Az „apatest” és a férfiak szülés utáni depressziójának okai – „Drágám, az én hormonjaim is dolgoznak!”
Arról, hogy milyen biológiai változásokat indít el egy nő szervezetében a várandósság, majd később az anyaság, mi, nők egészen sokat tudunk, hiszen nemcsak utánaolvasunk, átéljük, de meg is osztjuk egymással a tapasztalatainkat. De mi a helyzet a férfiakkal? Ők bizony nem nagyon beszélnek róla, pedig az ő szervezetüknek is fel kell készülni az apaságra, és a testük is átalakul, nem is kicsit!
Sokáig a tudomány csak a nők várandósságára és szülés utáni biológiai változásaira figyelt, napjainkra azonban bebizonyosodott, az apák testében éppúgy számtalan élettani folyamat játszódik le a gyermekvállalás hosszú hónapjaiban, mint az anyákéban. Bizonyára azt is csak kevesen tudják, hogy például a baba születése utáni depresszió a férfiakat is komolyan sújtja.
Anyahormon, apahormon
Miközben a várandósság hónapjaiban a nők teste felkészül az anyaságra, és igazi „hormonkavalkád” indul be a szervezetükben, a férfiaknál is egy sor változás történik. A terhes feleség és a baba közelében a tesztoszteronszintjük drasztikusan lecsökken – ami egyes kutatók szerint az agresszivitás visszaszorításáért és a gondoskodási ösztön kiváltásáért felel –, ezzel párhuzamosan a szervezetükben prolaktin kezd termelődni. Míg ez a hormon nőknél alapvetően a tejelválasztás beindításáért, addig férfiaknál a kötődés kialakításáért felel. Ugyanez igaz az oxitocin nevű hormonra is, amely a kötődés és az intimitás elmélyítését szolgálja.
Nőknél a szintemelkedést a gyermekhez fűződő intenzív érzelmi viszony, a törődés, a gondoskodás élménye váltja ki, az apáknál azonban leginkább a közösen eltöltött minőségi idő és a közös játék aktiválja.
Egy néhány évvel ezelőtti, izraeli szakemberek által végzett kutatásban 89 újdonsült szülő agyi aktivitását követték nyomon. A kísérletben részt vevő édesanyáknak és édesapáknak különféle videókat vetítettek. Bizonyos felvételeken a jelenlévők gyermekei is megjelentek. A szakemberek külön-külön megfigyelték az édesanyákat, az édesapákat és azokat a férfiakat is, akik anyai segítség nélkül, egyedül nevelték örökbefogadott gyermeküket. Kiderült, hogy mindhárom szülői csoport agyában azok a neutrális hálózatok aktivizálódtak, amelyek az érzelmek feldolgozásáért és a szociális megértésért felelősek. A szülői feladatok ellátásáért felelős agyi hálózat tehát mindkét nemnél közös, sugallja a tanulmány.
Nem születünk apává, azzá válunk
A szakemberek szerint a szülői gondoskodás alapjait az agyunk mélyén elhelyezkedő evolúciósan ősi központokban kell keresnünk. Ez a „szülői hálózat” biztosítja, hogy az utód látványa, hangja és illata jutalmazó inger legyen a szülő számára, és ez segít abban is, hogy az apa és az anya az utódra fókuszáljon, felvegye az utódgondozó viselkedést, és kötődése a babához egyre intenzívebb legyen. Erre az ősi agyi hálózatra épülnek rá evolúciósan újabb agyi hálózatok az agykéregben. Vizsgálatokból kiderült, hogy az édesanyáknál saját gyermekük képét látva az ősibb, mélyagyi „emlős szülői hálózat” mutatja a legerősebb aktivációt, míg a másodlagos gondozó apáknál a kérgi mentalizációs hálózat. Az elsődleges gondozó apukáknál viszont mind a mélyagyi, mind a kérgi struktúrákban erősebb aktivitás volt megfigyelhető.
Ez azt jelenti, hogy az apai agyműködés hasonlóvá válik az anyai agyműködéshez, ha az apa az elsődleges gondozó szerepébe kerül.
Míg az anyában ezeket az agyi változásokat a terhesség, a szülés alatt és után, majd a szoptatás alatt termelődő hormonok, valamint a testi változások indítják be, vagyis belülről jönnek és automatikusak, addig az apáknál a gondoskodó ösztönök beindulását alapvetően – bár tudjuk, hogy náluk is megváltozik a hormonháztartás – külső ingerek váltják ki. Az apákban végbemenő változások nagyban függenek attól, hogy az apa mennyi időt tölt a terhes anyával, majd később a gyermekkel.
Így készül az apatest
A mai napig sok poénkodás tárgya a terhes feleséggel együtt pocakot eresztő apuka látványa. Az apukák terhesség alatti és utáni elhízása mögött azonban sokkal bonyolultabb folyamatok állnak, mint azt elsőre gondolnánk. Egy friss tanulmányban kaliforniai kutatók ennek fő okaként az alváshiányt emelik ki. Az újdonsült apukák ugyanis gyakran küzdenek alváshiánnyal, ami akár az olyan hormonokra is hatással lehet, amelyek az étvágyat szabályozzák. És itt jön a képbe újra a csökkenő tesztoszteronszint! Az ugyanis nemcsak az újdonsült apukák gondoskodóbbá válásában játszik szerepet, hanem abban is, hogy hajlamosabbak lesznek a zsírlerakódásra, és nehezebben tudnak izmot építeni, ráadásul a depresszió is sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk.
Az elmúlt évek kutatásai azt igazolják, hogy a „szülés utáni” depresszió egyre gyakoribb az édesapáknál is.
Paulson és Bazemore 2010-ben 28 ezer amerikai apával végzett felmérést, amelyből kiderült, a megkérdezettek 14 százaléka tapasztalt depressziót a gyermeke megszületése után, ami 3–6 hónappal később 25 százalékra emelkedett. A jelenségnek azért tulajdonítanak azóta is nagy jelentőséget a szakemberek, mert az anyák szülés utáni depressziójához hasonlóan ez is negatív hatással van a gyerek fejlődésére: a depressziós apák ugyanis kevésbé hajlandók közös játékra a gyerekkel, ritkábban énekelnek neki dalokat vagy olvasnak mesét, ugyanakkor hajlamosabbak lehetnek testi fenyítést alkalmazni.
A jelenség hátterében egy Couvade-szindróma nevű tünetegyüttes áll, amely jellemzően a nők várandósság alatti időszakában jelentkezik a férfiaknál, és olyan terhességi szimptómákat aktivál bennük, mint a reggeli rosszullétek, hányinger, súlygyarapodás, bizonyos ételek megkívánása, fáradtság, depresszió, fejfájás és koncentrációs nehézségek. Még elképesztőbb, hogy a tünetek jellege és intenzitása összhangban van a várandósság szakaszaival. A kötődéselmélet szerint a tünetek azoknál az apáknál alakulnak ki, akik az átlagnál erősebben kezdenek kötődni a magzathoz. Néhány kutatás a jelenség hormonális hátterére fókuszál, és a tünetek megjelenését azzal magyarázza, hogy a Couvade-szindrómás férfiaknál az első és az utolsó trimeszterben emelkedik az ösztrogén és a prolaktin szintje, míg a tesztoszteroné és a kortizoné csökken.
Ha pedig a jelenség emberi, párkapcsolati oldalát nézzük, a depressziót alapvetően a férfi-nő viszony, az addigi szerepek megváltozása – feleségből anya, férjből apa lesz –, a baba születésével együtt járó hatalmas – többek között egzisztenciális – felelősség súlya válthatja ki a férfiból.
Úgy érezheti az egyre inkább a baba felé forduló, teljes figyelmét a kis jövevényre irányító partnere mellett, hogy ő „körön kívül került”, és csak nehezen találja a helyét ebben az új kapcsolati háromszögben.
Depresszióba leginkább azért fordulhat ez az állapot, mert szinte semmilyen segítséget nem kap az apa ebben a helyzetben, aki így érzelmileg teljesen magára marad. És amíg mi, nők könnyebben kérünk segítséget, addig sok férfira az a jellemző, hogy magukba zárják a problémát, mert szégyellik, vagy mert úgy gondolják, egyedül is meg tudják oldani azt.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>