Tudják, hogy itt a Karácsony? – 40 évvel ezelőtt különleges dal született, amivel Etiópiáért fogott össze a világ

Egy tévériport, amely mindent megváltoztatott

Egy hűvös októberi estén angliai otthonában Bob Geldof ír zenész a televízió előtt ült. 1984-ben járunk, Boomtown Rats nevű rockzenekara akkorra már hírnevet szerzett, és zenei karrierjük épp válaszúthoz érkezett. Geldof azon gondolkodott, hogyan tovább, miközben Michael Buerk újságíró, az etióp éhínségről szóló riportja ment a BBC-n: a riporter „a 20. század bibiliai éhínségének” nevezte az etiópiai állapotokat. 
„Tizenötezer gyerek, itt és most. Szenvednek. Elveszettek (…) A halál mindenütt jelen van. Minden húsz percben meghal egy gyerek vagy egy felnőtt" – mondta Nuerk a híradásban. 

A riportban szerepelt egy angol–svájci származású vöröskeresztes nővér: Claire Bertschinger, az ápolónőnek ki kellett választania, melyik gyerekek kapják meg a korlátozott mennyiségű ételt, és kik túl betegek ahhoz, hogy megmentsék őket. 

Buerk hősnek tartotta Bertschingert. A látottak óriási hatással voltak a zenészre, a riporter szavai visszhangoztak Geldof fejében, és hirtelen a rockzenekar lemezeladásai kevéssé tűntek fontosnak. 

Úgy döntött, hogy ír egy dalt, amelynek bevételeit az Etiópiában élők megsegítésére fordítja. Néhány nappal a BBC híradása után Geldof beszállt egy taxiba, és Midge Ure skót zenész otthona felé vette az irányt. A hátsó ülésen elkezdett néhány dalszöveget firkálni egy darab papírra. Ure írta a dal zenéjét, míg Geldof csiszolta a szöveget, és az ő feladata volt, hogy meggyőzzön minél több ismert előadót, csatlakozzanak a jótékonysági kezdeményezéséhez. Band Aid – ez lett az alkalmi zenekar neve. Egy céljuk volt: pénzt gyűjteni a modern történelem egyik legsúlyosabb éhínségétől szenvedő etiópok számára.

„Mindenki megvette a lemezt, még akkor is, ha nem tetszett nekik"

A legnépszerűbb brit előadók mondtak igent Geldofnak, többek közt Phil Collins, Sting, Bono vagy George Michael. Az 1980-as évek egyik legnagyobb pop ikonja, Boy George november 24-én egy átbulizott éjszaka után New York-i szállodai szobájában aludt, amikor megcsörrent a telefon. Geldof volt a vonal végén. George éppen turnézott, de Geldof arra kérte a telefonban, függessze fel, amit éppen csinál, és azonnal repüljön Londonba, előadni egy dalt. 

Az énekes repülőre ült, és másnap már Londonban volt. 

A kezdeményezést felkapta a média is, a felvétel napján, pontosan egy hónappal karácsony előtt, 1984. november 25-én Notting Hillben, a stúdió előtt várakoztak az újságírók. A dalt 24 óra alatt felvették, összességében a megírásától a zeneszám kiadásáig kevesebb, mint hat hét telt el.

A Do They Know It's Christmas? december 3-án jelent meg. A kislemez egymillió példányban kelt el az első héten, és vezette a brit slágerlistákat. Az Egyesült Királyság történetének leggyorsabban eladott kislemezévé vált, ezt a rekordot 1997-ig tartotta, amikor elhomályosította Elton John Candle in the Wind 1997 című dala, ami Diana hercegnő halála után jelent meg.

Megalapozta a Live Aid szuperkoncertet

A Do They Know It’s Christmas? szerepe úttörő volt, hiszen megalapozta a We are the world világslágert, amely az amerikai előadók összefogása volt Afrikáért, majd az 1985-ös Live Aid szuperkoncertet. Az éhínség mértéke ijesztő volt. Az amerikai kormány becslése szerint közel 8 millió embert érintett – Etiópia lakosságának nagyjából egyötödét, közülük 2,5 millióan életveszélyben voltak. 

Több mint 24 millió dollár gyűlt össze Etiópia megsegítésére. „Mindenki megvette a lemezt, még akkor is, ha nem tetszett nekik” – mondta később Geldof. Peter Gill egyike volt azon kevés nyugati újságíróknak, akik a ’80-as évek közepén Etiópiából tudósítottak, heteket töltve Koremben, az éhínség epicentrumában és az Amhara régióban. 25 évvel később visszatért, és könyvben írta meg tapasztalatait. 

Gill szerint a Band Aid kampány következményeként Etiópia a szegénység és az éhezés egyfajta karikatúrájává vált a nyugatiak fejében.
„Ez lett az ikonikus szegény ország” – írta az újságíró 2010-es Famine and Foreigners: Ethiopia Since Live Aid (Éhínség és külföldiek: Etiópia a Live Aid óta) című könyvében.

Egy dal tanulságai

Hogy mi a Do They Know It's Christmas? öröksége? Vegyes a kép. Egyrészt továbbra is ez az egyik legnépszerűbb karácsonyi dal a világon – az ének a karácsony szellemét közvetíti, amely arra biztat minket, hogy szeressük embertársainkat, törődjünk velük, és adakozzunk a rászorulóknak. „Volt egy bájos naivitás ebben a dalban” – mondta Sting évekkel később. 

Új feldolgozás a 40. évfordulóra 

A Do They Know It’s Christmas?-t az elmúlt évtizedekben többször újra felvették, új előadókkal kiegészülve. Idén a 40. évforduló alkalmából, november 25-én új feldolgozást adnak ki, amelyben a korábbi felvételeket összemixelik. Napjaink sztárénekesei, többek közt Ed Sheeran, Sam Smith, Chris Martin, Rita Ora, Robbie Williams, valamint már elhunyt énekesek: George Michael vagy Sinéad O’Connor hangja is felcsendül majd a dalban.

De hozott-e megoldást a dal és a nemzetközi összefogás?

„A nagy etióp éhínség mindent megváltoztatott, de közben semmit sem. Alapvetően megváltoztatta a gazdag világ felelősségérzetét az éhezők és a szegények iránt, de nem oldott meg semmit” – írta a cikk elején már említett BBC újságíró, Michael Buerk, Peter Gill könyvének előszavában. 
„Negyed évszázaddal később még mindig vitatkozunk a probléma gyökereiről, nem is beszélve a megoldásról, és – bár történt előrelépés – Etiópia élelmiszer-bizonytalansága súlyosbodik, nem pedig javul” – fogalmazott. 

A Do They Know It’s Christmas? története azt is megmutatta, hogy a dal megírása és az élelmiszersegély-gyűjtés volt a könnyebb rész, a segítség célba juttatása nagyobb kihívást jelentett. 

Valószínűleg több tízmillió dollárnyi humanitárius segélyt – nem a Band Aidtől kapott, hanem más nemzetközi segélyeket – lényegében elloptak az etióp hatóságok, és a kommunista félkatonai csoportok finanszírozására fordították. 

„A világ szegénysége megosztandó teher”

Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség adományozásra, ha az körültekintéssel párosul, de ez önmagában nem elég. Az etiópok a nagy éhínség kapcsán megtanultak egy fontos leckét. „A világ szegénysége megosztandó teher, de van egy másik alapelv, amelyet ma már széles körben elismernek – írta Peter Gill. – A szegény országok csak akkor szabadulnak ki a szegénységből, ha teljes mértékben magukra vállalják sorsuk irányítását” – hangsúlyozta. 

Ennek a felismerésnek a következménye, hogy 1991-ben az etiópok elűzték a kommunista rezsimet. Gazdaságuk fejlődésnek indult, 2018-ban Abiy Ahmed miniszterelnök véget vetett az ország 20 éves háborújának Eritreával, és elnyerte a Nobel-békedíjat. Úgy tűnt, az afrikai ország sorsa végre kedvező fordulatot vesz. Nem így történt. Etiópiában – leginkább Tigré tartományban –  az éhínség napjainkban is probléma, amelyet már nemcsak a szárazság, az állandósult háborús konfliktusok, hanem a klímaváltozás okozta áradások és a menekültkérdés is nehezítenek. 

Ennek ellenére Bob Geldof negyven évvel ezelőtti munkájának fontosságát nem lehet alábecsülni, a dal megszületése fontos momentum volt. 

A bevételekből például kórház épült Etiópiában. Ugyanakkor sok etióp megmosolyogta a dal Do they know it’s Christmas at all? (magyarul: Tudják egyáltalán, hogy itt a karácsony? – a szerk.) sorát; mondván, az etióp lakosok természetesen tudták, hogy karácsony van, mert az éhezők többsége keresztény volt. Michael Buerk újságíró ma már 78 éves, Claire Bertschinger ápolónővel, aki szintén elmúlt 70, a napokban egy brit magazinműsorban elevenítették fel a negyven évvel ezelőtt történteket. Az interjúból kiderült: az egyik kislány, akit 1984-ben a nővér Etiópiában élelemmel látott el, ma már édesanya, aki első gyermekét a megmentőjéről nevezte el.