„Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig" – 130 éve született Bajor Gizi, kora legnagyobb és legtragikusabb sorsú színésznője
A 19. század legvégén egy pesti házban kislány született, aki néhány évtized múlva az ország legünnepeltebb színésznője lett. Bajor Gizit, ahol csak megjelent, taps köszöntötte, az emberek minden lépéséről tudni akartak, de ő csak ennyit mondott: „Nézzenek meg a színpadon”. Híres volt segítőkészségéről: sokan az ő villájában vészelték át a második világháborúban Budapest ostromát. Háromszor házasodott, ám végzetét utolsó, orvos férje okozta. Mindössze 57 évesen hunyt el, emlékét egykori budai villájában múzeum őrzi.
Apja kávéházában figyelte a művészeket
„Tulajdonságaim? Rengeteget patienceozok. (pasziánszozok – a szerk.) Igen lassan olvasok, elmélyedve. Sokat heverek a díványon és gondolkozom, töprengek. Kedvenc ételem nincs, öltözködni nem tartom fontosnak. Szeretek az uccán csatangolni. Ha rám szólnak, miért nem csípem ki magam, miért nem vagyok divatos, azt felelem: minek az? Ha bejjebb nem látnak...?" – mondta egyszer magáról Bajor Gizi, a két világháború közötti Magyarország legnagyobb színházi színésznője. Mindent tudott a színpadon, és csodákra is képes volt, mégis tragikus sors jutott neki.
Budapest VII. kerületében, 1893. május 19-én látta meg a napvilágot. Két testvére mellett ő, a kis Beyer Gizella volt a legfiatalabb, a család apai ágon sváb gyökerekkel rendelkezett. Édesapja, Beyer Marcell bányamérnök jóhiszeműen „jó barátai” unszolásra otthagyta állását, és a Kálvin téren a 20. századelő híres Báthory Kávéházának tulajdonosa lett.
Így a kislány a belváros szívében nőtt fel, színészek, rendezők, írók, költők és kultúrharcosok társaságában, nyugodtan bámészkodva a kártyázó értelmiség mellett.
Nem sokáig, mert a kávéház hamarosan csődbe ment, a család elszegényedett. A tizenéves Gizella az angolkisasszonyoknál nevelkedett, de miután a család anyagilag tönkrement, szülei megkérdezése nélkül otthagyta az iskolát, és színitanodába ment, hogy jól fizetett színésznő válhasson belőle.
Hogy lett Beyerből Bajor?
Otthon mindent eltitkolt, és 1911-ben elment felvételizni a Színművészeti Akadémiára, ahol Szép Ernő Nem volt játékom című versét szavalta el. (Ezt a költeményt a budapesti magyar királyi rendőrség 1928-ban, az erősödő antiszemitizmus idején betiltotta, mert Szép Ernő zsidó származású volt.) Beyerék Gizella gyermekkorában a Múzeum körúton egy házban laktak a színésznő későbbi barátjával és kedvenc rendezőjével, Csathó Kálmánnal. Csathót Gizella már páréves lánykaként is elbűvölte, és amikor elvégezte a színművészetit, állítólag a rendező közbenjárására figyelt fel rá a Nemzeti Színház akkori igazgatója, aki végzősként le is szerződtette.
A Gizi nevet még Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel. Ám később az 1930-as Színművészeti lexikonban már Bajorként jelent meg, ezért hívjuk a mai napig így. Nem volt az a tipikus nőideál, fiús alkatával és egyszerű vonásaival jóval inkább emlékeztetett az aranykori Hollywood nádszálvékony üdvöskéire, mint a gömbölyded monarchiás magyar szépségideálokra. Később Ambrus Zoltán, a kor tekintélyes kritikusa lett a színidirektor, aki állítólag már apja kávézójában beleszeretett az akkor tizenéves Bajor Gizibe, és a színházban egyengette a fiatal színésznő pályáját.
Mivel családja nem állt jól anyagilag, fiatalon megfogadta, hogy soha nem adja kezét és szerelmét nincstelennek. 27 évesen hozzáment a nála kilenc évvel idősebb sármos ügyvédhez, Vajda János Ödönhöz, aki akkor tért haza a frontról.
Hét évvel később Bajor Gizi kezdeményezte, hogy bontsák fel a frigyet, miután a Vajda által felvett ügyvédi kölcsön felemésztette csekélyke keresetét és megmaradt vagyonát.
Nem maradt sokáig egyedül, 1929-ben Paupera Ferenc országgyűlési képviselővel, a Földhitelbank vezérigazgatójával házasodott össze, de három évvel később a bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után elváltak.
„Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig"
A színpadon eközben valóban csodákra volt képes. Herczeg Ferenc Utolsó tánc című darabjában anyát és lányát is ő alakította, a bolond Ásvaynéként Harsányi Zsolt drámája elején huszonhét éves, a végén pedig nyolcvanhét, és az átalakulást nem elsősorban a paróka vagy a smink jelezte, hanem Bajor Gizi matrónaszerű észjárása és gesztusai. Pályafutása egyik legnagyobb diadala Zilia Duca szerepe volt Heltai Jenő A néma levente című vígjátékában. Az egyik előadáson még az is megtörtént, hogy egy férfi néző felkiáltott: „Ezért az asszonyért én is hallgatnék három évig."
Haláláig hűséges maradt a Nemzeti Színházhoz, mindössze két évadot játszott a Magyar Színházban. Életéből nem maradtak ki a filmszerepek sem, de különös módon a vásznon nem érvényesült sem a humora, sem a drámai ereje, sem a jellemábrázoló képessége. Ugyanakkor, ha lehet a 20. század első felének Magyarországán sztárságról beszélni, akkor Bajor Gizi igazi sztár volt. Minden lélegzetvétele érdekelte a közönséget, ő azonban a magánéletét óvta a nyilvánosságtól.
„Nézzenek meg a színpadon!” – az újságírókat mindig ezekkel a szavakkal szerelte le, ám nemcsak a színpadon, hanem a társasági életben is sztár volt. Átlagos külseje ellenére gyönyörű tudott lenni, ha akart, vagy ha a szerep úgy kívánta. Amikor megjelent vagy távozott, taps köszöntötte, az utcán megfordultak utána. A nők utánozták az öltözködését, a frizuráját. Kivételes csillagzat alatt jött a földi világra, és arra született, hogy ünnepeljék.
Eközben jóságáról, segítőkészségéről legendákat meséltek. Gyermeke nem született, de családtagjai, kollégái és mindenki, aki rászorult, számíthatott rá.
Férje okozta a végzetét
Harmadszorra is férjhez ment, dr. Germán Tibor fül-, orr- és gégespecialistához, és XII. kerületi villájuk csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált. A férj zsidó származású volt, így őt is elérte a nyilas karhatalom. A nácikat csak fondorlattal tudták kijátszani: otthonuk padlásán bujkált az orvos sok más zsidó társával együtt, míg Gizi lent a földszinten kábította a munkaszolgálatosokat kereső rendőröket. A szalonból a második világháború alatt menedékház lett, itt vészelte át Budapest ostromát Dióssy Antal festőművész és felesége, Nagyajtay Teréz jelmeztervező, valamint Tamási Áron író is.
Amikor a háborúnak vége lett, a házaspár többször is külföldi útlevélért folyamodott a kommunista vezetéshez. Germán Tibor testvérei ugyanis Angliába disszidáltak, és szerették volna őket meglátogatni, de Rákosiék nem engedélyezték a kiutazást. A doktor még egy illegális útlevélbizniszt is megpróbált tető alá hozni, ami azonban kiderült, és a színésznő férjével együtt az ÁVH látókörébe került.
1951. február 12-én történt a szörnyű tragédia: az 57 éves színésznőt holtan, férjét pedig haldokolva találták budai otthonukban. Egy papíron ez állt: „Betegen nem lehet élni. Bayor Gizi” A korabeli sajtó szerint Germán Tibor már évek óta kezelte felesége fülproblémáit, és a műtétek után kivett szöveteket szétküldte a nagyvilágba különböző professzoroknak. Svájcból érkezett egy szakvélemény, miszerint Bajor Gizinél nem kizárható a rosszindulatú daganat. A férj szerette volna megóvni feleségét a szörnyű haláltól, és közös öngyilkosságot javasolt neki. A színésznő kinevette, férje mégis körmönfont tervet eszelt ki, és végül halálbiztos adag morfiuminjekciót adott be neki, majd önmagának is. Ezt a tragikus történetet mesélte el búcsúztató beszédében az örök színészbarát, Gobbi Hilda is.
Bajor Gizit ezrek kísérték utolsó útjára, sírkövén ez a mára már eltűnt felirat volt olvasható: „Nézzétek: a halált játszom!”
A boncolás és a nyomozás során kiderült, hogy Bajor Gizi füle egészséges volt, Germán Tibornál viszont agykéregsorvadást találtak, vagyis ő értelmi képességében és cselekvésében már régóta korlátozott volt. A „búcsúlevélről” bebizonyosodott, hogy az aláírás sokkal korábbról, másik tollból, más kéztől származik, mint a fölé írt szöveg. Ugyanakkor legendák kezdtek keringeni a tragédia körül, sokan úgy gondolták, a pár azon a végzetes napon nem is saját kézzel vetett véget az életének, hanem titokban így tette el őket láb alól a titkosrendőrség. A végzetes napon ráadásul egy ÁVH-s autó jelent meg a helyszínen – ami azért nem csoda, hiszen Bajor Gizi az első Kossuth-díjas színésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze volt.
Nevét 1952 óta Budán a Stromfeld Aurél utca 16. szám alatti villájában létrehozott Színészmúzeum őrzi. Érdekesség, hogy egy diákszínházi előadás után egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás fiúnak a nagy színésznő azt javasolta, hogy válassza a színész hivatást. Ő volt Latinovits Zoltán.
Források:
MTI
https://bpromantikaja.blog.hu/2020/04/28/bajor_gizi_aki_penzben_merte_a_szerelmet
https://www.criticailapok.hu/28-fesztivalnaplo-cikkek/38586-foeldieknek-jatszo-egi-tuenemeny
https://oszmi.hu/hu/bajor-gizi-szineszmuzeum
https://oszmi.hu/hu/hirek/betekinto-szinhazi-blog/szerelem-haboru-idejen
https://szerelmembudapest.blog.hu/2014/03/01/nezzetek_a_halalt_jatszom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bajor_Gizi
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Ruttkai Éva 270 évet élt a neki adatott 59 esztendő alatt – A színésznő életének kevéssé ismert epizódjait kutatja Rácz Ráchel
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
