A színpadon egy idősödő férfi, vízbe mártja a törülköző végét, és megtörli vele a hóna alját. Tisztálkodik. Arnolphe éppen házasodni készül, fiatal feleséget óhajt elvenni, ám Ágnes erről mit sem tud, és amikor értesül róla, nem akar hinni a fülének. Azt hitte, a fiatal szépfiúhoz, Horace-hoz akarják hozzáadni, akivel titokban már kicsit össze is melegedett. Öregség és fiatalság áll egymással szemben? Látszólag igen. Valójában mégsem az a baj, hogy házasodni készül a koros ember, még csak nem is az, hogy egészen fiatal a kiszemelt nő. A baj ott van, hogy nem veszi számításba a másik embert.

Arnolphe-nak eszébe sem jut, hogy igazi társat keressen, meg sem próbál ilyet találni, ő házi jószágot akar.

Mint sokat megélt nőcsábász, úgy érzi, volt alkalma kiismerni a nőt, ki más tudná, ha nem ő, mi vár a férjekre a házasságban. Gondolkodásmódja erre az együgyű tapasztalatra támaszkodik. Korosodván mégis eltökéli, hogy belevág, ideje elkezdeni egy másik életet, ideje megkomolyodni. Meg aztán neki is kell azért valaki, akivel odahaza elszórakozgathat, és bebiztosítja magát öregségére. Ebbe a földhözragadt szerepkörbe akarja állítani a nőt, és nem áll szándékában megtisztelni azzal a másik embert, hogy maga mellé emeli. Évekkel előtte mindent kitervelt: magához vett egy szegény gyermeket, magának neveltette, a világtól elzárva tartotta, ezt a számára csupán nőnemű példányt jelentő személyt előre megfontolt szándékkal tudatlanságban tartotta, nem taníttatta, nem hagyta, hogy gondolkodó lény váljon belőle, így próbálta elérni, hogy elképzelése szerinti, tökéletesen megbízható egyedet hozzon létre házasság céljára. Mindezt pedig azért, nehogy arra a sorsra jusson, amit az általa elcsábított nők, feleségek tettek a férjeikkel. Tetteinek mozgatója tehát a félelem. Félelem a megcsalás nevetségességétől, a szégyentől. Félelem az öregségtől, a magánytól. Nem a csalódástól fél, hisz nem szeret. A terveiben való csalatkozástól fél, mert arra az esetre nincs b. terve, ezt a tervet dédelgette évtizedekig. A félelmének legvégső oka a szégyen. Ám Arnolphe nem azt szégyelli, ami mögötte van, nem is azt, amit éppen elkövetni szándékozik, hanem azt, ami még meg sem történt. Tudja, hogy ingoványos területre építkezik, amiben valóban benne van a megcsalás lehetősége, így már a jelenben szégyenkezik a nevetségessé válástól. Ezért akar biztosra menni. Máté Gábor könnyed, kifinomult játéka magával ragadó természetességgel állítja elénk az embert, aki kitalált magának egy receptet a privát boldogságra, és belülről képes megmutatni a figurát, a saját rendszerén belül érvényes belső igazságaival.

A Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány által 2016-ban alapított díj azokat a szociális területeken tevékenykedő professzionális és önkéntes segítőket kívánja évről évre elismerni, akik áldozatos és példaértékű munkájukkal sokat tesznek a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekért. A Jószolgálat-díj országos léptékét jól reprezentálja, hogy mind a jelöltek, mind pedig a díjazottak hazánk különböző szegmenseiben végzik áldozatos tevékenységeiket: a fővárosban, Pécsett, Székesfehérváron, Nyíregyházán, és három községben: Kaposfőn, Mágocson és Perén. Kitüntetettre talált a díj a Gyula környéki tanyavilágban is. 

A díjátadó rendezvényt Tóth Simon Ferenc, a Twickel-Zichy Mária Terézia alapítvány képviselője nyitotta meg, aki méltatta a díjazottak hiánypótló munkásságát. Kiemelte, hogy a segítségnyújtásra és az egymás iránti figyelemre egyre nagyobb szüksége van társadalmunknak. A gálaestet a 2016/17-es év nagykövetei: Szalóki Ági énekes és Csuja Imre színművész vezették, akik személyes feladatuknak érzik, hogy a saját eszközeikkel segítsék a díj üzenetének célja jutását, és ezen keresztül a szociális munka különböző területeinek bemutatását és dolgozóinak elismerését.

Twickel György, a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében ismertette a díj alapításának gondolatát, miszerint édesanyja, Zichy Mária Terézia grófnő életművének emléket állítva szeretné a díj által láthatóvá tenni mindazokat a példaértékű tevékenységeket, amelyek érdemesek a társadalom figyelmére, és mindannyiunk számára jó példákkal szolgálnak.

A díjátadó egésze a segítségnyújtás jegyében telt. Jótékonysági előadással lépett fel Vastag Csaba, Wolf Kati valamint Szalóki Ági és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia Programjában részt vevő gyerekek zenekara.

Az egyéni kategóriák díjazottjai részére a szakmai segélyszervezetek képviselői adták át az elismerést, valamint az egyedi díjtárgyak és oklevelek mellett egységesen 500.000 forintos pénzjutalomban részesültek a Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány felajánlásából. Az intézményi kategóriák díjazottjai 1.000.000 Ft elismerést vehettek át az Alapítványtól.

A vékonyka leányka majd’ minden gyerekbetegséget elkapott, sokat mesélő nagymamája olyankor az ágya szélén ülve még több mesével igyekezett átsegíteni őt a nehézségeken. A kislány különösen a Grimm- és a magyar népmesék világában szeretett elmerülni, de édesapjának köszönhetően a gyermekverseket is hamar megismerte. Tízéves lehetett, amikor édesapja egyszer arra lett figyelmes, hogy egy maga költötte mackós verset ismételget fel-alá járkálva. Lejegyezte a hallottakat, elküldte egy gyermeklapnak, ahol meg is jelent. Amikor a lányka nagyobb lett, megtudta, hogy több költő is volt az ősei között, s meglehet, tőlük örökölte a tehetségét.

Telt-múlt az idő, a kislányból nagylány lett, és a család biztatására továbbra is papírra vetette rímekbe szedett gondolatait. Egyszer a budapesti nagynénje – aki mindig várta a levélben érkező újabb költeményeket – fogta magát, és elküldte unokahúga legfrissebb, „Mi van a tarisznyában?” című versét a Hölgyfutár című lapnak. A 16 éves lány a költeményben azon morfondírozott, hogy vajon milyen útravaló van az ő tarisznyájában, amelyből élete végéig gazdálkodnia kell, miért szövi folyton a verseket, s lesz-e valaki az út végén, aki látni fogja, hogy hányszor hagyott maga mögött fekete foltot vagy arany nyomot az út porában. A vers megjelent a lapban, és az ország minden városába eljutott.

Hogy, hogy nem, pár héttel később egy kaposvári ember betért a helyi szabóhoz, és abba az újságba csomagolva vitte el igazításra a nadrágját, amelyben a tarisznyás vers volt. Amikor a szabó – szintén poétáskodó – fia meglátta a verset, annyira megtetszett neki, hogy tollat fogott, versbe szedett köszönetet írt a lánynak a költeményért, majd elküldte a lapnak, kérve, hogy juttassák el a címzettnek. A lány válaszolt, s így kezdődött el a több hónapig tartó levelezés Vác és Kaposvár között a költészetről. Aztán jött a háború, a fiút elvitték katonának. Miközben a fiú a fronton, majd hadifogságban töltötte a következő éveit, a lány légiriadók közepette leérettségizett, és dolgozni kezdett.

Négy évvel a háború után váci revizorok vetődtek Kaposvárra. Amikor a hadifogságból éppen hazatért fiú megtudta, honnan érkeztek, megkérdezte tőlük, nem ismerik-e véletlenül a lányt. Ők „véletlenül” tudták, kiről van szó, s hogy túlélte a háborút. A fiú írt a lánynak, megismerték egymást, s egy év múlva összeházasodtak. Eleinte nagy szegénységben, de annál nagyobb boldogságban éltek. Összekovácsolta őket a hit és a szeretet, ami nélkül nem lettek volna képesek beletörődni abba, hogy a Jóisten ahogy hozta, úgy el is vitte elsőszülöttjüket. Egy kisfiú és két kislány érkezett még a családba, akik tudták, ők valójában négyen vannak, egyikőjük a mennyországból figyel rájuk.

Amikor az édesanya egyszer belenézett a kisfia verses mesekönyvébe, azt gondolta: „Hisz ilyet én is tudnék írni!” A Rádióban dolgozó rokona arra bátorította, hogy küldje el versikéjét az Esti mesébe. Továbbiakat kértek tőle. Az anyuka napközben gépírónőként dolgozott, a munkát letéve meséket költött. Csupafül, Toppantó királykisasszony, Pöttömke, Palacsintás király, Ajnácska, rádiójátékok, ovis műsorok, báb- és mesefilmek keltek életre írógépén. A meseíróvá vált asszony máig váltig állítja: férje segítsége és biztatása nélkül nem teljesedhetett volna ki a meseírásban, abban, amire a Jóisten szánta.

Bár két emberöltőnyi gyermek is felnőtt a meséin, sosem tartotta magát írónőnek, s nem vágyott az ismert embereket övező dicsfényre. Gépírónőként ment nyugdíjba.

A fenti mese Fésűs Éváról szól, a 2016-ban 90. születésnapját ünneplő, maga körül örökké derűt árasztó meseíróról, akiről nemegyszer elmondták: akár róla lehetne megmintázni a jóságos öreg tündért. Három gyermeke, tizenkét unokája és azok házastársai, valamint tizennégy (plusz két, még pocaklakó) dédunokája készül arra, hogy az egész család együtt ünnepelje sokunk mesekirálynőjét a jeles napon. Kevésbé köztudott róla, hogy hosszú élete során nem pusztán gyermekeknek szóló történeteket szövögetett. Sokáig a fiók mélyének írta a felnőtt élet kérdéseivel foglalkozó verseit, amelyeket csak a hozzá közelállóknak mutatott meg.

Közben pedig a nagy érdeklődésre való tekintettel a könyvkiadók sorra adják ki újra a meseköteteit. Az ezüst hegedű például a könyvhétre jön ki tizenegyedik kiadásban. Fésűs Éva idén azokat is megajándékozza bővített felnőtt verseskötetével, akik nem jutottak hozzá a 2008-ban néhány száz példányban megjelent (az antikváriumokban csak ritkán és aranyáron fellelhető) Cseppnyi víz című kiadványhoz.

Fésűs Éva:

Hernyó

Ó, rügyet rágó gömbölyűség,
te százszor átkozott, csúnya,
ki annyi termő éjszakán át
riasztod érő alma álmát,
te vagy létünk szimbóluma.
 

Ó, tudva tudatlan cudarság,
haszontalan kis szörnyeteg,
ki vészt hozol a gyönge fákra,
így hoztunk mi is a világra
keservet, bajt és könnyeket.

Ó, gyűrve gyűrűző mohóság,
mely két nap egy centit halad,
mikor jön már el életünkbe
a pillangóra váló, büszke,
nagy, boldogságos pillanat?

Ó, benned is van alvó szépség,
lágy röppenések ritmusa,
de oly kevés, kiben föléled,
és legtöbbször az éhes élet
csak falatért vívott tusa.

Ó, lustaság és örök éhség,
ma elképzelni oly nehéz,
hogy egyszer egy virágnak vágya
tied lesz és hogy érted lágyra
forrósodik kelyhén a méz.

Ó, lepkerejtő csöpp koporsó,
tiéddel sorsom oly rokon!
És míg e húshüvely nem enged,
szívemben, mint sugárzó terhet
az Isten álmát hordozom.

 

 

Csemer Boglárka kedves egyénisége tökéletesen illik a Képmáshoz. Egyszerre komoly és vidám lelkülete mindenkiben - fotósban, stylistban, fodrászban, újságíróban - kedves emlékeket hagyott.

 

 

 

2017. június 10-én ötödik alkalommal csendül fel többszáz torokból az ének, hogy hangot adjon a térnek a budapesti Palotanegyedben az 5. Kórusok Éjszakáján, melynek keretében 50 kórus 76 koncerttel várja az érdeklődőket a józsefvárosi Palotanegyed 15 különböző helyszínén.

 

Az 5. Kórusok Éjszakáján a hazai amatőr kórusokon kívül számos külföldi kórus is fellép 2017. június 10-én a budapesti Palotanegyedben. A közönség – többek között – hallhat majd kanadai kórust is, akik kifejezetten a Kórusok Éjszakája alkalmából látogatnak el Budapestre, de eljön hozzánk Amszterdamból egy görög diákokból álló kórus is, ahogyan a nagy hagyományokkal rendelkező Szlovákiai Pedagógusok Vass Lajos Kórusa is fellép az este folyamán. A Kórusok Éjszakáján a Palotanegyed kilenc beltéri helyszínén ötvennégy párhuzamosan zajló koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők. A koncertek szüneteiben a józsefvárosi köztereket és utcákat tizenhat kórus minikoncertjei töltik meg énekhanggal.

 

Az idei évben a Vörösmarty Mihály Gimnázium csodásan zengő udvarát is birtokba veheti június 10-én a Kórusok Éjszakája közönsége, ahogyan erre az estére megnyitja kapuit a Szabó Ervin Könyvtár Zene Gyűjteményének vadregényes kertje is. A Nemzeti Múzeum belső udvarának és a Szent Anna Kollégium épületének színpompás fényfestéssel teremtenek egyedi hangulatot a fesztivál szervezői.

 

A fesztivál nyitányaként a látogatók 16 órakor egy Éneklő utcán sétálhatnak végig a Kálvin tértől egészen a Pollack Mihály térig, ahol tizenhat kórus ad hangot a térnek. A később érkezők 19 órától ismét belekóstolhatnak ebbe a zenei svédasztalba. A szervezők így könnyítik meg a választást, ha van, aki még nem tudja, milyen zenei csemegét válasszon a gazdag koncertkínálatból.

 

A kórusfesztivál szervezőit, fellépőit és látogatóit a közös éneklés öröme köti össze, melyet bárki megtapasztalhat az esemény zárásaként, amikor 23:30-kor a Pollack Mihály téren felcsendül a 2017-es év záródala a fellépő kórusok és a közönség közös előadásában. A rendezvény jelmondata, mely egyben jól összegzi a Kórusok Éjszakájának küldetését is: Hangot a térnek!

 

A Csíkszerda Egyesület tagjai 2013-ban álmodták meg az egészestés kórusfesztivált, amely már az első évben komoly sikereket ért el. Az önkéntes szervezők lelkesedése azóta is töretlen, társadalmi munkájuknak köszönhetően a közönség újabb és újabb amatőr kórusokat ismerhet meg, valamint rácsodálkozhat a megszokott kóruskoncerteken túl a műfaj sokszínűségére. A fesztivál fő célja a közösségi éneklés népszerűsítése. A repertoár éppoly változatos, mint a helyszínek, hiszen hallhatóak lesznek folk, régizene, klasszikus és modern dallamok, templomban, lakóházi erkélyen, köztereken, belső udvarokban vagy éppen egy presszó falai között.

 

 

Videó: www.youtube.com/watch?v=4hAUk8SQwFE&feature=youtu.be

Web: www.korusokejszakaja.hu

Facebook: www.facebook.com/KorusokEjszakaja

A táplálékallergia olyan immunmediált reakció, amely a táplálék fehérjetermészetű összetevőivel szemben alakul ki. Valódi táplálékallergia a felnőttek kevesebb mint 1 százalékánál, míg a gyerekek 5 százalékánál fordul elő. Ezt a problémát folyamatosan kutatják, a molekuláris allergológia például egy viszonylag új tudomány, de segítsé­gével meg lehet határozni azt is, hogy egy adott élelmiszerben pontosan mely fehérjeláncok váltanak ki tünetet. Ha tehát a pontos meghatározást vesszük, akkor az élelmiszer-adalékok nem tudnak táplálékallergiát okozni, csak túlérzékenységi reakciót, hiperszenzitivitást.

Ezek a komponensek nagyon sokfélék, felhasználhatóságukról az élelmiszerkönyv és a hatályos jogszabályok rendelkeznek.

Java részük természetes eredetű, sokszor a természetben is azonos formában fordulnak elő.

Például a gumicukor színezésére céklalevet és klorofillt is használnak, amelyek a zöldségekben, gyümölcsökben ugyanúgy megtalálhatók – mondja dr. Pálfi Erzsébet dietetikus, főiskolai docens. Hozzá­teszi, hogy a nátrium-glutamátot nagyon gyakran használják ízfokozóként, főleg késztermékeknél, leveseknél, levesalapoknál, csipszeknél. Igazi táplálékallergiát ez sem okoz, de túlzott fogyasztása fejfájást válthat ki. Ezt az érzékenységet bőrtesztekkel ki is lehet mutatni, és akinél ilyesmi jelentkezik, annak kerülnie kell ezt az adalékot.

A szorbittól a kénig

Érzékenység a szorbitra is kialakulhat, de az is ritka, ahogyan a tartósítószerekre való hiperérzékenységi reakció is. Az allergén élelmiszereknek van egy 14-es listája, amely szerepel az uniós és a hazai jogszabályokban, ezek váltanak ki a leggyakrabban allergiát – az adalékanyagok közül csak a kén-dioxid és a szulfitok szerepelnek itt, amelyekre viszonylag könnyen kialakulhat érzékenység: jellemzően asztmatikus tüneteket okoznak. Gyümölcskészítményekben, gyümölcsjoghurtokban, befőttekben található, segít ugyanis segít megőrizni az eredeti színeket. Lehetnek ilyen adalékok a borokban is.

A top 14 allergén táplálék listáján emellett a tejfehérje, a tojás és a szója is szerepel, amelyek főleg gyerekkorban okoznak problémát.

A tejfehérje például többféle allergiás reakciót is okozhat: kiütést vagy hasmenést, esetleg anafilaxiás reakciót. Ehhez nem is feltétlenül kell tejterméket fogyasztani, ugyanis tejfehérjét adalékként felvágottakba, öntetporokba is gyakran tesznek.

Milligrammok is számítanak!

Mivel az erre érzékenyeknél a tejfehérje már mikrogrammos mennyiségben is tüneteket okozhat, az is problémát jelenthet, ha más élelmiszerek a gyártósoron, gyártóüzemben szennyeződnek vele. Felnőttkorban inkább a pollenallergiához társuló zöldség- és gyümölcs-keresztreakciók váltanak ki allergiás választ. Gyakori keresztreakció a parlagfűé és a dinnyeféléké, ráadásul a parlagfűszezon pont egybeesik a dinnyeszezonnal. A fűfélék pollenje a sárgarépával és a zellerrel gyakran ad keresztreakciót, pollenszezonban pedig az érintettek annyira érzékenyek lehetnek, hogy még húslevest sem tudtak enni.

Az arra allergiásoknál veszélyes élelmiszerkomponens a mogyoró is, amely szintén nem adalékanyagként, hanem összetevőként, illetve közös gyártósorok miatt „keresztszennyeződésként” kerülhet az élelmiszerekbe.

Aki allergiás rá, annál életet veszélyeztető anafilaxiás reakciót is kiválthat, így az érintetteknek még azonos gyártósoron készült egyéb élelmiszert sem szabad fogyasztaniuk.

Pálfi Erzsébet kiemeli, hogy a nyírfapollen is életet veszélyeztető reakciót okozhat, amennyiben mellette valaki almát fogyaszt. Aki erre allergiás, annak pollenszezonban és azon kívül sem szabad almát ennie.

Félreértett gabona

A top 14-es élelmiszerallergén listáján szerepel a gabonaallergia is, ami nem azonos a cöliákiával, ismertebb nevén lisztérzékenységgel, pláne nem a gluténérzékenységként emlegetett jelenséggel. „A gabonaallergiát nem biztos, hogy a glutén váltja ki, hanem jellemzően a gabonafélék más fehérjéje. Többféle megjelenése van, létezik például az úgynevezett mozgás indukálta gabonaallergia, amelyet az omega-5 gliadin vált ki, és amely anafilaxiás reakciót okoz. Nagyon ritka jelenség, gyakorisága 0,3 százalék körüli” – mondja Soltész Erzsébet. Hozzáteszi, hogy vizsgálattal ki lehet mutatni, ha valaki a gabona ezen fehérjéjére érzékeny. A gabonákban még az alfa-amiláz inhibitor és a tripszin inhibitor is gyakrabban okoz allergiát, mint a sokat emlegetett glutén. Ezeknél nem is gluténmentes diétát kell tartani, hanem gabonamenteset. Ez nagyon nehéz, mert sok gluténmentes termék tartalmaz olyan búzakeményítőt, amelyet ilyenkor nem szabad fogyasztani.

Ez a cikk a Képmás magazin 2017. júniusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>

 

Vinh Hy egy apró, festői halászfalu Vietnam déli részén, Ho Si Minh-várostól mintegy kétszáz kilométerre fekszik a Dél-kínai-tenger partján. A Vietnamban élő dokumentarista fotográfus, Quang Tran rendszeresen ellátogat a faluba, hogy az ott élő halászok hétköznapjait dokumentálja.

Mint a fotós a National Geographicnak fogalmazott, „Vinh Hy-ban minden a halászat körül forog, ez az ott élő emberek fő bevételi forrása, a képen is halászfeleségek szövik a hálókat egy nagy csarnokban, míg férjeik a tengeren dolgoznak, gyakran hetekig a nyílt vizeken hajózva. Számomra a kép nagyon erősen kifejezi, hogy a Vietnamban élő halászok mennyire kiszolgáltatottak a természet véges erőforrásainak, hiszen a tenger túlhalászása miatt félő, hogy egész falvak maradhatnak hamarosan üres hálóval, elveszítve egyetlen bevételi forrásukat.”

Quang Tran Ho Si Minh-városban élő dokumentarista fotográfus, képeit a National Geographic „Your Shot” online galériájában publikálja rendszeresen, az itt látható felvételével első díjat nyert a Sony World Photography Awards 2015-ös pályázatán.
Több info: quangtranphoto.tumblr.com/.

„Piros pünkösd öltözik sugárba,
 Mosolyogva száll le a világra.”

A Budavári Palota két legimpozánsabb teraszán kerül megrendezésre a Pünkösdi sokadalom, melyre Tűzkereszt ünnepének hagyományőrző, búcsújáró szokásaival, várják a családokat, kicsiket és nagyokat, hazai és külföldi turistákat egyaránt a szervezők. A nagyszínpadon Pünkösdölő Néptánc találkozó, számos családi koncert, többek között Korzenszky Klára, a HolddalaNap Zenekar, a MAKÁM  és az idén 20. születésnapját ünneplő Misztrál zenekar koncertje várja a közönséget.
A rendezvény egyben kézműves és gasztronómiai vásár, mesterség bemutatókkal, valódi hungarikumokkal fűszerezve.  A felnőtteket a magyar kézműves sörteraszon a Csíkszentsimoni Igazi Csíki Sör és a Fóti kisüzemi sörfőzde különlegességei várják, hagyományos pünkösdi fogásokat készítő látványkonyhák, kemencés étkek ínyencségeit kóstolhatjuk. Pünkösd hétfőn elkészül az ünnep óriás kalácsa, melyet igazi közösségi élményként mindenki megkóstolhat.

Különleges látványosságnak ígérkezik az évről évre megújuló, virágba boruló Életfa, a Pünkösdölő Néptánc Találkozó a családokkal közösen épülő óriás Meseváros és a Nádudvari Művészeti Iskola izgalmas hétpróbás Pünkösdi királyavató játékai. A színes forgatag egy ősi rítustánccal a jellegzetes pünkösdi szokás felidézésével, a pünkösdi királyné körmenettel veszi kezdetét, melynek során a Csepp Csepel táncegyüttes táncosaival „mi is meghordozzuk király kisasszonykát”.

Pünkösd ünnepét a Savoyai terasz pódiumán a világzene, népzene, néptánc jeles képviselői teszik teljessé.
A gyerekszínházi előadások széles választékában a család minden tagja megtalálhatja a kedvencét. A házigazda Ágról – ágra családi zenekar egész nap fáradhatatlanul húzza a pünkösdölő talp alá való muzsikát. A határon innen és túlról érkező hagyományőrző, kézműves mesterek különleges műhelybemutatókkal készülnek az ünnepre. Újra forog az ország legmívesebb kosaras körhintája és a Tündérkert Galéria pünkösdi virágműhelyében születő alkotásoktól virágba borul a budavári Palota.

Ünnepeljünk együtt a Budavári Palotában!

PÜNKÖSD - Ég és Föld találkozása, a Tűzkeresztség ünnepe. A Szentlélek eljövetelét az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ. Pünkösd a megtisztulás, a közösség, az egymáshoz tartozás élményét, a Szentlélek munkálkodó erejét adja számunkra!
Pünkösd hagyományaiban ugyanakkor jelen van a tavaszünnep, melyben ősi tavaszköszöntő rítusok, népi bölcsességek, búcsújáró népszokások élnek tovább.

SZÍNPADI PROGRAMOK
Savoyai Pódium

Június 04. - Tűzkereszt vasárnapja
10.00  Csepp Csepel és az Ifjú csepeli Kokanyok, Kísér a Naszály zenekar és a Toborzó citerazenekar
11.00  MAKÁM KONCERT
12.30 Aranyalma Páros: Piros Pünkösd napján
14.00 Csepp Csepel Táncegyüttes, Kecskemese - pünkösdi mesék, játékok és táncok
15.00 Savanya István verskoncert (Kanada)
16.00 Tébláb Táncművészeti Iskola
18.00 HolddalaNap Ünnepi koncert: Rózsa virágzik szívemben, a közönséget elkápráztatja: Gora Krisztián zsonglőr színházi attrakciókkal
19.30 Hurdy-Gang koncert
21.00 TŰZMADARAK TŰZSZÍNHÁZ

Június 05. Virágvető Pünkösd hétfő
10.30     KORZENSZKY KLÁRA KONCERT
12.00     Vitéz László és a csodamalom, Játssza: Szilágyi Barnabás
13.00     Göncöl Néptáncegyüttes
14.00     Csernók Klára és Zenekara
15.00     Göncöl Néptáncegyüttes
16.00     Magonc Együttes koncertje
17.00     Újbudai Babszem Táncegyüttes
19.00     MISZTRÁL ÜNNEPI KONCERT

Egész napos családi programok

KÉZMŰVES ÉS NÉPMŰVÉSZETI KIRAKODÓVÁSÁR
PÜNKÖSDI GASZTRONÓMIAI KALANDOZÁSOK
CSALÁDI MESEVÁROS 

Hagyományos pünkösdi népi étkeket készítő látványkonyhák, hungarikumok
A Budavári Pünkösd óriás kalácsa, Magyar kézműves sörterasz
Míves műhely: Kárpát-medence kézműves mestereinek bemutatói,
házigazda a Nádudvari Művészeti Iskola és az Ágról-ága családi zenekar
Kő Boldizsár iparművész Életfa alkotása - Pünkösdi léleklabirintus
Kosaras körhinta, Tündérkert Galéria: közösségi virágszőnyegszövés és virágtündér műhely

A rendezvényre a belépés díjtalan!
A rendezvény nyitva tartása: 09.00 – 22.00
Szeretettel várjuk Pünkösd Ünnepén a Budavári Palotában!

Századok Öröksége Produkció https://www.facebook.com/szazadokoroksege

„A társastánc kifejezetten európai vívmány, a reneszánsz idején jött létre, előtte a világon sehol máshol nem létezett. Ezt jó tudni. Az pedig nagyon szomorú, hogy ma maga a táncolás megy ki a divatból. Például az én gyerekkoromban még minden mulatóhelyen volt egy táncparkett, bárki bárkit felkérhetett, ismerkedhetett. Azóta viszont igencsak beszűkültek az ilyen lehetőségek.

A tánc divatja a reneszánsz korban kialakuló emberközpontúságnak köszönhető. Akkoriban a nőket megérinteni nem nagyon lehetett, ők külön körben táncoltak: külön férfi és női körtáncok voltak, koedukációról nem beszélhettünk.

Csak fokozatosan alakult ki, hogy a férfiak és a nők egyáltalán megfoghatták egymást, együtt táncolhattak.

A tánc históriája a kultúrtörténetnek egy nagyon jelentős része, viszont mára mindez nagyrészt eltűnt.

Mi a hagyományos paraszti közösségek táncait kutatjuk, mert ők még a legutolsó időkig táncoltak, náluk a tánc a kommunikációnak és az egymás megismerésének legjobb eszköze, a párválasztás legfontosabb segítsége volt, megismerhették a testi közelség érzését, azt, hogy szeretik-e egymás illatát, hogy megfelelően reagálnak-e egymás mozdulatára, érintésére. Ennek során kiderülhetett, ha valamit jobb volt nem folytatni, mert úgysem vezet sehova.

Magyarán a férfiak és a nők testileg és szellemileg is tesztelhették egymást, megtudhatták, illenek-e egymáshoz vagy sem.

A tánc szabályai módot adtak arra is, hogy a fiúk ne csak egy-egy lányba botoljanak bele, hanem sokakat megismerhessenek. Nem véletlen tehát, hogy régen mindenki mindenkivel táncolt:

Karsai Zsiga bácsi, az egyik fontos adatközlőm például azt mesélte, hogy a fiúk tizenhét faluba mentek el a lányok után. És mivel tudtak közeledni? Azzal, hogy táncoltak velük, így megismerhették a lányokat közelebbről is.

Ehhez képest a mai fiatalok nagyon hátrányos helyzetben vannak, berogynak az iskolapadba, megismernek valakit, aztán elveszik feleségül, pár év múlva pedig elválnak, mert nem megfelelően választottak, nem ismerték meg egymást kellőképp. A tánc segíti azt, hogy az emberek információt szerezhessenek egymásról. Fontos az is, hogy tánccal olyan indulatokat és érzéseket lehet levezetni, amelyeket sem a beszéddel, sem magával a zenével nem lehet. A tánc az érzelmek artikulációjának ugyanolyan fontos eszköze, mint a társalkodás. Szóval lehet nélküle élni, de nem érdemes.”

„Egy másik meg cédrusfát vág ki, vagy ciprust és tölgyet vesz elő, amelyet az erdő fái közül választott magának. Vagy pedig fenyőfát ültet. Ezt az eső fölneveli, hogy az embernek legyen tüzelője. Vesz belőle, hogy melegedjék mellette vagy, hogy a tüzénél kenyeret süssön magának. Aztán istent is alkot belőle és imádja; bálványt csinál és leborul előtte.… Aztán meghajlik előtte, leborul, és így fohászkodik hozzá: »Segíts rajtam, mert te vagy az én istenem!«” Iz 44,14–18

Ökonomizmusról akkor beszélünk, ha a gazdaságosságra, hatékonyságra, versenyképességre való törekvés már nem az emberi haladást szolgálja, hanem öncélként jelenik meg. Az ökonomizmus gazdaságossági mánia, amely a nyereségmaximalizálást olyan területeken is alkalmazhatónak tartja, ahol annak semmi keresnivalója.

A közgazdaságtan épülete sokak szerint inkább hasonlít templomra, ahol vallást gyakorolnak, mint az emberek javát szolgáló lakóépületre, vagy a tudományos munkának fizikai és szellemi teret adó egyetemre. Polányi Károly a Nagy átalakulás című művében (1944) kimutatta, hogy a piac csak az elmúlt két évszázadban emelkedett az egyéb istenségek és szellemek fölé, s lett Harvey Cox szavaival élve „napjaink Első Oka”. (Harvey Cox az USA egyik vezető teológusa, a Harvard Divinity School kutatóprofesszora, több mint egy tucat könyv szerzője. Itt egyik frappáns cikkét vesszük alapul az ökonomizmus vallásának megértéséhez.)

Hozzátehetjük, hogy ha valaki két vallásban is hisz (pl. ökonomizmus és kereszténység), akkor illendő lenne összemérnie a két hitrendszert, megvizsgálni az összeegyeztethetetlen elemeket, és tudatosan dönteni az egyik mellett.

A közgazdaságtan (ökonómia) eredetileg mind a latinban, mind az ógörögben a háztartás javaival való észszerű gazdálkodást jelentette. Az utóbbi kb. 230 évben tudománnyá, később ideológiává és paradigmává, napjainkra pedig egyfajta kvázivallásos hitté merevedett, amelynek „szentháromsága” a növekedés-versenyképesség-hatékonyság.

Ez persze elég sommás kijelentés, ezért a továbbiakban, amikor gazdaságosság-vallásról beszélek, ez alatt az ökonomizmus túlzó és abszolutizáló vonulatát értem, megkülönböztetve a keretein belül maradó tudományra alkalmazott ökonómia kifejezéstől.

John B. Cobb teljesen azonos következtetésre jut. Szerinte kimondható, hogy a XX. század népeket egyesítő nagy vallása, az ökonomizmus a gazdasági növekedésben való feltétlen hit. Ennek istene a gazdasági növekedés, legfontosabb szertartása a fogyasztás, teológusai pedig egyetemeinken tanító közgazdászok.

Valószínűleg az „ökonomizmus = vallás” tétel azok közé tartozik, amit sem igazolni, sem cáfolni nem lehet, de hogy sok tudós embernek eszébe jutott, az mindenesetre elgondolkodtató.

Érdekes kulcsfigura az utilitárius vallás történetében Bernard Mandeville (1670–1733) holland születésű orvos és író, aki az 1705-ben írt A méhek meséje c. szatírájával vált nevezetessé, ezt hatását tekintve túlzás nélkül tarthatjuk a haszonökonómia zsoltárának. A már idézett Harvey Cox az új vallás papjait közgazdológusoknak (teológussá vált közgazdászoknak, az eredeti szövegben az econologian-nek nevezi). A közgazdológusok a Piacistent szolgálják, aki láthatatlan, de mindenható, s lassan mindenhová behatol, például olyan, korábban piacmentes területekre is, mint az udvarlás, család, gyereknevelés.

Piacisten ott van mindennapjainkban, s gyakorolja fő hatalmát, az átváltoztatást. Ez persze csak a mi, a hívők érdekében történik.

Csodálatos módon az addig csak adott célra használható jószágok pénzzé válnak, ami korlátlanul átváltható, felhalmozható. Sőt: tétlenségünket kamattal jutalmazza. Harvey Cox gondolatképével a végtelenségig játszhatunk tovább. A bankok ügyfélszolgálati pultjai előtt alázatosan várakozók erősen emlékeztetnek a gyóntatószék előtt sorban állókra, a különbség pusztán annyi, hogy ők feloldozás helyett hitelre vagy éppen hitelkönnyítésre áhítoznak.

Az ökonomizmus bírálóira nem figyelt oda a világ, s a legtöbb állam ma is a keynes-i recept alapján próbálja leküzdeni a gazdasági világválságot: a fogyasztás bővítésével, még több növekedéssel. Ezt a receptúrát felfoghatjuk a főáramú közgazdaságtan, a haszonökonómia tízparancsolatának is. A bibliai Tízparancsolatot Jézus Krisztus tetőzte be egyetlen szuperparanccsal, ami nemhogy nem érvényteleníti a tízet, hanem felülírja, tökéletesíti. A szeretetről van szó, nevezetesen a felebarát (bármely embertársunk) szeretetéről, ami nem érzelmekben, hanem tettekben nyilvánul meg.

Piacisten fiának szuperparancsolata a fogyasszatok!

Látszólag ez is megerősítést nyert, hiszen a legutóbbi világválságból állami fogyasztásösztönzéssel tudtunk kilábalni Keynes próféciái alapján.

A leírt négy valláskellék mellett összefoglalhatjuk gazdaságvallás „szentháromságát” is: HATÉKONYSÁG – VERSENY(KÉPESSÉG) – NÖVEKEDÉS.

Ha ezt a három kifejezést halljuk, már nem gondolkozunk el, jó-e fokozni őket, s főleg mi az ára a versenyképesebb gazdaságnak (pl. nagyobb hajtás), hatékonyabb működésnek (pl. fokozott munkahatékonyság = több munkanélküli) vagy a profit növekedésének (kisebb gazdasági szereplők, hazai ipar tönkremenetele). A három elemet, ha nem is tudatosan, de hajlamosak vagyunk önmagában való és felsőbb­rendű jónak, vallásos szóhasználatot követve bálványnak tekinteni.

Az ökonomizmus-vallás értelmezésében inkább a középkori társadalmi vagy népi vallásossághoz hasonlít, amely ugyan áthatja a közgondolkodást, ám a kanonizált hittől eltérően nem ad egyértelmű kategóriákat. Tudatosabban megértve mai mítoszainkat, nem keverve Isten „istenségeinkkel”, talán jobban megóvhatjuk emberségünket!

A haszonökonómia tízparancsolata

1. parancs: Az ember önző

Ne érzelgősködj!

Az ember haszonmaximalizáló, önérdekkövető lény, viselkedj hát te is így, s mások ilyen motívumaira építsd viselkedésed!

2. parancs: Költség / haszon

Miért jó ez Nekem?

Mindig mérlegeld a két oldalt! Hiszen racionális lény vagy. Csökkentsd költségeidet, növeld hasznodat! Törekedj a mindig nagyobb profitra!

3. parancs: Munkamegosztás

„Mi mindig eldobjuk a régi ruhákat. Ha megunjuk, el vele, így jutunk csak felfele.”

A munkamegosztás segít, hogy ne csak alapszükségleteinket elégítsük ki, hanem luxusigényeinket is. Márpedig fogyasztani jó.

4. parancs: Verseny

Ha nem taposol, téged taposnak el!

Igyekezz legyőzni versenytársaidat, a versenyképesség fejleszti folyamatosan képességeidet. Így van ez a természetben is.

5. parancs: Erő, nagyság

Aki kimarad, az lemarad!

A természetben a gyorsabban alkalmazkodó nyer. Alkalmazkodj hát te is gyorsan, pörögjél, növekedjél, legyél erős és nyertes. Sikeres!

6. parancs: Határtalan világ

Egy fecske nem csinál nyarat!

A piacoknak nincs határa, globális szinten kell gondolkodni. Egy piaci szereplő túl kicsi ahhoz, hogy kinője a rendszer határait.

7. parancs: Magabiztosság

Aki mer, az nyer!

Légy biztos magadban! A rendszer régóta működik, sokan megjósolták a végét, de még egyiknek sem lett igaza. A szocializmus csúfos kudarcot vallott.

8. parancs: Biztonság

„Mindenki tisztel majd és áld, ha tiszta a vécéd és a fürdőszobád.”

Törekedj a tökéletes biztonságra, semmit ne bízz a véletlenre. Tervezz, ellenőrizz, javíts! Csökkentsd az emberi hibalehetőséget!

9. parancs: Korlátok

Jobb félni, mint megijedni.

Ne szegd meg a törvényeket – ha nem muszáj (ld. 2. parancs) –, ne szennyezd a környezetet, légy etikus. CSR!

10. parancs: Bizalom

„Már egy köbcenti helyrebiccenti.”

A többit bízd a technikára, a piacra, a gazdasági fejlődésre!

(Az idézőjelben szereplő jelmondatok Aldous Huxley /1932/ sci-fi regényéből, A szép, új világból valók.)