacsorázni Katalin, miközben ő maga ott állt mellettük, mégis a férjétől várták a választ. Két fiuk mindig ment velük az utazásokra, a nagyszülők Felvidéken és Erdélyben élnek, bébiszitterük nincs. Tapasztalatai alapján azt vallja, hogy lehet karrier és család egyidőben, de jól meg kell szervezni. Nem mindegy, mikor vállal gyereket az ember, rá kell készülni.

Támogatni kell azokat a nőket, akik fél év után szeretnének részmunkaidőben visszatérni, és azokat is, akik csak három év után szeretnék folytatni a munkát, hogy ne essenek ki a kutatásból.

A 2008-ban alakult Nők a Tudományban Egyesület elnökeként segítik a nőket, visszatérő anyukákat a műszaki, informatikai és mérnöki pályákon, „Nők a Tudományban Kiválósági Díj”-at adnak át az MTA-n különböző kategóriákban. Fontosnak tartja, hogy a tudomány, innováció területén ne az legyen lényeges, hogy valaki nő vagy férfi, hanem a tudás, mert a tudománynak nincs neme.

Sok férfi között egyedüli nőként

Prof. Dr. Medvegy Gabriella építész, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánja és oktatója gyakran kapja meg azt a kérdést, hogy nőként milyen ebben a pozícióban, ezen a területen dolgozni. Az építészet számára olyan szakma, önkifejezési mód, amely a kooperációra buzdít; az építészek egyszerre mérnökök és művészek is. Olyan projektek köthetők hozzájuk, mint a Szentágothai János Kutatóközpont megtervezése, az ókeresztény temetőegyüttes rekonstrukciója, amely egyben a mestermunkája is volt; a pécsi autóbuszpályaudvar ügyfélcentrumának belső építészi munkálatai (amelyért Junior Príma-díjat kapott építőművészet kategóriában), a Modern Városok Program keretén belüli projektek, az Általános Orvostudományi Kar új épületének tervezése. Egy fényképen, amelyen a magyar építészképző intézmények vezetői láthatók, egyedüli nőként szerepel – ez jól szemlélteti a nemek arányát itthon ezen a területen.

Pályája során azonban nem tapasztalta, hogy férfikollégái kevésbé vennék komolyan, bár természetesen azt ki szokta kérni magának, ha „dékán úr”-nak címzett levelet kap.

Prof. Dr. Reglődi Dóra – Kép: Némethné dr. Somogyi Ildikó

 

Dr. Orsós Zsuzsanna biológus, egyetemi adjunktus, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet munkatársa egy Tolna megyei kis faluban nőtt fel, hat testvére van, édesanyja nem tud írni-olvasni, édesapja is csak kevéssé. Pécsett szerzett vegyésztechnikusi végzettséget, majd az egyetemet is elvégezte a TTK biológia szakán. Mindig önerőből finanszírozta tanulmányait. Doktori képzésre az Orvosi Népegészségtani Intézetbe jelentkezett, és megnyerte az MTA által akkor először meghirdetett roma PhD-ösztöndíjat, a roma lakosság magasabb megbetegedési-halálozási mutatóit vizsgálta. Alapkérdése az volt, hogy vajon áll-e genetikai háttér ezen megbetegedések mögött. Vizsgálati eredményeiből kiderül, hogy azok a genetikai tényezők, amelyeknek biztosan szerepük van a daganatok kialakulásában, a hazai cigány lakosság körében ugyanolyan arányban fordulnak elő, mint a többségi lakosság körében. Kizárásos alapon az életmódbeli tényezők maradtak felelősként, így egy egészségfejlesztési projektbe kezdett, előadásokat tart.

A hagyományőrző cigány közösségekben nagyon nehéz nőként tanulni, és azt mondani, hogy nem a gyermekvállalás az első, hanem először megalapozzák az életüket, iskolába járnak.

Kulcsszerepet tulajdonít az édesanyáknak, mert ha a nagyobb döntéseket az apa hozza is meg, ő dönti el, mi kerül az asztalra, és hogy a gyerekek járjanak-e iskolába. Kihangsúlyozta, hogy a cigány származás nem lehet akadály a magunk elé kitűzött célok elérésében. Nem csodálkozhatunk hát, hogy beválasztották a tavaly megjelent könyvben szereplő 50 elszánt magyar nő közé. Férje egyben a munkatársa is, így együtt utazhattak a szakmai fórumokra, kislányukat mindenhova vitték magukkal.

„Miért megy még mindig csodaszámba?”

Az előadás végén a közönség soraiból érkezhettek a kérdések, így volt szó még arról, mikorra érdemes időzíteni a gyermekvállalást, mert az otthon töltött három év egy kutató életében nagyon sok idő.

Lehetőleg előtte kell elvégezni a kutatás gyakorlati részét, amely esetleg laborhoz kötött, hogy otthon végezhető feladatok, például a szakirodalmazás maradjanak erre az időszakra.

Komoly kérdésként merült fel, hogy miért megy még mindig csodaszámba, amit Orsós Zsuzsanna eddig elért, amikor ennek már régen természetesebbnek kéne lennie. Elmondta, hogy több cigányok lakta faluba még a vezetékes víz sincs bevezetve, és olyan állapotokat látott, amiket el sem tud mesélni. Ahhoz, hogy a cigányoknak csak 1,3 százaléka diplomás, nagyban hozzájárul az is, hogy tanáraik gyakran kiégettek, és megpecsételik diákjaik sorsát egy-egy ilyen kijelentéssel: „Ezt nektek nem tanítom meg, úgysem fogjátok használni soha.” A gyerekek elhiszik, hogy mivel cigányok, esélytelenek is, ezért kellenek olyan emberek, akik felébresztik bennük a hitet.

A másik nagy közönségtéma a „nőként vezetői szerepben” volt.

Dr. Balázsi Katalin elmondta, hogy felettese helyét átvéve nem volt kérdés: szakmailag alkalmas a poszt betöltésére, de neki is meg kellett találnia az egyensúlyt, hogyan legyen empatikus, de határozott vezető. A különböző cégekkel tárgyalva gondolták már róla, hogy ő a titkárnő, és címezték a leveleket „Kedves Uraim”-nak, ám az első tárgyalás után már partnerként kezelték.

Mindenki saját utat jár be élete során, nincsen „tuti recept”, ami majd mindenkinek beválik. Az azonban biztos, hogy tanulhatunk az előadáson hallott élettörténetekből, hálásak lehetünk a megosztott tapasztalatokért.

A következő előadásra május 15-én kerül sor a pécsi Café Paulusban, a sport lesz a téma. Kordé Emese fitnesz világ- és Európa-bajnok, a PTE TTK oktatója, Vágvölgyi Mária kézilabda-játékvezető és Seprenyi Sára válogatott szlalom kajakversenyző mesélnek tapasztalataikról.
Ez az előadássorozat a „Korszerű egyetem a modern városban: Értékközpontúság, nyitottság és befogadó szemlélet egy 21. századi felsőoktatási modellben” EFOP pályázat keretében a „Női hallgatók és hátrányos helyzetű csoportok hozzáférésének javítása az MTMI területen” modul részeként valósul meg. Programkoordinátorok: Némethné dr. Somogyi Ildikó (adjunktus, Állatszervezettani és Fejlődésbiológiai Tanszék) és Jerkovicsné Stefán Klára (ügyvivő szakértő, Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék).

Háttér szín
#c8c1b9

A gyermekotthonok adományozásának négy szabálya – Interjú a VONESZO alapítvány vezetőjével

2019. 05. 12.
Megosztás
  • Tovább (A gyermekotthonok adományozásának négy szabálya – Interjú a VONESZO alapítvány vezetőjével)
Kiemelt kép
voneszo1.jpg
Lead

Tapasztalat és a szakmai tudás formálta azt a négy pontot, amellyel a VONESZO az adományozási rendszert szeretné megváltoztatni. Ugyanis azon el szoktunk gondolkozni, hogy milyen lehet egy gyermeknek otthonban felnőni – de vajon az is eszünkbe jut-e, hogy milyen lehet a nevelők élete? A gyerekeknek szerencsére sok szervezet igyekszik segítséget nyújtani, de ki az, aki a nevelőket vagy nevelőszülőket támogatja? A VONESZO Alapítvány a nevelőknek visz foglalkozásokat. Vitéz András Gyulával, az alapítvány vezetőjével beszélgettem.

Rovat
Köz-Élet
Címke
VONESZO Alapítvány
nevelőszülők
gyermekotthon
jótékonyság
adományozás
Szerző
Bartos Lídia Lelle
Szövegtörzs

– Mit jelent az alapítvány neve?
– A VONESZO egy mozaikszó, a „Volt Nevelők Szolgálata” szavakból tevődik össze. Volt nevelőkként fogalmaztuk meg, hogy a nevelőknek ordító szüksége van a segítségre. Végül én voltam az, aki hittem abban is, hogy erre egy szervezetet lehet építeni, így megalapítottam a VONESZO-t, és meghívtam több volt nevelőt.

– Hogyan jött az ötlet?
– Nevelőként dolgoztunk a feleségemmel, amikor rájöttünk, hogy ez nem alkalmas életforma, ha saját családot szeretnénk. Legalábbis nekünk nem. Ám amikor elhagytuk a hivatásunkká vált nevelőséget, azt is éreztük, hogy kapcsolatban szeretnénk maradni ezzel a közeggel. Így született meg az alapítvány gondolata. A sokadik gyerekalapítványnak csak úgy van értelme, ha tiszták és hiánypótlók a célok.

Négy dolgot tudtam: rendszeres, kiszámítható, személyes és több fókuszú adományozási rendszerre van szükség, ilyet akartam kiépíteni. Elegünk volt a karácsonyi, értelmetlen adományokból.

– Miből áll ez a szolgálat?
– Elsősorban a nevelőkkel foglalkozunk, de ez is a gyermekek érdekében történik, hiszen ők is, mi is és az adományozók is a gyermekekért akarunk tenni. Négy alappillére van szervezetünknek. Az első a rendszeresség. Rendszeresen adományozunk, mert decemberben hegyekben állt a sok ajándék, utána januárban nincs pénz fűtésre. Karácsonyra a gyerekek fejenként akár három távirányítós autót is kaptak, de januárban már nem volt pénz bele elemet venni. A karácsonyon és a nyári szezonon kívül alig adakoznak. Ebből levezethető a második alapvető probléma is: az adományozók nem kérdezik meg, mire van szükség. Második alappillérünk tehát a kiszámíthatóság. Megkérdezzük, hogy mire van szükség, valós szükségletekre reagálunk. Rossz beidegződés, hogy szinonimaként élnek az emberekben ezek a szavak: adomány, alamizsna, fölösleges dolgaim, ajándék, segély, lom, kacat. Sajnos.

Gyakran hívnak engem, hogy „van valakinek egy nagyon szuperül működő huszonnégy éves mosógépe, nem kell valakinek?” Nos, nem.

Jelenleg éppen laptopokat gyűjtünk a digitális fejlesztéshez. Egy gyermekotthonos gyermeknek pontosan arra van szüksége, amire egy nem gyermekotthonosnak. Egy gyermekotthonnak pontosan ugyanolyan új hűtőre vagy mosógépre van szüksége, mint bárkinek. Szokták kérdezni, „Bandi, most megyek egy gyermekotthonba, mit vigyek nekik?” Azt felelem, hogy kérdezd meg őket. Ennyi. Kérdezd meg! Valódi szükségletekre valódi segítség, ez a mi hitvallásunk. Hála Istennek, a helyzet azért javul, ha lassan is.

 

A harmadik alappillér a többfókuszú segítés. Mi a gyerekeket úgy támogatjuk elsősorban, hogy a nevelőikkel foglalkozunk. Ahhoz, hogy ők részt tudjanak venni a VONESZO foglalkozásain, nekünk le kell kötnünk a gyerekeket is. Ezért is gyűjtünk most egy kisbuszra, amibe belefér a tréninget tartó két ember és az önkénteseink, akik a gyerekekkel tudnak foglalkozni, összesen kilenc fő.

A személyesség áthatja munkánkat. A zsoboki Bethesda Gyermekotthonba szinte már hazajárunk. Ismerjük a helyi vezetőséget, a faluból több lakót. Mindenkivel megbeszéljük, hogy mire van szükség. Először természetesen azt adjuk, amit kérnek, csak aztán tudjuk azt adni, amire szükség van – ezt Virginia Satir fogalmazta meg, nagyon szeretem a munkásságát.

Rendszeresség, kiszámíthatóság, személyesség és több fókuszú adományozás – ezek a mi alapelveink, és nagy álmom, hogy így változtassuk meg az adományozási rendszerszemléletet.

– Hogyan telnek a foglalkozások, mit csináltok a nevelőkkel?
– Csepregi Kingával ketten foglalkozunk a nevelőkkel, csoportos formában. Integráljuk a pszichodramatikus játékokat, a coachingot és egyéb tréningelemeket. Készülünk témával, de rögtön elhagyjuk, ha úgy látjuk, hogy a nevelőknek inkább esetmegbeszélésre lenne szüksége.

A legfontosabb, hogy feltesszük nekik a kérdést: „Hogy vagy”?

A gyerekekkel pedig sokáig „csak” játszottunk, de most már lehetőség nyílt arra is, hogy az otthonban élő fiatalok digitális kompetenciáját fejlesszük.

– Hogyan készültök fel a gyermekotthonokban tartott foglalkozásokra?
– Dreiszker Zsóka szervezi az önkénteseinket. Egy-egy gyermekotthonos megjelenés előtt legalább két találkozón beszéljük meg, honnan hová szeretnénk eljutni, mi legyen a lényege az alkalmaknak. Igyekszünk felkészülni, persze az önkénteségből fakadóan szűkösek a lehetőségeink: vannak, akik nyolc-tíz óra munka vagy egyetem után vesznek részt a találkozókon.

 

– Hogyan látod a gyermekotthonok helyzetét, mivel lehetne szerinted jobbá tenni?
– A „jobbá tenni” kifejezés azt sugallja, hogy valami „rossz”. Ezer és egy féle otthon van ma Magyarországon és a magyarlakta területeken, így összességében nem lehet kimondani, hogy mit lehetne jobbá tenni. Mondhatjuk, hogy ahány otthon, annyiféle beosztás, szokás, létszám, környezet, vezetőség, támogatói bázis.

Ami sajnos mindenütt probléma: a nevelők leterheltek, és a kiégés rettenetesen fenyegeti őket.

Ezzel kell foglalkozniuk a fenntartóknak, támogatóknak, mert ez közös érdekük. Mi erre kínálunk egyfajta választ.

Lassan megszűnnek a gyermekotthonok; az a törekvés, hogy minden gyermek családokban nőjön fel, mert az a legjobb hely számukra. Éppen ezért ma a nevelőszülői hálózat erősítését kell célba venni, és ehhez is segítséget nyújt a VONESZO. Szívesen együttműködünk a nevelőszülőket segítő szervezetekkel.

– Hogyan lehet a munkátokat támogatni?
– Szeretnénk venni egy megbízhatóan működő saját kisbuszt. A nagyobb összeget felajánló cégek logóit, a magánszemélyek neveit kitennénk a busz oldalára, ezzel megköszönve adományukat. Leendő buszunkat évente közel 40 000 kilométeren láthatják majd, így az jó reklámfelület és egyben kreatív karitatív cselekedet lesz. Van egy remek kisfilm, amelyet a zsoboki gyerekekkel együtt készített nekünk Molnár Juckó, amikor a Vivicittán futottak önkénteseink a buszért. Szívesen fogadjuk az 1%-os felajánlásokat, ez egy három perces művelet, és nagy segítség nekünk. Az adószámunkat kell beírni, és kész: 18336999-1-41.

Háttér szín
#d0dfcb

Férfiak, akik csalódottak, útkeresők, támadók vagy önfejlesztők – Férfimozgalmak Magyarországon

2019. 05. 12.
Megosztás
  • Tovább (Férfiak, akik csalódottak, útkeresők, támadók vagy önfejlesztők – Férfimozgalmak Magyarországon)
Kiemelt kép
ferfi.jpg
Lead

Férfimozgalmak! Ki gondolta volna akár csak húsz évvel ezelőtt, hogy a modern férfiszerep megtalálásáért, a férfiak érdekvédelméért civil csoportok alakulnak Magyarországon? És most itt vannak, egyre gyarapodó számmal.

Rovat
Köz-Élet
Címke
férfiszerep
férfimozgalmak
gender
maszkulinizmus
feminizmus
Szerző
Kölnei Lívia
Szövegtörzs

A nyugati társadalomban az elmúlt száz év a nők számára öntudatra ébredést és társadalmi felemelkedést hozott mind politikai, mind hétköznapi szinten. Ezt a folyamatot a férfiak egy része presztízsveszteségként, kenyérféltésként, sérelemként éli meg, miközben egy jelentős részük irányt vesztve próbál megfelelni a sokféle régi-új szerepelvárásnak. A nők pozitív diszkriminációja néhány területen egyre nagyobb ellenkezést vált ki a férfiak csoportjaiból.

Egyik feszültséggel teli terület a válóper, amely anyai részrehajlásával mélyíti az ellentétet férfiak és nők között. Az ellehetetlenülés szülőként és anyagilag férfiak egyre nagyobb tömegét érinti és egyre nagyobb elkeseredését váltja ki – nem véletlen, hogy a magyarországi férfimozgalmak támogatóinak jelentős része éppen ebben az élethelyzetben él. Több aktivistát a düh vezérel, mert úgy vélik, életük kálváriáját nők, gyermekelhelyezési perek, bíróságok és feministák okozták.

Míg a 2018-as Civil Információs Portál keresési adatai szerint 647 civil szervezet jelölte meg a nevében, hogy a nőkért vagy női érdekek szolgálatában végzi tevékenységét, ehhez képest öt civil férfi érdekvédő szervezetről tudunk: Valódi Egyenlőségért Civil Társaság, Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, Apaszív Egyesület, Apák az Igazságért Egyesület, Férfihang Civil Társaság. Mellettük ismert még a helyi csoportokból álló, hálózatosan épülő Férfisátor-mozgalom, és szintén mozgalmi formában tevékenykedik két motivációs szolgáltató vállalkozás, az Apa Akadémia és a Férfiak Klubja.

Az egyes férfimozgalmak nagyon eltérnek egymástól hangvételükben, céljaikban, taglétszámukban, átláthatóságukban. A most következő körkép az önközléseik, publikált adataik és célkitűzéseik alapján készült, és nem mentes a szubjektív benyomásoktól, értelmezésektől. Nem helyettesít egy tudományos kutatómunkára épülő elemzést, csupán a tájékozódáshoz ad támpontokat.

Férfiak Klubja

A Férfiak Klubja 2013-ban indult férfimotivációs mozgalomként és vállalkozásként, alapítója Bedő Imre közgazdász, volt banki szakember és vállalati vezető, vállalkozó. 140 ezer fő támogatását és részvételét bíró mozgalma legalább két ok miatt sikeres és vonzó. Egyrészt csak pozitív célokat tűz ki: nem a nők ellen, hanem az egészséges önbecsülésű férfiakért és a gyümölcsöző férfi–nő kapcsolatokért szállnak síkra. Cél a férfiak személyiségépítése folyamatos tanulás és a férfiközösség példamutatása által, amely a városi létformában modellezi az egykori vidéki, természetközeli közösségek felnőtt férfivá válási útját. Jelszavai: társadalmi misszió, erkölcs, hit, felelősségvállalás, elköteleződés, példamutatás.

Hatóerejének másik oka a profi marketingtudás, amellyel Bedő Imre közössége programját felépíti és hírét terjeszti. Modern weboldal, közösségi médiafelületek, videók, játékok, díjak, társadalmi (nem politikai) kezdeményezések, szimbolikus akciók, folyamatos médiajelenlét segítik a Klub üzenetének és kapcsolódó rendezvényeinek célba érését. Célközönségét elsősorban a középosztály és felső középosztály felelősségvállalásban példamutató tagjai alkotják, az ismert közéleti személyiségekkel együtt ők a mozgalom díjazottjai és „arcai”. Jelentős, több tízezres női támogató csoport kíséri működésüket, akik számára fontosak a hagyományos férfi és női értékek és a nemek közötti harmonikus együttműködés – ez a gyakorlati összefogás is növeli e mozgalom pozitív kisugárzását.

Férfisátor

A legrégebben, 1998-ban alakult Férfisátor-mozgalom pozitív eszmeiségét és nemi szerepfelfogását tekintve a Férfiak Klubjával rokonítható, ám külsőségeiben, felépítettségében és médiavisszhangjában tudatosan jóval visszafogottabb, nem törekszik semmiféle civil intézményesülésre. Itt is egy nagy hatású alapító-vezető áll a középpontban, a mozgalom „szellemi atyja”, Zöldy Pál szociálpedagógus, TCI-tréner. Baráti-ismerősi körével indult a mozgalom, mára kb. húsz csoportjuk működik. Egyik ihletőjük Richard Rohr munkássága, de a jungi eszmék is fellelhetők szellemiségükben. „Elvonulásaik” tulajdonképpen közösségi tréningek, a lelki-testi feltöltődést, személyiségformálást, egymás megerősítését szolgálják. Témáik például a csapathoz tartozás, a munka, a nők mint anyák és feleségek, az apák és az apasebek, a virtus.

Fontos számukra a hagyományőrzés, a beavatás; használják az ősmagyar múlt férfias tárgyi jelképeit: a karikás ostort, az íjászatot, a magyar táncokat és dalokat, a dobokat. Áldozati-beavatási szertartásokhoz hasonló rendezvényeik is vannak, bár deklaráltan keresztény mozgalomról van szó (a mise is része rendezvényeiknek). Egyik jelmondatuk: „Arccal a család felé” – amely számukra nem hátország (mivel az a férfiközösség), hanem feladat; a nőket nem versenytársaknak, hanem a férfiak létfontosságú szövetségeseinek tekintik. Zöldy Pál élettapasztalatát – a Férfisátor-tréningek témáit – újabban az „Apáknak férfiakról” című videósorozatban osztja meg az érdeklődőkkel.

Férfihang

A korábban ismertetett mozgalmak ellenpólusának is tekinthető a Férfihang Civil Társaság mint férfijogi szervezet és internetes lapja, a Férfihang.hu, amelynek öndefiníciója: közéleti, kulturális és életmódmagazin férfiaknak (mások szerint: antifeminista férfimagazin). Főszerkesztője Csuzi Attila, aki egyben a Társaság elnöke is. A Férfihang hangnemét és témaválasztásait a harcias érdekvédelem, feminizmusellenesség (időnként a nőellenesség is) jellemzi. A nők társadalmi és családon belüli térhódítását érdeksérelemként, frusztráló jelenségként élik meg. Politikai pártpreferenciájukat a férfiakkal, apákkal szembeni „emberséges bánásmód” alapján határozzák meg. Keményen kritizálják a kormány kizárólag nőknek kedvező családtámogató intézkedéseit.

A magazin stílusa nagyon hasonlít a szélsőséges feministák megnyilvánulásaira: ahogyan ők minden egyéni és közösségi, nőket ért hátrány hátterében a patriarchális társadalmi berendezkedést vizionálják, e cikkek szerzői minden férfiakat érő hátrányért a nemzetközi feminizmust (és az államfeminizmust) okolják. Az „üvegplafon” meglétét mítosznak nevezik és ellenpéldákkal cáfolják, illetve „üvegpadlót” emlegetnek, amely a férfiakat hozza hátrányba. A női kvótákat „numerus sexus” néven a zsidótörvényekkel állítják párhuzamba. A Férfihang ellenállásra mozgósít a „gender ÁVH”-val szemben. Kiemelt hatást értek el az Isztambuli Egyezmény szövegének férfi érdekvédelmi szempontú elemzésével, amelyet elküldtek a parlamenti képviselőknek – talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy némileg ez is közrejátszott az egyezmény ratifikálásának elhalasztásában.

A Férfihang holdudvarában egészen durva és hírhedt blogokra is bukkanhatunk. Ilyen pl. a Huffnágel blog (huffnagelpista.com), a „társadalmi folyamatokat felgyorsító Pro-Férfi életmódmagazin, a felnövekvő és a kifejlett alfahímek birodalma”. Ezen vannak tényszerűbb cikkek is, de alapvetően mindent áthat a nőgyűlölet, a nő mint ellenség (és megszerzendő szexuális tárgy, „fogyasztási cikk a férfi asztalán”) gondolata. A feminizmust egy nemzetközi szinten több milliárd dollár bevétellel rendelkező iparágnak tartja, amely nem az erőszak felszámolásban, hanem az állapotok konzerválásában érdekelt.

Valódi Egyenlőséget!

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság és online magazinja, a Valódi Egyenlőséget! hangneme és témafeldolgozásai átmenetet jelentenek a Férfiak Klubja és a Férfihang szellemisége között. Kevésbé pozitívak, mint a Klub, jobban érzékeltetik a hátrányos helyzetű férfiak elkeseredését, akik sérelmeket szenvednek el a társadalom részéről. Úgy látják, hogy a nemek egyenlőségét célzó politikai intézkedések ma többnyire csak a nők kedvezőbb esélyeit teremtik meg, és nem mindkét nem egyenjogúságát. 

Kép: Pxhere

 

Elkeseredettek, de nem nőgyűlölők, hanem a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért küzdenek cikkeikkel, társadalmi kezdeményezéseikkel és demonstrációikkal. A Társaság elnöke Toplak Zoltán (aki a közelmúltig a Férfiak Lapját, a „keresztény, patriarchális férfimagazint” szerkesztette és írta), alelnöke pedig Szujó Flórián, akinek cikkei a Valódi Egyenlőséget! oldalán olvashatók. Úgy érzékelik, hogy a nemekkel foglalkozó politika ma inkább szembeállító – ők azonban a nők és a férfiak közötti kölcsönös szolidaritást hangsúlyozzák. Kiemelt céljuk, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a férfiakkal foglalkozó civilszervezetek álláspontját is, és tűzzenek ki a fiúk és férfiak helyzetét (oktatás, apák helyzete, egészségügyi hátrányok, erőszak, férfiszerepek szorítása) javítani kívánó társadalompolitikai célokat is.

Két érdekes fogalom a férfimozgalmakkal kapcsolatban
A maszkulinizmus – a férfimozgalmaknak azt az ágát nevezik így, amely támogatja a feminizmusnak a nők felszabadításáért és egyenjogúságáért küzdő vonulatát, de erősen ellenzi, ha a nők előnyökhöz jutnak a férfiakkal szemben. A maszkulinizmus férfiak és nők teljes egyenlőségére törekszik. A mozgalom szószólója Warren Farrel, aki „A férfihatalom mítosza: a férfi a gyengébbik nem?” című könyv szerzője. Ez a műve körüljárja az összes férfiakkal kapcsolatos szociális, jogi és kulturális problémát.
Red Pill, avagy piros pirula (a Mátrix című filmben ez jelképezte az eltitkolt társadalmi igazságot) – így nevezik azt a nemzetközi, közösségi önfejlesztő projektet, ahol az emberek különféle blogokon, magazinokban vagy gyűjtőoldalakon megírják nehézségeiket és saját megoldásaikat. A férfi-elégedetlenség fontos platformja.

Elvált apák egyesületei

A következő három egyesület közös jellemzője, hogy mindkét szülő egyenlő szülői felügyeleti jogáért küzdenek, és az apákat hivatottak segíteni a válás okozta hátrányok leküzdésében. A férfiak ugyanis nemcsak szembe kerülnek a – többségükben a válást kezdeményező – feleségükkel, hanem apaként is jogi hátrányt élnek meg: Magyarországon jóval többször ítélik az anyáknak a gyermek felügyeletét, mint az apáknak. Ez nehézséget okoz a férfiaknak éppen abban a két szerepben, amelyet a társadalom elvár tőlük: apaként és gazdasági eltartóként. E három szervezet valószínűleg néhány száz fős tagsággal rendelkezhet összesen. Célcsoportjukat azok a szerényebb anyagi helyzetű férfiak alkotják, akiknek nincs lehetőségük válásuk során drága jogi támogatás igénybevételére, ezért egymást segítik információkkal. Külső szemlélő nehezen lát különbséget közöttük, ezért én is együttesen tekintem át mindhármat.

A legrégebbi apajogi szervezet az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, amelynek Hegedűs István az elnöke. Az Apaszív Egyesület elnöke Kiss Csaba, alelnöke Demény-Nagy Kristóf. Az Apák az Igazságért Egyesület 2014-ben asztaltársaságból, majd Facebook-csoportból alakult társadalmi szervezetté a gyermekeket és a férfiakat veszélyeztető társadalmi igazságtalanságok ellensúlyozására. Elnöke Szaniszló Csaba, titkára Jaczó András. Ez utóbbi egyesület a szó legszorosabb értelmében nem csak férfitársaság, mivel tagságuk 15 százalékát nők alkotják. Elő akarják mozdítani, hogy a külön élő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. A férfiaknak segítséget nyújtanak a gyermektartási díjjal kapcsolatos és gyámhivatali eljárásokban. Az új törvényi változásokat követve fő céljuk ma az osztott szülői felügyelet megismertetése és előnyeinek terjesztése, külföldi hatástanulmányok megismertetése.

Távlati céljuk a nemek közötti egyenlőség, a férfiak, apák és gyerekek (jog)biztonsága. E célok érdekében nem idegen tőlük a politikai kiállás: demonstráltak és több kemény hangú petíciót küldtek az illetékes kormánytagoknak. Szerintük Magyarországon váláskor a gyermekre koncepciós, rendszer-szintű elapátlanítás vár, az apát gyakorlatilag egy távoli ismerős minőségébe kényszeríti a családjogi gyakorlat. Ezzel szemben tőlünk nyugatabbra és északabbra általában együttműködésre késztetik a szülőket.

Apa Akadémia

Az Apa Akadémia egy társadalmi szemléletet formáló motivációs vállalkozás, amelyet 2017-ben hozott létre Léder László pszichológus, aki 20 éve foglalkozik az apaság kérdéseivel. Itthon tudományos oldalról ő hívta fel a figyelmet leghangsúlyosabban az apahiányos társadalom veszélyeire, ő vezette be itthon az Apa-tudomány fogalmát, amely mindazon ismereteket jelöli, amelyek egzakt kutatások alapján mutatják be a férfiak apai ösztöneit, a gyermeknevelésben betöltött fontos szerepüket, az apátlan társadalom krízisjelenségeit. Keresi az együttműködést társszakmákban dolgozó szakemberekkel.

Léder László előadásai, workshopjai, egyéni tanácsadásai az apaszerep pozitív megélésére ösztönzik a férfiakat, szeretet-szövetségben a nőkkel, és ehhez nem csupán biztatást, hanem tudományos hátteret is ad. Szellemiségében a Férfiak Klubjával rokonítható leginkább, közösségépítő jellege kevésbé érvényesül, nagyobb szerepet kap viszont az ismeretterjesztés.

A keresztény felekezetek lelkiségi mozgalmai és a kisegyházak közül több is kiemelt figyelmet fordít a férfiak lelki megerősítésére, támogatva mind a hagyományos férfiszerepek, mind a modern kor kihívásainak teljesítését.

Háttér szín
#bfd6d6

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 691
  • Oldal 692
  • Oldal 693
  • Oldal 694
  • Jelenlegi oldal 695
  • Oldal 696
  • Oldal 697
  • Oldal 698
  • Oldal 699
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj
Barion logo