Így élnek a világ legidősebb emberei – Erre tanítanak a kék zónák lakói
Mindannyian hosszú, egészséges, minőségi életre vágyunk, de sajnos túl sokan túl korán, betegségtől sújtva, demens állapotban halnak meg. Földünknek van néhány pontja, ahol feltűnően sok a kilencven-, sőt százéves ember, akik mentálisan és fizikailag is jól vannak. Dan Buettner újságíró és felfedező 1999 óta számos expedíciót vezetett antropológusokból, demográfusokból és tudósokból álló csapatával, hogy feltérképezzék a világ leghosszabb életű embereit és az érintett embercsoportokat jellemző közös vonásokat. Kutatásaik során a világ öt olyan régióját azonosították, ahol a legtöbb százéves vagy annál idősebb személy él. Ezek az úgynevezett kék zónák Szardínia, Japán, Costa Rica, Görögország és Kalifornia területén találhatók.
Kék zónák a világ egyes pontjain
Nicoya-félsziget, Costa Rica
A nicoyaiak becslések szerint kétszer nagyobb valószínűséggel érik el a 90 év fölötti kort, mint az észak-amerikaiak. Táplálékuk elsősorban rizsből, babból, marhahúsból, halból és csirkéből áll, feldolgozott és finomított élelmiszereket minimálisan vagy egyáltalán nem fogyasztanak. A kutatások szerint a nicoyaiak, különösen a férfiak lényegesen alacsonyabb kardiovaszkuláris kockázati biomarkerekkel rendelkeznek, beleértve a derékbőséget és a triglicerid-, koleszterin-, valamint az éhomi glükóz- és vérnyomásszintet. Alacsony náluk a szívbetegség, cukorbetegség, bizonyos ráktípusok, a demencia és az elhízás aránya. „A hosszú, egészséges élet egyik titka: a kukoricatortilla. A kukorica tele van vitaminokkal és rostokkal, Nicoyában ezt be is áztatják, így niacin, más néven B3-vitamin szabadul fel, amely a magok falában található, és szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében, valamint a kognitív hanyatlás megelőzésében. Ezeket a B3-vitaminban gazdag kukoricatortillákat szinte mindig egy másik egészséges alapanyaggal párosítják: a babbal, amely szintén tele van rosttal – mondja Dan Buettner. – Ha naponta egy csésze babot fogyasztunk, az négy plusz évet jelent a várható élettartamunkban.”
Szardínia, Nuoro tartomány, Olaszország
Szardínián tízszer annyi százéves él, mint az Egyesült Államokban. Olaszország Földközi-tengerbe nyúló szigetén a világ legidősebb férfijai mindennap jelentős távolságokat gyalogolnak a hegyvidéken, s jellemzően a bicikli az egyetlen közlekedési eszközük. Az ilyen típusú rendszeres mozgás elősegíti szívük, érrendszerük és csontjaik egészségét. Táplálékuk többnyire növényi alapú, sok zöldséget, gyümölcsöt, babot, tejterméket és teljes kiőrlésű kenyeret tartalmaz.
A kutatók azt találták, hogy Szardínián a százévesek emésztőrendszerében nagyobb mennyiségben található egy nagyon specifikus baktériumtörzs, mint más populációkéban, ez pedig a lactobacillus.
Szardínián a kenyér jellemzően kovásszal készül, amely gazdag a bélrendszer számára egészséges baktériumokban. A sajtot sokkal kevésbé dolgozzák fel, és teljes juhtejből vagy kecsketejből készítik, amely rengeteg lactobacillust tartalmaz. A szardíniaiak számára is nagyon fontos a család, a barátság, amely szerintük hozzájárul a mentális és fizikai jóllétükhöz.
Ikaria, Görögország
Körülbelül 8 ezer ember él az Égei-tenger kis görög szigetén, Ikarián. Többnyire növényi alapú étrendet követnek, kerülik a dohányzást, sziesztáznak délutánonként, és mindennap találkoznak családjukkal, barátaikkal. Ez a kultúra mélyen tiszteli az idősebbeket. Az itt élők a nyolcvanas és kilencvenes éveikben is aktívak, rendszeres fizikai tevékenységet végeznek, és sokat gyalogolnak. A szív- és érrendszeri megbetegedések aránya Ikariában nagyjából a fele az Egyesült Államokban tapasztaltaknak, és a demencia is elég ritka arrafelé. Ennek alapja lehet a földközi-tengeri vagy mediterrán diéta, amely tudományosan a legtöbbet kutatott egészséges táplálkozási terv. A mediterrán étrendben azonban nemcsak az asztalra kerülő ételek fontosak, mint a zöldségek, gabonák, hal és olívaolaj, hanem az is, hogy olyan társaságban fogyasztják el az ételt, amelyben szeretnek lenni.
Okinawa, Japán
Japán legdélibb prefektúrája, Okinawa egy sor kis szigetből áll, és leginkább arról ismert, hogy itt élnek a legtovább a nők. Étkezésük egyik legfontosabb alapanyaga a tofu, amely a nap szinte minden étkezésébe beépül. A tofuban lévő fitoösztrogén egyes vélemények szerint védelmet nyújt a hormonokkal összefüggő rákos megbetegedésekkel szemben, hozzátéve, hogy itt nem dolgozzák fel a tofut. Az okinawaiak az otani-watari nevű gyógynövényt is fogyasztják, ami a páfrány egyik fajtája, és rendszeresen esznek hínárt is, amely egy asztaxantin nevű gyulladáscsökkentő vegyületet tartalmaz.
Az okinawaiak különösen erős társadalmi kapcsolatokat tartanak fenn a moaikon keresztül, amelyek a gyermekkorban létrejött és az ember egész élete során fenntartott baráti csoportok.
Egy moai barátságot, támogatást és akár pénzügyi segítséget is nyújt a csoport tagjainak, ha szükséges.
Loma Linda, Kalifornia, Egyesült Államok
Loma Lindát az különbözteti meg Kalifornia többi részétől és az egész országtól is, hogy az itt élő emberek többsége hetednapi adventista, amely egy a 19. század közepén, az Egyesült Államokban megalakult közösség. Kerülik a hús-, alkohol- és koffeinfogyasztást, nem zsírral és sóval főznek, az étrendjük többnyire egyszerű zöldségekből, gyümölcsökből, diófélékből és gabonákból áll. Statisztikák szerint az e közösségben élők közel egy évtizeddel élnek túl egy átlagos amerikait. Vegetáriánus étrendjük, illetve jelentősen csökkentett húsfogyasztásuk hozzájárul az alacsonyabb szív- és érrendszeri, vese- vagy endokrin betegségek miatti halálozási arányhoz.
9 közös jellemző a legtovább élő közösségeknél
Az öt kék zóna tanulmányozásának célja az volt, hogy olyan közös vonásokat fedezzenek fel, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy az ezekből a régiókból származó emberek miért élnek hosszabb minőségi életet. A zónák kilenc közös pontot mutatnak az életmód tekintetében. Ezeket Dan Buettner A kék zónák: Leckék a hosszabb élethez a leghosszabb ideig élő emberektől című könyvében, a „Kilenc erő: a kék zónák egészséges életmódja” cím alatt említi.
1. Természetes mozgás
A kék zóna régióiban élő egyének mindennap aktívan mozognak.
Sokan közülük hagyományos életmódot folytatnak, és tartózkodnak a modern technikai eszközök, például mosógépek és mezőgazdasági berendezések használatától. A fizikai aktivitás védelmet nyújt a szívbetegség, a szélütés és a 2-es típusú cukorbetegség ellen, valamint javítja a pszichológiai egészséget és az életminőséget.
2. Céltudatos élet
Az ember életcélja, amelyet az okinawaiak ikigainak, Nicoyában pedig plan de vidának neveznek (ez lényegében azt jelenti: „miért kelek fel reggel”), hozzájárul az emberi élettartam növeléséhez, valamint az általános egészséghez és jólléthez. Az életcéllal rendelkező embereket önbecsülés, hála és pozitív életszemlélet jellemzi.
3. Stresszkezelés
Bár a stresszt szinte lehetetlen elkerülni, a krónikus stressz pusztítást okoz a szervezetben: hozzájárulhat a gyulladásokhoz, a szívbetegséghez és a depresszióhoz. A világ leghosszabb életű emberei inkább szunyókálnak, imádkoznak és a barátaikkal lógnak.
4. 80 százalékos szabály az evésben
A kék zónában élők elkerülik a túlevést, többször kisebb mennyiséget fogyasztanak a nap folyamán, és tartózkodnak a késő esti étkezéstől.
Az okinawaiak a Hara Hachi Bu elvet követik, azaz „egyél, amíg a gyomrod 80 százalékig megtelik”.
5. Növényközpontú étrend
A kék zóna régióiban élők főként növényi eredetű ételeket fogyasztanak: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék, magvak, babok, hüvelyesek és egészséges olajok, például az extraszűz olívaolaj szerepel a mediterrán étrendben. Mindez hozzájárul a korai halálozás, a depresszió és a kognitív hanyatlás elkerüléséhez. Az állati fehérjéket különleges alkalmakkor fogyasztják.
6. Borfogyasztás
A kis mennyiségű bor (napi egy-két pohár) elfogyasztása barátokkal és a családdal közös gyakorlat a kék zónában élők körében, kivéve a kaliforniai Loma Linda hetednapi adventistáit. A megfelelő minőségű bor fogyasztása a kognitív hanyatlás, a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos rákos megbetegedések kockázatának csökkenésével járhat.
7. Közösségi hálózatok
A szociális kapcsolódás különösen fontos az időskori pszichés és fizikai jóllét megőrzéséhez. A kutatások azt mutatják, hogy azok az idősek, akik erős társadalmi támogatottsággal és szociális hálózatokkal rendelkeznek, megőrzik függetlenségüket, erősebb az életcéljuk, és lassabb kognitív hanyatlást tapasztalhatnak, mint a szociálisan elszigeteltek.
8. Spiritualitás
A kék zónában élők többsége valamilyen vallási közösséghez tartozik.
A mély hitélet segítheti az immunrendszer jobb működését és a szívbetegségek kockázatának csökkenését.
A kék zónában élők a spiritualitásról úgy gondolják, hogy az életükhöz tartozik, a testi-lelki jóllét szempontjából nélkülözhetetlen.
9. Első a család
A családi kapcsolatok kiemelt fontosságúak a kék zóna régióiban élő egyének számára. A szülők sokat foglalkoznak a gyermekeikkel, és az is gyakori, hogy az idősödő szülők és nagyszülők gyermekeikkel vagy más családtagjaikkal élnek együtt, besegítve a háztartásba és a gyermekgondozásba.
Akár az egyes régiókat, akár a kék zónák összességét tekintjük, életvitelük nem bonyolult és nem is drága. A minimálisan feldolgozott, növényi alapú élelmiszerek fogyasztása, az aktív élet és a másokkal való jó kapcsolatok fenntartása a közös szál, amely összefonja a zónákban élőket mindenfelé a világban. Miért is ne követhetnénk őket?
Források:
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Korosan is boldogan – Dr. Bagdy Emőke a méltóságteljes idősödésről a Spiritusz podcastban
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
