Aki ezeket a módszereket követi, nagyobb eséllyel lesz sikeres

Elvileg mindenki tudja magáról, mi az, amin változtatnia kellene a napjaiban ahhoz, hogy egészségesebb, eredményesebb, hatékonyabb legyen. Ám a változtatás, az új szokások beiktatása általában nehezen megy: az ember elkezd valamit, aztán abbahagyja, mert fárasztó odafigyelni, így könnyen visszatérhetnek a régi, rögzült szokások. Ennek elkerülésében segít néhány jó ötlettel, gyakorlati tanáccsal Saller Szilvia business management coach, tréner, aki szerint dinamikusan változó világunkban olyan gyorsan történnek az események, hogy érthető módon ragaszkodunk egy-egy jól beidegződött viselkedési mintához, reagáláshoz. 

„Az automatikusan lefutó programjaink a mindennapos feladataink elvégzését és a problémáink gyors megoldását is szolgálják. A szokások olyan automatikus viselkedések, amelyek meghatározott körülmények között, ismétlődően végrehajtódnak. Ezért sokszor észre sem vesszük a reakcióinkat, nem tudatosul bennünk a szokásaink ránk és a környezetünkre irányuló hatása. Az agyunk amellett, hogy folyamatosan tanul, számtalan szokásmintázatot tárol, és ha szükséges, a másodperc töredéke alatt a segítségünkre siet, amikor gyorsan kell reagálni. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol minden ébredéssel újra kell mindent – mozogni, étkezni, közlekedni, írni-olvasni – tanulni! 

A kialakult szokásaink szó szerint életmentők lehetnek, és nagymértékben hozzájárulnak a szervezetünk optimális energia-egyensúlyához. Bizonyos körülmények közt viszont már azt érzékelhetjük, idejétmúlt szokásaink falakat húznak fel, korlátoznak, tartós stresszt okoznak. 

Ez kihatással lesz többek között a fizikai-szellemi-érzelmi állapotunkra, társas kapcsolatainkra és az önértékelésünkre. 

Egyfajta kibillenésként élhetjük meg, versenyt futunk az idővel vagy éppen lehangolttá válunk. A testünk jelez tünetekkel, betegségekkel, azt üzeni: itt az idő a változásra! A korlátozó szokások átalakítása és az új szokások kialakítása kulcsfontosságú az egészség és a sikeres életvitel szempontjából. Ezért nagyon hasznos megismerni és feltérképezni a szokásmintázatainkat, majd megérteni, melyek azok, amelyek támogatják a törekvéseinket, és melyek gördítenek akadályokat a céljaink elérése elé” – fogalmaz Szilvia, aki gyakorlati tippeket is ad.

Először a korlátozó szokásokat kell meghatározni: ilyen lehet például a túl sok kütyüzés, a közösségi oldalak pörgetése vagy a túlzásba vitt tévézés, a pótcselekvések különböző fajtái. Utána át lehet térni az időmenedzselésre, vagyis meg kell határozni, mi az, ami elsődlegesen fontos, és mi az, ami halasztható, vagyis priorizálni kell a dolgokat. Továbbá azt is érdemes megnézni, mit kell személyesen intéznünk, és mi az, amit más úton – telefonon, e-mailben – is meg tudunk oldani. 

Ha valaki tudja magáról, hogy késős típus, és szeretne tenni ellene, akkor emlékeztetőt állíthat be a telefonján. Illetve meg kell figyelni, mik azok a tevékenységek, amelyek időeltöltésre csábítanak és elterelik a figyelmet arról, hogy indulni kellene. 

Ha ezeket a szokásokat, tevékenységeket tudatosítjuk, akkor el is tudjuk kerülni őket a későbbiekben. Az időmenedzselés így is működhet, valamint az is fontos, hogy ne bonyolódjunk bele egyszerre több dologba, főleg, ha indulnunk kell. Vegyük észre, hogy a kezünkben van az irányítás, az elménket képesek vagyunk uralni, hívja fel a figyelmet Szilvia. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

A hatékonyságot azzal is növelhetjük, ha időablakokat jelölünk ki, vagyis meghatározzuk a nap során a kritikus feladatokat, úgynevezett időblokkokat. Ezek azok, amelyekre nagyon oda kell figyelni, ám nem biztos, hogy mindennap van ilyen. Például, ha egy sportoló tudja, hogy adott napon versenye van, akkor arra kell koncentrálnia, tehát az lehet egy időblokk. Ezen belül tudatosítani kell magában a feladatot, ami miatt el kell kerülnie az elterelődéseket. A kritikus feladatoknál ki kell kapcsolni a zavaró eszközöket a fókuszálás érdekében. 

A feladatok priorizálásánál lehet feladatlistát írni, és be lehet vezetni azt a módszert, hogy meghatározzuk, mi valóban nagyon fontos és sürgős. Ez az, amit biztosan meg kell csinálni, a többi ügy, tennivaló úgymond átütemezhető, vagy megoldja magát. Ha például valami sürgős, de nem fontos, hogy mi magunk végezzük el a feladatot, akkor azt lehet delegálni. A fontos, de nem sürgős ügy, feladat elnapolható, később is elvégezhető. Ha valami se nem sürgős, se nem fontos, akkor azt valóban egyszerűbb másra bízni. 

Csak azt oldjuk meg személyesen és gyorsan, ami kiemelten fontos és sürgős! 

Az öngondoskodás része az, hogy hagyjunk magunknak időt a pihenésre, ugyanakkor a kikapcsolódás olyan formájára is, ami mások társaságában történik. A mentális egészség megőrzése érdekében mindkettő fontos. 

A jobb időbeosztás, a gyakorlatiasabb életvitel mellett törekedhetünk arra, hogy valamilyen fizikai jellegű, a testet érintő változtatást is véghez vigyünk. Itt is különféle módszerek, trükkök vannak, hívja fel a figyelmet Szilvia. Az első és legfontosabb, hogy meghatározzuk magát a célt, és megértsük, miért fontos számunkra az elérése. Ha például valaki rendszeresebben szeretne edzeni, akkor először is át kell látnia, hogy ennek nem csupán az lesz az előnye, hogy vékonyabb, fittebb lehet, hanem az egész életmódja egészségesebbé válhat. Nagyobb esélye lesz a betegségek elkerülésére, biokémiai szinten hat rá a gyakoribb testmozgás. Azt kell észrevenni, hogy komplex rendszerről van szó, nem csupán arról, hogy a külsőnk vonzóbb lehet!

Először tehát fontos megnézni, hogy mit szeretnénk elérni, majd az ehhez szükséges lépéseket kell meghatározni. Nem érdemes rögtön nagy dolgokat, hosszú edzéseket, nehéz súlyokat, jelentősebb távokat, nagy számú ismétléseket bevállalni, hanem kisebb lépésekkel is haladhatunk. Ezáltal jobban bírhatjuk a terhelést, nem megy el hamar a kedvünk. 

Kereshetünk magunknak társaságot, például egy könnyű sétába bevonhatunk barátot, ismerőst, olyan valakit, aki hasonló célért küzd. 

Jó tudni, hogy minél többet gyakorolunk és programozzuk a célt, a lépéseket, az agy szerkezete annál inkább átalakul a helyes irányba (ezt nevezik neuroplaszticitásnak).

A programba, a változásba beépíthetjük a jutalmazást is, ami ösztönzőleg hathat a folyamatra. Illetve érdemes nyomon követni, honnan indultunk, és hol tartunk, milyen állomásokon mentünk keresztül az adott időszakig. 

Aki ezeket a lépéseket, módszereket betartja, az nagyobb eséllyel lesz sikeres, várhatóan végig tudja vinni az edzésprogramot, akár a teljes életmódváltoztatást. A sikertelenség oka Szilvia szerint rendszerint az, hogy elfogy a lelkesedés, kevés az ismétlésszám, így az agyban nem alakulnak ki új támogató mintázatok, a testben zajló folyamatok nem változnak. Felerősödnek a korlátozó hiedelmek és a stressz által kiváltott automatikus reakciók, amelyek gátolják az átalakulást.  

Ha sikerült elérni a vágyott célt, a rendszeres testmozgást, az ideális, egészséges testsúly beállítását, akkor a megőrzésre is gondot kell fordítani. Ebben szintén kérhetünk segítséget, visszajelzést, vagy magunkat is motiválhatjuk a rólunk készült régi és friss fotókkal. A lényeg, hogy az új rutin épüljön be, legyen tartós. Ennek érdekében a környezetet is ajánlott megváltoztatni, például ki lehet alakítani otthoni edzéskörnyezetet, vizualizálni a vágyott célt motivációs képekkel, idézetekkel a falon vagy az eszközök képernyőjén, az asztalon.