Kik a trollok?

A trollok sajátos mesebeli lények, akiket az egyes skandináv népek némiképp különbözően képzeltek el, általában hatalmas, ormótlan, ha nem is mindig gonosz, de megbízhatatlan teremtményekként, férfi, nő és gyermeki alakban.

A norvégok meséiben a trollok szeretetreméltóak és barátságosak, példás családi életet élnek, együtt járnak horgászni csemetéikkel, élvezik és védik természeti környezetüket, az erdőket, fjordokat és hegyeket. Mintha a norvégok a saját képükre formálták volna őket. Külsőleg persze bizarr formákat tulajdonítottak nekik: így lehet akár három fejük is, vagy kilenc, bojtban végződő farkuk. Felül hegyes, hosszú füleik a koboldokéira emlékeztetnek. Lábaikon és kezeiken egyaránt négy-négy ujj van. Bőrüket szürkésbarna szőrzet borítja. Több méter magasak is lehetnek, de „láttak már” csupán néhány centiméteres méretűeket is. Lakóhelyüket soha nem hagyják el, ott élnek rejtőzködve, nemegyszer hegyek és fák alakjában, illetve időnként azokká átalakulva.

A svéd folklórt ugyancsak benépesítik. A svéd trollok sem okvetlenül ártalmasak, inkább titokzatosak, és hinni szintén nem nagyon lehet nekik. Az erdőben élnek és hatalmas, krumplira emlékeztető orruk van. Szívósan tartotta magát a mítosz, hogy az emberi csecsemőket kilopják kiságyukból, és helyükbe a maguk gyerekeit csempészik. (Kézenfekvő magyarázat, ha a csemete fékezhetetlen, vásott ebadta, hogy azt biztos kicserélték a trollok.) Egy másik történet szerint egy nőnemű troll egy lovagra vetette ki hálóját, akit férjéül óhajtott. A női trollok lehetek tündérekhez vagy boszorkányokhoz hasonlatosak. Ha az emberek valami megmagyarázhatatlan jelenséggel szembesültek, azt lehetett mondani: a trollok tették vagy okozták.

Előkertekben és szuvenírként

A trollok ma a svédek előkertjében kaptak helyet, akiknek miniatűr házakat, sőt templomokat is építenek. Az izlandiak ugyancsak ismerik e meseszerű lényeket, számos regényükben, meséjükben szerepelnek. Itt különösen gyakran neveztek el trollokról sejtelmes vagy jellegzetes tájformációkat. A trollok Dániában is kedvelt lakói az előkerteknek és gyakori szereplői a gyermekek számára írt meséknek. Több földrajzi név utal itt is rájuk.

A skandináv országok többségében azonban a trollok leginkább a szuvenir iparban élnek tovább. A legkülönfélébb elképzelhető formában árulják őket, készítenek trollfigurákat fenyőtobozból, fából, gyapjúból. No meg persze előfordulnak hébe-hóba a fantasztikus irodalomban és filmekben. A norvégok egyik északi-tengeri olajmezőjüket is róluk nevezték el.

Mára a troll szó sajátos, új jelentéstartalmat kapott. Nagyjából az 1980-as évektől a számítógépezők világában azokat nevezik így, aki blogok, fórumok, chatszobák közösségeibe heccelődő, provokatív célzattal tolakodnak be, vagy éppenséggel kötekednek. Az angolban már igét is alkottak belőle: így a trolling az ilyen közösségromboló magatartás gyakorlatát jelenti. A sajátos felszólítás pedig – „A trollok etetése tilos!” – azt jelenti, hogy nem szabad reagálni a troll megnyilvánulásaira, vitába elegyedni vele, tovább táplálva kártékony tevékenységét.

A Trollok útjai

Nemhiába a trollokról kapta nevét Norvégia leghíresebb panoráma-turistaútja (Trollstiegen).
Aki ezen végighalad, annak olyan meseszerű élményekben lesz része, mintha e mítikus lények országában járna. A 6 kilométer hosszú szerpentin út hegyek karéjában halad, átlag 930 méter magasságban, néhol 10% körüli emelkedőkkel. Tizenegy hajtűkanyarját csak a virtuóz autósok tudják bevenni, ezért gyakran látni elakadt buszokat, amelyek sofőrjei nem tudtak megbirkózni az éles és szűk kanyarokkal.

Az útszakasz egyik attrakciója az 1800 méter magas Stig vízesés (Stigfossen). Ennek vízbősége tavasszal olyan nagy, hogy a közelében haladó útra és az alatta levő hídra is jut belőle, eláztatva az arra járó gépjárműveket.

A Trollok útján közelíthető meg a Troll fal (Trollveggen), a vadregényes Roms-völgyben.
Ez Európa legmagasabb és legnehezebben megmászható függőleges sziklafala, mely 1000 méter magas. Az ezt megmászó extrémsport-kedvelők, bázisugrók 1800 méter magas hegy tetejére jutnak fel, ahol a páratlan kilátás kárpótlást nyújt a feljutás kockázataiért. Az utat 1936-ban, 8 évnyi építés után nyitották meg. Azért ilyen sokára, mert a fagyos norvég télben a munkával egy tapodtat sem lehetett haladni. Október vége és május eleje között ma sem járható az út.

Norvégia másik híres látványossága a Troll nyelve (Troll-tunga).
Ez egy, a hajdani gleccser vájta Ringedalsvatnet-tó fölé nyúló, 20 méteres sziklanyelv, amely 700 méter magasságban meredezik.

A trollok neve szerepel a svéd Trollhättan város nevében is.
Ez a gátak és vízesések városa, itt született meg a modern svéd ipar. A Trollhätte-csatorna 19. század eleji megnyitásakor a világ csodái közé számított. A Göta-folyó itt  1300 méter hosszon öt vízesésen zuhog alá, összesen 35 méter magasról. Ma a megszelídített folyó áramot termel.

A budapesti előadás rendezője és jelmeztervezője Rafael R. Villalobos, aki a gyerekek és felnőttek számára párhuzamos értelmezési szinteket kínál a népszerű Grimm-mese kortárs megközelítésében. „A gyerekek számára lesznek színházi effektek és szórakoztató elemek, de ugyanakkor komolyan vesszük az opera összetett üzenetét azok számára, akik már értik ezt a jelentésréteget is” – fogalmazott a rendező, aki elsődleges céljának a gyerekek szórakoztatását tartotta, de azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy a mesében a nehéz munka és az éhezés is fontos témaként jelenik meg. Az Európa-szerte keresett, fiatal spanyol alkotó 2013-ban elnyerte a grazi Opera Europa rendezői díját, 2016-ban pedig a londoni International Opera Awards legjobb fiatal rendező-díjának egyik jelöltje volt.

A 10 éven felülieknek ajánlott meseelőadás díszleteit Emanuele Sinisi tervezte, míg a darab főbb szerepeit a kettős szereposztásban Balga Gabriella és Kálnay Zsófia, Nánási Helga és Ducza Nóra, valamint Wiedemann Bernadett és Németh Judit alakítja.

Bővebb információ az Operaház weboldalán. 

Aki csak a mindenkori jelennek, a pillanatnak él, nem vár és nem készül semmire, annak szinte minden nyűg és teher. Megszenvedi, hogy nem jön idejében a busz, hogy szemtelenül korán sötétedik és hideg van, hogy nem futja a családi költségvetésből mindarra, amit a szomszéd bezzeg megengedhet magának, hogy olyan unalmasak, szürkék és egyformák a napok.

Mindenki tudja persze, hogy tél után tavasz jön, nehéz napokra többnyire jobb idők következnek, és még a várva várt busz is befut, de ezekből a kicsinyes bizonyosságainkból hiányzik a remény lelkesedése, a felkészülés bizsergető érzése, hogy a helyét a „jut, mert jár”, a „jön, mert az a redje” örömtelen logikája vegye át.

Ünnepeink zömét sikerült puszta munkaszüneti nappá, a rákészülés idejét bevásárlási alkalommá silányítanunk, úgy veszítette el értelmét a várakozás, a felkészülés, a ráhangolódás ideje is; borúlátó megfogalmazás szerint az ünnepek és az ünneplő, ünnepeire készülni képes ember ideje lejárt.

Talán a legjobb példa az advent idejének jelentésváltozása. Ezek a téli napforduló felé közelítő hetek időtlen idők óta a dermesztő sötétség és a hátborzongató hideg átmeneti győzelmére emlékeztették az északi félteke kultúráiban élőket, ám biztatást jelentettek arra is, hogy ha lassan is, de eljön az a pillanat, amikor megáll az éjszaka uralmának gyarapodása és a fény, a világosság indul növekedésnek, a ború és a halálfélelem helyét a bizakodás öröme veszi át. A télelőnek ezt az ősi szimbolikáját a keresztény hagyomány  elsőként valamikor a 6. századi Galliában ötvözte a Jézus születésére való emlékezéssel.

A téli napforduló mágikus pillanatának örvendező várakozása így lett adventté, az Úr eljövetelére, az adventus Dominire való felkészülés, amely a tél hidegét a lélek melegével, a sötétség uralmát a világosság reményével kapcsolja össze.

Így lett a nyugati keresztény hagyományban a késői ókortól a karácsonyt megelőző négyhetes – a keleti egyházban hetekkel hosszabb – időszak olyan, alakoskodó népszokásokkal, hajnali misékkel kísért, öröm és bánat, türelmetlenség és remény megélését kínáló bűnbánati és böjti idővé. Egyben ez lett az egyházi időszámítás kezdete, amely Jézus születésének, az Úrjövetnek, a szeretet ígéretének és ujjászületésének, a régi élet új életbe fordulásának hitét volt hivatott kifejezni. De advent időszakának kezdettől volt a Krisztus első eljövetelének megünneplésére való felkészülés mellett egy másik, már-már kozmikus távlata, jelentése is. Arra emlékeztetett, hogy az ember és az őt körülvevő világ a megsemmisülés, a végítélet felé tart ugyan, ám ez a vég Krisztus második eljövetelével egy új, elpusztíthatatlan élet, egy megújuló világ ígéretét is magában hordja, bármilyen sötétség vesz is minket körül.

A tél sötétjét persze magunk okozta lelki áramszünettel is súlyosbíthatjuk, ha hallani sem akarunk adventnek erről a valódi üzenetéről, és csupán divatból vagy megszokásból akasztjuk a lakás ajtajára az adventi koszorút. Azok, akik karácsonyban csak az evés-ivás, a mérték nélküli ajándékozás, a mézes-mázos emberszeretet és a ritkuló családi találkozások ünnepét látják, az adventi időszakot is könnyen azonosítják a karácsonyi vásár lelkinek aligha nevezhető izgalmával, számukra az adventi gyertyák helyét a kirakatok csillogása, a lelki várakozás örömét a földi javakra való vágyakozás érzése tölti el.

Számukra az a tény, hogy befelé haladunk a télbe, nem a számvetést jelenti, hanem bosszantó kellemetlenséget, téli gumit, fagyállót, ködös reggeleket és fagyos, hosszú estéket, amelyeket nem tölt ki az ujrakezdésre való készület és a bizakodás.

A felkészülés és a lelki ujjászületés örömét megélő hívő embernek tanúságtétellel kell figyelmeztetnie mindenkit arra, hogy az eljövetel ideje közel van, hogy advent értünk emberekért és nekünk embereknek, mindenkinek fényt kínál a nyomasztó sötétben, eljövendő tavaszt a télben.

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint „amikor az Egyház minden évben megünnepli advent liturgiáját, jelenvalóvá teszi a Messiás iránti vágyakozást, várakozást. Egyesülve a Megváltó első eljövetelének hosszú előkészületével, a hívek megújítják második eljövetelének égő vágyát.”

Az adventi várakozás és készülődés ünnepélyes izgalma szólal meg abból a névtelen szerzőtől való latin himnuszból is, amely elsőként egy 1676-ból származó magyarországi gyűjteményben bukkan fel, és amelynek csak első és utolsó strófáját idézzük Sík Sándor fordításában: 

„Jöjj el, Jézus, én szerelmem, vár a világ türelmetlen, téged, édes, szomjaz, éhez, jöjj el, Napfény, tündökölj. Jöjj el immár, várva-vártunk, jöjj, megígért Napvilágunk, Jöjj körünkbe, életünk te, futva jöjj le, ránk ragyogj!”

A Ciszterci Szent István Gimnáziumban rendezett ünnepi megnyitón Twickel György, a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében hangsúlyozta: a Jószolgálat-díjat szociális munkásként is tevékeny édesanyja, Twickel-Zichy Mária Terézia grófnő példaértékű munkásságának emlékére hozta létre azzal a céllal, hogy elismerjék a különböző területeken hivatásos és önkéntes szociális munkát végzők áldozatos munkáját.

Tóth Simon Ferenc, a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány kuratórium tagja kiemelte: a kiállítást október 4-én nyitották meg a budapesti Március 15. téren, 2018. április végéig pedig vidéki nagyvárosok főterein mutatják majd be. A 2017-es év díjazottjait bemutató fotókiállításnak decemberben Székesfehérvár ad otthont.

Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke köszöntőjében méltatta a megyeszékhely két kitüntetettjét: Magyar Lászlót, a fogyatékkal élőkért végzett szociális munka egyéni kategóriájának győztesét, valamint a Szent Imre Iskolaházat, a családokért végett szociális munka intézményi kategóriájának nyertesét.

Az ünnepi megnyitó után a résztvevők megtekintették a 2017-es díjazottakat bemutató kültéri kiállítást a Városháza téren. Magyar László, a székesfehérvári Szent Kristóf Ház Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének alapítója és vezetője elmondta: a Jószolgálat-díj már a nevében is fontos értékeket hordoz. A „jó” és a „szolgálat” szó tartalma fogalmazza meg azokat az irányokat, életfeladatokat, melyeket emberként követni érdemes.

A Jószolgálat-díj célja, hogy az évről-évre megválasztott díjazottak történetein keresztül minél több ember figyelmét felhívja az odafordulás, a megértő, gondoskodó és legfőképpen tevékeny szeretet formáira, mivel a rászorulókért tenni mindannyiunk közös felelőssége! A díjazottakat a díj partnerei, a 7 nagy magyarországi segélyszervezet képviselőiből álló szakmai zsűri választotta ki.

További információ a Jószolgálat-díj weboldalán és Facebook-oldalán. 

Vásároljon könyvet 500 forintért, és támogasson az árával nehéz sorsú, szorgalmas gyerekeket!

Jótékonysági könyvvásár indul a Pannonhalmi Főapátság kezdeményezésére Budapesten, a Benedictinus Apátsági Termékek boltjában.
December 23-áig a boltban található egyes bencés kiadású könyveket 500 Ft-os áron lehet megvásárolni a cél érdekében!
Az ebből befolyt összeget az Apátság négy hátrányos helyzetű tanuló megsegítésére adományozza, akik a Szent Benedek iskolák diákjai. A miskolci intézményből három fiatal kapja a juttatást, és egyvalaki Kiskunfélegyházáról.

Bár a Pannonhalmi Bencés Gimnázium elit iskolaként él a köztudatban, és számos iskolai rangsor előkelő helyén szerepel, az ott tanítók szerint a színvonalas oktatásnak része kell hogy legyen az erkölcsi értékek átadása is, ugyanolyan fontos feladatként. A bencés fenntartású Szent Benedek iskolák az ország több városában megtalálhatóak, és sok esetben járnak olyan diákok is a tanulók közé, akik a környező elmaradottabb településekről érkeznek, hátrányosabb helyzetből. A bencés termékekből származó bevétel egy részét ezekbe az oktatási és szociálisi szférákba forgatják vissza.

Most lehetősége van személyesen is hozzájárulni ehhez annak, aki az ünnep előtt elmegy a Benedictinus Apátsági Termékek boltjába, hogy támogassa az 500 Ft-os könyvek árával a fiatalokat. Arra is számítani lehet, hogy akár pontot is tehet az egész karácsonyi ajándékozási lista végére.

A boltban ugyanis a különböző gyógynövényes szépítőszerektől a különleges gasztronómiai csemegékig (gyógynövényes csokoládé, keksz, lekvár, tea, bor, likőrök, különlegességek, mint a Sanctus Martinus újbor vagy az erdélyi CARASSIA pezsgők) minden megtalálható, szép, ünnepi csomagolásban, az ezer forintos tételtől a nagyobb összegekig.

Bár létezik webshop (www.apatsagitermekek.hu), mégis a személyes felkeresést ajánljuk, mert az üzlet szép elrendezésű, világos, áttekinthető, a kiszolgálás színvonalas, és a jótékonyságot szolgáló könnyvásárra is így nyílik lehetőség.

Milyen adományokat várnak a cipősdobozba?

• gyerekjátékot, írószert, iskolaszert, édességet,
•  tartós élelmiszert (liszt, cukor, müzli, konzervek, gríz, rizs, stb.), 
•  tisztító- és tisztálkodószereket (fogkefe, fogkrém, szappan, papírzsebkendő, stb.

(Kérjük, írd rá a dobozra, hány éves és milyen nemű gyermeknek szánod a csomagot.)

Akinek nincs lehetősége vagy ideje cipősdobozt vinni, pénzt is küldhet, az önkéntesek már 2000 forintból összeállítanak egy doboznyi ajándékot. A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány számlaszáma: 16200199-11531241-00000000 (MagNet Bank). Kérjük, a megjegyzés rovatban tüntesd fel: „Dévai adomány”

Gyűjtőpontok: 

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

(1056 Budapest, Március 15. tér 8.)

december 1–december 14.

hétköznaponként

(9:00–16:00)

Szent István Egyetem

(1118 Budapest,Villányi út 29-43.,K épület, Díszterem)

november 28., dec. 5., 12.,

Pál Feri keddi alkalmai előtt és után

(19:30–20:15 és 21:30–21:45)

Magyar Cserkészszövetség

(1025 Budapest, Tömörkény u. 3/A. II. em.)

december 1–december 14.

hétköznaponként

(9:00–16:00)

Corvin Pláza

(1083 Budapest, Futó u. 37.)

november 25. és december 2., 9.,

szombatonként, a Príma előtt (9:00–19:00)

Bővebb információ ITT. 

2017. december 1-től 31-ig lehet szavazni a Média a Családért-díj 2017 közönségdíjasára a www.mediaacsaladert.hu oldalon. Minden szavazó megkapja a 2018-as februári Képmás digitális változatát, kisorsolunk 10 db családi belépőt a Csodák Palotájába, 10 db Ikertükör c. kötetet, valamint egy szerencsés szavazó nagy értékű Képmás-csomagot nyer.

A Média a Családért-díjról

A Képmás magazin és a Média a Családért Alapítvány 2007-ben hozta létre a Média a Családért-díjat. Az 500 000 forint pénzjutalommal járó elismerés célja, hogy a család – örömeivel és gondjaival együtt – ugyanolyan hangsúlyos szerepet kapjon a médiában, mint a valódi életben.

Ahogy az alapítvány elnöke, dr. Aczél Petra fogalmaz: „A média történeteket mesél. Aggasztóakat, romantikusakat, figyelmeztetőket. Sokszor szépeket, máskor hazugokat. Ezek a történetek nem elégszer szólnak rólunk: a hétköznapjainkról, az érzéseinkről, a feladatainkról, a családunkról. A média a szenzációra éhes – mondják a szakemberek. Pedig nincs igazibb-igazabb szenzáció a családnál. Ez a díj ezekért a szenzációkért, azokért a történetekért született, amelyekben mi is ott vagyunk. A Média a Családért-díj átadása közös történeteink ünnepe.”

Az elismerés és a hozzá kapcsolódó egyéb díjak print és online cikkeket, valamint rádió- és televízióműsorokat jutalmaznak, amelyek a fenti témát magas szakmai színvonalon jelenítik meg, és céljuk nem csupán az olvasottság, hallgatottság vagy nézettség növelése, hanem az, hogy információt, erőt, segítséget adjanak például a párválasztáshoz, az elköteleződéshez, családtervezéshez, a gyerekneveléshez, azaz a problémák megoldásához és a boldog családi élethez.

A szakmai díj odaítélésekor kiemelt szempont, hogy a cikk vagy műsor a kívánt célcsoportot meg tudta-e szólítani, illetve sikerült-e eljuttatnia ezt a fontos üzenetet olyan korosztályokhoz és rétegekhez is, amelyek a családbarát szemlélettel ritkábban találkoznak.

Az év folyamán a szakmai zsűri által kiválasztott 12 jelöltet a Képmás magazin hónapról hónapra bemutatta, a jelöltek munkái a kepmas.hu/tükör weboldalon jelenleg is megtekinthetők. A díjakat 2018. január 18-án adjuk át.

A díj főtámogatója 2017-ben a Béres Gyógyszergyár. A vállalat – ahogy Béres Klára kommunikációs igazgató fogalmaz – örömmel állt a támogatók élére: „A Béres Gyógyszergyár, amely 28 éves múltja során nemzetközi rangú vállalattá fejlődött, megalakulásakor a magyar társadalom testi és lelki egészségéért való folytonos munkálkodást tűzte ki feladatául. A Béres név az egészségvédő termékek előállításán túl az országunkért érzett felelősségre, a társadalmilag hasznos ügyek felkarolására is kötelez. A társadalom legkisebb sejtje a család, amely az ember életének, fejlődésének, kiteljesedésének alapja. Gyökér, amelyre támaszkodunk, forrás, amely táplál, példa, amely épít, erő, amely megtart, szeretet, amely boldogságra tanít. A legfontosabb közösség, amelyre születésünktől halálunkig szükségünk van. A „modern” világban mégis előfordul, hogy zavaros módon átértelmeződik a legnyilvánvalóbb, és megkérdőjeleződik a család fontossága. Az emberek eltévednek az útvesztőkben. Fontos tehát, hogy erős és hatékony iránymutató cölöpöket verjünk le. A médiának óriási szerep jut ebben. Nem mindegy, mire tanítanak, merre vezetnek, milyen példát állítanak elénk. A Béres a Képmás magazinnal kézen fogva az alapvető, tiszta értékeket kívánja erősíteni: a hagyományok és a családok tiszteletét, hitelességet, megbízhatóságot, egymás megbecsülését. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a Média a Családért-díjat. Szép küldetés ez, küldetés a javából!”

A jelölt újságírók és médiumok, akik közül közönségdíjast választhat>>>

Külhoni Média a Családért-díj

A Média a Családért Alapítvány 2016-ban a határon túlra is kiterjesztette tevékenységét, így immár második alkalommal adhatja át a Külhoni Média a Családért-díjat. A zsűri négy határon túli tagja – Erdélyből Csinta Samu, Felvidékről Molnár Judit, Délvidékről Tóth Lívia és Kárpátaljáról Kőszeghy Elemér újságírók – hónapról hónapra küldték térségükből a családról megjelent anyagokat. Az ebből válogatott 12 jelölt közül szakmai zsűri választja ki a győztest.

A jelölt médiumok és újságíróik>>>

Szintén második alkalommal adja át az alapítvány a Média a Nemzedékekért-díjat, az EMMI támogatásával.

Az elismerés idén is az Idősek a társadalomban és a családban-témát és az ezzel kapcsolatos médiamegjelenéseket helyezi középpontba.

Ehhez a témához kapcsolódik a Média a Családért Alapítvány által elindított, EMMI által támogatott tudományos kutatás is, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem 2017 tavaszán kezdett el. A kutatócsoport (Kovács Gábor, Bokor Tamás, Aczél Petra és kutatóasszisztensek) az idősekkel kapcsolatos sztereotípiákra volt kíváncsi, arra, hogy a hírekben megjelennek-e időskorúak, ha igen, akkor ezek a megjelenések mennyire sztereotipikusak. A központi fogalom tehát az emberben és a médiában megjelenő idősekkel kapcsolatos előítélet volt.

A kutatásról bővebben itt olvashatnak >>>

www.mediaacsaladert.hu

A Nyugdíjas Expo az idős korosztály legnagyobb országos találkozója, amelynek immár komoly hagyományai vannak. Az előző nyolc sikeres rendezvény egyértelműen bizonyítja, hogy szükség van Magyarországon is az idősebbek életével, mindennapjaival foglalkozó kiállításra, ahol a látogatók szinte minden olyan fontos információt és szolgáltatást megtalálnak, ami fontos az aktív és minőségi életmód fenntartásához. A kiállításon több száz szolgáltató és gyártó mutatja be az egészségmegőrzést, az életminőség megtartását szolgáló termékeit. Köztudott, hogy ez a korosztály szívesen utazik, belföldön és külföldön egyaránt keresi a gyógyászati és üdülési lehetőségeket, a szabadidő tartalmas eltöltésének különböző formáit. A turisztikai cégek a Nyugdíjas Expón kifejezetten ennek a korosztálynak szóló, kedvezményes üdülési és programajánlatokkal jelennek meg.

A kiállítás megrendezését aktívan segítik az idősszervezetek, a nyugdíjasklubok, az évek során számos visszatérő támogató is felsorakozott az expo mellett. Eddig minden évben jelentősen emelkedett a látogatók száma, a 2016-os Nyugdíjas Expónak már több mint 11 ezer látogatója volt. A szervezők bíznak benne, hogy 2017-ben folytatódik ez a tendencia, annál is inkább, mert az idén nyitottak a „fiatalabb”, még aktív 50+ korosztály felé. A Nyugdíjas Expo sok olyan programot kínál, ami már hozzájuk is közel áll, vagy felkelti az érdeklődésüket.

A kiállításon kiemelt téma például az idősbarát szállodák, gyógyfürdők, vendégváró helyek vagy a színházi előadások, koncertek, szórakoztató programok bemutatása. A színházak és a rendezvényszervezők a helyszínen kedvezményes jegyeket és programokat kínálnak. Gazdag az előadások tematikája is, több előadás foglalkozik például az egészséges életmóddal, az egészség megőrzésével, a betegségek megelőzésével, de szó lesz például az internet, a korszerű kommunikációs eszközök használatáról, előnyeiről is.

Ezúttal is lehetőség lesz a helyszínen különböző ingyenes szűrővizsgálatok elvégzésére, két napig a BOK-csarnokban parkol majd az országjáró speciális szűrőkamion is.

A Nyugdíjas Expo két napján a korosztály számos kedvence is fellép: sztárvendég lesz Bangó Margit, Egyházi Géza, Szíj Melinda, Elek Ica, Horváth Gyöngyi és Radics Márk, valamint fellépnek az Operettszínház művészei. A műsort ezúttal is a népszerű showman, Beleznay Endre vezeti majd. Az expo jó hangulatát garantálja a nyugdíjasklubok, nyugdíjasszervezetek együtteseinek fellépése is.

Hagyományosan a Nyugdíjas Expóra időzítve jelenik meg december 6-án a Nyugdíjas Évkönyv 2018, amely a korosztály mindentudó kézikönyve, rovatai átfogják a nyugdíjas lét minden területét a gasztronómiától az életmódon át a testi-lelki egészségig, a kultúrától a tudományig. Az évkönyv természetesen tartalmazza a 2018-as naptárt névnapokkal, egyházi ünnepekkel, neves évfordulókkal, horoszkóppal, hasznos tanácsokkal és szórakoztató olvasnivalókkal, rejtvényekkel. Ráadásul a Nyugdíjas Expo első 5000 látogatója ingyen juthat a kiadványhoz!

„Bármilyen változást akarunk elérni a világban, magunkon kell kezdeni” – ebből a tételből kiindulva javasolta a pszichoterapeuta, hogy a párjukat keresők tegyék fel maguknak az alábbi kérdéseket, és gondolkodjanak el a válaszokon:

1. Kire várok? Milyen az ideálom? Az ideálkép egy olyan vegyülék, ami tartalmazza a nagyon sok csatornán keresztül összeszedett vágyainkat és a saját szülői mintát.

2. Mitől félek? Sokan attól tartanak, hogy nem felelnek meg a szépségideálnak, például nem elég vékonyak, pedig már számos kutatás igazolja, hogy a férfiak a telt nőkhöz vonzódnak. Amikor attól félünk, hogy nem tetszünk, gondoljunk arra, hogy elsősorban nem a külsőnket szeretik, sokkal fontosabb az összbenyomás. Akkor igazi az összetartozás, amikor ezt tudjuk mondani: „Így, ahogy vagy, megfelelsz.”. Fontos tudnunk azt is, hogy a kutatások szerint a párkapcsolati boldogságot nagyon kis mértékben befolyásolják a külső tulajdonságok, például az, hogy a párom kopaszodik-e vagy sem.

3. Milyen belső akadályaim vannak a párkeresésben? Van abban valami jó, hogy még nincs párom? Tisztázzuk, hogy van-e olyan dolog, ami miatt kényelmes nekünk az egyedülálló lét. Lehet, hogy benne ragadtunk a gyerekszerepben, még mindig az anyánk mos és főz ránk? A pszichológia definíciója szerint felnőtt az, aki tud adni, elköteleződni és felelősséget vállalni.

4. Milyennek érzem magam férfi és női mivoltomban? Van önbizalmam? Az önbizalom akkor alakul ki, ha gyerekként rendszeresen hallom ezt a mondatot: „Bízom benned.”

5. Milyen mítoszaim vannak a szerelemről? Hajlamosak vagyunk a túlzó romantikus elvárásokra, pedig inkább azt a kérdést kellene megválaszolnunk, hogy ahogy ő szeret engem, az nekem megfelel-e.

6. Mit hozok magammal a családból és ez hogyan befolyásol? Kérdezzük meg magunktól, hogy nálunk milyen „A mi családunkban” kezdetű mondatok hangoztak el, és azok hogyan befolyásolják az életvezetésünket, a párkeresésünket. Például: „A mi családunkba nem teheti be a lábát egy olyan, aki kopasz és tetovált.”

7. Mit várnak el tőlem a szüleim? Mit mondanak, milyen az igazi nő és az igazi férfi? Például: „Fiam, egy igazi férfi nem olyan, mint te, aki rövidnadrágba megy bemutatkozni egy lányos házhoz.” Sajnos olyan gyarlók vagyunk, hogy ezek befolyásolnak, úgyhogy kérdezzük meg magunktól, hogy milyen üzenetek érkeznek hozzánk a családunkból.

8. Az öngyógyítás lehetőségét keresem a kapcsolatban? Öngyógyítási szándékról van szó például akkor, amikor egy szorongó, félénk ember határozott párt talál. Először nagy a boldogság, mert a döntésképtelen jól érzi magát a határozottal, később azonban a szorongó megerősödik, felbátorodik, és ebből adódhatnak problémák.

9. Van-e megmentési fantáziám? Sok kutatás igazolja, hogy az az ember, aki elhatározza, hogy majd ő megmenti a párját valamilyen helyzettől vagy függőségtől, előbb-utóbb maga is áldozattá válik.

10. Akarok-e olyan sorsot, mint az anyám sorsa? A mintáknak, a bevésődésnek hatalma van – meg lehet ezeket változtatni, de csak pszichológiai munkával.

Érdekes, hogy az előadó szerint sokan vannak, akik a természettudományos gondolkodás mentén a jelenségek okát keresik, pedig az emberi dolgoknak nem oka van, hanem története. A legfontosabb, hogy ismerjük meg azt, aki párt keres: saját magunkat – fogalmazta meg legfőbb tanulságként Bagdy Emőke.

A Fiatal Családosok Klubja idén is megszervezi a vásárt, ezúttal a Honvéd Kórház PIC osztálya és a Melletted a Helyem Egyesület részére ajánlják fel a teljes bevételt. A célért több mint harminc, családokat segítő szervezet, továbbá számos cég és magánszemély fogott össze. Lesz kézműves karácsonyi vásár, interaktív meseszínház, arcfestés, játszóház és sok más izgalmas program.

Bővebb információ a Facebook-eseményben.