Ez a kastély Sisi számára maga volt a boldogság – Regény a gödöllői kastély történelméről

Kastély ajándékba 

1866 nyara… Sisi, Ausztria császárnéja kénytelen gyermekeivel Magyarországra, Pest-Budára menekülni a Bécs felé közeledő porosz hadak elől. Férje, Ferenc József egyedül próbálja megmenteni a birodalmat, és nem sejti, hogy a mentőangyal ezúttal minden igyekezete ellenére nem a hadsereg, nem a diplomaták kara, hanem éppen az udvari etikettre fittyet hányó császárné lesz.  

Sisi szinte minden szabad idejét egy daliás magyar gróffal, Andrássy Gyulával tölti Budán, aki lázas igyekezettel próbálja meggyőzni a világszép császárnét arról, hogy az uralkodónak ki kell egyeznie az 1848/49-es szabadságharcban levert magyarsággal, különben az egész birodalom menthetetlenül széthullik. 

Egy forró augusztusi napon Andrássy gróf és Sisi – az elmaradhatatlan felolvasónő, Ferenczy Ida kíséretében – kilátogat a gödöllői kastélyba, amelynek lovardájában épp hadikórház működik. A kastély romló állapotában is megnyeri Sisi tetszését. A császárné még nem sejti, hogy ünnepélyes megkoronázásuk után, Andrássy közbenjárására nászajándékként megkapják azt a magyar országgyűléstől. 

Sisi legboldogabb korszaka így veszi kezdetét. Gödöllőn végre szabad lehet, szeretett magyarjai közelében, távol a bécsi udvar intrikáitól. És közel Andrássy grófhoz…  

Az urak jönnek-mennek, a szolgák maradnak 

Bán Mór történelmi eposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, amely nem mindennapi családregény is egyben. A Kastély regénysorozat hősei a kastély urai és szolgái. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra változnak: Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy Miklós és családja, a Wehrmacht, majd a szovjet hadsereg tisztjei. Királyok, hercegek, grófok, idegen megszállók, tábornokok, kommunisták és nácik – a kastély száz esztendeje megtestesíti a magyar történelem minden fordulatát. 

A szolgák viszont száz éven keresztül szinte ugyanazok, vagy legalábbis nagyon hasonlók – az apák átadják helyeiket fiaiknak, az anyák lányaiknak –, a szobalányok, inasok, kertészek, uradalmi intézők mindig maradnak, míg a kastély urai a történelem viharaiban folyton változnak. A sorozat lapjain megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét. 

A Kastély-sorozat első kötete, Kastély ajándékba címmel a Hitel Kiadó gondozásában jelent meg május végén, jövőre pedig jön a második kötet, Az egyetlen címmel. A körülbelül háromszáz oldalas könyv borítóképén Dutka Tímea, a kastély kosztümös idegenvetője szerepel. Az első kötettel egyidőben megjelent egy kisregény Vörös vihar címmel, ezt limitált példányszámban a Kastély ajándékba kötettel összeszalagozva lehetett kapni.  

A sorozat főhőse nem Erzsébet királyné, hanem egy fiktív szereplő, Monostory Dénes inas, aki később komornyik, majd főkomornyik lesz, 1848-ban születik és kereken száz évet él. Sok mindent látott, megtapasztalt. Egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg a könyv lapjain. 
„Csecsemőként az anyja karján látja Kossuthot, Görgeyt, Windisch-Grätzet, a megszálló osztrák és cári orosz csapatokat. Fiatalon akkor kerül a kastély személyzetének sorába, amikor a kiegyezéskor a magyar nemzet koronázási ajándékként Ferenc Józsefnek és Sisinek ajándékozza a gödöllői kastélyt. Aztán megéli a boldog békeidőket, majd az első világháborút. A kastélynak új urai lesznek: IV. Károly, utána Kun Béla vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, aztán megint hosszú békeidőszak következik, és a kastély a Horthy család nyári rezidenciája lesz. Jön a második világháború, a kastélyba német, aztán szovjet csapatok rendezkednek be. A személyzet mindvégig marad. (…)  

A Kastély kicsiben leképezi a magyar történelmet – Gödöllőn afféle forgószínpadon vonult fel minden és mindenki.  

(…) Csak közben a fejük fölött expresszvonat sebességével száguldott át a történelem” – fogalmaz a könyv háttéranyagában Bán Mór író. 

Kép

„Boldog itt, felség?” 

Az író a források tanulmányozása során arra jutott, hogy Erzsébet királyné mindig csökönyösen és elszántan képviselte a magyarok érdekeit Bécsben, szembeszállva a környezetével. Teljesen azonosult a levert szabadságharc eszméivel, nem véletlenül voltak hálásak neki a magyarok élete végéig és még sokáig azután is. 

Sisi Andrássy grófhoz fűződő viszonya is kiemelt szerepet kap a sorozat első kötetében, a Kastély ajándékba címűben. Szerelem volt? Vagy „csak” rajongás? Ha szerelem, vajon beteljesedhetett-e? Ám aki azt várja, hogy ez a könyvből majd egyértelműen kiderül, annak csalódnia kell.  

Részlet a regényből:  
– Boldog itt, felség? – kérdezte a gróf.  
Sisi rápillantott.  
– Tudja, hogy az vagyok. Ez a kastély megtestesít mindent, amire vágytam.  
– Mindent?  
– Itt szabad lehetek. Itt önmagam lehetek. Szeretem ezt a helyet, szeretem a levegőjét, a csendjét, szeretem ezt az épületet, imádom a szobámat… Köszönöm, gróf úr. Tudom, hogy ezt önnek köszönhetem.” 

Sokféle Sisi-kép él az emberekben, kezdve az 1955-ös osztrák-német Sissi filmmel és főszereplőjével, a tündöklő Romy Schneiderrel, a Netflix 2022-ben bemutatott A császárné sorozatán át Marie Kreutzer osztrák rendező mítoszromboló Fűző (Corsage) című filmjéig.  

„Vajon lehet-e újszerűen ábrázolni ezt a korszakot, Erzsébet királyné karakterét anélkül, hogy ne a már jól ismert frázisokat ismételnénk, vagy – kellőképpen elrugaszkodva a kliséktől – ne késztetnénk sűrű fejcsóválásra példának okáért a Sisi-rajongókat?” – vetette fel Bán Mór a könyvbemutatón. Eközben Ujvári Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója hangsúlyozta, hogy nem nagyon készült még olyan regény, film, musical, színdarab vagy bármilyen könnyedebb stílusú feldolgozás, amelyben a gödöllői kastély, és ezen keresztül a magyar szempont kiemelten jelenne meg. 
„A gödöllői kastély közel háromszáz esztendős történetében szinte végig »csúcsidőszakot« élt meg. Színes, feledhetetlen történetek zajlanak ezen háromszáz év alatt az épületben, történelmi karakterek sokasága bukkan fel itt, néha csak néhány napra, néha évtizedekre” – fogalmazott az igazgató.  

A helyszín nemcsak Magyarország, de Európa, sőt időnként a világtörténelem főszínpadává is vált.  

Grassalkovich Antal például, a kastély építtetője fontos történelmi személy, az emberek mégsem tudnak róla szinte semmit. 

Jöhet az új Downton Abbey? 

„Annak idején nagy siker volt nálunk is a Csengetett, Mylord? című angol vígjátéksorozat, amelynek főszereplői, mint tudjuk, egy londoni főúri család és annak személyzete. A sorozat dinamikáját elsősorban a különböző rendű és rangú szereplők közti viszonyok, konfliktusok, párbeszédek adták. Ezt a vonalat vitte tovább a szintén nagy sikerű Downton Abbey, amely már beemelte a történelmi eseményeket is a cselekmények sorába – ám maga a történet alapvetően fikcióra épült” – idézte fel Kárpáti Gábor Csaba, a Hitel Kiadó ügyvezetője.  

A Downton Abbey rajongója maga Bán Mór író is, aki tíz évvel ezelőtt egy barátjának mesélte, mennyire kedveli az angol sorozatot. Ez a barát említette neki, hogy nemrég olvasott egy cikkösszeállítást a gödöllői kastélyról. Ekkor született meg a szerző fejében a Kastély könyvsorozat terve és fő helyszíne. Történelmünk bő évszázada nagy vonalakban – és némi költői túlzással – végigkövethető a kastély történetén. A kiadóvezető szerint később akár a Hunyadihoz hasonlóan televíziós szériát is érdemes lenne forgatni belőle.