Múzsa helyett kikötő – Így élt együtt Weöres Sándor és Károlyi Amy
„Nem ugródeszkának kell használni egymást, hanem kikötőnek. (…) Nem kell se múzsára, se egymásra ható különleges inspirációra gondolni, ezek mind múlt századbeli dolgok. Az írói munka, még ha költői is, prózai munka; roppantul meg kell dolgozni érte, és a házastársakat körülvevő légkörnek olyannak kell lenni, hogy alkotni tudjanak. Ez a legtöbb, amit adni tudnak egymásnak” – hangzott el 1983-ban egy Károlyi Amyval készült interjúban. Károlyi Amy több mint négy évtizeden át nem csupán felesége, barátja, szövetségese, de valóságos őrangyala is volt Weöres Sándornak. Kapcsolatukra nehéz megfelelő jelzőt találni, kiválasztottak voltak.
„Legyen masszív, mint egy aranyból készült papnő”
„Kedves Nyári sors! Engedje meg, hogy a megszólítás nehézségét egyik szép verscímével kerüljem ki. Árpi barátom olyan szíves volt, és a Maga verseit megmutatta nekem. Nagyon tetszenek, mert nemcsak szépek, hanem talajra épülők.
Igen tetszik, ahogyan a bútorokból felidézi az erdőt és annak kényes, boldog madarait, és ahogy megmutatja a tárgyak honvágyát.
Ma csak néhány költőnő tud ennyire a lét mélységeihez, az igazi valósághoz férkőzni, a férfi költők elkárhoznak az artisztikumok útvesztőiben, vagy még rosszabb esetben a napi politika büdösségében. Vigyázzon a tehetségére, el ne nyeljék a napi gondok, a polgáriasság, a polgárias könnyedség, a cukorból készült álerkölcstelenség. Legyen masszív, mint egy aranyból készült papnő” – írta Weöres Sándor Károlyi Amynak címzett első levelében 1944-ben.
Régi kedves barátja, Illés Árpád festőművész és grafikus mutatta meg Weöresnek Károlyi Amy verseit. A költő akkoriban gyermekkorának legmeghatározóbb helyszínén, a Vas megyei Csöngén élt, nem messze Szombathelytől, ahol 1913-ban született. Iskoláit Csönge mellett többek között Pápán, Győrben és Sopronban végezte, az érettségi megszerzését követően Pécsre költözött. Az Erzsébet Tudományegyetemen 1933-tól jogot hallgatott, majd átment földrajz–történelem szakra, végül filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát.
Ekkorra már publikáló költő volt, saját folyóiratot alapított Öttorony címen, versei rendszeresen felbukkantak a Nyugatban. Első kötete 1934-ben jelent meg, huszonhárom éves korában megkapta a Baumgarten-díjat.
A díjjal járó pénzösszeget utazásra költötte, persze nem tengerparti láblógatásra kell gondolni. Távol-keleti körútra indult 1937-ben: eljutott többek között Egyiptomba, Indiába, Szingapúrba és Kínába.
A kalandos utazást követően nem könnyen találta a helyét, élt Pécsen, Székesfehérváron, Budapesten, a II. világháború utolsó időszakában pedig Csöngére költözött.
Károlyi Amália Budapesten volt otthon, itt született 1909-ben értelmiségi családba. Gyermekkorától vonzotta az irodalom, mindig is költő szeretett volna lenni. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet, majd Bécsben képezte tovább magát. Budapestre tanítani tért vissza, ám tanári pályafutása nem tartott sokáig. Hiába vonzotta a katedra, hivatásának az irodalmat választotta. Akkoriban ez merész vállalásnak számított, főként egy nő részéről. A II. világháborút követően pluszmunkát vállalt a Magyar Rádiónál, kiadóknak szerkesztett. Nagy álma 1940-ben teljesült, ugyanis a Nyugat megjelentette verseit, hamarosan pedig kiadták az első kötetét, egy mesekönyvet, amelyet további tizenhét könyv követett. Az pedig, hogy 1944-ben az ifjú Weöres felfigyelt rá, csak hab volt a tortán.
Sándor „kötélnek áll”
Arra is következtethetnénk, hogy Weöres 1944-es levele után intenzív üzenetváltás kezdődött köztük, szerelmük pedig hamarosan szárba szökkent, de ahogy az élet más területein, ebben sem a klasszikus forgatókönyvet követte a költőpáros.
Bár onnantól fogva tudtak egymásról, a személyes megismerkedésre egészen egy 1946-os véletlenig kellett várniuk, amikor is egyszerre tartózkodtak a Singer és Wolfner könyvkiadóban.
Amy értesült róla, hogy Sándor is épp ott van. „Gondoltam, ha már levélből ismerjük egymást és itt van pár méterre, várok. Mikor jöttek kifelé, megkértem W. I.-t (Waldapfel Imrét, a kiadó szerkesztőjét), mutasson be. Aztán, mivel Sándor és én nagyon éhesek voltunk, lementünk az Andrássy útra egy vendéglőbe, ahol kiderült, nincs más, csak leves. Megettünk két levest” – írta Károlyi Amy. A bemutatkozás valószínűleg nagyon jól sikerülhetett, mert hamarosan az első igazi randevújukra is sor került, amelynek helyszíne mi más lett volna, ha nem a Farkasréti temető. Állítólag Weörestől származott a meglepő ötlet, arra hivatkozott, hogy ott csend lesz, és nem zavarja őket majd senki.
Ennek a cikknek a folytatása a Képmás magazin legfrissebb, 2026. márciusi számában olvasható. Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben.
A magazinra előfizethet itt.
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>