Egészségkárosító és környezetszennyező – Létezik-e alternatívája a cigarettázásnak?

Az edukatív-prevenciós kampányok és a szigorodó reklámszabályok ellenére a dohányzás még mindig korunk egyik leggyakoribb káros szenvedélye, aminek következtében évente 5,7 trillió (11 nulla!) cigarettaszálat hamvasztunk el. Egy 2016-os kutatás szerint Magyarország élen jár e káros szokás terén, ugyanis a világranglista 13. helyén szerepel.

Hazánkban a felnőtt lakosság 30 százaléka dohányzik, átlagosan fejenként évi 108 doboz cigarettát és 195.400 forintot (ha 1800 ft/dobozzal számolunk) égetve így el.

A cigarettázás azonban nemcsak a dohányzó személy egészségére gyakorol káros hatást: a cigaretta égése során keletkező és a kilélegzett füst következtében a dohányzó környezetében lévők is ki vannak téve az egészségkárosító hatásoknak, míg a szokással járó környezetszennyező hatások mindannyiunk életét befolyásolják. Az egyéni perspektíván túl tehát érdemes a káros szenvedélyt globálisabb nézőpontból is megvizsgálni, főleg ami az alternatívákat illeti! És bár igaz, hogy a dohányzást jobb egyáltalán el sem kezdeni (vagy lehetőleg minél előbb leszokni), de amennyiben valaki nem tud leszokni, nem árt, ha tájékozódik az ártalomcsökkentett és kevésbé környezetszennyező lehetőségekről.

Füstbe ment életek

Emlékszem, amikor még általános iskolás voltam, az iskolánkban tartott drogprevenciós előadások részeként időnként kitértünk a dohányzás problémájára is. Így én igen korán tudtam a cigarettázás káros egészségügyi hatásairól, már mielőtt szóba jöhetett, hogy egyáltalán cigarettázni kezdjek. Egy brit kutatás szerint ugyanis a hónapok, évek óta függőségben élő emberek 99 százaléka a 18. életéve környékén kezdett el napi szinten dohányozni.

Szerencsére az azóta is jellemző, szemléletformáló és megelőző kampányoknak köszönhetően ma már a legtöbb emberben tudatosult, hogy a cigarettázásnak milyen egészségkárosító hatásai vannak. Rossz a tüdőnek (a tüdőrák elsődleges kockázati forrása), emellett pedig erősen megterheli a szív és érrendszert: a szívinfarktus esélyét a duplájára, a stroke-ot a négyszeresére növeli.

Így évente csaknem 8 millióan halnak meg a káros szenvedély következményeként, ami több, mint a HIV-vírus, az autóbalesetek, az alkohol és az elhízás áldozatainak száma együttvéve.

Évi 2 millió tonna hulladék és 600 millió kivágott fa

Az egyén életére gyakorolt egészségügyi hatásokkal jóval könnyebb érvelni a leszokás mellett, ezért ritkán beszélünk a dohányzás igen jelentős környezeti lábnyomáról. Pedig nem véletlenül találni a strandokon, vízpartokon és parkokban annyi cigarettacsikket – ez ugyanis a világ leggyakrabban kidobott hulladéka! A cigarettából származó szemét fő alkotóeleme a biológiailag nem lebomló cellulóz-acetát szűrő, amelyből a WHO adatai szerint évente 1 billiót megközelítő mennyiséget dobunk ki. Ennek az együttes tömege körülbelül 175.000 tonna évente.

A káros szenvedéllyel járó elképesztő szeméttermelés jelentősebb részét azonban a cigaretták csomagolása jelenti: a nejlon, a jellemzően 20 vagy 19 szálat tartalmazó dobozok, illetve azok a nagyobb kartonok, tárolók, amikben ezeket szállítják. Ezen hulladékfajtákkal együtt a dohányzás évi 2.000.000 tonna szilárd és sok esetben káros anyagokat tartalmazó (pl. arzén, ólom, nikotin) szemetet termel, míg összehasonlításképpen az ásványvizes palackok összesen „csak” 1.830.000 tonnát.

Kisebb hőfok, kevesebb káros anyag

A káros szenvedélyről leszokni vágyókat leggyakrabban az egészségjobbító szándék vezérli. Fontos ugyanakkor tudni, hogy a szervezetünket romboló anyagok a csaknem 600–800 ℃ fokon égő cigaretta füstjében találhatóak, amelyet belélegezve kátrány és több mint 7000 vegyület kerül a tüdőnkbe. Így például nehézfémek, arzén, szén-monoxid, hidrogén-cianid és további rákkeltő anyagok. A nikotin fogyasztása persze szintén nem kockázatoktól mentes (hiszen elsődlegesen ez felel a függőségért, mellékhatási lehetnek, pl megemeli a szívfrekvenciát, szédülést és fejfájást okozhat), de a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges oka az égés során keletkező füstben lévő több ezer vegyi anyag, amelyek közül 93-ról állapította meg az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. És itt jönnek képbe a dohányhevítéses termékek és az e-cigaretták! A klasszikus dohányzás modern alternatívái ugyanis intenzív égési folyamat nélkül juttatják a szervezetbe a nikotint – tehát füstmentesek. A dohányhevítéses technológia esetén dohány- és nikotinpára, míg az e-cigi esetében nikotinpára szabadul fel.

Így a használatuk a cigarettához képest kevesebb káros anyagot szabadít fel, ráadásul a pára jelentősen alacsonyabb mértékben szennyezi a levegőt, tehát a passzív dohányzás veszélyeit is mérsékli.

Ettől még persze a legjobb váltás, ha a káros szenvedélyt űzők teljesen leszoknak, de ha ez valamilyen ok miatt nem lehetséges, érdemes tájékozódniuk!

Már csak azért is, mert ezeknek a füstmentes termékeknek a természetes környezetünkre gyakorolt negatív hatása is kisebb. Első körben elég, ha az ökotudatos életmód „eldobható vs. tartós” alappillérét nézzük: a modern dohányzási alternatívák többsége ugyanis elektromos töltés után újra és újra használhatóak, és hosszú évekig is kiszolgálhatják a fogyasztót. Ebből kifolyólag jóval kevesebb hulladékot termelnek, mint a cigarettázás. A dohányzás következtében keletkező szemét legalattomosabb, mérgező fajtái ugyanis az itt-ott elhajított csikkek, amire – lássuk be – hajlamosak a dohányosok. Ezért is a töltettel működő e-cigaretták és a vaporizátorok (vagyis a nikotintartalmú folyadékot vízpára formájában kibocsájtó szerkezetek) a cigarettánál kevésbé környezetkárosító alternatívák, használatukkor ugyanis nincs olyan jellegű hulladék, amitől egy könnyed mozdulattal meg lehetne szabadulni – azzal együtt, hogy az e-cigaretta patronja is cserélendő bizonyos időközönként. A dohányhevítéses és egyéb elektronikus termékeknél pedig az öngyújtókkal járó, tetemes mennyiségű műanyaghulladékkal sem kell számolni. Arról nem is beszélve, hogy használatuk a cigarettagyártással szükségszerűen együtt járó fapusztítást is mérsékli.

Füstmentes jövő: utópia vagy szükséges alternatíva?

A dohányosok száma évről évre nem hogy stagnál, hanem inkább növekszik. Ez azt jelenti, hogy a világszerte jellemző, szemléletformáló-prevenciós kampányok ellenére sem tud az emberiség megszabadulni e káros szenvedélytől. Így a reális – és a leszokáshoz képest köztes – megoldást az jelentheti, ha a dohányosokat (de semmiképp sem a nemdohányzó többséget!) a kevésbé káros alternatívák felé tereljük. A Philip Morris International ezért egy bátor üzletpolitikai döntést hozott: a cég rövidtávú célja az, hogy 2025-re három fogyasztójukból legalább egy, azaz összesen 40 millió nő és férfi térjen át a füstmentes termékekre.

A hosszútávú célok között pedig a klasszikus dohánytermékek gyártásának és forgalmazásának teljes beszüntetése szerepel.

Első jelentős termékük egy dohányhevítéses termék, amelyet hosszas tesztelés (pl. Olaszországban és Japánban) és engedélyeztetési folyamatok után 2017-ben mutattak be a nagyközönségnek. Ez sajátos technológiájának segítségével képes a dohányt égetés nélkül legfeljebb 350°C fokra hevíteni. Használata során dohány- és nikotinpára keletkezik. Ennek köszönhetően az égő cigarettában lévő káros anyagok akár 10%-ra is csökkenthetők, miközben a szippantással használható termék a klasszikus dohányzás rituálé-jellegét és a dohány ízét is megőrzi, így pedig a váltást is könnyebbé teszi a fogyasztók számára.

Mivel a Philip Morris International a „füstmentes jövő” vízióját tűzte a zászlójára, természetesen nem ez az egyetlen, jelenleg is futó termékfejlesztésük. A dohányipari óriás svájci kutató-fejlesztő központjában, a Cube-ban jelenleg 400 tudós dolgozik a füstmentes alternatívákon. A céljuk ugyanis az, hogy egy széles és sokszínű termékportfóliót hozzanak létre, ami lehetővé teszi a dohányosok számára leginkább megfelelő, a cigarettához képest kevesebb káros anyagot kibocsátó és kevésbé környezetszennyező termékek választását, így pedig hosszútávon a klasszikus cigaretták gyártásának végét.