Futás szívvel-lélekkel – mikor egészséges, és mikor válhat kockázatossá?

Az elmúlt hónapokban rengeteg emberrel, rengeteget beszélgettem erről a sportról, most úgy gondoltam, egy olyan szakemberrel teszem ezt, aki szívünk specialistája. 

Az edzett szív

Prof. Dr. Szauder Ipoly kardiológus szerint nem véletlen, hogy az állóképességi, úgynevezett aerob edzések közül éppen a futás vált ennyire elterjedtté. Rendszeres végzése javítja a szív edzettségét, a koszorúér-keringést, csökkenti a vérnyomást, és jelentős szerepet játszik a stresszoldásban is. A szakember hangsúlyozza, hogy futás közben a szívet úgynevezett térfogatterhelés éri, amelynek hatására a szívizom megerősödik, a bal szívkamra enyhén megnagyobbodhat. 

Ezek az elváltozások nem kórosak, hanem az edzett szív természetes alkalmazkodási folyamatai. 

A rendszeres futás hatására javul a szívizom rugalmassága és vérellátása, a nyugalmi pulzusszám csökken, a vérnyomás terhelés után visszatér a normál tartományba. Mindezek miatt a futás nemcsak a fittség megőrzésében, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik, akár idősebb korban is. Ötven év felett azonban a szakértő inkább a mérsékelt, nem versenyszerű terhelést ajánlja.

Fontos vizsgálatok 

A kardiológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a futás nem minden esetben veszélytelen. Különösen az ötven év feletti, panaszmentes férfi futók körében mutattak ki gyakran rejtett koszorúér-betegséget korszerű kardiológiai vizsgálatokkal. A dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint az emelkedett koleszterin- és húgysavszint jelentősen növeli a kockázatot. Ezekben az esetekben a hosszan tartó, intenzív terhelés a koszorúerek meszesedésének fokozódásához vezethet, ami szívinfarktust vagy életveszélyes ritmuszavart is kiválthat. 

Figyelmeztető tünet lehet a szokatlan fulladás, a mellkasi szorító fájdalom vagy a szédülés, amelyeket semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni. 

Prof. Dr. Szauder Ipoly szerint a probléma egyik legnagyobb veszélye éppen az, hogy a szívbetegségek sokáig tünetmentesek maradhatnak. Ezért a rutinszerű nyugalmi EKG és vérnyomásmérés önmagában nem nyújt kellő biztonságot. Negyven év felett minden futó számára javasolt a szívultrahang, a terheléses EKG és a laboratóriumi rizikófaktorok vizsgálata. Amennyiben felvetődik a magas vérnyomás vagy a koszorúér-betegség gyanúja, további célzott kardiológiai vizsgálatok elvégzése indokolt, és csak ezt követően ajánlott a futás megkezdése vagy folytatása.

Szépen, megfontoltan 

A téli futás külön fejezetet érdemel. A kardiológus rámutat, hogy hideg hatására az erek beszűkülnek, a vérnyomás emelkedik, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a szív vérellátását. Ha mindehhez nem megfelelő folyadék- és ásványianyag-pótlás társul, a vér besűrűsödhet, fokozva a trombózis és a hirtelen szívhalál kockázatát. Extrém hidegben, csúszós vagy rossz látási viszonyok között ezért inkább a beltéri edzés javasolt. A kihűlés, a fagyási sérülések, az izom- és ínsérülések, valamint a csúszásos balesetek veszélye miatt elengedhetetlen a réteges öltözködés, a benti bemelegítés és az óvatos tempó.

A szakértő arra is figyelmeztet, hogy bizonyos betegségek esetén – illetve az ezek kezelésére szolgáló gyógyszerek szedése mellett – a futás kifejezetten ellenjavallt lehet. Súlyos szívbetegségek, ritmuszavarok, szívelégtelenség, agyi érbetegségek, asztma vagy daganatos kezelések idején a terhelés komoly szövődményeket okozhat.

A biztonságos edzés kulcsa a megfelelő intenzitás megválasztása. 

A kardiológus szerint a szívet nem szabad tartósan a maximális pulzusszámon terhelni; az ideális edzéstartomány a korhoz tartozó maximális pulzus 60–70 százaléka. 

Ez az intenzitás már hatékonyan fejleszti a szív edzettségét, miközben minimálisra csökkenti a kockázatokat.

A korra vonatkozó maximális szívverés szám kiszámítása: 220 mínusz életkor. Tehát negyvenéves korban a maximális szívverés szám 220-40 = 180/perc, az ajánlott tartós terhelés pedig a 120-125/perc tartományban legyen.

Összegzésként Prof. Dr. Szauder Ipoly hangsúlyozza: a futás kiváló eszköz az egészség megőrzésére, de csak akkor, ha tudatosan, az egyéni adottságokat figyelembe véve és megfelelő orvosi háttérrel végezzük. A test jelzéseinek komolyan vétele, az előzetes kivizsgálás és az ésszerű terhelés egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a futás valóban a szív barátja maradjon.

Gyakori kérdések a futás és a szív egészségéről

Egészséges a futás a szívnek?
Igen, a rendszeres, mérsékelt intenzitású futás jót tesz a szívnek és a szív- és érrendszernek. Javítja a szív edzettségét, csökkenti a nyugalmi pulzust és a vérnyomást, valamint segít megelőzni a szívbetegségeket.

Mikor lehet veszélyes a futás a szívre?
A futás akkor válhat kockázatossá, ha rejtett szívbetegség áll fenn, vagy ha a terhelés túl intenzív. Magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség vagy koszorúér-betegség esetén különösen fontos az orvosi kivizsgálás.

Kell kardiológiai vizsgálat futás előtt?
Negyven év felett, illetve panaszok vagy rizikófaktorok esetén javasolt kardiológiai kivizsgálás futás előtt. A szívultrahang és a terheléses EKG biztonságosabbá teszi az edzést.

Milyen pulzustartományban egészséges a futás?
A futás során az ideális pulzustartomány általában a maximális pulzus 60–70 százaléka. Ez az intenzitás hatékonyan edzi a szívet, miközben csökkenti a túlterhelés veszélyét.

Milyen tüneteknél kell abbahagyni a futást?
Futás közben azonnal abba kell hagyni az edzést, ha mellkasi fájdalom, szokatlan fulladás, szédülés vagy rosszullét jelentkezik. Ezek a tünetek szívproblémára utalhatnak.

Biztonságos télen futni a szív szempontjából?
Megfelelő felkészüléssel a téli futás is biztonságos lehet a szív számára. Extrém hidegben azonban nő a szív terhelése, ezért ilyenkor inkább mérsékelt tempó vagy beltéri edzés ajánlott.

Lehet futni szívbetegséggel?
Szívbetegség esetén a futás csak orvosi engedéllyel ajánlott. Egyes szívproblémák mellett a túl intenzív mozgás súlyos szövődményeket okozhat.