Megtalálhatták II. András király és felesége sírhelyét a bánsági Egresen

A 13. század elején fénykorát élő Magyar Királyság a korabeli Európa egyik legtekintélyesebb állama volt, Közép-Európa országai közül egyedüliként indított keresztes hadjáratot saját uralkodója vezetésével 1217-ben. A magyar keresztes hadjáratot is vezető II. András királyunkat és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt Courtenay Jolántát a Maros partján álló Egres monostorában temették el.

A III. Béla által alapított és évtizedekig kiemelt királyi támogatásban részesülő egresi monostor az ország egyik legfontosabb ciszterci rendháza volt, mely maga is alapított filiákat, mint például Kerc ciszterci kolostorát. A hiteleshelyként működő monostor hamar kiheverte a tatárjárás pusztítását és a kun háborúk idején a királyi kincsekkel együtt a valószínűleg a Szent Koronát is itt őriztette Kun László királyunk. A mohácsi csatát követően erőddé alakított monostort 1551-ben az oszmán seregek rombolták le, maradványai lassan eltűntek a föld színéről.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánáti Múzeum 2013-ban kezdte meg a közös kutatási programot. Az első feltárások 2016-ban kezdődtek, melynek során előkerült a templom déli hajójának és a négyezetnek egy részlete. Az itt feltárt több tucat későközépkori sír mellett a magyar és román régészek egy tatárjáráskori tömegsírt is kibontottak, melynek gazdag leletanyaga hűen illusztrálta Egres egykori gazdagságát és az 1241. évi pusztítás mértékét.

Régész a ciszter kolostor feltárásán – Kép: MTI/Rosta Tibor

2019-től a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával az Árpád-Ház Program keretében a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű munka. Az egyik legfontosabb eredményként a monostor templomának keresztházában a korai járószinten előkerült egy olyan, az első építési fázishoz tartozó sírépítmény alapozás, mely a 2016-ban feltárt másik hasonló építménnyel együtt lehetett a királyi pár maradványainak végső nyughelyet biztosító tumbák része.

Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az MTI-nek szerdán elmondta, a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található „négyezetben" találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt. „Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait" - mondta a régész. Hozzátette: biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik. 

A korai sírépítmények mellett az idei feltárások több mint 100 további sírt tártak fel, melyek a kora-Árpád kortól a későközépkorig datálhatóak. A legrégebbi középkori rétegekben előkerült egy, a ciszterci monostor építését megelőző templom alapozása is, ami egyéb korai leletekkel bizonyítja, hogy az első ciszterci szerzetesek Egresen már egy lakott területre érkeztek.

A Jolánta Egyesület által koordinált kutatás nem csak a nemzeti emlékezetbe akarja visszaépíteni ezt a múltunkban oly fontos történelmi helyet, hanem a szélesebb közönség számára is látogatható hellyé kívánja varázsolni ezt a történelmi helyszínt. Olyan emlékhely kialakításán gondolkodik, ahol az idelátogatók megismerhetnék a virágzó középkori Magyarország színes életét, így e hely idővel akár nemzeti zarándokhellyé is válhatna.