Ha nem tudjuk, mi a bajunk − Felborult pH-egyensúly

Elsavasodás alatt azt az állapotot értjük, amikor a szövetekben, a sejt közötti terekben, a sejtekben és a vérben olyan típusú anyagcseretermékek halmozódnak föl, amelyek a normális szöveti pH-t eltolják savi irányba.

Ezt a típusú pH-eltolódást a hagyományos orvoslás nem vizsgálja, egyedül egyes anyagcsere-betegségek esetében méri a vér pH-értékének változását. A látens acidózist, azaz a rejtett sav-bázis eltolódást egyébként sem olyan egyszerű vizsgálni, hiszen ez esetben nem a vér pH-értékét kell nézni, hanem a szöveti pH-t. Ez utóbbi eltolódására ezért inkább indirekt jelekből és tünetekből lehet következtetni.

Ilyen intő jel lehet például a folyamatos kimerültség és a fáradékonyság, a bőr színének megváltozása, a haj, valamint a körmök mattabbá és törékenyebbé válása − magyarázza dr. Balaicza Erika, a Biovital Egészségközpont főorvosa, aki szerint árulkodó jel lehet a bőr pikkelyesedése és a gyulladásos betegségekre, visszatérő fertőzésekre való fogékonyság is, ahogy az izületi panaszok és fájdalmak is utalhatnak erre a betegségre.

Ha a szervezet elsavasodása állandósul, a tünetek krónikussá is válhatnak.

A savas közeg ily módon krónikus betegségek, így például izületi kopások, krónikusan és rendszeresen visszatérő húgyúti és felső légúti gyulladások, de akár allergiás megbetegedések melegágya is lehet. A látens acidózis gombásodásra is hajlamosít, mert a pH eltolódásával a szervezet baktériumflórája is megváltozik. Emiatt visszatérő nőgyógyászati gyulladások is kialakulhatnak.

Azok a betegségek, amelyeknek hátterében a sav-bázis egyensúly felborulása áll, igen nehezen kezelhetők. Az ilyenkor alkalmazott, bázikus hatású antibiotikumok ugyan ideig-óráig hatásosak, de hosszútávon nem oldják meg a problémát.

Ne tömjük a majmot!

Az elsavasodás hátterében leggyakrabban rossz civilizációs szokások állnak. Kiváltó ok lehet például az, ha rendszertelenül, kapkodva eszünk, és az ételt nem rágjuk meg rendesen. Amit ugyanis nem jól rágunk meg, az nem is tud jól megemésztődni, emiatt pedig erjedési és rothadási folyamatok indulnak meg a szervezetben − magyarázza Balaicza doktornő. E folyamatok során olyan anyagcseretermékek keletkeznek, amelyek a nyirokba és a vérbe felszívódva, majd onnan a sejtekbe eljutva lerakódnak a sejt közötti térben vagy a sejtben, és ott savas irányba tolják el a pH-t.

Az elsavasodás hátterében megtaláljuk az elégtelen folyadékbevitelt is. Ez azért okoz gondot, mert ha a vérben nincs elég folyadék, akkor nem biztosított a kellően ütemes anyagcsere transzport, azaz a tápanyagok és az oxigén sejtekhez való szállítása, valamint a széndioxid és a salakanyagok elszállítása sem.

Mi kerüljön az asztalra?

A megfelelő folyadékbevitel tehát létfontosságú, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen folyadékot veszünk magunkhoz. Sok ital már önmagában is savasít, mint például a szénsavas ásványvizek vagy a töményen fogyasztott, hígítatlan gyümölcslevek. Ezért célszerű inkább szénsavmentes vizeket, zöldteát és különböző gyógyteákat, valamint higított zöldség- és gyümölcsleveket fogyasztanunk. Az élelmiszerek adalékanyagai is savasíthatnak, ezért ezek mennyiségét is minimalizálni kell. Célszerű kerülni a finomított szénhidrátokat tartalmazó élelmiszereket is; ezek helyett teljes őrlésű gabonákat kellene fogyasztanunk. A húskészítmények fogyasztását is tanácsos minimumra csökkenteni − ilyesmit egy héten csak egyszer-kétszer lenne szabad enni, extrém túlsavasodás esetén pedig teljesen mellőzni kellene a húsfogyasztást.

Az élelmiszerek közül elsősorban a zöldségek, és mértékkel a gyümölcsök fogyasztása segíthet visszaállítni a megfelelő pH-egyensúlyt. A zöldségek közül a burgonya és a cukkíni lúgosít jól, és bár a gabonafélék enyhén savasítanak, bőséges zöldségkörítéssel ezek is hasznosak lehetnek. A cigarettát, a kávét és az alkoholt viszont kifejezetten kerülni kell.

A sav-bázis eltolódás szempontjából gondot okozhat a rendszeres édességfogyasztás is, mert a túl sok szénhidrát az erjedés folyamán savas anyagcseretermékekké alakul.

Ha pedig ehhez valamilyen szervi zavar, így például szív- és keringési betegség, légzészavar, emésztőrendszeri vagy veseműködési zavar is társul, még nagyobb kockázattal savasodik el a szervezet.

Savanyú képpel

Mivel a stressz is savasít, a feszültség levezetése különösen fontos a sav-bázis háztartás helyreállításában. Éppen ezért jó hatású lehet a szauna és a rendszeres testmozgás. A testmozgás és a keringés élénkítése azért is fontos, mert a nem megfelelően aktív vérkeringés gátolhatja a salakanyagok kiürülését. Egyre több helyen lehet kapni sav-bázis egyensúlyt korrigáló porokat is, amelyeket 6-8 hetes kúrákhoz célszerű használni. Érdemes bázikus fürdőket is venni, amihez nem kell mást tennünk, mint a fürdővízbe öntenünk egy zacskónyi szódabikarbónát. Célszerű támogatni a máj működését is, mert a megfelelő méregtelenítés nagyon fontos a sav-bázis háztartás helyreállításhoz.

A teljes gyógyuláshoz még így is hetek és hónapok szükségesek, hiszen a feleslegben lerakódott savak és savas anyagcseretermékek kiválasztása nem megy máról holnapra.

Mivel az elsavasodás sokszor az ásványok kiürülésével és felszívódási zavaraival is együtt jár, szükséges lehet ezen anyagok pótlása is.