„Inkább én lettem a csendes lány” – Nem a dadogás, hanem az előítéletek némítanak el

A BeszÉLJ! (Beszédzavarral Élők Jóllétéért) Egyesületet 2024-ben alapították dadogó és hadaró sorstársak, hogy közösségben kapcsolódhassanak, és hitelesen, aktívan formálják a közszemléletet.  

„Kontakthibás kábel”  

Daszkál Viola fél éve csatlakozott a BeszÉLJ! Egyesülethez. Fiatal édesanya, könyvelőként dolgozik. Kisgyermekként nem dadogott, de elsős korában megugatta egy kutya, és minden megváltozott: többé nem tudott folyékonyan beszélni.  

Több, az övéhez hasonló történetet hallani, de mint dr. Hojdák Gergely, a BeszÉLJ! elnöke felhívja a figyelmet, e történetek jellemzően utólag kreált magyarázatok. 

„A dadogást nem trauma okozza, hanem veleszületett idegrendszeri eltérés, hajlam. Sok kisgyermek él át súlyos krízist, válást, bántalmazást, balesetet, mégsem dadog” – mutat rá az alapító elnök, aki szintén érintett. A genetikai eredetet többgenerációs, illetve ikervizsgálatok is bizonyítják. 

A beszédfolyamatosság zavara a fogyatékosságügyi törvény (1998. évi XXVI. tv) szerint fogyatékosságnak számít. Bár támogatást a „dadogónak születettek” jelenleg gyakorlatilag nem kaphatnak, csak a szerzett zavarral, például a sztrók okozta afáziával élők. A dadogás tehát idegrendszeri eredetű, amelynél egy trauma inkább csak elindító, a tünetekre ható tényező. Az idegrendszeri eredetet mutatja az is, hogy a legtöbb dadogó folyékonyan énekel – ez ugyanis más idegpályákon működik, mint a spontán beszéd. 

„Inkább én lettem a csendes lány” 

A társadalom egy-két százaléka dadog. A mértéke egyénenként változó, és aktuálisan is függhet a környezettől, a beszédpartnertől és a beszédhelyzettől. „Nálam van egy hullámzás: stresszes időszakban napokig alig tudok megszólalni, máskor egy új ismerős hónapok alatt sem veszi észre, hogy dadogok” – mondja Viola.  

Több „taktika” is létezik a beszédzavar elrejtésére. Ilyen például a szócserélés vagy az elkerülő magatartás („inkább nem szólalok meg”). Viola mindkettőt rutinosan alkalmazza. A számára nehezen kimondható, főként k hanggal kezdődő szavakat beszéd közben „szinkronban cseréli” fejben.  

„A lánykori nevem Kósa Viola. Iskolakezdéskor az első héten minden órán be kellett mutatkozni – minden alkalommal lefagy­tam. Egyetlen tanár sem tudta jól kezelni a helyzetet, percekig tartó izzadás, szenvedés és kudarc lett belőle. 

Három nap után fizikailag beteg lettem ettől. Amikor férjhez mentem, rögtön megváltoztattam a nevem.”  

Már felnőttként egy baráti sörözés alkalmával valaki viccet csinált a dadogásából, Viola onnantól kezdve nem mert részt venni a csevegésben. Ha volt gondolata, „visszanyelte”. „Inkább én lettem a csendes lány.” Nem akart a gúny céltáblájává válni, ehelyett a „láthatatlanság” magányos útját választotta.  

„Takarékon élni” 

A dadogó embereket a makacs és káros sztereotípiák labilisnak, ügyefogyottnak, sőt értelmi fogyatékosnak vagy zavarodott személyiségnek láttatják. Sok film is erre erősít rá, az egyesület elnöke felidéz egyet, amelyben az alkotók egy szereplő beszédzavarát szexuális frusztrációval kapcsolták össze, „ahogy az illető összejött a nővel, megszűnt a dadogása”. Gyakoriak azok az ízléstelen paródiák, ahol az élc nem a helyzet feloldásának eszköze. Erre példa a Cece Centrum utcai útbaigazító táblához fűzött mémesült felirat: „Amikor a táblafestő dadog.” Ám ez egyetlen dadogó számára sem vicces, inkább megalázó. 

Az interjú folytatása a Képmás magazin legfrissebb, 2026. július–augusztusi, összevont számában olvasható. Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben.  

A magazinra előfizethet itt.