Férfiak, akik csalódottak, útkeresők, támadók vagy önfejlesztők – Férfimozgalmak Magyarországon

A nyugati társadalomban az elmúlt száz év a nők számára öntudatra ébredést és társadalmi felemelkedést hozott mind politikai, mind hétköznapi szinten. Ezt a folyamatot a férfiak egy része presztízsveszteségként, kenyérféltésként, sérelemként éli meg, miközben egy jelentős részük irányt vesztve próbál megfelelni a sokféle régi-új szerepelvárásnak. A nők pozitív diszkriminációja néhány területen egyre nagyobb ellenkezést vált ki a férfiak csoportjaiból.

Egyik feszültséggel teli terület a válóper, amely anyai részrehajlásával mélyíti az ellentétet férfiak és nők között. Az ellehetetlenülés szülőként és anyagilag férfiak egyre nagyobb tömegét érinti és egyre nagyobb elkeseredését váltja ki – nem véletlen, hogy a magyarországi férfimozgalmak támogatóinak jelentős része éppen ebben az élethelyzetben él. Több aktivistát a düh vezérel, mert úgy vélik, életük kálváriáját nők, gyermekelhelyezési perek, bíróságok és feministák okozták.

Az egyes férfimozgalmak nagyon eltérnek egymástól hangvételükben, céljaikban, taglétszámukban, átláthatóságukban. A most következő körkép az önközléseik, publikált adataik és célkitűzéseik alapján készült, és nem mentes a szubjektív benyomásoktól, értelmezésektől. Nem helyettesít egy tudományos kutatómunkára épülő elemzést, csupán a tájékozódáshoz ad támpontokat.

Férfiak Klubja

A Férfiak Klubja 2013-ban indult férfimotivációs mozgalomként és vállalkozásként, alapítója Bedő Imre közgazdász, volt banki szakember és vállalati vezető, vállalkozó. 140 ezer fő támogatását és részvételét bíró mozgalma legalább két ok miatt sikeres és vonzó. Egyrészt csak pozitív célokat tűz ki: nem a nők ellen, hanem az egészséges önbecsülésű férfiakért és a gyümölcsöző férfi–nő kapcsolatokért szállnak síkra. Cél a férfiak személyiségépítése folyamatos tanulás és a férfiközösség példamutatása által, amely a városi létformában modellezi az egykori vidéki, természetközeli közösségek felnőtt férfivá válási útját. Jelszavai: társadalmi misszió, erkölcs, hit, felelősségvállalás, elköteleződés, példamutatás.

Hatóerejének másik oka a profi marketingtudás, amellyel Bedő Imre közössége programját felépíti és hírét terjeszti. Modern weboldal, közösségi médiafelületek, videók, játékok, díjak, társadalmi (nem politikai) kezdeményezések, szimbolikus akciók, folyamatos médiajelenlét segítik a Klub üzenetének és kapcsolódó rendezvényeinek célba érését. Célközönségét elsősorban a középosztály és felső középosztály felelősségvállalásban példamutató tagjai alkotják, az ismert közéleti személyiségekkel együtt ők a mozgalom díjazottjai és „arcai”. Jelentős, több tízezres női támogató csoport kíséri működésüket, akik számára fontosak a hagyományos férfi és női értékek és a nemek közötti harmonikus együttműködés – ez a gyakorlati összefogás is növeli e mozgalom pozitív kisugárzását.

Férfisátor

A legrégebben, 1998-ban alakult Férfisátor-mozgalom pozitív eszmeiségét és nemi szerepfelfogását tekintve a Férfiak Klubjával rokonítható, ám külsőségeiben, felépítettségében és médiavisszhangjában tudatosan jóval visszafogottabb, nem törekszik semmiféle civil intézményesülésre. Itt is egy nagy hatású alapító-vezető áll a középpontban, a mozgalom „szellemi atyja”, Zöldy Pál szociálpedagógus, TCI-tréner. Baráti-ismerősi körével indult a mozgalom, mára kb. húsz csoportjuk működik. Egyik ihletőjük Richard Rohr munkássága, de a jungi eszmék is fellelhetők szellemiségükben. „Elvonulásaik” tulajdonképpen közösségi tréningek, a lelki-testi feltöltődést, személyiségformálást, egymás megerősítését szolgálják. Témáik például a csapathoz tartozás, a munka, a nők mint anyák és feleségek, az apák és az apasebek, a virtus.

Fontos számukra a hagyományőrzés, a beavatás; használják az ősmagyar múlt férfias tárgyi jelképeit: a karikás ostort, az íjászatot, a magyar táncokat és dalokat, a dobokat. Áldozati-beavatási szertartásokhoz hasonló rendezvényeik is vannak, bár deklaráltan keresztény mozgalomról van szó (a mise is része rendezvényeiknek). Egyik jelmondatuk: „Arccal a család felé” – amely számukra nem hátország (mivel az a férfiközösség), hanem feladat; a nőket nem versenytársaknak, hanem a férfiak létfontosságú szövetségeseinek tekintik. Zöldy Pál élettapasztalatát – a Férfisátor-tréningek témáit – újabban az „Apáknak férfiakról” című videósorozatban osztja meg az érdeklődőkkel.

Férfihang

A korábban ismertetett mozgalmak ellenpólusának is tekinthető a Férfihang Civil Társaság mint férfijogi szervezet és internetes lapja, a Férfihang.hu, amelynek öndefiníciója: közéleti, kulturális és életmódmagazin férfiaknak (mások szerint: antifeminista férfimagazin). Főszerkesztője Csuzi Attila, aki egyben a Társaság elnöke is. A Férfihang hangnemét és témaválasztásait a harcias érdekvédelem, feminizmusellenesség (időnként a nőellenesség is) jellemzi. A nők társadalmi és családon belüli térhódítását érdeksérelemként, frusztráló jelenségként élik meg. Politikai pártpreferenciájukat a férfiakkal, apákkal szembeni „emberséges bánásmód” alapján határozzák meg. Keményen kritizálják a kormány kizárólag nőknek kedvező családtámogató intézkedéseit.

A magazin stílusa nagyon hasonlít a szélsőséges feministák megnyilvánulásaira: ahogyan ők minden egyéni és közösségi, nőket ért hátrány hátterében a patriarchális társadalmi berendezkedést vizionálják, e cikkek szerzői minden férfiakat érő hátrányért a nemzetközi feminizmust (és az államfeminizmust) okolják. Az „üvegplafon” meglétét mítosznak nevezik és ellenpéldákkal cáfolják, illetve „üvegpadlót” emlegetnek, amely a férfiakat hozza hátrányba. A női kvótákat „numerus sexus” néven a zsidótörvényekkel állítják párhuzamba. A Férfihang ellenállásra mozgósít a „gender ÁVH”-val szemben. Kiemelt hatást értek el az Isztambuli Egyezmény szövegének férfi érdekvédelmi szempontú elemzésével, amelyet elküldtek a parlamenti képviselőknek – talán nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük, hogy némileg ez is közrejátszott az egyezmény ratifikálásának elhalasztásában.

Valódi Egyenlőséget!

A Valódi Egyenlőségért Civil Társaság és online magazinja, a Valódi Egyenlőséget! hangneme és témafeldolgozásai átmenetet jelentenek a Férfiak Klubja és a Férfihang szellemisége között. Kevésbé pozitívak, mint a Klub, jobban érzékeltetik a hátrányos helyzetű férfiak elkeseredését, akik sérelmeket szenvednek el a társadalom részéről. Úgy látják, hogy a nemek egyenlőségét célzó politikai intézkedések ma többnyire csak a nők kedvezőbb esélyeit teremtik meg, és nem mindkét nem egyenjogúságát. 

Kép: Pxhere

Elkeseredettek, de nem nőgyűlölők, hanem a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért küzdenek cikkeikkel, társadalmi kezdeményezéseikkel és demonstrációikkal. A Társaság elnöke Toplak Zoltán (aki a közelmúltig a Férfiak Lapját, a „keresztény, patriarchális férfimagazint” szerkesztette és írta), alelnöke pedig Szujó Flórián, akinek cikkei a Valódi Egyenlőséget! oldalán olvashatók. Úgy érzékelik, hogy a nemekkel foglalkozó politika ma inkább szembeállító – ők azonban a nők és a férfiak közötti kölcsönös szolidaritást hangsúlyozzák. Kiemelt céljuk, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a férfiakkal foglalkozó civilszervezetek álláspontját is, és tűzzenek ki a fiúk és férfiak helyzetét (oktatás, apák helyzete, egészségügyi hátrányok, erőszak, férfiszerepek szorítása) javítani kívánó társadalompolitikai célokat is.

Elvált apák egyesületei

A következő három egyesület közös jellemzője, hogy mindkét szülő egyenlő szülői felügyeleti jogáért küzdenek, és az apákat hivatottak segíteni a válás okozta hátrányok leküzdésében. A férfiak ugyanis nemcsak szembe kerülnek a – többségükben a válást kezdeményező – feleségükkel, hanem apaként is jogi hátrányt élnek meg: Magyarországon jóval többször ítélik az anyáknak a gyermek felügyeletét, mint az apáknak. Ez nehézséget okoz a férfiaknak éppen abban a két szerepben, amelyet a társadalom elvár tőlük: apaként és gazdasági eltartóként. E három szervezet valószínűleg néhány száz fős tagsággal rendelkezhet összesen. Célcsoportjukat azok a szerényebb anyagi helyzetű férfiak alkotják, akiknek nincs lehetőségük válásuk során drága jogi támogatás igénybevételére, ezért egymást segítik információkkal. Külső szemlélő nehezen lát különbséget közöttük, ezért én is együttesen tekintem át mindhármat.

A legrégebbi apajogi szervezet az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete, amelynek Hegedűs István az elnöke. Az Apaszív Egyesület elnöke Kiss Csaba, alelnöke Demény-Nagy Kristóf. Az Apák az Igazságért Egyesület 2014-ben asztaltársaságból, majd Facebook-csoportból alakult társadalmi szervezetté a gyermekeket és a férfiakat veszélyeztető társadalmi igazságtalanságok ellensúlyozására. Elnöke Szaniszló Csaba, titkára Jaczó András. Ez utóbbi egyesület a szó legszorosabb értelmében nem csak férfitársaság, mivel tagságuk 15 százalékát nők alkotják. Elő akarják mozdítani, hogy a külön élő szülő is azonos módon részt vehessen gyermeke életében. A férfiaknak segítséget nyújtanak a gyermektartási díjjal kapcsolatos és gyámhivatali eljárásokban. Az új törvényi változásokat követve fő céljuk ma az osztott szülői felügyelet megismertetése és előnyeinek terjesztése, külföldi hatástanulmányok megismertetése.

Távlati céljuk a nemek közötti egyenlőség, a férfiak, apák és gyerekek (jog)biztonsága. E célok érdekében nem idegen tőlük a politikai kiállás: demonstráltak és több kemény hangú petíciót küldtek az illetékes kormánytagoknak. Szerintük Magyarországon váláskor a gyermekre koncepciós, rendszer-szintű elapátlanítás vár, az apát gyakorlatilag egy távoli ismerős minőségébe kényszeríti a családjogi gyakorlat. Ezzel szemben tőlünk nyugatabbra és északabbra általában együttműködésre késztetik a szülőket.

Apa Akadémia

Az Apa Akadémia egy társadalmi szemléletet formáló motivációs vállalkozás, amelyet 2017-ben hozott létre Léder László pszichológus, aki 20 éve foglalkozik az apaság kérdéseivel. Itthon tudományos oldalról ő hívta fel a figyelmet leghangsúlyosabban az apahiányos társadalom veszélyeire, ő vezette be itthon az Apa-tudomány fogalmát, amely mindazon ismereteket jelöli, amelyek egzakt kutatások alapján mutatják be a férfiak apai ösztöneit, a gyermeknevelésben betöltött fontos szerepüket, az apátlan társadalom krízisjelenségeit. Keresi az együttműködést társszakmákban dolgozó szakemberekkel.

Léder László előadásai, workshopjai, egyéni tanácsadásai az apaszerep pozitív megélésére ösztönzik a férfiakat, szeretet-szövetségben a nőkkel, és ehhez nem csupán biztatást, hanem tudományos hátteret is ad. Szellemiségében a Férfiak Klubjával rokonítható leginkább, közösségépítő jellege kevésbé érvényesül, nagyobb szerepet kap viszont az ismeretterjesztés.

A keresztény felekezetek lelkiségi mozgalmai és a kisegyházak közül több is kiemelt figyelmet fordít a férfiak lelki megerősítésére, támogatva mind a hagyományos férfiszerepek, mind a modern kor kihívásainak teljesítését.