Szakítsak vagy segítsek az alkoholfüggő páromon? – #Függésben

A függőség

Alig van olyan ember, aki élete során ne került volna kapcsolatba alkoholproblémával, akár saját tapasztalatból, akár hozzátartozója révén. Az alkohol az egyik leggyakrabban fogyasztott legális drog, hasonlóan a nikotinhoz és a koffeinhez. Aki alkoholista, az nem szándékosan gonosz vagy megbízhatatlan, hanem olyan függőségben szenved, amelyet már nem tud irányítani. 

Nem mindenki lesz alkoholista, aki rendszeres alkoholfogyasztó. 

A függőség kialakulását több dolog befolyásolja, csak felszínes magyarázat az akaratgyengeség, függhet genetikai adottságoktól, családi mintáktól, sémáktól, történésektől, feldolgozatlan traumáktól és krízisektől. Attól is, hogy az egyénnek milyen a problémafeldolgozó mechanizmusa vagy éppen az érzelemszabályozása. 

A függőségre nincsen sem csodagyógyszer, sem pedig csodamódszer. Az alkoholfüggőkkel végzett terápiába gyakran bevonják a házastársat vagy a családot is, hiszen a függőséget úgy is emlegetik, mint egy kapcsolati betegséget, azaz a kötődés- és érzelemszabályozás fontos területe lehet a terápiának. 

Az alkoholfüggő

Egy személy akkor minősül alkoholfüggőnek, ha gondolatai folyton az alkoholtartalmú italok beszerzése és fogyasztása körül forognak. Ebben az esetben már kialakult az alkoholfogyasztás kényszere. Az érintettek figyelmen kívül hagyják a testi és pszichés tüneteket, nem törődnek a saját egészségükkel és a hozzátartozók jóllétével sem. 

Csak nagyon nehezen tudják szabályozni az alkoholmennyiséget, és gyakorlatilag szünet nélkül isznak.

A fogyasztás gyakoriságától és mennyiségétől függően különböztethetjük meg az alkoholizmus szintjeit. Aki este egy korty bort megiszik, nem tekinthető alkoholfüggőnek. 

A szenvedélybetegségnek különböző jelei vannak. Vannak, akik bizonyos konfliktushelyzetekben engednek csak az alkoholnak, például amikor dühösek vagy szomorúak, mivel így próbálják elkerülni a problémával való szembesülést, és vannak azok, akik csak alkalmanként isznak nagyobb mennyiséget. A fenti két típus egyike sem nevezhető alkoholfüggőnek, ám a viszonylag ártalmatlan alkoholfogyasztás, ha nincs kontrollálva, akkor lassan, de biztosan függőséggé alakulhat. Olyan állapottá, amikor már valaki minden problémát alkohollal orvosol. 

A szervezet idővel elkezdi igényelni az alkoholt, és ezt olyan tüneteken keresztül mutatja meg, mint például az ingerlékenység és a nyugtalanság. Vannak, akik hosszabb időszakokat is kibírnak ivás nélkül, vagy csak keveset isznak, de mindenképpen fenntartanak bizonyos véralkoholszintet. 

Aki már egy ideje nyugtalanítónak tartja a társa ivási szokásait, az mindenképpen közölje ezt vele!

Attól függetlenül, hogy a fentiek közül melyik típusba sorolható a partner. 

Veszélyeztetett hozzátartozók 

Aki alkoholistával él együtt, valószínűleg előbb-utóbb megbetegszik lelki és fizikai szinten is. A súlyos szenvedélybetegek jelentősen terhelik és korlátozzák családjukat a viselkedésükkel. Gyakran hazudnak, és olyan történeteket találnak ki, amelyekről mindenki tudja, hogy nem igaz, eltitkolják függőségüket, és erőszakosak lehetnek. A függőség természete a tagadás és bagatellizálás. A legtöbb partner még sokáig képes meglátni a függőség mögött rejtőzködő szeretett személyt, ezért inkább megalkuvó lesz, és együtt marad a társával, holott ez nem tesz jót sem az érintettnek, sem a család többi tagjának. 

Az örökös stressz olyan teher, amelyet senki sem tud hosszú távon elviselni. Alvászavarok lépnek fel, a partnerrel való konfliktus és a család megélhetésével kapcsolatos aggodalmak, félelmek egyre jobban eluralkodnak, és minden gondolatot, tevékenységet befolyásolnak. Ez depresszióhoz vezethet, vagy testi nyomokat hagyhat. A tartós aggodalmak gyomor-bélrendszeri panaszokhoz vagy krónikus hát-, derékproblémákhoz vezethetnek. Az alkoholistával való értelmes kommunikáció a beteg mentális állapota miatt egy idő után általában már nem lehetséges. 

Vagy túl ittas ahhoz, hogy egyértelműen kifejezze magát, vagy egyszerűen elfelejti, miről is beszéltek tegnap. 

Segíteni szeretnék!

 A legtöbb családtag segíteni szeretne, mert látja, hogy az érintett szenved. Az alkoholfüggők gyakran őrlődnek a leszokás és az ivás folytatása között, időnként megnyílnak partnerük előtt. Ezek a pillanatok mindig reményt adnak a másik félnek, és megerősítik őket a segítségnyújtási szándékukban. Az, hogy az érintett el akar-e fogadni kívülről jövő segítséget, a betegségtudatától függ. Aki nem hajlandó beismerni alkoholfüggőségét, az nem fog közel engedni magához senkit. 

Aki valóban aggódik partnere állapota miatt, annak külső segítséget kell kérnie akár a családtól, akár egy terapeutától. Ha a partner minden megoldást elutasít, és veszélyezteti a családtagok egészségét, akkor fontos, hogy ne maradjunk vele! Akkor sem, ha a szakítás nagyon fájdalmas. Meg kell tanulnia irányítani a saját életét. A közös út nem önfeláldozást jelent, hanem azt, hogy a kitűzött célt egymást támogatva, de saját erőből, önállóan kell elérni. 

A függőség óriási romboló potenciált hordoz a partner számára is. 

Akinek a házastársa alkoholfüggővé válik, a segítségnyújtás vágya és a válás kényszere között őrlődik. Ha egy házasságban az egyik fél szenvedélybeteg, az már nem magánügy, mivel hatással van az egész család életére. 

A cikk megjelenését a Média a Családért Alapítvány támogatta.

A cikk Orsolics Zénó család-rendszer terapeuta Függésben című sorozatának részeként jelent meg. A sorozat további részei ide kattintva érhetőek el.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>