Prikulicsok, ködlovagok és lázadó szellemek – négy könyv azoknak, akik szeretnek elkalandozni
Erdélyi mágikus realizmus, egy magyar város abszurd meséi, a német romantikusok titkos szerelmi élete, és egy állati jó nyomozópáros. Négy izgalmas olvasmány a nyárra, ami egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat.
Horváth Adél: Sok ördögök
Ebben a partiumi faluban soha nem történik semmi – gondolhatná egy külső szemlélő. Grécelben mindig ugyanaz a rutin. Kati megfeji a tehenet, Koszta legelteti a juhokat, Száré Böske mindenbe beleüti az orrát, a kocsmáros pedig hazataszajtja Sanyit, amikor eljön az ideje.
Pedig a Grécelre boruló sűrű köd nemcsak a völgyet rejti el a kíváncsi szemek elől, hanem a falu titkait is leplezi. A – kitalált – települést egyik napról a másikra baljós előjelek sújtják: a juh kétfejű bárányt szül, farkasok tűnnek fel, egymást követik a megmagyarázhatatlan tragédiák. A helyiek prikulicsokról, sztrigojokról és boszorkányokról suttognak.
Miközben a nyomozók megpróbálják kideríteni, mi történt valójában, egy kívülálló is megjelenik Grécelen. Kati nyanya dédunokája, Léna, aki napról napra szorosabb kapcsolatba kerül a falu „fekete bárányával”, a nehéz sorsú Bercivel.
Ebben a könyvben nincsenek főszereplők. Grécel olyan, mint egy önálló élő szervezet. A lakosok benne a szervek: szív, máj, zsigerek, melyek nélkül nem létezne ez az elszigetelt, lüktető ökoszisztéma. A falut mégis lassan szétfeszíti az idő. Grécelen a babonák, a hit, a társadalmi elvárások és a TikTok-impulzusok birkóznak meg egymással. Az „ott maradók” rezervátuma ez, ahonnan az unokák már elköltöztek, és ahol az idősek a faluhatárt sem lépik át.
A Libri Talent Program ösztöndíjasa remek történetmesélő, első regényében jó érzékkel váltogatja a szereplők perspektíváját, hogy fokozza az izgalmat. Miközben egyre többet tudunk meg az események lehetséges forgatókönyveiről, az is kiderül, milyen „ördögök” kísértik a falusiakat! Batyuikban az elfojtás, erőszak, gyász, csalódás, kapzsiság, bűnbánat és vágyakozás terhei rakódnak egymásra.
A Sok ördögök úgy kacérkodik a mágikus realizmussal, hogy közben társadalomrajzzá is válik, melyben elénk tárulnak a határmezsgyéken egyensúlyozók örömei és nehézségei.
A szerző érzékelteti a román-magyar együttélés feszültségeit, az elnéptelenedő falvak problémáját, és azokról a mély emberi kapcsolatokról is mesél, amelyek egyszerre összekovácsolják és megmérgezik a gréceli közösséget.
Noha a könyvben mindenkinek megvan a maga tragédiája, és a regény alaphangulata borongós, mégsem válik nyomasztóvá – ami a szerző könnyed történetvezetésének és humorának is köszönhető. A leírások, a falusiak megmosolyogtató beszólásai, a generációs távolságokból fakadó helyzetkomikumok, az almás tészta, a leer, a murok, a zakuszka, a fuszuly, a vinetta, a kocsmából kiszűrődő román mulatós olyan autentikus világot teremt, mely egyszer idegen, máskor fájdalmasan ismerős.
Horváth Adél: Sok ördögök Helikon Kiadó, 306 oldal.
Pozsonyi Ádám: Hajótörés a járdaszigeten
Te hogyan szólítanál meg egy 19. századi nemest, aki titokban beköltözött a gardróbodba? Mit tennél, ha hazáig üldözne egy panaszkodó idegen? Hogyan lesz a kamrából időgép? És vajon ki írhatta a liftbe azt, hogy „süsü”?
Pozsonyi Ádám elbeszélései azoknak az íróknak a világát idézik, akiket Krúdy ködlovagoknak hívott. Ezek a korukból kicsit kilógó, a fősodorral dacoló, kevésbé ismert, de tehetséges művészek őriznek valamit abból a világból, amit már sokan elfelejtettek.
Ennek ellenére Pozsonyi Ádám elbeszéléseit nem „ejtette foglyul” a 20. század. Az író nagyon is kortárs jelenségekre válaszol történeteivel.
A novellák egyszerre merítenek Krúdyból és Kosztolányiból, Cholnokyból, Heltaiból, Karinthyból, Rejtőből, Örkényből és talán még Monty Pythonból is – egy kis magyar punk beütéssel.
Pozsonyi szeret meghökkenteni. Szövegei intellektuálisan provokatívak, de nem akarják megmenteni a világot. A járdasziget hajótöröttjei megmaradnak a város hétköznapjainál, a busznál, a lakógyűlésnél, az utcánál, az esendő embernél, aki szeret nagyot álmodni, de az első botlást is akkora tragédiaként éli meg, mintha hajótörést szenvedett volna a járdaszigeten.
A kis ember nagy problémáinak ábrázolásához az író jó érzékkel használja az abszurd és a fekete humor eszközeit. De van más is az irónia fala mögött: egy kíváncsi, szemlélődő hang, amelyik folyamatosan a világ változásait figyeli.
Noha a magyar irodalom meghatározó alakjai valóban ott integetnek a háttérben, Pozsonyi novellái mégis egyediek. Az anekdotázó stílus mellett a karakterábrázolás teszi a gyűjteményt érdekessé. Figurái zömükben hétköznapi világmegváltók: zsörtölődő szomszédok, meg nem értett zsenik, önjelölt messiások, trolizó bölcselkedők és merengő művészek.
Emberek, akik keresik a helyüket egy gyorsan változó környezetben.
A szerző illusztrációival ellátott kötetben megismerhetjük az író alteregóját, Keskeny Károlyt is, és olvashatunk novellákat a Muter-ciklusból, amelyek a ’80-as évek hazai punk korszakát idézik, és ugyanazzal az iróniával szemlélik a múltat és a jelent.
Pozsonyi Ádám: Hajótörés a járdaszigeten Hitel Kiadó Kft., 247 oldal.
Andrea Wulf – Lázadó szellemek, az én felfedezése, az első romantikusok
A Lázadó szellemek című könyv Goethe, Schiller, Novalis, Humboldt, Fichte, Schelling és a Schlegel testvérek szerelmeit, vitáit, sikereit és kudarcait meséli el. Egy olyan szellemi műhely történetét, amelyet a 18. századi jénai értelmiség vezéralakjai alkottak.
Az előszóban a szerző arról ír, hogy a jénai iskola szerint az olyan kérdésekre, mint kik vagyunk, mit tudhatunk, hogyan szerezhetjük meg a tudást, mi a természet, csak az én vizsgálata útján adható válasz. Vagyis a világ önreflexió által válik érthetővé. A Lázadó szellemek kidomborítja a romantika erényeit: az érzelmek jelentőségét, a természet csodálatát, a szépség iránti vonzalmat és a nemzeti kultúra megbecsültségét.
Wulf vallja, hogy mások mellett ezeknek a lázadó szellemeknek is köszönhetjük azt a hatalmat, amit szabad akaratként ismerünk, ezért is olyan izgalmas a történetük.
A szerző szerint a 18. századi német iskola egyensúlyt talált az egyéni szempontok és a magasabb rendű jó felé törekvés között – ezért gondolataik máig érvényesek és aktuálisak.
Andrea Wulf: Lázadó szellemek - Az én felfedezése - Az első romantikusok Park Könyvkiadó, 578 oldal.
Mókus és papagáj – A hotelvandál esete
Egy mókus, egy papagáj, és egy megoldatlan ügy. Mókusék irodájában megcsörren a telefon: valaki betört a Szállide Szálloda marionettboltjába! Az igazgató azonnal riasztja Vadasfölde legjobb nyomozópárosát, hogy találják meg a betörőt. Vajon ki járt zárás után a boltban? A gólya? A zebra? A delfin?
Miközben a gyerekekkel együtt szűkítjük a gyanúsítottak körét, közelebbről megismerhetjük a lehetséges „tetteseket”. Rácsodálkozhatunk a polip rejtőzködőképességére. Arra, hogy az orkának egyszerre mindig csak az egyik agyféltekéje alszik, vagy arra, hogy az orangután minden éjjel újraépíti a „hálószobáját”.
Kovács M. István jól ötvözte a krimit az ismeretterjesztéssel és egy humoros mesevilággal.
De nem csak a nyelvi, hanem a képi poénok is szórakoztatók. Szitnyai Krisztina illusztrációi egyszerre kedves, színes és részletgazdag képi világot teremtenek. A könyv tele van olyan apró részletekkel, amelyeket érdemes minél jobban megfigyelni. Vajon mit csinálnak a kisegerek a háttérben, amíg a nyomozópáros bizonyítékok után kutat?
Kovács M. István és Szitnyai Krisztina: Mókus és Papagáj - A hotelvandál esete Lunebook Publishing, 39 oldal.
Támogatott tartalom.
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>