A királyné és a gróf – Szerelem vagy barátság volt Sisi és Andrássy között a valóság fényében?

Az Erzsébet királynéról alkotott képet már életében eltorzították a legendák, halála után pedig szinte mesebeli hercegnővé változtatta őt az utókor. A filmek az életét románccá szépítették, a regények tiltott szerelmeket képzeltek neki. Kislányok ezrei nőttek fel a gyönyörű császárné meséjén, és turisták sokasága járja be minden évben Korfutól Bécsig a kastélyokat, amelyekben az állandóan úton levő királyné élete során időnként megpihent. A legendák mögötti igaz történet sok szempontból érdekesebb, mint a fikció. Ausztriában és Németországban is nagy tisztelet övezi Elisabeth von Wittelsbachot, de talán Magyarország az a hely, ahol már életében is szinte kultikus státuszt élvezett. Erzsébet királyné elválaszthatatlanul összeforrt a magyar történelem egy reményteljes korszakával.

Sisi és a magyarok

Erzsébet először 1857-ben járt Pest-Budán. A levert szabadságharc után kilenc évvel a fiatal császárt és feleségét jeges hangulat fogadta Magyarországon. A mindössze 19 éves fiatalasszony két kislányával érkezett a városba.

A magyarországi utazás során mindketten megbetegedtek, és Zsófia, az idősebbik leány belehalt a kórba.

A fiatal császárnénak annak ellenére sem volt könnyű élete az esküvője utáni években, hogy a férje őszinte szeretettel ragaszkodott hozzá. Négy év alatt három gyermeket szült, akik közül egyet elvesztett. Gyermekei neveltetését kivették a kezéből, és anyósával híresen rossz volt a viszonya. Sisi kezdeti nehézségei után, ha meg is szokta a rideg Habsburg világot, beilleszkedni sose tudott igazán. Bár Elisabeth von Wittelsbach hercegnőnek született, nem részesült olyan oktatásban, ami felkészíthette volna a bécsi udvarra. Gyermekkorát gyakran idealisztikusan ábrázolják, de a család nehézségekkel küzdött, mivel az apa, Miksa herceg csak a kedvteléseinek élt. Az édesanyjuknak egyedül kellett irányítania a birtok ügyeit. Sisi mindössze 16 éves volt, amikor császárné lett, és nem rendelkezett megfelelő műveltséggel a pozícióhoz, amibe oly hirtelen csöppent bele. Már kislányként feljegyezték róla, hogy unta a tanórákat, és leginkább a verseket és a lovaglást szerette. Amikor császárné lett, tanárokat fogadtak mellé, akik között több magyar is volt. Erzsébet magyar szimpátiáját elsősorban Ferenczy Idának tulajdonítják, aki 1864-ben került Erzsébet mellé felolvasónőnek. A kecskeméti származású Ida egész életében hűséges barátnője maradt a császárnénak, és Andrássy gróf is rajta keresztül küldött leveleket Sisinek. Ida mellett Erzsébetnek több magyar udvarhölgye is volt, és utazásaira is általában magyar útitársat választott. Vér Eszter Virág történész az Erzsébet-kultuszról szóló tanulmányában leírja, hogy a magyarok a kiegyezés időszakától kezdtek el úgy tekinteni rá, mint aki a „magyar érdekek” képviselője a császárnál. A történész szerint a császárné valóban támogatta a kiegyezést, de ebben nemcsak a magyarok iránti szeretete, hanem a fia dinasztikus érdekei is vezették.

Szerelem vagy barátság?

Az 1866-os év sorsfordítónak bizonyult a császárné és Magyarország kapcsolatában.

A huszonnyolc éves császárnénak ezen év januárjában egy bécsi bálon mutatták be a negyvenhárom éves Andrássy Gyula grófot.

Andrássyt az európai nagyvárosokban a „szép akasztott” névvel illették, mivel 15 évvel korábban a szabadságharcban való részvétele miatt, távollétében „rituálisan felakasztották.” A gróf 1858-ban tért haza Magyarországra, és 1866-ban már a képviselőház alelnökeként mutatkozhatott be a császárnénak. A gróf egészen élete végéig fontos tanácsadója és barátja maradt Erzsébetnek. A korabeli pletyka, de több történész is azt állította, hogy ismeretségük első éveiben többről volt szó, mint barátságról.

A regényessé színezett kapcsolat később megjelent a híres Romy Schneider-féle Sissi-filmtrilógiában is (a filmesek állítólag jogdíj-okok miatt nem használhatták a császárné eredeti Sisi becenevét). A filmben természetesen a fő love story kedvéért csak Andrássy gróf az, aki reménytelenül szerelmes a királynéba. A korabeli pletyka annyira erős volt, hogy Erzsébet 1868-ban született lányát, Mária Valériát a rosszindulatú társasági emberek Andrássy gyerekének nevezték. Még Krúdy Gyula Erzsébetről írt novelláiban is szerepel egy elejtett mondat, amelyben egy magyar hölgy arról álmodozik, hogy vajon ő is tetszene-e annyira a grófnak, mint a királyné.

Kép

Erzsébet királyné és Andrássy Gyula gróf

2016-ban Kozári Mónika történész megjelentetett egy tanulmányt arról, hogy vajon mennyi az igazság az Andrássy–Erzsébet legendában.

A történész szerint Andrássy Sisinek írt levelei alapján egyértelműen szerelmes volt a királynéba, azokban kifejezte bosszankodását, hogy mennyit utazik, és hogy hogyan kacérkodik más férfiakkal olyan bálokon, amikor ő is jelen van.

Azonban, ha Erzsébet válaszolt is ezekre a levelekre, azok nem maradtak fenn az utókor számára. Sisi híresen hiú asszony volt, aki élvezte azt, hogy körülrajongják a férfiak. A magas és kecses császárné szépségrutinja a mai fülek számára megdöbbentően hangozhat, Sisi ugyanis a kor divatos szokása szerint időnként nyers hússal az arcán aludt, a haját konyakkal mosták, és párna nélkül feküdt abban a hitben, hogy az segít megőrizni egyenes tartását. A császárné nyugtalan természetét sportolással próbálta lekötni, gyakran tornázott, gyalogtúrákat tett és kilovagolt, amire időnként a szintén kiváló lovas Andrássy gróf is elkísérte.

A történészek megegyeznek abban, hogy igen csekély annak az esélye, hogy plátói szerelemnél több lett volna a gróf és a királyné között. Erzsébetet állandóan kíséret vette körül, gyakran követték őt hírlapírók, még „paparazzi” fotók is készültek róla, egy híres fotón például lovon ül és kalapjával takarja el az arcát. Ráadásul, bár Andrássy szoknyavadász hírében állt, nem valószínű, hogy vállalta volna a kockázatot, hogy az uralkodó feleségével kapcsolatban átlépje az illendő és elvárt udvarlás határát.

Első találkozásuk után fél évvel, 1866 nyarán a poroszok elől menekülve Sisi és gyermekei Budára költöztek. A magyar politikai osztály ekkoriban a kiegyezésen munkálkodott, aminek előrehaladásán sokat segített, hogy Ausztria kénytelen volt feladni azon törekvéseit, hogy a német egység élére álljon. A poroszok ugyanis megszégyenítő győzelmet arattak az osztrák hadsereg felett. Ferenc József a birodalom növelése helyett kénytelen volt megelégedni a birodalom részeinek megtartásával. Ebben az időszakban Andrássy gróf gyakran meglátogatta a császárnét a Kochmeister-villában, ahová gyakran Deák Ferenccel együtt érkezett. A magyar politikusok érezték, hogy a császárnéban szövetségesre találtak. A kiegyezés, Ferenc József magyar királlyá koronázása környékén Erzsébet és családja hosszabb időt töltött Magyarországon. Itt született meg negyedik gyermekük, Mária Valéria, akinek nevelésében már sokkal inkább részt tudott venni. Kozári Mónika történész kutatásai alapján mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy Andrássy és Sisi kettesben tartózkodott, amikor az eleredő eső miatt Erzsébet kénytelen volt a gróf bérkocsijában utazni. Az esetről Andrássy később Ferenczy Idának is beszámolt.

Andrássy gróf kezdeményezésére a magyar állam megajándékozta a királynét a gödöllői kastéllyal, ahová Sisi gyakran menekült a bécsi élet elől. A királyné a kiegyezés utáni években sokat tartózkodott Magyarországon, de itt se lelt teljes békére, és haláláig sokat utazgatott. Andrássy Gyula számára ezek az évek politikai karrierje csúcsát jelentették: a kiegyezés után a Magyar Királyság miniszterelnöke lett, 1871-től pedig az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterének posztját töltötte be.

Bármi is az igazság Sisi és Andrássy kapcsolatáról, barátságuk a gróf élete végig, 1890-ig tartott.

Talán így helyes, hogy sem a korabeli társaság, sem az utókor nem látott bele valójában ennek a két különleges embernek a legbensőbb érzéseibe. A mai olvasóknak sem marad más, mint a sejtelem és a legendák, amelyeket érdemes azért mindig a realitások ismeretével mérlegelni.