A legújabb lidérces ügy a Magyarországon is jelen lévő áruházlánc, a LIDL kapcsán került terítékre. Az történt, hogy egy görög termékcsalád csomagolásán lévő ortodox templom fotóját manipulálták: kereszt nélkül került rá az élelmiszerek csomagolására. A dologból botrány lett, például egy cseh és egy német püspök is tiltakozott, az áruházlánc pedig magyarázkodik.

Ha a botrány esetleg fel tudja ébreszteni bénultságukból a keresztényeket, nyilvánvalóan egy vásárlási bojkott a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb válasz a történtekre. Hiszen mindenki maga dönti el, hol vásárol, nem kell hozzá püspöki körlevél, akár már holnaptól el lehet pártolni a LIDL áruházlánctól. De ne legyünk túlzottan naívak, tudjuk, hogy egy-egy ilyen bojkott hatása csak rövidtávon érvényesül.

A kereskedő cég szakemberei bizonyosan jó előre belekalkulálták az üzleti tervbe ezt a bojkottot mint eshetőséget, s ennek ellenére dobták piacra a manipulált fotójú görög termékeket.

Tavaly a németországi Ravensburgban már volt példa arra, hogy vallási okból kerüljön bojkott alá egy áruházlánc. A Müller drogériaüzlet megtiltotta a dolgozóinak a kereszt alakú medál viselését, miszerint az vallási jelkép. A dologból botrány kerekedett, de – mivel minden csoda három napig tart – a bojkott nem tartott sokáig.

A kereszt hordásának tiltása egyébként nem újdonság Európában, gondoljunk a 2004-ben elfogadott francia közoktatási törvényre, amely megtiltja vallási jelképek viselését állami fenntartású közoktatási intézményekben, és több katolikus szerzetesnőt érint például, akik állami iskolában tanítanak, de nem viselhetik a szerzetesi viselethez tartozó keresztjüket. De eszünkbe juthat a viszonylag friss Real Madrid-ügy is: szponzori kérésre eltávolították a focicsapat logójából a keresztet.

A LIDL-ügyön gondolkodva elmerengtem azon, miért nem egy olyan görög jelkép került a csomagolásra (pl. Akropolisz), amit nem kell manipulálni? Miért egy templom?

Elkezdtem keresgélni a LIDL netes képanyagai között, s igen érdekes felfedezést tettem.

A német LIDL utazási irodaként is működik, s katalógusaikat átböngészve látható, hogy nem most kezdődött a kereszt „szemérmetes” mellőzése.

Vagy olyan képeket választottak a reklámokhoz, amelyek nem vallási épületet (=keresztény templomot) mutatnak, vagy lemaradt a kereszt, esetleg el van takarva a reklámszöveggel. Több katalógust átböngészve pusztán egyetlen képet találtam, ahol a helyén hagyták a keresztet. Így megértettem, hogy a grafikai anyag manipulálása nem most kezdődött a LIDL cégnél.

Az eset után ki-ki eldöntheti, hogy felébred-e a bénító álomból, s valamilyen módon tiltakozik a sértő eset ellen, hiszen a „vallási semlegesség” soha nem jelentheti a valóság manipulálását.

Kétségbeesésre viszont semmi ok. Meg lehet ugyan próbálkozni azzal, hogy még az Istenre mutató jelek is eltűnjenek (a már régen nem keresztény) Európából, de Istent magát nem lehet „kiphotosoppolni”. Ő egy élő, szerető Valóság. S ha mi, keresztények esetleg még a bénító álmunkat alusszuk, „a kövek fognak megszólalni.”(Lk. 19,40) Ha kell.

Hogy kialakul-e a betegség, és ha igen, akkor a gyógyulás vagy a súlyos következmények irányába halad-e a folyamat, több tényező befolyásolja. Először is a kiváltó ok leggyakrabban valamilyen baktérium vagy vírus. Előbbiek a gennyes, utóbbiak az ún. savós agyhártyagyulladást okozzák.

Fontos tényező a „befogadó” szervezet állapota, „esendősége” – ezt befolyásolja az életkor, az immunrendszer állapota.

A harmadik a kezelés hatékonysága – ebből a szempontból nagyon fontos, hogy időben felismerjük a betegséget, és minél előbb elkezdődhessen a terápia. A legjobb persze a megelőzés: több, agyhártyagyulladásért felelős kórokozó ellen van már védőoltás.

Többféleképpen juthatnak el a kórokozók az agyhártyákhoz: például légúti fertőzést okozó baktériumok a nyálkahártyán át a véráram segítségével vagy egy közeli fertőzött helyről (például középfülgyulladás esetén), de egy sérülés, például nyílt koponyatörés is szolgálhat kapuként. Fertőzött kullancsok csípése is vezethet agyhártyagyulladáshoz. Újszülöttek, illetve fiatal csecsemők esetében leginkább a szülőcsatornában vagy annak közvetlen környezetében található baktériumok okozzák.

Tünetek

Az agyhártyagyulladás kezdeti tünetei hasonlóak lehetnek az influenza tüneteihez, nem mindig lehet azonnal felismerni. Legfontosabb a láz, a fejfájás, a fáradtság, a bágyadtság, az aluszékonyság, a hányás, a fényérzékenység. További jel lehet a tarkó, a nyak merevsége – ennek vizsgálatát, értékelését bízzuk orvosra! Súlyosabb esetekben komoly tudatzavar, kóma léphet fel. Nem mindig észlelhető az összes tünet, a legjobb, ha gyanú esetén azonnal orvoshoz fordulunk.

A járványos agyhártyagyulladást okozó baktérium, a Meningococcus nagyon súlyos, rendkívül gyors lefolyású, az egész szervezetet érintő, gyakorlatilag órák alatt halálos kimenetelű fertőzést okozhat.

Jellegzetes tünete, hogy a bőrön bevérzések láthatók, amelyeket élénk színű, nyomásra el nem halványuló, szederjes, lilás „kiütésként“ észlelhetünk, miközben a gyermek állapota nagyon gyorsan romlik. Ilyenkor azonnal orvosi segítséget kell kérnünk, ne várjunk a rendelési időre!

Újszülötteknél, kisebb csecsemőknél (nagyjából három hónapos korig) kevésbé specifikusak, szembeötlőek a tünetek, ami megnehezítheti a betegség korai felismerését. Ezért a pici csecsemőket akkor is azonnal gyermekorvoshoz kell vinni, ha nem tudjuk pontosan megfogalmazni, mi a gond, csak „nem tetszik a gyermek, valami nem stimmel vele”. Az első tünetek egyike lehet például, hogy nem akar enni, gyenge, sápadt. Lehet lázas, de az is előfordulhat, hogy a megszokottnál alacsonyabb a gyermek testhőmérséklete. Ingerlékenyebbé, érzékenyebbé válhat, megváltozhat a sírási hangja (általában „élesebb” lesz). Felléphet hányás, nehezített légzés vagy légzéskimaradás, epilepsziás görcsroham, feszülő, pulzáló kutacs, tudatzavar. A tarkómerevség gyakran hiányzik. Bőrelváltozások (pl. apró bevérzések), sárgaság, hasmenés szintén lehetnek tünetek ebben az életkorban.

Ha fennáll a gyanú, az orvosi vizsgálathoz a vérvétel mellett hozzátartozik az agyvíz (likvor) vizsgálata is – az agyhártyagyulladás meglétét csak így lehet megerősíteni vagy kizárni, emellett a likvorvizsgálat segít annak eldöntésében, hogy milyen típusú agyhártyagyulladással állunk szemben, és sokszor kideríti, hogy melyik kórokozó okozta a betegséget.

Az agyhártyagyulladás mindenképp kórházi kezelést igényel, szükség lehet intenzív osztályos ellátásra is.

Védőoltások

Fontos említést tenni a védőoltásokról, amelyek – még ha nem is garantálnak százszázalékos védelmet – jelentősen csökkentik a betegség kialakulásának esélyét. Az agyhártyagyulladásért felelős kórokozók közül a Pneumococcus és a Haemophilus influenzae elleni oltások Magyarországon kötelezőek, benne vannak az oltási naptárban. A Meningococcus elleni oltások szabadon választhatók. Ez a baktérium legkönnyebben a csecsemőket, illetve a kisgyermekeket támadja meg, a másik, fokozottan veszélyeztetett korcsoport pedig a kamaszkor.

A baktériumnak öt altípusa (ún. szerocsoportja) okozhat súlyos betegséget (A, B, C, W és Y), ma már mind az öt szerocsoport ellen létezik oltás. Magyarországon a B és a C szerocsoportok előfordulása a leggyakoribb, de már felbukkant az Y is.

Az oltóanyagok ártámogatása nagyon eltérő: a C típus elleni oltás ettől az évtől ingyenes a két évnél fiatalabb gyermekek számára, a nálunk 2014 óta forgalomban lévő, B szerocsoportú Meningococcus elleni oltás ára egyelőre nagyon magas. Tekintettel azonban arra, hogy egy nagyon súlyos betegségről van szó, ha tehetjük, oltassuk be gyermekeinket – életkortól függetlenül. Forduljunk bizalommal a házi gyermekorvoshoz, akivel nemcsak az oltás részleteit beszélhetjük meg, de talán ismer ártámogatási lehetőségeket is (például önkormányzat).

Egyes élelmiszerek sótartalma elérheti a 4–5 százalékot is, holott a konyhasó túlzott fogyasztása bizonyítottan fokozza a magas vérnyomás és a vesebetegség kialakulásának kockázatát, ezeknél a problémáknál használatát mindenképpen korlátozni kell. A só mégsem kap annyi kritikát, mint a sokkal kisebb dózisban alkalmazott tartósítószerek. Ezeket szintén azért adják az élelmiszerekhez, hogy meggátolják a mikroorganizmusok – élesztők, penészek és baktériumok – okozta romlást, meghosszabbítsák az ételek eltarthatóságát. Az olyan alapélelmiszerek, mint a liszt, a kenyér, a hús, a tej és a vaj általában nem tartalmaznak tartósítószereket, a kisgyermekek részére készített élelmiszerekbe pedig eleve nem is kerülhet ilyesmi.

Színes és tartós

A húskészítményekkel már nem ez a helyzet, azokat gyakran tartósítják nátrium-nitrittel, ami a salétromsav nátriumsója. Ez a tartósítószer kizárólag nitrites pácsó formájában használható, szerepe a szín kialakításában is van: a hemoglobinhoz kötődve ezek az anyagok biztosítják a pácolt húsok jellegzetes, pirosas színét.

A nitrit önmagában súlyos méreg, és bár az élelmiszerekbe nagyon kis mennyiségbe kerül be, így közvetlen káros hatása nincs, felhasználását igyekeznek csökkenteni.

Elfogadható napi beviteli mennyisége nitrit ionra vonatkoztatva 0,06 milligramm/kilogramm, akut mérgezést 0,5 gramm feletti mennyiségben okoz. Teljesen kiszorítani azért nem lehet, mert nagyon jó tartósítószer, olyan baktériumok ellen is alkalmazható, amelyekkel szemben más konzerválóanyagok kevésbé hatásosak. Nitrit nélkül például megugrana a botulizmus (kolbászmérgezés) és a baktériumos romlás gyakorisága.

Kényes egyensúly a szükséges és ártalmas között

Azt, hogy a húskészítményekben minimális mennyiségben van nitrit, szó szerint kell érteni: azokban a levélzöldségekben, amelyeket intenzíven termesztenek, jelentős mennyiségű nitrát van, abból pedig több nitrit keletkezhet, mint amennyi a húskészítményekben van.

Hiába tartósítják tehát a húskészítményeket nitrites pácsóval, a szervezet más forrásokból több nitrithez jut.

A legveszélyesebb a nitrátos víz, különösen a csecsemőkre nézve. Ennek oka, hogy a hat hónaposnál kisebb gyermekek vérében még nincs jelen az az enzim, amely a nitrit által átalakított hemoglobin oxigén-szállítóképességét helyreállítja.

A nitrittől sokan azért is félnek, mert előanyaga lehet a rákkeltő nitrozaminoknak, amelyek akkor keletkeznek, amikor ez a tartósítószer reakcióba lép a húsban lévő nitrogéntartalmú anyagokkal (szekunder aminokkal). Ez a folyamat viszont nem feltétlenül megy végbe, redukálószerekkel és természetes antioxidánsokkal, így például C-vitaminnal és E-vitaminnal vissza lehet szorítani. Tény az is, hogy a pácolt húsok fogyasztása és a rákos megbetegedések között ezidáig nem sikerült összefüggést kimutatni.

Azt azért ettől függetlenül sem árt tudni, hogy a nitrozaminok mennyisége erősen összefügg a húsok tárolási idejével: minél tovább tárolják a nyers húst, annál nagyobb lesz a szabad amintartalmuk, ami kedvez a nitrozamin képződésének.

A legtöbb ilyen anyag sütés közben képződik, bár az igaz, hogy többségében el is párolog. Kevesebb keletkezik belőle, ha a húsokat alacsonyabb hőmérsékleten és hosszabb ideig sütjük. Aki végképp nem akar kockáztatni, az megteheti, hogy pácolt húsokat egyáltalán nem süt és nem grillez.

Hústól a kekszen át a tengeri étkekig

Egyebek mellett halhúskészítményeket, kekszeket, chipseket és aszalt gyümölcsöket tartósítanak kén-dioxiddal. Ez az anyag gátolja bizonyos enzimek működését, hatásos gombák, élesztők és baktériumok ellen, enzimblokkolással pedig gátolja az élelmiszerek nem kívánt barnulását is. Mivel a kénvegyületek bontják a B1-vitamint, a kén-dioxid nem adható alapvető élelmiszerekhez, illetve olyan termékekhez, amelyek fontos szerepet játszanak az E-vitaminnal való ellátottságban. Ilyenek például a gabona- és tejkészítmények, a gyümölcslevek és a húskészítmények. A kén-dioxid a legtöbb ember számára veszélytelen, gyors lebontásáról gondoskodik a szervezetünk egyik enzime.

Gond egyedül azoknál lehet, akiknek ebből az enzimből kevés áll rendelkezésre: náluk émelygést, hányást, hasmenést és fejfájást okozhat ez a tartósítószer, emiatt kerülniük kell az ezzel tartósított élelmiszereket.

Ismert tartósítószerek a benzoesav és annak származékai (egyebek mellett a nátrium-benzoát és a kálium-benzoát), amelyeket általában csökkentett cukortartalmú dzsemekhez és zselékhez adnak, de gyakran kerülnek mártásokba, szószokba, aszpikokba és édesített italokba is. Szorbinsavval kombinálva halkonzerveknek és halkészítményeknek, kandírozott gyümölcsöknek is gyakori tartósítószerei. Ezzel a kombinációval – tehát a szorbinsav és a benzoesav sóival – száraz húskészítmények felületét is kezelik, így alapesetben nem esszük meg őket. Maga a benzoesav egy olyan szerves sav, amely az áfonyában és más gyümölcsökben, emellett a mézben és a joghurtban természetes formában is előfordul, ám az élelmiszeripar kémiai úton állítja elő.

Sokan allergiásak rá, bár a panaszok általában nem az élelmiszerek miatt, hanem a kozmetikumok és orvosi krémek benzoesav-tartalma miatt jelentkeznek, amelyekben szintén alkalmazzák.

Egzotikus vidékeken olyan tartósítószerekkel is kezelhetnek tengeri étkeket, amelyek formaldehiddé bomlanak. Nálunk ezek nem engedélyezettek, de nyaralások során érdemes erre is figyelni.

A rettegett ízfokozó

A legismertebb ízfokozó a nátrium-glutamát, amelynek igen rossz a sajtója, függetlenül attól, hogy máig semmilyen tudományos kutatás nem mutatta ki káros hatását. Maga az anyag egy természetben is előforduló aminosav nátriummal alkotott sója, önmagában íztelen, azonban más ízeket képes felerősíteni, ezért már régóta ismert adalékanyag. Korábban bonyolult eljárással, tengeri hínárokból és moszatokból állították elő, de ma már üzemi körülmények között gyártják. Az élelmiszeripar széleskörűen használja, megtalálható egyebek mellett fűszerkeverékekben, leveskockákban és porokban, készételekben, chipsekben és salátákban. A keleti konyhákban rendkívül sokat használják, gyakorlatilag só helyett. Innen ered az elnevezése annak a nyak- és fejfájással, tarkó- és hátfájással, gyengeséggel járó tünetegyüttesnek, amelyet hozzá kötnek, pedig semmi nem bizonyítja, hogy a kínaiétterem-szindrómának nevezett jelenség ezzel az összetevővel van konkrét összefüggésben.

Az viszont kiderült a vizsgálatokból, hogy a tünetek a magas só- és zsírfogyasztással, valamint a keleti konyha néhány jellemző alapanyagával és fűszerével, a mogyoróval és a rákkal is kapcsolatba hozhatók.

– Azt mondta, futás közben szokta az igehirdetéseit átgondolni. Megvan már a jövő vasárnapi?

– Igen, tegnap is futottam, és a Lukács evangéliuma egyik történetén gondolkoztam közben. Jézus lecsendesíti a háborgó tengert, és megkérdezi kétségbeesett tanítványaitól: „Hol a ti hitetek?”. A hittel kapcsolatos kétségeinkről fogok beszélni.

– Lelkészként a miniszteri életéből is szokott politikai példákat hozni?

– Nagyon ritkán, és akkor is távolról. Szerintem Magyarországon a lelkipásztorok többsége a szószékről többet „politizál”, mint én. Nekem éppen elég jut belőle hétfőtől szombatig. Örülök, ha vasárnap nem muszáj. Kellenek politikamentes helyek és idők az ember életében.

– Mit ért politizálás alatt?

– Amikor konkrét politikai jelenségeket értelmezünk, minősítünk a prédikációban, szentbeszédben. Persze előfordul, hogy ez kikerülhetetlen. Például amikor élesben felmerült, hogy keresztényként mi a feladatunk a migrációval, a migránsokkal kapcsolatban.

Miközben a hatóságoknak, az államnak az volt a feladata, hogy kerítést építsen és elérje, hogy menjenek be a menekültszállásokra, ahol regisztrálják és ellátják őket, keresztényként bátorítottam a gyülekezetet, hogy vigyenek ennivalót, takarót, gyógyszert a Keleti pályaudvarhoz; hogy ne csak a nőkön, gyerekeken, betegeken segítsenek, hanem minden krízishelyzetben lévő manipulált, becsapott emberen.

Vagy legutóbb egy Helmut Kohl temetésén elhangzott mondatot illesztettem bele a prédikációba, amely ráadásul egy olyan ember szájából hangzott el, aki szerintem nagyon sokat ártott a világnak. Bill Clinton mondta, köszönjük Helmuth Kohlnak, hogy olyan dolgok részesévé tett bennünket, amelyek túlmutatnak rajtunk. A következő vasárnapon arról volt szó, mit jelent az, hogy „kiválasztott”. Nem azt jelenti, hogy mi olyan jók vagyunk, hogy kitüntettek minket, hanem azt, hogy Istennek terve van velünk, amelyet meg kell valósítanunk. S ez a terv túlmutat rajtunk. Politikusként kerültem Helmut Kohl közelébe, a nevemet húsz éven át nem tudta megjegyezni, de mindig azt a papot kérte tolmácsnak a miniszterelnök mellé, ezért lehettem ott a temetésén is.

– Az élete során megélt szerepek, a lelkész és a miniszter, sőt, a szülő és a pedagógus tapasztalatai és szándékai nem ütköznek néha? Hogyan lehet ezeknek egyszerre megfelelni, például a Nemzeti alaptanterv előkészületeinél?

– Sehogy. A családban sem várhat mindig az ember addig a döntéssel, amíg nem találunk olyat, ami mindenkinek jó. Olykor sok fontos dolog is elmarad, de vállalni kell a döntést. Ez a helyzet a Nemzeti alaptantervvel is. A NAT azért elég távol van a konkrét iskoláktól ahhoz, hogy nagyon közvetlenül befolyásolja az oktatást. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a tanároknak Magyarországon is nagy szabadságuk van abban, hogy mit és hogyan tanítanak. Az egyéniségükön múlik, hogy sikerül-e izgalmas és hasznos órát tartani, erős osztályközösség kialakulását segíteni, jó iskolát működtetni. Mindez alapvetően azoknak a lehetősége és felelőssége, akik ott vannak a gyerekekkel. Az állam, a mi feladatunk pedig, hogy ne kössük gúzsba őket, de minden lehetőséget megadjunk a minőségi munkájukhoz. Versenyképes tudást kell adni, és nem visszanyesni azoknak a tehetségét, akik többet is tudnának teljesíteni.

A másik oldalon pedig nem szabad túl nagy terheket tenni a gyengébb képességűekre, a nehezebb helyzetben élőkre.

Ne kelljen trükközni, úgy tenni, mintha teljesítették volna az elvárásokat, miközben ez számukra lehetetlen. A NAT meghatározza azt a minimumot, amit mindenkinek tudnia kell. Közben majd lehetőséget kell adni ettől felfelé +20 százalékkal eltérni. Ahol meg a 100-at is nehéz elérni, oda tanulást segítő pedagógiai erőforrás kell.

– Néha nem olyan könnyű elválasztani a jobb képességű és kevésbé szerencsés hátterű gyerekeket, mint egy budai elit gimnáziumban, ahol már a felvételin kiválogathatják őket a sok jelentkezőből. Mit jelent a differenciált oktatás a gyakorlatban olyan helyen, ahol nem lehet válogatni iskolák és gyerekek között? Osztályonkénti különválogatást, eltérő módszereket? Mi a garancia arra, hogy az erősebbek húzzák fölfelé a gyengéket, és nem fordítva?

– A tapasztalat szerint, ha a hátrányos helyzetűek aránya több mint 10–20 százalék, már nem feltétlenül a pozitív hatás érvényesül.

Folytatás a Képmás magazin szeptemberi számában. 

A történet

Filmünk (A lány, aki hétköznapi akart lenni) hősnője, Maria harmincévesen elveszíti a munkáját, így ki kell költöznie az önálló élete színteréül szolgáló kicsinyke garzonlakásból, és kénytelen-kelletlen vissza kell térnie a szülői házba. Édesanyjával jó ideje alig kommunikálnak egymással, akkor is szigorúan csak telefonon. Maria úgy véli, az igazán normális embereknek van munkájuk, lakásuk, működő párkapcsolatuk, tudják, hogy mit akarnak az élettől, és megállnak a saját lábukon. Nem csoda hát, ha úgy érzi, hogy totálisan csődöt mondott mint normális ember, hiszen ő ezek közül egyet sem tud kipipálni, és még furcsán csodabogár öccse is sokkal előrébb jár az életnek nevezett társasjátékban, mint ő.

Amikor ilyen súlyú dolgokkal kell megküzdenünk, akkor még egy asztali lámpa kiválasztása is komplikált döntésnek tűnhet. Így találkozik Maria Borjával, aki az IKEA áruházban dolgozik, és megpróbál Maria minden furcsa kérdésére válaszolni a termékkel kapcsolatban, mígnem azon kapják magukat, hogy kávé és süti mellett vitatják meg a normalitás kérdéskörét, illetve a férfi furcsa diétás étrendjét.

Barátságot kötnek: Borja megtanítja Mariát, hogyan kell normálissá válni, Maria pedig cserébe segít a férfinak egészségesebb életmódot kialakítani és lefogyni.

Mindeközben megtanulják, hogy az életet nem lehet beszorítani egyetlen sémába sem, hiszen mindenkié más, mindenkinek más feladatot oszt ki, éppen ezért kár összehasonlítani magunkat másokkal, inkább csak éljünk meg minden pillanatot a maga teljességében úgy, ahogy van.

Kapunyitási pánik

A huszonévesek kapunyitási pánikja nem csak a 25 év alattiakra lehet jellemző, egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a tanulmányok és a szülőktől való függetlenedés időpontja kitolódik, így az sem ritka, hogy a fiatalok közel a harminchoz jutnak el a nagybetűs Élet küszöbéhez.

A 30 felé tendálókat is hatalmába kerítheti valamiféle szorongató érzés, hogy lemaradnak valamiről (a családalapításról, lehetőségekről, utazásokról), esetleg hogy egyedül a macskájuk társaságában éri őket a vég, ha most nem húznak bele, s gyakran a pályakezdéssel kapcsolatos aggodalmak is ekkor találják meg őket.

Vida Katalin a kezdődő felnőttkor és a kapunyitási pánikról írt cikkében leírja: a hazai fiatalok körében vizsgálva a jelenséget úgy tűnik, hogy a férfiakat jobban nyomasztja az életkezdés terhe, mint a nőket, vagyis esetükben a kapunyitási pánik inkább jár együtt depresszióval, szorongással és dühvel, talán mert hagyományosan a családfenntartó szerepköre őket nyomasztja inkább. Vizsgálata szerint a rosszabb anyagi helyzetben élőket, a szegényebb egyetemista fiatalokat jobban megterhelik az előttük tornyosuló elvárások. A kutatás szerint a kapunyitási szorongással kapcsolatban igen fontos védőfaktor lehet a kortárs kapcsolatok (párkapcsolat, barátságok) megléte.

A kezdődő felnőttkor különféle szorongásokkal töltheti el a fiatalokat, amikkel szembenézni korántsem könnyű feladat. Ott van a fiatal saját magával kapcsolatos bizonytalansága, a jövővel kapcsolatos aggályok, a pályakezdéssel kapcsolatos félelmek, a száguldó idő megzabolázására tett haszontalan kísérletek, a szülőktől való leválás fájdalmas lépései, a párválasztás kételyei és az a sok-sok hétköznapi döntés.

Már iskoláskortól túlterheltek a gyerekek, és kamaszként azon szoronganak, hogy mi legyen belőlük, aztán amikor végre kitalálják, merre szeretnének haladni, látva a felnőttek küszködését, nemigen akaródzik kimenniük a nagyvilágba.

Ha mégis megteszik, elindul a pörgés, és nagyon hamar ott találják magukat a bűvös harminc küszöbén, ahol ismét elindul a számvetés: azt csinálom, amit szerettem volna? Kezdjek valami másba? Mikor alapítsak családot? Hogyan találjak normális barátot/barátnőt/férjet/feleséget? S ha hirtelen minden összeomlik – ahogy Mariával is történt –, akkor újra a startmezőnél találják magukat, azon töprengve, van-e bennük elég spiritusz, hogy nekifussanak, és ha igen, akkor mi is az új irány.

Vida Katalin szerint mindenképp pozitív irányt jelent, ha széleskörű információval látjuk el a fiatalokat, a pályakezdéssel kapcsolatos szorongást pedig enyhítheti, ha a pályakezdő szakmai gyakorlat során tapasztalatokat szerez, és hatalmas erőforrást jelenthetnek a kortárs kapcsolatok is.

Azoknak, akiknek ennél több segítségre van szükségük, megoldást jelenthetnek az egyetemeken és főiskolákon működő életvezetési diáktanácsadók, amelyek a hallgatók számára térítésmentesen igénybe vehetők.

Ki a normális?

Mariának hosszú listája van arról, hogy a normális emberek miként működnek, hol tartanak az életben, milyen kapcsolatokkal és tulajdonokkal bírnak. Sokan gyártanak maguknak hasonló listákat, amelyeknek hátterében gyakran az a meggyőződés húzódik meg, hogy akkor válhatunk boldoggá, ha mindent teljesítettünk, amit a környezetünk, a társadalmunk normái, a családunk és végső soron mi magunk is elvárunk önmagunktól. Főszereplőnk, Maria újdonsült barátja, Borja segítségével szép lassan minden tételt kipipálhat a listáján, mégsem érzi magát teljesen rendben lévőnek.

Bár listája szerint kezd egészen normálissá válni, kénytelen rájönni, hogy az effajta normalitás nem hoz boldogságot.

Ugyanakkor nem teljesen zsákutca a normalitás és a boldogság között párhuzamot keresni, hiszen a pszichológia is gyakran olyan mutatókban igyekszik megragadni a lelki egészség kritériumait, amelyek akár a jó közérzet mutatóiként is funkcionálhatnak. Talán a leghíresebb ezek közül Freud állítása, aki úgy gondolta, az a legfontosabb, hogy a szorongásaink ne akadályozzák meg azt, hogy képesek legyünk szeretni és dolgozni.

Gordon Allport szerint hat, egymással összefüggő eleme van a lelki egészségnek:

1. Az én érzésének kiterjesztése, amit leginkább a „jó, hogy vagy, azt akarom, hogy még inkább legyél” mondat ír le. Lényege, hogy anélkül válunk részévé a kapcsolatoknak, közösségeknek, hogy birtokolni akarnánk azokat.

2. A meghitt viszony másokkal a bensőséges szeretetre, meghittségre, részvétre, empátiára és toleranciára való képességet jelenti.

3. Az érzelmi biztonság és önmagunk elfogadása azt jelenti, hogy képesek vagyunk megküzdeni a frusztrációval és elfogadni a saját hibáinkat.

4. A realista életszemlélet és a problémamegoldás képessége azt takarja, hogy olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek, de látjuk a célokat és az addig vezető utat is.

5. Az önismeret és humor képessége azt takarja, hogy képesek vagyunk kívülről szemlélni önmagunkat és nevetni magunkon, anélkül, hogy elutasítanánk önmagunkat.

6. Az egységesítő életfilozófia egyfajta értékrendet takar, amely az élet értelmét jelöli ki, ami által megélhetjük, hogy életünk valójában egy nagyobb egész része.

Érdemes tehát néha kiszállni a mókuskerékből, befogadni és elfogadni, ami jön, és legjobb tudásunk szerint kezelni a helyzetet, vagy ahogy Jack Sparrow kapitány mondaná: „Irány a horizont, és nagy kópék vagyunk!”  

Egy gimnazista, egy felsős meg egy alsós gyerek van a családban, hárman három iskolába járnak, háromféle gondossággal összeállított tanszerlistát tartottam a kezemben. Plusz a sajátomat a kinőtt öltönyről, a szétrúgott tornacsukákról, a tönkrement iskolatáskáról, az elveszett uzsonnásdobozról. Mire a listákat egyesítettem, a bizonytalan pontokat felmértem, előtúrtam a tavalyi tornacuccokat (az egyiket két hónap alatt sem sikerült kimosni), a kinőtt ruhadarabokat beazonosítottam, dél lett. A nagyfiam akkor kelt fel, jó, hát buli volt előző nap, jövő héttől úgysem alhat sokáig. Leültem velük, és nyomatékosan megkértem őket, hogy ne tépjék egymást a kocsiban, ne akarjanak mindenféle mást is venni, figyeljenek rám is, főleg az idegrendszeremre, majd begyűjtöttem a bólogatásokat, és elindultunk.

A tortúra részletes ismertetésétől megkímélem a kedves olvasót. Különösen sokat szidtam gondolatban a rajztanárokat. (De tényleg, mi a fenének minden szülővel megvetetni egy tizenkétszínű olajpasztellfesték-készletet, amit nem lehet kapni sehol, és gondolom, kétszer fognak használni az évben, egy nem művészeti tagozatos általános iskolában???) Persze háromféle füzettípust kér a háromféle iskola, és persze ezeket nem lehet egy áruházban megkapni.

A kamasz fiúk ruhamérete nem létező entitás, a legkisebb férfiméret bő rájuk, a legnagyobb gyerekméret rövid rájuk. Már egy derékszíj megvétele is hosszas utánajárást igényel, nemhogy egy öltönyé. Bár az öltöny volt a nap sikerélménye: elsőre a középsőm finom kis undorral a pofáján elutasította még a gondolatot is, hogy fekete farmer helyett öltönyben jelenjen meg az évnyitón, ám amikor egy kellően karcsúsított és véletlenül méretben valóban passzoló darabot felpróbált, már láttam a tükörben felvillanó tekintetén, hogy nyert ügyem van. A büdös kölyök tényleg rémesen jól nézett ki benne, és ezt pontosan fel is mérte. Álnokul tettem egy kontraproduktívnak szánt megjegyzést, hogy esetleg elég lenne csak a nadrágot megvenni, de addigra már kicsúszott a száján a „hordanám” kifejezés, így az öltöny „kifizetésre és hazavitelre került”.

Az öltönypróba közben rendületlen nyugalommal dobtam vissza a nyolcéves lányom által odahordott csodás ruhadarabokat, amikre okvetlen szüksége lett volna: a bőrdzsekitől a flitteres harisnyán át a szögekkel kivert farmerkabátig. Épp nagyon elégedett voltam magammal mint következetes szülővel, amikor előbújt egy farmer kezeslábasban, ami tényleg a világ legfeleslegesebb és legunpraktikusabb ruhadarabja, de egyszerűen ANNYIRA cuki volt benne, hogy ugrott a következetes szülői pedagógia.

A nagy áruházban, ahol az iskolakezdési utalványokkal fizettem, külön kellett csoportosítani a tanszert, a ruhaneműt meg az élelmiszert, ezeknek a beblokkolásával tízezer forintonként meg kellett állni, hogy a megfelelő utalványok használhatóak legyenek, és mindig újrakezdtük a sort… El sem hiszem, annyira abszurd ez az online pénztárgépek világában. Igyekeztem többször elnézést kérni a mögöttünk feltorlódott sor haragosabb tekintetű tagjaitól.

Az iskolai listákról egyre több tételt húztam ki, közben megtankoltam, és vettünk kaját a macskának. (Alkalmam volt elismételni, hogy „ki hallott már olyat, hogy egy macskának külön kaját kell venni? Gyerekkoromban ez biztosan nem így volt!”) Vásároltunk ajándékot a szombati gyerekzsúrra (ki az, aki szeptember másodikán rögtön gyerekzsúrt tart?!), tökgyalut a kertben tömegével tenyésző zöldségek lefagyasztásához. Bevásároltunk glutén- és tejmentes élelmiszerekből, és meg is etettem a bandát, mert persze halaszthatatlanul éhesek lettek, gyakorlatilag csaknem éhen haltak, kár is lett volna próbálkozni az otthoni ebédmaradék felemlegetésével.

Később otthon mindent elpakoltunk, a kicsinek rögtön be is kellett kötni a füzeteit, a nagyot elvinni vezetés-órára, a középsőt az első vívóedzésre (nem lehet elég korán kezdeni a sporttanévet), mosás, teregetés, vacsorafőzés, mosogatás, blablabla. Mit mondjak, nem a romantikus estét tervező férjem napja volt: ahogy elkövettem azt a taktikai hibát, hogy vízszintesbe helyeztem magam, azonnal el is aludtam.

És most, ezen a nagyszerű héten van négy napom, hogy szimpla cégvezetéssel és projektmenedzsmenttel töltött munkaidővel kiheverjem ezt az egy nap láthatatlan munkát. Alig várom.

Család, kultúra, zarándoklat, természetjárás, vállalkozás, kommunikáció - Molnár-Bánffy Kata Instagram posztjait is érdemes megnézni, a profilja ITT érhető el.

Abasártól Vizsolyig mintegy 110 településen több mint 600 program közül válogathat az érdeklődő, határon innen és túl.

11 műfaj képviselői mutatkoznak be a fesztiválon. A színvonalas zenei kínálat mellett kiállításokkal, irodalmi estekkel, színházi és szakmai előadásokkal, filmfesztivállal, építészkonferenciával, sétákkal, tárlatvezetésekkel, lelki és gyerekprogramokkal várjuk a látogatókat.

Az Ars Sacra logó kis piros angyala mostantól európai védettséget is élvez, és harmadik éve tudhatjuk magunkénak az Európa legrangosabb fesztiváljait kitüntető EFFE-minősítést.

120 templom nyitja meg kapuit a Nyitott Templomok Napján, a Kulturális Örökség Napjaival egy időben és azzal együttműködve, amely hagyományosan a Fesztivál első napja. Ennek a napnak egyik kiemelt programja a Mindszenty gyalogos zarándoklat, amely a Városmajorból indul és Máriaremetén bíborosi szentmisével, Rieger Tibor Mindszenty-szobrának megáldásával és kulturális műsorral ér véget. (Az útvonal 14 km.)

A háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. évfordulója alkalmából a 2017-es évet az UNESCO Kodály Zoltán emlékévvé nyilvánította. Szerettük volna, ha az idei Nyitott Templomok Napján minél több helyen csendülnének fel Kodály-dallamok, ezért útjára indítottuk a „Kórusok kerestetnek” projektet.  A felhívásra 14 kórus jelentkezett. Emlékkoncertektől kezdve hangversenyeken át a kórusművekig, mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb programot. Ezek mellett további 23 olyan programon lehet majd részt venni a Nyitott Templomok Napján, mely Kodály Zoltánhoz kapcsolódik.

A megnyitó ünnepségre 2017. szeptember 15-én, pénteken 15 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.

Idén is meghirdettük az Ars Sacra Filmfesztivált, amelyre a 2015. január 1-e után készült és tavaly még nem nevezett filmekkel lehetett jelentkezni. 
A versenyprogramba válogatott filmeket a DocuArt (Budapest, IX. ker., Erkel u.15.) vetítőtermében tekinthetik meg a nézők szeptember 17-24. között. A pontos vetítési időpontokról a honlapunkon lehet majd tájékozódni.

Szeretnénk figyelmükbe ajánlani néhány nevet, akikkel találkozhatnak a Fesztivál 10 napja során:

Anima Musicae Kamarazenekar (Megnyitó, MOM), Gryllus Dániel (Budavári Evangélikus templom),

Gyárfás István (Gyafi) (Óbudai Társaskör), Klukon Edit (BMC), Kocsis Krisztián (Semmelweis Szalon), Lackfi János (Óbudai Társaskör), Misztrál együttes (MOM és Fasori Evangélikus templom), Oberfrank Pál (Marczibányi Téri Művelődési Központ), Oláh Kálmán (Óbudai Társaskör), Pro Musica Leánykar (Szent István Bazilika), Ránki Fülöp (ORFI Közösségi Központ), Rohmann Ditta (Megnyitó, MOM), Sass Sylvia (Zenetudományi Intézet), Sebestyén Márta (Rákoscsabai Közösségi Ház), Szabó T. Anna (Óbudai Társaskör), Szent Efrém Férfikar (Kőbányai Szent László-templom).

Bogányi Gergely zongoraművész ebben az évben Veszprémben, a Szent Mihály-főszékesegyházban, a záró napon lép fel.

Kortárs zeneszerzőnk, Nógrádi Péter jótékonysági hangversenyt szervez az üldözött közel-keleti keresztények megsegítésére XX. századi magyar szerzők műveiből. Helyszín a Szent István Gimnázium, Zuglói Filharmónia. Fellép a MR Énekkara, kiegészített Budapesti Vonósok Kamarazenekar, vezényel Antal Mátyás és Pad Zoltán.

Természetesen, ahogy minden évben, úgy idén is számos vidéki helyszínen élvezhetik a rendezvénysorozat programjait a látogatók, többek között Balassagyarmat, Esztergom, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Székesfehérvár, Vác és Veszprém egész heti programjait látogathatják.  A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert is egész héten várja a látogatókat vezetett sétákkal és előadásokkal.

Örömteli hír, hogy az évek során egyre több határon túli település kapcsolódott be saját programjával, ebben az évben Ákos, Alsó Kelebia, Banská Štiavnica, Bécs, Beregszász, Csíksomlyó, Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Pozsony és Székelyudvarhely.

Ez jelzi azt a közös szándékot, hogy Európa-szerte együttműködjünk a zsidó-keresztény kultúra újrafelfedezésében, az igaz értékek megismertetésében!

Az említett programok csak egy nagyon kis kivonatát adják a Fesztivál kínálatának, további információkért látogassanak el a www.ars-sacra.hu weboldalra, vagy lapozzák fel a Papageno Ars Sacra Fesztivál különszámát: http://ars-sacra.hu/letoltes/2017_papageno.pdf

A 14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, Magyarország vezető filmes rendezvénye 2017. szeptember 8-tól 17-ig várja a közönséget. A fesztivál nyitófilmje szeptember 8-án 17 órakor a Sörgyári capriccio lesz - a rendező, Jiří Menzel és a főszereplő, Magda Vášáryová jelenlétében. Az Oscar-díjas rendező életműdíjat kap Miskolcon, a legendás színésznő és diplomata Vášáryová pedig a nyitóünnepségen átveszi a Jameson CineFest tavaly alapított Európa-díját.

Menzel az európai filmművészet egyik legjelentősebb alakja. Már első filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok Oscar-díjat nyert 1968-ban. Az egy évvel az Oscar-díj után készült Pacsirták cérnaszálon húsz évre dobozba került, hogy aztán az 1989-es Berlini Filmfesztiválon, példátlan módon a fesztivál történetében, elnyerje az Arany Medvét.

"Gyönyörű, gyönyörű, gyönyörű. Ezt nevezem eredeti, nagy humornak!" - írta Milan Kundera Menzelnek az Őfelsége pincére voltam című film premierje után. A film 2006-ban több, mint egymillió nézőt vonzott a mozikba a tízmilliós Csehországban és ez volt  a rendező hatodik Hrabal-adaptációja. Filmjeiben kivételesen játszik egymásba a komédia, a tragédia, az érzelmesség, a finom humor és az irónia - ami csak a legnagyobbak sajátja. A Szeszélyes nyár, a Hóvirágünnep, az Oscar-jelölt Az én kis falum, az Iván Csonkin legendás rendezője számos filmben - köztük több magyarban - játszott is, és színházi tevékenysége is kimagasló.

A Sörgyári capriccio női főszereplője, Magda Vášáryová 19 évesen játszotta el a Markéta Lazarova című cseh film főszerepét. A majdnem három órás filmeposzt azóta a nemzetközi szakkritika és filmtörténetírás a 60-as évek aranykorának legjobb európai filmjei között tartja számon - felújított kópiájának premierje néhány éve igazi szenzáció volt. A színésznő nemcsak filmszerepek tucatjaival vívott ki elismerést. A rendszerváltás után diplomata- és politikusi karrierje egészen a szlovák elnökjelöltségig vitte, közben pedig volt nagykövet és külügyi államtitkár is. A számos nyelven beszélő, igazi európai látókörrel rendelkező művész és politikus Juliette Binoche 2016-os díjazása után nyeri el a Jameson CineFest Európa-díját.

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

Forrás: Jameson CineFest

További információk: www.cinefest.hu

A Duna, mint a városi élet mozgatórugója | Urbanisztikai programok a Dunapest fesztiválon

Szigetek, hidak, hajók, gyárak – megannyi érdekes hely és helyzet, amelynek kapcsán megismerkedhetünk a Duna városképalkotó erejével. A hétvégén zajló Dunapest fesztivál keretében számos városnéző túra és előadás nyújt betekintést a magyar fővárost kettészelő folyó és környékének ismert vagy ismeretlen világába, és a fesztiválon ugyanolyan fontos a folyó és a város közös történetének megismerése, mint jövőbeli lehetőségeinek feltérképezése.

A második alkalommal megrendezendő Dunapest fesztivál egyszerre segít kulturálisan és urbanisztikailag felfedezni a Dunát: fórumot teremt legnagyobb folyónknak, és a rengeteg, javarészt ingyenes, művészeti programmal újraértelmezi közösségszervező szerepét. Ezen a nyárzáró hétvégén nyolc folyó menti helyszínen száznál is több művész és előadó programjait élvezve egy kicsit ismét közelebb kerülhetünk a Dunához. Ennek egyik legjobb módja a különféle városnéző sétákon való részvétel vagy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig hömpölygő folyóhoz köthető népszerű tematikus előadások meghallgatása.

Pecha Kucha: Locsi-fecsi a Dunáról

A Pecha Kucha (magyarul: „locsi-fecsi”) ötlete 2003-ban Tokióból indult világhódító útjára, és ma már több mint kilencszáz városban tartanak hasonló esteket. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) 2006-ban rendezte meg először a budapesti eseményt, hogy megteremtse a társadalmi alapot a városról való közös gondolkodáshoz, és minél hozzáférhetőbbé tegyen olyan, vizuális kultúrához kapcsolódó projekteket, amelyek meghatározzák a mindennapi életünket. Az eseményen az előadók 20 képet vetíthetnek egyenként 20 másodpercig, így egységesen 6 perc 40 másodperc áll mindenki rendelkezésére egy megvalósult épület, terv, installáció, designtermék, egy kreatív ötlet vagy egy izgalmas esemény megosztására. Szeptember 1-jén külföldi és hazai design-, építészeti és művészeti projektek bemutatkozásának középpontjában természetesen a Duna áll majd, és előad többek között Oltai Kata művészettörténész és kurátor, a Gellért téri metró megállót is jegyző sporaarchitects képviseletében Hatvani Ádám, vagy például Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vezetője.

Vírus-est: vízparti szerelem

A szeptember 2-án zajló Vírus-est teljesen különböző területekről hívott előadókat, hogy megközelítsük a Dunát: Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus vezetésével kiderül, miben más a nyári vízparti szerelem; Kenyeres István biotechnológus a folyók szerepét mutatja be az önfenntartó városok kialakításában; Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus a vízi sportokról fog beszélni, míg dr. Dúll Andrea a Duna környezetpszichológiájába avat be, hogy megtudjuk, mit ad nekünk a folyóparti élet. Buzogány Anna irodalmár a Duna motívumának alakulását és megjelenéseit vizsgálja a 20. század magyar irodalmában.

 

Szigetek, hidak, hajók

A kötöttebb előadások mellett a Dunapest keretében alkalom nyílik arra is, hogy testközelből tudjunk meg érdekességeket, titkokat a Duna világáról. A Hosszúlépés megmutatja, miért lenne érdemes jobban belakni a magyar hajógyártás egykori fellegvárának számító Népszigetet, a KÉK szakemberei arról mesélnek, milyen építészeti remeket rejt a Lupa-sziget, a Gellért gyógyfürdő szervezésében pedig megcsodálhatjuk a Gellért tárót, azt az alagútrendszert, amely összeköti a Gellért, a Rudas és a Rác fürdőket.

Szintén a Hosszúlépés meséli el a budapesti Duna-hidak történetét, a Mazsike hajókirándulás keretében mutatja be a főváros zsidó emlékeit, illetve Újlipótvárosba is elkalauzolja az érdeklődőket. Emellett a Budapest Beyond Sightseeing is szervez két túrát: az egyik során a Margitszigeten megtudhatjuk, mi is az a Manci-híd, a szigeti királyi udvarház és a Nádor villa, Óbudán pedig a Duna-mellett álló egykori gázgyártelepre juthatunk be biciklis kirándulás keretében. Akinek pedig még ez sem lenne elég, a Magyar Evezős Szövetség Túravezető Bizottsága szervezésében a Római-partot is bejárhatja, a folyó és a sport kapcsolatát megismerve.

A részletes program a dunapest.hu oldalon érhető el.