Újjászülető Tokaj-Hegyalja
Magyarország északkeleti részén, a Bodrog és a Tisza találkozásánál fekszik az a történelmi kincsekben gazdag tájegység, ahol a pincék mélye aranyló borokat rejt, és ahol már egyetlen hétvége is elegendő ahhoz, hogy kiszakadjunk a hétköznapokból. Tokaj-Hegyalja ma már jóval több, mint világhírű borvidék: aktív kikapcsolódás, gasztronómiai élmények, történelmi várak, kulturális programok és folyóparti kalandok várják az ide érkezőket. A város – amely az utóbbi években jelentősen megújult – és a környék mindenkinek tartogatnak meglepetést.
Régi-új Tokaj
A történelmi borvidék központja az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül: megújult a főutca, restaurálták a patinás épületeket, új közösségi terek jöttek létre.
Aki néhány éve járt itt utoljára, egy olyan régi-új Tokajba érkezik, amely egyszerre őrzi több száz éves múltját és mutatja meg, milyen egy elegánsan újragondolt város.
Ma, aki erre jár, nehezen tudja elképzelni, hogy néhány éve még egy elhagyatott szocreál áruház uralta a főteret. Az egykori Tokaj Áruház évtizedek óta idegen testként állt a világörökségi környezetben – 2023 végén kezdték el bontani, ezzel együtt pedig elindult egy nagyszabású városrehabilitáció is.
A változás már most látványos. A megújult főutcán új útburkolat, elegáns homlokzatok, rendezett terek fogadják az érkezőket. A felújítások mára a végső szakaszba értek: megújult a Városháza, a Járási Hivatal, a Zákó-ház (Degenfeld-palota), a Tokaji Írótábor otthonául szolgáló egykori görög kereskedőház, valamint az Arany Sas fogadó is. Ez utóbbi különösen izgalmas projekt volt, hiszen a több száz éves épület hosszú időn át üresen állt, most azonban rendezvényhelyszínként és közösségi térként született újjá.
A tokaji bor új korszaka
Tokaj-Hegyalja természetesen továbbra is elsősorban borvidék – de ma már egészen másképp, mint néhány évtizede. A modern borászatok új szemléletet képviselnek: a hangsúlyt nemcsak a hagyományra, hanem a gasztronómiai sokoldalúságra is helyezték.
A furmint az elmúlt évek egyik legizgalmasabb fehérborává vált nemzetközi szinten is. Friss savai, ásványos karaktere és eleganciája miatt kiválóan illik halételekhez, nyári fogásokhoz és könnyebb vacsorákhoz.
A tokaji bor ma már a modern étkezési kultúra része, nem csupán ünnepi alkalmak itala. Nemzetközi szinten is egyre komolyabb figyelmet kap.
Új szerepet tölt be az aszú is. A „desszertbor” kategóriából kilépve ma már egyre több séf ajánlja előételekhez vagy főételek mellé. Libamájjal, érlelt sajtokkal vagy akár fűszeres fogásokkal párosítva izgalmas ízvilágot kínál.
A borkóstolás Tokajban ma nem pusztán pincejárás, hanem összetett élmény: vacsorák, dűlőtúrák és jó beszélgetések a panorámás teraszokon. A pincék külön világot alkotnak. Hercegkút pincesorai például igazán látványosak: a domboldalba vájt, szabályos rendben sorakozó házikók képe olyan, mintha egy mesekönyv illusztrációja volna. Ez a különleges pincevilág is – a történelmi borvidék részeként – felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
Nyári esték a Fesztiválkatlanban
A város nyáron kulturális központtá válik.
A Tokaj Fesztiválkatlan az ország egyik legkülönlegesebb szabadtéri helyszíne, ahol a sziklák közt kialakított nézőtér igazán különleges hangulatot ad az előadásoknak.
A nyári programkínálatban idén is egymást követik a koncertek, musicalek és színházi estek. Fellép többek között Zorán, Rúzsa Magdi, Demjén Ferenc, Kowalsky meg a Vega, de érkezik a Havasi Zongora Show és több népszerű zenés produkció is. Egy koncert után pedig a kivilágított főutca, a teraszok, a késő esti borozások vagy a folyópart csendje várja a látogatót.
Kalandok a természetben
Tokajból elindulva számos lehetőség kínálkozik a szabadidő aktív eltöltésére. A túrázás, a kerékpározás és a vízisportok kedvelői páratlan természeti környezetben hódolhatnak szenvedélyüknek.
A régióban az elmúlt években a kerékpáros infrastruktúra is sokat fejlődött. Így ma már kényelmes és biztonságos útvonalakon lehet felfedezni a Bodrog mentét és a borvidék településeit. A bicikliutak hol szőlőültetvények között vezetnek, hol apró falvakon haladnak át, közben szinte mindenhol találni egy családi pincészetet, hangulatos borteraszt és kulturális látnivalót. A gyalogos túrázók számára az Országos Kéktúra zempléni szakaszai tartogatnak izgalmas élményeket. Jó barangolni a vulkanikus hegyek között kanyargó ösvényeken.
A nyári melegben azonban a Bodrog a legcsábítóbb. A folyó nyugodt, természetközeli világa ideális kajak- és kenutúrákhoz. A vízi járgányokat pedig bérelni is lehet. A folyóról nézve a part menti fákat, a nádasokat és a szőlőhegyeket, Tokaj-Hegyalja egészen más arcát mutatja: lassabb, csendesebb és szinte érintetlen.
Az adrenalinkedvelőknek pedig ott a sátoraljaújhelyi Zemplén Kalandpark, ahol Magyarország egyik legkülönlegesebb drótkötélpályája várja a látogatókat. A Magas-hegy és a Szár-hegy között kifeszített pályán akár nyolcvan kilométeres sebességgel is lehet száguldani a völgy fölött, de bobpálya, mászófal és kalandpályák is szerepelnek a kínálatban.
Várak, legendák és kultúra
A Zemplén vidéke nemcsak természeti szépségei, hanem történelmi öröksége miatt is különleges.
A környék várai szinte őrszemként magasodnak a hegytetőkön, és mindegyiknek saját története van.
A sárospataki Rákóczi-vár a magyar késő reneszánsz építészet legszebb remeke, ma kulturális központként működik. Magyarország egyik legismertebb történelmi szimbólumaként az 500 forintos bankjegyen is szerepel.
A füzéri vár egy vulkáni kúpon álló épület, ami a XIII. század elején már biztosan létezett, és évszázadokon át fontos védelmi szerepet töltött be.
Magasából ma csodálatos panoráma nyílik a Zemplén hegyeire, és a felújításoknak köszönhetően az utóbbi években ismét teljes „várélményt” kínál.
Boldogkő vára a Zempléni-hegység nyugati szélén, egy meredek sziklaszirten áll. Valószínűleg a tatárjárás után épült. IV. László a Tomaj nemzetségtől szerezte meg. A felé vezető, könnyen járható turistaút és a kilátópontok miatt a Zemplén egyik legkedveltebb panorámahelye.
A Csodarabbik Útján, amely hazánk leghosszabb zsidó zarándokútja, a haszid közösségek emlékeit fedezheti fel az érdeklődő. Az út a mádi Zsidó Kulturális és Információs Központból indul, és oda is tér vissza.
A Zemplén kecses világa
A kulturális örökség részei azok a kézműves hagyományok is, amelyek nemzedékek óta formálják a régió identitását.
Legszebb példa erre Hollóháza, a magyar porcelánkészítés egyik legfontosabb műhelye, amelyhez az Ybl-díjas Mondok Tamás és Rákosi Ferenc építészek terveztek múzeumot.
Az épületben kapott helyet az a kétszintes kiállítótér, amely egy kronologikusan felépített tárlaton keresztül mutatja be a Hollóházi Porcelánmanufaktúra történetét. A hagyományos kiállítás mellett egy interaktív program is várja a vendégeket. A 2003-ban létrehozott látogatói alkotócentrum lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozó szelleműek személyesen is kipróbálhassák a porcelánfestést.
A manufaktúra a hagyományok megőrzése mellett az elmúlt években új szemléletet követ. A vitrinekbe szánt, nehezen tárolható monumentális étkészletek helyett ma már a praktikusabb, kisebb darabszámú, egymással jól kombinálható kollekciókra helyezi a hangsúlyt. A klasszikus, aranyozott motívumok mellett megjelentek a letisztult, modern formák és a kortárs művészek által tervezett minták, amelyek tökéletesen illeszkednek a mai lakberendezési irányzatokhoz.
A tervezők a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen a prémiumtermékek természetes alapanyagokból és zöldtechnológiával készülnek.
A megújulásnak köszönhetően a Hollóházi Porcelán – akár a tokaji bor – ma már nemcsak az ünnepek, hanem a stílusos mindennapok része is.
Támogatott tartalom.
Valódi történetek. Valódi értékek. Segíts megőrizni!
A Képmásnál hiszünk abban, hogy a család, az emberség és a minőségi újságírás iránytű a mai világban. De ahhoz, hogy cikkeink, podcastjaink és videóink továbbra is elérhetők maradjanak, rád is szükségünk van. Ne csak olvasd, tartsd is életben a Képmást! Légy a támogatónk, és építsük együtt ezt a közösséget!
Támogatlak titeket>>