Amikor a slow fashion találkozik a Queen-nel és a Hunyadi sorozattal

Csollák Zsolt éven át a vendéglátásban dolgozott, előbb Jászeberényben, később Budapesten. A bőr azonban régóta foglalkoztatta, korán beleszeretett az anyagba, lenyűgözte az illata. Az első találkozása az anyaggal lovaglás során történt, amikor megismerkedett a bőrből készült lószerszámokkal. Később elkezdett íjazni, és úgy döntött: nem vásárolja meg a drága felszerelést, inkább maga készít tegezt. Alapanyagul a szülei szobájában kiterített szőrös marhabőrt használta. 

„Megköszöntem, hogy tanulhattam”

Barátainak is feltűnt a saját készítésű tárgy, sorra kérték, alkosson nekik is tegezt, lószerszámot – ám ekkor még felszolgálóként dolgozott. „Az első lószerszámjavításom egy jászeberényi csángó fesztiválon történt, amikor odaléptem egy idős úrhoz, aki pónilovakkal kocsikáztatta a gyerekeket, és megkérdeztem tőle: megjavíthatom-e ingyen az egyik elszakadt lószerszámot. Teljesen bolondnak nézett, de odaadta, itthon helyrehoztam, majd visszavittem neki és megköszöntem, hogy tanulhattam” – emlékszik vissza a rendhagyó kezdetekre Csollák Zsolt. 

Hangsúlyozza: a lószerszámkészítés nagyon felelősségteljes munka, hiszen életek múlhatnak a munka minőségén. A mester úgy véli: akinek nincs köze a lóhoz, ne is készítsen lószerszámot.

A jó lószerszám szerinte kéttűs kézi varrással készül, a műveletet meg is mutatja műhelyében. A cérna két végére egy-egy tű kerül, amelyet az előre kifúrt lyukba két oldalról keresztbe ölt, plusz minden öltésnél még egy hurkot is belerak, hogy ha esetleg elszakadna a cérna, ne rojtosodjon ki. A lószerszámok javítása, készítése során Csollák Zsolt nagy gyakorlatot szerzett a kézi varrásban, aminek később nagy hasznát vette.

Bőrvirág és a szőrös tegez

Eljött az idő, amikor választania kellett a család és a vendéglátás között: nem akart lemaradni a közös esti vacsorákról, gyermeke fürdetéséről. Sokat gondolkodott, hogyan folytassa tovább az életét, és úgy döntött, elvégez egy bőrdíszművesképzést, és felhagy a vendéglátózással. Beiratkozott egy bőrdíszműves iskolába, kitűnő eredménnyel végzett. Közben folytatta a lószerszámok javítását, készítését.

Már az iskola alatt megkezdte a jövendő vállalkozáshoz szükséges szerszámok, varrógép beszerzését. Járta a régiségpiacokat, Egerben például cipészkalapácsokat vett rozsdás állapotban, amelyeket otthon felújított. Más eszközökhöz Tatabányán jutott hozzá, azokat egy idős mester ajándékozta neki. Egy úgynevezett félholdkést pedig egy 90 éves szíjgyártótól kapott, aki még az édesapjától örököte az eszközt; a gombára emlékeztető tárgy később vállalkozása cégére lett. Készített maga is szerszámokat; például egy asztalos gyalukését alakította át saját célra, mutatja, miközben körbevezet műhelyében.

A családi ház átalakított garázsa tele van kuriózummal. Csollák Zsolt első bőrdíszműves „munkája”, egy anyák napjára ajándékozott, kartonlapra ragasztott, bőrből összeállított virág, amit négyévesen készített. 

Vagy az a tegez, amivel bőrdíszműves pályafutása kezdődött. Azt mondja, itt tartja mementóul, hogy mindig emlékeztesse arra, honnan indult. 

Rebarbaragyökér- és tölgyfagumó-kivonattal a környezetért

Úgy döntött, profilt vált: a lószerszámokról, tegezekről figyelme a táskák felé fordult, szeretett volna szélesebb kör felé nyitni. „Korábban bosszantott, ha bementem egy szaküzletbe, és azt láttam, hogy a műbőrből készült terméken lóg a cérna, az árucikk igénytelenül van elkészítve, mégis méregdrága. Használat során pedig pár éven belül kirojtosodik a varrása, kopik a festése, végül ki kell dobni” – sorolja Zsolt a tömegcikkekkel szembeni érveit. 

A szakmával kapcsolatos egyik legfontosabb dilemma az alapanyag kérdése. Zsolt elhatározta: annak érdekében, hogy munkája során tehessen a környezet védeleméért is, növényi cserzett marhabőrrel fog dolgozni. Ez a fajta bőr kellemes tapintású, jó illatú, és alkalmas a kézi varrásra is. Arról nem is beszélve, teszi hozzá, hogy a nővénnyel cserzett bőr érik, patinásodik, változtatja a színét, és egyre csak szebb lesz az idő múlásával. A bőrt alumínium vagy króm helyett természetes anyaggal, speciális növényi kivonattal cserzik, ami tartalmazza rebarbaragyökér, tölgyfagumó, valamint egyéb növények levélkivonatát.

Az ökoalapanyag alkalmazásának azonban ára van: míg a fémkivonatokkal cserzett bőr akár egy hét alatt elkészül, addig a növényi anyaggal cserzett bőr 14 hónapig is ázik az elegyben. 

15–20, különböző erősségű cserzőanyagot tartalmazó kádba helyezik a bőrt, mindegyikben eltölthet akár egy hónapot. Csollák Zsolt Toszkánából szerzi be az alapanyagot, 80 különféle színt használ. 

Papír, ceruza, vonalzó

Csollák Zsolt termékei egyebek mellett több budapesti múzeumban is megtalálhatók. Partnerei között sok cég is akad, amelyek reklámtárgyakat rendelnek. Divattervezőkkel is dolgoznak, akik saját kollekciójukhoz készíttetnek egyedi bőrtáskákat. A kollaborációk viszik előre a divatot is.

„Nem tervezek semmit számítógéppel, nálam a munka azzal kezdődik, hogy kiterítek egy hatalmas papírlapot az asztalra, mellé vonalzót és ceruzát. Készítek egy műszaki rajzot, majd amikor már tudom a méreteket, külön megrajzolom és kivágom az alkotóelemeket kartonból, amelyekből összeállítom a termék modelljét. Ezt le tudom videózni, és elküldeni a megrendelőnek. Ha szerinte is stimmel minden, kiszabom az elemeket bőrből is” – festi le a munkafolyamatot Csollák Zsolt. Így találkozik a több ezer éves technológia a 21. századival. 

És ha már hagyomány: az egyik megrendelő olyan hámot rendelt tőle, amelybe keresztet helyezhet (a könnyebb hordhatóság érdekében), és amelyet a csíksomlyói búcsúban kívánt vinni. Ez volt az egyik legérdekesebb kérés.

Queen-dalok az utazótáskában

Zsolt felesége régóta követi és kedveli a divat világát, így férje sok esetben támaszkodhat tapasztalataira, ízlésére. Lilla rámutat: folyton vizsgálja a trendeket, bár, fűzi hozzá, nincs az a forma, amit az emberiség története során ne találtak volna már ki. Ugyanakkor figyelnek arra, hogy egy-egy összeállítás milyen kiegészítő anyagokat igényel. Igyekeznek e kettőt kombinálni, olyan elemekkel gazdagítani a termékpalettát, amelyek megfelelnek a modern kor elvárásainak is. 

„A vállalkozásban én képviselem a praktikumot, Lili a dizájnt.” 

„Magam például célszerűnek tartom, ha egy táska zárásához nem kell cipzár, leginkább azért, mert hamar tönkremegy. Helyette a csatot, a mágnest, gombot részesítem előnyben, mert azok tartósabbak” – emeli ki Zsolt. 

Speciális, személyes kéréseket is teljesítettek már. Egy hölgy például utazótáskát rendelt férjének, még azt is megadta, hogy lézergravírozással Queen-idézeteket szeretne megjeleníttetni rajta. Egy alkalommal egy 1959-es, svájci katonai orvosi táska másolatát rendelte meg egy házaspár, azzal a kitétellel, hogy képzőművésznek szeretnék ajándékozni. Vagyis szempont volt, hogy a leendő tulajdonos rajzeszközeit, a szenet, a tintát, egyebeket el tudja helyezni a táskában. Ismert emberek is felkeresték már Zsoltot, a Hunyadi sorozat főszereplője, Kádár L. Gellért is Csollák Zsolt utazótáskájával járja a világot. „Szeretem a kihívásokat, sőt, a lehetetlent, amit végül mégis sikerül megvalósítanom” – összegzi ars poeticáját a mester.