Ha a csernobili hírek nem is megnyugtatók, a hazai mérések igen

– Miért növelheti a mért radioaktív értékeket az erdőtűz?

– Ez az erdő az erőmű 30 km-es sugarú, lezárt területén van, azért zárták le, mert ártalmas lenne az ember számára az ottani, megengedettnél nagyobb dózisérték. A tűz egyrészt azért probléma, mert elpusztítja a növényzetet, amely addig takarta a talajt és így felfogta az onnan érkező, sugárzó anyagot tartalmazó részecskék egy részét, másrészt azért, mert a hőhatás miatt a fölszálló részecskék közé így radioaktív anyag kerül, amely aztán szétterülhet a levegőben. Hogy mennyire, ez attól függ, hogy milyen nagy a hőmérsékletkülönbség a felszín és a fölsőbb légrétegek között, hogy mennyire koncentrált ez a hőáram, és milyen az időjárás.

Egy angol forrás szerint tizenhatszoros értékeket mértek a korábbi sugárszinthez képest, de egyrészt nem tudjuk, hogy mihez képest, és azt sem, mit értenek sugárszint alatt.

A The Guardian által közzétett képen egy dózisteljesítmény mérésére alkalmas műszer látszik, amely az átlagos környezeti háttérszint mintegy háromszorosát mutatja. (A dózisteljesítmény azt jelenti, hogy a területen tartózkodva mennyi sugárzási energiát nyel el az élő szervezet kilogrammonként az időegység alatt.)

– A hivatalos tájékoztatás szerint a radioaktív sugárzás szintje Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket. De akad, aki a múltbeli élmények miatt nem igen hisz a hivatalos tájékoztatásnak…

– Amikor az 1986-os baleset történt, egy hatalmas erejű robbanás vitte föl a sérült reaktor tartalmát több kilométer magasra, ahol a magas légkörben ez szét tudott terülni úgy, hogy az az egész északi féltekén mérhető volt – a mostan helyzet sokkal-sokkal enyhébb ennél. Egyrészt jóval kisebb a hőmérséklet-gradiens, amely ezt a felhőt felviszi, másrészt ennél is fontosabb, hogy az az aktivitás, ami most kiszóródott, töredéke az akkorinak. Nagyon csodálkoznék, ha ennek hatását mérni lehetne Magyarországon, és azt tudni kell, hogy a mérhetőség és veszélyesség között 7-8 nagyságrendi különbség van.

– Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jóval előbb mérhető a sugárzás emelkedése, és a monitorozás is folyamatos?

– Amit távolból mérni lehet, az a levegőaktivitás koncentrációja. Magyarország területén kb. 100 környezeti mérőállomás (az úgynevezett OKSER rendszer) működik, ezek egy része nemcsak a dózisteljesítményt, hanem a légköri koncentrációt is méri. A tűz helyéről a szennyeződés elindul, amerre a szél fúj, és folyamatosan hígul, mivel keveredik a tiszta levegővel. A mérőeszköz úgy vesz mintát a levegőből, hogy ezt össze is sűríti viszonylag kis területen, egy szűrőn, tehát jóval koncentráltabban jelenik meg rajta, mint például a tüdőnkben. De még mielőtt oda jutna a levegő, találkozik a légutakkal is, amelyek arra szolgálnak, hogy megtisztítsák, és a tüdőhólyagokba már csak a tiszta oxigén jusson el.

Tehát ha ezeken a nagyon érzékeny szűrőkön ki lehetne mutatni megemelkedett értéket, az azt jelentené, hogy jóval előbb mérjük már, mintsem az emberi tüdőben bármiféle kockázatnövekedéssel járó aktivitást okozna.

Annak a milliomod részét is ki tudjuk mutatni, ami az emberi szervezetben kárt okozna. És majdnem biztos, hogy ha a szennyeződés el is ér idáig, a nagyságrendje nem fog mérhető értéket adni, szóval lehet, hogy a hírek nem mindenki számára megnyugtatók, de a mérések igen.