
Ács Fruzsina: „Az aktív traumát az ember nem tudja színpadra vinni”
Bevallom, azokat a stand-uposokat és humoristákat szeretem, akik nemcsak poénokat mondanak, hanem az élet igazán fontos kérdéseit is felteszik. Sőt – könnyed iróniába, blőd...
Mitől lesz valaki gyönyörű? Lehet-e az átlagos vonzó? Muszáj szuperintelligensnek lenni ahhoz, hogy valaki nyomot hagyjon a világban? Lehet káprázatos, ami szabálytalan? A hibák felvállalása erény vagy gyengeség? Mennyit ér az életünkben egy rücskös kődarab, amire valaki, aki fontos nekünk, azt írta, szeretlek? Vagy egy szakadt zsoltáros könyv, amit száz éve a család minden női tagja elvitt a templomba. Átlag embernek lenni lehet szívmelengető, szemet gyönyörködtető, felszabadító – és furcsa módon még különleges is.