„Ha esik az eső, mindenki elázik, ha fogytán az áram, közösen takarékoskodunk” – Így élnek a nomád fiatalok egy portugál erdőben
Sűrűn benőtt erdős terület és néhány lelkes ember, akik másfajta életet képzeltek el maguknak, mint amit egy nagyváros tud nyújtani. Portugáliában öt évvel ezelőtt indult a Project Kamp története, a fenntartható életmódra berendezkedett táborba ma már a világ minden pontjáról érkeznek önkéntesek. Mindennapjaikat – ahogy egy rossz hűtőkocsiból otthont teremtenek, kemencében kenyeret sütnek, vagy esőkertet építenek – a YouTube-csatornájukon százezrek követik. A lakók egyike egy magyar fiatal, Cseh Máté, aki két évvel ezelőtt budapesti multicégnél végzett munkáját hagyta ott, és egy szál sátorral csatlakozott a közösséghez.
Önfenntartó életmód tíz hektáron
Portugália középső részén, valahol Coimbra és Viseu városok között félúton öt évvel ezelőtt még egy erdős, elhanyagolt földterület állt. Néhány lelkes önkéntes azonban hosszas keresgélés után úgy döntött, megvásárolják a területet, és tíz hektáron egy fenntartható élet lehetőségét teremtik meg. Így indult a Project Kamp története 2021-ben, s ide ma már a világ minden pontjáról érkeznek önkéntesek, hogy segítsék a munkát. Már az ötödik szezon zajlik az Atlanti-óceántól másfél-kétórás autóútra fekvő táborban.
A misszióról
A Project Kamp alapítói fenntartható életmód megteremtését tűzték ki célul. Természetes, újrahasznosított anyagokból építenek lakóhelyeket, helyi élelmiszereket fogyasztanak, maguk sütik a kenyeret, napelemekkel termelnek energiát, kútból veszik a vizet. A tábor infrastruktúráját maguk építették fel az elmúlt években, folyamatosan fejlesztik és működtetik. Az életüket nem az egyén, hanem egy közösség közé szervezik, és ebben a közösségben együtt dolgoznak a föld megújítása és megóvása érdekében. Munkájuk része az is, hogy mindent dokumentálnak. Mindennapjaikról saját YouTube-csatornájukon számolnak be. Ott helyben filmeznek és vágják a videókat, a csatornát már több mint 700 ezer feliratkozó követi.
„Napi 8-10 órát ültem a laptop előtt. Rájöttem, hogy ez nem az én világom”
A visszajáró táborlakók egyike egy magyar fiatal. Cseh Máté 27 éves, először 2023 májusában csatlakozott be a munkába. Nézegette a már említett YouTube-csatornán a videókat, megtetszett neki a lehetőség, és úgy döntött, jelentkezik.
„Eredetileg miskolci vagyok, az egyetem után évekig Budapesten dolgoztam multinacionális irodai környezetben. Napi 8-10 órát ültem a laptopom előtt a lakásomban. Rájöttem, hogy ez nem az én világom. Azt éreztem, hogy szeretnék valami mást kipróbálni” – kezdi. Máté most pont itthoni szabadságát tölti, éppen Mátraházán értük utol egy online beszélgetésre. Június végén azonban visszautazik, és egészen október végéig kint fog dolgozni.
A Project Kamp-be általában minimum három hónapra keresnek embereket, de a teljes szezon 6–7 hónapig, tavasztól október végéig tart. Minden évben más projektekre lehet jelentkezni. Időbe telik, amíg beleszokik az ember, felveszi a rutint, a már régebbi táborlakók adják át az újaknak a tapasztalataikat.
Máté két éve először a tájrendező csapatban kezdett dolgozni, majd adminisztrátori feladatokat végzett, idén pedig már a terület infrastruktúrájáért felel: például, hogy legyen elég áram, tiszták legyenek a közösségi terek.
Jelenlegi munkájáért anyagi juttatást is kap, de az emberek többsége általában önkénteskedni jön, cserébe a Kamp-ben az ellátásért, lakhatásért semmit nem kell fizetni.
„A legtöbben otthagyták a munkájukat, mert pár hónapra ki akartak szakadni a mókuskerékből, de előfordul, hogy valaki online a táborból dolgozik” – magyarázza. De hogyan tartja fenn magát a Project Kamp? A működéshez szükséges költségeket elsősorban a YouTube-csatorna megtekintéseiből és adományokból teremtik elő.
Vegán étrend, napelemek és kútvíz
Hogy néz ki a tábor? Egy elhanyagolt, invazív mimóza fafajtával benőtt földterületet kell elképzelni, ahol gyakoriak voltak az erdőtüzek. Ezt kezdték el megtisztítani, majd lakhatásra, konyhának, mosdónak vagy épp irodának alkalmas helyeket építettek. Pár romos épület volt a területen, ezeket jelenleg is újítják. Kezdetben csak néhányan dolgoztak itt, majd fokozatosan nőtt a létszám, idén már közel harmincan laknak a táborban. Mindent, ami az élet alapfeltételeihez kell, maga a közösség teremti meg. Az infrastruktúrát az elején ki kellett építeni, és folyamatosan fejlesztik.
„Nem vagyunk rajta a hálózaton sem áram, sem víz szempontjából. Napelemekkel, akkumulátorokkal biztosítjuk az áramot, a vizet a területen lévő kútból nyerjük, és folyamatosan vizsgálni kell, hogy a víz megfelelő minőségű legyen” – részletezi Cseh Máté.
Saját kemencéjükben sül a kenyér vagy a pizza. Vegán étrendet folytatnak, mert ez felel meg leginkább a közösség víziójának, illetve az is szempont, hogy ezt a legolcsóbb előteremteni. Hétköznap vegán, hétvégén vegetáriánus étrenden vannak, tehát akkor sajt és tojás is kerül az asztalra.
Az alapanyagokat lokális kistermelőktől szerzik be, ezzel őket is segítik, ráadásul így öt év után már személyesen is ismerik őket. Azt is tudják, hogyan működik a farm gazdálkodása, ahonnan vásárolnak.
Van, aki regeneratív gazdálkodást folytat, más kistermelőként, vegyszerek nélkül termeszti a növényeket. Napirend alapján szervezik a napjaikat, ennek része, hogy mindig más csapat felelős az étkezések előkészítéséért, az elpakolásért. Fél 8-tól 9-ig reggeliznek, 9-től 1-ig van a délelőtti munka, 1-től 3-ig pihenőidőszak, aztán 3-tól 7-ig ismét munka, 7-kor vacsora, utána pedig szabadprogram.
Rossz hűtőkocsiból kényelmes otthon
Mivel az emberek nagy része egy szezonra érkezik, sátorban vagy a saját autójában alszik. Máté is így kezdte két évvel ezelőtt. „Rengeteg utazás után megérkeztem, és úgy feküdtem le, hogy jó, akkor most ebben a sátorban fogok 5–6 hónapig aludni. Korábban csak fesztiválokon sátraztam” – idézi fel.
Azért fél évet vagy még annál is többet egy sátorban lakni nem a legkényelmesebb, ezért a táboron belül a lakók folyamatosan új lakóhelyeket alakítanak ki. Először egy használt, régi sárga postáskocsit, majd egy rossz hűtőkocsit használtak fel, később utánfutó-trailerből készült kényelmes otthon. Egy ilyen átalakított kocsiban lakik Máté is katalán barátnőjével, Marionával, akit a táborban ismert meg.
Mint meséli, idén először egy magyar pár is érkezett Portugáliába, így már hárman élnek magyarok a nemzetközi közösségben.
Tényleg nemzetközi a társaság: sokan jöttek Európából, például hollandok és spanyolok, de Hongkongtól Ausztrálián át az Egyesült Államokig sokféle náció tagjai dolgoztak már a Kamp-ben.
A világ különböző pontjairól érkeznek, a semmi közepén élnek, de közösségként működnek, és amiben csak lehet, segítik egymást.
Minden szezon elején van egy terv, hogy mit és miért építenek, valósítanak meg. Fontos szempont, hogy amit alkotnak, az hasznos legyen öt év múlva is. Folyamatosan zajlik a tereprendezés. A közelmúltban Máté egy társával például a Kamp közepén egy esőkertet, korábban komposzttárolót alakított ki. Egy olyan területre a legbüszkébb, amit megtisztítottak a mimózafától, és utána árkokat ástak, amik a földbe vezetik a vizet.
A tevékenységek egyes lépéseit, műszaki megvalósítását dokumentálják, mert a projekt nem titkolt célja az is, hogy ezt a fenntartható életformát máshol is reprodukálni lehessen. Ökofalvak például már léteznek Magyarországon is. Miért ne működhetne a portugál kezdeményezéshez hasonló itthon?
Ha meghalljuk a „fenntartható fejlődés” kifejezést, rögtön a pillepalackokra, az elektromos autókra és a lebomló zacskókra gondolunk. Ám ha hátrébb lépünk egyet, és kitágítjuk a képet, láthatjuk, hogy a fenntarthatóság az élet minden területén fontos – mert nemcsak az számít, hová tartunk, hanem az is, hogyan érjük el a céljainkat.
2025 júniusában a hónap témája: Fenntartható fejlődés
További cikkeink a témában elérhetőek itt.
„Nyitottabb vagyok az emberek felé”
Máté egyelőre nem tudja, hosszú távon is a Project Kamp-ben képzelje-e el a jövőjét, de abban biztos, hogy a tábor sorsát mindig követni fogja. Ha véget ér az idei szezon, és bezár a tábor, Európában tervez a télre munkát vállalni.
„A fenntartható életmód a kiköltözés előtt is fontos volt az életemben, de nagy sikereket nem értem el benne, pont ezért mentem ki, hogy jobban megismerjem ezt az életformát. Átállni a vegán életmódra nem volt nehéz, mert nagyon egészséges és finom ételeket eszünk mindig. Ez rámutatott, hogy lehet máshogy is élni, mint egy nagyvárosban.
Nem kényelemben, de közösségben élünk. Ha esik az eső, mindenki elázik, ha fogytán van az áram, közösen takarékoskodunk.
Barátokat és párkapcsolatot kaptam, és egy olyan helyet ismertem meg, ahol nagyon másképp gondolkodnak az emberek” – összegzi.
„Persze hiányoznak a budapesti barátaim vagy a Miskolcon élő családom. A szüleim a mai napig sem értik igazán, miért is mentem egy ilyen elhagyatott helyre, miért jó nekem ez az életforma. Sokkal kevesebbet járok bulizni, alig eszem húst, nem tudok számítógépes játékokkal játszani, de ezek mind kényelmi dolgok” – folytatja.
Úgy érzi, a modern világban minden a kezünk ügyében van, például az áram, a víz, miközben ez a természetben nem mindig adatik meg. „Nyitottabb lettem az alternatív életformákra, technikai megoldásokra. Felismertem, hogy nem mindig a megszokott módszereket kell követni. Másrészt nyitottabb vagyok az emberek felé is” – fogalmaz.
A Project Kamp mellett egy kisebb, pár ezer fős tősgyökeres portugál falu fekszik, illetve a közelben lévő földterületeket is művelik a helyi lakosok. A táborlakók velük is próbálnak jó kapcsolatot kialakítani. A szomszéd földterületen található egy vízesés, amit megtisztítottak és használhatnak is.
„Portugáliában az első évben megismertem száz embert. A falubeli szomszédainkkal, ha beszélgetni nem is tudtunk, köszöntünk egymásnak, összemosolyogtunk. A nagyszüleim is kis faluban éltek, ott is mindig volt egy kis közösség.
Ezt mindenképp megtanultam, hogy olyan helyen szeretnék majd élni a jövőben, ahol nem egyedül vagyok egy lakásban, a négy fal között.
Budapesten általában azt sem tudja az ember, ki lakik tőle tíz méterre” – állítja.
Mint mondja, mióta Project Kamp tagja lett, fizikálisan és mentálisan is jobban érzi magát, ezt pedig biztosan nem cserélné el a korábbi multis életére.
A Project Kamp mindennapjait itt lehet követni!
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„A gyüttmenteknek először adniuk kell valamit, hogy egy közösség befogadja őket”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
