Kováts Kriszta: „Mindennek ideje van”

– Az Álomfejtés és a Zenemozi után ismét új – vagy inkább talán nagyon régi – világba kalauzolja el a közönséget, a Biblia világába. Az Álomfejtés kiindulópontja Freud azonos című lélektani műve volt, a Zenemozi a mozi álomvilágát mutatta meg. Milyen megfontolásból nyúl most bibliai történetekhez?
– Az új lemez előzménye a 2019-es Önarcképek című Müpa-koncertem, amely a 40 éves pályafutásom során megjelent 13 lemezem legjavából építkezett. A sok zenész mellé a lányom, Fábri Flóra csembalóművész is csatlakozott, ekkor léptünk fel együtt először. Érdekes volt, hogy csupán egyetlen percig láttam őt a lányomnak, a következő percben már művészi párbeszédet folytattam vele a zenén keresztül, éppúgy, ahogy kollégáimmal szoktam a koncertjeimen. Olyannyira jól tudtunk együttműködni, hogy megkértem Flórát, legyen részese az idei Zsidó Művészeti Napokra készülő új lemezemnek is. Örömmel vállalta, csakúgy, mint állandó alkotótársam, férjem, dalszövegíróm, Fábri Péter, és Wolf Péter zeneszerző.

Az ötletet is a lányom adta, hogy a Biblia legyen a téma, hiszen ez csodálatos, kincseket rejtő, kiapadhatatlan kút. Ez a kiindulópont és a vezérfonal, amelyre felfűzzük az egyes dalokat.

Büszke vagyok arra, hogy Vadas Vera, az eseménysorozat főszervezője ismét bizalmat szavazott nekünk, és vevő volt az ötletünkre.

– Jól érzem, hogy azért van némi provokáció a címben? A show hallatán legtöbben flitteres ruhába öltözött lányokra asszociálnak.
– A show szót Fábri Péter dobta be, és mi azonnal lecsaptunk rá, mert utal a lemezen szereplő 16 dal stílus- és hangulatgazdagságára (jazz, blues és zsidó motívumok szövik át a szerzeményeket), és egy címnél az sem baj, ha provokatív. A témák (Noé bárkája, a bábeli torony építése, a fáraó álma vagy a betlehemi csillag története) ismerősek lesznek, hiszen ezek az európai, azon belül a zsidó-keresztény kultúra alaptörténetei, de igyekszünk úgy összeállítani a koncertet, hogy az mindenki számára élvezhető legyen, mindenki találjon kapcsolódási pontot. Hogy az egyik címet idézzem: Mindennek ideje van, erről mindenki a saját életére asszociálhat. Tizenhat dal kerül a korongra, köztük A gyilkos vágy, a Zeng a szózat, A jövő mindig másoké, A nő teremtése, a Nem azé, aki küzd mind szívemnek kedves dalok. Intim kamarazenélést ígérünk május 24-re, a közreműködők: Baranyay Piroska (cselló, vokál), Fábri Flóra (csembaló, vokál) és Keönch László (beatbox, ütőhangszerek, hegedű, vokál). Én nemcsak énekelek, hanem gitározom is.

Ez a felállás eleve óriási kihívás mindannyiunk számára, ráadásul a dalokat több szólamban énekeljük, miközben hangszereken játszunk. Februárban megyünk stúdióba, az új album a Gryllus Kiadó gondozásában jelenik meg.

– Talán nem veszi tiszteletlenségnek, ha megkérdezem: hogy áll a hit kérdésével? 
– Nem vagyok hívő a szó klasszikus értelmében, de nem is vagyok ateista. Hiszek abban, hogy van valami nálunk, embereknél hatalmasabb, transzcendens erő, és talán ez előbb-utóbb megismerhető. A keleti filozófiák állnak hozzám a legközelebb, ezért is csináltunk Szirtes Edina Mókussal egy koncertet a Tao Te Kingből a Müpában.

Kép

Kováts Kriszta - Kép: Bege Nóra

– Rendezői oldaláról is ismerik: tíz éve dolgozik a Down-szindrómás és fogyatékkal élő színészekből álló Baltazár Színházzal.
– A társulat tagjai csodálatos, érzelmekkel teli emberek, akik nagyon sok szeretetet képesek adni. Vörös István író, aki már több darabot írt a Baltazár számára, tíz éve beajánlott a társulat vezetőjének, Elek Dórának, hogy taníthatnám a fiatalokat énekelni és színészmesterségre. Először nagyon megijedtem, mert nem igazán tudtam, hogy mihez kezdjek egy efféle feladattal.

Korábban semmilyen tapasztalatom nem volt Down-szindrómásokkal és sérült fiatalokkal. Nem tudtam, hogyan közeledjem hozzájuk, s hogyan tudunk majd kommunikálni. Aztán rájöttem, hogy hagyni kell időt arra, hogy megismerjük egymást, s ezzel együtt szépen lassan a közös munka is meghozza gyümölcsét.

A baltazárosoktól én elsősorban türelmet tanulok, tudniillik az egyik legnagyobb hibám, hogy sokszor túl gyors és türelmetlen vagyok, és azonnal akarom látni azt, amit már elképzeltem. Na, ez velük nem működik. Milliméterről milliméterre kell haladni, elfogadva a korlátaikat. 2016-ban Örkény István egyperceseiből készítettem előadást, tavaly pedig Vörös István Az üstökös című darabját állítottam színpadra, amelyhez egy iskolai színházi nevelési program kapcsolódott – nem gondoltam volna, hogy hatvan gyerekkel elbírok!

– A leghíresebb musicalek és rockoperák főszerepeiben tündökölt, mindössze 23 évesen elénekelte az Evita főszerepét. A Rockszínház megszűnését követően zenekart alapított, létrehozta a Kovátsműhely zenés klubot. 13 lemeze jelent meg, és évek óta játszik a Madách Színház Mamma Mia! előadásában. Könnyen megy a folytonos megújulás?
– Hálás vagyok, hogy hat éve megtalált a Mamma Mia! által Donna Sheridan szerepe, az ABBA zenéjét életre kelteni nagy ajándék! De hatvan fölött már nem kapkodnak utánam a színházak. Én ezt elfogadtam. Rengeteg dolgot csináltam már életemben, azért is, mert a kényszer sarkallt rá.

Szabadúszóként begubózhatsz, sajnáltathatod magad, és várhatod, hogy kopogtasson a lehetőség az ajtódon, de ennél jobb, ha magad kitalálsz valamit.

Igazán büszke vagyok rendezőként az olyan produkcióimra, mint például az Antigoné-tükör vagy az olyan koncertemre, mint az Arany-óra. De ilyen még a Nádasdy Ádámmal és kvintettemmel közös műsorom, a Budapest bámészko (a főváros legendás alakjait és helyszíneit elevenítettük fel dalban és prózában), majd a 2016-os Magyar flódni Nyáry Krisztiánnal, amivel nemsokára Izraelbe utazunk. A hegedűs-énekes-zeneszerző Szirtes Edina Mókust, aki az Álomfejtést írta nekem, még a Kovátsműhely című klubomban fedeztem fel magamnak, közel húsz éve dolgozunk együtt. Kovátsműhely lett a címe a rádióműsoromnak is, amit a Klubrádióban már fél éve vezetek. Daltörténeteket fejtünk meg a vendégeimmel együtt vasárnap délutánonként; a műsor a saját dalaimra épül. Ez persze egészen más, mint a színpad, de nagyon élvezem, mert rengeteget tanulok ebből is. A sokféle szakmai kihívás mindig nagyon inspirál.