Viszont a betűbankok szolgáltatásait illetően totális képzavar uralkodik a magyar fejekben. A legtöbb ember nem olvas apróbetűt, így fogalma sincs, mennyit tesz el a bankja havonta a rá bízott oldalakból, s csak akkor csodálkozik el, ha olvasnivalóra van szüksége, kiveszi az automatából mondjuk a Tamás bátya kunyhóját, és azt tapasztalja, hogy a bank az összes fekete szereplőt lefoglalta kezelési költség címén. Nagyon résen kell lennünk, mert a piaci szereplők közül mindenki (a boltostól a gumiszervizen át a bankokig) a profitszerzésre koncentrál.

Minthogy Magyarországon minimális azoknak a száma, akik új betűbankhoz pártolnak át, meg is könnyítjük a bankok dolgát, és hiába kapunk értesítést a költségek emeléséről az azt megelőző hatvan napon belül, csak utólag vesszük majd észre, hogy a Rómeó és Júliából levonták Júliát, A Pál utcai fiúkból hiányzik minden üveggolyó, a Kincskereső kisködmönből meg Küsmödi bácsit már az elején elvitte a markoláb. Vagy a kamatláb.

Ezért mindenkinek érdeke, hogy ne dőljön be a hangzatos akcióknak, és olyan helyen tartsa betűit, ahol áttekinthetően és megbízhatóan bánnak az írott szóval.

Legalább nyolc olvasó könnyebben vagy súlyosan megsérült, amikor szerda este tengelye körül megpördült, és a szemközti sávba vágódott egy egyenletes menetsebességgel haladó, jelentős városi könyvtár. A megfáradt munkavállalókat, elveszett pólójú férfiakról szóló regényekre sóvárgó nyugdíjas hölgyeket és böngészgető iskolásokat szállító könyvtár utasterében huszonheten tartózkodtak, a volánnál az igazgatóhelyettes ült, utaskísérőként három könyvtáros is jelen volt a baleset idején.

A mentésbe a rendőrök és a tűzoltók mellett a katonaság is bekapcsolódott. Egyelőre nem tudni, mi vezetett a tragédiához, mert a könyvtár előírt tempóban haladt az egyenletes betűforgalomban, és úgy tűnt, zárásig sikeresen leszállítja a Gutenberg-galaxist.

A jármű igazgatója nem tartózkodott a helyszínen, de megkeresésünkre elmondta, hogy az évtizedek óta elmaradó felújítás ellenére a könyvtár rendkívül jól őrizte ötvenes évekbeli formáját, amikor az épület még pártbizottságként funkcionált, és az alagsorban az ÁVO lőterme működött. A karosszérián itt-ott még látszanak is az államvédelmi fegyverek ütötte golyónyomok.

A megmenekült olvasók és könyvtárosok egyelőre sokkhatás alatt vannak, lelki felépülésük hosszabb időt, huzamosabb olvasásterápiát vesz majd igénybe.

A könyvtári állományt a tűzoltók próbálják menteni, de félő, hogy a kötetekre átharapózó tűz a jelentést is megkárosította. A szakácskönyvek receptjei például szétválaszthatatlanul összeégtek a filozófia klasszikusainak műveivel (az immanens szükségszerűséget zsíron pároljuk, és frissen őrölt szerecsendióval bolondítjuk meg), a politikai újságcikkek pedig a meséskönyvekkel (Róbert Gida, mondd, közéleti körökben csakugyan általános az a nézet, miszerint a szavazókörzetek területi eloszlásának elve befolyásolhatja azt a csekély értelmű választási eredményt?).

 

Egy neve eltitkolását kérő túlélő lapunknak azt nyilatkozta, hogy a baleset váratlanul érte, és rendkívüli megrázkódtatást okozott neki, ugyanis épp ott tartott könyvében, hogy az izmos mellkasú Mick Riley megszabadult valódi selyem boxernadrágjától, majd rávetette magát a tökéletes testű, sóvárgó Amandára, amikor dörömbölés hallatszott, és a féltékeny férj egy pisztollyal a hotelszobába rontott, ám ekkor a meztelen pár már a csíkokra hasogatott lepedőből csomózott kötélen siklott lefelé ég és föld között, perzselő ölelésben. A zavart lelkiállapotú olvasó szemlátomást elvesztette józan ítélőképességét, és attól tart, hogy sosem ismerheti meg a szenvedélyes történet folytatását.

Magyar könyvszállító Európa legjobbjai között.

Kerge Béla a negyeddöntőig menetelt a svédországi döntőben, de egy spanyol kolléga végül megállította.

Sofőröknek kitalált versenyből akad jó néhány Európában, de olyan nincs még egy, mint a Mercedes Book Transporters Competitions, amelyen egy százezer euró (kábé 32 millió forint) értékű, könyvekkel zsúfolásig megrakott nyerges vontatóért mérkőzhetnek meg egymással a résztvevők. Nem meglepő, ha a Mercedes gyár sofőrversenyén az elmúlt másfél évben összesen több mint százezer könyvszállító vett részt. A nemzeti válogatókat számos uniós, illetve azon kívüli európai országban tartották, és tavaszra meglett minden résztvevő állam legjobb könyvszállítója.

Kerge Béla munkatársunknak elárulta, hogy a mérleg nyelve akkor billent az ő javára, amikor egy nyugdíjas-otthonban élő kilencvenhat éves asszonynak a halála előtti napon sikerült kikézbesítenie József Attila szerelmes verseit.

Legnagyobb sikerei között említi még, hogy a Szabadság híd tetején, a Turulmadárról mobilneten megrendelt művet, amelynek címe „Az élet értelme”, sikerült még az ugrás előtt átadni az ügyfélnek, aki kártyáját lecsippantotta, majd a könyvvel együtt vetődött a mélybe.

A harminc különböző országból érkezett versenyző közül végül egy norvég sofőr vitte el a pálmát, aki sikeresen leszállított egy jégkunyhó-építő kézikönyvet Nigériába, illetve egy szépségápolási szakmunkát az Északi-tenger olajfúrótornyainak egyikére.

Akarsz-e bombázó alakot? 

A kérdés költői, nyugi. Beléd hasított már a gondolat, hogy Úristen, ideje lenne lefaragni pár centit innen-onnan, mert a jelenlegi alakoddal nem vagy elégedett, ha tükörbe nézel? Akkor megnyugtatunk, elég, ha kidobod a tükröt az ablakon. Jó, bocs, csak vicceltünk, tudjuk, hogy drága pénzen vetted!

Lazulj el, nem vagy egyedül! Emberek milliói érzik úgy, hogy bár nem bálnának születtek, jelenlegi körtérfogatuk mégis ahhoz teszi őket hasonlóvá. Tudtad, hogy röpke harminc év leforgása alatt az átlagos lapos tányér átmérője 23 centiről 33 centire emelkedett? Hát ezzel együtt növekedtek az ételadagok is, zabálunk, mint a patkányok. Na, jó, csak olyan Coccolinóval mosott szőrű, illatos tévéreklám-patkányokra gondolok, ne kezdj el öklendezni itten nekem.

Hát azt tudtad, hogy az olvasás karcsúsít? Ha nem, akkor itt az ideje, hogy megismerkedj a book-fitness mozgalommal, amely az egyesült államokbeli Utahból indult ki, s mára meghódította a világot. Hiszen az emberek a földgolyó négy csücskében ugyanazokkal a gondokkal küszködnek. Igaz, a golyónak nincsen csücske, de ez most nem lényeges, mert a Föld hamarosan úgyis lapos lesz, mint egy palacsinta.

Elégedetlen vagy a popsiddal? Fogd meg a Révai Nagylexikon első tíz kötetét az Aachen címszótól Kantig, és guggolj vele ötvenet mindennap. Farokcsontodat közben közelítsd a köldököd felé, nehogy sérvet kapj nekem!

Ha szép bicepszet szeretnél, A tiszta ész kritikáját emelgesd oldalbordához szorított könyökkel, vigyázz, hogy a lapockáid összeérjenek!

Csodás vállakra tehetsz szert, ha Hóman-Szekfü Magyar történetének négy kötetéből kettőt-kettőt megragadsz a gerincénél, és szép tartással, nyújtott karral lágyan a fejed fölé emeled azokat, halkan összecsattintva a fedlapokat.

Hidd el, pár hónap, és szemmel látható lesz az eredmény. A pasik megfordulnak majd utánad az utcán, és nem csak a szemüvegesek. És nem az olvasójegyed számát akarják majd elkérni. Vili?

– Ön hétgyermekes édesanya. Hogyan magyarázta el az uniós klímacsúcson történteket a gyerekeinek?
– Habár szoktunk környezetvédelemről, klímaváltozásról is beszélgetni, napi politikai történésekkel nem foglalkozunk a vacsoraasztalnál, így ez a téma most nem került terítékre. A legidősebb gyerekünk húsz-, a legkisebb pedig ötéves: ketten a nagyobbak közül önként, aktívan vesznek részt a környezetvédelemben.

– Tájfutóversenyről érkezett az interjúra. Verseny közben, a terepen foglalkozik legalább gondolatban az invazív, éghajlatfüggő állatfajokkal, például tigrisszúnyogokkal, kullancsokkal?
– De még mennyire! A baj az, hogy nemcsak a kullancsok szaporodnak el, hanem az általuk terjesztett betegségek is. Évtizedek óta űzöm ezt a sportot, rengeteg kullancs volt bennem, viszont tavaly kaptam először Lyme-kórt én is, meg a fiam is. Most már minden második kullancs fertőz. Egy nagyon kedves sporttársam pedig majdnem meghalt nyugat-nílusi lázban, pedig neki, lévén az ország egyik legjobb tájfutója, nagyon erős az immunrendszere.

Magyarország lesz a második legfertőzöttebb ország a nyugat-nílusi láz tekintetében 2025-re az Európai Unióban – ez az egyik előrejelzése az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek, amelyet jól ismertem, de nem gondoltam volna, hogy ennyire közelről érint!

És mindez csak ízelítő abból, ami még következik.

– Most egyfokos felmelegedésnél tartunk. Mit számít az az egy fok?
– Az ipari forradalom korához képest mérve, globálisan igaz ez az egy fok. Magyarországon most 1,6 fokos átlagos felmelegedésnél tartunk 1980-hoz képest.

– Pontosan hol is szeretnénk megállítani a felmelegedést?
– Másfél foknál – a globális melegedést, hiszen a hőmérséklet-emelkedés nem egyenletesen oszlik el. A kontinensek közepe, ahol Magyarország is található, másfélszer-kétszer jobban melegszik, mint az óceánok partvidéke. Hosszú távon tehát rosszabbul járunk, habár szerencsére minket még nem érintenek az igazán szélsőséges időjárási jelenségek.

Egy fok miatt hisztizünk?! – mondják sokan. Hiszen azt észre sem vesszük! Holott Budapesten az utóbbi másfél évtizedben már egész hónapnyi a hőhullámos napok száma. Tavaly még nagy szenzációnak számított, ha valahol lecsaptak egy tigrisszúnyogot, most pedig már megjelent a kertünkben is.

A poloska- meg a harlequin katicainvázió még csak kellemetlen volt, de mi lesz, ha olyan faj szaporodik el nálunk, ami elpusztítja az egész éves termésünket, vagy amelyik az egészségünkre veszélyes? Nem arról van szó, hogy az emberi faj halna ki, hanem a civilizációnk van veszélyben, ami nagyon finoman be van hangolva egy klímára, és még egy kis kilengés is nagy zavart okoz. Gondoljunk csak arra, hogy már januárban elfogyott a hazai burgonya. Sokan még kifizettük a négyszáz forintos kilónkénti árat káposztára, répára, hagymára, de mi lesz, ha már egyáltalán nem fogjuk tudni megtermelni azokat a növényeket, amelyeken az egész étrendünk, étkezési kultúránk alapul?

– Közben a pincér kihozta a limonádét: szívószállal, mert nem voltunk résen. Van-e értelme odafigyelni az ilyen apróságokra, amikor az igazi környezetszennyezést a repülés okozza?

– Ha mindenki csak egy műanyagpoharat dobna el Magyarországon naponta, abból minden egyes nap olyan magas tornyot építhetnénk, mint a Mátra harmincszor. Az ember fel sem fogja, sok kicsi milyen sokra megy. Ugyanakkor biztos, hogy az éghajlatváltozás szempontjából vannak fajsúlyosabb kérdések is.

–  Sokakat szíven ütött, hogy a visegrádi országok blokkolták a 2050-es zéró emissziós klímacélt a legutóbbi uniós csúcson, arra hivatkozva, hogy nincsenek kidolgozva a vállalás kompenzációs feltételei. Többen úgy látják, mindenre van pénz, csak a jövő védelmére nem. Ön szerint mekkora mozgástere van a kisebb országoknak?
– Azt remélem, hogy ez még nem a játszma vége. Nagyon bízom benne, hogy Magyarország akár még a klímavédelem élére is állhat bizonyos tekintetben. Abban, hogy nem vállaltunk most 2050-re kibocsátásmentességet, szerepet játszhatott az Unión belüli helyezkedés – ez már politika, nem az én asztalom. De szerepet játszhatott az is, hogy a magyar választók még nem várják el a politikától, hogy radikális lépéseket tegyen az éghajlatváltozás ügyében.

 

Másik ok lehet, hogy a gazdaságunkat nem a legjobb irányba kötöttük be, amikor az autóipar mellett köteleztük el magunkat, ugyanis azok az országok, akiknek fontos a hagyományos autóipar, könnyen válnak kerékkötőivé a kibocsátásmentességnek, ahogy néha Németország is. Európa lemaradt Kína, Japán, Dél-Korea, de még az USA mögött is az elektromos autógyártás tekintetében, és ezt a lemaradást már nem fogjuk tudni behozni.

– Ez lenne az oka annak, hogy a 2050-es kibocsátásmentesség mint cél teljesíthetetlennek tűnik?
– Nem egykönnyen teljesíthető cél, az biztos. Magyarországon nincsenek meg az ahhoz szükséges hatástanulmányok, hogy ezt hogyan lehetne elérni, mint ahogy Európa legtöbb részén sincsenek meg. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) elkészítette az erre vonatkozó elemzéseket. Nagyon sok kutatóműhely mutatott rá, hogy sokféleképpen el lehet érni ezeket a célokat – ám ezek a tanulmányok globális szinten maradnak, és nincsenek lebontva az egyes országok szintjére.

Akik most igent mondtak a karbonmentességre, azoknak a döntése is valószínűleg inkább csak politikai igen, nem egy kidolgozott, tudományosan megalapozott, gazdasági tervvel alátámasztott igen. Viszont az egész Párizsi Megállapodás ilyen: a dokumentumba úgy került bele a másfél fok mint plafon, hogy a tudomány akkor még nem is merte kimondani ezt a határértéket. Ha ezt bármelyik kollégám akkor kimondta volna, álmodozónak bélyegzik.

– Véletlenszerűen került volna ez határérték az egyezmény szövegébe?
– Nem, politikai cél lett belőle, mert azok a kis szigetállamok, amelyeket elönthet a víz kétfokos felmelegedésnél, erkölcsi döntés elé állították a világot – de akkor még nem tudtuk, hogy érdemes-e küzdeni a másfél fokért, és hogy mi a különbség másfél és két fok között. Emiatt kérte meg a klímacsúcs az IPCC-t, hogy készítse el azt a tudományos jelentést, amely tavaly októberben meg is jelent, és ezeket a kérdéseket megválaszolja: elérhető-e még ez a cél, ha igen, akkor hogyan, és mennyibe kerül? Érdemes-e fél fokon erőlködnünk?

– Foglaljuk röviden össze, hogy mire jutottak!
– Az első és legfontosabb megállapítás, hogy érdemes erőlködni, a vonat még nem ment el, másfél fok körül megállítható a globális felmelegedés. És nagyon nagy a különbség másfél és két fok között: például ez a fél fok megduplázza a vízhiányban szenvedők számát.

Rengeteg modell mutatta meg, hogy a felmelegedést meg lehet állítani, ráadásul sokféleképpen, úgy, hogy közben nem kell a barlangba visszaköltözni.

Habár mindegyik út nagyon nagy változást feltételez, az derült ki, hogy gazdaságilag sem rokkannánk bele: a kutatók szerint az évszázad közepéig a fogyasztás növekedésének hét százalékába kerülne a másfél fok tartása. Addig háromszáz százalékos globális GDP növekedést várunk, ebből kellene azt a hét százalékot erre fordítani – észre sem vesszük! Ennél a klímakatasztrófák jóval többet elvisznek, hiszen például a 2017-es hurrikánszezon az USA GDP-jének négy százalékába került.

– Május végén Szegeden tartották a készülő magyar nemzeti klímajelentés előkészítő konferenciáját, amelynek szervezésében ön is szerepet vállalt. A tanácskozás a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt jött létre. Mi ennek a jelentősége?
– A változások annyira gyorsak, hogy a tudomány alig tud velük lépést tartani. A kutatóműhelyek pedig olyan elszigetelten dolgoznak, hogy hatalmas élmény és óriási lehetőség, ha kapcsolódhatunk egymás munkájához: a filozófus, az etikus, az aszályszakértő és a klímafizikus végre leült egy asztalhoz. Így egy kicsit tudományosabban meg tudjuk alapozni egyrészt azt, hogy mi várható, másrészt, hogy mit tehetünk, mert ez a terület még bőven hagy feltárni valót. Például nem kutatták még igazán, hogy a városokban mi fog történni, és hogyan tudunk ellene védekezni, de leginkább: hogyan tudnánk a gazdaságot úgy alakítani, hogy akár nyertesei legyünk ennek az átalakításnak.

 

– Hogyan lehetnénk nyertesei a klímaváltozás elleni küzdelemnek?
– Sehol Európában nincs ekkora építőipari fellendülés, mint nálunk, és még az új építéseknél is több lehetőség rejlik az épületfelújításokban. Egész Európa szenved attól, hogy az épületállománya elöregedett, energiaigényes. Egyenként felújítgatni az épületeket drága és macerás. Hollandiában már elkezdtek ezen a területen szervezkedni, de azért még nem késő ötletelni azon, hogyan lehetne tipizálni az épületeket, és olyan megoldásokat kidolgozni, hogy a lakók kiköltöztetése nélkül megoldható legyen a nullenergiás felújítás. A panelek felújítása ebből a szempontból könnyebb. Csak az a baj, hogy jó részüket felújítottuk úgy, hogy 20-30, maximum 40 százalékos energiamegtakarítást értek el, ami probléma.

Ma már tudjuk, hogy a panelház felújításánál el lehet érni a 85 százalékos energiamegtakarítást is, sőt, akár még egy panelház is lehet energia-pozitív, vagyis szinte egy erőmű, ami több energiát termel, mint fogyaszt.

A dunaújvárosi Solanova lakótelep-felújítással világelsők voltunk: megmutattuk, hogy egy közönséges panelépület is képes 85 százalékos energiamegtakarításra, és ehhez nem kellenek szupertechnológiák, és nem kerül csilliárdokba sem. Budapest XIII. kerületében pedig több energiatakarékos önkormányzati bérház is épült, ahol alig párezer forint az energiaköltség – hol van az a rezsicsökkentés, ami ezzel versenyezni tudna? Hiszen épp a legalacsonyabb jövedelműeknek a legfontosabb, hogy passzív házban éljenek! Miskolcon is tudok olyan céget, amelyik nullenergiás sorházakat forgalmaz, egyáltalán nem luxus kivitelben: már a tervezőasztalon elfogynak a lakások.

– Kanyarodjunk vissza az országjelentéshez, amit 2020-ra terveznek elkészíteni: ha ez már most kész lett volna, lehet, hogy máshogy szavazunk a klímacsúcson?
– Nagyon bízom a tudományban, de azért nem hiszem, hogy ilyen nagy hatásunk lenne. 2050-re le kellene szoknunk az olajról, a gázról, szénről – nem csodálom, hogy a politika fél ettől. De talán, ha kidolgozzuk Magyarország szintjén, hogy ezt hogyan lehetne elérni, és esetleg megmutatjuk, hogy hol vannak a lehetőségek, kitörési pontok Magyarország számára, mely területeken vehetjük át esetleg a vezető szerepet – például a vízzel kapcsolatos technológiai területeken is a világ élvonalában vagyunk –, szóval,

ha egy ilyen jelentés ott lenne a kormány asztalán: lehet, hogy könnyebb lenne egy ilyen döntést meghozni, mint vaktában aláírni egy kötelezettségvállalást.

Jelenleg nincs meg az a tudományos alap, ami egy ilyen döntést országos szinten megalapozna.

– Elég sok ország aláírt mindenféle tudományos megalapozottság nélkül. Hiszen úgy sincs következménye, ha nem tudják teljesíteni a vállalásukat – viszont legalább jól hangzik, hogy elkötelezték magukat a klímavédelem mellett.
– Gondolom, másutt is elkezdtek gondolkozni a nemzeti forgatókönyveken, de inkább politikai szándéknyilatkozatként fogható fel az, hogy a karbonsemlegességet meg kell lépni. A már megtapasztalt migráció csak az előszele annak, ami akkor indul el, amikor egész országokat ér utol az elsivatagosodás. Szíriában 2006 és 2010 között a termőföldek 60 százaléka vált az aszály miatt terméketlenné, és emiatt másfél millió ember vándorolt az amúgy is zsúfolt városokba. Ez nyilván olaj minden tűzre.

Sajnos még elég sok olyan politikailag instabil régió van, ahol egy klímaváltozással kapcsolatos katasztrófa egyéb problémákat is berobbanthat.

– Egy ilyen népszerűséget hozó, következmények nélküli kinyilatkoztatást tehettünk volna éppen mi is – vagy nem?
– A vállalást nem ezek a kormányok fogják majd megvalósítani. Azok az országok vállalták be most a karbonsemlegességet 2050-ig, ahol az európai parlamenti választásokon és előkészületeiken egyértelműen kinyilvánították a választók, hogy a klímaváltozás számukra az egyik legfontosabb kérdés. Azok a kormányok tudják, hogy a választóik elvárják tőlük, hogy ebben a kérdésben lépjenek. Nálunk ez nem volt jelentős szempont a választások és a kampány során, tehát itt majdhogynem politikai öngyilkosság lett volna ekkora vállalást tenni, amit a szavazótábor nem csak hogy nem vár el, de talán fél is a következményeitől. A klímacsúcs azt tükrözte vissza, amit az európai parlamenti választáson a szavazók kértek a meghatalmazott politikusaiktól. Azt sem mondhatjuk, hogy nincs következménye egy ilyen vállalásnak, hiszen ha megtesszük, szükséges a rövidebb távú energetikai terveket egy kicsit már ezekhez az új célkitűzésekhez igazítani. Szerintem nem kell messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy ilyen radikális változástól félve most még nem köteleztük el magunkat.

Azt is látni kell, hogy azok, akik ma döntéshozó helyzetben vannak, nagyobbrészt idősebbek, és azt gondolják, elég gazdagok ahhoz, hogy megvédjék magukat azoktól a hatásoktól, ami még az ő életükben bekövetkezik.

A fiatalok viszont, akik látják, hogy az ő jövőjüket éljük fel, kezdik a hangjukat hallatni.

Könnyű mindenért a kormányokat felelőssé tenni, de a nagyipari döntéshozóknak is számolniuk kell azzal, hogy a felnövő generáció előbb-utóbb a pénzével is szavaz.

A cöliákia, azaz a gluténérzékenység a kutatások szerint 100-ból 1 embert, a laktózérzékenység pedig a teljes lakosság 65 százalékát érinti. Tehát már csak ezek miatt is rengetegen szembesülnek gyakran azzal, hogy le kell mondaniuk egy közös baráti ebédről egy étteremben, mert nem találnak maguknak megfelelő helyet.

A Frezoon applikáció ötlete személyes indíttatásból indult. Rózsáné Illés Réka mesélt a kezdetekről:

„2016-tól ekcémás jellegű, el nem múló bőrtünetek jelentkeztek nálam. Bár a tesztek alapján nem igazolódott a gluténérzékenység gyanúja, a fórumokon hasonló témában olvasott tapasztalatok azt mutatták, sokak állapotán javított a gluténmentes diéta. Ezért gondoltam, hogy kipróbálom, hátha nekem is segíteni fog. Néhány hónapig szigorúan betartottam minden előírást, ez idő alatt ünnepeltem a születésnapomat, illetve ekkor voltunk egy wellness-hétvégén is.

Ott szembesültem azzal, hogy ha száz százalékig tartani akarom magam a diétámhoz, mennyi mindenről kell lemondanom. Az ’ugorjunk be egy sütire, menjünk el vacsorázni’ nagyobb előkészületet igényelt, hogy megtudjam, hol ehetek gluténmentesen.

A különböző csoportokban mindenféle lista kering a biztonságos éttermekről, de ezeket is úgy kellett összevadásznom. Annak ellenére, hogy nem vagyok cöliákiás, de diétázom, rengeteg munkát kellett belefektetnem egy-egy sütizésbe. Ekkor merült fel a kérdés, hogy egy ételérzékeny ember hogyan oldhatná meg egyszerűbben (akár naponta) azokat az étkezéseket, amiket nem otthon költ el. Kitaláltam, hogy készítsünk egy helykereső alkalmazást, és akkor már ne álljunk meg a gluténmentes ételeket kínáló éttermeknél, pékségeknél, cukrászdáknál, hanem keressünk még olyan diétákat, amelyek szintén szerepelhetnének benne.”

Közösséget építünk

Az applikáció megálmodója grafikusként, designerként dolgozik, nemrég ásta bele magát az alkalmazástervezésbe, elkészítette a vázat, majd feldíszítette. Férjének, Rózsa Dánielnek csak ezután mutatta meg az ötletet, aki leprogramozta az alkalmazást. „Hetekig-hónapokig gyűjtöttem hozzá a helyeket, együtt ötleteltünk az újabb designelemeken és funkciókon. A finisben pedig megszületett a kisfiunk is, volt, hogy vele és mellette is dolgoztunk.”

A helykereső alkalmazás olyanoknak szól, akik valamilyen ételintoleranciában vagy allergiában szenvednek. Egy folyamatosan bővülő, fejlődő és naprakészségre törekvő gyűjtőhely.

„Az alkalmazást a közösség építi. A felhasználók véleményezhetik és hozzá is szólhatnak minden helyhez, leírhatják a tapasztalataikat, fotókat is beküldhetnek. Emellett jelezhetik, ha bármilyen problémát találnak – például változást a diétás kínálatban, vagy egy hely új címét, telefonszámát. Új vendéglátóegységek beküldésére is biztosítunk lehetőséget, ahol a nyitva tartást, elérhetőségeket és képeket is feltölthetik a felhasználók. Egyszerre hatféle diétát is szerepeltet: glutén-, tej-, tojás-, cukormentes, vegetariánus/vegán és paleo. A benne szereplő éttermek nagy többsége egyébként nem kifejezetten ’mentes-hely’, de alternatívát kínálnak a diétázók számára is.”

 

Az alkalmazásban jelenleg több mint 2000 hely szerepel szerte a világból.

Biztonságossá kell tenni a konyhákat

Eszter kipróbálta az alkalmazást, nagyon örül a kezdeményezésnek, mert számos ételt nem tolerál a szervezete. „Sokszor oda kell telefonálnom egy-egy étterembe, hogy megtudjam, ami gluténmentes, az biztosan gluténmentes-e, illetve hogy van-e a választékukban olyan fogás, amit én is meg tudok enni. Ez az alkalmazás megkönnyíti a dolgomat, jól használható, egyre több étterem kerül fel rá, bár azt még nem jelzi, hogy melyek azok a helyek, ahol biztosan nincs keresztszennyeződés. Az egyelőre nehézséget okoz, hogy az alkalmazás csak androidos készüléken működik. Így ha a munkahelyi telefonomat szeretném otthon hagyni, akkor nem tudom használni az appot.”

Réka és férje folyamatosan fejlesztik az alkalmazást. Már dolgoznak az iOS elérhetőségen is. „Természetesen az elsődleges feladatunk most a közösség építése, a lista bővítése újabb és újabb helyekkel szerte a világban. A visszajelzések között szerepel egy megoldandó probléma is, a gluténmentesnek jelölt helyeket egyelőre óvatosan kell kezelnie a cöliákiásoknak.

Ha a normál liszteket és a gluténmenteseket egy helyen tárolják, vagy akár csak ugyanazzal a szivaccsal mosogatják el a főzéshez használt eszközöket, keresztszennyeződés lép fel, ami alkalmatlanná teszi a gluténérzékenyek számára az ilyen ételek elfogyasztását.

Sok étterem bár gluténmentes alapanyagokból készíti az annak jelölt ételeit, ezekkel a szabályokkal nincs tisztában, így jóhiszeműen jelölik gluténmentesnek az adott fogást. Ugyanakkor vannak olyan helyek is, ahol kiemelten figyelnek a biztonságra, külön konyhán és eszközökkel készítik ételeiket. Azt még ki kell találnunk, hogyan tudjuk kiemelni a ténylegesen biztonságos ételeket kínáló helyeket azok közül, amik egyébként szerepeltetnek a kínálatukban ilyen termékeket, de nem biztos, hogy megfelelő körülmények között készítik el azokat. Jelenleg annyit tudunk tenni az alkalmazásban, hogy az összes helyen felhívjuk a figyelmet, hogy aki ilyen diétát követ, fokozottan figyeljen oda, keresse fel az éttermet az elérhetőségein kérdéseivel, és ha kell, személyesen győződjön meg a konyhai körülményekről.”

Réka úgy véli, bizonyos mértékű edukációra van szüksége a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek, annak ellenére, hogy sokuknál jóhiszeműen törekednek a mentességre. „A jövőben tervezzük, hogy dietetikusokat és étteremüzemeltetőket is felkeresünk, akár egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül, hogy kigondoljunk valami könnyen végrehajtható megoldást, amellyel biztonságossá lehet tenni a konyhákat, illetve, ami egyfajta garanciát tud adni a tényleges gluténmentességre.”

A tervezők szeretnék bővíteni a Freezon alkalmazás funkcióit.  „Egy receptkereső, receptbeküldő felületet fejlesztünk, ahova képekkel, videóval bárki feltöltheti a saját mentes receptjét. Szeretnénk létrehozni egy blogot, ahova a felhasználók bejegyzéseket írhatnának, egymást támogató csoportok alakulhatnának, de kiemelt, releváns tartalmakkal is készülnénk, így népszerű influenszerek, dietetikusok tartalmai és cikkei is megjelennének.”

A huszadik század elején Freud és Jung munkássága nyomán óriási divatja lett a pszichológiának. A tudatalatti folyamatok és a szexualitás titokzatos, izgalmas befolyása párosult a mindent átható prüdéria fokozatos enyhülésével, így aztán új távlatok nyíltak a szabadabb gondolatok számára.

Mindez kiegészült a relativitáselmélet és a kvantumfizika megdöbbentő állításaival és az első világháború váratlan borzalmaival, nem csoda hát, hogy a régi, megszokott világ sokak szemében szinte feje tetejére állt.

Ebben a folyamatosan változó, rendszeresen újabb csodálatos felfedezéseket hozó korszakban élt Amerikában egy Katharine Cook Briggs nevű hölgy, aki szenvedélyesen érdeklődött Carl Gustav Jung és az általa képviselt pszichológiai elméletek iránt. Az volt a legfőbb ambíciója, hogy a saját „szakterületén”, a gyereknevelés tárgyában maradandót alkosson. Nagy felbuzdulásában kidolgozott egy „engedelmességen és kreativitáson” alapuló rendszert, amelyet aztán meglehetősen nagy sikerrel propagált is különböző népszerű újságokban. A módszer lényege az volt, hogy a gyereknek nem jár automatikusan a kellemes, felhőtlen időtöltés, a szülői szeretet és a játék. Meg kell dolgoznia érte, hogy aztán annál nagyobb örömmel, kiérdemelt jutalomként kapja meg. Példaként Katharine a saját lányát, Isabelt hozta fel ezekben az újságcikkekben. Esti mese például csakis a házimunka és a tanulás után, ezek fizetségeként járt a kislánynak.

Tizenhatféle ember

Akár működött ez a módszer, akár nem, anya és lánya mindenesetre egész életükre szóló, mély kapcsolatban maradt. A pszichológia iránti lelkesedésük is közös volt. Az érdeklődésük nemsokára az emberi személyiség felé fordult. Nagyon szerettek volna létrehozni egy olyan rendszert, amely a személyiségjegyeket jól átlátható, tiszta kategóriába, táblázatokba rendezi.

Az anya minden ismerőséről és barátjáról jegyzeteket készített, majd a gondosan kategorizált tulajdonságokat kártyácskákon rendszerezte. Egy idő után komoly kartotékrendszer állt a rendelkezésükre, amit a lánya nagy örömmel használt fel és fejlesztett tovább. Mire felnőtt és megházasodott, kiforrott a kettejük közös koncepciója.

Isabel Briggs Myers rengeteg érdekes témába belekapott, harmincéves korára a társadalom megbecsült polihisztorának tekintette magát, és nem kevés pénzt keresett ügyesen megírt detektívregényeivel. A személyiségteszt fontosságát persze soha nem felejtette el. Kidolgozott egy négy ellentétpáron, azaz nyolc tulajdonságon alapuló táblázatot, és az így létrehozott tizenhat kategóriába szervezte az emberiség személyiségjegyeit. Szerinte mindenki vagy introvertált vagy extrovertált, továbbá érzékelő vagy intuitív, gondolkodó vagy érző, illetve megítélő vagy észlelő. Ezek meghatározásához egy kilencvenhárom kérdésből álló, önbevallós kérdőívet szerkesztett, amit bárki kitölthetett, és így belekerülhetett valamelyik kategóriába. A végeredmény négy tulajdonság, amit négy kezdőbetűbe sűrítve kap meg a teszt kitöltője.

Természetesen egyikük sem rendelkezett semmiféle diplomával, pszichológiai képzésben nem vettek részt. Isabel tudatosan, kifejezetten büszkén vallotta, hogy ilyesmire nincs is szüksége.

Zseniális érzékkel tapintottak rá, mire van szüksége a népszerű pszichológiára áhítozó embereknek. Fáradhatatlanul reklámozták az elgondolásukat, ami lassan, de biztosan eladható termékké vált.

Mindez anyagilag is egyre fontosabbá vált számukra, mivel a gazdasági világválság a harmincas évek elejére tönkretette Isabel virágzó krimiírói karrierjét. Az áttörést az hozta meg, amikor a második világháború végére sikerült meggyőzniük a CIA elődjét a teszt hasznosságáról. Az amerikai állami titkosszolgálat ezentúl az ő rendszerüket használta arra, hogy felmérje a leendő alkalmazottak személyiségét. Kapott egy jó hangzású, latin eredetű szavakkal díszített nevet is: Myers–Briggs Típusindikátor.

A személyiségteszt-iparág úttörői

Ettől aztán beindult az üzlet. Tíz évvel később már olyan óriásvállalatok is használták mint a General Electric, a Standard Oil és a Bell Laboratories. Rövidesen szerves részévé vált a vállalati világnak, és hozzájárult ahhoz is, hogy a huszadik század végére visszavonhatatlanul kialakult a „vállalati dolgozó”, a „szervezeti ember” archetípusa. És persze hatalmas, jól fizető vállalkozássá vált. Anya és lánya alaposan meggazdagodott, és mire Katharine Cook Briggs 1968-ban meghalt, az MBTI már megkerülhetetlen volt szinte minden komolyabb cégnél.

Valódi pszichológusok persze próbáltak tiltakozni, mivel szakmailag az egész tesznek semmi értelme. A személyiségjegyek teljesen találomra vannak kiválasztva, a teszt nem ismer átmeneteket a különböző tulajdonságok között, mindenki vagy az egyik végponthoz tartozik, vagy a másikhoz. Ha másodszor is elvégeztetik valakivel, akkor az esetek felében teljesen más eredmény jön ki, mint először.

A Myers–Briggs semmiféle valódi pszichológiai próbát nem áll ki, a szakma képviselői szerint leginkább olyan, mintha valaki kártyát vetne a dolgozóknak, vagy nagy hűhó keretében elkészítené a horoszkópjukat. Jó pénzért bárki elvégeztetheti a cégénél, sőt, a teszt megíratására való adminisztrátori jogosultságot is könnyedén meg lehet szerezni egy borsos árú tanfolyam keretében.

A népszerűsége azonban minden józan észérv ellenére töretlen. A szakemberek szerint azért, mert leegyszerűsíti a valóságot, kellemes, könnyen érthető kategóriákat ad a kezünkbe, és ráadásul egyetlen rossz tulajdonság sem merül fel benne, még utalás szintjén sem. Ráadásul egyszerű, könnyű és kellemes élmény végigcsinálni.

Mind a mai napig évente kétmillióan töltik ki, és legalább kétszáz amerikai állami hivatal használja, beleértve a hadsereget is.

Az a döbbenetes méretű iparág, ami a különböző könnyű és jól érthető személyiségtesztek köré szerveződve a mai napig prosperál, nagyrészt ennek az első sikertörténetnek köszönheti a létezését.

A Myers–Briggs Típusindikátor évente körülbelül húszmillió dollárt termel a tulajdonosainak. Nem rossz eredmény egy képzetlen, de lelkes anya–lánya páros részéről, akik a tizenkilencedik századból indultak, és egyszer csak a modern világban találták magukat. 

A cikk a Képmás magazin 2018. novemberi számában jelent meg. Fizessen elő a lapra ITT!

A nyári borfogyasztási szokásokat vizsgálta a Twickel Szőlőbirtok a közösségi média felhasználók körében. A nem reprezentatív, online, országos kutatás eredményei azt mutatják, hogy a Facebookot használó magyarok majdnem fele a nagy melegben legszívesebben rosét fogyaszt, egyharmaduk vöröset, és csak minden ötödik ember választja a fehérbort. A kitöltők nyáron az édes borokat részesítik előnyben (29,2%) vagy a félszárazat (28,3%), és csak ezután következik a száraz (21,5%) és a félédes (21%).  

A többség (42,9%) leginkább a fröccs mellett dönt ebben az időszakban, a válaszadók 36,7%-a tisztán issza a bort, 20,3%-a pedig keverve más nem alkoholos itallal. Legkedveltebb a  nagyfröccs, de a válaszadók szinte ugyanilyen arányban fogyasztanak hosszúlépést is, ezt követi a kisfröccs. Legkevésbé a házmester kedvelt, a kutatásban résztvevők egyharmada pedig egyáltalán nem szereti a fröccsöt.

A kutatásból az is kiderül, hogy csak minden ötödik ember fogyaszt bor alapú koktélokat, a megkérdezettek többsége (69,6%) viszont egyáltalán nem szokott ilyet inni, 9,2%-uk eddig nem is hallott ilyesmiről.

A kutatásban résztvevők közel 40%-a nyáron legszívesebben egy hangulatos teraszon borozik, míg minden ötödik ember a víz- vagy tópartot választja erre a célra, de a válaszadók egynegyede otthon is szívesen megiszik egy-egy pohár port. A nyári beszélgetések során 3-4 dl bort is elfogyaszt a többség, a kitöltők 27,7%-a 1-2 dl-t, és csak minden ötödik ember iszik 5-6 dl-t ilyen alkalmakor. A válaszadók több mint kétharmada 1000 és 2500 Ft között költ átlagosan egy üveg borra, egynegyede 1000 Ft alatt vásárol, 5,6%-uk 2500 és 5000 Ft közötti összeget szán borra, csak 0,4%-uk hajlandó 5000 forint felett is vásárolni.

Igazán reményt keltő, mondja el az eredmények kapcsán Báró Twickel György, a Twickel Szőlőbirtok tulajdonosa, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele évente egyszer, 22,2%-a pedig évente többször is ellátogat bor tematikájú rendezvényekre. A megkérdezettek egynegyede viszont egyáltalán nem jár boros eseményekre, amire érdemes odafigyelni, és a jövőben őket is megszóltani.

Tajti Róbert, a Twickel Szőlőbirtok ügyvezető igazgatója szerint a válaszok alátámasztják azt, amelyet a borászatban is nap mint nap tapasztalnak:

míg a téli, novemberi kutatás eredményei szerint a közösségi médiát használok a száraz és a vörösborokat részesítették előnyben, addig nyáron inkább az illatosabb, gyümölcsösebb, ropogósabb rozékat és fehéreket keresik a fröccsökhöz.

A 2019-es fesztiválszezonban is meghirdette népszerű jótékonysági akcióját az Út a Mosolyért Alapítvány. A Telekom VOLT, a Balaton Sound, a Sziget és a Strand fesztivál látogatói rendkívül egyszerűen, mindössze az eseményen készült fotóik feltöltésével segíthetik az alapítvány aktuális célkitűzését, az első Autista Krízisház és Oktatási Központ létrehozását.

Nagyon fontos, hogy a fényképeket az #együttazautistákért hashtaggel megjelölve osszák meg a közösségi média felületeken, mert így a MOL felajánlásának köszönhetően minden egyes kép után 500 Ft adományban részesül az alapítvány.

A fesztiválokon hostessek is segítik az akciót, nagyméretű fényképkeretekkel teszik még egyedibbé a résztvevők fotóit. Az #együttazautistákért hashtaget használó képfeltöltők között minden fesztivál után értékes nyereményeket sorsolnak ki, így a kezdeményezést fényképükkel támogatók akár 2020-as fesztiválokra szóló 1 hetes VIP bérleteket, Dorko cipőket és egyhétvégés BMW/Mini tesztvezetést is nyerhetnek.

Az Út a Mosolyért Alapítvány jelenlegi célkitűzése az első Autista Krízis Ház és Oktatóközpont létrehozása.

A központban szakszerű és hatékony segítséget tudnak majd nyújtani a súlyos autizmussal élő személyeknek és családjaiknak, valamint tanulási, tapasztalatszerzési lehetőséget biztosítanak a szakemberek számára, a Heim Pál Gyermekkórház, az Autisták Országos Szövetsége és az Autizmus Általános Iskola munkatársainak szakmai közreműködésével.

„Az autizmussal élő emberek sok odafigyelést és törődést igényelnek, speciális élethelyzetüket leginkább a fiatalok érthetik meg, hiszen ők alkotják a társadalom legnyitottabb csoportját. Ezért is számítunk tehát rájuk, hogy idén a fesztiválozás egyszerre szóljon a szórakozásról és a jótékonykodásról. Elhatároztuk, hogy az idén is biztosítjuk számukra ezt a támogatási lehetőséget, a MOL-nak pedig ezúton is nagyon köszönjük, hogy minden egyes feltöltött kép után 500 Ft-tal járul hozzá céljaink megvalósításához” – nyilatkozta Szijjártó-Nagy Szilvia, a kiemelten közhasznú Út a Moso lyért Alapítvány elnöke.

Az alapítvány céljait a fesztiválszezonon kívül is, egész évben támogathatják az adományozók a 13616-os adományvonal segítségével, hívásonként, illetve sms-enként 500 forinttal.

A 10 milliós forintos kedvezményes hitelt alapesetben azok a házaspárok vehetik igénybe, akiknek a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nincs nyilvántartott tartozásuk. A KHR-ben azonban azokat a korábbi késedelmes tartozókat is nyilvántartják, akik időközben már visszafizették adósságukat, így ők eddig nem kérhették a babaváró támogatást.

A mostani módosítás azonban már lehetővé teszi a korábbi adósoknak is a babaváró támogatás igénylését, ha tartozásukat a kérelem benyújtása előtti egy éven belül rendezték.

A szerdai kormányrendelet egyértelművé teszi a júliusban született gyerekek utáni támogatás igénylését is. E szerint a július 1-je után született gyerekek szülei július 31-éig benyújthatják kérelmüket, és így ezzel egy időben azonnal "felfüggesztődik" a babaváró támogatás kölcsönkénti törlesztése.

Könnyítést jelent továbbá, hogy ha a babaváró támogatás iránti kölcsönkérelmet a várandósság idején (a 12. hét után) nyújtják be, azonnal kérni lehet a törlesztés szüneteltetését is.

Az eredeti szabályozás szerint ezt csak a kölcsönszerződés megkötésével egy időben tehették volna meg a szülők. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megkötéséig tartó időre sem kell visszamenőleg törlesztést fizetniük a szülőknek.

Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjén jelentette be, hogy hétpontos családvédelmi akciótervet indít a kormány. Ennek részeként bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását (későbbi intézményes nevén a babaváró támogatást), a legalább négygyermekes nők szja-mentességét és a nagymama gyedet, bővítik az otthonteremtési programot, változik a jelzáloghitelek egy részének átvállalása, elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja és új bölcsődei férőhelyeket hoznak létre.

A legfeljebb 10 millió forint összegű, kamatmentes, szabadon felhasználható babaváró támogatást azok a házasok igényelhetik július 1-jétől, ahol a nő 18 és 40 év közötti, és a házaspár valamelyik tagjának legalább három éve folyamatos társadalombiztosítási jogviszonya van. A törlesztés havi összege legfeljebb 50 ezer forint lehet, továbbá a hiteltörlesztést három évre felfüggesztik már az első gyermek érkezésekor, a második gyereknél újabb három évre felfüggesztik a törlesztést és a még fennálló tartozás harminc százalékát elengedik, a harmadik gyerek születésekor pedig a maradék tartozást teljes egészében leírják.

Földön, vízen, levegőben

Minél távolabbi úticélt választunk, annál nagyobb mértékben járulunk hozzá a környezet-, ezen belül pedig a légszennyezéshez. A hazai helyett sokan választják a külföldi üdüléseket és a fapados járatokat. Nem is gondolnánk, de az olcsó repülőjegyekért valójában igen drága árat fizetünk: tízszer több ember veszíti ugyanis életét a repülőjáratok okozta légszennyezés miatt, mint repülőbaleset következtében. A repülőgépek az autókhoz hasonló káros anyagokat, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot okádnak magukból.

A légszennyezéssel kapcsolatos halálesetek tíz százalékáért a repülőgép-üzemanyagok okolhatók. Ez évente legalább 10.000 ember halálát jelenti.

A helyzet akkor sem rózsás, ha gépjárművel utazunk, hiszen az autók, buszok, motorkerékpárok károsanyag-kibocsátása növeli a légkör szén-dioxid és egyéb, üvegházhatású gáz tartalmát. A nap melege így a légkörben marad, és tovább melegíti a Földet. A levegőszennyezés következtében pedig emelkedhet a daganatos, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések (pl. asztma) és a születési rendellenességek száma.

Egy kellemes hajókázás alternatívát kínálhat a zöld utazáshoz – gondolhatnánk. Valójában viszont a hajóközlekedéssel együtt járó környezetszennyezés éves szinten 60.000 ember haláláért tehető felelőssé.

Félelmetes számok. Mégsem azt szeretnénk sugallni, hogy ezentúl ne mozduljunk ki szűkebb környezetünkből. Arra szeretnénk inkább felhívni a figyelmet, hogy utazás közben is szánjunk figyelmet a természet védelmére, az erőforrások kímélésére, a környezetszennyezés elkerülésére. Ehhez nyújt lehetőséget a fenntartható turizmus és a határainkon belüli úticél.

Figyeljünk a hazai értékekre!

„Egyre inkább előtérbe kerül az élet minden területén a fenntartható gondolkodás, így a turizmusban is – mondja dr. Tóth Éva, a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának adjunktusa. – A fenntartható turizmus kategóriájába a gazdasági, társadalmi, környezeti hatások pozitív mérlegére törekvő turizmustípusok tartoznak. Ezen belül az ökoturizmus lehet vízi-, kerékpáros- vagy természetjáró turizmus, ha természeti területekre és azok kultúrájára irányul; oktatási elemeket tartalmaz; kis csoportos és alulról szerveződő; minimalizálja a természetre és kultúrára gyakorolt negatív hatásokat, támogatja a természeti területek védelmét.”  

Az ökoturizmus alapelveiben benne van az alulról építkezés és a helyiek társadalmi, gazdasági jólétének javítása, tehát fontos vidékfejlesztési eszközről beszélünk.

Tömegturizmus kontra ökoturizmus

Mivel jelenleg a tömegturizmus van többségben, adja magát a kérdés, vajon mennyire van igény az ökoturizmusra. A válasz nem olyan egyszerű. „A kereslet, a látogatók mérése fejtörést okoz a szakmának – magyarázza dr. Tóth Éva. – A turizmusban az számszerűsíthető, aki valamilyen fizetős szolgáltatást (belépőjegyet, szállást) vesz igénybe. Aki viszont ’csak’ kirándul a természetben és nem költ semmit, az nem mérhető, pedig ökoturista. Jóval magasabb tehát azoknak az aránya, akik ilyen típusú turizmusban vesznek részt, mint ahányat statisztikailag ki lehet mutatni. Amit biztosan tudunk, hogy 2018-ban 1,6 millió látogatót regisztráltak a hazai nemzeti parkokban, ami 25%-os növekedés a 2010-ben regisztrált látogatószámhoz képest.

 

Egyre nagyobb igény mutatkozik a fenntartható turizmusformákra.

A diákok osztálykirándulásokon, erdei iskolai programokon, táborokban vesznek részt, a fiatal generációkat a kerékpáros, vízi, éjszakai csillagtúrák vonzzák, a családosok a nemzeti parkok rendezvényeit és kisvasutazást, az idősebbek pedig a lovaskocsis túrákat, madármegfigyeléseket kedvelik.”

Zöld nyaralás a gyakorlatban

Mit tegyünk tehát, ha a nyaralás alatt figyelmet szeretnénk fordítani a természeti értékek megőrzésére? Ötleteink segítségével bárki egyszerűen csökkentheti vakációja ökológiai lábnyomát.

- Ne vegyünk felesleges szuveníreket, hiszen ezek legyártása, szállítása többnyire jelentős szénlábnyommal jár. Bár a bazárok árui hívogatóan kínálják magukat, tanúsítsunk mértékletességet! Minden egyes pénzkiadás előtt gondoljuk végig, valóban szükségünk van-e az adott termékre!

- Kerüljük az egyszer használatos termékeket, például a PET palackos üdítőket, az elvivős kávékat! Vigyünk magunkkal termoszt, kulacsot, zacskót, szatyrot, edényt, hogy vásárlásaink során minél kevesebb hulladékot termeljünk!

- A svédasztalos és az éttermi étkezések hozzájárulnak korunk globális környezeti problémájához, az ételpazarláshoz, ezáltal pedig az üvegházhatású gázok keletkezéséhez. Ha nem vagyunk nagyétkűek, az éttermekben válasszunk zóna adagot, vagy készüljünk saját dobozokkal, hogy az ételmaradékot magunkkal vihessük, és ne kelljen azt kidobni!

- Keressük az adott régió specialitásait! Ezzel nemcsak a helyi termelőket támogatjuk, de még a szállítással járó környezeti szennyezést is minimalizálhatjuk. Ráadásul a helyi ízeken keresztül alkothatunk valóban reális képet az adott régióról.

- Részesítsük előnyben a környezetbarát közlekedési módokat! Egy túra, séta, evezés, biciklizés során vagy tömegközlekedési eszközökön igazán autentikus oldaláról ismerhetünk meg egy vidéket. Ráadásul a levegőszennyezettségi mutatókon is javíthatunk.

- Faragjunk le az igényeinkből! Ne akarjuk mindenáron a legtávolabbi, legexkluzívabb luxus szállodában, maximális kényelmi körülmények között tölteni a nyaralást! Próbáljuk ki a kempingezést! Válasszunk egyszerűbb, természetközelibb megoldásokat!

- Gondolkodjunk felelősen a környezetvédelemről! Attól, hogy nem mi fizetjük a számlát, ne folyassuk fölöslegesen a vizet a zuhanyban, ne járassuk fölöslegesen a klímát!

- Keressük a kimondottan fenntartható, környezettudatos vagy zöld vendéglátó- és szálláshelyeket! Indulás előtt tájékozódjunk a lehetőségekről! A Felelős Gasztrohős Alapítvány például a környezetbarát étkezést támogatja és Fenntartható Vendéglátóhely, valamint Fenntartható Kávézó minősítéssel jutalmazza azokat a cégeket, amelyek zölden gondolkodnak. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége kétévente ítéli oda a „Zöld Szálloda” minősítést azoknak a szálláshelyeknek, amelyek működésük során a fenntartható vendéglátást támogatják.

A lehetőségek tehát adottak. Járjunk nyitott szemmel! Válasszunk felelősen!

Sopron

Sopron és környéke mindig jó választás, akkor is, ha csak egy hétvégi kiruccanásra vágyunk, és akkor is, ha a nyaralásunkat tervezzük. Bár a gyerekek számára a kanyargós utcácskák, a csodaszép műemléképületek önmagukban nem túl izgalmasak, mindjárt más a helyzet, ha a város legmagasabb épületének tetejére is fel lehet mászni. Megéri, mert az 58 méter magas Tűztoronyból Sopron belvárosának elbűvölő látképe tárul a szemünk elé.

A Macskakő múzeum egy igazán egyedi hangulatú, egyáltalán nem szokványos múzeum, amelynek interaktív kiállítása – a Múzeumok Majálisán 2018-ban „Az év kiállítása” díjat is elnyerte – a régi korok emberének mindennapi életét mutatja be, s ami igazán érdekessé teszi, hogy méreteiben a gyerekek életkori sajátosságait követi.

A tereket ugyanis úgy alakították ki, hogy a gyerekek akár el is bújhatnak, bemászhatnak az apró kiállítóterekbe.

Hogy a mai kor embere jobban érezze a régi, letűnt korok hangulatát, a kiállítás egymás mellé állítja a régi és a ma használatos tárgyakat. Így kerül a százéves bőrcipő mellé Converse tornacipő, a mécses mellé pedig halogén izzó.

Kicsik és nagyok nagy kedvence a szervezett Tündérösvény túra, amely a Tűztoronytól indul. A résztvevők tündérszárnyat és manósapkát kapnak, és egy igazi tündérmese szereplőivé válnak. Az életre kelt mesék helyszínei a belváros zöld terei és parkjai, a Botanikus kert és a Ligneum látogatóközpont.

 

Ha a város határain kívülre is merészkedünk, érdemes ellátogatni Európa egyik legnagyobb kőfejtőjébe, a Fertőrákosi Kőfejtőbe, amelyet már a rómaiak is használtak. A kőfejtő egykori barlangjárataiban egy izgalmas őslénytani bemutató látható. A miocén-kori tenger egykori élővilágának életnagyságú installációi jól érzékeltetik a terület múltbeli lakóinak méreteit.

Az életnagyságú ősbálna, őscápa és ősdelfin rekonstrukció, és a tátongó őscápa-állkapocs biztosan nagy sikert fog aratni a gyerekeknél.

Ha Sopron, akkor Lővérek! Az egész család, és főként az örökmozgók számára tökéletes helyszín a bobpálya és a Lővér Kalandpark, ahol különböző nehézségű gyerek- és felnőttpályák közül lehet választani, ezen kívül van egy izgalmas csúszó- és egy kötélpálya is.

Szarvas

A mesés fekvésű városban minden adott ahhoz, hogy kicsik és nagyok egyaránt jól érezzék magukat. A várost körülölelő holtág, a közeli Hármas-Körös, az arborétum, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területei, a Vízi Színház és a Mini Magyarország önmagukban is megérnek egy utazást, hát még így együtt.

Az arborétum kikötőjéből egyórás sétahajó-túrára indulhatunk, s ha szerencsénk van, még a hajóskapitányi posztot is megkaphatjuk pár percre, és kipróbálhatjuk a hajó kormányzását. A vízpart tele van pici teknősökkel, érdemes megszámolni, hányat sikerül megpillantani, ahogy a vízen úszó fatörzseken napoznak.

Kihagyhatatlan élmény a Mini Magyarország, ahol megtalálhatók hazánk nevezetességeinek kicsinyített másai.

Megcsodálhatjuk többek között a mini Parlamentet, a Széchenyi fürdőt, a szegedi dómot, a gyulai várat, a Lánchidat és a Balatont is, a helyszínek között pedig kisvonatok közlekednek, amelyeket a látogatók gombokkal indíthatnak el. A park egyébként folyamatosan bővül, a tervek szerint a határon túli magyar területek nevezetes épületei is helyet kapnak majd itt, az idén pedig vonatokkal, autókkal és hajókkal gazdagodott.

Akik szeretik a különlegességeket, feltétlenül keressék meg a malmot Szarvason, amelyet annak idején nem a víz és nem is a szél működtetett, hanem lovak forgatták a meghajtókerekét. A Szárazmalmot 1836-ban építtette a Bolza család, időnként ma is tartanak látványőrléseket benne.

Szarvas különleges báját persze mégis csak maga a Holt-Körös adja.

Körbe lehet biciklizni, de akár kajakkal is be lehet járni. Persze nem az egészet egyszerre, mert a holtág 29 km hosszú, és a szomszédos faluig, Békésszentandrásig húzódik. Ha csak egy kis szakaszra jut idő, akkor érdemes a különleges szépségű híd melletti részhez evezni, ahol kajakkal be lehet menni a vízben álló, légzőgyökeres mocsárciprusok közé. Igazi felfedezőknek kötelező!

Gyula

Aki járt már a Gyulai Várfürdőben, biztosan visszavágyik, hiszen nem csak gyönyörű, de kicsiknek és nagyoknak egyaránt tartalmas kikapcsolódást nyújt. A fürdő közvetlenül az Almásy-kastély mellett található, így akár strandolás közben is megcsodálható az épület. A gyerekek nagy kedvence az Aquapalota, ahol ugródeszkáról ugrálhatnak a mély vízbe, különböző csúszdákon csúszkálhatnak, a legkisebbek pedig egy medencébe épített kalózhajón játszhatnak önfeledten.

 

Gyulai látogatásunk nem telhet el a vár meglátogatása nélkül!

A gyerekek számára még izgalmasabbá tehetjük ezt a programot, ha elmeséljük a hozzá fűződő legendát. A történet szerint a Gyulai Vár régen elveszett kulcsát egy dobozban találták meg, amelyet rettenetes lények őriznek. A dobozba pedig mindenképp be kell nyúlni ahhoz, hogy a kulcsot kivegyék onnan, és ki lehessen vele nyitni a várkaput. Ha azonban ezt sikerül megszereznie a bátor vállalkozónak, akkor egy ajándékba kapott lila karszalaggal adhatja mindenki tudtára, hogy ő bizony kiállta a bátorságpróbát.

Ha a Várfürdőben túl nagy a tömeg – ami nyáron sajnos gyakran előfordul – kiváló alternatíva lehet a fürdőzésre a Fehér és Fekete Körös találkozásánál, csodálatos természeti környezetben fekvő Szanazug szabadstrandja. Gyulától kocsival mindössze öt perces útra található ez a hamisítatlan vízi paradicsom, ahonnan számos hajókirándulás indul, de akár vízi biciklit is kölcsönözhetünk a környék felfedezésére. Szanazug és az ágas-bogas holtágak azok számára ideálisak, akik szeretik aktívan – bringázással, evezéssel, túrázással – tölteni az időt. A Körösök mentén részt vehetünk vezetett biciklitúrán is, a négyórás út során olyan nevezetességeket láthatunk, mint a gyulavári kastély, a Dénesmajor, a Mályvádi erdő vagy Gyula üdülőterülete, a Városerdő.

Különleges attrakció – ami bizonyára nem csak a kicsiket hozza lázba – a mocsárjáró kipróbálása.

A szanazugi Nádas Kempingtől indul az a gépezet, amelyet 2009-ben Amerikából, az Everglades krokodiloktól hemzsegő mocsaras vidékéről szállítottak hazánkba darabokban, és itt szereltek össze. A mocsárjárónak elég akár egy centiméter mélységű vízfelület is, a 425 lóerős, 7500 köbcentis motor óránkénti 80 km-es sebességre képes, és hat utast tud biztonságosan szállítani.  

Munkavállalók és munkáltatók megkérdezésével keresik a választ arra, hogy

• milyen a közgondolkodás a kisgyermeket tervező/váró vagy nevelő szülőkkel kapcsolatban a munka világában,

• melyek a sikeres reintegráció kulcsmomentumai,

• mit várnak a munkavállalók, hol tartanak a munkáltatók attitűdben és cselekvés szintjén, és mik a visszatérés/visszafogadás kockázati tényezői?

A hazai kutatások mind alátámasztják, hogy a fiatal munkavállalók és leendő munkavállalók számára az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés a munka és magánélet harmóniájának megtalálása, illetve a rugalmas ki-be lépés a munkaerőpiacra.

A téma a munkáltatók számára is létfontosságú. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kutatás tulajdonképpen a vállalatok részéről érkező igény, kíváncsiság alapján indult el. Az inaktív rétegek minél sikeresebb visszafogadása, a munkaerő tervezhetősége napjainkban a vállalat jövőjét biztosíthatja, sokan szeretnék tudni tehát, hol tart szervezetük, mennyire lehet vonzó ebben a tekintetben.

Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Balansz Programért felelős alelnöke elmondta, hogy a kutatás témájával, a reintegrációval foglalkozik a Nézőpont Kutatóintézet is, így a két szervezet az eredményeket közösen fogja bemutatni, várhatóan 2020 januárjában.