| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

Mit főzzek a héten?

2020. 04. 24.
Megosztás
  • Tovább (Mit főzzek a héten?)
Kiemelt kép
mitfozzunkakarantenban.jpg
Lead

Az elmúlt hetekben sok családban okozott fejtörést a szokásosnál gyakoribb főzés, közös étkezés. A Facebook-csoportokban megszaporodtak a „ti mit főztök ma?” kérdések, és a netes keresésekből is látszik, hogy mindenki vadássza a bevált, egyszerű és jó ötleteket. Sorozatunkban hetente egy-egy munkatársunk fogja bemutatni egy heti menüjét. Elétek tárjuk féltett házi receptjeinket – de azt is, amikor a fagyasztóból vettünk elő valamit, vagy amikor mégiscsak pizzát rendeltünk, mert az egyszerűbb volt. És van egy nagy ígéretünk is: aki valamelyik receptre, valamilyen részletre kíváncsi, annak a Facebook-oldalunkon megosztott cikk alatt kommentben válaszol is a szerző. Főzzetek velünk hétről hétre! Elsőként kiadóvezetőnk, Molnár-Bánffy Kata osztja meg egy hét családi menüjét.

Rovat
Életmód
Család
Címke
főzés karanténban
heti menü
ebéd ötletek
Szerző
Molnár-Bánffy Kata
Szövegtörzs

Öt, néha hat emberre főzök, nagy mennyiségeket. Minden egyes alkalommal azt hiszem, hogy ez két napra elég lesz – de ez csak (olykor) a levesekre igaz. Levest eleve azért főzök mindennap, hogy kevesebb második fogást kelljen készítenem. A családunk nagyobb része tejfehérje- és gluténérzékeny, amit tehát itt látni fogtok, azt mind teljesen tej- és tejtermékmentesen, valamint gluténmentesen készítettem el. A mentes étrend miatt mi ráadásul kétszer eszünk meleget egy nap. A fagyasztóládánkban számtalan kincs rejtőzik – disznóvágáskor kapott hús, vadászó unokatestvér ajándéka, gombaszakértő nagypapa terményei, erdélyi beszerző körutak eredményei. A kamra is tele, főleg a saját kertünk zöldségeivel és gyümölcseivel. A karantén-idők elején elhatároztam, hogy ha már be kell zárnom a gyerekeimet, legalább jól tartom őket.

Megfőzöm a kedvenceiket és – bocsi – sok süti lesz. Ezek tükröződnek tehát a lenti menüsoron. Semmiképpen nem javaslom diétázóknak…

Vasárnap: tyúkhúsleves (dupla adag), töltött dagadó köles-körettel és salátával, diós szuflé.

Dagadót gyerekkoromban nem ettem otthon soha, édesanyám nem készített és felnőttként sem álltam neki korábban, macerásnak tűnt. Aztán egy disznóvágásról hazakerült egészben a dagadó (ahelyett, hogy kolbász lett volna belőle), én pedig Borbás Marcsi barátnőm egy videója alapján elkészítettem életem első májjal töltött dagadóját, és azóta is nagy kedvencünk. A kölesre akkor szoktunk rá, amikor átálltunk gluténmentes életmódra – nagyon egyszerű elkészíteni: sós vízben megfőzöm, kis olívaolajjal átkevergetem, és lila hagymát, apróra vágott kápiapaprikát, zöldpetrezselymet keverek hozzá. A diós szuflét a Magyar Konyha márciusi számában megjelent süteményes füzetből sütöttem, tejföl helyett szójajoghurttal, nagyon finom lett.

Kép

Kép: Molnár-Bánffy Kata

Hétfő: előző napi leves és dagadó maradéka, este sonkás-lilahagymás penne.

Kedd: burgonyakrémleves pirított sonkakockákkal, csilis bab. Este rizsfelfújt.

A csilis babbal az a nagyszerű, hogy a gyerekek maguknak is el tudják készíteni, így olyan napokon szokott az asztalra kerülni, amikor én nem vagyok itthon ebédidőben. Ez a karantén időkben egy héten egyszer fordul elő, ilyenkor bemegyek az irodába „aláírni”.

Szerda: zöldborsóleves nokedlivel, sült csirkecombok velesült krumplival, rácsos linzer, este lecsós tökfőzelék grillkolbásszal.

A lecsós tök (és a lecsós zöldbab) egy nagynéném leleménye volt gyerekkoromban. Magában a tökfőzeléket meg a zöldbabfőzeléket sok gyerek nem szerette, de lecsósan sokkal többen megették. Sok lecsót teszek el augusztusban-szeptemberben, ezek a készletek mindig kitartanak következő nyárig. (És megelőzve a kérdést, én a karikára-vágók táborát erősítem.)

Kép

Kép: Molnár-Bánffy Kata

Csütörtök: előző napi maradékok (ebédről és vacsoráról), este rakott krumpli.

Péntek: gombaleves, spenót sült krumplival és tükörtojással, hideg vacsora (cápakrém).

Van egy barátunk, aki rendszeresen készít a közös étkezésekre szardíniakrémet, családi nevén cápakrémet. Ezt a gyerekeink nagyon szeretik, lelkesek voltak, hogy reprodukáltuk. A szardínián kívül mustár, kemény tojás, citromlé, bors és eredetileg vaj van benne, én a vaj helyett tejmentes margarint használtam.

Kép

Kép: Freepik

Szombat: gyömbéres sárgarépa-krémleves, ragacsos oldalas batátával és zöldsalátával, diós-csokis süti. Este cukkinis-baconos, medvehagymás quiche.

A kedvenc mentes diós-csokis sütink receptjét itt találjátok.

A quiche-t eredetileg egyszerű linzertésztából készítik: liszt, víz, zsír, só. Félkész levelestésztából is finom lesz, mivel ebből kapható volt régebben gluténmentes is, lefagyasztottam egy párat, és most egy ilyet kaptam elő, ezzel béleltem ki a tűzálló tálat, a bacont, lilahagymát megpirítottam, a cukkinit is megpuhítottam egy kicsit, ezt terítettem szét a tésztával kibélelt tálban. Egy nagy csokor medvehagymát apróra vágtam, hozzákevertem. A tetejét kiraktam félbevágott koktélparadicsomokkal. Ezt öntöttem nyakon végül felvert tojásokba kevert (vegán) tejföllel. Alul-felül sütve hamar készen van, alaposabbak külön süthetik kicsit a tésztaágyat, és utána tölthetik a quiche-t, de leveles tésztából így is átsül és finom lesz.

Család, kultúra, zarándoklat, természetjárás, vállalkozás, kommunikáció - Molnár-Bánffy Kata Instagram posztjait is érdemes megnézni, a profilja ITT érhető el.

Háttér szín
#d0dfcb

Magyar eredmény a koronavírus elleni vérplazma-terápiában

2020. 04. 23.
Megosztás
  • Tovább (Magyar eredmény a koronavírus elleni vérplazma-terápiában)
Kiemelt kép
koronaviruselleniverplazma-terapia.jpg
Lead

Akár már a héten elkezdhetik beadni a koronavírus fertőzésen átesettek vérplazmájából nyert szérumot a súlyos állapotú Covid-19 fertőzötteknek. Ehhez olyan vérplazmadonorokat keresnek, akik már védettséggel rendelkeznek, és ezt hajlandók megosztani másokkal – írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Rovat
Dunakavics
Címke
koronavírus fertőzés
vérplazma kezelés
vérplazmából nyert szérum
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

A gyógyultak vérplazmáját felhasználó passzív immunizálás lényegével és esélyeivel már korábbi cikkünkben foglalkoztunk, most azonban újabb biztató hír érkezett a magyarországi eredményekről.

Az ITM által támogatott erre vonatkozó projektet Dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese, az OrthoSera ügyvezetője vezeti.

A hírek szerint a Semmelweis Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjával együtt kifejlesztették a már engedéllyel is rendelkező szérumot, amelynek beadása a héten megkezdődhet.

A program teljes megvalósításához, ahogy már cikkünkben is írtuk, több szereplő szoros együttműködése szükséges: a gyógyultak önkéntes plazmaadományozásától kezdve egészen a kutatási eredményeket értékelő statisztikusokig. A kutatók fő partnere az ellenszérum előállításában a KEDPLASMA Magyarország és az Országos Vérellátó Szolgálat, a betegek kezelése pedig a Semmelweis Egyetem segítségével valósulhat meg.

A projekt az eddigi 40 jelentkező mellé újabb gyógyultakat keres, akik szívesen megosztják védettségüket a legyengült állapotban lévő súlyos betegekkel.

Az erre önként vállalkozókat az Operatív Törzs segítségével a vérplazmaadás helyszínére szállítják. A gyógyult koronavírus-fertőzöttek jelentkezését az [email protected] e-mail címen vagy a 06-70-363-87-68-as telefonszámon várják.

Háttér szín
#bfd6d6

Félelmetes gyerekek, akik nem tudnak biztonságosan kötődni – A Kontroll nélkül című filmről pszichológusszemmel

2020. 04. 23.
Megosztás
  • Tovább (Félelmetes gyerekek, akik nem tudnak biztonságosan kötődni – A Kontroll nélkül című filmről pszichológusszemmel)
Kiemelt kép
egytortenet4.jpg
Lead

Nora Fingscheidt megrázó drámája, a Kontroll nélkül rengeteg kérdést vet fel. A filmben válaszok helyett csak széttárt kezeket, tanácstalan tekinteteket és gondterhelt szakembereket látunk, akik képtelenek mit kezdeni a kislánnyal, aki szeretetteljes kapcsolatok nélkül, állandó belső hiányérzettel és kontrollveszett dühvel éli az életét. Válaszaink nekünk sincsenek. Mégis fontosak ezek a kérdések, mert fájdalmasan aktuálisak, és a hazai ellátórendszerben is sok gyermeket érintenek. A Szemrevaló filmfesztiválon kerekasztal‑beszélgetés is volt a téma kapcsán, amelyen részt vett Dr. Nagy Péter, a Vadaskert Alapítvány kórházigazgatója; Uray Gergely, a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ szakértője; Richter Júlia, a Traumaközpont szakmai koordinátora és Könyves Kriszta, a Hintalovon Alapítvány Yelon programjának szakértője.

Rovat
Család
Címke
Kontroll nélkül
kötődés
biztonságos kötődés
Szerző
Szőnyi Lídia
Szövegtörzs

A történet

A történet főszereplője a 9 éves Benni (Helena Zengel), akiben első látásra nincs semmi különös. Szőke haj, csillogó szemek, élénk rózsaszín ruhák, szeretetre méltó külső és éleslátás. Közelebbről megismerve Benni mégsem hétköznapi gyermek. Édesanyjától és két kisebb testvérétől távol, a német ellátórendszerben sodródik nevelőszülőtől nevelőszülőig, intézménytől intézményig. Bárhová kerül, felforgatja a körülötte élők mindennapjait, mert olyan súlyos és erőteljes dührohamokkal küzd, hogy felnőtt legyen a talpán, aki nem ijed meg tőle.

Dühös az egész világra, úgy érzi, senki sem akarja megérteni, hogy csupán egyetlen dolgot szeretne: visszakerülni az édes­anyjához, és vele tölteni a mindennapjait. Kritikusan áll mindenféle szabályhoz és házirendhez, az iskolát gyűlöli, és amikor a feszültségtől elpattan benne a húr, akkor kő kövön nem marad körülötte.

Mivel veszélyezteti a környezetét és önmagát, már sehol sem látják szívesen. 
A nevelők, szociális munkások, pszichiáterek kedvesek, de a szakmai etikának megfelelően tartják a három lépés távolságot, nehogy túl szoros kötődést alakítsanak ki a kislánnyal. A türelmüket próbára teszi a bántalmazó kapcsolatban élő, gyenge, kereteket adni képtelen és nevelésre kevéssé alkalmas anya, aki állandóan hitegeti a gyermeket. Minden erejüket felemészti, hogy Benninek stabil otthont találjanak végre, mert a traumafeldolgozás és a pszichoterápia csak akkor kezdődhet, ha van némi talaj a gyermek lába alatt. S ezennel el is érkeztünk a huszonkettes csapdájához, hiszen megfelelő kezelés nélkül Benni képtelen bárhová is beilleszkedni, így mindenhonnan hamar elküldik. 
Ekkor tűnik fel a színen Micha, az új kísérőtanár, aki formabontó ötlettel áll elő: erdőterápia. Heteket töltenek el ketten mindenféle komfort és kényelem nélkül az erdő közepén, ettől remélve változást. A néző végig bizakodik: valahogyan sikerülnie kell ennek az egésznek. A történet azonban tovább bonyolódik, mert Micha annyira bevonódik, hogy a végén már nemcsak a szakmaisága, hanem a családi kapcsolatai is veszélybe kerülnek.

Kép

Kép: Imdb

Biztonságos kötődési kapcsolat nélkül

Az ember a kezdetektől fogva társas lény, és a nagyon korai, szenzitív időszakban teljes mértékben másoktól függ az életben maradása és a jólléte. Igényli a kötődést, az odafordulást és a támogatást, amelynek mezsgyéjén, de legfőképpen az anya tükröző figyelmén keresztül kialakul az ősbizalom, ami aztán megalapozza azt, hogy mennyire lesz nyitott, odaforduló és kíváncsi a külvilágra, mennyire lesz képes segítséget kérni. Nagy Péter szerint a kereteket és a szabályokat is a biztonságos kötődési kapcsolaton keresztül sajátítjuk el. 

Amikor anyukánk kér tőlünk valamit, akkor a bizalom, a kötődés és a kapcsolat miatt hisszük el, hogy az adott dolgot valóban úgy kell csinálni. Ha ez az elsődleges kapcsolat sérül, akkor hiába kérik a gyermeket szépen csendben vagy hangosan üvöltve, hiába könyörögnek vagy fenyegetőznek, hogy viselkedjen jól, nem fog szót fogadni, hiszen soha nem volt arra lehetősége, hogy elsajátítsa ennek a módját és érzelmi hátterét. 

Megrázó és egyben kijózanító azzal szembesülni, hogy a család, a szülők, akik az elsődleges kötődési személyek, nemcsak védelmi faktorként és biztonságos háttérként funkcionálhatnak, hanem rengeteg kárt és feldolgozatlan traumát is tudnak okozni, ha nem megfelelő mederbe terelik a gyermek életét, ha a legfontosabb és legelemibb szükségleteit sem sikerül kielégíteniük. Szívszorító tapasztalat, hogy a veszélyeztetett gyermekek minden kötődési sérülésük és velük történt szörnyűség ellenére lojálisak maradnak az édesanyjukhoz, és reménykednek abban, hogy egyszer valamikor elnyerik a szeretetét, odafigyelését és ölelését. Benni helyzetét tovább nehezíti, hogy édesanyja folyton ígérget, újabb és újabb reményt tápláva a lányában, de az ígéreteit egyszerűen képtelen betartani.

Kép

Kép: Imdb

Az agresszió mögött

Benni kiüresedett érzelmi élete, érdektelensége, agressziója és kapcsolódási nehézségei (nevelőit sem szólítja a nevükön) korai kötődési problémát sejtetnek. A film utal a korai, súlyosan elhanyagoló szülői magatartásra, és a bántalmazásra is. A bántalmazott gyermekek esetében gyakori a dezorganizált kötődési minta, mivel a szülő egyszerre jelenti a megnyugtatás és a veszély forrását, így a szülővel való kapcsolódás fokozott és ismétlődő stresszt jelent a gyermek számára. Richter Júlia felhívta a figyelmet arra is, hogy az érzelmi-szociális nehézség kialakulásában nemcsak azok a körülmények játszhattak közre, amelyek megtörténtek Bennivel, hanem azok is, amelyek nem történtek meg, amiket nem kapott meg (ölelést, megnyugtatást, gondoskodást, biztonságot).

Neurokémiai kutatások bizonyítják, hogy a gyermekkori bántalmazás módosítja a stresszre adott válaszreakciót. A tartós gyermekkori trauma hatására fokozott készenléti állapot alakul ki, megjelenik a fenyegetés téves észlelése, és már az enyhe, semlegesnek tűnő ingerek hatására is beindul egy túlzott, pánikszerű, „harcolj vagy menekülj!” válaszreakció.

Andrejkovics Mónika A gyermekkori bántalmazás neurobiológai vonatkozásai című tanulmányában leírja, hogy ilyenkor belassul a kognitív fejlődés (végrehajtó funkciók zavara, figyelem- és memóriazavar), sérül az érzelmi szabályozás (többek között nehézséget okoz az agresszív impulzusok kezelése, ami megnöveli az agresszív és autoagresszív megnyilvánulások előfordulását), hiányosak a konfliktusmegoldási stratégiák, az önkontroll és az empátia, ami megnehezíti a társas kapcsolatokat. A gyakori, könnyen aktiválódó szomatikus stresszválaszok különböző testi és lelki tünetekhez, megbetegedésekhez, pánikrohamhoz és egészségkárosító magatartáshoz vezethetnek.
Nem minden bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek válik automatikusan agresszívvá, a biológiai hajlamosító tényezők és a környezeti hatások együttesen érvényesülnek, vagyis az öröklött, genetikai és hormonális hatások is szerepet játszanak a magatartásprobléma kialakulásában.

Van kiút?

Magyarországon is nap mint nap emelnek ki gyermekeket az eredeti családjukból, és visznek intézetbe, vagy számukra idegen nevelőszülőkhöz, és minél több idő telik el, annál bizonytalanabbá és lehetetlenebbé válik a visszafelé vezető út. 

A kötődési sérülések gyógyítása nem egyszerű feladat. Bár az impulzuscsökkentő gyógyszerek segítségével a hirtelen dühkitörések valamennyire kontrollálhatóak, de a biztonságos kötődés, a belátás és a felelősségtudat nem adagolható tabletta formájában.

A kutatások szerint minél korábban kezdődik a magatartásproblémák kezelése, annál jobb eredményeket lehet elérni. Kiemelten fontos lenne a prevenció, vagyis azoknak a családoknak az azonosítása, ahol gyermekszületés esetén valószínűsíthetően probléma merül fel, hiszen ezeknek egy részét meg lehet előzni. Uray Gergely beszélt arról is, hogy a családi mintákból nehéz kitörni, aki bántalmazó családban nő fel, az gyakran felnőttkorában maga is bántalmazóvá, vagy éppen ellenkezőleg, bántalmazottá válik. A szakértők olyan program bevezetését javasolnák, mint az ausztrál PPP, Positive Parenting Program (Pozitív Szülői Nevelés Program), ahol már a korai időszakban a szülők oktatásával kezelik a problémás gyermekeket. Nagy Péter szerint igaz, hogy egy ilyen program költséges, de hosszú távon az egész társadalom számára kifizetődő lenne a bevezetése.
A filmben két lehetőség is felcsillan a kiútkeresés során, de mindkettőből hiányzik az átgondolás, a reintegráció megtervezése. Az erdőterápia során Benni megtapasztalhatta, hogy akkor is elfogadják, ha szétver dolgokat, de nem volt megtervezve a társadalomba való visszatérésének az útja. Pozitív tapasztalatok voltak a kórházban a viselkedésterápiás kezelés kapcsán is, amikor a kislány a viselkedésével pontokat gyűjthetett, amit aztán beválthatott olyan dolgokra, amiket szeret, de ezt a módszert sem alkalmazták a lakásotthonokban vagy az iskolában.

Kép

Kép: Imdb

Együtt a családdal

Gyakori tapasztalat, hogy a problémás gyermekek szüleivel nehéz az együttműködés, mert úgy érzik, hogy a csemetéjükkel foglalkozó szakemberek őket hibáztatják az összes nehézség miatt. Kioktatás vagy a szakemberek egyoldalú döntése helyett érdemes a Családi Döntéshozó Csoportkonferenciát (CsDCs) alkalmazni, mert ez lehetőséget ad az együttes problémafeltárásra, és a megoldási lehetőségek keresésére. A CsDCs-re a facilitátor meghívja a családot, a hozzátartozókat, a tágabb közösség érintettjeit (például szomszédok, barátok) és a szakembereket (például pedagógus, családsegítő, pszichológus, szociális segítő). A módszer abban különbözik az esetkonferenciától, hogy ez nem a szakemberek, hanem a család megbeszélése, ahol a szakemberek maguk is meghívottak. A facilitátor utánkövetése biztosítja, hogy a terv meg is valósuljon, vagy ha ez nem sikerül, újabb konferencián egyeztessenek a további lépésekről. A tapasztalatok szerint e módszer alkalmazásával a család motiváltabbá válik a változásra, és valóban történik is előrelépés, mivel nem egy külső szakember hozza meg a döntést a család helyett, hanem az összes érintett bevonásával ők döntenek saját magukról, saját fejlesztési tervet dolgoznak ki.

Ez a cikk a Képmás magazin 2019. decemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Háttér szín
#dcecec

Horváth Lili: „Janikovszky Éva örökérvényű humorát nagyon szeretem”

2020. 04. 23.
Megosztás
  • Tovább (Horváth Lili: „Janikovszky Éva örökérvényű humorát nagyon szeretem”)
Kiemelt kép
horvathlili.jpg
Lead

Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő színházi elfoglaltságai és három gyermeke mellett hét éve foglalkozik komolyabban drámapedagógiával. Saját maga dolgozta ki és a Lili Suliban oktatja programját, amelyben szórakoztatva tanítja és fejleszti a gyerekek beszédét, fantáziáját, kultúráját. Ebben a programban az improvizációs játékok mellett nagy szerep jut a meséknek is. Most őt kérdeztem könyvekről, mesékről, olvasáshoz kötődő emlékeiről.  

Rovat
Kultúra
Címke
Horváth Lili
LiliSuli
mesekönyv
gyerekkönyv ajánló
Szerző
Pifkó Célia
Szövegtörzs

– Olvastak önnek a szülei gyerekkorában? Milyen emlékei vannak erről? 
– Nagymamám és a mamám is sokat olvasott nekem, de sokszor meséltek fejből is. 

– Volt kedvenc története? Egy olyan mesekönyv, amit százszor is átlapozott és megnézegette benne a képeket? 
– Marie-Claude Monchaux „A sehány éves kislány” című könyvének képei a mai napig előttem vannak. Talán már akkor az anyaságra készültem. 

– Melyik volt az első könyv, amit már saját magának olvasott? Emlékszik, miért ezt választotta? 
– Tutsek Anna Cilike-sorozatát és a Pötyike-könyveket. Mamám antikváriumból szerezte be ezeket. Nagyon bele tudtam élni magam a főszereplő helyzetébe. Faltam őket. 

– Van kedvenc magyar írója? 
– Márai Sándor és Szabó Magda a két kedvencem.  

– Van kedvenc külföldi írója? 
– Milan Kundera és F. Scott Fitzgerald, akit felesége, Zelda Fitzgerald révén újra felfedeztem, ugyanis mostanában játszom az életéről szóló monodrámát.  

– Melyik a mostani kedvenc könyve? 
– Most sajnos kevesebb idő jut az olvasásra a munka és a gyerekek mellett, de gyűjtöm az elolvasásra váró könyveket. Most épp Náray Tamás regényeibe merültem bele. Meglepődtem, hogy mennyire magukkal sodortak. 

– A saját gyermekeivel a napi rutin része a meseolvasás? 
– A nagyfiaim bánatomra nem lettek olvasósak, annak ellenére, hogy kiskorukban rengeteget olvastam, meséltem nekik. A kisebb fiamnak azért szoktam még olvasni. Az Egy ropi naplója sorozat után most Bosnyák Viktória Tündérboszorkánya volt terítéken. A kicsi lányom szereti és nagyon is igényli az esti, összebújós olvasást. 

– Nekik mi a kedvenc meséjük? 
– Mind a három mást szeretett. A nagy imádta a népmeséket. A középső inkább a Tesz-vesz város felé hajlott. Janikovszky Évát mindketten szerették. Dorka ebbe most nő bele. Nála a lányos, királylányos mesék mennek, de az Anna Peti Gergő, Bogyó és Babóca után most Findusz és Pettson a favorit Sven Nordqvisttól. Miután olvastam neki, még hangoskönyvben is hallgat mesét: Bors nénit és Pöttyös Pannit. 

– Van olyan mesekönyv vagy olyan szerző, akitől szívesen olvas nekik, mert önt is szórakoztatja? 
– Janikovszky Éva örökérvényű humorát nagyon szeretem. 

– Fontosnak tartja-e, hogy ki illusztrálta a könyvet? Van valaki, akinek a képi világát különösen szereti? 
– A svéd Sven Nordqvist könyveinek képi világát. Például nagyon szeretem tőle a Hová tűnt a testvérem?-et. Nagyon megmozgatja a gyerek fantáziáját. A hazaiak közül Szegedi Katalin és kolléganőm, Oszter Alexandra illusztrációi is gyönyörűek. Fontos, hogy mit közvetít képileg is egy mesekönyv. A gyerekeim sokszor elalvás előtt maguk lapozgatták a könyveket csak a képek miatt. 

– Kérem, ajánljon egy könyvet szülőtársainak! 
– Boldizsár Ildikó „Királylány születik” és „Királyfi születik” című könyveit jó szívvel ajánlom. 

Háttér szín
#bfd6d6

Kell-e fertőtleníteni a megvásárolt élelmiszereket?

2020. 04. 23.
Megosztás
  • Tovább (Kell-e fertőtleníteni a megvásárolt élelmiszereket?)
Kiemelt kép
elelmiszerekfertotlenitese1.jpg
Lead

A koronavírus-járvány idején csökkentettük a bevásárlások számát, azonban épp ezért a heti egyszeri élelmiszerbeszerzés annál jelentősebb szerepet kapott életünkben. Alaposan érdemes megtervezni, mit is szeretnénk beszerezni, honnan és hogyan csökkentsük a vásárlással járó fertőzésveszélyt. Például hogyan kezeljük a hazahozott élelmiszereket? Csak csomagoltat vegyünk? Fertőtlenítsük le a csomagolást? Felejtsük el a friss piaci gyümölcsöt és zöldséget? A Nébih legújabb közleményében erre is választ kaphatunk, íme egy válogatás a jótanácsokból.

Rovat
Életmód
Címke
koronavírus
koronavírus járvány
koronavírus fertőtlenítés
koronavírus karantén
Szerző
Szám Kati
Szövegtörzs

Csomagolva biztonságosabb

- Ha darabos termékekből, húsokból, felvágottakból, pékáruból, zöldségekből, gyümölcsökből előre csomagoltat vásárolunk, ezzel kivédhetjük, hogy esetleg szennyezett ételt vigyünk haza. Ezt a csomagolást viszont otthon ajánlott a lehető leggyorsabban eltávolítani, és helyette saját, tiszta tárolóeszközeinkbe átrakni a megvásárolt élelmiszert.

- A tartós ennivalókat, például a konzerveket, ha tehetjük, rakjuk félre, vagyis tegyük karanténba három napra, ugyanis nagyjából ennyi ideig életképes a vírus a különféle felületeken.

Amennyiben erre nincs időnk, minden előre csomagolt élelmiszert felbontás előtt törölgessük át a csomagolóanyagot nem károsító fertőtlenítőszerrel – pl. kétszázalékos hipós oldattal.

Piacra járóknak

- A nem csomagolt élelmiszerek felületén – ilyenek tipikusan a zöldségek és a gyümölcsök – jelenlegi ismereteink szerint alacsony a koronavírus túlélési esélye. Éppen ezért a gyümölcsök és zöldségek tisztítási gyakorlata nem változik a koronavírus miatt. Az alapos lemosás hideg vízzel és a súrolókefe használata a „földes” termékek esetében (mint például burgonya, sárgarépa, gyökér) megfelelőnek tűnik. De mindenképpen ajánlott az elővigyázatosság és az alapvető élelmiszer-higiéniai szabályok betartása.

- Csomagolatlan zöldségek, gyümölcsök vásárlásakor mindenképpen vegyünk igénybe egyszer használatos kesztyűt, zacskót, fogóeszközt, kerüljük a termékek kézzel érintését. Ne tapintással, hanem szemrevételezéssel válogassunk!

- A csomagolatlan gyümölcsöt hazaérkezést követően mossuk meg, majd szárítsuk meg.

Amely gyümölcsök és zöldségek esetében ez lehetséges, a leghatékonyabb tisztítási mód a hámozás. A salátaféléket bő vízben, rövid áztatással mossuk, hogy a rátapadt szennyeződéseknek legyen ideje leoldódni. Ezt követően helyezzük szűrőedénybe, és nagyon alaposan öblítsük le hideg víz alatt, majd ezután a megszokott módon, centrifuga segítségével vagy konyhakendőn távolítsuk el a fölösleges vizet. A külső néhány levelet érdemes eltávolítani. Jégsalátánál elegendő a külső levelek eltávolítása, a zöldség megmosására nincs feltétlenül szükség, mert a levelek szoros záródása miatt gyakorlatilag nem tud szennyeződés bejutni a salátafej belsejébe. A megmosott gyümölcsöket tiszta konyharuhára vagy papír törlőkendőre helyezve szárítsuk.

Kép

Kép: Freepik

- Ha a gyümölcs, zöldség felhasználási módja engedi, célszerű hőkezelést alkalmazni (párolás, főzés, sütés legalább 2 percen át tartó 72 °C-os maghőmérséklet megtartásával), hiszen ez elpusztítja a kórokozókat.

- A fagyasztás nem öli meg a mikrobákat, így a vírusokat sem, tehát „fertőtlenítésként” ezt ne alkalmazzuk.

- A zöldség és gyümölcs megmosása nem egyenlő a kézmosással. Ne felejtsük el, hogy két külön dolog a zöldségeket-gyümölcsöket és a kezünket megmosni. Más a cél, más a módszer. Így főzésnél az alapanyagok mosása nem helyettesíti a kézmosást!

És még pár apróság

- A pénztárca és a bevásárlótáska számos nem kívánatos, káros mikroorganizmust hordozhat. Tartsuk ezeket távol a munkafelületektől, edényektől, készételektől.

- A textiltáskákat rendszeresen mossuk ki. Járványos időben, hazaérkezéskor érdemes a pénztárcát is áttörölni fertőtlenítős törlőkendővel.

- Csöpögő étel a hűtőben, vagy kifröccsent maradék a mikrohullámú sütőben? A szennyeződésekben baktériumok szaporodhatnak el, ne várjunk vele – takarítsuk fel. Takarítsuk ki azonnal forró, mosogatószeres vízzel, hogy megszabaduljunk a nem kívánatos baktériumoktól.

- Ha betegek vagyunk, nem szabad másoknak főznünk.

A Nébih kiadványa a bevásárlás megtervezésétől kezdve, a csomagolt és csomagolás nélküli élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök és egyéb termékek megvásárlásán, szállításán, tárolásán, előkészítésén és elkészítésén keresztül, a maradékok tárolásáig és újra felhasználásáig számos jó tanácsot kínál. Ugyanakkor szót ejt a mosogatás, a hulladéktárolás, a konyhai kisgépek higiéniája és általában a konyha mint élettér fokozott tisztántartásának fontosságáról is. Részletesen itt olvasható.

Háttér szín
#d0dfcb

Tanuljunk jelenben élést a gyerekektől!

2020. 04. 23.
Megosztás
  • Tovább (Tanuljunk jelenben élést a gyerekektől!)
Kiemelt kép
lassitsdeldat01freepik.jpg
Lead

Egy kisgyermek teljes odaadással eszik, hallgat mesét, rajzol vagy játszik. Jelen van abban, amit éppen csinál. Felnőttként viszont gyakran már csak végigrohanunk az életen. Hogyan találhatunk vissza a pillanat öröméhez?

Rovat
Életmód
Címke
jelenben élés
Szerző
Balkuné Szűcs Emese
Szövegtörzs

Az elveszített jelen

Felfokozottan működő elménk ide-oda cikázik a már megtörtént, és az elképzelt, eltervezett, még csak ezután következő események között. Időnk jelentős részét valamely másik dimenzióban töltjük, így az itt és most teljes jelenlétünk nélkül zajlik körülöttünk. Milyen az a valóság, amelyben csak félig-meddig lézengünk? Milyenek azok a beszélgetések és együttlétek, amelyekben figyelmünk koncentrálása nélkül veszünk részt?

Hogyan élik meg gyermekeink, amikor így, „félvállról” kezeljük őket: miközben élményeiket mesélik,mi a rádióra fülelünk; amikor alkotásaikat mutatják, a képernyőre sandítunk; és nem játszunk teljes szívünkkel velük, mert a munkánkon jár az eszünk? Megtapasztalják, mennyire nem fontosak, hiszen figyelmünket más köti le, így az náluk biztosan értékesebb. Hogyan bizonyítsuk nekik az ellenkezőjét?

Információáradatban

A gyermekek láthatóan alkalmazkodnak korunk megnövekedett információ mennyiségének befogadásához, ám ez nem jár együtt a feldolgozás képességével. A szelektálás elsajátítása nélkül komoly veszélynek vannak kitéve, hiszen a kontrollálatlan ingerbeáramlás szükségtelenül dolgoztatja az idegrendszert, ami annak kifáradásához vezet. Az ellenőrizetlen tartalmak fogyasztása a médiában és az interneten pedig olyan tapasztalatokhoz juttatja a gyermeket, amelyek megértéséhez éretlen. Könnyen beláthatjuk, hogy a kimerült, feldolgozhatatlan ingerekkel bombázott elme nem képes megfelelően fejlődni.

Milyen károkat okozhat a felgyorsult életvitel?

Az időhiány következtében képtelenek vagyunk minőségi együttlétre szeretteinkkel. A zaklatott életvitel gátolja az elmélyülést bármilyen tevékenységben, legyen az egy családi étkezés beszélgetéssel, közös program vagy esti meseolvasás.

Szinte csak végigrohanunk az életünkön, elszalasztva a legfontosabb pillanatokat, amelyek felépíthetnék azt. Gyermekeink szeretethiányban szenvednek, mivel nincs módjuk megtapasztalni teljes jelenlétünket a velük való kapcsolatban. Figyelemzavarossá, szenzorosan érzékennyé válnak az ingeráradatban.

Ugyanakkor képtelenné az empátiára, a másik szempontjainak észlelésére és számításba vételére, hiszen rájuk sem figyel senki igazán, és nincs olyan kapcsolatuk, amely mintát nyújthatna számukra. A figyelmi, illetve gondolkodási folyamatok sérülése mellett a kommunikációs képességeik is romlanak. Nemcsak kevesebbet beszélünk hozzájuk, de azt is sokkal gyorsabban, tömörebben mondjuk, így képtelenek a helyes hangzók elsajátítására, a megfelelő artikulációra, ezért romlik beszédprodukciójuk színvonala. Ugyanakkor a társalgás lerövidülése, és jelentős csökkenése miatt nem tanulják meg a megfelelő kommunikációs formákat sem, ami a társas kapcsolati készség, és a finomabb szociális kompetenciák kialakulását is rontja.

Kép

Kép: Freepik

A gyermeki tudás nyomában

Egy kisgyermek teljes odaadással eszik, hallgat mesét, rajzol vagy játszik. Jelen van abban, amit éppen csinál. Talán nevezhetnénk ezt paradicsomi állapotnak, hiszen még nem zilálódott szét az elméje. Ha megpróbálunk csatlakozni hozzá tevékenységében, megismerhetjük a kapkodástól, sietségtől mentes cselekvést.

A lelassulás a lényegre koncentrálja a figyelmet, nyugalmat hoz, békességgel tölt el. A szemlélődés képessége valamikor a sajátunk volt, így nemcsak a gyesen lévő anyukáknak és nagyszülőknek van esélyük megtapasztalni az időtlenség élményét. Saját elnyomott gyermeki énünk felszínre hozásával újra részesei lehetünk a jelen pillanatnak, egyúttal rálelhetünk önmagunkra.
Úgy tűnik, meg kell tanulnunk ismét látni és hallani, vagyis érzékelni a környező világot, anélkül, hogy elterelődne a figyelmünk, és gondolatainkba merülve, rutinszerű cselekvések láncolatát végezve elszakadnánk a valóságtól. A nyugati világ embere folyton hajszol valamit, és egy percre sem mer megállni. Az egészen kicsi gyermek, amennyiben nem kényszerítik másra, még képes átélni saját létezését betolakodó gondolatok és képzetek nélkül. Ez az, amit megtanulhatunk tőle.

Napi figyelem fejadag

Átlagosan naponta 10-20 percnyi közös időnk marad gyermekünkkel a rutincselekvéseken túl. Többnyire nem áll módunkban ezen változtatni, így ennyivel gazdálkodhatunk a minőségi kapcsolat építése és fenntartása érdekében. Amikor képesek vagyunk negyedórányi teljes odaadást és jelenlétet szánni a szeretteinkre, az – mintha csak tábortüzet gyújtanánk – odacsalogatja a melegedni vágyókat. Az odaszentelt figyelem arany fénye beragyogja életünket, megvilágítva a másik arcát, s talán így valóban észrevehetjük egymást. 

Ez a cikk a Képmás magazin 2019. decemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Háttér szín
#f1e4e0

Családi körkép: kinek mit jelent a nagy kaland?

2020. 04. 22.
Megosztás
  • Tovább (Családi körkép: kinek mit jelent a nagy kaland?)
Kiemelt kép
nagykaland.jpg
Lead

Családunkban mindenki nyitott a kalandra, ami jó, mert így van is részünk benne. Tisztázásra inkább az szorul, kinek mit is jelent pontosan a nagy kaland, és hogyan tudja azt érvényesíteni a többiek körében.

Rovat
Család
Címke
család
kaland
gyermeknevelés
anyaság
Szerző
Póta Réka
Szövegtörzs

Apát élete nagy mulasztásai izgatják, szeretné például hátizsákkal bejárni a világot, meg körbebiciklizni a Balatont. Részemről mehet, csak minimum egy gyermeket vigyen magával! Trenírozza is a nagyobbikat, akivel rendszeresen kirándulós és biciklizős apa-lánya programokat szerveznek.

Fanni egymaga is nagy kalandornő, rettentően szeret minden olyan akciót, amikor kikerül a mi ügyeletünk alól. Kicsiben ez úgy néz ki, hogy méterekkel előttem sétál, mint aki már az anyukája nélkül mehet, és ha megkérem, hogy várjon meg, vagy esetleg utol akarom érni, még jobban nekiiramodik.

Emma, akit ilyenkor futólépésben tolok magam előtt a babakocsiban, azzal szórakoztatja magát, hogy különböző dolgokat hajigál ki a babakocsiból. A fél zsömle engem kevésbé izgat, őt annál inkább, amikor rádöbben, hogy nem eheti meg. A fél pár cipő, kis sapka vagy cumi azért már engem is lázba hoz, és igyekszem szlalomban összeszedni, úgy, hogy közben Fannit se tévesszem szem elől.

Ennél nagyobb távolodás Fanni részéről, amikor kijelenti, hogy a Maminál vagy a Mamánál alszik. (Nálunk a nagymamák megnevezésében egy magánhangzónyi a különbség, de mire mi megszoktuk, Fanni elkezdte őket heccből keverni.) Az első ilyen alkalommal több programot is elterveztünk estére a férjemmel, hisz Emma még csak a pocakomban volt, ám romantikázás és filmnézés helyett távol lévő elsőszülöttünk fotóit és videóit nézegettük összeszorult szívvel, és közben borzasztóan üresnek éreztük a lakást. Ahelyett, hogy kialudtuk volna magunkat, felszínesen hánykolódtunk, mert azon járt az eszünk, vajon el tudott-e aludni, nem sír-e, nem ébred-e föl, és mi van, ha mégis, és nem vagyunk ott… Amikor másnap reggel megtudtuk, hogy minden simán ment, férjem összeomlott: „Már nem szeret minket! Nem is hiányzunk neki.” Azóta Fanni már rendszeresen tölt hol az egyik, hol a másik nagymamánál egy-egy éjszakát és titkos kalandokkal teli napot.

Apának ilyenkor minden megmaradt reménye Emmában koncentrálódik, akinek még olyan dolgok jelentik az izgalmat, mint hogy a kisautót maga előtt tolva végiglépdel a folyosón, hogy az ölünkből ő nyomhatja meg a liftgombot, vagy hogy egyedül próbálkozik beletunkolni a kiskanalat a főzelékbe. Az önállóság érzésének izgalmát az sem veszi el, hogy a kistányér és a szája közt félúton többnyire kipotyog minden a kanálból. Gyönyörűséggel tölti el, hogy ha megnyomja az orrunkat, akkor búgó hangot adunk ki a szánkon, és ha kinyitjuk az autó ajtaját, a feje fölött felvillan a lámpa. Emlékszem még, amikor Fanninak is olyan dolgok jelentették az izgalmat, mint hogy lenyűgözve nézte, hogyan forognak a ruhák a mosógépben, vagy mekkorát koppannak a tárgyak, ha ledobja őket. Hosszú perceket időztünk egy-egy bogár, lehullott falevél vagy lépcsőre nőtt mohatelep megfigyelésével. Most Emma az, aki a játszótéren ücsörögve összevont szemöldökkel, két ujját összecsípve veszi fel a kis bogyót, kavicsot, botocskát, és afféle tudós tekintettel vizsgálja őket. Nemsokára már neki is a kopogós cipő meg a pörgős szoknya lesz az egyik fő gondja, akárcsak most a nővérének. Akkor már neki is szólnak az apai dörgedelmek: „Túl csinos, hogy így kimehessen az utcára!”

Mindent összefoglalva úgy látom, nekik felnőni, nekünk meg elengedni őket a legnagyobb kaland.

Ez a cikk a Képmás magazin 2016. júniusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Háttér szín
#f1e4e0

Így használd a házi textilmaszkot!

2020. 04. 22.
Megosztás
  • Tovább (Így használd a házi textilmaszkot!)
Kiemelt kép
textilmaszk.jpg
Lead

Bár a WHO továbbra sem javasolja egészséges emberek számára hétköznapi használatra a maszk viselését, egyre több szakember áll ki a házi készítésű textilmaszkok hasznossága mellett. Jövő hétfőtől a BKK járatai mellett a budapesti üzletekben, boltokban, piacokon, bevásárlóközpontokban és a taxikban is kötelező lesz az arc eltakarása.

Rovat
Életmód
Címke
szájmaszk
koronavírus
koronavírus járvány
koronavírus Magyarországon
Szerző
Péterfy Hajnal
Szövegtörzs

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a járványügyi időszakban minden olyan helyzetben érdemes maszkot viselni, amikor több emberrel is találkozhatunk, vagy olyan helyen vagyunk, ahol az ajánlott távolság nehezen tartható be, például a boltokban, gyógyszertárakban, tömegközlekedési eszközökön. Olyan alkalmakor is viseljünk maszkot, amikor csak rövid időre távolodunk el az otthonunktól, például csak a szemetet visszük le a lépcsőházon keresztül.

A rektor külön kiemelte, hogy a 65 év felettiek számára a fentieken túl minden olyan esetben is javasolt a maszk viselése, amikor elhagyják otthonukat.

Textilmaszk varrással és varrás nélkül

Mivel a sebészi és az ún. respirátoros arcmaszkok elsősorban az egészségügyi dolgozók részére szolgáló védőeszközök, célszerű otthon elkészített maszkot hordanunk. „Mindig figyeljünk rá, hogy 60 fokon mosható, többrétegű vászonanyagból készítsük el a védőfelszerelést, ami mosógépben tisztítható” – javasolja Dr. Merkely Béla. Az egyetem honlapján útmutatót is találunk maszkok varrásához és varrás nélküli maszkok elkészítéséhez is.

A Maszkot mindenkinek kezdeményezés oldalán is több videós útmutatót gyűjtöttek össze, így innen is válogathatunk, ha házi maszk készítésére vállalkozunk.

Hogyan hordjuk?

A textilmaszk esetében is figyelni kell az általános szabályokra – figyelmeztet Dr. Merkely Béla. Vagyis csak akkor van értelme a maszk használatának, ha az egyszerre takarja az orrot és a szájat, és nincsenek rések az arc és a maszk között. Használata előtt és levétele után alapos kézmosás vagy kézfertőtlenítés szükséges.

Dr. Kemenesi Gábor virológus, kutató, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa is arra figyelmeztet Facebook-posztjában, hogy a maszkok viselése csak a higiéniai előírások betartásával együtt hasznos. A kézmosáson kívül mossuk a maszkokat rendszeresen, és ne nyúlkáljunk a maszk alá. 

A maszkok helyes viseléséről a Magyar Vöröskereszt videójából is tájékozódhatunk:

Háttér szín
#bfd6d6

Fischl Mónika és Vadász Dániel: „Soha nem egy kameraállás van”

2020. 04. 21.
Megosztás
  • Tovább (Fischl Mónika és Vadász Dániel: „Soha nem egy kameraállás van”)
Kiemelt kép
vadasz-fischl01.jpg
Lead

Fischl Mónika neve összeforrott a Csárdáskirálynővel, bár repertoárja ennél sokkal gazdagabb, beszélgetésünkkor épp a János vitéz bemutatójára készült. Vadász Dániel énekesi karrierje után kulturális menedzserként szerzett nemzetközi hírnevet; nagyszabású projektjeinek közös mottója az együttműködés. A váltás nem könnyítette meg a magánéletüket, a mindennapjaik állandó része a szervezés – így biztosítják, hogy jusson idejük egymásra és lányukra is.

Rovat
Család
Kultúra
Címke
Fischl Mónika
Vadász Dániel
Budapesti Operettszínház
Szerző
Antal-Ferencz Ildikó
Szövegtörzs

– Nagyon nehezen sikerült találkoznunk. Mindig ilyen telített a naptáratok?

Mónika: Nem, de az évi kétszeri két-három hónapos próbaidőszak ilyen: minden délelőtt próba, este fellépés, sokszor hétvégén is. Máskor azért sokkal lazább. Dani viszont már vagy öt éve „civil” életet él, ő is nagyon elfoglalt, de teljesen más beosztás szerint dolgozik – ilyenkor valóban jóval kevesebbet találkozunk, miközben korábban naponta együtt dolgoztunk. Próbaidőszakban Püspökladányról Szentendrére költözik Dani édesanyja, ilyenkor ő vigyáz a lányunkra, és az én anyukám is sokszor be tud nekünk segíteni.

Dániel: Volt egy hosszú, közös időszakunk az Operettszínházban, amiből én fokozatosan kiléptem, most kulturális menedzserként és producerként dolgozom. Néha vannak közös munkáink, mint például a Budavári Palotakoncertek, de általában külön és különböző ritmusban dolgozunk. A Palotakoncertek és több nemzetközi turné szervezése mellett a Virtuózok egyik tulajdonosa is vagyok. Egy másik projektünk a Co-Opera, aminek keretében opera- és színházi produkciókat turnéztatunk itthon és külföldön; évente több mint száz előadást szervezünk. Éppen az új produkciónk, a Szöktetés a szerájból bemutatójára készülünk, és közben a Bánk bán 2020 projektünk előkészítésén is dolgozunk. Most készítünk elő egy nemzetközi karmesteri versenyt rögzítő televíziós műsort is. A saját vállalkozás azonban nagy függetlenséget is jelent.

Reggelente elviszem a lányunkat suliba, nyolctól délutánig dolgozom, és még ha beesik is egy-egy esti program, a hétvége nálam már évek óta a családról szól, ugyanis több mint húsz év színházi munka után, néhány éve végleg felhagytam a hétvégi munkával.

Annak is nagyon örültem, hogy például a múlt héten el tudtam kísérni a lányomat egy németországi táncbajnokságra, öt napra. Ezt korábban nemigen tehettem volna meg. Emellett igyekszem arra is figyelni, hogy a barátaimmal rendszeresen találkozzunk. 

– Mónika, te is tudsz időt szánni a felnőttbarátságokra? 

Mónika: Szerintem az embernek csak egy-két igazi barátja lehet, velük én is igyekszem rendszeresen tartani a kapcsolatot. Szerencsés vagyok, mert a színházból is nyertem egy igaz barátot, sok élményünk van a közös turnék és a munkák kapcsán is. Dani előző válaszához kapcsolódva hozzátenném, hogy bár az utóbbi években nem énekel, próbálom befolyásolni őt ebben. Tudom, hogy fontos neki az éneklés, én pedig nagyon szeretném, ha legalább néha újra együtt dolgoznánk a színpadon is. Erre egyébként rendszeresen jönnek visszajelzések a nézőktől is, sokan kérdezik, mikor hallhatják őt megint énekelni. Persze tudom, hogy most nagy dolgok vannak készülőben, de nála ez tulajdonképpen mindig így van. Minden elfoglaltsága mellett Dani nagyon jó apa, igazán sok időt tölt Larával. Lányunk pedig nagyon szeret az apjával „bandázni”, ezt a legutóbbi közös utazásuk után is emlegette. 

Kép

Kép: Páczai Tamás

– Két erős egyéniség munkahelyi szerelme a tietek. Hogyan csiszolódtatok össze?

Mónika: A Csárdáskirálynő próbáin, még 2001-ben ismerkedtünk meg, én voltam a primadonna, Szilvia, Dani pedig a bonviván, Edvin. Sokan emlegetik azóta is, mennyire vibrált a próbák során köztünk a levegő. A színpadi szerelem igazivá lett, és azóta is ez adja a kapcsolatunk alapját. Pedig az első pillanatban ezt nem gondoltuk: emlékszem, Tokióban sétáltunk az utcán néhány kollégával, be akartunk térni egy vendéglőbe, Dani viszont a helyi gyorsétterembe akart menni, és az egész csapatot eltérítette. „Na, ezzel az emberrel én biztos nem jönnék ki civilben egy percig sem” – gondoltam akkor. Aztán mégis győzött a szerelem... (nevet)

Dániel: Mindketten erős egyéniségek vagyunk. De sokat hatottunk egymásra, apróságokban is. Én nagyon hiszek abban, hogy minden párkapcsolat interaktív. Móni például tudja, mennyire szeretem a hétvégi közös reggelit, és akkor is elkészíti, amikor éppen – szerintem feleslegesen – néha fogyókúrázik. Vagy: sokáig aggódtam a lakberendezési boltok sorsáért, de már nem kell, fő támogatóik vagyunk. (nevet) Larával csak olyan tárgyakat hoztunk Németországból, ami anyának tetszik.

Van egy kedves barátom, aki azt szokta mondani: nézzük meg ugyanezt egy másik kameraállásból is. Ugyanis soha nem egy van. Annak ellenére, hogy mindketten erős egyéniségek vagyunk, a nekünk fontos embereket úgy próbáljuk magunk mellett tartani, hogy az ő kameraállásukat is időre időre megpróbáljuk magunkévá tenni – a kis dolgoktól kezdve a nagyokig.

Aki ezt nem tudja kicsiben megtenni, nagyban sem lesz sikerélménye. 

– Hogyan változott meg az életetek lányotok érkezésével? Gondolom, az ő életének is szerves része a zene.

Mónika: Minden más másodlagossá vált. Amikor a szülési szabadság után visszatértem a színpadra, Larát is vittük magunkkal minden turnéra, bejárta velünk az egész világot. Volt, amikor mindkét nagymama elkísért minket – nemcsak a gyerek miatt, hanem egyszerűen ezeket a kalandokat velük együtt akartuk megélni. Lányunk háromévesen az oviban egyórás kivetítős előadást tartott az utazásairól. Ő is sokat gazdagodott az utazásokkal, szorgalmas, sok mindenre nyitott, különösen a zenére, annak minden műfajára. 

Dániel: Az volt a célunk, hogy Larát nyitottá tegyük a világra és a zenére is. Oviba, majd a suliba menet az autóban egy dalt ő, egy dalt pedig én választottam. Később együtt zenéltünk, a klasszikus darabok mellett immár elég nagy közös könnyűzenei repertoárunk is van. A nappaliban a zongora mellett két gitár is van és én majd’ elrepülök az örömtől, ha azt kéri, üljek mellé én is eljátszani valamit. Zongorázásában édesanyja érzékeny zeneiségét tisztán hallani; igazából az lett volna a csoda, ha Móni muzikalitásából nem örököl.

Mónika: Külföldi turnéink Lara iskolába kerülésével is folytatódtak. Alsóban fantasztikus tanító nénije volt, Helga néni, aki mindenben támogatta, elengedte, de mivel jól tanult, ebből sosem volt probléma. Mostanra változott a helyzet, felsőben már nehezebb pótolni a kimaradásokat, közös utazásokat csak a szünidőkben tudunk szervezni. A hétköznapokat pedig igyekszünk úgy szervezni, hogy mindhármunk élete beleférjen. 

Kép

Kép: Páczai Tamás

– Mindketten nagyon fontosnak tartjátok az együttműködést, a Co-Opera nevében is benne van. Miért?

Dániel: Fiatalkoromban nem értettem, hogy a Figaro házasságát miért mutatják be két külön produkcióban, ugyanabban az évadban Debrecenben és Szegeden is, miért nem ugyanazt az előadást mutatják be egymás után több helyen. A szakmában hosszú évek óta sokan beszélünk arról, milyen jó lenne az ilyen jellegű együttműködés, de a gyakorlatban csak néhány éve indult el, a mi kezdeményezésünkre. Nem kis kihívás kialakítani az együttműködést a színházak között és magát az előadás‑sorozatot koordinálni. Maga a kooperáció egyébként egyszerre működik művészeti, logisztikai, és természetesen gazdasági síkon is. 

Mónika: A színházi életben az alkalmazkodás nem könnyű, de ha a vezetők elkötelezettek, akkor igenis komoly eredményeket lehet elérni. Daniék jövő évi nagy projektjének, a Bánk bánnak a próbáit Vidnyánszky Attilával már egy évre előre is lehet tudni. Reméljük, elterjed ez a fajta hozzáállás, az előadóművészek függése csökken, munkájuk és magánéletük így kevésbé lesz hektikus, tervezhetőbbé válik.

A csapatmunkát egy másik téren is fontosnak tartom: az iskolában. Nagyszerű, amikor a suliban olyan feladatokat kapnak a gyerekek, amelyekben csoportokban kell dolgozniuk. Ha gyerekkorban ez rendszeressé válik, biztosan sok hasznát látja majd minden közösség, ahol ezek a gyerekek viszik tovább a megtanult mintákat.

Dániel: A közoktatás megérne egy külön beszélgetést. Ha rajtam múlna, a lexikális tudás helyett a gyerekek általánosban csak zenével, képzőművészettel, sporttal és sok játékkal foglalkoznának. Közben kiderülnének a készségeik, és egy egészen más oktatási rendszerben segíteném őket, hogy jobban értsék a saját helyüket a világban, a társas kapcsolataikat, és emellett igyekeznék a logikus gondolkodásra sarkallni őket. Ezután tanulnának olyan fontos dolgokat, mint például az, hogy hogyan táplálkozzanak egészségesen, hogyan vigyázzanak érdemben az őket körülvevő természetre, ha már a szüleik generációjának ez nem igazán sikerült. 
De visszatérve a munka világába, én a családbarát munkahely híve vagyok. Az irodai kollégáimnak is mindig mondom: hétvégén csak kivételes esetben dolgozzanak, hiszen csak az tud jól teljesíteni a munkahelyén, akinek a magánélete is rendben van. Az előadó-­művészetben dolgozó kollégák számára ez egy nagyobb kihívás, de sok művész barátunknak van még szép családi élete a környezetünkben; akinek fontos a család, az vigyáz is rá. Nagyobb kitekintésben úgy érzem, hogy az emberiség előtt komoly kihívások állnak, és ha nem sikerül összeegyeztetnünk a céljainkat, ha nem tanulunk meg igazán együttműködni, akkor az komoly gondokat okozhat a jövőnkben. Mindezekkel együtt mi bizakodóak vagyunk, rengeteg fiatalt ismerünk, akik felelősségteljes életet élnek, közös célokért tesznek nap mint nap. Velük együtt igenis lehetőségünk van napról napra kicsit jobbá és teljesebbé tenni az életünket, a világunkat.

Ez a cikk a Képmás magazin 2019. decemberi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

Háttér szín
#dcecec

Autonómiát Székelyföldnek!

2020. 04. 21.
Megosztás
  • Tovább (Autonómiát Székelyföldnek!)
Kiemelt kép
szekelyfold2.jpg
Lead

Székelyföldért megmozgatjuk Európát – ez a jelszava annak az európai polgári kezdeményezésnek, amelyet a Székely Nemzeti Tanács 2019 májusában indított útjára. Ha egymillió aláírás összegyűlik, az uniós döntéshozók kénytelenek lesznek napirendre tűzni a székelyföldi autonómia ügyét. Minden aláírás számít akkor is, ha nem sikerül elérni az egymilliót, mert a politikusok figyelmét szeretnék ráirányítani a székelyföldi autonómia-igényekre, és jogi, illetve anyagi támogatást kérnek a hagyományos nemzeti közösségek identitásmegőrzéséhez.

Rovat
Dunakavics
Címke
Székelyföld
Székely Nemzeti Tanács
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

„A kezdeményezés – amelynek hivatalos neve Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért – legfontosabb célja, hogy az Európai Unió kohéziós forrásait ne lehessen az asszimilációs politika szolgálatába állítani, hogy a Magyarországtól száz éve elszakított, esetenként még magyar többségű térségek is megőrizzék identitásukat” – mondta Izsák Balázs, a kezdeményezést elindító Székely Nemzeti Tanács elnöke 2019. júliusában Tusványoson. Székelyföld mellett utalt Kalotaszegre, a Partiumra és a Felvidékre is. Véleménye szerint az asszimiláció leghatásosabb eszköze a gazdaság, ugyanis a befektetésekkel, a munkaerő elvándorlásának kikényszerítésével meg lehet változtatni egy-egy térség etnikai összetételét. „Reméltük, hogy ez a rendszerváltás után véget ért, de nem így történt, Románia uniós csatlakozása után Székelyföldet egy román többségű fejlesztési régióba tagolták be, és míg azok látványosan fejlődtek, a magyar többségű megyékben stagnálás tapasztalható, azaz folytatódik a térség mesterséges elszegényítése, és az asszimilációs nyomás sem enyhült.”

Ennek a hátrányos folyamatnak az ellensúlyozását jelentené Székelyföld autonómiája, nagyobb önrendelkezése.

A nemzeti régió fogalma nem a jelen polgári kezdeményezés szervezőinek az újítása, Európában számos kisebbségi, politikai és gazdasági autonómiával rendelkező terület található. A „nemzeti/etnikai kisebbségi régió” fogalmát EU-s jogszabály határozza meg, a tagállamok által is elfogadott nemzetközi dokumentumokban fogalmazódnak meg egyes ismérvei, amelyek tökéletes összhangban vannak az EU alapvető értékeivel és céljaival.

Az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának 11. cikke például kimondja: „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges jogállással rendelkezzenek.”

Ha szívügye Székelyföld jóléte, ha úgy érzi, hogy szűkebb hazája, de egész Európa érdeke is, hogy nemzeti sajátosságokat őrző régiói megerősödjenek, jogköreik bővüljenek, több önállósággal rendelkezzenek, hogy meg tudják őrizni történelmi hagyományaikat és mindeközben ne szenvedjenek gazdasági hátrányokat – támogassa aláírásával ezt az európai polgári kezdeményezést. Már csak május 7-ig van erre lehetőség!

Több információ a https://irdala.hu/ oldalán. 

Háttér szín
#bfd6d6

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 565
  • Oldal 566
  • Oldal 567
  • Oldal 568
  • Jelenlegi oldal 569
  • Oldal 570
  • Oldal 571
  • Oldal 572
  • Oldal 573
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj
Barion logo