| Képmás Ugrás a tartalomra
Képmás Magazin
  • Előfizetés
  • Támogatás
Toggle navigation
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
  • Támogatás

Fő navigáció

  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
  • Család
  • Életmód
  • Köz-Élet
  • Kultúra
  • Vélemény
  • Dunakavics
  • Podcast
  • Képmás-est
  • Előfizetés
  • Hírlevél
  • English
  • magyar
  • A hónap témája
  • Hírlevél
  • Termékek
  • Videók
Előfizetés Támogatás
  • f_logo_RGB-Black_1024
  • yt_icon_rgb
  • Shape
  • linkedin_logo
hirdetés

8 remek családi film otthoni mozizáshoz

2023. 06. 02.
Megosztás
  • Tovább (8 remek családi film otthoni mozizáshoz)
Kiemelt kép
a_belier_csalad.jpg
Lead

Szórakoztat, kikapcsol, megnevettet, elgondolkodtat – ezeket a jelzőket sorolta a legtöbb ismerősöm, akiket arról kérdeztem, számukra milyen egy jó családi film. A következő összeállításban pont ilyen alkotásokat találsz: az alábbi filmek nagyszerű szórakozást ígérnek kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Rovat
Életmód
Kultúra
Címke
családi filmek
Paddington
A kék bolygó
A Bélier család
Igen nap
Nanny McPhee és a nagy bumm
Derült égből apu
Wonder – Az igazi csoda
Egy kutya négy élete
Szerző
Jean Orsolya
Szövegtörzs

A Bélier család (2014)

A Bélier család látszólag teljesen átlagos, leszámítva azt a tényt, hogy tinédzser lányuk, Paula kivételével mindenki siketnéma. Ám ez a fogyatékosság életük döntő részében semmiben sem akadályozza őket, hiszen Paula összekötő kapocsként tolmácsol a külvilág és a családtagok között. Egy nap a lány szerelmes lesz, és választottja miatt jelentkezik az iskolai kórusba, ahol kiderül, hogy csodálatos hangja van. Az énektanár Párizsba küldené tanulni, de ő otthon nélkülözhetetlen: nemcsak a családi gazdaság ügyes-bajos dolgait intézi, hanem a polgármester-választáson induló apja politikai karrierjének egyengetésében is közreműködik. A lány sokáig titkolja, hogy énekel és énekeskarriert álmodott magának, ám elérkezik az idő, amikor oda kell állnia a családja elé. Az élethelyzet abszurditását az adja, hogy a szülők lányuk tehetségéből semmit sem érzékelnek, hiszen sosem hallották még énekelni. A kérdés: vajon így is képesek lesznek támogatni őt és elfogadni a döntését?

A film külön érdekessége, hogy a főszereplő lányt Louane Emera alakítja. Érdemes rákeresni a nevére, és meghallgatni akár még a film megnézése előtt a Je vole című számát. Louane a francia The Voice zenei tehetségkutatóban az elődöntőig jutott, és rendkívül hitelesen formálja meg a felnőtté válás nehéz folyamatát éppen átélő kamasz lány szerepét. A szülőket alakító színészekről – François Damiens és Karin Viard – pedig az első perctől kezdve elhisszük, hogy siketnémák, és a humor eszközével döntik meg sorra a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos sztereotípiákat. A film egyik legerősebb jelenete, amikor Paula énekbemutatóján a legszívhezszólóbb dalrészlet kellős közepén a rendező elnémítja a hangot, és hirtelen a siketnéma szülők szemszögéből, hangok nélkül látjuk a jelenetet.

Kamaszokat nevelő szülőknek kötelező film elengedésről, összetartozásról és az egész életünket meghatározó döntésekről.

Paddington (2014)

A világ meseirodalma tele van kedves mackókkal. Karinthynak hála Micimackó a magyar gyerekek kollektív tudatába is bekerült, de a Paddingtont sajnos hiába fordította le Tandori Dezső magyarra, neki nem sikerült ugyanezt elérnie. Szerencsére most itt a film, amely némiképp pótolja a mulasztást, mert nem kérdés: Paddingtont érdemes a szívünkbe zárni!

Paddington, a kismackó a perui dzsungelben nőtt fel Lucy nénikéjével, aki sokat mesélt neki Angliáról. Amikor egy földrengés elpusztítja otthonukat, Lucy néni felcsempészi a mackót egy bőröndben az Angliába tartó hajóra. Kis hősünk egyedül érkezik a Paddington állomásra, ahol azzal szembesül, hogy az élet a városban nem pont olyan, amilyennek megálmodta. Szerencsére találkozik a Brown családdal – akik épp olyanok, mint a Banks família a Mary Poppinsban –, amelynek tagjai befogadják, amíg megkeresi azt a felfedezőt, aki annak idején olyan nagy hatást tett Lucy nénire.

A filmnek nemcsak a látványvilága, de a humora is lenyűgöző, és tele van kedvesebbnél kedvesebb, egyben izgalmas és vicces jelenetekkel: ahogy például Paddington a zsebtolvajt üldözi, vagy ahogy a mindig balkezes medve galibát galibára halmoz a család otthonában. 

Ám a viccen túl a mese hátterében egy nagyon is valós történet húzódik meg, az angolok ugyanis a sztoriba a második világháborús történelmük egy epizódját szőtték bele.

Történetesen azt, amikor London bombázása elől sokan vidékre menekítették a gyerekeiket, akiknek egy-egy cédulát akasztottak a nyakába, hogy örökbe fogadja őket valaki.

A film olyan fantasztikus élmény volt számunkra, hogy még mi, felnőttek is elfelejtettük közben, hány évesek vagyunk, és arra is csak később ébredtünk rá, hogy „te jó ég, hiszen ennek legalább a fele animáció volt!” Akinek tetszett az első rész, az a folytatást se hagyja ki, nem fog csalódni!

Kép
A Bélier család

Nanny McPhee és a nagy bumm (2010)

A kislányom, Jázmin tízéves volt, amikor ráakadtunk erre a fantasztikus alkotásra, amely bár tele van mesés jelenetekkel, a szimbolikája és a hátterében végigfutó valós történeti szál mindenképp főként nagyobbak számára teszi élvezetes és érthető moziélménnyé. A Nanny McPhee és a nagy bumm egy Christianna Brand-regény Emma Thompson-féle továbbgondolása, amelyben ugyan csak utalások formájában, de megjelenik a második világháború (nem túl zavaróan, épp csak annyira, amennyit egy családi vígjáték elbír). Az az alapkonfliktus, hogy a gyerekeivel egyedül maradt édesanya elveszítheti az otthonukat jelentő tanyát. Szerencsére a film minden eszközzel oldja a valójában fajsúlyos tematikát: repülő kismalacokkal, beszélő tárgyakkal, varázslatokkal és rengeteg kedves poénnal operál. Thompson mindig szór egy kis humort a keverékbe, hogy ne érezzük terhesnek a menetrend szerint érkező tanulságot. A Nanny McPhee kedves, jó ritmusú, eleven és izgalmas családi film kitartásról, szeretetről, elfogadásról, összefogásról, bátorságról, leleményességről és persze arról, hogy soha ne ítéljünk elsőre, amíg nem ismerjük a teljes történetet.

Kép
Nanny McPhee és a nagy Bumm

Egy kutya négy élete (2017)

A filmben egy olyan kutya, Bailey életét követhetjük nyomon, aki valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a halála után egy újabb kutyatestben ébred, úgy, hogy mindenre emlékszik az előző életéből.
A négy különböző történetet Bailey alakja fűzi össze: az első főszereplője egy középiskolás fiú, Ethan, aki a hatvanas évek Amerikájában cseperedik, és minden vágya, hogy legyen egy kutyája. A tapasztalatlan gazdi és a játékra mindig kész eb hamarosan elválaszthatatlan barátokká válnak, akik feltétel nélkül elfogadják egymást. Megannyi izgalmas kalandot élnek át együtt, miközben Bailey arra a nagy kérdésre keresi a választ: mi lehet a létezése célja, mi keresnivalója van az emberek között? A második történetben a főszereplőnk egy rendőrkutya képében éled újra, harmadszor pedig egy fekete egyetemista lány szobakutyájaként, végül pedig igen rossz körülmények között növekedik, a fiatal gazdái szinte végig láncon tartják, amíg egy nap sikerül meglépnie. Vándorlásai során Bailey számos gazdit tanít meg nevetni és szeretni, mialatt próbálja megérteni, milyen küldetéssel született a világra. Bár a filmet rengeteg kritika érte, nekünk mégis tetszett, teljesen bele tudtuk élni magunkat az újjászülető Bailey helyébe, és végig azon drukkoltunk, hogy megtalálja élete küldetését, amiért megszületett.

Kép
Egy kutya négy élete
Jelenet az Egy kutya négy élete című filmből

David Attenborough: A kék bolygó (2001)

Bár anno David Attenborough-t főnöke, Mary Adams nem szívesen engedte kamera elé, mivel túlságosan nagynak találta a fogait, szerencsére hamar kiderült, hogy ez a kis szépséghiba eltörpül a férfi pozitív kvalitásai mellett. Bámulatosan gazdag életművének az A kék bolygóhoz, vagy az A növények magánéletéhez hasonló remekei milliókat nyűgöztek le. Ennek hála generációkban tudatosult, hogy nem vagyunk egyedül a mesés planétán, és kellő óvatosság híján ténykedésünkkel végső soron a saját pusztulásunkat előidéző, helyrehozhatatlan károkat okozhatunk.

A kék bolygó a BBC sorozataként az első természetfilm, amely megpróbál teljes képet adni a világ óceánjainak élővilágáról.

Alkotói olyan helyekre jutottak el speciális kameráikkal, ahol ember még nem járt.

Feltárják a mélység féltve őrzött titkait, megmutatják a víz alatti világ leghátborzongatóbb teremtményeit, a lélegzetelállítóan gyönyörű növény- és állatvilágot, a nyüzsgő élettel teli felszínközeli területeket és az örök sötétségbe burkolózó hihetetlen mélységeket, ahol korábban soha nem látott, nem ismert állatfajokat is sikerült megörökíteniük. A néző szemtanúja lehet szokatlan szokásoknak és kamera által ezelőtt még sosem rögzített drámai eseményeknek – láthatunk bálnakölyökre támadó cápákat, különleges „fegyverekkel” felszerelt mélytengeri szörnyetegeket, és elámulhatunk az élet sokszínűségén ott, ahol a felszínen örökké mínusz 70 fok alatt van a hőmérséklet. Szájtátva nézős sorozat, amit mindenkinek látnia kell, kisiskolás kortól 99 éves korig!

Kép
A kék bolygó
A kék bolygó plakátja

Wonder – Az igazi csoda (2017)

Csodácska – 2014-ben ezzel a címmel jelent meg magyar nyelven R. J. Palacio regénye. „Egy csöndes átváltozás gyönyörű, humoros és olykor könnyekig megható története” – így mutatta be a bestsellert a Wall Street Journal.

Auggie Pullmann, az okos, kedves kisfiú az első négy osztályt magántanulóként csinálta végig az édesanyja segítségével, az ötödiket viszont már a közeli iskolában kezdi. Számára ez hatalmas próbatétel – be kell illeszkednie. A kisfiú ugyanis arcdeformitással született. Auggie-nak, bár külseje mássá teszi őt, mint az átlag, pontosan ugyanolyan vágyai vannak, mint a kortársainak, és épp olyan hétköznapi dolgok érdeklik, mint a többi gyereket. A kisfiú mindent megtesz, hogy barátokat szerezzen, és elfogadják, de beilleszkedése nem megy zökkenőmentesen.

A kisfiú története nem pusztán a másságot övező általános előítéletekre világít rá, hanem arra is, hogy önmagunk elfogadása a legnagyobb kihívás, még akkor is, ha semmilyen deformitásunk nincsen.

Fájdalmas, egyben lélekemelő film egy kisfiúról, aki szeretné, ha elfogadnák, egy testvérről, aki úgy érzi, láthatatlanná vált a testvére betegsége miatt, egy anyáról, aki mindent megtenne a gyermekéért, hogy befogadják őt. Nevetős, zokogós, nehéz, egyben nagyon szeretnivaló film.

Kép
Wonder film
Jelenet a Wonder – Az igazi csoda című filmből

Igen nap (2021)

Néha kell az embernek egy könnyed, kedves film, amin jókat lehet nevetni, és nem kell rajta sokat gondolkozni. Az Igen nap pontosan ilyen, a saját kategóriáján belül határozottan jól sikerült darab.

A film alapötlete szerintem nagyon sok gyerek fejében megfogalmazódott már: milyen jó is lenne egy igen nap, amikor a szülők minden kérésükre igent mondanak. Allison (Jennifer Garner) és Carlos (Edgar Ramírez) régebben határozottan bátor, bevállalós pár voltak, majd megszülettek a gyerekeik, és az igeneket felváltották a nemek. A kölykök túl szigorúnak tartják őket, ezért arra a döntésre jutnak, hogy változtatnak a dolgokon, és kipróbálják az igen napot, amikor a csemeték minden kérésére igent kell mondaniuk (persze bizonyos határokon belül) – de azt nem is sejtik, hogy ebből mekkora káosz lehet.

Kép
Igen nap film
Jelenet az Igen nap című filmből

A film nem akarja megváltani a világot, csupán annyit szeretne elérni, hogy ellazuljunk, és jókat nevessünk. Tulajdonképp nem ad semmi újat, viszont van benne szív és lélek, emiatt szerethetőbb, mint a hozzá hasonló alkotások. Az Igen nap nem csupán azt „tanítja meg” nekünk, hogy szülőként muszáj egy idő után elengedni és szárnyalni hagyni a gyerekeket, hanem azt is, hogy néha pontosan egy könnyű családi filmecske kell a lelkünknek – amiben egyebek közt gyomorrontásig eszik a gigantikus adag fagylaltot, illetve habbal árasztják el az egész házat.

Nagyon vicces, sokszor „magunkra ismerős” történet ez az egész családnak.

Derült égből apu (2016)

Hugo Gélin filmje első látásra tizenkettő egy tucat vígjátéknak tűnhet. A témáját könnyen gondolhatnánk elcsépelt, újat mutatni már nem tudó próbálkozásnak, hiszen mi is a film kiindulási pontja? Samuel gondtalan, minden felelősséget hárító agglegényéletet él a napsütötte Dél-Franciaországban. Egy nap váratlan esemény zavarja meg futókalandokkal színesített, békés hétköznapjait: betoppan egy régi barátnő az életébe, és kiderül, hogy a röpke viszonyból lánya született, akiről eddig nem is tudott. Az anya otthagyja Samuelnek a gyereket, és eltűnik, hogy legközelebb csak nyolc év múlva jelentkezzen. A férfi először nem akarja magára vállalni a felelősséget, de nincs más választása. Londonba utazik, hogy megkeresse a gyermek anyját, de kudarcot vall. Megismerkedik azonban egy filmproducerrel, aki befogadja őt és a kislányát, és még állást is szerez neki.

Kép
Derült égből apu

Innen indul Samuel és a tündéri Gloria története, hogy aztán az anya évekkel későbbi felbukkanásával igazi Kramer kontra Kramer sztorivá alakuljon. És amikor kezdjük azt érezni, hogy innen már rendben lesz minden, jön ismét egy olyan csavar, amivel már képtelenek vagyunk megbirkózni könnyek nélkül. Így a film csak félig-meddig vígjáték, ami a végére egészen máshol lyukad ki. Omar Sy, az Életrevalók és a Samba című filmek főszereplője ebben a filmben is maradandót alkot. A filmet az érzelmileg nehéz jelenetek miatt 12 éves kor felett ajánlom.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Faraway film jelenet

5 film, amiken még napokkal később is gondolkozunk, de lélekben erősebbé tesznek

Vannak filmek, amelyek a lelkünkig hatolnak, megérintenek, és még napokig, hetekig a hatásuk alatt állunk. De hiszen a művészetnek pont ez a célja: hogy megmozdítson bennünk valamit, előhívjon gondolatokat, érzéseket, múltbeli, már fakuló emlékeket. Most ilyen, a lelkünket megdolgoztató filmeket ajánlunk.
Háttér szín
#dfcecc

A szomorú bohóc – Rejtő Jenő kalandos és tragikus élete

2023. 06. 02.
Megosztás
  • Tovább (A szomorú bohóc – Rejtő Jenő kalandos és tragikus élete)
Kiemelt kép
rejto_jeno.jpg
Lead

Rejtő Jenő szerette kiszínezni saját életrajzát, és olyan sikeres volt ebben, hogy halála után sok legenda belopta magát a róla írt cikkekbe. De ki lapult a legendák mögött, ki volt az igazi Rejtő Jenő? Ki volt ez a ragyogó humorú, de a fotókon soha nem mosolygó férfi, aki mindig csak álruhában akart az emberek elé lépni?

Rovat
Köz-Élet
Kultúra
Címke
Rejtő Jenő
Rejtő Jenő élete
Rejtő Jenő és Karinthy Frigyes
légiósregények
Aki mer az nyer
P. Howard
Szerző
Hajdú Tímea
Szövegtörzs

Színésznek tehetségtelen volt

Reich Jenő 1905-ben született Reich Áron és Wolf Ilona harmadik gyermekeként. Két bátyja volt: Lajos Vilmos és Gyula. 1908-ban született egy kishúga, Kornélia, aki mindössze kétévesen meghalt skarlátban, és ez mélyen megrázta a kisfiút. Thuróczy Gergely irodalomtörténész A megtalált tragédia – Rejtő Jenő emlékére című könyvében olvasható, hogy Reichék nem voltak jómódúak, és az apa gyakran váltogatta a munkáit. A családban mindenki szeretett sakkozni és kártyázni, azonban a legkisebb Reich fiú esetében a kártya sajnos szerencsejáték-szenvedéllyé fajult. A fiatal Jenő nem volt jó diák, kiskorától fogva nyughatatlan természetnek számított. A család zsidó vallása ellenére Jenő nem volt vallásos, de amikor a tanára zsidózott, felpofozta, amiért eltanácsolták az iskolából.

Testvérei az ügyvédi és a könyvelői pályát választották, ő azonban művészi ambíciókat dédelgetett. Tinédzserként borús hangulatú verseket írt, majd a színház kezdte vonzani. Fiatalon színésznek készült, és el is végzett egy színiiskolát, azonban Hegedüs Géza P. Howard, akit Rejtő Jenőnek hívtak című írásában feljegyezte, hogy szinte komikusan tehetségtelen volt, gyakran a statisztaszerepeket is elrontotta.

Egy alkalommal például beteghordozót kellett alakítania, de leejtette a hordágyat és vele együtt a vezetőszínészt is.

Már a húszas évei elején elkezdett írni, kabarékat és novellákat szerzett.

A műveit megalapozó barangolás

Budapest szűkösnek és szürkének tűnhetett a kalandokra vágyó Jenőnek, ezért 1927-ben fogta magát és elindult Nyugat-Európába, hogy világot lásson. A következő éveket barangolással töltötte, amelyről később részletes, naplószerű művet is írt, amely csak a kilencvenes évek végén jelent meg Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam címmel. Bejárta Berlint és Párizst, és saját leírása szerint különös kalandokba keveredett. Egyik szórakoztató anekdota szerint Párizsban nem tudta fizetni a lakbért, ezért elhintette a főbérlőknek, hogy a szegénység csak álca, ő valójában egy trónjától megfosztott uralkodó, aki a francia nagyvárosban bujkál.

Hegedüs leírása szerint mindenfajta munkát elvállalt: árult hamis parfümöt, és dolgozott vándorcirkusznak is. Ez az egészen 1930-ig tartó barangolás adhatta az alapját későbbi műveinek.

Az utazásai során eljutott Észak-Afrikába is, de saját híresztelésével ellentétben soha nem állt be légiósnak.

Az útileírásait szokatlanul komoly hangnemben írta, különösen megdöbbentő a Pestre való hazatéréséről szóló leírás, amelyben nem a Rejtő-regények humoros hangja, hanem egy rossz előérzettel teli, mélabús hang szólal meg:

„Miért jöttem én ide vissza? Mi kényszerített erre az előreláthatólag balvégzetű lépésre. Mi vár itt rám, mi helyem van itt, mit csinálok holnap és főképpen ma? Nem tudom, de fájdalmas boldogság fog el. Valami hasonló érzés lehet anyának lenni. Fáj és balsejtelemmel tölt el, és mégis boldog vagyok, Budapest ez...”

Gyorsan alkotott halhatatlant

Rejtő Jenő nevét a magyar olvasók először nem az írásaiból, hanem egy szokatlan, nyilvános levélváltásból ismerhették meg. 1931 elején Karinthy Frigyes Egy úrhoz, aki ma öngyilkos lesz címmel adott ki egy nyílt levelet a Pesti Naplóban, amelyhez hozzáfűzte alcímnek, hogy „objektív levél”, amelyben kérleli a címzettet, hogy ne lője főbe magát, hanem térjen haza. Ez a furcsa írás Rejtőnek szólt, bár ez nem derült ki az első levélből. A két íróról szóló írásában Veres András leírja, hogy a levél kisebb szenzációt keltett. Már az első levél nyelvezete is arra utal, hogy Karinthy beugratta az olvasókat – az „eltűnést” további levelek és tudósítások követték, mire végül megnyugodhattak az olvasók, hogy Rejtő Jenő jól van.

Az abszurd epizódot Karinthy haláláig tartó barátság követte.

Rejtő kalandos utazását követően maradt a színpadnál, de most már nem színészként, hanem kabaré-, valamint operettíróként működött. Több sikeres operettet szerzett, köztük az Aki mer, az nyer című darabot, ami 150 előadást élt meg. Ponyvaírói karrierje is ekkor indult, a Nova kiadónál jelentek meg légiós- és detektívkönyvei. A két háború között óriási népszerűségnek örvendtek a légiósregények, amely elfeledett műfajt a mai olvasók csak Rejtő paródiáin át ismerik. A ponyvairodalom általános szokása volt, hogy angol nevet kaptak a szerzők, ezzel is igyekeztek nagyvilágibbá tenni a könyveket. Így lett Reich Jenő Rejtőből P. Howard. Hihetetlenül gyorsan írt, és gyorsan el is kártyázta a művekért járó fizetséget. Bár ma szinte kizárólag a regényeiről ismert, mindössze néhány évig tartott sikeres ponyvaírói pályája. Piszkos Fred, Gorcsev Iván és az általa kevésbé szeretett westernhősei, mint például Texas Bill, gyorsan, kapkodva születtek.

Kép
Rejtő Jenő művei
Rejtő néhány regénye

Aranykor után vészkorszak

A pesti kávéházak aranykorában Rejtőt az Andrássy úton a Japán kávéházban lehetett megtalálni, itt írt és kártyázott. Sikerei ellenére sosem élt nyugodt életet, kétszer nősült, és mindkét házassága rövid ideig tartott. Thuróczy idézi Rejtő egy közeli ismerősét, aki szerint hullámzott az író személyisége, egyszer kedves volt és szórakoztató, majd hirtelen haragú lett és goromba. Ha jó kedve volt, ő lett a társaság bohóca, aki bárkit meg tudott nevettetni. Pénzhiánya miatt állandóan sietett, ezért gyakran összecsapta az írásait. Kapkodott, nem is sejtve, hogy az ideje váratlanul fog elfogyni.

A háború kitörése után is ontotta a könyveket, de a ponyva mint műfaj a szélsőjobb célkeresztjébe került, mert „erkölcstelennek” minősítették.

Maga Rejtő is célponttá vált: 1942 őszén az Egyedül Vagyunk nyilas lap lejárató cikket közölt róla.

Gúnyosan írtak arról, hogy az írót nemrég engedték ki egy szanatóriumból, és megvetően szóltak Rejtő regényeiről. A cikk megjelenése után nem sokkal Jenő munkaszolgálatos behívót kapott, de nem hagyta annyiban a cikket, rágalmazási pert indított.

A pert azonban nem tudta figyelemmel kísérni, mert elvitték a keleti frontra. A 2. magyar hadsereg munkaszolgálatosai közé került, akiket a Don-kanyarba küldtek. Közismerten rossz körülmények közepette a munkaszolgálatosok embertelen bánásmódban részesültek. Valójában nem tudni, hogyan teltek Rejtő utolsó hónapjai, a közismert történeteket, amiket egy Rajna János nevű artistára hivatkozva írtak meg, nem lehet bizonyítékkal alátámasztani. Ezen leírások szerint a már beteg Jenő az utolsó pillanatig szórakoztatta a társait. 1943 elején, hivatalosan újévkor halt meg, úgy, hogy alig három hónappal korábban még Budapesten sétált az árkádok alatt. Sírja nem ismert, és azt sem lehet tudni, miben hunyt el. Valahol a mai Ukrajna területén nyugodhat.

Kép
Rejtő Jenő Karinthy Frigyes
Rejtő Jenő (jobbra) és Karinthy Frigyes (balról a második) egy archív fotón

Szülei nem tudtak a haláláról

A Reich család viszontagságai ekkor még nem értek véget: az édesanya gyenge egészsége miatt nem mondták el neki, hogy Jenő meghalt, és 1944-ben úgy hunyt el, hogy nem tudta, hogy a fia már nem él. Jenő bátyja, Gyula pedig elküldte a kisfiát Pestről, mert azt hitte, nagyobb biztonságban lesz vidéken. Azonban a kisfiút 1944-ben deportálták, nagy valószínűséggel Auschwitzba, ahonnan soha nem tért haza. A háború után készült egy interjú Jenő édesapjával, amelyből kiderült, hogy az apa sem tudta, mikor és milyen körülmények között halt meg a fia.

A háború után a Rákosi-korszakban Rejtő műveit nem adták ki, és csak az 1956-os forradalom után jelenhettek meg újra.

Könyvei töretlenül népszerűek, egyesek felemelik az irodalmi nagyok sorába, mások ragaszkodnak a ponyva megjelöléshez. Legendás alakjai, poénos jelenetei beitták magukat a magyar kollektív tudatba, mindenki ismeri a kártyán nyert Nobel-díjat vagy a híres kést a hátban, akár olvasta Rejtőt, akár nem.

Források:

  • Hegedüs Géza: P. Howard, akit Rejtő Jenőnek hívtak, in: Rejtő Jenő – Az utolsó szó jogán, válogatta és sajtó alá rendezte Dr. Révai Gyula
  • Perczel Olivér: Rejtő Jenő halála utáni peres ügye, Múlt-Kor, https://mult-kor.hu/20130702_rejto_jeno_halala_utani_peres_ugye
  • Rejtő Jenő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam, szerkesztette: Varga Katalin, https://www.scribd.com/document/368904434/Rejto-Jeno-Megyek-Parizsba-Ahol-Meg-Egyszer-Sem-Haldokoltam
  • Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia – Rejtő Jenő emlékére, Petőfi Irodalmi Múzeum – Athenaeum Kiadó, 2016
  • Veres András: Rejtő és Karinthy, 2019, http://real.mtak.hu/104901/1/IT_2019-1_Veres_RejtoesKarinthy-.pdf
  • Rejtő elleni lejárató cikk: https://holocaust.archivportal.hu/hu/bemutatjuk-piszkos-fred-szerzojet-c-cikk-egyedul-vagyunk-c-folyoirat

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Seress Rezső

A reményvesztett zseni, a „Szomorú vasárnap” világhírű magyar szerzője: Seress Rezső

Tíz világhírű énekes, akik egy legendás magyar szerző-előadó világhírű örökzöldjét felvették a repertoárjukba: Billie Holiday, Bing Crosby, Björk, Edvin Marton, Frank Sinatra, Genesis, Louis Armstrong, Mahalia Jackson, Ray Charles, Sinéad O’Connor. Seress Rezső Szomorú vasárnapja hatalmas utat tett meg a budapesti Kulacs Vendéglőtől Amerikáig és vissza, alkotója mégsem...
Háttér szín
#fdeac2

Hat hazai vízitúra – Fedezd fel hazánkat vízre szállva!

2023. 06. 02.
Megosztás
  • Tovább (Hat hazai vízitúra – Fedezd fel hazánkat vízre szállva!)
Kiemelt kép
tihanyi-felsziget.jpg
Lead

Ha te is ültél kenuba, kajakba, vagy álltál már SUP-deszkára, biztosan tapasztaltad, mennyire más a világ a vízről szemlélve. Nemcsak nyugodtabb és csendesebb, de valahogy a már olyan jól ismert tájak is teljesen más arcukat mutatják. Fedezd hát fel hazánk fantasztikus tájait ebből a perspektívából!

Rovat
Köz-Élet
Címke
Szarvasi Arborétum
Kákafoki-holtág
Bolza-kastély
Rezéti-Holt Duna
Gemenci Állami Erdei Vasút
evezőtúra
Hárs-tó
Balaton vízitúra
Holt-Körös
Helenai-tavak
tihanyi túra
Szerző
Jean Orsolya
Szövegtörzs

Evezés a Holt-Körös mocsári ciprusai között

A Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös, köznyelven a Kákafoki-holtág a Hármas-Körös szabályozása során alakult ki, és Európa egyik leghosszabb holtága. A szarvasi Holt-Körösön csónakázva akár azt is gondolhatnánk, hogy valahol egy dél-amerikai őserdőben vagy a Mississippi mocsárvidékén járunk, ugyanis az arborétumot alapító Bolza Pál egzotikus növényekkel, többek között mocsári ciprusokkal népesítette be a holtágat. A szarvasi szakaszon kacskaringós úton haladhatunk, nyáron fürdőzők mellett. A vízi színház épületét elhagyva, a gyaloghíd alatt átevezve jutunk el a ciprusokig, amelyek között érdemes megkeresni a három nővérnek nevezett facsoportot. A holtág közepén a millenniumi emlékművet, jobb partján pedig a Bolza-kastélyt csodálhatjuk meg.

A Szarvas–Békésszentandrás közötti szakasz akár kisgyermekes családoknak is kiváló választás, nemcsak a kellemes és könnyű útvonal miatt, de azért is, mert nyáron mindkét település jól felszerelt szabadstrandján is fürödhetünk.

Tipp: Ha nagyobb túrát tennénk, szálljunk vízre Kunszentmártonnál, és onnan vegyük az irányt Szarvas felé. Szebbnél szebb nyaralók, majd érintetlen környezet mentén visz az utunk, ahol különféle gém- és kócsagfajok, kárókatonák felröppenő csapataiban gyönyörködhetünk.

Kép
Holt-Körös
Evezés a Szarvas-Békeszentandrási Holt-Körösön – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Ártéri evezés a Rezéti-Holt-Dunán

A vízitúra a Rezéti-Holt-Dunán, a gemenci rengeteg érintetlen erdőségeiben azoknak ajánlott, akik a háborítatlan természet közelségét keresik. A túra első két kilométere a Nagy-Dunán lefelé, a legnagyobb része pedig a Rezéti-Holt-Dunán vezet. Érsekcsanád kikötőjéből elindulva, a Veránka-sziget partja mentén haladva mintegy két kilométer után érjük el a Rezéti-Holt-Duna kiömlésének torkolatát. Itt egy éles jobb kanyarral be is fordulunk a rezéti ág csendes vizére, amelyen kényelmesen tudunk haladni. A torkolattól négy kilométer evezést követően érkezünk a Nyárilegelő nevet viselő kikötő- és pihenőhelyre, ahol a Gemenci Állami Erdei Vasút kisvonata is megáll. Továbbevezve egyre beljebb kerülünk a gemenci ártéri erdő sűrűjébe: a mélyebben füzesekkel, magasabban nyárfásokkal benőtt ligeterdők kiváló rejteket kínálnak a nagyvadaknak. Gemenc világhírű az értékes és szép agancsú gímszarvasairól, gazdag őz- és vaddisznóállományáról. A madárvilág is igen gazdag, kis szerencsével szürke gémeket, rétisasokat, kerecsensólymokat és békászó sasokat is észrevehetünk.

Az ártéri erdőkkel szegélyezett Rezéti-Holt-Dunán folytatva túránkat elérünk egy szigetet, amelyet megkerülve a mellékág felső, beömlő torkolatáig jutunk. Ezután nincs más dolgunk, mint újra átszelni a Dunát, és kikötni túránk kiindulópontján, Érsekcsanádon.

Tipp: Ami a tizennyolc kilométer hosszú vízi útvonal különlegessége – az érintetlensége –, az egyben hátránya is lehet: a gemenci ártéri erdőség a Duna–Dráva Nemzeti Park része, védett terület, ezért a kikötési és partra szállási lehetőségek száma erősen korlátozott, érdemes enni- és innivalóval felszerelkezni.

Kép
Gemenci erdő
A Gemenci erdő – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Családi könnyű rafting a Rábán

A Rába hazánk egyik legvadregényesebb, legromantikusabb és legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója. Az osztrák Alpokban ered, majd Szentgotthárd mellett éri el Magyarországot, és északkeleti irányban haladva Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába. A kavicspadokkal, éles kanyarokkal, hirtelen felgyorsuló szakaszokkal sűrűn szabdalt folyó olykor még a tapasztalt vízitúrázókat is kihívás elé állítja. A Rába különlegessége, hogy a határ és Sárvár közé eső, felső szakaszát alig szabályozták, így megőrizte vadregényes hangulatát. A természetes környezetnek köszönhetően az élővilág a vízben és a folyót övező partok környékén is háborítatlan megmaradt, így a Rábán evezve különleges állat- és növényfajokat ismerhetünk meg.

A folyó Szentgotthárd és Csákánydoroszló között kanyargó szakasza az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik. A vadregényes Felső-Rábának talán ez a legszebb része: nem is a sodrás erőssége kölcsönöz vadvízi hangulatot ennek a folyószakasznak, hanem a víz fölé nyúló bokrok, bedőlt fák, kisebb-nagyobb hordalékszigetek, zúgók és zátonyok.

Tipp: A húszkilométeres evezőtúra Szentgotthárdról indul és Rábagyarmatig tart, de harmincöt kilométeresre is kibővíthető, ha elevezünk Csákánydoroszlóig. Mivel a Rába vadvíznek számít, csak szakképzett túravezetővel szabad nekivágni! Ha hosszú hétvégi programot tervezünk, az evezés mellé érdemes beiktatni egy hársas-tavi fürdőzést is. A tó Szentgotthárd egyik éke, amelyet a szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplál, és nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és a kirándulók körében is népszerű. A tóparti sétány mellett kiépült, egy kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény a tó és környékének élővilágát mutatja be.

Nádi szél vízitúra-tanösvény badacsonyi panorámával

Ha a Balaton eddig számodra csak a strandolásról szólt, itt az ideje a vízitúrának! A Balaton 2018-ban átadott, három kilométer hosszú, hatállomásos tanösvénye a badacsonyi öböl felfedezésére hív, akár szakvezetett túra keretében, akár önállóan, GPS-koordinátákat követve.

A vízitúra-tanösvény a Badacsony lábától, a badacsonylábdihegyi Herczeg Ferenc Strandról indul. A kenuból páratlan kilátás nyílik a balatoni tájra: innen egészen más perspektívából láthatjuk a Badacsony bazaltorgonáit és Szigligetet.

A tanösvény állomásait a Balaton egyik legnagyobb, körülbelül kétszázötven hektáros összefüggő nádasa mentén evezve találjuk, irányt a vízben álló oszlopok mutatnak, a rajtuk lévő QR-kódokat leolvasva pedig könnyen juthatunk további információhoz.

Tipp: A mindössze 3 kilométeres, egy óra alatt kényelmesen megtehető túrához, az élővilág megfigyeléséhez a Badacsonytördemici Ökoturisztikai Látogatóközpontban bérelhetünk távcsövet. Ha pedig csak bámészkodni szeretnénk, de evezni nem, előre egyeztetett időpontban csónakos túravezetést is kérhetünk. A túra után pedig irány a szigligeti vár, ahol nyár­estéken remek koncertélményben lehet részünk.

Vízitúra a Tihanyi-félsziget körül

Kajakba szállva vagy SUP-deszkára állva a Tihanyi-félsziget és környéke talán még csodálatosabb, mint a szárazföldről. A túra a félsziget keleti részén, a Gödrösi strandról indul, ahol lehetőség van kajak vagy SUP bérlésére, és innen evezhetünk tovább az apátság és a tihanyi rév irányába. Ahogy a kompkikötőt elhagyjuk, Sajkod felé evezve megváltozik a táj, a lakott részeket felváltja az erdő és az érintetlen természet.

Érdemes ezen a szakaszon csendben szemlélődni, hallgatni a természet hangjait, a madárcsicsergést, és figyelni, hátha megpillanthatunk egy-egy szürke gémet, kócsagot, cigányrécét, kárókatonát vagy dankasirályt.

A felettünk emelkedő félsziget partja a kedves kis sajkodi strandhoz vezet, ahol érdemes megállni egy fürdésre, de a túra innen akár Örvényesig is meghosszabbítható.

Tipp: A Levendula Ház Látogatóközpont udvarán a Belső-tó nádasába is bekukkanthatunk. A víz felett vezető pallósor tanösvényén a nádas élővilágával ismerkedhetünk meg. A tóparti legelőn a szürkemarhák mellett izgalmas kaland megfigyelni a játszadozó ürgecsaládok életét is.

Kép
Tihany Levendula Ház
Tihany, Levendula Ház Látogatóközpont – Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség

Evezés a szigetközi vadonban édesvízi medúzák között

Ez a 14,7 kilométeres, közepes nehézségű túra – amelyen csak szakvezetéssel vehetünk részt – a Rajka határában lévő trianoni zsiliptől indul, ahol megtudhatjuk, miként alakult ez a táj a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építése kapcsán az 1980-as évek végére kavicssivataggá, majd miként jött létre rajta egy igazi ősvadon.

Vízre szállást követően a Homoki-ágon vezet a túra a Tilosi-tó felé. A területen lévő kavicsbányatavakat 2016-ban kötötték össze mesterséges csatornákkal, hogy az ökológiai átjárhatóságot biztosítsák. Ezek a „lépcsőfokok” jelentik a túra izgalmait, mindegyiknél picit begyorsul a víz. Később egyre szélesebb ágakba, majd az Ördögszigeti-tavakba érkezünk, ami kitűnő pihenő- és fürdőhely. Továbbhaladva még jobban kinyílik a táj. Ezek a bővizű Duna-ágak felelnek a szigetközi hullámtéri mellékágrendszer vízpótlásának jelentős részéért. Bevállalós csapattal a második töltőbukón felevezve a Helenai-tavakat is megcsodálhatjuk, amelyek arról híresek, hogy édesvízi medúzák is élnek bennük, amelyekkel július és augusztus melegebb napjain akár mi magunk is találkozhatunk. Innen már csak egy laza csorgás, és meg is érkeztünk Dunakilitire, a Vadvíz Kempingbe, a túra végállomására. 

Források: www.termeszetjaro.hu; www.aktivmagyarorszag.hu

 

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Kalicatető

Négy élménydús hazai kerékpártúra, amit kevesen ismernek

Magyarország tájait ideális kerékpárral felfedezni: szelíd lankák között, árnyas erdőkben, csodálatos tavak, folyók és holtágak partján tekerhetünk, kastélyokat és várakat is felfedezhetünk két keréken. Kevésbé ismert túrák között szemezgettünk.
Háttér szín
#d0dfcb
Adverticum kód

6 dolog, amit házi kedvenceink tanítanak nekünk

2023. 06. 01.
Megosztás
  • Tovább (6 dolog, amit házi kedvenceink tanítanak nekünk)
Kiemelt kép
haziallatok_kepessegei.jpg
Lead

Mit tanulhatunk mi, emberek az állatoktól? Nem is gondolnánk, mennyi mindent! Lehet, hogy négylábú kedvenceink ösztönlények, és nem tudnak kétismeretlenes egyenletet megoldani, de fejlett központi idegrendszerük révén éppúgy képesek örömöt, boldogságot és gyászt megélni, mint mi. És bár absztrakt gondolkodásra képtelenek, mégis számtalan dologban messze előttünk járnak, segítenek és példát mutatnak nekünk.

Rovat
Életmód
Címke
terápiás állatok
állatterápia
kutyák képességei
macskák képességei
állattartás előnyei
háziállatok előnyei
Szerző
Jean Orsolya
Szövegtörzs

Képesek a feltétel nélküli szeretetre

A kutyák nagyon sok mindent tanítanak az embereknek a világról, de a legtöbbet talán a feltétel nélküli szeretetről tanulhatunk tőlük. Ők azok, akik, bármit teszünk, egészen biztosan hűségesek maradnak hozzánk. Szeretetüknek nem fokmérője, hogyan nézünk ki, vagy mennyi pénzünk van. Attól kezdve, hogy hozzánk kerülnek, örök barátságot és hűséget fogadnak nekünk, és életük végégig ragaszkodnak hozzánk.

„Gyerekkoromban volt egy kutyánk, Zserbó. Amikor még általános iskolába jártunk a testvéremmel, délutánonként sokat voltunk egyedül, mert a szüleink estig dolgoztak. Zserbó feladatának tekintette, hogy vigyázzon ránk. Mindig odakuporodott a lábunkhoz, és időnként megbökdöste az orrával a kezünket, jelezve, hogy ideje egy kis pihenőt tartani. Rengeteget játszottunk, labdáztunk, fogócskáztunk, nyaranta együtt lubickoltunk a Balatonban. Zserbó olyan volt számunkra, mintha a testvérünk lenne. Amikor elkerültem otthonról, a szüleim mesélték, hogy minden egyes alkalommal, amikor elmentem, napokig szomorúan járkált a lakásban, és esténként mindig a szobámban tért nyugovóra.” (Zoli)

Önzetlen gyógyítók

Akinek kutyusa, cicája van, biztosan tapasztalta már, hogy stresszes élethelyzetben mennyire megnyugtató tud lenni, ahogy a kis kedvencét simogatja.

„Amikor egyetemista voltam, találtam egy kóbor cicát. Befogadtam. Minden érintésért hálás volt, olyan hangosan tudott dorombolni, hogy a szomszéd szobában is hallani lehetett.

Hihetetlen, hogy mindig megérezte, ha ideges voltam, és próbált segíteni nekem.

Vizsgák előtt például befészkelte magát az ölembe, és hagyta, hogy órákon át simogassam. Ettől mindig teljesen megnyugodtam.” (Zita)

Kutatások bizonyítják, hogy háziállataink már a puszta jelenlétükkel is képesek enyhíteni a depresszió, a szorongás és a stressz tüneteit, és akinek kutyája, cicája van, kevésbé érzi magát magányosnak.

30 évvel ezelőtt Alan Beck pszichológus és Aaron Katcher pszichiáter a Pennsylvaniai Egyetemről végezte az első olyan kísérletet, amely során azt figyelték, mi történik az emberrel, amikor hosszabb ideig simogat egy kutyát. Azt tapasztalták, hogy a négylábúak simogatása és a velük való játék mérhetően csökkenti a stresszhormonok szintjét, ugyanakkor emeli a boldogságérzetért felelős szerotonin- és dopaminszintet.

Személyiségfejlesztők és szociális érzékenyítők

Akinek háziállata van, bizonyára tapasztalta már, hogy kedvence olyan dolgokat is képes belőle kihozni, aminek a létezéséről addig nem is tudott. Egy kutatás szerint azok a gyerekek, akik kutyával együtt nőnek fel, felnőttkorukban szociálisan érzékenyebbek lesznek, és kevesebb érzelmi problémával küszködnek, mint azok, akik nem, és 30 százalékkal kisebb eséllyel válnak belőlük antiszociális felnőttek.

Annak valószínűsége, hogy problémáik lennének a másokkal való kapcsolatteremtéssel, 40 százalékkal kisebb, mint azoknál, akik kutya nélkül nevelkedtek.

„Gyerekkoromban figyelemzavarral, diszlexiával és diszgráfiával diagnosztizáltak. Amíg meg nem született ez a diagnózis, egyszerűen csak butának és viselkedészavarosnak tartottak a tanáraim, a diáktársaim pedig kiközösítettek. Nem találtam a helyem, és szorongó, kapcsolatok kialakítására képtelen tizenévessé váltam, akinek a fejében még az öngyilkosság gondolata is megfordult. A szüleim végül elvittek egy szakemberhez, aki azt javasolta, fogadjunk be egy menhelyi kutyust. Max, a labrador–golden retriever keverék megváltoztatta az életemet, általa újra szerethetőnek éreztem magam, és a sétáink során rengeteg velem egykorúval ismerkedtem meg.” (Csaba)

Kép
kutyák tulajdonságai
Kép: Pexels/Anastasia Iashkevish

A kutyák összehangolják viselkedésüket a velük egy háztartásban élő gyerekekkel, de nem olyan mértékben, mint a felnőttekkel – állapították meg az Oregoni Állami Egyetem kutatói. Az Animal Cognition című folyóiratban publikált tanulmány 30 gyerek és kutyáik bevonásával készült. A 8 és 17 éves kor közötti alanyok 83 százaléka küzdött valamilyen fejlődési rendellenességgel. A tesztek során a gyerekeknek megszabott útvonalakon kellett mozogniuk egy nagy teremben, amelynek a padlóját jelölések borították, miközben a kutyáik póráz nélkül voltak. A szakemberek a gyerekek és a kutyáik aktivitásának (mennyit mozogtak vagy álltak egyszerre), közelségének (mennyi időt voltak egymástól egyméteres távolságban) és orientációjának (mennyi időt töltött a kutya ugyanabba az irányba nézve, mint a gyerek) összehangoltságát vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy az állatok mindhárom szempontból olyan magas arányban mutattak összehangoltságot a gyerekekkel, hogy azt nem lehet a puszta véletlennel magyarázni. Forrás: https://www.azenkutyam.hu

Segítők

A kutyák az élet számos területén segítenek nekünk, olykor csak azzal, hogy jelenlétükkel támogatnak, magabiztosabbá és nyitottabbá tesznek minket. Ma már számtalan kutatás is alátámasztja, hogy az állatasszisztált terápiák, valamint a segítőkutyák jó hatással vannak az eltérő fejlődésű gyermekekre. A négylábúak bevonása pozitívan hat többek között az autista, az ADHD-s vagy a szorongó gyerekek fejlődésére. Emellett a tehetséggondozás terén is rendkívüli eredmények érhetők el a terápiás állatok bevetésével.

Vannak kutyák, akiket arra képeznek ki, hogy előre jelezzék a szívrohamot vagy a cukorbetegek közelgő kómáját. Az állatok mindezt olyan apró testbeszédbeli változások alapján érzékelik, amelyek észrevételére mi képtelenek vagyunk. A képzett kutya időben figyelmeztetni tudja gazdáját, hogy feküdjön le, mielőtt a roham megérkezik, vagy betaníthatják arra is, hogy ilyen esetben riassza a közelben lévő családtagokat. Forrás: https://www.azenkutyam.hu

Fiatalon és fitten tartanak

A kutyák többsége szeret játszani, futkározni, bolondozni. Felnőttként sajnos sokszor megfeledkezünk a játék iránti igényünkről, pedig ugyanúgy, mint a kutyánknak, nekünk is szükségünk lenne a mókázásra. A játék a kutyusok számára egyet jelent a mozgással. Minden kutya imád szaladgálni, lehetőleg naponta minél többször, ameddig csak lehet. Az aktív testmozgás endorfintermelő, stresszcsökkentő hatásai ma már közismertek.

A napi legalább 30 percnyi intenzív edzés, a tempós séta segít megőrizni a mentális feszültség által terhelt szív- és érrendszer egészségét. Ebben pedig a kutyánk tökéletes társunk lehet.

„Ha kutyád van, sosem unatkozol. Ha mégis eszedbe jutna, akkor az eb biztosan kitalál valamit, hogy esélyed se legyen erre. Amikor pedig az idő is szuper, akkor ideje egy közös sétának! Legyen az városi vagy kirándulós, mindenkire jó hatással van. Egy mozgékony kutya formában tart, így nem kötelező edzőterembe menni, a napi mozgás garantált” – mondja Kata, egy whippet boldog tulajdonosa.

Az osztatlan figyelem képessége

Ha van adottság, amit nagyon irigyelek a kutyámtól, az a „pillanatban levés” képessége: ami éppen történik, az van a fókuszában (és ugyanez igaz a cicákra is). Ezt a fókuszáltságot akkor is megtapasztalom, amikor hazaérkezésemkor Nudli, a kutyánk számára nem létezik más, csak én. Olyan örömöt képes megélni, és ennek minden létező formában jelét is adja, hogy olykor elszégyellem magam, amikor arra hivatkozva tolom őt arrébb, hogy dolgoznom kell. Belátom, egyelőre még ügyködnöm kell azon, hogy a kedvenc négylábúnkéhoz hasonló, osztatlan figyelemmel legyek képes megajándékozni őt. És tudom, hogy ugyanilyen fontos lenne megtanulni azt is, hogy ha csak rövidebb ideig is, de osztatlan figyelmet élvezhessenek tőlünk mindazok, akik számunkra fontosak. Tanuljunk a kutyáinktól!

Kapcsolódó tartalom

Kép

Csodakutyák: öltöztetnek, támogatnak, előre jelzik a rohamot – és rajonganak a gazdájukért!

Perec, a kétéves labradoodle lehúzza az ember lábáról a zoknit, segít levenni a kabátot, fel- és lekapcsolja a villanyt, felveszi a leesett pénzdarabot, odahozza a papucsot, és kidobja a szemetet a kukába. Mindezt nem gazdája szórakoztatására teszi, hanem azért, mert mozgássérült-segítő kutyának képezi ki Ernyey-Balogh Júlia, hogy aztán...
Háttér szín
#f1e4e0

Regina négy baba elvesztése után vált újra anyává – „Ma már nem a karrier, hanem a család az első az életemben”

2023. 06. 01.
Megosztás
  • Tovább (Regina négy baba elvesztése után vált újra anyává – „Ma már nem a karrier, hanem a család az első az életemben”)
Kiemelt kép
veteles_feldolgozasa.jpg
Lead

Nincs lehetetlen – ezt bizonyítja Regina története is, aki kisfia születését követően férjével együtt még egy gyermeket szeretett volna, ám a babák nem maradtak meg. Regina sokféle segítő módszert kipróbált, ezek mind közelebb vitték a megoldáshoz: önmagához, na meg az elhatározáshoz, hogy el kell költöznie a szülővárosából. Négy vetélés és 40 éves kora után sem adta fel, eltökéltségének gyümölcse gyönyörű kislánya, aki egy éve született meg.

Rovat
Életmód
Család
Címke
hegterhesség
vetélés feldolgozása
vetélés után
Szerző
Velkei Tamás
Szövegtörzs

Amikor Regina több mint tíz évvel ezelőtt megalapította kommunikációs cégét, még eszébe sem jutott az a megoldás, hogy a vállalkozást értékesítse. Szeretett dolgozni, úgy érezte, ez a hivatása, azt gondolta, nyugdíjas évei elérkeztéig lubickol majd a szakmájában. Amikor egy ismerőse említést tett neki arról, hogy a cégét el is adhatná, nagyra tágult szemekkel nézett rá: neki ezt is lehet? „Van olyan, hogy nem csinálok semmit, és jól élek?” – kérdezte magától, mert az agyában az a program futott, hogy folyton dolgoznia kell. Ennek a felismerésnek később még nagy jelentősége lesz.

Kisfia megszületése után néhány évvel férjével úgy határoztak, hogy szeretnének még egy kisbabát. Ekkor már nógrádi szülővárosukban éltek, ahová első gyermekük születése előtt költöztek Budapestről. Bár nehéz volt száz kilométeres távolságból irányítani a fővárosi céget, ez volt a kisebb gond. Az évek során ugyanis Regina több vetélésen is átesett. Az elsőnél azt mondták neki az orvosok, ez sajnos bárkivel előfordulhat.

A második nagyon ritka és életveszélyes hegterhesség volt, ilyen esetben a magzat a korábbi császármetszés hegében tapad meg.

Regina kivizsgáltatta magát, hátha valamilyen szervi rendellenesség miatt nem tud várandós maradni, de semmi jelentős elváltozást nem mutattak ki a vizsgálatok. Helyzetét nehezítette, hogy szerette volna megtapasztalni, milyen érzés természetes úton szülni. (Az első szülése során az átlagosnál magasabb vérnyomása miatt császármetszéssel szült.)

Amikor a harmadik magzatot is elveszítették, lelki segítő szakemberhez fordult. „A lelki terápia szerintem az egyetlen út, hogy megismerjük önmagunkat, és szívünk szerint tudjunk élni. Én ezt mindig kalandnak fogtam föl, még ha olyankor rémesen kemény is az út, mindig kiderült, nem érdemes másfelé menni, csakis befelé, önmagunk, egyben Isten irányába” – emlékszik vissza Regina. A pszichológus azt is tanácsolta neki: ha szeretne még babát, költözzenek el, távolabb a családi elvárásoktól, méghozzá azonnal. Ekkor Regina már 40 éves volt.

Nyaralóból nyaralótulajdonos

Regina a számos csapás ellenére soha nem adta föl. Munkája miatt sokat járt Mátraverebély-Szentkútra, ahol mindig imádkozott a Szűzanyához gyermekáldásért. Rádöbbent: ha még egyszer anyaszerepre akar vállalkozni, hátrébb kell lépnie a munkában, és elhatározta, hogy első lépésben eladja a cégét. Ez azonban hosszú folyamat, esetében is eltartott két évig, amíg a tulajdonostársak, az ügyfelek és az alkalmazottak igényeit szem előtt tartva tudta értékesíteni üzletrészét. Amikor megvált a cég fele részétől, szabadságra ment.

Kép
Mátraverebély szobor
Fotó: Thaler Tamás/Wikipédia

Kisfiával Zánkán nyaralt, amikor egy este szórakozásból nézegetni kezdte a balatoni ingatlanok hirdetéseit. Rábukkant egy víkendházra Révfülöpön, a település régóta a szíve csücske volt. Feltette magának a kérdést: miért ne vehetne itt egy nyaralót? Másnap egy baráti társaságban találkozott egy ügyvéddel, aki felajánlotta neki, segít a vételben.

„Elmentem nyaralni, és hazamentem egy tulajdoni lappal” – idézi fel Regina a vásárlás körülményeit.

Amikor felvetődött, hogy elköltözzenek, ez a nyaraló tűnt ideálisnak új otthonuk helyszínéül. A tervezés során elment egy újabb baba. Ahogy a többi vetélés alkalmával, ezúttal is műtéti beavatkozásra volt szükség. Az újabb veszteség még gyorsabb cselekvésre ösztökélte: értékesítette a cége másik felét is, a pénzből, egy ingatlaneladásból és a megtakarításaikból pedig egy év alatt felépítették a piciny nyaraló helyén új otthonukat Révfülöpön. 2021 júniusában költöztek, két hónapra rá megfogant a kislánya. Egyszerre lett várandós a testvére feleségével, aki ikreket várt.

A szüléshez közeledve keresett egy dúlát is, támogatást kérve ahhoz az elhatározásához, hogy természetesen szülhessen. Amikor elfolyt a magzatvize, férjével elindultak Veszprémbe, a Cholnoky Ferenc Kórházba, ahol jól fogadták a tervét, miszerint háborítatlan szülést szeretne. Ám nem jöttek olyan ütemben a fájásai, ahogy az elvárható lett volna, nem tágult, oxitocinra lett szüksége.

Egyre több orvos vette körül, ami megnyugtatta, azt hitte, mind az esete iránt érdeklődnek. Hamarosan azonban kiderült, hogy a kislánya nyaka köré tekeredett a köldökzsinór, ezért állt készenlétben szinte minden bevethető orvos. Regina hat és fél órát töltött a szülőszobán. Nagy fájdalmai voltak, szülés közben annyira szorította a férje karját, hogy párja keze úgy megfájdult, mintha két napon keresztül ásott volna. Végül egészségesen világra jött a gyermekük.

„Nagyon szeretek erre a szülésemre visszagondolni, mert amennyire nehéz volt, mégis annyira jó élmény. Leírhatatlan érzés, hogy ezt Lucával együtt, a férjem, a szülésznő, az orvosok, a drukkoló rokonok és barátok támogatásával meg tudtuk csinálni. Mindenkire szükség volt. Nagyon sokat jelent, hogy ennyi emberre számíthattam” – fakad ki Reginából.

Szülése közben azt gondolta, minden nőhöz oda fog menni az utcán, és gratulál nekik, hogy – akárcsak ő – végig tudtak csinálni egy szülést.

A kislánnyal minden rendben, szépen fejlődik, igazi csodababa, mondja róla anyukája.

A stabilitás segítette át a fájdalmakon

Ma már úgy látja: ha korábban megszületnek azok a magzatok, akiket elveszített, akkor „erőből” valahogy megpróbálta volna tovább folytatni régi életét két- vagy többgyermekes anyaként, de biztos benne, hogy nem lett volna boldog. Nem tudott ugyanis felszabadultan létezni. „Nem lehet úgy élni, hogy folyton azt nézed, mire van szüksége a körülötted élőknek, miközben neked volna szükséged támogatásra” – állapítja meg.

Úgy nőtt fel, hogy egyedül kellett mindent megoldania, amin nagyon nehéz változtatni felnőttkorban. Meg is oldott mindent, de nem tudott teljes életet élni. Ami a legjobb Révfülöpben, mondja Regina, hogy ott képes figyelni magára, így meg tudja hallani, ő mit szeretne igazán, míg korábban mindenkinek meg akart felelni: rokonainak (akiknek rengeteget köszönhet), valamint az őket körülvevő közegnek. Az a két év, amit új otthonában eddig a családjával töltött, arra volt jó, hogy önmaga lehessen, úgy, ahogy az számára ideális.

Ez a Révfülöpön megélt stabilitás segített a rá váró hatalmas lelki fájdalmakat is elviselni. A várandóssága alatt ugyanis beteg édesanyja egyre előrehaladottabb stádiumát élte meg egy halálos kórnak, míg testvére ikrei közül az egyik gyermek nyelőcsőrendellenességgel született. (A gyermek mára egészséges kisbaba az orvosoknak köszönhetően.) Regina könnyezve mondja, hogy miután édesanyja elhunyt, állt a kertben, az égre nézett, és úgy érezte, nem bírja tovább.

„Nem tudtam, hogyan lehet egyszerre ennyire szélsőséges érzéseket megélni. Hálás voltam és boldog, de mérhetetlenül szomorú is. Ám nem kellett tennem semmit. Már sokszor megtapasztaltam, ha csak csendben vagyok, az épp elég. Ha befelé figyelek, akkor átadom Istennek az irányítást, és ő mindent a legtökéletesebben elrendez.

Mindenhez, amit szívből szeretnék, Istentől kapok támogatást. Ha az érzéseimre figyelek, és azokat követem, akkor őt követem, és az csak a helyes út lehet.

Így teljesülhettek a kívánságaim. Minden, ami megvalósult: a ház és a négytagúra bővült családom szimbolizálja, hogy minden lehetséges” – mondja Regina a verandán ücsörögve, körbefuttatva szemét a zöld kerten, beleharapva egy almába.

Ma már nem a karrier, hanem a család az első az életében. Úgy látja, ha nem adja el a cégét, ha nem ad fel a régi életéből, talán nem születik meg a kislánya, és ma nem lenne boldog. De még időben megtette.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Tejfel család

A végsőkig igent mondtak negyedik gyermekükre – A Tejfel házaspár és kislányuk, Mária története

A Tejfel házaspár története tanúság arról, hogy ha esélyt adunk az élet növekedésének, egy dolgot százszorosan kapunk vissza: szeretetet. Abban a világban, ahol a beteg magzattól sok esetben inkább szabadulnának, ők kitartottak gyermekük mellett. Bár a gyásszal is szembe kellett nézniük, vallják: Istenbe kapaszkodva megerősödtek.
Háttér szín
#f1e4e0

Szia, nagypapi! – „A szocializmusban a társbérlet nem volt az optimális kapcsolatok melegágya”

2023. 06. 01.
Megosztás
  • Tovább (Szia, nagypapi! – „A szocializmusban a társbérlet nem volt az optimális kapcsolatok melegágya”)
Kiemelt kép
nagypapa_vezetes.jpg
Lead

Bocsi, kis unokám, hogy az előbb olyan cifrákat mondtam, amikor az az autós elénk vágott a buszsávból. Nem elég, hogy itt kell araszolnunk a Rákóczi úton, mert szombat lévén tilos ráhajtanunk az alsó rakpartra, de még az ilyen agresszív úrvezetőket is el kell viselnie az embernek. És hiába mondják, hogy csigavér, a rádióból sem lehet jó híreket hallani, nincs menekülő útvonal semerre. Hol baleset, hol közműépítés, hol aszfaltozás teszi lehetetlenné a haladást, hogy ez még kiegészüljön azokkal a roppant rutinos úrvezetőkkel is, akik akkor kezdenek barátkozni a sebváltóval, amikor már régen zöldre váltott a lámpa. Szóval be vagyunk kerítve, és még az sem jelent vigaszt, hogy a hírek szerint a 33. kerületben a Külső-lópisztoly utca mindkét irányba jól járható.

Rovat
Életmód
Család
Címke
Szia nagypapi!
szia nagypapi
Forró Péter novella
iskolai lövöldözés
társbérlet
Szerző
Forró Péter
Szövegtörzs

Apropó, fegyver. És most nem a híres soklövetű vízipuskádra gondolok, amellyel a legváratlanabb pillanatban tudod halálra rémiszteni nagyanyádat, hanem a valódiakra.

Az ember eltöpreng, milyen jó lenne, ha az iskola a világon csak a tudás, és nem az erőszak otthona lenne.

Most persze nem az óraközi szünetekben elkerülhetetlen adok-kapokra gondolok – néhány füles még oldja is a hangulatot a sok kétismeretlenes egyenlet után –, hanem az annál sokkal durvább, szó szerint drámai iskolai erőszakra, lövöldözésekre.

Ennek nagyon kimunkált hagyománya van az Egyesült Államokban, mintha egy rossz feleletet, egy évismétlést vagy éppen a társak iránti ellenszenvet csak lövésekkel, gyilkosságokkal lehetne orvosolni. Persze ehhez az is kell, hogy adott állam jogszabálya szerint könnyen lehessen fegyverhez jutni. Így aztán lassan már ott tartanak, hogy a szülő nemcsak azt kérdezi meg reggel a gyermekétől, hogy elrakta-e a táskájába a tankönyveit, hanem azt is, hogy felvette-e a golyóálló mellényét. Sajnos ez az őrület már Európában is felütötte a fejét, itt is dörögtek már iskolában a fegyverek. Ráadásul az „egy bolond százat csinál” elv alapján még olyanok is elkezdtek „jó hecc” felkiáltással leszámolásokkal fenyegetőzni, akiknek eszük ágában sem volt erre vetemedni.

Ezt a sok értelmetlen halált és erőszakot szinte nem lehet elviselni.

Erről jut eszembe, hogy annak a sok embernek, akik az ‘50-es, ‘60-as években társbérletben laktak, nem jutott eszükbe, hogy kioltsák a lakótársuk életét.

Pedig az az összezártság nem volt piskóta. A módszer lényege az volt, hogy több ismeretlen embert költöztettek össze egy lakásba, akik aztán maguk fektették le egymás között az együttélés szabályait, vagyis azt, hogy ki mikor és meddig használhatja a fürdőt, a konyhát. Az emberarcú szocializmus e remek találmánya nem volt kifejezetten az optimális kapcsolatok melegágya. Azt biztosan nem lehet mondani, hogy ezek a kényszerű együttlakások egy szép barátság kezdetét jelentették volna, ahogy ez az ikonikus, szállóigévé vált mondat elhangzott a világhírű Casablanca című filmben.

Amúgy ne aggódj azért, mert morgolódok, hála Istennek jól vagyok, ráadásul szép egyenletesen öregszem. Csak ezt a sok béna autóst tudnám feledni! Hallod, ez is milyen lelkesen nyomja a dudát mögöttem. Csak tudnám, miért? Ja, hogy egy kicsit eldumáltam a zöldet? Nem kellene ezen annyira felháborodni. Van ilyen.

Az írás Forró Péter Szia, nagypapi! című sorozatának része. A sorozat további részei itt olvashatóak.

Háttér szín
#d0dfcb

Matriarchális társadalmak a mai világban – ahol a nők vezető szerepben vannak

2023. 05. 31.
Megosztás
  • Tovább (Matriarchális társadalmak a mai világban – ahol a nők vezető szerepben vannak)
Kiemelt kép
matriarchalis_tarsadalmak.jpg
Lead

A matriarchátus – bár az ősi társadalmakhoz kapcsoljuk – a mai napig jelen van a világ különböző pontjain, ezekben a közösségekben a nők irányító szerepet töltenek be. A hagyományos közösségek számára a legértékesebb a föld és az állatállomány, így azok a csoport igazi vezetői, akik e két dolog felett rendelkeznek. A matriarchátusnak nevezett társadalmakban a nők birtokolják és öröklik a földet, a termelőeszközöket, meghatározó szerepük azonban eltérő mértékű: van, ahol „egyeduralkodók”, van, ahol háttérből irányító megkerülhetetlen tényezők, és van, ahol a férfiak a döntéshozók, ám csak a női leszármazás jogán juthatnak hatalmi pozíciókba. Pillantsunk be ezekbe a különleges társadalmakba!

Rovat
Köz-Élet
Címke
matriarchátus
Matriarchális társadalmak
női nemiszerv-csonkítás
női vezetők
akanok
Umoja Usao
Minangok
Minangkabau
Bribri
bribrik
Szerző
Háver-Varga Mariann
Szövegtörzs

Minangok: anyáról lányra száll a név és a vagyon

4,2 millió tagjával a Minangkabau a világ legnagyobb matriarchális társadalma. Az indonéziai, szumátrai minang közösség matrilineáris: minden gyermek az anyja nevét kapja, és az anyja klánjához tartozik. A minang nők a családnevüket, valamint a rizsföldek és házak tulajdonjogát is az anyjuktól öröklik. Vallási és politikai kérdésekben ugyan a férfiak irányítanak, de ezt a nők engedélyével teszik.

A hozományt a menyasszony családja határozza meg a vőlegény végzettsége és szakmája alapján.

Az esküvő napján a vőlegényt a menyasszony otthonába viszik, ahol elvégzik a házassági szertartást, a nikát. A közösségben az idősebb nők irányítanak mindenkit, vitákat rendeznek el, megfeddnek bárkit, akivel probléma adódott, házassági kérdésekben közbenjárnak, különféle rituálékat végeznek. A minang férfiaknak rendszeres bevételi forrással kell rendelkezniük, és gondoskodniuk kell a gyermeknevelés költségeiről. Sok férfi elhagyja faluját munkát keresve, és csak alkalmanként tér haza, de nincs beleszólása a háza ügyeibe.

Kép
minang nők
Minang nők – Forrás: Wikipedia

Bribrik: a nagymama adja át az ősi tudást

Hasonlóan a minangokhoz, Bribri lakói is matrilineáris rendszert követnek, azonban exogám, azaz nyitott házasságban élnek. A bribrik Costa Rica legrégebbi őslakosai (kb. 10 ezer emberről van szó), minden klánjukat kiterjesztett családnak tekintik, és mindegyik más-más szerepet tölt be a társadalomban. Csak nők örökölhetik a földet, ezért a férfiaknak el kell hagyniuk a saját klánjukat, és egy másikba kell költözniük, hogy párt találjanak. A házasságkötés után azonban a férjek nem laknak a feleségükkel, csak meglátogatják őket. Amikor lány születik a klánban, az igazi ünnep, mert ez biztosítja a klán fennmaradását.

A bribriknél az anya és főleg a nagyanya adja át az ősi tudást a klánról és a világról a kislányoknak, mégpedig dalokkal, főleg altatódalokkal.

A lányok oktatása nagyon fontos a bribrik számára. Bár a nőknek kiemelt szerepük van a közösségben, a férfiak és a nők együtt töltik be a legtöbb meghatározó társadalmi pozíciót, például egyaránt tagjai a Szokásjogi Bíróságnak és az Idősügyi Tanácsnak. A matriarchális rendszer ellenére tehát a nők és a férfiak itt a legtöbb területen egyenlők. Abban is hisznek, hogy az emberek és minden más élőlény is egyenlő, például az állatokat és a növényeket az emberrel egyenlőnek tekintik, társadalmuk a kölcsönös tiszteleten alapul.

Khaszik: nem költöznek a férjük házába

Az indiai khaszi őslakos törzsben is anyjuk vezetéknevét kapják a gyerekek, ám ennek ironikus módon patriarchális gyökerei vannak. A khaszi férfiak gyakran harcoltak a földekért, a párjuk nélkül maradt khaszi nők pedig ezalatt újraházasodtak, vagy más partnert kerestek, így gyakran nehézzé vált a gyermek apjának megállapítása. A társadalom „törvénytelennek” minősíthette volna ezeket a gyerekeket, de az elődök nem akarták, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön a nő, ezért úgy döntöttek, hogy a gyerekeknek az anyjuk vezetéknevét kell viselni. A világ más matriarchátusaihoz hasonlóan a tulajdon itt is az anyáról a lányra száll, és az anyai származáson keresztül vezetnek mindent. A lányok szabadon élhetnek az ősi otthonukban, vagy elköltözhetnek, kivéve a legfiatalabb lányt (ka khadduh), aki a vagyon őrzője, és aki a házasságkötése után sem megy el otthonról, hanem gondoskodik szüleiről, és anyja halála után a család vezetője lesz.

A házaspároknak nem kell a nő szüleivel élniük, de egy khaszi nő soha nem költözik férje házába.

A férfiak házasságkötéskor kapnak egy részt a lányos szülők vagyonából, de a legnagyobb részt mindig a legidősebb nővér kapja. Míg a lányok másutt Indiában gyakran szembesülnek akadályokkal a tanulás és a munka terén, a khaszi nők előtt nincsenek akadályok a társadalmi érvényesülésben.

Kép
khaszi nők
Khaszi nők – Forrás: Wikipedia

Garók: vőlegényszökések, pótházasságok földje

Az északkelet-indiai garo etnikai csoport hasonló rendszer alapján működik, mint a khaszik. Gyermekeik anyjuktól öröklik a nevet, mindenki az anya rokonaihoz kapcsolódik, a férfiak pedig házasságkötés után feleségük otthonába költöznek. A törzs ugyanakkor hisz a nemek közötti egyenlőségben, vagyis a munkamegosztásban, ezért az ingatlanok a nők tulajdonában vannak, de férfiak irányítják azokat. A garo nemzetség földjének vezetője a „matróna” férje, a községi tanácsot pedig a falu összes felnőtt férfi tagja alkotja. A lányok öröklik a földet és egyéb ingatlanokat, de nem egyformán örököl minden lány – általában a legfiatalabbat választják noknának, aki a legnagyobb területet kapja, cserébe gondoskodik a szüleiről.

Az ő számára a férjet a szülei választják ki, a vőlegényt szertartásosan elfogják, de akár kétszer is megszökhet.

A többi lány az anya kívánsága és elképzelése szerint kap földet, és maga választhat magának férjet. A fiúk csak egy kis tulajdonrészt kapnak, hiszen úgyis elhagyják az anyai házat. Egyetlen felnőtt sem maradhat pár nélkül; megözvegyülés vagy a házasság felbontása esetén pótházasságokat kötnek. Összeférhetetlenség esetén a házasságok felbonthatók; a törvénytelenül született gyermekekről pedig mindenképpen gondoskodnak, hiszen mindenkinek családban kell élnie.

Mosuók: nők királysága, nagybácsik tisztelete

Még kevesebb párkapcsolati kötöttségben élő matriarchális közösség Kína délkeleti részén a „Nők Királysága”. A mosuo gyerekek teljesen az anyjuk családjához tartoznak, és sokszor nem is ismert a gyermek apja, mert nem fontos. A mosuók úgynevezett „sétaházasságokban” élnek: ebben a rendszerben egy pár közös megegyezéssel dönt úgy, hogy kapcsolatot tart fenn, de nem élnek együtt, családjuk otthonában maradnak. A férfi ellátogat a nő házába romantikus randevúra, de napkeltére haza kell térnie. A kapcsolat addig tart, ameddig mindkét fél akarja, és nem jár társadalmi vagy gazdasági kötelezettségekkel. Sokan összekeverik ezt a promiszkuitással, de ez inkább monogámia, amiből szabadon kiléphetnek, és újabb monogám kapcsolatot létesíthetnek. Az ilyen házasságokból származó gyermekeket az anya családja neveli fel, bár az apának is lehet némi szerepe gyermeke életében, ha abban minden érintett megállapodott. A ház mátriárkája (általában a nagymama) abszolút hatalommal rendelkezik, minden döntést ő hoz meg. Az apák és férjek nem élhetnek a házban, de nagybácsik, testvérek, fiak és unokaöcsök bármikor beköltözhetnek, ha hívják őket.

A gyerekek oktatásáért általában az anyai nagybácsi felel, és később a gyerekeknek törődniük kell idős nagybátyjaikkal.

Így érik el, hogy a férfiak se maradjanak magukra öregkorukban. Egyébként a férfiak felelősek minden halállal kapcsolatos dologért, beleértve a temetést és az állatok leölését is. A kínai kommunista vezetés természetesen nem nézte jó szemmel ennek a népcsoportnak a többségi társadalomtól gyökeresen eltérő rendjét. Vezetőnőjüket átnevelő táborba zárták, húsz évet töltött börtönökben, de mindez nem változtatta meg a mosuók hagyományait.

Kép
Mosuó lány
Mosuó lány – Forrás: Wikipedia

Machiguengák: a harcias férfiakat elűzik

Nagyon más a machiguengák matriarchális berendezkedése: ők a perui esőerdőben, a dzsungel mélyén élnek, három–öt házból álló kis falvakban, településenként 20–35 taggal. Minden házaspár saját házat épít. A nők felelősek az élelem megtermeléséért, a férfiak pedig mindenben segítik a feleségüket. A nők gyakran „szövetkezeti” csoportokat alkotnak, együtt termelnek meg dolgokat, de hasonló férfi csoportok nincsenek. A férfiak alkalmanként összejönnek egy-egy sörlakomára vagy halászatra, amelyet egy befolyásos sámán szervez. A machinguenga családok élete békés, a férfiak csendesek, tartózkodóak, nagylelkűek rokonaikkal, szoros kapcsolatot ápolnak anyjukkal és nővéreikkel, valamint feleségükkel és gyermekeikkel egyaránt, az apák vigyáznak a gyerekeikre.

Az itt élők nagyon visszafogottak szexuális téren, a házasságtörés nem gyakori.

Békés természetükre jellemző, hogy nagyon ritkán harcoltak a történelem során, és akiben túlteng a harcias férfiasság, azt többnyire elűzik maguk közül. Ezért is szenvedték meg nagyon az 1990-es években a „Fényes Ösvény” gerillatámadásait – ám velük szemben valószínűleg akkor sem tudtak volna védekezni, ha harcedzettebbek.

Nagovisik: fókuszban a feleség kertje

A nagovisik Új-Guinea egyik nagy trópusi szigetének törzsét alkotják, és domináns szerepet biztosítanak a nőknek. Minden felnőtt nőnek elidegeníthetetlen joga van származási családja földjeire, a tulajdonjog pedig lányaikra száll. A férfiak a nők élelmiszertermelésétől függnek, és mindenben engedelmeskedniük kell. Például az a legnagyobb tiszteletlenség, ha a nő felszolgál egy ételt a férjének, és az nem eszik belőle. Ha összevesznek, a férfi nem eszik a felesége kókuszfáinak terméseiből – vagy azért, mert haragszik, vagy mert a felesége megtiltja neki. Ilyenkor általában békéltető törzsi aktus következik, és ilyenkor jellemzően a feleségnek kártérítést kell fizetnie: egy disznót.

Ha azonban a férfi már semmit sem hajlandó a felesége kertjéből fogyasztani, az válást jelent.

A házasság náluk azt jelenti, hogy a pár egy házban alszik, együtt sétál, együtt kertészkedik; a jó házasság pedig abban nyilvánul meg, hogy sok ehető növényt termesztenek, sok sertést nevelnek, és nagy lakomákat adnak. A nagovisik a kagylópénzt is fontos tulajdonnak tartják, disznóvásárlásnál, házasságcserénél, sértések, sérülések vagy halálesetek kompenzálására is használják.

Akanok: mindenki anyja nemzetségének tagja marad

Az akanok egy nagy nép Ghánában és Elefántcsontparton, a történelem folyamán több államot, királyságot alkottak. Matrilineáris társadalomban élnek: a pénzügyi és politikai ranglétrán a fontosabb pozíciókat férfiak töltik be, de a tisztségeket a nemzetségek anyai leszármazási oldalának figyelembevételével osztják ki; az öröklést és az utódlást is az anyai származás határozza meg. Társadalmuk alapcsoportjai az abusuák, amelyekbe azok tartoznak, akik egy ősanyától származtatják magukat női vonalon. Nemre vagy családi állapotra tekintet nélkül mindenki egész életén át az anyja nemzetségének a tagja marad, és mivel azonos nemzetségből tilos házasodniuk, a férj és a feleség külön abusuákhoz tartoznak, más háztartásban élnek. Így válik érthetővé közösségüknek az a sajátossága, hogy a férfiaknak fontos szerepük van lánytestvérük fiának nevelésében, de a saját fiuk nevelésében nem vállalhatnak szerepet.

Az egyik legismertebb akan származású ember Kofi Annan volt, az ENSZ első afrikai származású és Nobel-díjas vezetője, de számos politikust és tudóst adtak ők a világnak.

Umoja Usao: menedékközösség nőkkel és gyerekekkel

A matriarchális társadalmak közül a legkülönlegesebb talán Umoja Usao, amely egy csak nőkből és gyerekekből álló falu Kenyában. Bár látszólag sikeres a történetük, valójában nagyon szomorú, mert a mai napig menedékként szolgál ez a falu. A települést Rebecca Lolosoli, aki felszólalt a női nemi szervek kényszercsonkítása ellen, megverése után hozta létre 14 nőtársával együtt 1990-ben. Kezdetben bántalmazó házasságok és megerőszakolások túlélőinek menedéke volt, olyan nőké, akik korábban a kenyai Samburu törzshöz tartoztak, és férjeik tulajdonát képezték. Sok nőt bántalmaztak, vertek rendszeresen a családjukban. A férjük által elhagyott, a családjukból kidobott vagy másféle nyomorúságuk elől menekülő nők gyermekeikkel érkeztek Umojába, később pedig a sajátjaik mellé befogadtak árva és HIV-fertőzött gyerekeket is. A hajléktalan, megalázott nők maguknak teremtették meg ezt a világot.

Kezdetben sok atrocitás érte őket a környékbeli férfiaktól, ezért kunyhóikat tövises növényekkel vagy szögesdróttal vették körül, de mára egyre elfogadottabb a létezésük, állami segítséget is kapnak.

Kép
Umoja Usao
Umoja Usao két lakosa – Forrás: Wikipedia

2015-ben 47 nő és 200 gyermek élt itt kommunaszerű közösségben. Kézműves termékek készítéséből és eladásából tartják fenn magukat, és kempinget is működtetnek a közeli Samburu Nemzeti Rezervátumba látogatóknak. A faluban a gyerekek tanulhatnak, mert van általános iskolájuk és óvodájuk is. Férfiak a mai napig nem lakhatnak itt, még a 18. évüket betöltő fiúgyermekeket is megkérik, hogy költözzenek el.

Forrás:

  • https://www.thedailystar.net/star-weekend/news/among-garo-and-khasis-women-decide-who-gets-what-1711801
  • https://www.bbc.com/travel/article/20210328-why-some-indians-want-more-mens-rights
  • https://www.heliotricity.com/matriarchal-societies/
  • https://www.yoair.com/blog/anthropology-the-indigenous-bribri-matriarchal-society-in-costa-rica/
  • https://www.bbc.com/travel/article/20160916-worlds-largest-matrilineal-society
     
Kép
Costa ricai idős nő

Így élnek a világ legidősebb emberei – Erre tanítanak a kék zónák lakói

Mindannyian hosszú, egészséges, minőségi életre vágyunk, de sajnos túl sokan túl korán, betegségtől sújtva, demens állapotban halnak meg. Földünknek van néhány pontja, ahol feltűnően sok a kilencven-, sőt százéves ember, akik mentálisan és fizikailag is jól vannak. Dan Buettner újságíró és felfedező 1999 óta számos expedíciót vezetett antropológusokból...
Háttér szín
#dcecec

A szülés utáni depressziót is segíthetnek leküzdeni a barátnők és a női közösségek – A nők közötti barátságról szól a következő Képmás-est

2023. 05. 31.
Megosztás
  • Tovább (A szülés utáni depressziót is segíthetnek leküzdeni a barátnők és a női közösségek – A nők közötti barátságról szól a következő Képmás-est)
Kiemelt kép
mogyorosy-revesz_zsuzsanna.jpg
Lead

Az anyává válás vízválasztó lehet a női barátságokban, pedig a női közösségek nemcsak a szülés utáni időszakban jelentenek mentális védőhálót, később is segítenek pár órára kilépni abból a 24 órás készenlétből, amit a gyermekvállalás hoz magával. De vajon még mindig ferde szemmel néznek azokra az anyákra, akik egy-egy estére elmennek otthonról a barátnőikkel? A nők közötti barátság lesz a következő, június 7-i Képmás-est témája.

Címke
női barátságok
dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

„A legmélyebb, legtartósabb barátságok nagyrészt az első 25 évünkben alakulnak ki, és akár egy egész életen át elkísérhetnek minket. Ami persze nem jelenti azt, hogy később, az életünk második felében ne jöhetnének létre tartalmas, szép barátságok” – mondja Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, a Metamorfózis Műhely alapítója. A június 7-i Képmás-est szakértője szerint a nők közötti barátságban nagyon fontos szerepe van a verbalitásnak és az érzelmeknek, de időnként előfordul rivalizálás is, ami kisebb-nagyobb hullámzást okozhat a kapcsolatokban.

A Képmás magazin által szervezett beszélgetések Színház és Pszichológia sorozatában a barátságról és a családon kívüli kapcsolódásokról, az élet fordulópontjairól beszélget a meghívott szakemberekkel Szám Kati, a Képmás főszerkesztője – egyik alkalommal női, másik alkalommal férfi szempontból megközelítve a témákat.

A június 7-i Képmás-esten a női szempont kerül sorra: Mogyorósy-Révész Zsuzsanna segítségével járunk utána, hogyan alakítjuk ki a családon kívüli fontos kapcsolatainkat, milyen szerepet játszanak a női közösségek, mit árulnak el rólunk választott kapcsolataink. A nők közötti barátságról színházi improvizációkat is láthatnak a résztvevők a Nézőművészeti Kft. vendégművészeivel, Mosolygó Sárával és Kovács Lehellel.

Az anyává válás a női barátságokban például vízválasztó lehet – előfordulhat, hogy lemorzsolódnak azok a barátok, akik más életszakaszban járnak.

A „szakítás” azonban sokszor korántsem végleges, a tanácsadó szakpszichológus szerint az ekkor meggyengülő barátságok később újra szorosabbá válhatnak. Ebben az időszakban ugyanakkor támaszt jelenthetnek az anyákból álló közösségek – ilyenek például a kismamákból álló Facebook-csoportok vagy a személyes találkozókat szervező női körök. „A nők jellemzően könnyebben csatlakoznak egy új közösséghez, ez a fajta érzelmi nyitottság segítségükre van abban, hogy megtalálják azokat a kapcsolatokat, amelyek segíthetnek az aktuális élethelyzetükben” – magyarázza Mogyorósy-Révész Zsuzsanna.

A családalapítás időszakában egyébként is nagy szükség van a barátság megtartó erejére. „Ma már sokat beszélünk arról, hogy a szülés után sokaknál fellép egy rövidebb-hosszabb depressziós fázis. Abban, hogy ez ne alakuljon ki, vagy hamarabb véget érjen, segíthetnek a minket körülvevő nőtársak. Itt a család női tagjaira is gondolhatunk, de a barátnők szerepe is nagyon fontos” – tette hozzá.

A barátokkal töltött idő később is segít egy időre kikapcsolni abból a 24 órás készenlétből, amelyet a gyermekvállalás hoz magával – még ha ez konfliktusokat is okozhat a szűkebb vagy a tágabb családban. „Bár az elmúlt két-három évtizedben gyengült, azért még mindig él a társadalomban egy olyan nézet, hogy a nő helye a gyerekek mellett van, és nem helyes, ha akár egy estére elmegy otthonról” – mondja Mogyorósy-Révész Zsuzsanna.

A nők közötti barátságról szóló Képmás-est helyszíne a MOMKult Kupolaterme (1124 Budapest, Csörsz u. 18.), a rendezvény június 7-én, 19 órakor kezdődik.
A részvétel regisztrációhoz kötött, a belépő személyenként az aktuális havi Képmás magazin, amely a helyszínen is megvásárolható. További információ és regisztráció a https://kepmas.hu/hu/kepmas-est/ oldalon.

A KÉPMÁS-ESTEK 
A Képmás magazin és a Média a Családért Alapítvány által szervezett Képmás-estek sokéves múltra tekintenek vissza. Szórakoztató, feltöltő, művészi produkciókkal és beszélgetésekkel színesített események ezek, ahol vendégeink ismert arcok (szakemberek, művészek, népszerű véleményvezérek), akik retusálás és szerkesztés nélkül jelenhetnek meg a közönség előtt. A Képmás-estek tematikája a családra, az emberi kapcsolatokra, a közösségekre fókuszál, középpontjában végső soron az emberi boldogság áll, bár ehhez mindig konkrét témán át közelítünk. A művészi élmény kiemelt része az estnek, mert segít a témák komplexebb megközelítésében és egyaránt érzékenyíti a közönséget és a beszélgetés résztvevőit.

Háttér szín
#f1e4e0

„Az a feladat, hogy a gyerekeimet úgy neveljem szabaddá, hogy közben én se pusztuljak bele” – Rókusfalvy Lili a júniusi Képmás címlapján

2023. 05. 31.
Megosztás
  • Tovább („Az a feladat, hogy a gyerekeimet úgy neveljem szabaddá, hogy közben én se pusztuljak bele” – Rókusfalvy Lili a júniusi Képmás címlapján)
Kiemelt kép
juniusi_kepmas_rokusfalvy_lili.jpg
Lead

A júniusi lapban olvashatunk arról is, hogyan szerezhető vissza az érzelmi biztonság, miképpen hat a zene az agyra, hogyan okozhat a trauma függőséget vagy miért válogatósak a kisgyerekek. A friss szám írásai között Fekete Istvánról vagy a Ragyogás című film sötét oldaláról is találunk cikket, illetve új sorozat indul a mozgásról egy gerincterapeuta tollából.

Rovat
Dunakavics
Címke
Képmás magazin június
Rókusfalvy Lili interjú
Rókusfalvy Lili címlap
Ragyogás film
Szerző
kepmas.hu
Szövegtörzs

A júniusi Képmás május 31-től kapható az újságárusoknál.

Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Rókusfalvy Lili fotója a Képmás magazinból

„Az önismeret nagyon jó bázis” – Interjú Rókusfalvy Lilivel

Nemrég egy kerekasztal-beszélgetésből tudtam meg, hogy Rókusfalvy Lili szereti, ha a bemutatásakor elhangzik: kétgyerekes anyuka. A beszélgetést vezető férfi kolléga ezen annyira meglepődött, hogy el is felejtette hozzátenni, hogy nem mellesleg a képernyőn rendszeresen szereplő televíziós műsorvezető a Duna Televízió képernyőjén. Talán az hozta zavarba, hogy valamiféle teljesítmény...
Háttér szín
#dcecec

„Az önismeret nagyon jó bázis” – Interjú Rókusfalvy Lilivel

2023. 05. 31.
Megosztás
  • Tovább („Az önismeret nagyon jó bázis” – Interjú Rókusfalvy Lilivel)
Kiemelt kép
rokusfalvy_lili_interju_kepmas.jpg
Lead

Nemrég egy kerekasztal-beszélgetésből tudtam meg, hogy Rókusfalvy Lili szereti, ha a bemutatásakor elhangzik: kétgyerekes anyuka. A beszélgetést vezető férfi kolléga ezen annyira meglepődött, hogy el is felejtette hozzátenni, hogy nem mellesleg a képernyőn rendszeresen szereplő televíziós műsorvezető a Duna Televízió képernyőjén. Talán az hozta zavarba, hogy valamiféle teljesítmény lobogtatásának értelmezte az anyaság említését. Interjúnkból talán kiderül, hogy ez valóban Lili személyiségének kitörölhetetlen vonása, ahogyan az is, hogy tizenkilenc éves koráig társulatban létező táncos volt.

Rovat
Életmód
Címke
Rókusfalvy Lili interjú
Rókusfalvy Lili
júniusi Képmás
Highlights of Hungary
A Dal
Szerző
Szám Kati
Szövegtörzs

Miért és hogyan hagytad abba a táncos karriered?

Kortárs- és musicaltáncosnak készültem. Nagyon fiatalon csöppentem bele a társulati létbe, az idősebbek között én voltam a kicsi, az ösztöndíjas, akinek még gimiben volna a helye – magántanulóként végeztem a gimnáziumot. Nehéz váltás volt, amikor kiderült, hogy a testem – konkrétan a csípőm – alkalmatlan arra, hogy a tánc legyen a hivatásom. Addig szinte felnőtt életet éltem, tizenöt éves koromtól tizennyolc-tizenkilenc éves koromig a tánc volt az első az életemben, megtanultam egyedül tanulni. Aztán elkezdtem egy teljesen más életet, egyetemre jártam, megjött az életemben az első szerelem, utaztam.

Addig magányos voltál?

Azt nem mondanám, mert a színház egy zárt, összetartó közösség, viszont nem volt olyan gimis életem, mint a többieknek. Sok osztálytársam irigyelt, mert én már tudtam, minek készülök. Hétévesen megálmodtam, hogy a Macskákban táncolok majd, és tizenhat évesen át is élhettem ezt a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Csodálatos dolog volt, hogy a SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztiválra Spala Korinna, az általam nagyon tisztelt koreográfus készített egy szóló koreográfiát, mert inspiráltam őt, és azzal bekerültem legfiatalabbként a legjobb tízbe. Fantasztikus érzés volt, hogy meg tudtam hívni a szüleimet a premierre a Művészetek Palotájába, ahol szólista voltam a Pán Péter mesedarabban mint Tigrisliliom. Ezeket az élményeket nagyon fiatalon élhettem át, de a végén már nagyon nagy fájdalmaim voltak. Nem volt választásom. Ennyi idő távlatából, ma már jó szívvel gondolok minderre vissza, de azért az az egy-két év nagyon kemény volt… Nem jártam színházba, mert nem tudtam beülni a nézőtérre, hisz addig a művészbejárón mentem be, ismertem az ügyelőket, tudtam, mi zajlik ott hátul. Ez nagyon fájdalmas volt. 

Előadóművészként az önkifejezés is hiányzott?

Évekig béreltem egy tánctermet a lakás közelében, oda jártam le táncolni. Egyedül. Vittem a kis zenéimet, vagy csak a csöndben táncoltam. Ezt elég sokáig csináltam, aztán egyszer csak már másfajta karrierre kezdtem összpontosítani, megszülettek a gyerekeim, és ez elmaradt. Tízévesen el nem tudtam képzelni, hogy nekem egyetlen napom is úgy teljen el, hogy ne táncoljak. A barátaim is pontosan tudták, mikor maradt ki valami miatt egy hét, és ilyenkor mondták is, hogy nem vagyok önmagam. Nyilván nagyon inspirál a családom is, Zsili, a férjem festőművész, és tőle is folyamatosan kapom az alkotó-, kreatív energiákat, de most, hogy Boldizsár már hat- és Panka két és fél éves, érzem, hogy valamit kellene csinálnom. Elkezdtem újra spanyolul tanulni, mert nagyon igényeltem, hogy valami újat szívjak magamba, élvezem, de azt hiszem, szeretnék újra táncolni. Magam miatt is, meg azért is, mert szeretném, ha a családom megismerné azt a Lilit. A férjem nem látott színpadon táncolni, és a gyerekeim sem. Kicsit félek is. Bár mondják, hogy a tánc is olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni, de én tudom, hogy azt is megérzi a tested, ha egy hetet kihagytál. Át kell magamban rendezni, hogy én már nem táncos vagyok, ez már egy másfajta tánc, egy másfajta lét.

A tánctanárság nem merült fel benned? 

Nem akartam rokkant, boldogtalan tanár lenni. Két pedagógus szülővel mondom: csak az menjen tanárnak, akinek ez az élete, teljesen oda tudja magát adni, és megvan hozzá a kellő türelme. Én ennél exhibicionistább is vagyok, egy ideig bírnám, de aztán senkinek nem lenne jó.

Amikor újra kellett tervezned a pályádat, mi az, ami segített a táncos múltadból? 

Semmi másban nem gondolkoztam addig, főleg nem a médiában, leginkább az édesapám miatt nem. Büszke vagyok az apukámra, arra, amit ő elért, felépített, de tudtam, hogy majd azt mondják: „Csak azért vagy itt, mert a Pali lánya vagy.” Ezzel nem akartam megküzdeni. Táncosként is megkaptam, hogy ezért bíztak rám szólószerepeket… Bölcsész szakot végeztem szerkesztői szakirányon, arra gondoltam, majd elhelyezkedek egy újságnál, vagy valami hasonló kreatív munkát keresek. 

Amit a táncból hoztam, az a maximális alázat és a kitartás. Ha péknek állok vagy manikűrösnek, azt is alázattal és kitartással végeztem volna.

Ezek a tulajdonságok a tévénél is nagyon jól jöttek, amikor elkezdtem gyakornokként dolgozni. Az aktuális felettesem nem igazán szeretett. Azt mondta, hogy nem tudom ezt a szakmát, inkább menjek el, de engem nem lehetett levakarni. Azt mondtam: „Én ezt megtanulom a gyakorlatban. És mikor, ha nem most?” Ott voltam, egyedülálló voltam, gyerektelen voltam.

A színház és a tévé be is tudja szippantani az embert, elszippantja a magánélettől, a párkereséstől, a barátoktól... 

Amikor a társulatban táncoltam, olyan voltam, mint egy ló, semmit nem láttam, nem vettem észre, nem voltam nyitott a szerelemre, küldetéstudatom volt, csak arra tudtam koncentrálni, nem is engedtem be mást. A tévézés viszont nem szippantott be, mert hamar találkoztam a férjemmel, amikor még tanultam és tapogatóztam. Vele párhuzamosan jöttek a lehetőségek, inkább ő volt az, aki az összes bizonytalanságomon átsegített.

Kép
RÓKUSFALVY LILI
Fotó: Emmer László

Sokan a független nőt tartják jó munkaerőnek, szerinted a párkapcsolati biztonság inkább magabiztossá tesz? 

Pontosan. És a gyerekeim is ilyen hatással vannak rám. Mindenki kérdezi, hogyan tudom összeegyeztetni a családot és a munkát, de nekem ez nem összeegyeztetés. Miközben ment előre a karrierem, akkor született Boldi, aztán Panka, szépen egymás után. Ez persze csapatmunka, de az ember egy idő után elkezd egységben gondolkozni. Huszonöt éves koromig Lili voltam, miután a szüleim kis fészkéből kirepültem, de aztán családom lett, és ma már nem tudom ezt a két dolgot kettéválasztani. Ha nekem jó az, hogy elmegyek dolgozni, feladatokat vállalok, kihívás elé állítom saját magamat, akkor úgy csinálom, hogy a családomnak is jó legyen. Viszonylag korán elkezdtem magamat megismerni, és rájöttem, hogy így vagyok magabiztos. A férjem, aki nálam tíz évvel idősebb, szintén kialakult személyiség volt, amikor találkoztunk. Nekem ő a második párom. Mindenki mondogatta, hogy még fiatal vagyok az elköteleződéshez, de szerintem, ha az ember ismeri a saját személyiségét, akkor az nagyon jó bázis a döntéseknél. 

A legerősebb érzésem Zsilivel kapcsolatban nem a lila ködös szerelem volt, hanem az, hogy én családot szeretnék vele alapítani. 

Hét év házasság után azt tudom mondani, hogy jól működő kapcsolat a miénk, az ő karrierjében is sok változás történt, az enyémben is, közben született a két gyerek – ezt nem lehet úgy csinálni, hogy kétségek vannak benned. 

Sok segítséget kaptam a tévétől is, hogy édesanya lehessek. A korai évek annyira gyorsan eltelnek, és szuper, hogy hármasban, majd négyesben sokat lehettünk együtt. A legkirályabb dolog az életben és a legtöbb, amit adhatunk nekik, hogy megosztjuk velük az élményeinket.

Azt mondtad egy interjúban, hogy az édesanyád a példaképed. Miben?

Ő vérbeli anyuka, mindig érezte a tökéletes arányokat, mennyit engedjen, hogyan fegyelmezzen, tudja, hogy hol vannak a határok, hol a másik intim szférája, mindig jókor, jó helyen segít. Annyira természetes, hogy ilyen, hogy azt gondolnám, ez öröklődik, de nem...

Ez a legnehezebb szerinted az anyaságban? 

Az egyik legnehezebb. Én projektáló vagyok és kontrollmániás. Dolgozom rajta, tehát felismertem – egyébként a család segített ebben is –, az a feladat, hogy a gyerekeimet úgy neveljem szabaddá, hogy közben én se pusztuljak bele. Nagyon fontos, hogy ki hogy van egyénileg az egységen belül. A férjem nagyon szabad személyiség, ameddig őt nem ismertem, magamról is azt gondoltam, hogy laza nő vagyok, de ő hat méterrel a föld felett lebeg, én meg őt földelem. Emellett sok közös van bennünk, leginkább az értékrendünk az, ami tökéletesen egyezik, a többiben meg szépen idomulunk egymáshoz.

Sminkelés közben mesélted, hogy Boldi szülése után megjelent nálatok az édesanyád, illetve jött vele az ikertestvére és a nagymamád is. Úgy fogalmaztál, hogy ez a női vonal olyan erős a családban, hogy a világot is elirányítaná… Mit jelent ez az erő és ez az irányítás? Például a házasságban?

Anyukámék elváltak. Úgy éltünk együtt, hogy az édesanyám, az öcsém meg én egy házban, és közvetlenül mellettük lakott a nagymamám. Olyan biztos hátteret adtak, hogy tudtuk, hozzájuk bármikor visszamehetünk. Akármi történik, ők szeretnek, elfogadnak, megértenek, meghallgatnak minket. Szeretném, ha a gyerekeimnek ilyen biztos pont tudnék lenni. Nagyon törekszem arra, hogy úgy fogadjam el a férjemet, ahogyan van. 

A férjemnek, aki egy nagyon kicsi családból jött, nagy álma volt, hogy egy ilyen olaszos családba kerüljön, ahol nem tesznek különbséget aközött, hogy én családom, te családod.

Amikor Boldizsár született, jókor, jó időben megjelent az anyukám, a nagymamám és a keresztanyukám. Fantasztikus könnyedséggel elintéztek mindent, a kisugárzásukkal, egy jó szóval, egy magabiztos, hozzáértő mozdulattal eloszlatták az összes kételyemet és szorongásomat. És közben nem éreztem bénának és kezdőnek magamat, mert a példamutatással tanítottak.

Kép
Rókusfalvy Lili fotó
Fotó: Emmer László

Ismerős ez a könnyedség és problémamegoldás a műsorvezetői stílusodból. Természetes vagy, tudod, hol a helye a humornak és a komolyságnak. Szerinted mi egy műsorvezető feladata egy szórakoztató műsorban, például egy A Dal-féle műsorsorozatban?

Minden műsor kicsit mást kíván. Engem az apukám azzal a tanáccsal engedett el erre a pályára, hogy amikor megbillenek, mindig tegyem fel a kérdést magamnak: kíváncsi vagyok-e még. Legyen szó riportműsorról, kis színes ötpercesekről vagy nagy beszélgetésekről, show-műsorokról. Meg kell hogy maradjon az őszinte kíváncsiság. Én moderátornak, vagyis olyan színpadi embernek gondolom magamat, aki nem a főszerepet ­játssza, inkább egy biztos hátországot próbál adni.

Közben reprezentálsz is, hiszen az arca is vagy a műsornak. 

Igen, e kettősség miatt a munkám erős koncentrációt igényel. Jókor, jó helyen kell lennem, meg kell találnom a lehető legfrappánsabb mondatokat, és le kell tudnom vezényelni a műsort. Bár nem tudom, hogy kik ülnek a képernyő túloldalán, mégis feléjük kell az egész történést prezentálnom. Ugyanakkor a versenyzőket is támogatnom kell, hiszen a Duna dalversenyében, A Dalban szerepelnek olyanok is, akik a műsorban lépnek először színpadra, nekik abban a pillanatban kicsit az anyukájának is kell lennem. Közben ott ül a zsűri is, és tudnom kell, hogy ebben a helyzetben az én véleményem nem releváns. Nagyon izgulok, amíg el nem kezdődik az adás, de ha ez az izgalom egyszer elmúlik, lehet, hogy szakmát kell váltanom. Feltölt, hogy ott lehetek.

Kiknek a visszajelzése a legfontosabb számodra? 

Kommenteket nem olvasok, mert ha valaki negatívat ír vagy bántót, az padlóra küld. Pici gyerekkorom óta nagy megfelelési kényszer munkál bennem. 

A férjem mindig azt sulykolta, hogy fogadjam el, nem fog mindenki szeretni, nem fogok mindenkinek tetszeni, ezt a részét el is engedtem. A szűk család visszajelzése mindig fontos, az anyukámmal minden adás után beszélek, apukámmal is majdnem mindig, és persze a férjemmel. Aztán a jelenlévő szereplők is fontosak. Ha azt mondja nekem akár egy ismert, akár egy először szereplő énekes, hogy köszönöm, nagyon jól éreztem magamat, annál több nem kell. Házigazda vagyok, tehát a hangulat nagyban az én felelősségem. Nem mindegy, hogy segítem-e a szereplőket, vagy zavarba hozom őket azzal, hogy valamibe kellemetlenül belekérdezek.

A pályádon szerettél volna apukádtól függetlenedni, viszont együtt vagytok a Highlights of Hungary nagykövetei. Ez szimbolikus együttes jelenlét, vagy valóban közös munka?

Abszolút közös munka, és én vagyok annyira erőszakos, hogy ő is kivegye a részét ebből, mert bár kedve van, lelkes is, de ideje annál kevesebb. Ugyanakkor ez a feladat jó ok arra is, hogy beszélgessünk.

A tavalyi jelöléseitek közül a kortárs táncprodukció nyilván hozzád kötődik. Melyik jelölted árul el még rólad sokat? 

A Radnóti Színház fotósorozatát éreztem magamhoz nagyon közel, amely társadalmilag fontos ügyeket mutat be, illetve a Németh Franciskáék által indított surgossegi.info honlapot is rendkívül hasznosnak tartom, amely egy országos ügyelet- és gyógyszertárkereső oldal. Franciskát régebb óta ismerem, rengeteget tanul, dolgozik ápolónőként. Nagyon tisztelem, hogy kisgyerekes anyaként még egy ilyen közhasznú ügyet is visz. Lenyűgöznek azok az emberek, akik ebben a szférában az idejükön és az energiájukon túl tesznek valamit a közösségért. Én is használom az ő alkalmazásukat. 

És magam is vágyom arra, hogy fontos társadalmi ügyekkel foglalkozhassak. Anyukám is szociálisan érzékeny, dolgozott mozgásjavító intézetben, gyerekeket fejlesztő pedagógusként. Örülök, hogy fiatalon lettem anyuka, mert ha a gyerekek kirepülnek, sok mindent szeretnék még csinálni. Azt hiszem, ehhez kell még egy kicsit erősítenem a lelkemet, mert minden fájdalmas történet, amellyel találkozom, nagyon rányomja a bélyegét a hangulatomra, amit utána sugárzok a gyerekeim felé. 

De közben azt is érzem, hogy például az idős emberek nagyon közel állnak hozzám.

Megfordult már a fejemben, hogy ingyen táncórákat adok vagy felolvasok nekik. Nem találtam még meg azt a platformot, amelyen keresztül az új ötleteimet sokakkal megoszthatnám. Az Instagram nem az én világom, ott nagyon sok a megmondóember, én pedig nem tartozom közéjük. Egy újságíró barátnőm, aki a családi műsorokban szeret leginkább nézni, nemrég azt mondta: „Ott állsz ezeken a nagy színpadokon, persze vicces vagy és hangos, de én tudom azt is rólad már száz éve, amit a nézők nem tudnak, hogy nagy szíved van, és olyan jó volna ezt megmutatni.”

Most még azt érzem, hogy ha beviszem a családomba a lelkileg nehéz munka fojtó, szorongó érzését, az hosszú távon senkinek nem jó. Vágyom erre önálló individuumként, de közben egy egység része is vagyok. 

Ez az interjú eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Kép
Rókusfalvy Lili és Babos Bertalan „Zsili”

Rókusfalvy Lili és Babos Bertalan „Zsili”: „Folyamatosan tanuljuk egymást”

Rókusfalvy Lili televíziós műsorvezető és Babos Bertalan „Zsili” festőművész egy interjú során ismerkedtek meg, és állítják: mindketten az elejétől fogva tudták, hogy egymással szeretnék leélni az életüket. Immár hat éve élnek kiegyensúlyozott házasságban, szeretik egymásban azt is, amiben különböznek, Boldizsár és Panka születésével pedig elkezdődött számukra egy, a...
Háttér szín
#fdeac2

Oldalszámozás

  • Első oldal « Első
  • Előző oldal ‹ Előző
  • …
  • Oldal 205
  • Oldal 206
  • Oldal 207
  • Oldal 208
  • Jelenlegi oldal 209
  • Oldal 210
  • Oldal 211
  • Oldal 212
  • Oldal 213
  • …
  • Következő oldal Következő ›
  • Utolsó oldal Utolsó »
Képmás

Lábléc

  • Impresszum
  • Kapcsolat
  • Hírlevél
  • Médiaajánló
  • ÁSZF előfizetők
  • Adatvédelem
  • Erdélyi előfizetés
ESET
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET biztonsági programokkal végezzük, amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
MagyarBrands - Kiváló fogyasztói márka Média kategória, Az Év Honlapja, Minőségi Díj
Barion logo