Mi sem áll egymáshoz közelebb, mint a karácsony szelleme, a líraiság és a segítő szándék. Magyarország Verskarácsonyfájának idén a Paulay Ede utca 19. szám alatt található Scolar Könyvesbolt ad otthont. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan magyar költők soraival ékesített díszek közül választhatnak maguknak ajándékot azok, akik a Sukorói Vadmadárkórházat támogatják adományukkal a helyszínen. A gyűjtés december 21-ig zajlik.
A verskarácsonyfa-állítás hagyományát 2014-ben Viola Szandra író, költő indította útjára a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kezdeményezés azóta számos impozáns helyszínen valósulhatott meg, többek között az irodalmi és történelmi múltjáról méltán híres Centrál Kávéházban is. 
Klasszikusoktól és kortársaktól egyaránt kerültek a karácsonyfára versek, amelyek olvasgatása az ünnep lelkiségének valódi átélésében is segít. A könyvekből épített verskarácsonyfán többek között Juhász Gyulától, Kosztolányi Dezsőtől, József Attilától, Iancu Laurától, Molnár Krisztina Ritától és Vajna Ádámtól olvashatnak ünnepváró idézeteket.

Kép

Viola Szandra és a Verskarácsonyfa - Kép: Kállai Márta

Az, hogy Szandra ezúttal a beteg vadmadarak gyógyítására gyűjt, nem véletlen. A Világfa kilenc ága című regényében, a népszerű ifjúsági fantasyben ugyanis jelentős szerephez jutnak a madarak. 

„Nincs kert, amelynek szépsége boldogító volna, ha néma; nincs idill, mely érne valamit madárcsicsergés nélkül”– írja Viola Szandra, aki szerint még a mennyországban is madarak dalolnak. Épp ezért a valóságban is szeretne hű lenni ahhoz a természetbarát lelkülethez, ami könyvéből átsugárzik: „Bízom benne, hogy a könyvesboltba betérőknek sikerül örömet szerezni azzal, hogy könyvekből épített verskarácsonyfát megcsodálva, versidézeteket olvasgatva hangolódhatnak az ünnepre, adományukkal pedig a Sukorói Vadmadárkórház működését támogathatják.” Az írónő személyes vállalása ezen felül, hogy minden, decemberben eladott könyvéből 500 Ft-ot a madárkórháznak adományoz.
 

2023-ban dr. Kádár Emese Lenkét a Richter Gedeon Nyrt. „Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató háziorvosa” Richter Érdemérem díjjal tüntette ki. A doktornőben a nagymamája példája és tanítása alakította ki azt a határozott meggyőződést, hogy az eredményes orvoslás alapja a folyamatosan frissítendő tudás mellett a személyre szabott, közérthető, kedves, ugyanakkor határozott, a betegek méltóságát maximálisan tiszteletben tartó, félelmeiket megértő orvosi kommunikáció. 
A doktornő pályázata ITT megtekinthető.

Már gyerekként tudtad, hogy a nagymamád nyomdokaiba lépsz egyszer, és orvos leszel?

Talán még csak tudat alatt, de már óvodában is sejthettem, hogy valamikor orvos leszek, mert farsangon mindig orvosnak öltöztem. Édesanyám pedig a mai napig hisz benne, hogy előre meg volt írva: akárcsak a nagymamám, én is hivatásos gyógyító leszek, mert első unokaként pár évtizeddel később ugyanazon a napon születtem, mint ő. Ezenkívül nálunk ennek a hivatásnak múltja van, és bár egy-egy generáció kihagyásával, de nem tört meg a tradíció. 

Az üknagyapámat a nagymamám követte a háziorvosi praxisban, most pedig én viszem tovább a stafétát.

A szüleim ugyan féltésből próbáltak más irányba terelni, és sokszor feltették a kérdést: biztos, hogy orvos akarok-e lenni, nem inkább fogorvos vagy gyógyszerész, esetleg gyógytornász... De én kitartottam az elhatározásom mellett: akkor is orvos leszek, ha éppen nem a legideálisabbak a körülmények. Az azonban sokáig egyáltalán nem volt biztos, hogy a háziorvosi irányt választom, mert mint majdnem minden nő, én is úgy indultam neki az orvosi egyetemnek, hogy gyerekorvos lesz belőlem. Aztán rájöttem, hogy a belgyógyászat sokkal közelebb áll hozzám, és nagy luxusnak éreztem volna, ha nemet mondok a háziorvosi pályára, mielőtt egyáltalán kipróbáltam volna magam ezen a területen.
 
Végül miért a háziorvosi gyakorlatot választottad?

A háziorvos az alfa és az omega a páciens számára: hozzá fordul minden nyűgével, őt kéri meg, hogy magyarázza el a leleteket, és oda is tér vissza, ha kérdése vagy újabb problémája van. A háziorvoslásban tetszett az is, hogy ott „egyben” láthatom a beteget, minden kórelőzményével együtt. Ez bizonyult döntő érvnek, amellett, hogy a családi hagyományt vigyem tovább, és belőlem is háziorvos váljon.

A nagymamád praxisában kezdtél?

Nem, rezidensként Pilisvörösváron rendeltem dr. Tamás Ferenc felügyelete alatt, ott kezdtem a háziorvosi pályafutásomat. Ám amikor a nagymamám több mint 40 évnyi gyógyítás után 76 évesen elérkezettnek látta az időt, hogy nyugdíjba vonuljon, nekem adta át a 3. kerületi praxisát. De mielőtt végleg leköszönt volna, minden betegének bemutatta az unokáját. Így volt egy viszonylag rövid átmeneti idő, amikor még rendelt, de már én is ott ültem mellette, aztán még egy kis ideig felváltva gyógyítottunk. Még akkor is felelősnek érezte magát a betegeiért, akiket a második családjának tekintett. 

Több mint 40 éven át gondoskodott róluk, és nemcsak a testi bajaikra kereste a gyógymódot, hanem a lelki problémáikat is meghallgatta. 

Azt is, ha valaki munkahelyet váltott, vagy éppen tönkrement a házassága.

Kép

Dr. Kádár Emese Lenke háziorvosi rendelőjében 
– Fotó: Katona László

Nem voltál megszeppenve, amikor a nagymamád mellett kellett helytállnod?

Ó, dehogynem! Hiába volt már némi tapasztalatom, folyamatosan azon stresszeltem, hogy a nagymamámra nem hozhatok szégyent. Helyt kellett állnom, mert őt nemcsak a szakmai tudása, de az embersége miatt is nagyon szerették, így nagy kihívás volt átvenni tőle a rendelést.

Voltak, akik visszakövetelték a nagymamádat?

A nagymamám három generációnak volt az orvosa, nem csoda, hogy sokan nehezen élték meg a váltást. Az is sokkolta őket, hogy már a praktizálásom kezdetén több változtatást is bevezettem. Még szerencse, hogy a nagymamám asszisztense még három évet dolgozott velem, így ő biztos pontot jelentett a betegeknek, és nekem is nagy segítség volt, mert mindig súgott, hogy kiről mit kell tudnom.

A nagymamád milyen útravalóval látott el, amikor átvetted a praxisát? 

A nagymamám azt tanította, hogy ne általánosan gyógyítsam a betegeket, hanem mindenkit személyre szabottan. 

Vegyem figyelembe a páciens lelkiállapotát, ismerjem meg a családját, az életkörülményeit, hogy ne csak a betegségét tudjam meggyógyítani, hanem magát az embert is. 

Az ő generációjában még klasszikus értelemben vett családi orvoslás volt, minden betegnek tudta a nevét, ismerte az összes családtagot, hogy hány gyerek, unoka van, és a hosszú évek alatt bizalmassá, szinte családtaggá vált. Emberközpontú volt, aki abban hitt, hogy az orvos nemcsak azért van, hogy a fájó térdet meggyógyítsa, hanem azért is, hogy minden más problémával is lehessen hozzá fordulni. Sajnos nekem már jóval több a betegem, mint a nagymamámnak volt, így nincs időm arra, hogy mindenkivel hosszasan elbeszélgessek, pedig őt azért is szerették annyira, mert mindenkire volt ideje, mindent észben tartott. Ebben én sajnos nem vagyok olyan jó, a név- és arcmemóriám csapnivaló, de próbálok fejlődni. 

Mi volt az első nagy kihívás az életedben háziorvosként?

Épphogy átvehettem a nagymamámtól a praxist, amikor megérkezett a Covid. Akkor jöttem rá, hogy nincsenek naprakész adataink a betegekről, és tudtam, hogy a pandémia idején ez óriási gondot jelenthet, mert ha egyszer majd lesz oltóanyag, nem fogok tudni telefonon végighívni több száz embert, szükség lesz az e-mail címükre is. Ezért fogtam magam, és végigjártam a körzetembe tartozó házakat, és plakátokat ragasztottam ki, hogy mindenki vegye fel velem a kapcsolatot adategyeztetés céljából. 

A Covid igazi mélyvíz lehetett kezdő orvosként. Te hogyan élted meg?

Iszonyatosan nehéz volt, főként úgy, hogy a betegeim többségét még nem ismertem. Nem tudtam, ki az, aki már egy kis náthától is pánikba esik, és ki az, aki csak akkor jelentkezik nálam, ha már nagy a baj. Embert próbáló időszak volt az is, amikor nem lehetett behívni a rendelőbe a betegeket, és telefonon keresztül kellett felelős diagnózist felállítani, arról dönteni, hogy mentőt kell-e hívni vagy sem, miközben az egészségügyi rendszer annyira le volt terhelve, hogy az egyik betegemet például az esztergomi kórházba kellett elszállíttatni, mert sehol sem volt a közelben szabad ágy Covid-pozitív férfibetegnek. Mindenki rettegett attól, hogy ha megbetegszik, nem fog időben segítséget kapni, mert nem éri el a rendelőt. Pedig négy telefonunk is volt, mindegyik csörgött 0–24 órában. 

Volt, hogy az egyik megadott mobilszámon egy betegem azzal hívott fel szombat hajnalban, hogy húslevest főz és nem érzi az illatát, mit csináljon.

Mennyire működött és működik hatékonyan, egyáltalán van-e az orvosok között kommunikáció, szakmai tapasztalatcsere? 

A Richter-pályázatnak azért is örültem, mert a háziorvosok alapvetően elszigetelten, egyedül dolgoznak. Erre egészen addig én sem figyeltem fel, amíg el nem kezdtem csapatban dolgozni a Máltai Szeretetszolgálatnál, ahol nagyon figyelnek arra, hogy szakmailag is tudjunk egymáshoz kapcsolódni, és emberileg is legyen ventillációs lehetőség. 

Sajnos a szakorvosokkal sincsen bejáratott együttműködés. Nekem is ugyanazon a telefonszámon kell hívnom a szakrendelőt, mint a betegeimnek. Nagyon hasznos lenne, ha egy-egy páciensem betegségével kapcsolatban konzultálhatnék szakorvossal, mielőtt odaküldeném a betegemet hozzá, vagy ha a szakmai irányításával akár én is elindíthatnám a szükséges terápiát!

Kép

Dr. Kádár Emese Lenkét a Richter Gedeon Nyrt. „Az év leghatékonyabb betegkommunikációját folytató háziorvosa”
Richter Érdemérem díjjal tüntette ki 2023-ban – Fotó forrása:  Richter Gedeon Nyrt.

Mennyire tipikus szerinted, hogy az emberek internet alapján diagnosztizálják magukat, és már kész diagnózissal mennek orvoshoz?

Szerintem ez a betegek kisebb hányadára jellemző. Inkább az a gyakoribb, hogy egyszerűbb megbetegedések esetén sem ismerik a teendőket, és nem is keresnek rá a megoldásra az interneten. Ezt felismerve született meg a havi hírlevél ötlete. Onnan indítottam, hogy milyen gyógyszer legyen otthon a házi patikában, aztán elkezdtem sorra venni a tipikus betegségeket a tünetekkel és az otthoni kezelési lehetőségekkel. A betegeim edukálásával igazából a saját dolgomat is szerettem volna megkönnyíteni. Egy jól tájékozott beteg ugyanis nem hív azonnal, ha hőemelkedése van és folyik az orra, hanem alkalmazza a tüneti kezelést, és minél több ilyen páciensem van, annál több idő jut a komolyabb esetekre.

A tapasztalatod szerint mire van a legnagyobb szüksége a betegeknek?

Folyamatos kommunikációra. Arra, hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak arról, mi, miért történik velük. Mert ez biztonságérzetet ad nekik. 

A pácienseim már tudják, hogy még ha nem veszem is fel a telefont, választ kapnak a kérdéseikre, mert vagy visszahívom őket, vagy e-mailt írok nekik. Ez a folyamatos tájékoztatás sajnos időnként elmarad a szakellátás során: előfordul, hogy a beteget senki nem világosítja fel például a daganatos betegségét illetően, nem tudja, miért szükségesek a vizsgálatok, amikre elküldték, és így ez a feladat sokszor rám hárul.

Hogy látod, mi okozza a legnagyobb problémát a betegek gondolkodásmódjában?

Az a mentalitás, hogy amíg nincsenek komoly tüneteink, addig nem foglalkozunk az egészségünkkel. Amikor aztán baj van, akkor pedig azt várjuk az orvostól, hogy egyik napról a másikra gyógyítson meg bennünket. A megelőzés és annak részeként a rendszeres szűréseken való részvétel kulcsfontosságú lenne. Rendszeresen küldök hírlevelet az érintett célcsoportoknak, hogy milyen szűrésekre ajánlott elmenniük, de ha nem személyesen, a nevükön szólítom meg őket, kevésbé vesznek róla tudomást. Megtanultam, hogy a hírlevélnek akkor van nagyobb hatása, ha úgy kezdem a megszólítást: „Kedves Klára! Önnek javaslom a szűrést”.

Mit gondolsz, a Richter-pályázat miben segített leginkább?

Abban, hogy megadta a kapcsolódás, az együtt gondolkozás lehetőségét a többi háziorvossal. Hatalmas öröm volt, amikor sorra kaptam a megkereséseket a kollégáktól, rám írtak, hogy olvasták a pályázatomat, és gyakorlati kérdésük lenne, hogy mindez hogyan működik a valóságban. És már én is találtam a többi nyertes pályázatban olyan ötletet, amit én magam is fel szeretnék használni. Olyan jó lenne tudni egymásról, egymás ötleteiről, bevált praktikáiról, hogy érezzük, egy csónakban evezünk! Mert hiszem, hogy együtt sokkal könnyebb.
 

A Richter Érdemérem díj
A Richter Gedeon Nyrt. felelős vállalatként több mint 120 éve nagy hangsúlyt helyez a magyar egészségügy támogatására. A vállalat alapítója születésének 150. évfordulója alkalmából a társaság egy új szakmai díj életre keltésével szeretne tisztelegni a modern hazai gyógyszeripar megteremtője, Richter Gedeon szellemisége előtt. A hiánypótló kezdeményezés célja, hogy méltó módon jutalmazzák a hazai orvostársadalom kiemelkedő munkáját, hiszen tudjuk: Honos alit artes, vagyis az elismerés táplálja a tudományt!

Ennek szellemiségében született meg a Richter Érdemérem díj a Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatásával. A Richter Érdemérem célja, hogy elismerje az orvosok mindennapi munkáját, és támogassa az olyan innovatív ötletek, jó gyakorlatok adaptálását, amelyek elősegíthetik az egészségügy további modernizációját, az orvosi hivatás hatékonyságának növelését.

Az interjú a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával készült.

Hazánkban minden tizedik daganatos beteg prosztatarákkal küzd. A férfiak körében világszerte a harmadik leggyakoribb halált okozó betegség, ami miatt évente egy kisvárosnyi férfit veszítünk el Magyarországon: 1500-1600 fő hal bele egy olyan betegségbe, ami megelőzhető és nagy eséllyel gyógyítható is, ha idejében észreveszik. 

Ha ezek a tünetei, azonnal forduljon urológushoz!

A sűrű vizelési inger, a vizelési képtelenség, a fájdalom, a hidegrázás, a láz akut prosztatagyulladást jelezhet, amely orvosi kezelést igényel. A krónikus gyulladás tünetei nem ilyen feltűnőek, hiszen ott nincs láz, jelentős fájdalom, de a vizeletürítési problémák és az utócsepegés állandóan jelen vannak. 

A daganat kialakulása sokszor fizikai tünetek megjelenése nélkül történik, éppen ezért nagyon fontos a gyakori szűrővizsgálat, ami a specifikus laborvizsgálattal és manuális vizsgálattal, valamint prosztata multiparametrikus MR vizsgálattal lehetséges. Ezen első vizsgálatokat követően, daganatgyanú esetén a fájdalmas és sokszor a daganatot nem eltaláló klasszikus, 10-12 szúrásos mintavétel helyett manapság már MR-vizsgálattal kombinálva lehetségessé vált a célzott mintavétel: célzottan arról a helyről vesznek mintát, ahol az MR vizsgálat során a daganat jól látható, így kevesebb fájdalommal jár a mintavétel.  

„A férfiak a fizikális prosztatavizsgálattól félnek leginkább, ezeket az aggodalmakat a sok szúrással járó klasszikus vak-biopszia tovább fokozza. Sokan emiatt hezitálnak, és  nem fordulnak orvoshoz, illetve megelégszenek egy negatív laborvizsgálati eredménnyel, ez viszont akár végzetes is lehet számukra. Ma már az MR-vizsgálatok révén egy olyan korszerű képalkotó módszer van a kezünkben, amely minden eddiginél kíméletesebb és pontosabb képi diagnosztikát tesz lehetővé” – mondja Dr. Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.

Így előzhető meg a prosztatarák kialakulása

Számos életmódbeli és étkezési szokás, valamint bizonyos mozgásformák gyakori végzése segítenek megvédeni a prosztata egészségét. Az alábbiak könnyen átemelhetőek a mindennapokba.

Ülve pisilés
Habár a férfiak többsége állva végzi a kisdolgát, kevesen tudják, hogy az ülve pisilés nemcsak higiénikusabb, de egészségesebb is. 

Az ülés ugyanis segít ellazítani a medence és a gerinc izmait, ami a hólyag gyors és teljesebb kiürítését is könnyebbé teszi, ez pedig csökkenti a prosztata-megnagyobbodás esélyeit.

Rendszeres szexuális élet
A prosztata egy mirigyszerv, ami többek között az ondó folyékony állagát biztosítja. A rendszeres szexuális élettel gyakrabban ürül a prosztata, így kisebb az esély a gyulladásra.

Intimtorna
Az intimtorna kifejezetten férfiak számára kifejlesztett változata erősíti az ágyék körüli izmokat, a mozgás maga pedig fokozza a vérkeringést a területen, így csökken a prosztatagyulladás kockázata, illetve a fájdalom is csökkenthető a torna segítségével, amennyiben már kialakult a gyulladás.

Megfelelő étkezés
Néhány élelmiszer étrendünkbe történő beépítésével sokat tehetünk a férfiegészség megőrzéséért. A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok, mint amilyen a szezámolaj vagy az olívaolaj, bizonyítottan jó hatással vannak a prosztata egészségére. A mogyoró, a dió, a tökmag, a brokkoli, a kelbimbó és a káposzta gyakoribb fogyasztása is segíthet megelőzni a prosztatmegbetegedéseket, és ugyanígy javasolt több tengeri algát és halolajat fogyasztani, mert a bennük lévő szelén és jód jó hatással van a prosztatára. 

Ami jó a szívnek, az jó a prosztatának is
A Harvard Egyetem kutatásai szerint a szívkímélő étrend és a rendszeres testmozgás nemcsak a prosztatarák kialakulásának esélyét csökkenti, hanem azoknak is növeli a túlélési esélyeit, akiknél már kialakult a daganat. A tanulmány szerint azok a betegek, akik az étrendjükben a vöröshúst és a szénhidrátokat növényi eredetű zsírokra cserélték, nagyobb eséllyel kerülik el a prosztatarák agresszív, halált okozó formáját.

Forrás: Affidea Magyarország 

A Pinokkió kalandjai az egyik legtöbb nyelvre lefordított, és legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi mű, melyből számtalan mozgóképes és színházi feldolgozás is készült. Azt is hihetnénk, hogy a világ egyik leghíresebb kisfiújának, pontosabban fabábujának történetét mindenki jól ismeri, de az igazság az, hogy Carlo Collodi 1883-ban megjelent regényét ma már kevesen olvassák. Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és olykor kicsit ijesztő is. A Vígszínház új zenés változata arra vállalkozott, hogy minél többet megmutasson az eredeti történet csapongó fantáziájából, játékosságából és humorából. Az előadás szövegkönyvét Collodi-regénye alapján Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina írták, míg a dalokat Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jegyzi. A hétfős zenekar által élőzenével kísért előadásban többek között Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Majsai-Nyilas Tünde, Méhes László, Waskovics Andrea, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Halász Judit, Igó Éva és Szántó Balázs lépnek színpadra.

Kép

Fotó: Vígszínház - Dömölky Dániel

Mélyebb, mint a Disney-feldolgozás

„Pinokkió mindenhol ott van. A könyvespolcon, az altató mesét ismételgető anyukában, a filmekben és a színpadokon, és ott van minden fatörzsben, várva, hogy egy magányos öregember megtalálja, és életre keltse. Hogy legyen kivel veszekedni, legyen kit tanítani, legyen kiért aggódni. Hogy legyen kit szeretni” – emeli ki Sztevanovity Dusán, aki A padlás óta először dolgozott újra együtt zenés darabon Presser Gáborral. „Bár a Pinokkiót már rengetegen feldolgozták, nincs közöttük egy olyan zenés színházi mű sem, amit világszerte játszanának. Pedig ez a történet nem dobja le magáról a zenét. A karakterek és helyszínek sokféleségéből adódóan a dalok is sokfélék lehetnek, s ha jól csináljuk, a mi kis előadásunk érdekes lehet” – teszi hozzá Presser Gábor.  

Az emberek többségének Pinokkió-képe a Disney-feldolgozásokra épül. Collodi Pinokkiója azonban jóval szertelenebb, izgalmas kalandok sorozata. Olyan, mintha az író az álmaiból fogalmazta volna, a figurái pedig sokkal mélyebbek, gazdagabbak és igazabbak. 

„Sajátos hangulatú világot szeretnénk teremteni. Vetítéssel, pimaszul egyszerű és könnyen mozgatható díszletekkel különös univerzumba repítjük a nézőket.

 Sokszor gyermekrajz-szerűen teremtődik meg egy-egy kép, és közben nem leplezzük azt sem, hogy az egész színházban zajlik. Megmutatjuk, mennyi ember munkájára van szükség, hogy egy ilyen gépezet működjön” – meséli a rendező, Keresztes Tamás.

„Elkezdtem arra figyelni, milyen egy ember szemébe nézni”

Pinokkió meséje igazi hazatalálás történet: a kíváncsi és a világra folyamatosan rácsodálkozó naiv fabábu hihetetlen és nehéz kalandok után hazatalál, pontosabban visszatalál az apukájához, Dzsepettóhoz. Az előadás címszerepét Dino Benjamin játssza. „Pinokkió miután életre kel, szinte azonnal találkozik mindennel, gyorsan nagyon sok tapasztalatot szerez, és közben a legapróbb dolgokra is rácsodálkozik. Az a szépsége ennek a szerepnek, hogy újra gyerek lehetek, és felfedezhetek mindent. A próbák során elkezdtem azokat a dolgokat figyelni, amiket talán soha nem vennék észre: milyen egy ember szemébe nézni, milyen fantasztikus a lélegzet, vagy az éhség, ami egyébként benne is van az előadásban. Sokkal élesebbek lettek az érzékeim. A szövegben lévő csodálatos mondatok pedig segítenek abban, hogy ne csak mi, hanem a néző is rácsodálkozzon a hétköznapi dolgok nagyszerűségére... A mi Pinokkiónk nagyon más, mint a többi ember, de őt így kell elfogadni. A különbözőségei miatt lesz igazán nagy lélek, ezek által képes nagy erőket megmozgatni” – fogalmaz a színész.

A Vígszínházban fontos hagyománya van a gyerekelőadásoknak és a családi daraboknak, hiszen ezekkel az előadásokkal kialakulhat a színházba járás szeretete, és létrejöhet egy erős kötődés magához a színházhoz is. A családi darabok közül kiemelkedik a 35 évvel ezelőtt bemutatott A padlás, hiszen ezen az előadáson generációk nőttek fel, és rajta keresztül megszerették a színházat is. A Pinokkió az alkotók szándéka szerint olyan előadás lesz, amely minden korosztály számára élvezetes és lebilincselő lehet 10 évestől 100 éves korig. A Pinokkió családi roadmovie december 9-től látható a Vígszínházban. Az előadás koreográfusa, Vati Tamás, videótervezője Sánta Balázs, jelmeztervezője Giliga Ilka, díszlettervezője Keresztes Tamás és Auer Alexandra.

Bővebb információ az előadásról itt olvasható.

Forrás: Vígszínház

A tartalomból:
- Beszélünk a stressz fogalmáról, a pozitív és negatív stresszről is, hogy miben segítenek, vagy gátolnak minket.
- Más a szorongás és a stressz? Valóban felismerjük, hogy szorongunk vagy stresszelünk?
- Mik a stressz tünetei?
- A tartós stressz hatása a  várandósságra;
- Bővebben beszélünk a székrekedésről, székletvisszatartásról, arról is, hogy lehet-e maradandó fizikai következménye.
- Hogyan előzhetjük meg a stresszes helyzeteket?
- Hogyan hat a szülő-gyerek kapcsolatra, ha stresszes a gyermek? Mi a szülő feladata ilyenkor?
- Kihez fordulhatunk segítségért, ha érzékeljük a gyerekünkön, hogy valami nincs rendben?

Az adás meghallgatásához kattintson a lejátszóra!

„Szívünk szakadt meg az intenzív osztályon”

Sári hét és fél hónapos, szőke, mosolygós kisbaba. Fiatal édesanyja ölében üldögél, élénken figyel, mozgolódik. Nem gondolnánk róla, hogy, miként évente 12–15 kisbaba, úgy ő is egy ritka betegséggel, SMA-val, vagyis gerincvelő eredetű izomsorvadással született.

Az SMA a ritka betegségek csoportjába tartozik, Magyarországon kb. 800 érintettet tartanak számon. Mi számít ritka betegségnek? Az, ami a 10 millió magyarból maximum 5000 főt érint. A ritka betegségek 94 százalékára a kiváltó okot megszüntető gyógymód nincsen, csak tüneti kezelés.

„Mindannyian rettegtünk, és a szívünk szakadt meg azoktól a történetektől, amiket megéltünk. Csecsemők kerültek az intenzív osztályra (...) Okosak, szépek voltak, de az izomműködésük elkezdett romlani, hirtelen légzésleállás alakult ki náluk” – így emlékszik vissza Dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. Néhány évtizede még ez volt a helyzet, ha a hárombetűs rettegett kórral találták magukat szembe az orvosok, viszont ma már háromféle gyógyszeres kezelés is elérhető itthon, államilag támogatott formában. Az első gyógyszert 2018-ban, míg a génterápiát 2019-ben kezdték el alkalmazni a Bethesdában. 

Tavaly november 1-jén pedig elindult, ugyancsak államilag támogatott módon, az SMA újszülöttkori szűrése.

Kép

Dr. Velkey György, a Bethesda főigazgatója; mögötte, az asztalnál (balról jobbra): Karasz-Szűcs Noémi és Sári, Pogány Gábor, a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségének (RIROSZ) elnöke, dr. Mikos Borbála orvosigazgató, Annoni Zita, Horváthné Ávár Dóra – Fotó: Balogh Sára/Novartis

Tünetmentesen megkaphatják a terápiát

Ez azt jelenti, hogy az édesanya az ország valamennyi kórházában kérheti, hogy a levett vérmintából a 27 kötelezően szűrt betegség mellett az SMA-ra is szűrjék a világra jött babáját. Egy aláíráson, egy beleegyező nyilatkozaton múlik minden.

Miért szükséges ez? Azért, mert az SMA lényege, hogy egy génhiba vagy génhiány miatt a mozgató idegsejtek folyamatosan pusztulnak, éheznek, ennek következtében lelassul, majd elmarad a mozgás. A gyermek erőtlenebbül sír, szaporábban veszi a levegőt, elfárad etetés közben – ilyen nem feltűnő tünetekkel jelentkezik először a betegség, de ekkorra már sok idegsejt elhalt. Ám születéskor minél előbb megvan a diagnózis, annál több idegsejtet meg lehet menteni. Versenyt kell futni az idővel. 
„Ha néhányhetes korban, még tünetmentesen kezelésben részesülhetnek, ugyanúgy fejlődnek, mint egészséges társaik. Míg terápia nélkül hat hónapos koruk körül már lélegeztetőgéphez kötötten, ágyban fekve, gyomorcsövön táplálva legfeljebb két évig élnének” – hangsúlyozza Dr. Mikos Borbála orvosigazgató.

Az újszülöttkori SMA-szűrés egy kutatási program keretében valósult meg a Belügyminisztérium támogatásával. Egy év alatt Magyarországon több mint 98 ezer kisbaba született, és háromnegyedüknél, 73 ezer csecsemőnél meg is történt az SMA-szűrővizsgálat. Összesen kilenc gyereknél mutatták ki a betegséget, ők már terápiában is részesültek. A mintaprogram 2023. december 31-én véget ér, viszont a szűrés lehetősége várhatóan jövőre is biztosított lesz. Európai célkitűzés, hogy 2025-től minden, a kontinensünkön megszülető gyermeket automatikusan szűrjenek az SMA-ra is.

„Megmentették a gyermekem életét”

„Életünk legrosszabb napja” – így emlékszik vissza Karasz-Szűcs Noémi, Sára édesanyja arra, amikor megtudták, hogy kislányuk SMA-val született. Egyhetes korában egy csütörtök este felhívták őket, baj van. Pár nappal később a hódmezővásárhelyi család már a Bethesda Gyermekkórházban volt, ahol, mint az édesapa, Karasz Sándor mondja, olyan szakmai csapattal találkoztak, akik önbizalmat adtak nekik. Sári megkapta a génterápiás kezelést, aminek köszönhetően ugyanúgy fejlődik, mint bármelyik egészséges kisbaba. Sőt! 

„Hat és fél hónaposan már fölállt, nagyon siet valahova” – mondja az édesanya, aki hozzáteszi, a mindennapjaikban nincs benne a betegségtudat. „Hamarabb fordult át, mint ami a korosztályában megszokott. Elkezdett lépegetni jobbra-balra kapaszkodva. A saját babanyelvén egyfolytában beszél, nagyon sok mondanivalója van, jókedvű – tudom meg az édesapától. – Picit reménytelenséggel indultunk neki ennek az egésznek, mert nem tudtuk, milyen megoldások vannak. De megmentették a gyermekem életét” – hangsúlyozza, ezért mindenkinek azt tanácsolja, éljenek a szűrés lehetőségével. Sári minden bizonnyal a génterápiának köszönhetően teljes életet élhet. 

Ha a két szülő az SMA hordozója – ez történt Sári esetében is – akkor 25 százalék a kockázata, hogy gyermekük az SMA betegséggel fog világra jönni. Arra, hogy kiderüljön, valaki hordozó-e, külön genetikai vizsgálatot kell kérni. 

A cél: megtanulni futni

Nem volt ilyen egyenes útja a négyéves Noelnek. „Élete első hónapjaiban egyáltalán nem látszott, hogy beteg lenne. Át tudott fordulni hasról hátra, hátról hasra, megtanult felülni, de itt megrekedtünk. Nem akart mászni” – meséli a kepmas.hu-nak az édesanyja, Horváthné Ávár Dóra. Megjárták a gyógytornászt, majd a neurológiát, sok idő eltelt, 11 hónapos volt a kisfiú, mire diagnózist kaptak. 

„Amikor szembesítenek vele, az nagyon kemény. Tudtuk, hogy abban a pillanatban cselekedni kell” – idézi vissza könnyek között az édesanya. A család egy Vas megyei kistelepülésen él. Csütörtökön kapták a hírt, és kedden már a Bethesda szakrendelésén voltak. Noel hónapokig gyógyszeres kezelést kapott, mivel a génterápia akkor még nem volt államilag támogatott. De a család, több sorstársukhoz hasonlóan, gyűjtésbe kezdett. A pénzre végül nem volt szükség, ugyanis 2021-ben döntöttek az állami finanszírozásról.

Végül Noel kétéves kora előtt megkaphatta a génterápiát. „A gyógyszeres kezelések hatására megtanult kúszni-mászni, a génterápia után pedig tovább folytatódott a fejlődés. Háromévesen tette meg az első önálló lépteit. Mozgékony, nem szeret megülni egy helyben” – magyarázza az édesanya. Teljesen átlagos óvodába jár. 
„Ha nem vagyunk kerekesszékkel, akkor nem biztos, hogy feltűnik valakinek, hogy ő beteg. A cél, hogy megtanuljunk egyszer futni” – mondja már mosolyogva Ávár Dóra. 

Szerinte az újszülöttkori díjmentes szűréssel hatalmas előnnyel indulnak a gyermekek, Dóra mindenkit arra biztat, hogy éljenek a lehetőséggel. 

„Senki nem úgy megy szülni, hogy ezekkel a dolgokkal számol, egészséges, csodálatos gyermeket várunk. De nem tudhatod, nem te vagy-e az az egy. Nézzünk szembe a betegséggel már újszülöttkorban, amikor sokkal jobban lehet gyógyítani” – fogalmaz. 

A szűrőprogramról itt lehet bővebben tájékozódni: https://www.bethesda.hu/sma-szuroprogram/ 

Többféle gyerekkori evészavar létezik, de közülük három az igazán gyakori. Az első az úgynevezett életkori válogatósság, amely a másik két zavarral ellentétben nem kóros, másfél és hatéves kor között a kicsik egyharmadát érinti valamilyen formában. Maximum két évig tart, és a gyerekek akkor is jól motiválhatók, ha amúgy extrém módon válogatnak, tiltakozásul szélsőséges reakciókat mutatnak. „Ha azt mondjuk nekik, hogy ha valamit megkóstolnak, elmegyünk velük az állatkertbe vagy megkaphatnak valamilyen játékot, akkor vígan megesznek szinte bármit. Komoly testi tüneteik sincsenek, nem jelentkezik náluk növekedési probléma, semmilyen pszichés gond. Ha nem is túl sokat, de valamennyit minden ételcsoportból esznek, fogyasztanak gabonaféléket és tejtermékeket, húsokat, halat és tojást, zöldségeket és gyümölcsöket” – mondja Lukasz Rebeka gyermekdietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó alapítója, a Gyermektáplálási Központ társalapítója.

A kíváncsiság győz

A pusztán válogatós gyerekeket érdekli, hogy a környezetük mit eszik és mit nem. Emiatt van az, hogy amikor bekerülnek a bölcsődébe vagy az óvodába, elkezdenek többfélét enni, másolva a többieket. Ugyanez történik egy szülinapi bulin, ha ott valami új, korábban ismeretlen étel kerül terítékre. Például egy új tortát akkor is megesznek, ha abban amúgy eper vagy áfonya van, amit egyébként nem szeretnek. 

A válogatósságot a gyerekek kinövik, elrontani őket csak azzal lehet, ha nem a helyén kezeljük a problémát. 

Például nem kínáljuk többet azokat az ételeket, amelyeket korábban elutasítottak. Ilyen esetekben nem jó, ha a kicsiket túlvizsgáljuk, és mindenáron ki akarjuk deríteni, hogy mi a válogatósságuk oka. Ha ugyanis medikalizálják őket, ők is betegnek gondolják magukat, pedig nem azok. Ahogyan nyitnak a világra és fejlődik a pszichéjük, előbb-utóbb csökkenni fog a válogatósság, iskoláskorra a jelenség lecsendesül.

Ha az anatómia közbeszól

A másik két gyakori gyerekkori evészavar a kor előrehaladtával sem enyhül, és ha nem kezelik időben, komoly gondot is okozhat. Ezek közül az egyik a PFD-ként (Paediatric Feeding Disorder) emlegetett gyermekgyógyászati táplálkozási zavar, amit valamilyen szájon keresztüli beviteli probléma okoz. „A PFD-nél a kicsik valamilyen ok miatt nem tudnak enni. Ez jellemzően olyan eltérés, amely az arcon, a szájban vagy a nyelőcsőben van, evésnél pedig valamilyen fájdalmat vagy kellemetlenséget okoz. Ilyenkor a gyerekek nem találják az étkezésüket megkönnyítő technikát” – mondja Lukasz Rebeka. A gyerekek száján kifolyhat az étel, öklendezhetnek, bevehetik az ennivalót a szájukba, de aztán kiköphetik, kihányhatják. 

Ennek a jelenségnek a hátterében gyerekkori reflux és nyelő­csőgyulladás is állhat. Lehet ok az ajak- és nyelvféklenövés, a gótikus szájpad, szóba jöhetnek fogászati betegségek. Fogászati műtétek akár a gyerekek későbbi életkorában is vezethetnek PFD-hez, ilyenkor a kicsik jellemzően a kemény ételeket kezdik el kerülni. A probléma szondán táplált gyerekeknél is gyakran alakul ki. Ilyenkor az okozhat gondot, hogy a kicsik száját és nyelőcsövét trauma éri, utána pedig nehéz visszatérni a szájon át történő táplálkozásra. A PFD lehetséges okait orvosi vizsgálattal kell kizárni, illetve megerősíteni. 

Ilyenkor árulkodó jel lehet, ha a kicsiknek nemcsak a táplálkozásuk problémás, hanem késik, illetve zavart szenved a beszédfejlődésük is. Ez fogászati problémára vagy valamilyen anatómiai eltérésre terelheti a gyanút. 

Az ilyen eltéréseket fogorvos, fogszabályozó fogszakorvos, szájsebész, fül-orr-gégész segítségével lehet kezelni. „Az ilyen kezelések sokszor amiatt késnek, mert a probléma a szülőknek későn tűnik fel, például megszokják, hogy az ételt a többéves gyereknek is apró falatokra kell csippenteniük, vagy meg kell reszelniük. A PFD-nél a kezelés mindig az étkezési zavart okozó eltérés korrigálását, megszüntetését jelenti, illetve, ha annak nyomán már kialakult valamilyen pszichés probléma, azt is kezelni kell gyermekpszichológus segítségével. Emellett a tápláltsági állapotot is rendezni kell dietetikus bevonásával” – mondja Lukasz Rebeka.

Kép

Freepik

Veszélyes fóbia

A gyerekkori táplálkozási zavarok harmadik legfőbb típusa az ARFID, amelynek tavaly óta külön BNO-kódja is van, és el kell választani a szenzorosságtól. Az ilyen kicsik harmincnál is kevesebb ételt fogadnak el, míg a válogatósok ötvennél is többet. „Az ARFID már egy tipikus evés­zavar, amelynek hátterében kifejezetten szorongásos, valamint fóbiás félelmek állnak. Ilyenkor a gyerekek félelme konkrét ételcsoportokhoz kötődik, azokat teljesen elutasítják. A zöldségek és a gyümölcsök általában közös kategóriába tartoznak, az érintettek egy része azokat nem eszi meg. Vannak, akik a húsokat utasítják el, míg mások a piros ételeket. Fontos, hogy ehhez az étkezési zavarhoz testképzavar soha nem társul, itt nincs szó olyasmiről, mint az anorexiánál” – mondja Lukasz Rebeka. Az ilyen jellegű evészavar bármilyen életkorban kialakulhat, van, hogy már a szoptatás idejében jelentkezik amiatt, mert az anyatej íze attól függően változik, hogy az édesanya mit eszik. 
Jellemző erre az evészavarra az is, hogy a sztenderd ízű és állagú bolti termékek kevésbé okoznak gondot, mint a főzött ételek, amelyek nem mindig ugyanolyanok. Maga az ARFID több ok miatt is kialakulhat. 

Ilyen lehet az, ha a gyereket valamilyen evési trauma érte – ez nem a folyamatos kínálgatást jelenti, hanem azt, hogy erőszakkal kényszerítették arra, hogy valamit megegyen. Megesik, hogy a kicsinek valamilyen negatív tapasztalata volt, amit nem szeretne újra átélni. 

Ilyen például az, hogy valamilyen hányós-hasmenéses vírust kapott el, és tudja, hogy előtte zöldségeket vagy gyümölcsöket evett. Ezeket összeköti a negatív érzésekkel. A harmadik típus a korlátozó ARFID, amelynél a gyerekek alig vagy egyáltalán nem érdeklődnek az ételek iránt, elfelejtenek enni, étvágytalanok vagy étkezés közben el kell terelni a figyelmüket. Mivel az ARFID családon belül halmozódhat, valószínűleg van valamilyen genetikai háttere is.

Felismerni és kezelni

„Ez az evészavar azért veszélyes, mert eredhet belőle növekedési probléma, ha a kicsik kalória- és tápanyagbevitele elégtelen. Jelentkezhetnek náluk hiánybetegségek is. Emiatt a kezelésük során általában a megfelelő étrend-kiegészítőket is alkalmazni kell, anélkül az ilyen gyerekek nem növekednek jól. Például, ha nem esznek húst, elengedhetetlen a vaspótlás, ha a tejtermékeket kerülik, akkor a kalciumpótlásra kell figyelni. Ha a gyümölcsöket és a zöldségeket utasítják el, akkor a C-vitamin- és a rostbevitelt kell más módon megoldani” – mondja Lukasz Rebeka. Az ARFID iskoláskorban már egészen komoly bajokat is okozhat, pláne, ha a gyerek intenzíven sportolni kezd. Ezt a típusú evészavart a gyermekpszichiáter diagnosztizálhatja, ha ő nem elérhető, akkor gyermekpszichológus, ha pedig ő sem, akkor a házi gyermekorvos. 
A diagnózis birtokában a gyerekek oktatási intézményeinek is figyelniük kell a problémára. Ez persze csak az első lépés, fontos magát az ARFID-ot is kezelni, ami gyermekpszichológus és dietetikus segítségével történhet, mellettük szükség lehet gyermekorvos és gyógypedagógus bevonására is. 

Fontos, hogy a helyzet rendeződéséig a kicsik és nagyok minden szükséges tápanyaghoz hozzájussanak, hogy számukra a szülők biztonságot adjanak, leüljenek velük beszélni arról, hogy mindig lesz mit enniük, nem kell félniük, nem függ a jóllakottságuk a kóstolástól. 

Az ő testük, az jut be, amit beengednek. A pszichológus bevonása azért fontos, mert jellemzően külön is kezelni kell az ARFID mögött meghúzódó szorongásos zavart is. Pszichoterápiára gyakran a szülőknek is szükségük van, a kicsi sikeres kezeléséhez, nekik is sokszor szemléletmódot kell váltaniuk, új megküzdési stratégiákat kell megtanulniuk. Sajnos megesik, hogy ezt a típusú evészavart túl korán kezdik el szondatáplálással kezelni, ami az alapproblémát nem oldja meg. Ez a megoldás csak végszükség esetén jöhet szóba, hosszabb távú kezelési stratégia kidolgozása mellett. 

Ez a cikk a Képmás magazin 2023. júniusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt.

Tavaly nekiestünk a családdal egy nagy rakás szaloncukornak. Kibontottam a zacskót, aztán kitekertem a kisebbeket is, hogy bekaphassam az apró bonbonokat, és csak néztem, ahogy gyűlik a sok zizegő „papír” a lábamnál. Nagyon sok szemétnek tűnt egy kis örömért cserébe, ezért elhatároztam, hogy a következő évben változtatok! Beszéltem a Mikulással, aki idén felállított egy zöld manócsapatot, akik olcsó, finom, de környezetkímélőbb csomagolásba bújtatott finomságokkal kísérleteznek.

Az internetes kutatásom szerint már volt olyan, aki próbálkozott környezetbarát Mikulás-ajándékokkal, de mivel a csokoládét aszalt gyümölcsre és magvakra cserélte, a kísérlete kudarcba fulladt: a gyerekek nem örültek annak, hogy míg mindenki másnak csokit hozott a Mikulás, nekik egy morzsa sem jutott belőle. 

De akkor mi kerülhetne a puttonyba a boltban látott ünnepi csokik helyett? 

Főszerepben az édesség

Bonbonkészítés

Ma már nagyon sokféle formájú és méretű bonbonkészítő szilikonforma létezik, olyanok is, amelyek kifejezetten mikulás és karácsony tematikájúak. Egyetlen tábla csokoládéból – ami lehet tejcsoki, étcsoki, mogyorós csoki, fehércsoki vagy ezek keveréke – sok jópofa figura kijön, amit bármivel lehet gazdagítani: aszalt- vagy szárított gyümölccsel, zselével, gumicukor darabkákkal. 

Kézműves szaloncukor

A Mikulás ünneplésének elengedhetetlen kelléke a szaloncukor. A kislányom 10/10-re értékelte a kókuszosat, ami éppen olyan lett, mint a bolti Bounty.

Kép

A képet a szerző készítette

Kézműves Bounty
Hozzávalók: 200 g kókuszreszelék, 200 g cukrozott sűrített tej, csokoládé a borításhoz.
Elkészítés: A kókuszt össze kell gyúrni a sűrített tejjel, egy kisebb tepsiben szétteríteni, majd betenni a mélyhűtőbe 1 órára. Utána a megdermedt masszát felvágjuk és formázzuk, majd olvasztott csokiba mártjuk. 

Csokis keksznyalóka
Hozzávalók: 250 g darált keksz, 1 dl tej, 125 g olvasztott margarin, 100 g porcukor, 2,5 ek holland kakaó (csokoládé, kókuszreszelék, cukorszórás, hurkapálca a díszítéshez)
Elkészítés: A hozzávalókat tésztává gyúrjuk, formázzuk, majd a gömbökbe egy-egy darab hurkapálcát helyezünk, aztán ízlés szerint olvasztott csokiba mártjuk vagy más módon díszítjük. 

Ezek mellett (helyett) kerülhetnek ünnepi kekszek, muffinok, más felkockázott ínycsiklandó sütemények, csokis csodák, gyümölcsök, csonthéjasok, magvak a csomagokba. 

Újrahaszonosítható és újra hasznosítható csomagolás

A legnagyobb fejtörést talán nem is az okozza, hogy mit készítsenek a manók, hanem az, hogy mibe csomagolják! A díszes szalvéták, többször felhasználható szütyők, papírok alkalmasak lehetnek a csomagolásra, csakúgy mint az üvegek, amelyeket festékkel, szalagokkal lehet díszíteni. 

A zöldmanó részleg a gyerekek segítségét is kéri!

A Mikulás idén levelet is hagyott a kislányomnak, amiben felkéri őt, hogy csatlakozzon a zöld manók mozgalmához, és értékelésével segítse a termékfejlesztést!

Kedves Csengele!

Látom idén is ügyesen óvtad a környezetedet! Nem szemeteltél, a műanyagot és a papírt külön gyűjtötted, ez dicséretes dolog. Sajnos még mindig sok szemét kerül a természetbe, és ez veszélyezteti a növények, állatok és emberek élővilágát. Tudtad, hogy a műanyag 500 év alatt bomlik le? Ez nagyon sok idő! De nincs semmi baj, mert már van megoldás! Mi is szeretnénk segíteni a környezet védelmét a Mikulásgyárban, ezért kitaláltunk egy kísérletet, amiben számítunk a részvételedre. Az ajándékaid nagy része olyan új édességekből áll, amelyeket zöld manóink környezetbarát csomagolásba tettek. Reméljük ízleni fog!

Az édességekhez recept is jár, így anyukád máskor is el tudja neked készíteni a finomságokat.

Segíts nekünk, és mondd el a véleményedet! Az ajándékokat pontozd 1-től 10-ig, hogy mennyire ízlik, majd küldd vissza az értékelésedet az Északi- sarkra!

És ne feledd, minden apró tett számít!

Szeretettel üdvözöl:

A Mikulás és csapata

Kép

A képet a szerző készítette

Amikor a hétköznapi ember megpróbálja száműzni az életéből a műanyagot, folyton falakba ütközik, mert egyelőre nagyon kevés a megfizethető árukat kínáló csomagolásmentes bolt, és az alapanyagokat is eladják valamiben. Ebből kifolyólag a zöld manók ökológiai lábnyoma sem nulla, de lényegesen kisebb, mint azoké a manóké, akik a fóliába vagy műanyagba csomagolt sok apró falatkát készítik. Azt is meg lehet beszélni a manókkal, hogy jövőre hozzák vegyesen az ajándékokat: a megszokottak mellé betehetnek néhány egyedi finomságot, így megfelezve a környezeti terhelést.

Minden apró tett számít!

A Mikulás szeretné, hogy minél többen csatlakozzanak hozzá környezetbarát programjának megvalósításában, a Zöld Mikulás, húsvét - környezetbarát ötletek elnevezésű új Facebook-csoportunk segítségével pedig hátha még könnyebbé válik az ötletelés!

Nagy volt a nyüzsgés december 5-én este a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet belső udvarán, ahol a legtöbben pirosba öltözve, Mikulás-sapkában és megmosolyogtató ünnepi kiegészítőkben várták, hogy elindulhassanak a már hagyományosnak mondható jótékonysági futáson. Az összegyűlt résztvevők a csípős hideg ellenére is jókedvűen és széles mosollyal várták a startot.
A kórház udvara díszfényekben pompázott. A fák mellett sikerült egy rendőrautót is ünnepi világítással beborítani, amely előtt szívesen fotózkodtak a futásra készülők. Közben karácsonyi dalok szóltak, és előkerültek a kiosztásra váró ajándékcsomagok is. 
Az estet a Visual Europe Group fényfestése tette még emlékezetesebbé: a Semmelweis Egyetem épületén havas fenyők és csillagok díszelegtek, amelyet a kórház ablakaiból is jól lehetett látni. A gyerekeknek tervezett látványos Mikulás-varázs dróntánc a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt elmaradt, de a szervezők biztosítottak mindenkit, hogy az élményt még idén decemberben pótolni fogják egy hó- és esőbiztos időpontban.

Kép

A Semmelweis Egyetem legmagasabb épületét is fényfestés borította - A kép forrása: Visual Europe Group

„A Visual Europe Group-nál hiszünk abban, hogy az ilyen kezdeményezések hozzájárulnak a pozitív élményekhez, különösen ebben az érzelmileg is sokat jelentő ünnepi időszakban. Reméljük, hogy az eseménnyel sikerült egy kis varázst csempészni a Heim Pál Gyermekkórház kis lakóinak és a kilátogató vendégek várakozással teli estéjébe” – mondta el Botond Szabolcs, a Visual Europe Group vezérigazgatója.
Miután mindenki megcsodálta a fényfestést, és a futók is kellőképpen bemelegítettek, kezdetét vette a 7. alkalommal megrendezett gyermekgyógyító intézmények közötti jótékonysági Mikulás-futás. Idén összesen 11 kórház orvosai és ápolói futottak kórházról kórházra egymáshoz, hogy finomságokat és mosolyt vigyenek Mikulás előestéjén a gyógyuló gyermekek és szüleik részére. Az este során több ezer édességet, gyümölcsöt és mikuláscsomagot adtak át az adományozók, köztük nagy gyógyszeripari cégek, magánemberek, sportegyesületek sportolói, katonák, rendőrök és egyetemi hallgatók tanáraikkal. Így az idei Mikulás-futáson közel 50 szervezet vett részt a budai és a pesti oldalon, 26 km-es távot teljesítve.

Kép

Az idei Mikulás-futáson közel 50 szervezet vett részt a budai és a pesti oldalon, 26 km-es távot teljesítve. 
- A kép forrása: Visual Europe Group

Dr. Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa minden évben meghatódik mindattól a sok szeretettől és jóságtól, amely a kórházak közötti jótékonysági összefogást övezi. „Évről évre újabb csoda ér bennünket, amikor együtt állunk gyermekkórházunk ünnepi fényekkel teli Tündérkertjében. Vannak a mi életünkben is olyan emberek és pillanatok, amelyeket sosem felejtünk el” – mondta el megnyitó beszédében a főigazgató. 
A Visual Europe Group elkötelezett az innováció, a kreativitás és a társadalmi felelősségvállalás iránt, és folytatni fogja az olyan kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a közösség építéséhez.

„Can't get you out of my head” („Nem tudlak kiverni a fejemből”) – csendül fel a jól ismert dallam, már vagy ötödjére, persze csak a fejemben. Úgy tűnik, nem tudok szabadulni Kylie Minogue ausztrál énekesnő – ez esetben különösen ironikusan értelmezhető címet kapott – slágerétől: annak ellenére kúszik vissza a fülembe, és dúdolgatom újra meg újra, hogy órákkal korábban hallottam a rádióban. 

Sokan élünk át hasonló jelenséget: amikor bizonyos dallamok bekúsznak a fülünkbe, és ott ismétlődnek. 

Kelly Jakubowski, az angol Durham Egyetem zenepszichológus kutatója szerint „az emberek körülbelül 90 százaléka azt mondja, hetente legalább egyszer van dallamtapadása, és körülbelül a harmaduk szerint ez naponta legalább egyszer megesik velük”. Amíg az úgynevezett dallamtapadást az emberek java része semlegesnek vagy pozitívnak találja, nagyjából egyharmaduk számára zavaró vagy idegesítő, amikor a fülbemászó dalok bekúsznak az agy memóriaközpontjába, és ott is ragadnak egy időre, magyarázta a szakértő egy korábbi, a Time magazinnak adott nyilatkozatában. 

Hogyan jön létre a dallamtapadás?

Ahhoz, hogy megragadjon a fejedben, egy dallam olyan agyi hálózatokra támaszkodik, amelyek az érzékelésben, az érzelmekben, a memóriában és a spontán gondolkodásban vesznek részt. Van, hogy a dal tényleges meghallgatása kell ahhoz, hogy bekússzon az ember fülébe, ám ez nem feltétlenül kell hozzá, magyarázza dr. Srini Pillay, a Harvard Medical School (HMS) pszichiáter szakorvosa, adjunktusa. Szerinte egy dal akár abban az esetben is váratlanul felbukkanhat, ha csak éppen jól érezzük magunkat, esetleg álmodozó vagy nosztalgikus hangulatba kerülünk. A zenét ugyanis nemcsak akkor halljuk, amikor az valójában szól: a dallamok képesek a fejünkben, a fülünkben „kergetőzni”. 

Ezt a jelenséget a tudomány zenei vagy auditív képzeletnek nevezi. 

A dallamtapadást ezen felül mentális stressz is előidézheti, olyan esetekben, amikor úgy érezzük, egyszerre túl sok mindenre kell gondolnunk: mintha az agyunk ilyenkor egyfajta menedéket keresve ragadna meg egy ismétlődő ötletet. Pillay doktor úgy véli, egyes személyiségjegyek ráadásul hajlamosabbá tehetnek a dallamtapadásra: így például különösen érintettek a kényszerbetegek, a rögeszmések és a labilis idegrendszerűek. A szakértő szerint azok, akik gyakrabban hallgatnak zenét vagy foglalkoznak zenével, szintén hajlamosabbak arra, hogy dallamtapadással találkozzanak. 

A fülbemászó dallamok a hallókéreg memóriájába jutnak be, ami a rövid távú memória része, és nem képes hosszú hangsorok tárolására. A ragadós dallamok hatására viszont egy úgynevezett fonologikus hurok jön létre benne, ez okozza az állandó ismétlést. Egyes dallamok izgalomban tartják az agyat, és nem hullanak ki azonnal a hallókéreg memóriájából. Az ismétlés pedig fokozza az agy izgalmát, és meghosszabbítja a dallamtapadást.

Mitől lesz egy dal fülbemászó?

Bizonyos dalok könnyebben bekúsznak a fülünkbe, mint mások, így nagyobb valószínűséggel „ismétlődnek” a fejünkben. Amikor egy nemzetközi kutatócsoport Jakubowski vezetésével ennek az okát vizsgálta, egy 2017-ben közzétett tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy ezek általában gyorsabb ritmusúak és egyszerűbb dallamkontúrúak (a hangmagasság úgy emelkedik és süllyed, hogy könnyebb legyen énekelni). 

A kutatási eredmények szerint tehát a fülbemászó dallam általában tempós, és hasonló mintázatok alapján lépked lefelé és felfelé. 

„Úgy véljük, hogy a melódiának van egy optimális szintű komplexitása; valami olyasmi dallamról van szó, amelyet könnyű megjegyezni, de van benne valami, amitől érdekessé is válik” – mondta Jakubowski, hozzátéve a nem meglepő tényt: a fülbemászó dallamok ezért is maradnak tovább a slágerlistákon is.

Amikor már teher az ismétlődő dallam az elmében

Az esetek egy részében a dallamtapadás kifejezetten bosszantóvá válhat, ritkán súlyos egészségügyi problémák tünete is lehet. Dr. Srini Pillay szerint a tartós, több mint egy napig érzékelhető dallamtapadás hátterében akár stroke vagy agyi áttéteket képező daganat is állhat. Ezzel együtt az esetek zömében teljesen ártalmatlan, legfeljebb bosszantó jelenségről van szó.

Oliver Sacks neurológus és pszichiáter Zenebolondok – Mesék a zenéről és az agyról című kötetében a jelenség krónikus eseteivel is foglalkozott. Sacks páciensei közül többen szenvedtek attól, hogy egy-egy dallam „megragadt a fülükben” – órákra, napokra, hónapokra. A tudós említést tett például egy olyan pácienséről, aki 43 éven keresztül hallotta a fejében Giuseppe Verdi Rigolettójának 14 hangból álló részletét. Mark Twain amerikai író pedig egy elbeszélést is szentelt (A Literary Nightmare) a jelenségnek. A történet szerint a főhős egy egész települést „fertőzött meg” egy dallammal. 

Így szabadulhatunk a beragadt dallamoktól 

A jó hír az, hogy ha meg szeretnénk szabadulni a szünet nélkül ismétlődő dallamoktól, néhány egyszerű trükk is a hasznunkra válhat. 

Segíthet például az, ha újra meghallgatjuk a szóban forgó zeneművet, de teljes egészében. 

A dallamtapadás ugyanis – egyes feltételezések szerint – azért is alakulhat ki, mert csupán a dal egy bizonyos részét tudjuk felidézni az emlékeinkből. Ha elejétől a végéig újra meghallgatjuk, úgy talán sikerülhet megszüntetnünk a problémát. Hasznos lehet az is, ha egy másik dalt hallgatva igyekszünk elterelni a figyelmünket. Vannak, akik szerint a rágózás is hasznos lehet. Mindenesetre a legrosszabb, amit tehetünk – legalábbis a témában megjelent tanulmányok szerint – hogy kétségbeesünk vagy dühvel reagálunk, és erőnek erejével megpróbálunk küzdeni a visszatérő dallamok ellen.