Lehet jó élmény a fogszabályozás? – Már itthon is alkalmazzák ezt az új módszert

Rögzített fogszabályozás: tízből kilencszer elmozdulnak a fogak

Szükséges rossz a szép fogakért cserébe? Sok szülőnek okoz fejtörést, vigye-e, és ha igen, milyen életkorban vigye gyermekét fogszabályozásra. És van-e garancia arra, hogy többévnyi rögzített vagy éjszakai fogszabályzó viselése és nem kevés anyagi ráfordítás után valóban szép, szabályos fogsora lesz a gyermekének? 

A klasszikus megközelítés szerint 13–14 éves korig szokták javasolni, hogy várjanak a szülők, addigra ugyanis kijönnek a maradó fogak, befejeződik az állcsontfejlődés. 

Viszont sokszor az helyzet, hogy kevés a hely, nem férnek el a fogak, ezért ahhoz, hogy elkezdhessék a fogszabályozást, fogakat kell kihúzni, vagy el kell belőlük csiszolni.

„Tinédzserként 3–4 évig én is viseltem hagyományos fogszabályzót. Igaz, volt, hogy szégyelltem, de alapvetően jó élményként maradt meg bennem, ezért is választottam később a fogorvosi pályát. Viszont nem lett szép az arcprofilom, később elmozdultak a fogaim, nincs jó helyen a nyelvem, orrlégzés helyett szájon át lélegzem” – kezdi Dr. Wiedemann Petra fogorvos, myofunkcionális szakértő, aki a szabálytalan fogsor tüneti kezelése helyett a korai prevenciót szem előtt tartva végzi munkáját. Öt-tíz éves, még tejfogakkal rendelkező gyermekek számára úgynevezett myofunkcionális fogszabályozással foglalkozik. 

„A hagyományos, rögzített fogszabályozásnál hiába rakjuk rendbe a fogakat nagy erővel, utána tízből kilencszer az izmok elmozdítják. Ha ezt már korábban, 4–5 éves korban elkezdjük, amíg az állcsontfejlődés még folyamatban van, akkor tudunk hatni arra, hogy kifejlődjön az állcsont, és pozitív mellékhatásként elférjenek a fogak. Ahhoz, hogy egy fogat elmozdítsunk, 1 Newton-centiméter erő kell, a nyelvnek pedig 500 Newton-centiméter ereje van. Ha nem foglalkozunk azzal, hol van a nyelv, hol vannak az izmok, akkor az eredmény nem lesz tartós” – foglalja össze a fogorvos. 

Az Egyesült Államokban már népszerű, de Magyarországon még kevésbé ismert módszer, a myofunkcionális fogszabályozás lényege, hogy a nyelv jó pozícióba kerül, kifejlődik az állcsont, és elférnek a fogak. 

„A nyelvre, az ajakra, a nyelvcsont feletti, alatti izmokra, illetve a nyakizmokra hatunk. Cél, hogy a nyeléskor meg a rágáskor jól működjön a nyelv. Jól működő alapot hozunk létre, és így végbe tud menni a fejlődés” – magyarázza Wiedemann Petra. 

A módszer fájdalommentes, és nem a tüneti, hanem az oki kezelésről szól. A szakember szerint a klasszikus fogszabályozásnál helyrehúzzák a fogakat, de azt nem nézik, miért állnak rosszul. „Ha már nem lesz ott a sín, a retainer drót, akkor sok esetben elmozdulnak a fogak. Van olyan ismerősöm, aki a fogszabályzó-kezelés befejezése után, ha egy napig nem hordja az éjszakai stabilizáló sínét, másnap már nem tudja berakni” – szemlélteti.

Kép

Dr. Wiedemann Petra egy fiatal páciensével – Forrás: Dr. Wiedemann Petra

Orrlégzés, jobb alvás, kevesebb betegség

Ez a módszer nemcsak azt ígéri, hogy szép, egyenes lesz egy gyerek fogsora, hanem szebben kifejlődik az arc, jobb lesz a légzés, nyugodtabbak lesznek az éjszakák, és tartósabb lesz az eredmény. 

„Átszoktat szájlégzésről orrlégzésre, ezáltal sokkal kevesebb felső légúti betegséggel kell számolni. Több páciensemnél a készülék használatával sikerült elkerülni a mandulaműtétet. Tudunk javítani a nem megfelelő alváson: sokkal kipihentebb, jobban teljesítő gyerekeket kapunk. Ez azért is lényeges, mert a nem megfelelő éjszakai alvás miatt egyes gyerekeknél hiperaktivitás-szerű tünetek jelentkezhetnek” – mondja. Hiába a pozitív hatások, egyelőre itthon kevésbé ismert a módszer, a fogszabályozás kicsi szegletét alkotja.

Ez a fajta fogszabályzó – szakmai nevén myofunkcionális tréner – nem fémből, hanem puha orvosi szilikonból készül. Kevésbé félelmetes, mint a fém sín, a doktornő pedig mindig játékokkal oldja az esetleges stresszes helyzetet. 

Kezdetben napi egy órát, majd éjszakánként kell viselni, ami kiegészül otthoni légző- és izomerősítő gyakorlatokkal. Az óvodába, iskolába nem kell, hogy magukkal vigyék a gyerekek. 

Fontos cél, hogy később már semmilyen más fogszabályozásra ne legyen szükségük. 

„Volt olyan anyuka, aki azt írta nekem, csoda történt, mert már két hét után nem horkol a gyermeke. Egy másik kisgyereknek negyedévente antibiotikumkúra kellett, most már nem kell, és csodálkozik a gyerekorvos, hogy mi történt. Olyan pácienseim is vannak, akiknek fél év alatt teljesen megváltozott az arcfelépítésük” – sorolja a sikertörténeteket Wiedemann Petra. 

„Az izmok rendbetételével hatunk a fogfejlődésre”

Hangsúlyozza, a készülék az ujjszopásról és a cumiról való leszokásban is segít. 

„Az ujjszopással az a baj, hogy hátranyomja az alsó állkapcsot, a felsőt meg előre. Van egy kedves anyuka, aki azt mesélte, hogy szegény gyerek egy kiflit nem tud elharapni. A nyitott harapást nagyon hamar lehet rendezni, illetve van olyan készülék, amit cumi helyett használunk” – magyarázza Wiedemann Petra, aki amellett, hogy korai fogszabályozással foglalkozik, hazánkban első fogorvosként elvégzett egy amerikai életmódorvostani képzést, ezt is beépíti amunkájába. 

A szemlélet hat alappillérre épül: mozgás, táplálkozás, függőségek hiánya, alvás, stresszcsökkentés és szeretetteljes emberi kapcsolatok – ezek mind kellenek ahhoz, hogy egészségben, hosszú életet élhessünk. Mint mondja, harvardi kutatások szerint, akinek szeretetteljes emberi kapcsolatai vannak, hosszabban és jobb életminőségben él. 

„Amikor bejön egy gyermek, először mindig lefotózom a testtartását, és azt is vizsgálom, lenőtt-e a nyelvféke. Ez egy vékony kötőszöveti szalag, amely a nyelv alsó felszínét a szájfenékhez köti. 

Egy nem diagnosztizált lenőtt nyelvfék is állhat a testtartási problémák mögött.

Csapatban dolgozom, adott esetben logopédust és gyógytornászt is javasolok” – hangsúlyozza. 

Nem csak gyerekeknek segíthet

Tinédzsereknél és felnőtteknél, amikor kifejlődtek a csontfogak, a myofunkcionális fogszabályozással már nem lehet egyenes fogazatot elérni, azt viszont igen, hogy ne horkoljanak, ne szájon át lélegezzenek, ezáltal többek között javul a sportteljesítményük. A doktornő ezért horkolásterápiát is végez, illetve láthatatlan fogszabályozással is foglalkozik. Kutatások szerint ugyanis a felnőttek 30–40 százaléka horkol, ami egyértelmű jele a nem kielégítő alvásnak.

„Két úton dolgozom ezzel. Az egyik a passzív módszer: adok egy készüléket, ami segít kiemelni az alsó állcsontot, és így a nyelv nem kerül hátra a légcsőbe. A másik az aktív módszer, ami a nyelv izomerősítését jelenti: ha a nyelv felkerül a szájpadlásra, akkor megfeszülnek a nyelvcsont feletti és alatti izmok is, amik az izmos falú légcsövet nyitva tudják tartani. Így javul az éjszakák minősége, nem horkol a páciens” – részletezi. 

A nyelvfék oldása is lehet megoldás

„Van egy 33 éves tanítónő páciensem, akinek gyerekkorában volt fogszabályzója, de utána elmozdult a foga. Olyan tünetei voltak, amiket a nyelvféke okozott. Emiatt nem tudta az édesanyja szoptatni csecsemőként, majd nem tudta a hangokat szépen kiejteni. Járt logopédushoz, mert nem tudott szépen beszélni, és járt gyógytornászhoz is, mert nem volt jó a tartása. Az érintetteknek ugyanis van egy jellegzetes, előretolt fejtartása. Harminc év után most kapja meg a helyes kezelést, azáltal, hogy tudjuk oldani a nyelvfékét” – hangsúlyozza a doktornő. 

Wiedemann Petra egy tíz, egy hét és egy kétéves kisfiú édesanyja, a két idősebb már maga is hordja a készüléket. „A saját gyerekemnél is végigkövettem, hogy az elülső egyes fogai be voltak fordulva, és pár hét alatt középre helyreálltak. Két hét alatt már látszott az eredmény.”

„A kis pácienseim azt szokták mondani, hogy jobb érzés a nyelvüknek, jobban elfér. Míg a hagyományos fogszabályzót sokszor szégyellik, ezt inkább menőnek tartják” – meséli. 

„Az a személyes véleményem, hogy a myofunkcionális fogszabályozásnál nem az orvos, hanem inkább az emberi test oldja meg a problémát” – teszi hozzá.