Nem a véletlen műve, ha ugyanabban a hónapban születik gyermekünk, amelyben mi is világra jöttünk – Új kutatás a szülések időpontjáról
Vajon hány anya–gyermek párosra illik az a sajátosság, hogy egyazon hónapban születtek, és mi lehet az egybeesés valódi oka? Erre kereste a magyarázatot egy amerikai-spanyol kutatás csaknem tízmillió születési adat egybevetésével. Arra a konklúzióra jutottak, hogy nem csak az anyák és gyermekeik között állhat fenn a különleges kapcsolat, miszerint ugyanabban a hónapban ünneplik születésnapjukat – ugyanez igaz lehet a testvérekre és az apákra is.
A kutatók minden 1980–1983, valamint 2016–2019 közötti születést megvizsgáltak Spanyolországban, Franciaországban pedig a 2000–2003 és 2016–2019 közötti időintervallumot elemezték. Ennek során nemcsak a vizsgált időszakban született gyermek és szülei, de a testvéreik születésének hónapját is feljegyezték, a megfigyeléseiket pedig a Journal of Demography szaklapban ismertették.
A születések mintázatai
A vizsgálatok során megállapították, hogy a születések meghatározott mintázatot követnek: egy adott földrajzi területen az év bizonyos időszakaiban bizonyíthatóan több gyermek jön világra. A szakirodalom ezt a jelenséget születési szezonalitás néven jegyzi. Ám ennek teljesen ellentmond az új felfedezés, miszerint az anyákkal egy hónapban született gyerekek sokkal többen vannak, mint ahogy az statisztikailag indokolt lenne. Az adatok kielemzésekor a kutatók azt vették észre, hogy a januárban született édesanyáknak kiugróan magas arányban született gyermekük az év első hónapjában, míg a februári anyukáknak februárban és így tovább, vagyis a nők nagyobb valószínűséggel hoztak világra gyermeket ugyanabban a hónapban, amikor születtek. A vizsgált országokban a statisztikailag indokoltnál összességében 4,6 százalékkal magasabb volt az olyan születések aránya, amikor az anya és a gyermek születési hónapja megegyezett. A szakemberek a számításokat úgy végezték el, hogy az aktuális gyerek és a három feljegyzett családtagja születési ideje közti különbséget számadattá alakították, majd grafikonon ábrázolták: minél közelebb születtek időben egymáshoz, annál kiugróbb csúcsot mutatott a grafikon.
Az év során ez minden egyes hónapban megmutatkozott, vagyis az adott hónapban szülinapos anyukáknak nagyobb eséllyel volt a gyereke is ugyanakkor szülinapos.
Amikor a szakemberek tovább kutakodtak, még meglepőbb felfedezést tettek: a fentiekben leírtak ugyanis a testvérekre is igaznak bizonyultak. Az elvártnál 12,1 százalékkal volt magasabb azoknak a születéseknek a száma, amelyeknél a kistestvér is ugyanabban a hónapban született, mint a korban hozzá legközelebb álló gyerek. Az apa–anya korrelációban ez 4,4 százalékkal, míg apa és gyermek esetében 2 százalékkal volt magasabb a statisztika szerint indokoltnál.
A jelenség egyik magyarázata: a hasonló hasonlót vonz
A statisztikai vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy az egyének nagyobb valószínűséggel választanak olyan partnert, aki ugyanabban a hónapban született, mint ők maguk. A kutatók feltételezése szerint mindennek a magyarázata abban rejlik, hogy az emberek előszeretettel keresnek hasonló szocio-demográfiai hátterű – azaz hasonló életkorú, végzettségű, munkahelyi státuszú és vallású – partnert, és jellemzően a gyermekáldást is az év egy meghatározott időszakára tervezik. A vizsgálatban megfigyelt mintázat szerint Spanyolországban egy felsőfokú végzettséggel rendelkező nő nagyobb valószínűséggel hozza világra gyermekét tavasszal, mint alacsonyabb iskolázottságú hölgytársa. Ugyanakkor, ha lánygyermeke születik, nemcsak annak nagyobb a valószínűsége, hogy ő is ugyanabban a hónapban fog szülni, mint az édesanyja, de annak is, hogy diplomás lesz, és a megfigyelések szerint ez a mintázat is öröklődik tovább generációról generációra. A jelenség, úgy tűnik, a fogantatás előtti szociális vagy viselkedési okokra vezethető vissza, és a hasonló hátterű embereknek nagyjából az év azonos szakában születnek gyermekeik.
Az örökölt biológiai jellemzők is meghatározók
Természetesen a fogantatásban és születésben a biológiának is nagy szerep jut. A kutatások szerint a születési mintázatot két fő tényező alakítja: a szexuális aktivitás mint viselkedési tényező és a termékenység mint biológiai tényező.
A szexuális aktivitást befolyásolja annak kimutatható növekedése az ünnepek környékén, a házasságkötés évszak-preferenciája, valamint a fogamzásgátlás és családtervezés.
A termékenységre pedig olyan környezeti tényezők vannak hatással, mint a fényperiódus – többek között a napos órák száma –, a hőmérséklet, a páratartalom, valamint az élelmiszer-ellátottság, amelyek mindegyike hatással van a férfiak spermájának minőségére, illetve a nők ovulációjára. A biológiai adottságok is gyakran öröklődnek, azok generációkon át hasonló mintázatokat alakíthatnak ki az életvitelben, így a gyermekvállalás terén is.
A témában végzett tanulmányt a kutatásban részt vevő szakemberek azzal a konklúzióval zárták, miszerint „a születési szezon ahelyett, hogy véletlen változó lenne, a családi jellemzőkkel függ össze”.
Forrás: Tandofline.com
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Az „apatest” és a férfiak szülés utáni depressziójának okai – „Drágám, az én hormonjaim is dolgoznak!”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
